1. § (1) Jelen rendelet hatálya Valkó nagyközség közigazgatási területére terjed ki.

(2) A szabályzat az alábbiakban felsorolt SZT-1 és ÖT-1 jelű szabályozási tervlapokkal együtt alkalmazandó:

(3) A HÉSZ mellékletei:

M-1: az építési tilalom alatt álló telkek jegyzéke, 1. melléklet

(4) A HÉSZ függelékei:

F-1: A helyi értékvédelmi vizsgálatra javasolt épületek jegyzéke

F-2: A helyi értékvédelmi vizsgálatra javasolt épületek, épületegyüttesek jegyzéke

F-3: A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok tájékoztató jegyzéke.

(5) A HÉSZ elfogadása után készülő szabályozási tervek szintén a HÉSZ mellékleteit képezik.

(6) A rendelet hatálya alá tartozó területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

2. § A területfelhasználás kötelező szabályozási elemei:

a) A szabályozási tervlapokon:

- A meglévő és tervezett belterület határa.

- Tervezett szabályozási vonal.

- Övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa.

- Területfelhasználást jelentősen befolyásoló védőtávolságok, -sávok;

- Műemlék és műemléki környezet határa.

- Helyi védelemre javasolt épület és építmény, valamint helyi értékvédelmi terület határa.

- Tájvédelmi körzet határa;

- Természetvédelmi terület határa - országos jelentőségű védett természeti terület,

- Natura 2000 európai ökológiai hálózat területének határa;

- Országos ökológiai hálózat területének határa,

- Rekultiválandó terület.

3. § A műemlékek műemléki környezetében, valamint a helyi értékvédelmi rendelet megalkotása és hatálybalépése után a helyi értékvédelem alatt álló épületek és építmények esetében az építési engedélyezési eljárást megelőzően a településképi követelmények és a műszaki kialakíthatóság előzetes tisztázása érdekében elvi építési engedélyt kell beszerezni.

4. § (1) A hatósági engedélyhez kötött építési munkákon túl csak építési engedély alapján végezhetők az alábbi építési munkák is:

(2) A Szabadság út mentén bárminemű bővítéssel, felújítással járó építési tevékenység, illetve bővítés, felújítás és új épület, építmény építése esetén a homlokzatszínezések és az épületek fedése építési engedély-kötelesek.

5. § (1) A már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető).

(2) A település területén nyúlványos telek nem alakítható ki.

(3) A felszíni vagy felszín alatti vizek mozgását befolyásoló építmények elhelyezése esetén az illetékes vízügyi hatóság szakhatóságként működik közre.

(4) Az adott telek beépíthetőségét talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni:

(5) Oldalhatáros beépítésű építési övezetben, ha az adott építési teleknek az építési hely közterület felé eső határvonalán a telek szélessége a 20 m-t eléri vagy meghaladja, a szabadonálló beépítés szabályai szerinti szabadonálló beépítés is létesíthető, amennyiben ez a szomszédos telkek építési jogait vagy használatát nem csorbítja.

(6) Homlokvonali kerítést létesíteni az OTÉK-nak megfelelően szabad, azzal a megkötéssel, hogy saroktelkek esetén a homlokvonali kerítés csak áttört, a kereszteződés beláthatóságát lehetővé tevő módon készülhet.

(7) A település területén állattartó építmény elhelyezése esetén az állattartást szabályozó hatályos helyi önkormányzati rendelet előírásait is be kell tartani.

(8) Lakótelken lakókocsi és konténer csak az építési helyen belül helyezhető el.

(9) A település igazgatási területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna nem helyezhető el:

(10) Antennatorony nem helyezhető el

6. § (1) A település lakóövezeteiben olyan kereskedelmi, gazdasági, mezőgazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.

(2) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult építési telken is létesíthető lakóépület az övezeti előírásban foglalt mértékig, ha az összes egyéb előírás betartható.

(3) A telekalakítás szabályai:

(4) Ha egy adott építési telek az övezetre előírt minimális telekméretet többszörösen meghaladja, akkor az építési telken elhelyezhető épületek egyikének alapterülete sem haladhatja meg a minimális telekméret kétszeres mértéke alapján számított beépíthetőség határértékét.

(5) Az előkert mélysége:

új beépítés esetén 5 és 8 m közötti lehet,

a már beépült változó méretű előkertes területeken új építés esetén az előkert mérete a telek két oldalán elhelyezkedő két-két telken lévő épületek előkertjei közül a legnagyobb és a legkisebb, mint határértékek között állapítandó meg.

(6) Ha a már jelenleg is kialakult építési telek legkisebb szélessége 16 m-nél kisebb, akkor az építmények közötti legkisebb oldalkert méretet legfeljebb 4 m-re lehet lecsökkenteni. A 4 m-es oldaltávolságot csak akkor lehet alkalmazni

ha az illetékes tűzvédelmi szakhatóság előzetes engedélyt adott a 4 m-es oldalkert alkalmazására,

továbbá a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak, valamint

ha valamennyi érintett építési telek tekintetében igazolt, hogy teljesülnek az OTÉK-ban megfogalmazott feltételek.

(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az oldalhatártól legalább 0,5 m, és legfeljebb 1,0 m távolságra kell elhelyezni.

(8) Az övezetek telkein az építési hely hossza 60 m-nél nem hosszabb telek esetén legfeljebb 30 m, 60 m-nél hosszabb telek esetén legfeljebb 50 m lehet. Meglévő nyúlványos telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó.

Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

A következő létesítmények a telken belül bárhol elhelyezhető:

- közműbecsatlakozási műtárgy

- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

- kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)

- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló

műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

Az alábbi létesítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el:

- garázs

- az állattartási rendelet előírásainak megfelelő állattartó építmény, illetve egyéb mezőgazdasági építmény.

Az alábbi létesítmények pedig csak az építési helyen belül, és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el.

- közműpótló műtárgy

- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor

- kerti épített tűzrakóhely

- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

- állatkifutó

- trágyatároló, komposztáló

- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló

- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

7. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet jele: Lf-1

Beépítési mód: oldalhatáron álló

Kialakítható legkisebb telekterület: 500 m²

Legnagyobb beépítettség: 30 %

Legnagyobb építménymagasság: 5,5 m

Zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %

(2) Az építési övezetben az alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el: legfeljebb kétlakásos lakóépület,

-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

-helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

-kézműipari építmény.

(3) Az övezetben a meglévő pincék megtarthatók, felújíthatók.

8. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet jele: Lf-2

Beépítési mód: oldalhatáron álló

Kialakítható legkisebb telekterület: 700 m²

Legnagyobb beépítettség: 25 %

Legnagyobb építménymagasság: 5,5 m

Zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %

(2) Az építési övezetben az alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:

- legfeljebb kétlakásos lakóépület,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

- szálláshely szolgáltató épület,

- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kézműipari építmény.

9. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet jele: Lf-3

Beépítési mód: oldalhatáron álló

Kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m²

Legnagyobb beépítettség: 20 %

Legnagyobb építménymagasság: 5,5 m

Zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %

(2) Az építési övezetben az alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:

- legfeljebb kétlakásos lakóépület,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- szálláshely szolgáltató épület,

- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- kézműipari építmény,

- mezőgazdasági építmény.

10. § (1) A településközpont vegyes építési övezetek területe elsődlegesen intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgálnak.

(2) A település vegyes építési övezeteiben olyan kereskedelmi és gazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.

(3) Az előkert mélysége:

- új beépítés esetén 5 és 8 m közötti lehet,

- a már beépült változó méretű előkertes területeken új építés esetén az előkert mérete a telek két oldalán elhelyezkedő két-két telken lévő épületek előkertjei közül a legnagyobb és a legkisebb, mint határértékek között állapítandó meg.

(4) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

- garázs

- közműbecsatlakozási műtárgy

- közműpótló műtárgy

- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

- kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)

- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor

- kerti épített tűzrakóhely,

- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

(5) Az övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

11. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet jele: Vt-1

Beépítési mód: szabadon álló

Kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m²

Legnagyobb beépítettség: 35 %

Legnagyobb építménymagasság: 4,5/8,0 m

Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %

(2) Az övezet telkein önálló lakóépület nem létesíthető. A közintézmények telkének területén lakófunkció csak nem önálló épületben elhelyezett szolgálati lakásként létesíthető.

(3) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények a következők:

- igazgatási épület,

- egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,

- sportépítmény,

- egyéb közösségi szórakoztató épület.

12. § (1) Övezet jele: Vt-2

Beépítési mód: oldalhatáron álló

Kialakítható legkisebb telekterület: 700 m²

Legnagyobb beépítettség: 35 %

Legnagyobb építménymagasság: 4,5/6,5 m

Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:

- lakóépület,

- igazgatási épület,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

- egyéb közösségi szórakoztató épület,

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- sportépítmény.

(3) Az övezet építési telkein a lakó funkció elsődlegessége esetén egy telken legfeljebb egy kétlakásos lakóépület létesíthető.

13. § (1) Az építési övezetek területén az előkert minimum 10 méter, az oldalkert minimum 6 méter, a hátsókert minimum 10 méter nagyságú lehet.

(2) Az építési övezetekben olyan gazdasági és mezőgazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a lakó- és vegyes területekkel szomszédos telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.

(3) Az építési övezetekben megadott legnagyobb építménymagasság értékét csak az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges technológiai létesítmények, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények valamint a hírközlést szolgáló antennatornyok létesítése esetén szabad meghaladni, a pontszerű építmény magassága legfeljebb a megengedett építménymagasság kétszerese lehet.

(4) Az építési telkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület minden megkezdett 200 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

14. § (1)¹ Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet jele: Gksz

Beépítési mód: szabadon álló

Kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m²

Legnagyobb beépítettség: 35 %

Legnagyobb építménymagasság: 6,5 m

Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

- Bármely, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,

- A gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

- Igazgatási vagy egyéb irodaépület,

- Üzemanyagtöltő.

(3) A kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 30 m, legkisebb mélysége 40 m lehet.

(4) Az építési övezet területén a lakó- és vegyes terület felőli telekhatár mentén legalább 5 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.

(5) Az építési övezetben az alábbi meghatározott melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

- közműbecsatlakozási műtárgy

- közműpótló műtárgy

- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

- kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)

- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor

- kerti épített tűzrakóhely

- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

15. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet jele: Gip

Beépítési mód: szabadon álló

Kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m²

Legnagyobb beépítettség: 35 %

Legnagyobb építménymagasság: 6,5 m

Zöldfelület legkisebb mértéke: 35 %

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

- Bármely gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,

- A gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

- Igazgatási vagy egyéb irodaépület,

- Üzemanyagtöltő.

(3) A kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 40 m, legkisebb mélysége 60 m lehet.

(4) Az építési övezet területén a lakóterület felőli telekhatárok mentén legalább 10 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.

(5) Az építési övezetben az alábbi meghatározott melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

- közműbecsatlakozási műtárgy

- közműpótló műtárgy

- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

- kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)

- kerti építmény (a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) kerti vízmedence, napkollektor

- kerti épített tűzrakóhely

- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

- állatkifutó,

- trágyatároló, komposztáló,

- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

16. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet jele: Gip-km

Beépítési mód: szabadon álló

Kialakítható legkisebb telekterület: kialakult

Legnagyobb beépítettség: 45 %

Legnagyobb építménymagasság: 5,0 m

Zöldfelület legkisebb mértéke: 35 %

(2) Az építési övezetben ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények valamint ezt kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

- közműbecsatlakozási műtárgy

- közműpótló műtárgy

- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

17. § (1) Az üdülőövezetek területein csak az övezetben üdülők ellátását szolgáló kereskedelmi tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.

(2) Az övezetekben nem helyezhető el szerelési-, műhely- és gazdasági épület, valamint haszonállattartás céljára szolgáló építmény.

(3) Az egyes üdülőtelkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

(4) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

- közműbecsatlakozási műtárgy

- közműpótló műtárgy

- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

- kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)

- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

- kerti épített tűzrakóhely,

- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

18. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet jele: Üh

Beépítési mód: oldalhatáron álló

Kialakítható legkisebb telekterület: 600 m²

Legnagyobb beépítettség: 20 %

Legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

Zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:

- legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek,

- sportépítmények,

- kereskedelmi épületek.

19. § (1) A különleges területek építési övezeteibe a község területén a sportterületek (Ksp), a temető (Kt), a hulladékégető (Khé) és a lovastanya (Klt) területe tartozik.

(2) Az övezetek meglévő telkei nem oszthatók meg.

(3) Az építési övezetek területén az előkert nagysága minimum 5 méter.

(4) Az övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

20. § (1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet jele: Ksp

Beépítési mód: szabadon álló

Kialakítható legkisebb telekterület: 10.000 m²

Legnagyobb beépítettség: 10 %

Legnagyobb építménymagasság: 5,0 m

Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %

(2) Az építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület).

(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

- közműbecsatlakozási műtárgy

- közműpótló műtárgy

- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

- kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)

- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

- kerti épített tűzrakóhely,

- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető,

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

21. § (1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet jele: Kt

Beépítési mód: szabadon álló

Kialakítható legkisebb telekterület: kialakult

Legnagyobb beépítettség: 10 %

Legnagyobb építménymagasság: 5,0 m

Zöldfelület legkisebb mértéke: kialakult

(2) Az építési övezetben a temető és az ezzel a funkcióval lévő épület, építmény helyezhető el.

(3) A legnagyobb építménymagasság értéke templom és temetőkápolna esetén 10 m.

(4) A temető kialakult zöldfelületi fedettségének mértéke nem csökkenthető.

(5) Meglévő temető védőtávolsága 50 m, mely a telekhatártól számítandó. Meglévő temető védőtávolság megállapításában, illetve csökkentésében az ÁNTSZ a hatóság.

(6) Tervezett, újonnan létesítendő temető, vagy temető bővítési terület védőtávolsága 30 m, melyet telken belül, védőzöld sávként kell kialakítani.

(7) A védőtávolságon belül csak az ÁNTSZ által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el.

(8) Az övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti kiviteli tervet kell készíteni.

(9) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

- közműbecsatlakozási műtárgy

- közműpótló műtárgy

- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

- kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)

- kerti építmény (pihenés céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

- kerti vízmedence, napkollektor,

- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

22. § (1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet jele: Kh

Beépítési mód: szabadon álló

Kialakítható legkisebb telekterület: 10.000 m²

Legnagyobb beépítettség: 10 %

Legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %

(2) Az építési övezetben települési szilárd és folyékony hulladékkezelő és hulladéklerakó területek, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

- közműbecsatlakozási műtárgy

- közműpótló műtárgy

- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

(4) A hulladéklerakó területére rekultivációs tervet kell készíteni, s a területet ennek megfelelően kell rekultiválni.

(5) A hulladéklerakó telep védőtávolsága 1000 m. A védőtávolság telekhatártól számítandó.

(6) Az alkalmazott hulladékkezelési és ártalmatlanítási technológiától függően a védőtávolság megállapításában, illetve csökkentésében az ÁNTSZ a hatóság.

(7) A védőtávolságon belül csak az ÁNTSZ által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el.

23. § (1) Az építési övezetben kialakítható építési telek és az engedélyezhető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák.

Övezet jele: Klt

Beépítési mód: szabadon álló

Kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m²

Legnagyobb beépítettség: 20 %

Legnagyobb építménymagasság: 6,5 m

Zöldfelület legkisebb mértéke: 75 %

(2) Az építési övezetben nagykiterjedésű sportolási célú, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3) A kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége és mélysége 40 m lehet.

(4) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

− közműbecsatlakozási műtárgy

− közműpótló műtárgy

− hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

− kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

− kerti vízmedence, napkollektor,

− kerti épített tűzrakóhely,

− kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető,

− komposztáló; ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

− kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

− szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

24. § (1) A közlekedési területek övezetébe tartoznak a meglévő és tervezett közutak a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A község területén az úthálózat szabályozási szélességét szabályozási terv szerint kell kialakítani.

(3) A közúti övezetekben a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

(5) A közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei az utak külterületi szakaszain az úttengelytől mérve az alsóbbrendű országos közutak esetén 50-50 m. Ezen belül kerítés 20 méterre, építmény 30 méterre helyezhető el.

(6) A külterületi önkormányzati közutak, mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(7) A tervezett közutak kiépítéséhez az OTÉK szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ettől eltérni csak szabályozási terv keretei között készülő, az adottságokhoz alkalmazkodó méretezés alapján lehet. E rendeletben biztosított eltérések

(8) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.

(9) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani.

(10) A közlekedési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5%-os beépítettséggel létesíthető épület, építmény.

25. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető és engedélyezhető.

(2) A meglévő és a tervezett közcélú, községi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz.

(3) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.

(5) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(6) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.

(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(9) A község területén beépített, illetve beépítésre szánt területen új épület építésére építési engedély csak akkor adható az OTÉK-ban rögzített közművesítettség mértéke szerint, ha:

(10) A vízvezetékek védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.

(11) A magas talajvíz-állásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad, az abban előírtak kötelező betartása mellett.

(12) A vízellátó-hálózatra a közlekedési úton mért 100 m-enként tűzcsapot kell elhelyezni.

Csatornázás

(13) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

(14) A településen elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell létesíteni.

(15) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(16) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

(17) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(18) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba.

(19) Karbantartás, illetve belvíz védekezés számára

(20) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.

Földgázellátás

(21) A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét (nagy-középnyomású vezeték esetén 5-5 m, középnyomásnál 3-3 m) szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető.

(22) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

Villamosenergia ellátás

(23) A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatok mellett az MSZ 151 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.

(24) A településen új villamosenergia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatokat illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját kizárólag térszín alatt földkábelbe fektetve lehet megvalósítani.

(25) A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történő elhelyezésére.

(26) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek helyezhetők el.

Távközlés

(27) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni illetve meglévő hálózat rekonstrukcióját megvalósítani vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV-hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.

(28) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozás betartandó.

(29) Hírközlési antennák a fő rálátási irányokban nem károsíthatják sem a településképet, sem a tájképet.

26. § (1) A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják.

(2) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben, közlekedési és közműövezetekben, illetve vízgazdálkodási övezetekben új zöldfelület létesítését - a területfelhasználás változás jellegétől függően - kertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni.

(3) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba.

(4) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani.

(5) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket -a lakóingatlanok kivételével- legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani. Használatbavételi engedély csak az előírt zöldfelületek kialakítása után adható ki.

(6) Belterületen fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló külön rendelete alapján végezhető.

(7) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását -a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni.

(8) Beépítésre nem szánt területen - kivéve a belterületi közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

(9) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.

27. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet jele: Z

Beépítési mód: szabadon álló

Kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m²

Legnagyobb beépítettség: 2 %

Legnagyobb építménymagasság: 5,0 m

Zöldfelület legkisebb mértéke: 85 %

(2) Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telekkel egyesíthető.

(3) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

(4) Az övezet telkein a közparkokat legalább 85 %-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani.

(5) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(6) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

− közműbecsatlakozási műtárgy;

− közműpótló műtárgy;

− hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal);

− kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel);

− kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz);

− vízmedence;

− kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel;

− kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő;

− szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

(7) Közparkot kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani.

(8) Az övezetben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

28. § Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés.

29. § Az övezet telkei nem építhetők be.

30. § (1) Ha a telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(2) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le. A beépítetlen telek, vagy telekrész nem keríthető le.

(3) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.

31. § Az övezet telkei nem építhetők be.

32. § (1) Má-f: - SZ birtoktest esetén: 1,0; telek esetén: 3,0 - 7,5 birtoktest esetén: 100.000; telek esetén: 30.000

(2) Az övezetben beépíthető legkisebb birtoktest és a létesíthető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák.

Beépítési mód: Szabadon álA legkisebb kialakítható birtoktest összterülete (m2) 100.000

A birtoktest telkeinek összterülete alapján alkalmazható beépíthetőség (%) 1,0

A legkisebb kialakítható és beépíthető birtokközpont területe (m2) 10.000

A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15,0

A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15,0

A legkisebb beépíthető (birtoktest részét nem képező) önálló telek területe (m2) 30.000

Birtoktest részét nem képező, önálló telek beépítésnél alkalmazható legnagyobb

beépítettség terepszint felett (%) 3,0

Birtoktest részét nem képező, önálló telek beépítésnél alkalmazható legnagyobb

beépítettség terepszint alatt (%) 3,0

A beépítésnél alkalmazható legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2/telek m2) -

A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 7,5

A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) -

(3) Az övezetben a mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, az agrárturizmus építményei és lakóépület helyezhetők el. Lakóépület csak a gazdasági építménnyel egyidőben, vagy a mezőgazdálkodási célú épület elkészülte és használatba vételi engedélyének megléte után létesíthető.

(4) A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető.

(5) Az övezetek területén épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységű hátsókertet kell biztosítani.

(6) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszintet maximum 50 cm-rel haladhatja meg.

(7) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez technológiai okokból szükséges üzemi építmények (pl. silók) legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(8) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.

(9) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500 m-re kell lennie a meglévő, illetve szerkezeti terven ábrázolt tervezett belterület határtól.

(10) A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot.

(11) Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 80%-a a település közigazgatási területén található.

(12) Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező telken, ha területe legalább 30.000 m2, az engedélyezhető beépítés 3%.

(13) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

− közműbecsatlakozási műtárgy;

− közműpótló műtárgy;

− hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal);

− kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz);

− kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor;

− kerti épített tűzrakóhely;

− kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel;

− háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;

− fóliasátor;

− állatkifutó;

− trágyatároló, komposztáló;

− siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

− kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő;

− szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

(14) Ha a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete az 1000 m2-t meghaladja, akkor a beépítés már csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhető.

(15) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

33. § (1) Az övezetbe a kisvízfolyások és vízfelületek meder és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

(3) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(4) Az övezetbe tartozó vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti - vízfolyások, vizes élőhelyek esetén a parttól számított 50 méteren, érzékeny vizes élőhelyek esetében a parttól számított 100 méteren belül új építmények elhelyezése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik - tilos.

(5) A vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, a parttól számított 100 méteren belüli területeken a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos.

34. § (1) Valkó igazgatási területén az alábbi építmény áll országos műemléki védelem alatt:

− R.k. templom, klasszicista, 1816-1820., Rákóczi u. 13. hrsz: 1

(2) Az országos műemléki védelem alatt álló építmény építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az eljáró szerv.

(3) Az országos műemléki védelem alatt álló építmény műemléki környezetét a szabályozási tervlap jelöli.

(4) Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetén belüli telkek, építési telkek építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre.

(5) A helyi értékvédelmi vizsgálatra javasolt épületek jegyzékét az F-1. sz. függelék tartalmazza.

(6) A helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig az építésengedélyezési eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni az alábbi kikötések mellett:

− A helyi értékvédelemre javasolt területen illetve az F-1. sz. függelékben szereplő további épületeken végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos tömegarányokat, homlokzati arányokat, a párkány- és gerincmagasságokat, a nyílásrendeket és a nyílások méretét és osztását, valamint a homlokzati tagozatokat meg kell őrizni.

− Bontási igény esetén az engedély kiadásához műemléki szakmérnöki végzettséggel rendelkező személy véleménye szükséges.

(7) A helyi értékvédelmi rendelet elkészülte után a helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken végzett építési munkák engedélyezését kétlépcsős engedélyezési eljárással (HÉSZ 3., 4. §), valamint a helyi értékvédelemről szóló külön rendelet előírásainak együttes betartásával kell biztosítani.

35. § (1) A régészeti lelőhelyek az örökségvédelmi törvény értelmében ex lege általános védelmet élveznek. A régészeti lelőhelyek területén végzendő bármilyen építési vagy más földmunka, illetve telekalakítás esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes irodáját szakhatóságként meg kell keresni.

(2) A régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra a beruházónak szerződést kell kötnie a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával.

(3) Amennyiben az ismert régészeti lelőhelyeken kívül földmunkák során régészeti lelőhely nyomai és/vagy régészeti leletek kerülnek elő, a Kulturális örökség védelméről szóló törvényben (2001. évi LXIV. tv.) foglaltak szerint kell eljárni, és értesíteni kell a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságát.

36. § (1) Természeti értékvédelmi területen épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani.

(2) A település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi területek kerülnek kijelölésre:

- Országos jelentőségű védett természeti területek,

- Országos ökológiai hálózat területei,

- Natura 2000 európai ökológiai hálózat területei.

37. § (1) Az érintett területek közé a tájvédelmi körzet, valamint az országos jelentőségű védett természeti területnek minősülő földvárak területei tartoznak.

(2) A területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével végezhető.

(3) A területeken belül bármely tevékenység csak az országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

38. § (1) A nem védett természeti és természetközeli állapotú területek közé a Natura 2000 európai ökológiai hálózat területei és az Országos ökológiai hálózat területei tartoznak.

(2) Nem védett természeti és természetközeli állapotú területeken művelési ág megváltoztatásához a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélye szükséges, míg egyéb tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség véleményének figyelembevételével engedélyezhető.

39. § (1) A földmozgatással járó építési-, tereprendezési tevékenység végzése során:

(2) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

40. § (1) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok és tavak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(2) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

(3) A vízfolyások, vizes élőhelyek természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, parttól számított 100 méteren belüli területeken a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése, valamint új építmények építése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik - tilos.

41. § Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

42. § Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

43. § (1) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet.

(2) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

(3) Állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt dögkútban történhet.

44. § Ez a rendelet 2006. március 13-án lép hatályba.

45. § (1) Ezzel egyidejűleg a 15/1988 számú Tanácshatározat hatályát veszti.

(2) A rendelet előírásait a jóváhagyás után keletkezett ügyekben kell alkalmazni.