Valkó Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2019 (IV.12..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2022. 04. 01Valkó Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2019 (IV.12..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Valkó Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Pest Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Érdi Járási Hivatala, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter, valamint Valkó Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 8/2017. (XI.23.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § E rendelet célja Valkó Nagyközség településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
2. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi és hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
3. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.
4. Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
5. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
6. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja, feladata
3. § (1) A helyi védelem célja Valkó Nagyközség településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(1a) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
(1b)1 A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
4. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.
1. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
1. a védelemre javasolt érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,
2. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
3. a kezdeményezés rövid indokolását,
4. a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
5. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
1. A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az önkormányzat készíti vagy készítteti el.
2. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
1. a védelem alatt álló érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,
2. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
3. a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
1. A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
1. az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
3. az illetékes építésügyi hatóságot,
4. a kezdeményezőket.
1. Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.
5. § (1) A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Védett helyi érték - évszám”.
1. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
2. A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
6. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
1. A nyilvántartás tartalmazza a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltakon túl:
1. az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
2. a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot, valamint
3. minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
6. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(1a) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
7. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer
8. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
1. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
2. A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.
Településképi szempontból meghatározó területek
9. § (1) Az önkormányzat településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli az alábbi területeket:
1. Településközpont terület,
2. Falusias karakterű terület,
3. Üdülőterület,
4. Gazdasági területek,
5. Külterület.
1. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
2. Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:
1. Táj- és természetvédelmi területek: országos jelentőségű védett természeti terület (Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet), natura 2000 terület (Gödöllői-dombság elnevezésű, HUDI 20023 jelű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület), országos ökológiai hálózat övezete (magterület, ökológiai folyosó, puffer terület), tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete;
2. Örökségvédelemmel érintett területek: műemlékek és műemléki környezet, valamint régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek.
1. A településkép védelme szempontjából kiemelt területek felsorolása és lehatárolása függelékként e rendelethez csatolandó.
Településképi követelmények
9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
10. § A 9. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott területeken új lakóépületek telepítésénél az utcaszakaszra jellemző beépítési módhoz (jellemzően oldalhatáron álló) kell illeszkedni.
10. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. § (1) A 9. § (1) bekezdésében meghatározott területeken elsősorban tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők
1. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorok létesíthetők.
2. Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.
3. A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.
4. A legfontosabb magyarországi őshonos fa- és cserjefajok jegyzéke, valamint a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív, így nem telepíthető növényfajok listája függelékként e rendelethez csatolandó.
12. § (1) A 9. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Településközpont területen új lakóház 35-45°-os tetőhajlásszögű magastetővel létesíthető.
1. A tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet. A harsány színű, településképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
2. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
3. Homlokzatfelújítás a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.
4. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
13. § (1) A 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott Falusias karakterű területen utcai épület esetében magastető építhető 35-45 fokos hajlásszöggel.
1. A lakóépületek tetőhéjazata hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, műanyag hullámlemez nem lehet.
2. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
3. A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.
4. Homlokzat színezésénél a rikító színek használata kerülendő.
5. Az utcafronti kerítés anyag- és színhasználata harmonizáljon a főépülettel.
14. § (1) A 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott Üdülőterületen nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület építhető, tetőhajlásszöge 30°‐45° között lehet.
(1a) A kerítés anyaga lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kialakítású lehet. A kerítés kiváltható cserjéből telepített, áthatolhatatlan cserjesáv telepítésével.
15. § (1) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott Gazdasági területeken tetőfedés színeként természetes színek (zöld és árnyalatai, barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.
(1a) Épületcsoportnál azonos hajlásszögű és héjalású tetőalakítás alkalmazása javasolt.
16. § (1) A 9. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott Külterületen a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet, a nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhetők.
(1a) Az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely.
11. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények
17. § (1) A védett épületeken végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos tömegarányokat, homlokzati arányokat, a párkány- és gerincmagasságokat, a nyílásrendeket és a nyílások méretét és osztását, valamint a homlokzati tagozatokat meg kell őrizni.
1. A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása ne változzon és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
2. Reklám, reklámhordozó helyi védelem alatt álló épületen és az előtte levő közterületen nem helyezhető el.
3. A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
4. Védett épület bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség megszüntetését követően.
12. Helyi védelemmel érintett területeken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények
18. § (1) Utcai homlokzaton, tetőfelületen közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint mesterséges szellőzés kültéri egysége nem helyezhető el.
1. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
2. Épület közvetlenül közterület felé néző homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
13. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok
19. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek: a 9. § (3) bekezdésében meghatározott területek.
1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: a település külterülete.
2. Hírközlési antennák a fő rálátási irányokban nem károsíthatják sem a településképet, sem a tájképet.
20. § (1) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket elsősorban térszín alatti formában szabad létesíteni. A térszín alatti telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell feszíteni.
1. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
21. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
1. kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
2. a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
3. az utcákat egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással kell megvilágítani;
4. a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó és 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.
14. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) A település igazgatási területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna nem helyezhető el:
1. műemléki épületen és a hozzá tartozó telek területén,
2. műemléki környezet területén,
3. helyi védelem alatt álló épületen, építményen.
(1a) Egyéb területeken antenna az épület legmagasabb pontjától számított 3 méteres magasságig helyezhető el.
1. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
2. A csapadékvíz-, szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.
15. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
1. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
2. Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t.
16. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározott területfelhasználású területen és módon.
1. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
25. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban reklámhordozó, reklám, molinó a közterületen és magánterületen elhelyezhetők.
26. § (1) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
1. A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
2. Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
3. Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
4. Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges.
27. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
1. Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
1. a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
2. nem alakítható ki villogó effektussal,
3. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
17. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
28. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
1. az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
4. idegenforgalmi és közlekedési információk;
5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
6. gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.
1. Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.
2. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés.
Településkép-érvényesítési eszközök
18. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
29. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:
1. Ha a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, vagy meglévő épület bővítése történik.
1a. Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
1. A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
1. az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
2. a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
3. az építési tevékenység rövid leírását,
4. az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
4a. A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
2. A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.
3. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.
19. A településképi véleményezési eljárás
30. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
1. új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
31. § (1) Településképi véleményezési eljárás a Korm. rendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra. A polgármester véleménye a 30. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
32. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 2. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni. A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.
(1a) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
3. A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet
1. engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
2. engedélyezésre nem javasolja, ha
1. a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
2. a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.
1. A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.
20. A településképi bejelentési eljárás
33. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:
1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
2. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén, amennyiben közterületről látható. A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
1. meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén;
2. az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest,
2a. jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat
2b. többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé
2c. érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
2d. érinti a kapcsolódó közterület közúti, vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát;
2e. védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;
2f. védett értéken cégér, üzletfelirat elhelyezése tekintetében;
2g. reklámok, reklámhordozók elhelyezésével, átalakításával kapcsolatban.
34. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma
1. megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak,
2. kidolgozása a szakmai konzultáció szerint történt-e,
3. a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést és településképi megjelenést eredményez-e.
1. Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
2. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak,
3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
4. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
35. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, vagy az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
1. A kérelmet Valkó Nagyközség Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 33. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 3. mellékletét képező kérelem benyújtásával.
2. A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
3. A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatban hozza meg. Hatósági határozat hiányában a településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentéstől számított 16. napon megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
4. A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.
5. A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Valkó Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
23.
36. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le
1. az e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértése,
2. a 35. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,
3. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén.
1. A településképi kötelezési eljárás keretében a polgármester felhívja az ingatlan-tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
2. A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
3. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket és a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
1. A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásai az irányadók.
Záró rendelkezések
21. Hatályba léptető rendelkezések
37. § (1) Ez a rendelet 2019. április 12. napján lép hatályba.
(1a) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
22. Hatályon kívül helyező rendelkezések
38. § (1) Hatályát veszti Valkó Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 7/2017. (XI.23.) önkormányzati rendelete.
(1a) Hatályát veszti Valkó Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 9/2017. (XI.23.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
2. melléklet
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet és telefonos elérhetőséget)
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása:
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
7a. Építészeti-műszaki dokumentáció pld
7b. Építészeti-műszaki dokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) db
7c. Egyéb okirat
8. ÉTDR azonosító:
Kelt: -, - év hó nap
aláírás (kérelmező)
3. melléklet
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet és telefonos elérhetőséget)
2. A tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helye, a telek helyrajzi száma:
3. A folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölése:
4. Az ingatlan adatai:
A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása:
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
6. Az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartama:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
7a. Építészeti-műszaki dokumentáció pld
7b. Építészeti-műszaki dokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) db
7c. Egyéb okirat
Kelt: -, - év hó nap
aláírás (kérelmező)
1. függelék
2. függelék
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
---|---|
lombos fák |
|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
Alnus glutinosa |
enyves éger, mézgás éger |
Alnus incana |
hamvas éger |
Betula pendula |
közönséges nyír. bibircses nyír |
Betula pubescens |
szőrös nyír pelyhes nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Carpinus orientalis |
keleti gyertyán |
Castanea sativa |
szelídgesztenye |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sajmeggy |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
Juglans regia |
közönséges dió |
Malus sylvestns |
vadalma |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
Populus alba |
fehér nyár |
Populus canescens |
szürke nyár |
Populus nigra |
fekete nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
Quercus farnetto (Q. frainetto, Q. conferta) |
magyar tölgy |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy |
Salix alba |
fehér fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucupana |
madárberkenye |
Sorbus dégenii |
- |
Sorbus domestica |
házi berkenye |
Sorbus pseudolatifolia |
- |
Sorbus rédliana |
- |
Sorbus semiincisa |
budai berkenye |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
Tilia tomentosa (T. argentea) |
ezüst hárs |
Ulmus glabra (Ulmus montana. Ulmus scabra) |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénic szil |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil |
tűlevelű fajok (fenyők) |
|
Abies alba |
jegenyefenyő |
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
Larix decidua |
vörösfenyő |
Picea abies (Picea excelsa) |
lucfenyő |
Pinus sylvestris |
erdei fenyő |
Taxus baccata |
közönséges tiszafa |
lombos cserjék |
|
Alnus viridis |
havasi éger. zöld éger |
Amelanchier ovális |
közönséges fanyarka |
Amygdalus nana (Prunus tenella) |
törpe mandula |
Artemisia alba |
sziklai üröm |
Berberis vulgáris |
közönséges borbolya, sóskafa |
Calluna vulgáris (Erica vulgáris) |
csarab |
Cerasus fruticosa (Prunus fruticosa) |
csepleszmeggy |
Clematis vitaiba |
erdei iszalag |
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
Cornus más |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyuru som |
Coronilla emerus |
- |
Corylus avellana |
közönséges mogyoró |
Cotinus coggygria |
cserszömörce |
Cotoneaster integerrimus (C. vulgáris) |
szirti madárbirs |
Cotoneaster nigrum (C. melanocarpa) |
fekete madárbirs |
Cotoneaster nebrodensis (C. tomentosa, C. orientalis) |
nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Crataegus nigra |
fekete galagonya |
Crataegus pentagyna |
ötbibés galagonya |
Cytisus ausrtiacus |
buglyos zanót |
Cytisus hirsutus |
borzas zanót |
Cytisus nigricans |
fürtös zanót |
Cytisus decumbens (C. procumbens) |
- |
Cytisus supinus (C. capitalus) |
gombos zanót |
Daphne cneorum |
henyeboroszlán |
Daphne laureola |
babérboroszlán |
Daphne mezereum |
farkasboroszlán |
Erica camea |
alpesi erika |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
Genista tinctoria |
festő rekettye |
Hedera helix |
közönséges borostyán |
Helianthemum numullarium |
napvirag |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
Laburnum anagyroides |
közönséges sárgaakác. aranyeső |
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyai |
Lonicera caprifolium |
jerikói lonc |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc. ükörke |
Prunus spinosa |
kökény |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
Ribes alpinum |
havasi ribiszke |
Ribes uva-crispa |
- |
Rosa canina |
gyepurozsa |
Salix caprea |
kecskefűz |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
Salix eleagnos |
ciglefűz, parti fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz csőrege fűz |
Salix pentandra |
babérfűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix rosmarinifolia |
serevényfűz |
Salix triandra |
mandulalevelű fűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
Sambucus racemosa |
fürtös bodza |
Sarothamnus scoparius (Cytisus scoparius) |
seprőzanót |
Spiraea média |
szirti gyöngyvessző |
Spiraea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
Vitis sylvestris |
ligeti szőlő |
3. függelék
4. melléklet2
sorsz. |
hrsz. |
cím |
megnevezés |
---|---|---|---|
1. |
792/2 |
2114 Valkó, Szabadság út |
parasztporta és pince |
A 3. § (1b) bekezdése a Valkó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. mellékletet a Valkó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.