Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének

 9/2006(VI.28.) Ör. Számú rendelete

A Gyermekvédelem helyi rendszeréről

(egységes szerkezetben)

A rendeletet módosította a 17/2012.(III.31.) sz., a 29/2012.(VIII.4.) sz., a 48/2012.(XII.12.) sz., a  10/2013. (III.20.) sz., a 31/2013.(XI.25.) sz, a 36/2013.(XII.18.) sz., a 7/2014.(III.19.) sz., a 8/2016.(III.25.) sz., a 7/2017.(III.31.) sz., az 1/2018.(I.31.) sz., a 10/2018.(III.30.) sz., a 32/2018.(XI.13.) sz. és a 9/2019.(III.29.) sz. önkormányzati rendelet

Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. számú tv. 16.§.(1) bekezdése (Ötv.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. számú tv. (Gyvt.) 18.§.(2), 29.§. (1)-(2) és a 131.§.(1) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I.

A rendelet célja, hatálya, ellátási formák

1.§

A rendelet célja, hogy az önkormányzat – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról -, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló rendeletekkel összhangban – megállapítsa a helyi sajátosságokat, figyelembe véve azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint segítséget nyújt a gyermekek részére törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához.

2.§^[1]

A rendelet hatálya kiterjed a Gyvt.  4. §.(1), (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltakra.

„4.§ . § (1) A törvény hatálya kiterjed

a) a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,

b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik."

(2) A törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is.

(3) E törvény szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(4) A Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnőtt, valamint szülei gyámügyében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés vagy más jogszabály szerint a személyes joguk az irányadó.”

3.§ ^[2] [3]

1. A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokka, valamint hatósági intézkedéssel biztosítja az alábbiak szerint:

a.)  pénzbeli és természetbeni ellátások:

• rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
• rendkívüli települési támogatás.

b.) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:

• gyermekjóléti szolgáltatás,
• gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda, általános iskolai napközi.

c.) Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés:

• hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása.

II.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

4.§^[4] [5]

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre az a kérelmező jogosult, aki a Gyvt. 19. §-ban meghatározott feltételekkel rendelkezik.

5.§.^[6] [7]

Óvodáztatási támogatás

Hatályon kívül

6.§ ^[8] [9]

Rendkívüli települési támogatás

Rendkívüli települési támogatást állapít meg az önkormányzat a 10/2006. (VI.28.) önkormányzati rendelet 16. §-ában meghatározott feltételek alapján.

7.§^[10]

Halmozottan hátrányos helyzet megállapítása

Az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki a Gyvt. 67/A §-ában meghatározott feltételekkel rendelkezik, jogosult arra, hogy halmozottan hátrányos helyzetét határozattal megállapítsa a jegyző.

8.§.^[11]

Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet szóban, vagy írásban - eltérő rendelkezés hiányában - a Veresegyházi Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő a szülő vagy más törvényes képviselő - amennyiben írásban - az egyes ellátási formákra rendszeresített nyomtatványon.

9.§

(1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását, felülvizsgálatát, az ellátás összegének, formájának megváltoztatását, megszüntetését, a jogtalanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás, segély megtéríttetését, ennek méltányosságból történő elengedését, illetőleg a megtérítendő összeg csökkentését a Képviselő-testület a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza.

(2) A Szociális és Egészségügyi Bizottság a hozott határozatok kiadmányozási jogával a jegyzőt ruházza fel.

III.

Személyes Gondoskodást Nyújtó Ellátások

Általános Szabályok

10.§ ^[12]

(1) A személyes gondoskodás igénybevétele — a (2) bekezdés kivételével — önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselő kérelmére történik.

(2) ^[13]Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll és az az alapellátás önkéntes igénybevételével sem szüntethető meg - de a gyermeket nem kell a családból kiemelni -, a gyámhivatal a gyermeket védelembe veszi.

(3) ^[14]A védelembe vett gyermekek gondozási tervét a Család- és gyermekvédelmi központ készíti el.

(4) ^[15]Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

1. gyermekjóléti szolgáltatás,
2. gyermekek napközbeni ellátása keretében:

• óvoda,
• iskolai napközis foglakozás,
• bölcsődei ellátás.

Gyermekjóléti Szolgálat^[16]

11.§

(1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a család- és gyermekjóléti szolgálat keretében biztosítja, a Veresegyházi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása által fenntartott Veresegyház Kistérség Esély Szociális Alapellátási Központ (továbbiakban: Szociális szolgáltató) útján látja el.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17.§.(1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal, vagy bármely állampolgár — a gyermek veszélyeztetettségre utaló – jelzése alapján végzi a gyermekjóléti szolgálat. A kérelmet közvetlenül a családsegítő központ vezetőjénél lehet előterjeszteni, a jelzést megtenni.

(3) Az ellátás biztosítását a családsegítő központ vezetőjének intézkedése alapozza meg.

(4) ^[17]A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39. §-a határozza meg:

• A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
• A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése, a szabadidős programok szervezése, a hivatalos ügyek intézésének segítése.

• A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, az a) pontban, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.
• A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében iskolai szociális munkát biztosíthat.

• A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: szociális segítőmunka) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását, a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, kezdeményezni egyéb gyermekjóléti alapellátások önkéntes igénybevételét és azt szükség esetén személyes közreműködéssel is segíteni, szociális alapszolgáltatások igénybevételét, egészségügyi ellátások igénybevételét, pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét.

^[18] (5) A gyermekjóléti szolgálat a (4) bekezdésben foglaltakon túl

• folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,
• meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést,
• segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,
• felkérésre környezettanulmányt készít,
• kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,
•  biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,
• részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában,

(6) A gyermekjóléti szolgálatnak a családsegítés keretében biztosítani kell

•  a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
•  az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
• a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
• a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,
• a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
•  a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat,

        (7) Az ellátás megszüntetésének módja:

• Az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmezheti, melynek alapján az intézményvezető az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés időpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.
• Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást megszünteti, ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti, vagy az ellátás feltételei, okai már nem állnak fenn.
• Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett, a családok átmeneti otthonában a szülőnek, nagykorú testvérnek nyújtott ellátást az előző bekezdésben foglaltakon túl megszünteti, ha a szülő, nagykorú testvér mások életét, testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít. Az intézményvezető ezzel egyidejűleg értesíti a szülő lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, és szükség esetén hatósági intézkedést kezdeményez.
• Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszüntetéséről, valamint az ellene tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat vagy törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult vagy törvényes képviselője az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A (3a) bekezdés szerinti eset kivételével a fenntartó végrehajtható határozatáig az ellátást biztosítani kell.
• Ha az ellátást a 32. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alapozza meg, az ellátást csak határozat szüntetheti meg.

Óvodai ellátás, iskolai napközis foglakozás^[19]

12.§

(1) Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a 2011. évi CXC. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat segíti a bölcsődei, az óvodai elhelyezés, családi napközi vállalkozás útján történő megvalósítását.

Bölcsődei ellátás

12/A. §^[20]

(1) Az önkormányzat a családban nevelkedő, 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését önkormányzat fenntartású bölcsődei intézmény keretén belül biztosítja. A testi vagy szellemi fejlettségi szint alapján még óvodai nevelésre nem érett gyermekek 4. életévét betöltését követő augusztus 31-ig is gondozható a bölcsödében.

(2) A bölcsődei felvételi kérelmeket az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani, aki dönt a felvételről. A kérelem elutasítása ellen az önkormányzathoz lehet fellebbezéssel élni.

(3) Az intézménybe történő felvételnél előnybe kell részesíteni:

1. a városban bejelentett lakosok gyermekeit,
2. férőhely kapacitástól függően a városi intézményben, üzemekben dolgozók gyermekeit,
3. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselője munkaviszonyban vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyban áll,
4. akit egyedülálló vagy időskorú szülő nevel.

(4) A bölcsődében az étkezésért és a gondozásért is térítési díjat kell fizetni az igénybe- vétel után. Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díj mértékét, valamint az egyéb szolgáltatások díját a képviselő- testület a rendelet 1. sz. és 2. sz. melléklete szerint határozza meg.

(5) A bölcsődei gondozás és az étkezés személyi térítési díját a törvényes képviselő az intézménnyel kötött megállapodásban rögzített időponttól kezdődően havonta előre tárgyhó 10. napjáig köteles befizetni postai úton vagy átutalással az intézmény által megjelölt számlaszámra.

(6) A bölcsődei ellátásban részesülő gyermeket törvényes képviselője köteles a térítési díj kiszámításához szükséges, - az intézményvezető által jogszabály alapján meghatározott - iratokat benyújtani. A szükséges iratok beadásának hiányában a törvényes képviselő a gondozásért a teljes összegű havi intézményi térítési díjat köteles megfizetni.

(7) Az intézményvezető a törvényes képviselővel kötött megállapodásban rendelkezik a gondozási díj kezdő időpontjáról, a fizetés módjáról. Az intézményvezető gondoskodik a megállapodásban rögzített rendelkezések végrehajtásáról és az ellenőrzésről.

(8) A gyermek betegsége, illetve egyéb okból történő hiányzása miatt — az intézményi jogviszony fennállása alatt — a törvényes képviselő teljes havi gondozási díj fizetésére kötelezett.

(9) A /8/ bekezdésben foglaltaktól eltérően a törvényes képviselő a bölcsőde nyári zárva tartása idején mentesül a gondozásér fizetendő térítési díj megfizetése alól.

 Amennyiben a nyári zárva tartás ideje nem teljes hónapra esik, a gondozásért fizetendő térítési díjat a tényleges gondozási napok napi  térítési díja alapján kell meghatározni.

Térítési díj

13.§

1. Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül csak az étkezésért kell térítési díjat fizetni.

2. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkezések intézményi térítési díjáról — az oktatási-nevelési intézmények vezetőinek javaslata alapján —  évente a Képviselő-testület dönt.

3. Az intézményi térítési díj alapján, illetve a Gyvt. 148.§.(5) bekezdésében szabályozott normatív kedvezmények figyelembe vételével a személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, és erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.

4. Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a (3) bekezdésben szabályozott értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az önkormányzathoz fordulhat. Ilyen esetben az önkormányzat határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről.

14.§

(1) Az önkormányzat az intézményvezető által megállapított személyi térítési díjat csökkentheti, ha a térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a másfélszeresét és a teljes összegű személyi térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné.

(2) A személyi térítési díj megfizetése alól mentesíthető a kötelezett ha a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülőt, vagy más törvényes képviselőt és a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.

(3) A (4) bekezdésben foglalt esetben a jövedelem számításának az ideje a havonta mérhető jövedelmeknél három hónap, egyéb jövedelmeknél (vállalkozás) egy év.  Az egy főre jutó jövedelem megállapításnál a Gyvt. 19.§.(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Amennyiben a kötelezett részére személyi térítési díj-kedvezményt állapítottak meg, arra a kérelem benyújtása hónapjának első napjától az oktatási nevelési év végéig jogosult.

15.§.

A térítési díj befizetése és ellenőrzése

(1)  A személyi térítési díjat havonként a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.

(2)  Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.

(3)  A (2) bekezdés szerint nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja az önkormányzatot a térítési díjhátralék behajtása érdekében, amelyhez csatolja a fizetésre felszólításról szóló értesítést.

(4) ^[21] Az önkormányzat az intézményvezető tájékoztatása alapján intézkedik a térítési díjhátralék behajtásáról vagy a behajthatatlan hátralék törléséről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, illetve az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szabályainak alkalmazásával.

IV.

Záró rendelkezések

16.§.

(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Gyvt. továbbá a „személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjról szóló 133/1997.(VII.20) Korm. rendeletben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 5/1998 (IX.30.) Ör. számú rendelet.

(4) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ-ben megjelölt módon a jegyző köteles gondoskodni.

                                Lebek László sk.                                                                     Pásztor Béla sk.

                                     jegyző                                                                                     polgármester

Záradék:

Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2012. március 31.

Garai Tamás sk.

   jegyző

Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2012. augusztus 5.

Garai Tamás sk.

   jegyző

Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2012. december 12.

Garai Tamás sk. 

   jegyző

Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2013. március 20.

Garai Tamás sk.

   jegyző

Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2013. november 25.

Garai Tamás sk.

   jegyző

Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2013. december 18.

Garai Tamás sk.

   jegyző

Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2014. március 19.

Garai Tamás sk.

   jegyző

Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2016. március 25.

Garai Tamás sk.

  jegyző

Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2017. március 31.

Garai Tamás sk.

   jegyző

Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2018. január 31.

Garai Tamás sk.

   jegyző

Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2018. március 30.

Garai Tamás sk.

   jegyző

Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2018. november 13.

Garai Tamás sk.

   jegyző

Módosítással egységes szerkezetben kihirdetve: 2019. március 29.

Garai Tamás

   jegyző