Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének

 9/2006(VI.28.) Ör. Számú rendelete

A Gyermekvédelem helyi rendszeréről

(egységes szerkezetben)

A rendeletet módosította a 17/2012.(III.31.) sz. önkormányzati rendelet

Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. számú tv. 16.§.(1) bekezdése (Ötv.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. számú tv. (Gyvt.) 18.§.(2), 29.§. (1)-(2) és a 131.§.(1) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I.

A rendelet célja, hatálya, ellátási formák

1.§

A rendelet célja, hogy az önkormányzat – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról -, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló rendeletekkel összhangban – megállapítsa a helyi sajátosságokat, figyelembe véve azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint segítséget nyújt a gyermekek részére törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához.

2.§

A rendelet hatálya kiterjed a Gyvt.  4. §.(1), (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltakra.

„4.§ . § (1) A törvény hatálya kiterjed

a) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,

b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik."

(2) A törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is.

(3) E törvény szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(4) A Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnőtt, valamint szülei gyámügyében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés vagy más jogszabály szerint a személyes joguk az irányadó.”

3.§

1. A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:

a.)  pénzbeli és természetbeni ellátások:

• rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
• tankönyv és tanszerellátás támogatása,

1. személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:

• gyermekjóléti szolgálat,
• gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda, általános iskolai napközi,

II.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

4.§

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

1. A Gyvt. 21. §-a szerinti rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként is nyújtható.
2. Természetbeni ellátásnak minősül a tanszer, tankönyv vásárlás támogatása, a születendő gyermek fogadásához szükséges feltételek biztosítása, tanulmányi kirándulás, nyári táborozás, vizsgadíj, tanfolyam költség, stb.
3. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át.
4. Egy naptári éven belül egy család ilyen jogcímen legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 220 %-a mértékéig részesülhet rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.   
5. Sürgős szükség esetén, illetve ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, jövedelemigazolástól függetlenül is nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

5.§.

1. Természetbeni ellátás különösen – a megállapított támogatás, illetve segély összegének erejéig :

• gyermekintézményi térítési díj átvállalása,
• élelmiszerutalvány biztosítása,
• gyógyszerköltség, gyógyászati segédeszköz, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása,
• tandíj, kollégiumi díj átvállalása,
• tankönyv, tanszerellátás,

2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, pénzbeli vagy természetbeni formájáról, az arról döntő szerv határoz.

3. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

• a kérelem a gyermek térítési díjának (díjhátralékának), tandíjának, tankönyv – és tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj támogatására irányul, vagy

• az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.

6.§

Tankönyv és tanszerellátás támogatása

(1)           A tankönyv és tanszerellátási támogatás (továbbiakban: tankönyvsegély) az Általános Iskolai intézményen keresztül vehető igénybe az intézményvezető intézkedése alapján. Az oktatási intézmény számára a tankönyvsegélyre fordítható keretösszeget a polgármester állapítja meg a költségvetésben rendelkezésre álló összegből.

(2)           Az Oktatási Intézmény vezetője minden év november 30.-ig kezdeményezi az Önkormányzatnál a tankönyvsegély megállapítását azon tanulók részére, akik a külön jogszabályban meghatározott normatív kedvezményre (ingyenes tankönyv) nem jogosultak, és tankönyvellátásukat az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

(3)           A tankönyvsegély a szociálisan rászorulók tanszer és tankönyv költségeinek mérséklésére, illetve elengedésére használható fel.

(4)           A tankönyvsegélyben részesítettek körét és mértékét — az átadott keretösszeg figyelembevételével — az Intézmény vezetője állapítja meg.

(5)           Az átmeneti segélyre vonatkozó szabályok szerint jogosult tankönyvsegélyre az a tanuló is, aki nem Veresegyházi oktatási intézmény tanulója, továbbá főiskolai vagy egyetemi hallgató. Az e bekezdés alapján nyújtott pénzbeli támogatás a tanuló igazolt tankönyvei értékét nem haladhatja meg.

7.§

A Pénzbeli és Természetbeni Ellátások Eljárási Szabályai

1. Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet szóban, vagy írásban — eltérő rendelkezés hiányában — a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő a szülő vagy más törvényes képviselő —amennyiben írásban — az egyes ellátási formákra rendszeresített nyomtatványon.

2. A helyben lakó és tanuló általános iskolás gyermeknek a 6. § szerinti tankönyv és tanszerellátás iránti kérelmét az általános iskola igazgatójához kell benyújtania az általa meghatározott időben, míg a nem Veresegyházi oktatási intézmény tanulója ez irányú kérelmét a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő.

8.§.

1. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles csatolni:

1. jövedelemnyilatkozatot a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokkal együtt,
2. a tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
3. a közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében a tanulói, illetve hallgatói jogviszony igazolását,

(2)    A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a határozat jogerőre emelkedését követő 3 munkanapon belül kerül kifizetésre a Polgármesteri Hivatal házipénztárából.

(3)    Ha a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában biztosítják, a támogatást a Polgármesteri Hivatal az illetékes intézménynek, gazdasági társaságnak, vállalkozónak utalja át.

(4)    Amennyiben a támogatás, segély összege nem fedezi az étkezésért fizetendő díjat, tandíjat, stb. a különbözetet a kötelezettnek kell megfizetni.

(5)      A Jegyző a kérelemben valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódiságának a megállapítása céljából a kedvezmény megállapítására vonatkozó döntés meghozatala előtt, környezettanulmányt végezhet.

9.§

1. E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását, felülvizsgálatát, az ellátás összegének, formájának megváltoztatását, megszüntetését, a jogtalanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás, segély megtéríttetését, ennek méltányosságból történő elengedését, illetőleg a megtérítendő összeg csökkentését a Képviselő-testület a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza.

2. A Szociális és Egészségügyi Bizottság a hozott határozatok kiadmányozási jogával a jegyzőt ruházza fel.

III.

Személyes Gondoskodást Nyújtó Ellátások

Általános Szabályok

10.§

1. A személyes gondoskodás igénybevétele — a (2) bekezdés kivételével — önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselő kérelmére történik.

2. Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a védelembe vétel során, az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el.

3. Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

1. gyermekjóléti szolgálat,
2. gyermekek napközbeni ellátása keretében:

• óvoda,
• iskolai napközis foglakozás.

Gyermekjóléti Szolgálat

11.§

1. A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a családsegítő központ keretén belül biztosítja.

2. A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17.§.(1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal, vagy bármely állampolgár — a gyermek veszélyeztetettségre utaló – jelzése alapján végzi a gyermekjóléti szolgálat. A kérelmet közvetlenül a családsegítő központ vezetőjénél lehet előterjeszteni, a jelzést megtenni.

3. Az ellátás biztosítását a családsegítő központ vezetőjének intézkedése alapozza meg.

4. A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39-40. §-ai határozzák meg, főbb feladatok különösen:

• a gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése,
• a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról tájékoztatás, az ezekhez történő hozzájutás segítése,
• a védelembe vett gyermekek gondozási-nevelési tervének elkészítése,
• a helyettes szülői hálózat szervezése,
• a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak segítése,
•  felkérésre környezettanulmány készítése,
• az önkormányzat gyermekvédelmi rendelete megvalósulásának figyelemmel kísérése, új ellátások bevezetésének kezdeményezése,
• együttműködés a védőnői, óvodai, általános iskolai, valamint a nagyközségben működő gyermekvédelmi intézményekkel,

Óvodai ellátás, iskolai napközis foglakozás

12.§

1. Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló – többszörösen módosított – 1993. évi LXXIX. számú tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Az önkormányzat segíti a bölcsődei, az óvodai elhelyezés, családi napközi vállalkozás útján történő megvalósítását.

Bölcsődei ellátás

12/A. §^[1]

(1) Az önkormányzat a családban nevelkedő, 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését önkormányzat fenntartású bölcsődei intézmény keretén belül biztosítja. A testi vagy szellemi fejlettségi szint alapján még óvodai nevelésre nem érett gyermekek 4. életévét betöltését követő augusztus 31-ig is gondozható a bölcsödében.

(2) A bölcsődei felvételi kérelmeket az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani, aki dönt a felvételről. A kérelem elutasítása ellen az önkormányzathoz lehet fellebbezéssel élni.

(3) Az intézménybe történő felvételnél előnybe kell részesíteni:

1. a városban bejelentett lakosok gyermekeit,
2. férőhely kapacitástól függően a városi intézményben, üzemekben dolgozók gyermekeit,
3. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselője munkaviszonyban vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyban áll,
4. akit egyedülálló vagy időskorú szülő nevel.

(4) A bölcsődében az étkezésért és a gondozásért is térítési díjat kell fizetni az igénybe- vétel után. Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díj mértékét, valamint az egyéb szolgáltatások díját a képviselő- testület a rendelet 1. sz. és 2. sz. melléklete szerint határozza meg.

(5) A bölcsődei gondozás és az étkezés személyi térítési díját a törvényes képviselő az intézménnyel kötött megállapodásban rögzített időponttól kezdődően havonta előre tárgyhó 10. napjáig köteles befizetni postai úton vagy átutalással az intézmény által megjelölt számlaszámra.

(6) A bölcsődei ellátásban részesülő gyermeket törvényes képviselője köteles a térítési díj kiszámításához szükséges, - az intézményvezető által jogszabály alapján meghatározott - iratokat benyújtani. A szükséges iratok beadásának hiányában a törvényes képviselő a gondozásért a teljes összegű havi intézményi térítési díjat köteles megfizetni.

(7) Az intézményvezető a törvényes képviselővel kötött megállapodásban rendelkezik a gondozási díj kezdő időpontjáról, a fizetés módjáról. Az intézményvezető gondoskodik a megállapodásban rögzített rendelkezések végrehajtásáról és az ellenőrzésről.

(8) A gyermek betegsége, illetve egyéb okból történő hiányzása miatt — az intézményi jogviszony fennállása alatt — a törvényes képviselő teljes havi gondozási díj fizetésére kötelezett.

(9) A /8/ bekezdésben foglaltaktól eltérően a törvényes képviselő a bölcsőde nyári zárva tartása idején mentesül a gondozásér fizetendő térítési díj megfizetése alól.

 Amennyiben a nyári zárva tartás ideje nem teljes hónapra esik, a gondozásért fizetendő térítési díjat a tényleges gondozási napok napi  térítési díja alapján kell meghatározni.

Térítési díj

13.§

1. Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül csak az étkezésért kell térítési díjat fizetni.

2. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkezések intézményi térítési díjáról — az oktatási-nevelési intézmények vezetőinek javaslata alapján —  évente a Képviselő-testület dönt.

3. Az intézményi térítési díj alapján, illetve a Gyvt. 148.§.(5) bekezdésében szabályozott normatív kedvezmények figyelembe vételével a személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, és erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.

4. Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a (3) bekezdésben szabályozott értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az önkormányzathoz fordulhat. Ilyen esetben az önkormányzat határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről.

14.§

1. Az önkormányzat az intézményvezető által megállapított személyi térítési díjat csökkentheti, ha a térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a másfélszeresét és a teljes összegű személyi térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné.

2. A személyi térítési díj megfizetése alól mentesíthető a kötelezett ha a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülőt, vagy más törvényes képviselőt és a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.

3. A (4) bekezdésben foglalt esetben a jövedelem számításának az ideje a havonta mérhető jövedelmeknél három hónap, egyéb jövedelmeknél (vállalkozás) egy év.  Az egy főre jutó jövedelem megállapításnál a Gyvt. 19.§.(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

4. Amennyiben a kötelezett részére személyi térítési díj-kedvezményt állapítottak meg, arra a kérelem benyújtása hónapjának első napjától az oktatási nevelési év végéig jogosult.
5. 
   

15.§.

A térítési díj befizetése és ellenőrzése

(1)  A személyi térítési díjat havonként a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.

(2)  Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.

(3)  A (2) bekezdés szerint nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja az önkormányzatot a térítési díjhátralék behajtása érdekében, amelyhez csatolja a fizetésre felszólításról szóló értesítést.

(4) ^[2] Az önkormányzat az intézményvezető tájékoztatása alapján intézkedik a térítési díjhátralék behajtásáról vagy a behajthatatlan hátralék törléséről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, illetve az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szabályainak alkalmazásával.

IV.

Záró rendelkezések

16.§.

1. E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

2. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Gyvt. továbbá a „személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjról szóló 133/1997.(VII.20) Korm. rendeletben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

3. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 5/1998 (IX.30.) Ör. számú rendelet.

4. A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ-ben megjelölt módon a jegyző köteles gondoskodni.

                                Lebek László sk.                                                                     Pásztor Béla sk.

                                     jegyző                                                                                     polgármester

Záradék:

Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2012. március 31.

Garai Tamás 

   jegyző