1. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.

2. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi és hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.

3. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.

4. Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.

5. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.

6. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

1. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelemre javasolt érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,

2. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

3. a kezdeményezés rövid indokolását,

4. a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,

5. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

1. A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az önkormányzat készíti vagy készítteti el.

2. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelem alatt álló érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,

2. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

3. a védett érték felmérési és fotódokumentációját,

4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

1. A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

1. az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,

2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

3. az illetékes építésügyi hatóságot,

4. a kezdeményezőket.

1. Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.

1. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

2. A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

1. A nyilvántartás tartalmazza a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltakon túl:

1. az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,

2. a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot, valamint

3. minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

1. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

2. A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.

1. Településközpont terület,

2. Falusias karakterű terület,

3. Üdülőterület,

4. Gazdasági területek,

5. Külterület.

1. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

2. Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

1. Táj- és természetvédelmi területek: országos jelentőségű védett természeti terület (Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet), natura 2000 terület (Gödöllői-dombság elnevezésű, HUDI 20023 jelű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület), országos ökológiai hálózat övezete (magterület, ökológiai folyosó, puffer terület), tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete;

2. Örökségvédelemmel érintett területek: műemlékek és műemléki környezet, valamint régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek.

1. A településkép védelme szempontjából kiemelt területek felsorolása és lehatárolása függelékként e rendelethez csatolandó.

1. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorok létesíthetők.

2. Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.

3. A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.

4. A legfontosabb magyarországi őshonos fa- és cserjefajok jegyzéke, valamint a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív, így nem telepíthető növényfajok listája függelékként e rendelethez csatolandó.

1. A tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet. A harsány színű, településképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

2. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

3. Homlokzatfelújítás a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.

4. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

1. A lakóépületek tetőhéjazata hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, műanyag hullámlemez nem lehet.

2. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

3. A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.

4. Homlokzat színezésénél a rikító színek használata kerülendő.

5. Az utcafronti kerítés anyag- és színhasználata harmonizáljon a főépülettel.

1. A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása ne változzon és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

2. Reklám, reklámhordozó helyi védelem alatt álló épületen és az előtte levő közterületen nem helyezhető el.

3. A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

4. Védett épület bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség megszüntetését követően.

1. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

2. Épület közvetlenül közterület felé néző homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: a település külterülete.

2. Hírközlési antennák a fő rálátási irányokban nem károsíthatják sem a településképet, sem a tájképet.

1. kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;

2. a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;

3. az utcákat egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással kell megvilágítani;

4. a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó és 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.

1. műemléki épületen és a hozzá tartozó telek területén,

2. műemléki környezet területén,

3. helyi védelem alatt álló épületen, építményen.

1. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

2. A csapadékvíz-, szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.

1. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

2. Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t.

1. A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

2. Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

3. Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.

4. Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges.

1. Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

1. a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,

2. nem alakítható ki villogó effektussal,

3. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

1. az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

4. idegenforgalmi és közlekedési információk;

5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

6. gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.

1. Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.

2. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés.

1. Ha a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, vagy meglévő épület bővítése történik.

1a. Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.

1. az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,

2. a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

3. az építési tevékenység rövid leírását,

4. az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

4a. A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

2. A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.

3. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.

1. új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,

2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

3. A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

1. engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy

2. engedélyezésre nem javasolja, ha

1. a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy

2. a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

1. A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.

1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

2. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén, amennyiben közterületről látható. A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

1. meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén;

2. az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest,

2a. jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat

2b. többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé

2c. érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,

2d. érinti a kapcsolódó közterület közúti, vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát;

2e. védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;

2f. védett értéken cégér, üzletfelirat elhelyezése tekintetében;

2g. reklámok, reklámhordozók elhelyezésével, átalakításával kapcsolatban.

1. megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak,

2. kidolgozása a szakmai konzultáció szerint történt-e,

3. a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést és településképi megjelenést eredményez-e.

1. Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

2. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak,

3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

4. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

1. A kérelmet Valkó Nagyközség Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 33. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 3. mellékletét képező kérelem benyújtásával.

2. A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

3. A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatban hozza meg. Hatósági határozat hiányában a településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentéstől számított 16. napon megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

4. A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.

5. A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Valkó Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

1. az e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértése,

2. a 35. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,

3. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén.

1. A településképi kötelezési eljárás keretében a polgármester felhívja az ingatlan-tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

2. A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.

3. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket és a jogsértéssel elért előny mértékét,

2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

4. a jogsértő állapot időtartamát,

5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

1. A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásai az irányadók.