Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének

10/2006. (VI.28.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

(Egységes szerkezetben)

A rendeletet módosította a 18/2008 (VI.25.), a 8/2009 (III.18.) a 26/2009.(IX.02.) és a 11/2010.(V.19.), a 25/2010. (XI.17.) sz., a 9/2011/(III.18.) sz. és a 15/2011.(IV.20.) sz., a 24/2011.(X.19.) sz., a 14/2012.(III.22.) sz., a 39/2012.(X.3.) sz., a 11/2013.(III.20.) sz. és a 35/2013. (XII. 18.) számú rendelet

Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 32. cikkének (1) bekezdés a) pontja alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 132. §. (4) bekezdés g) pontjában és a 140/R. §-ában kapott felhatalmazás alapján a szociális törvény végrehajtására, valamint a helyi szociális ellátásokra az alábbi rendeletet alkotja:

1. fejezet

A rendelet célja

1.§ E rendelet célja, hogy Veresegyház Város közigazgatási területén a szociális biztonság megteremtése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított szociális ellátások formáit, és a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit.

A szociális ellátás biztosítása során érvényesíteni kell az egyének önmagukért és családjukért viselt felelősségét.

A rendelet hatálya

2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Veresegyház Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező:

1. magyar állampolgárokra,
2. állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt személyekre,
3. letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
4. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,
5. ^[1]  a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. tv. törvény rendelkezése szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó személyekre.

2. A rendelet hatálya kiterjed továbbá

1. A munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott személyre.
2. Az Szt. 32/B.§ (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

3. Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, az arra rászorulónak átmeneti segélyt biztosít, ha ennek hiányában a késedelem a rászoruló életét, testi épségét veszélyeztetné.

4. A (3) bekezdés szerint tett intézkedésről értesíteni kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet és egyidejűleg kérni kell a kifizetett átmeneti segély megtérítését.

5.  Jelen rendelet hatálya az Önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre is kiterjed.

A szociális rászorultság

3.§  (1) E rendelet alkalmazása során szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, akinek nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója, valamint az e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott jövedelemhatárokat nem lépi túl, és az igénylő tulajdonában lévő vagyon mértéke nem haladja meg a Szt. 4. §-a (1) bekezdésének b. pontjában meghatározott mértéket.

(2)    Nem tekinthető szociálisan rászorultnak:

a) az aktívkorú munkaképes kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élő aktívkorú munkaképes közeli hozzátartozója, aki önhibájából munkát nem vállal, ideértve a közhasznú és a közcélú foglalkoztatást is;

b) az a kérelmező, aki valamely jogszabály által biztosított, vagy a bíróság által jogerősen megítélt rendszeres pénzellátásra szerzett jogát önhibájából nem érvényesíti.

2. fejezet

Eljárási szabályok

4.§   (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátás megállapítása kérelemre, vagy hivatalból történik. Az ellátás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A Polgármesteri Hivatal az egyes ellátási formák igényléséhez formanyomtatványt biztosít. A formanyomtatványon a kérelmezők részére fel kell tüntetni a nyomtatványhoz csatolandó mellékleteket.

2. A kérelmet benyújthatja az ellátást igénylő, a törvényes képviselője (gyám, gondnok, szülő), vagy meghatalmazottja.

3. Az e rendeletben meghatározott valamennyi szociális ellátás iránti kérelemhez - ha a rendelet másként nem rendelkezik - a jogosultság megállapításához illetve a jogosultság időszakonkénti felülvizsgálatához csatolni kell:

a)     a kérelmező és családtagjai rendszeres és nem rendszeres jövedelméről kiállított igazolásokat, vállalkozók esetében az APEH által kiadott jövedelemigazolást,

b) a kérelmező és családtagjai vagyoni helyzetéről, az együttlakó személyek számáról, rokoni kapcsolatukról szóló nyilatkozatot, valamint nyilatkozatot arról, hogy van-e érvényes tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése

c) a tartásra köteles és képes hozzátartozók adataira vonatkozó nyilatkozatot;

d) 16. életévét betöltött gyermek esetén iskolalátogatási igazolást;

e) ellátásban részesülő és ellátás nélküli munkanélküli személy esetén a Munkaügyi Központ igazolását,

f) a jogszabály által előírt és a jogosultság megállapításához szükséges egyéb nyilatkozatokat és igazolásokat.

4. A jövedelem számításánál irányadó időszak az átmeneti ellátások esetében a kérelem beadását megelőző egy havi, míg rendszeres támogatások esetében a kérelem beadását megelőző háromhavi nettó jövedelem átlagát kell igazolni.

5. Az Európai Gazdasági Térség tagállambeli, illetve azzal azonos jogállást élvező más államból származó jövedelmének vizsgálata az Szt. 10.§ (4)-(5) bekezdése alapján történik.

6. A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.

7. A pénzbeli ellátások kifizetése a havi rendszerességgel megállapított szociális ellátások esetében a tárgyhót követő hó 5. napjáig, az alkalmanként megállapított szociális ellátások esetében a döntést követő 8 napon belül kell átutalni vagy a házipénztárból kifizetni.
8. A havi rendszerességgel megállapított szociális ellátás a kérelem benyújtásától esedékes. Ha a havi rendszeres szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.

3. fejezet

Rendszeres pénzbeli ellátások

Időskorúak járadéka

5. §^[2]

Hatályon kívül

„Aktív korúak ellátása ^[3]

6.§ (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,

a)    aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy

b)  aki vakok személyi járadékában részesül, vagy

c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy

d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy

 e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy

f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy

g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,

feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát - nem folytat.

2. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, megszüntetésére, valamint a keresőtevékenység mellett folyósított ellátásra, továbbá a közcélú munkavégzésre a Szoc. tv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. A Szoc. tv. 35. §-ának (1) bekezdése szerinti személyt arra az időtartamra, amikor

a)        közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy

   b)        olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg,

rendelkezésre állási támogatás illeti meg.

4. A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.
5. ^[4] Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján:

a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy

c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek

                 valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási 

támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.],

 illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják   

 biztosítani -, rendszeres szociális segélyre jogosult.

6. A rendszeres szociális segély mértékére az Szoc. tv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
7.  ^[5] Hatályon kívül
8. ^[6] A rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatában az e §. szerinti együttműködési kötelezettséget vállalja a Veresegyház Kistérség Esély Szociális Alapellátási Központ Családsegítő Szolgálatával (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat)

Az együttműködés keretében a jogosult:

1. a Családsegítő Szolgálatnál kérelmezi a nyilvántartásba vételét,
2. a beilleszkedését segítő programban való részvételről írásban megállapodik a

Családsegítő Szolgálattal, és

3. teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

A beilleszkedést segítő program az ellátásban részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed:

1. a Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartásra,
2. az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az

életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő

felkészülést segítő programban való részvételre,

3. felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő

részvételére, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés

megszerzésére.

9. ^[7] Hatályon kívül

10.  A Családsegítő Szolgálat

   a)         figyelemmel kíséri az aktívkorúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján nyilvántartásba veszi;

   b)        tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a program típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól;

   c)         a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról az ellátásban részesülő személlyel írásban megállapodást köt;

   d)        folyamatosan kapcsolatot tart az ellátásra jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását;

   e)        legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak végrehajtásáról, szükség esetén módosítja a programot, az éves értékelés megküldésével tájékoztatja az Igazgatási Irodát ;

                  f)          jelzi az Igazgatási Irodának, ha az ellátásra jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget;

                  g)          a kapcsolattartásról a családsegítésre kötelezett esetnaplót vezet.

11. A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személyek együttműködésének eljárási szabályai:

   a)         a támogatott személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül  köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet, továbbá

   b)        a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül köteles írásban megállapodást kötni a beilleszkedést segítő programról.

(12) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személyek

együttműködés megszegésének esetei:

1. a megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet;
2. a beilleszkedést segítő program összeállításában nem működik közre, vagy a programról írásban nem állapodik meg;
3. neki felróható okból nem teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

7.§ Az Aktív korúak ellátásával kapcsolatos hatáskört az Szt. szerint a jegyző gyakorolja.

Ápolási díj

8.§ (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

2. ^[8] Méltányossági ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pontja), ha önmaga ellátására képtelen állandó és tartós felügyeletre szoruló 18 évet betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi.
3. ^[9] A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végző hozzátartozó részére ápolási díj akkor állapítható meg, ha az önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg és a háztartás tagjainak egyike sem rendelkezik vagyonnal.
4. ^[10] A méltányossági ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.
5. Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (4) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani
6. Az ápolási kötelezettség teljesítését kétévente ellenőrizni kell. Meg kell szüntetni az ápolási díj folyósítását, amennyiben az ápoló nem, vagy nem megfelelően tesz eleget ápolási kötelezettségének. Nem jogosult az ápolási díjra a hozzátartozó, az Szt  42. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, továbbá az ápolási díjra való jogosultságot akkor is meg kell szüntetni, ha az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták.

9.§ (1) ^[11] A méltányossági ápolási díj iránti kérelemhez a 4. §- ban foglaltakon túl csatolni kell az ápoló nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem állnak fenn az Szt. 42. § (1) bekezdésében foglalt kizáró okok.

2. ^[12]  A méltányossági ápolási díj intézésével kapcsolatos jogkör átruházott hatáskörben a polgármestert illeti meg.

Lakásfenntartási támogatás

10. § ^[13] (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

2. A lakásfenntartási támogatást Veresegyházon elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz nyújtja az önkormányzat, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
3. Veresegyház város Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt.38.§. (1) bekezdésében az önkormányzat jogköreként meghatározott, lakásfenntartási támogatási ügyek eldöntésére irányuló jogkörét a város Polgármesterére ruházza át.
4. Veresegyház város Polgármestere az önkormányzat átruházott hatáskörében eljárva a településen az alábbiakban felsorolt lakásfenntartási támogatásokat  nyújtja:

a) normatív lakásfenntartási támogatás,

b) adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy lakásfenntartási támogatása,

c) méltányossági lakásfenntartási támogatást, önálló ellátásként.

5. A természetben megállapított támogatás összegét a támogatottnak az általa kiválasztott szolgáltatást nyújtó cég számlájára, — a kérelmező azonosító adatai és a részére megállapított támogatási összeg megjelölésével — közvetlenül utalja át minden hónapban a hivatal Pénzügyi Osztálya. Bérleti díj, albérleti díj fizetéséhez igényelt támogatás esetében a bérbeadónak utalja a Pénzügyi Osztály a megállapított összeget.
6. A normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására az Szt. 38.§ (1)-(8) bekezdéseit kell alkalmazni.
7. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt /normatív/ lakásfenntartási támogatásra jogosult. A szolgáltatás időtartama alatt más jogcímen lakásfenntartási támogatásra az ügyfél nem jogosult. A támogatás megállapítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
8. Amennyiben az adósságkezelési szolgáltatás miatt a (4) bekezdés b) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnik, hivatalból kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a (4) bekezdés a), vagy a c) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételei, amennyiben igen, azt a vonatkozó jogszabályok szerint hivatalból meg kell állapítani.

10/A §^{[14] [15]}

Hatályon kívül

10/B §^{[16] [17]}

Hatályon kívül

Tüzelőfa juttatás

10/C ^[18]

1. ^[19] Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociálisan rászorult családok részére, az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség - amelyben laknak, - fűtésének biztosításához természetbeni juttatásként tüzelőfát biztosít, amely lehet:

1. házhoz szállított tüzelőfa,
2. fakivágási lehetőség (gyérítés)

formájában.

2. ^[20] Tüzelőfa juttatásra az a család jogosult:

1. akinek a lakásában (egy lakcímen ténylegesen tartózkodók közössége) az egy főre

jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

2. ahol az egyedül élő jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori

legkisebb összegének 300 % -át,

3. ahol a legfeljebb kétfős háztartásban legalább az egyik személy életkora a 80. évet

 eléri, jövedelemhatártól függetlenül.

3. ^[21] A tüzelőfa juttatás igénylését a Szociális és Egészségügyi Csoport által kiadott formanyomtatványon lehet benyújtani, amely mellé csatolni kell a kérelmező és családtagjai jövedelemigazolását.

4. Az Iroda jogosult az ügyfél által benyújtott iratok és nyilatkozatok ellenőrzésére, a család szociális helyzetének tisztázása érdekében a kérelmező család lakóhelyén környezettanulmányt is készíthet.
5. Mentesül a jövedelemigazolások beszerzése alól az a kérelmező, akinek családtagja a kérelem benyújtásakor a következőkben felsorolt ellátás valamelyikében részesül: rendszeres gyermekvédelmi támogatás, időskorúak járadéka, méltányossági ápolási díj, normatív lakásfenntartási támogatás, aktív korúak ellátása.
6. ^[22] Az ellátásra jogosult kérelmező egy fűtési idényben egy alkalommal, csak egyfajta tüzelőfa juttatásban részesülhet, ide értve a városban a harmadik lehetőség igénybevételét is, a GE által biztosított faanyagot.
7. A tüzelőfa juttatással kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza, de rendkívüli esetben a polgármester mellett a jegyző is lehet a hatáskör gyakorlója.
8. ^[23] A Csoport az ellátás megállapításáról szóló határozatát megküldi a Pályázati, Beruházási és Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjének, aki a határozat kézhezvétele után a tüzelőfa kivágására, vagy kiszállítására vonatkozó további eljárást lefolytatja, az engedélyt kiadja. 
9. Rendkívüli helyzetben, amikor a kérelmező család tartósan tüzelő és fűtés nélkül maradt, amely létfenntartásukat, egészségi állapotukat súlyosan veszélyezteti, soron kívüli intézkedésként a (2) bekezdésben meghatározott feltételektől eltérően is dönthet a polgármester vagy a jegyző az ellátás azonnali biztosításáról. Ebben az esetben a GAMESZ azonnal, de legkésőbb 3 napon belül köteles a tüzelőfát a család részére kiszállítani, illetve biztosítani a szállítási lehetőséget.
10. Rendkívüli esetben a tüzelőfa juttatás egy idényben a (6) bekezdéstől eltérően, többször is biztosítható.
11. Nem részesülhet tüzelőfa juttatásban, akinek termálfűtés igénybevételére van lehetősége. Nem részesülhet továbbá az ellátásban az  a kérelmező sem, aki lakásának fűtésére – arra alkalmas berendezés hiányában - nem tud szilárd tüzelőanyaggal történő fűtési módot alkalmazni vagy hobby sütéshez, főzéshez kívánja a tűzifát használni.
12. ^[24] Tüzelőfa juttatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától. Egy lakcímen lévő külön lakásnak tekinthető a külön épületben vagy lakrészben elhelyezett albérlet, társbérlet, jogerős bírósági ítélettel megosztott lakás részei, illetve a társasházzá minősített házban lévő lakások.

4. fejezet

 Eseti szociális ellátások

Adósságkezelési szolgáltatás

11.§ (1) Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. Az önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt,

a) akinek

aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy

ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő személy esetében a 200 %-át, valamint

c) aki a jelen rendelet 10.§ (6) bekezdésében meghatározott - elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő- szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),

b) közösköltség-hátralék,

c) a lakbérhátralék,

d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama -a (4) bekezdés szerinti eset kivételével - legfeljebb tizennyolc hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható.

(4) Ha a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló adósság huszonnégy hónapos időtartam alatt sem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább huszonnégy, de legfeljebb hatvan hónap, amennyiben

a) az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot,

b) a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50%-át, és

c) az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez.

(5) A jelzálogjog bejegyzésének és az elidegenítési és terhelési tilalom ténye feljegyzésének kezdeményezéséről az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultságot megállapító határozat rendelkezik. A határozat egy példányát az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalhoz meg kell küldeni.

(6)     Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7)      A (6) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(8)    ^[25] Az adósságkezelési szolgáltatásnál figyelembe vehető helyben elismert

lakásnagyság:

1. ha a háztartásban egy-két személy lakik: 60 m²,
2. ha a háztartásban három személy lakik: 70 m²
3. ha a háztartásban négy személy lakik: 80 m²,
4. ha négy személynél több lakik a háztartásban, az előző pontban megjelölt

lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m² – rel növelve.

12. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult

a) adósságkezelési tanácsadásban, és

b) adósságcsökkentési támogatásban

részesül, amelyet az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.

(2) ^[26]   Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 %-át, és összege legfeljebb háromszázezer forint, a 11.§.(4) bekezdése szerinti esetben legfeljebb hatszázezer forint lehet. A támogatás — a 11.§ (4) bekezdése kivételével — egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően.

 (3)      a) Az adósságkezelési szolgáltatás keretében a jogosult részére előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát

(4)      Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.

(5)Az önkormányzat a lakhatást veszélyeztető mértékű adósság felhalmozódásának elkerülése érdekében a követelés jogosultjával megállapodást köthet, melynek keretében - az adós írásbeli beleegyezése esetén - a követelés jogosultja a jegyzőt félévente tájékoztatja a legalább háromhavi tartozást felhalmozó adósokról.

13. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b) az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg

c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(3)  Azon család vagy személy, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesült és az adott adósságtípus teljes összege kiegyenlítésre került a szolgáltató felé, ugyanazon adósságtípusra vonatkozóan adósságkezelési szolgáltatásban a kiegyenlítést követő 12 hónapon belül ismételten nem részesülhet. Az adósság típusai a következők:

a) vezetékes gázdíj tartozás,

b) áramdíjtartozás,

c) távhő- szolgáltatási díjtartozás,

d) víz- és csatornahasználati díjtartozás,

e) szemétszállítási díjtartozás,

f) központi fűtési díjtartozás,

g) közösköltség-hátralék,

h) lakbérhátralék,

i) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

14.§ (1) Az adósságkezelési tanácsadást az Önkormányzat Családsegítő Szolgálata (továbbiakban: Adósságkezelési Tanácsadó) végzi az Önkormányzat megbízása alapján.

2. Az adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó ügyfél által tett nyilatkozatban kell meghatározni a támogatott és az adósságkezelési tanácsadó közötti együttműködés rendjét az alábbiak szerint:

a)           a támogatott köteles a tanácsadáson és a számára megjelölt adósságkezelési programon részt venni,

b)           amennyiben a támogatott által viselt önrészt az érintett csak részletfizetéssel tudja vállalni, úgy havi rendszerességgel köteles igazolni, hogy fizetési kötelezettségének eleget tett.

(3)      Az adósságkezelési tanácsadó környezettanulmányt készít a kérelmező szociális körülményeiről, melyet javaslatával ellátva megküld a Polgármesteri Hivatal szociális előadójának.

(4)      Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell - a Rendelet 2.§-ában foglaltakon túl - az adósság összegéről szóló közmű-szolgáltatói igazolásokat. Ezen igazolásnak tartalmazni kell a hátralék keletkezésének időpontját, illetve időtartamát.

(5)      A Képviselő-testület az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyekkel kapcsolatos hatáskört a polgármesterre átruházza.

Lakossági kezességvállalás

15.§ (1) Az Önkormányzat a rászoruló lakosság pénzintézeti hitelfelvételéhez méltányosságot igénylő esetekben készfizető kezességet vállal.

(2)       A hitelfelvétel célja lakásfelújítás, lakás alapvető felszerelésének, berendezésének vásárlása.

(3)^[27]    A készfizető kezesség mértéke esetenként legfeljebb 200.000 Ft, évente maximum 1,5 MFt lehet.

(4)       A kezességvállalással vállalt kötelezettség hatáskörét az önkormányzat a polgármesterre ruházza át.

(5)       Az átruházott hatáskörben végzett kötelezettségvállalásról a féléves és az éves beszámoló keretében kell a Képviselő-testületet tájékoztatni.

Önkormányzati segély

16.§^[28]

1. Az önkormányzat a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek és gyermeket nevelő családok részére önkormányzati segélyt nyújt.
2. Rendkívüli élethelyzet lehet: betegség, haláleset, elemi kár, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek beiskolázása, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, közüzemi szolgáltatások elvonásának veszélye, alapvető megélhetési gond.
3.  Az önkormányzati segély fajtái:

1. felnőtt korúak segélye pénzbeli és természetbeni formában, egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként, közüzemi szolgáltatások díjának és intézményi térítési díjak átvállalására, tanulmányi költségek biztosítására,
2. eltemettetés költségeihez való hozzájárulásként,
3. gyermeket nevelő családok segélye pénzbeli és természetbeni formában egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként, intézményi térítési díjakra, beiskolázáshoz, autóbuszbérlet biztosításához, iskolai kiadások átvállalása,
4. pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában. Az önkormányzat által nyújtott kölcsön összege nem haladhatja meg a 250.000 Ft-ot,
5. rendkívüli élethelyzet okozta (elemi, vagyoni) kár enyhítésére. Az e jogcímen adott vissza nem térítendő támogatás összege nem haladhatja meg a 300.000 Ft.

4. Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások, illetve a családban nevelkedő gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak vagy életet, testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerültek.
5. Önkormányzati segély alkalmanként vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel, illetve kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.
6. Az önkormányzati segély (3) bekezdés b) pontjában meghatározott fajtáját azon személyek részére lehet megállapítani, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti és megfelel a jövedelmi feltételeknek is.
7. Az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-ánál, egyedül élő és gyermekét egyedül nevelő szülő esetén annak 200 %-ánál magasabb nem lehet. A hatáskör gyakorlója jelen bekezdésben meghatározott jövedelemhatároknál kedvezőbb feltételeket is meghatározhat, azonban ebben az esetben sem lehet több a háztartás tagjainak egy főre számított nettó jövedelme a nyugdíjminimum háromszorosánál.
8. Az önkormányzati segélyt készpénzben vagy természetbeni juttatásként lehet megállapítani. Az önkormányzati pénzbeli segély úgy is megállapítható a jogosult számára, hogy azt a családsegítő kapja kézhez, aki a rendeltetésszerű felhasználásról köteles gondoskodni.
9. Az önkormányzati segély természetbeni juttatásként történő megállapítás esetében a szolgáltatást nyújtó részére utalandó a támogatás.
10. A készpénzben megállapított önkormányzati segély felhasználásáról elszámolás kérhető a hatáskör gyakorló döntése alapján. Ez különösen akkor javasolt, ha azt meghatározott célra állapítja meg a döntéshozó, vagy abban az esetben, ha a rendeltetésszerű felhasználás biztosítása érdekében a családgondozó veszi fel a pénzbeli támogatást.
11. A (3) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét is, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
12. Veresegyház városban a helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége legfeljebb100.000 Ft lehet.
13. Az egy család részére évente megállapítható önkormányzati segélyek maximális összege (a továbbiakban: segélykeret) nem haladhatja meg a 100.000 Ft-ot, amennyiben a családban fogyatékos személy él a 120.00 Ft-ot, egy alkalommal adható maximális összeg nem haladhatja meg a 30. 000 Ft-ot. A maximális összegen felül adható a kamatmentes kölcsön, valamint az intézményi térítési díj.
14. Az önkormányzati segélykeret összegét a tárgyévre vonatkozóan időarányosan lehet megállapítani. ettől eltérni csak különösen indokolt esetben lehet.
15. Az önkormányzati segély (3) bekezdés b) pont szerinti fajtája köztemetés elrendelése esetén nem állapítható meg, ha köztemetés elrendelésére volt szükség, továbbá akkor sem, ha a kérelmező a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült.
16. A (3) bekezdés a) - c) pontjaiban foglalt kérelemről a Szociális és Egészségügyi Bizottság, sürgős intézkedést igénylő esetekben a polgármester vagy a jegyző dönt.
17. A (3) bekezdés d) - e) pontjában meghatározott ügyekben a polgármester dönt. A rendkívüli élethelyzet okozta kár enyhítésére adott önkormányzati segélyt méltányosságból a polgármester akkor is megállapíthatja, ha a kérelmező nem felel meg a (7) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek.

Temetési segély

17.§^[29] Hatályát veszti

5. fejezet

Természetbeni szociális ellátások

Köztemetés

18.§ A köztemetésre vonatkozó szabályokat az Szt. 48.§-a szerint kell alkalmazni

Közgyógyellátás

19.§

1. ^[30] Hatályon kívül
2. ^[31] Szociális rászorultság alapján közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, aki más jogcímen közgyógyellátásra nem jogosult, rendszeres havi gyógyszerköltsége meghaladja a nyugdíjminimum 20 %-át, és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén a 250 %-át, 80 éven felüli személy esetén 300 %-át, továbbá a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

3. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben egy főre jutó havi nettó jövedelem számításánál a kérelmező jövedelméből le kell vonni az igazolt, 2006. július 1-től, a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár (MEP) által elismert havi gyógyszerköltség összegét.
4. A kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletét a háziorvos, illetve — személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek - és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén — az intézmény orvosa igazolja.
5. ^[32] A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot egy évre kell megállapítani, amelyről átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

6. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalától számított 15. nap.
7. A MEP a háziorvos által kiadott igazolásban foglaltakat megvizsgálja, és arról szakvéleményt küld a Jegyző részére.

VI. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Az ellátások formái

20. § (1) A települési önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosít.

(2) A szociális alapszolgáltatások közül:

                a) étkeztetést,

                b) házi segítségnyújtást,

                c) családsegítést,

                d) nappali ellátást,

            e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.

Alapszolgáltatások

21. §(1) Az alapszolgáltatások biztosításával a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(2) Az alapszolgáltatásokat az önkormányzat a kistérségi fenntartású Veresegyház Kistérség Esély Szociális Alapellátási Központ közreműködésével biztosítja.

(3) ^[33]A társuláshoz tartozó településekre vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról,

azok igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról, valamint a gyermekjóléti feladatokról a Társulás határozata alapján Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. A térítési díjakat a Társuláshoz tartozó települések önkormányzataival történt előzetes egyeztetéseket követően, a helyi sajátosságok figyelembevételével differenciáltan állapítja meg a Képviselő-testület.

Étkeztetés

22. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

                a) koruk,

                b) egészségügyi állapotuk,

                c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

                d) szenvedélybetegségük, vagy

                e) hajléktalanságuk miatt.

(2) Az étkeztetést az Önkormányzat azoknak a szociálisan rászorult személyeknek térítésmentesen is biztosíthatja, akiknek az étkezési térítési díj kifizetése a rászorult vagy családja létfenntartását veszélyeztetné. Erről a polgármester határozattal dönt.

(3) Az étkeztetés Veresegyház Kistérség ESÉLY Szociális Alapellátási Központban igényelhető.

(4) Az étkeztetés jogosultságáról az intézményvezető dönt.

       23. §^[34] Hatályon kívül

24. §

1. ^[35] Az étkeztetést az Intézmény elvitellel, vagy indokolt esetben lakásra szállítás keretében biztosítja. Az étel házhozszállítására csak akkor van lehetőség, ha a kérelmező egészségi állapota miatt az étel elvitelére nem képes, azaz (vagyis) súlyos mozgáskorlátozott, vagy a munkaképességét legalább 50-%-ban elvesztette, akut vagy krónikus betegsége miatt önmagát ellátni nem képes.
2. 
   

Házi segítségnyújtás

25. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást, az ellátást igénybe vevő szükségleteinek megfelelően.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a)  az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

(4) A házi segítségnyújtás Veresegyház Kistérség ESÉLY Szociális Alapellátási Központban igényelhető. A gondozási szükséglet megállapításáról az intézményvezető dönt.

(5) ^[36] Hatályon kívül

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

26. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

 a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő  haladéktalan megjelenését

 b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét

             c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését

(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

            a) az egyedül élő 65 év feletti személy,

            b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy

            c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy

                pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás

                folyamatos biztosítását.

(4) A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni.

(5) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a szociálisan nem rászorult személyek részére is nyújtható az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából.

(6) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás személyi térítési díja a szociálisan rászoruló személyeknél minimum, a Sztv. 116§ (3) e) pontja szerinti összeg, de maximum 1000,-Ft.

     A szociálisan nem rászorult személyek esetén havi 4.500,- Ft.

(7) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételét a szolgáltatást biztosító Veresegyház Kistérség ESÉLY Szociális Alapellátási Központ intézményvezetőjénél az erre kialakított kérelem benyújtásával lehet kérni. 

Családsegítés

27. §(1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családsegítés keretében biztosítani kell

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok tervezését,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

1. A Családsegítő Szolgálat rendszeres szakmai kapcsolatot tart fenn a Polgármesteri Hivatallal annak érdekében, hogy a pénzbeli, illetve természetbeni támogatások minél hatékonyabb segítséget nyújtsanak az arra rászorulóknak.
2. A Családsegítő Szolgálat ellátja a szociális törvényben megjelölt aktív korú, rendszeres szociális segélyben részesülőkkel kapcsolatos együttműködési kötelezettségből fakadó feladatait. Különös figyelmet fordít a munkába és a beilleszkedést, életvitelt segítő programokba sem bevonandó réteg problémáinak kezelésére.

28. § A Családsegítő Szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

Szakosított ellátás formái

29. §. ^{[37] [38]}

1. Veresegyház Városi Önkormányzat Idősek Otthona ápolást-gondozást nyújtó intézmény.

Az intézmény által nyújtott szolgáltatások:     

1. Idősek Otthona férőhelyek száma: 60 fő
2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás:3 fő

Az intézmény ellátási terület: országos, elsősorban Veresegyház.

2.  Az ellátás igénybevétele:

1. Az ellátás igénybevétele önkéntes.

A kérelmet az ellátást kérelmező illetve törvényes képviselője az otthon által biztosított nyomtatványon nyújthatja be az intézmény vezetőjénél, szóbeli kérelmezés esetén is ki kell tölteni a nyomtatványokat

1. Az otthon napi 4 órát meghaladó és jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyt lát el.

Felvehető továbbá a 18. életévét betöltött személy, aki betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkezik és ellátása más típusú ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosított.

1. Az otthon vezetője az igénybevételi eljárást a 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet előírásainak megfelelően köteles végezni, gondoskodik az előírt nyilvántartások vezetéséről, végzi az előgondozást.
2. Az intézmény vezetője a Sztv. 68/A § (1) bekezdés szerint a kérelem alapján végzi az ellátást kérelmező  gondozási szükségletének vizsgálatát. A vizsgálat eredményéről „a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának szabályairól” szóló 36/2007. SZMM rendelet előírása szerint igazolást kell kiállítani, az értékelő lap másolatát és az igazolás egy példányát az igénylőnek / törvényes képviselőnek át kell adni.
3. Az otthon vezetője az igények beérkezése szerint gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről, kivételt képez a soron kívüli elhelyezés. Több soron kívüli elhelyezés esetén az otthon vezetője dönt a jogosultak elhelyezési sorrendjéről.
4. Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az ellátást igénybevevővel, illetve törvényes képviselőjével az otthon vezetője írásban megállapodást köt.

3.  Az ellátást igénybevevők érdekvédelme.

1. Az intézmény vezetője köteles gondoskodni arról, hogy az ellátást igénybevevő alkotmányos jogai és a Sztv.-ben meghatározott ellátotti jogok az ellátás során érvényesüljenek, azokat maradéktalanul tiszteletben tartsák.
2. Az Érdekképviseleti Fórum az intézménnyel jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, mely a házirendben meghatározott eljárási rend szerint működik. A Fórum a működését az Érdekképviseleti Fórum szabályzatában határozta meg.
3. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai: választás alapján az ellátást igénybe vevők közül 2 fő, választás alapján ellátottak hozzátartozói / törvényes képviselői közül 1 fő, választás alapján az intézmény dolgozóinak képviseletében 1 fő, kijelölés alapján az önkormányzat / fenntartó képviseletében 1 fő. A fórum ellátja a Sztv. 99. § (4) bekezdésben megjelölt feladatokat.

4.  Térítési díj:
   1. A szakosított ellátásért térítési díjat kell fizetni, amelyet a Sztv. 114. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kötelesek fizetni.
   2. Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő- testülete e rendelet 1. sz. melléklete szerint állapítja meg az intézményi térítési díj napi és havi összegét. A Sztv. 115. § (1) bekezdése alapján a szolgáltatási önköltséget a működési kiadások alapján kell meghatározni. Az intézményi térítési díj az önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.
   3. A megállapított intézményi térítési díjat a fenntartó a mindenkori helyi újságban teszi közzé, valamint az www.idosekotthonaveresegyhaz.hu honlapon tájékoztatja a lakosságot.
   4. A személyi térítési díjat a Sztv. 115. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az intézményvezető állapítja meg és vizsgálja felül. Ha az ellátást igénybevevő rendszeres jövedelme nem teszi lehetővé a teljes intézményi térítési díj megfizetését, a vagyonterhelés a Sztv. 117. § (4)-(7) bekezdésben foglaltak szerint történik. A teljes intézményi térítési díj, illetve a személyi és intézményi térítési díj különbözet megfizetését az ellátást igénylő, az ellátott vagy más személy írásban vállalhatja.  A nem veresegyházi lakcímmel rendelkező ellátást kérelmezők, igénybe vevők a mindenkori önkormányzati rendeletben megállapított intézményi térítési díj megfizetésével nyerhetnek elhelyezést. 
   5. A tartást szerződésben vállaló személy kivételével az ellátást igénybevevő tartására köteles és képes személy által fizetendő térítési díj csökkentésére, elengedésére egyedi elbírálás alapján, az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleménye után kerülhet sor.

Ha az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj összegét az ellátást igénybevevő vitatja, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményének figyelembe-vételével a Képviselő-testület határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről.

6. fejezet

Szociálpolitikai kerekasztal

30. §

1. Veresegyház Város Önkormányzata, helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, a helyi szociálpolitikai feladatok ellátásának elősegítése, a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

2. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. Az ülést a polgármester hívja össze és vezeti. Az ülést az önkormányzat éves költségvetése megállapítása előtt kell megtartani.

3. A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

• Veresegyház polgármestere,
• Veresegyház jegyzője,
• Veresegyház Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnöke,
• Veresegyházi Időskorúak Ápoló Otthonának vezetője,
• Veresegyház Város Általános Iskoláinak igazgatója,
• Veresegyház Város Napköziotthonos Óvodáinak igazgatója,
• Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője,
• Szociálpolitikai feladatokkal foglakozó szervezetek vezetői.

7. fejezet

Záró rendelkezések

31. §

1. E rendeletben nem szabályozott kérdésekre az Szt. valamint a végrehajtására kiadott egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. E rendelet 2006. július 1-jén lép hatályba azzal, hogy a folyamatban lévő ügyeket a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.
3. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 6/2000 (VI.14.) számú önkormányzati rendelete hatályát veszti.

Lebek László sk.                                                                             Pásztor Béla sk.

    jegyző                                                                                            polgármester

Záradék:

Módosítással egységes szerkezetben 2013.12.18-án került kihirdetésre.

Garai Tamás

jegyző