Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2012. (VI. 1.) önkormányzati rendelete

az állattartás helyi szabályairól

Hatályos: 2012. 06. 01- 2022. 03. 24

Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2012. (VI. 1.) önkormányzati rendelete

az állattartás helyi szabályairól

2012.06.01.

Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Magyarország Alaptörvénye Állam cím 32 cikkben, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1.) bekezdésében, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 36. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az állattartás helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § E rendelet célja: azon helyi szabályok megalkotása, melyek elősegítik az állattartók és az állatok tartásával érintett személyek érdekeinek érvényesülését, meghatározzák jogaikat és kötelezettségeiket és ezzel biztosítják, hogy az állatok tartása és állati hulladékok elhelyezése mások nyugalmát, biztonságát ne veszélyeztesse, mások vagyonát, értékeit ne károsítsa és mindenkor feleljen meg a közegészségügyi, állat-egészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi előírásoknak.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden olyan természetes személyre, jogi személyre és jogi személynek nem minősülő szervezetre, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot, vagy állatállományt gondozza, felügyeli.

(2) A rendelet hatálya kiterjed - a (3) bekezdésben megállapított kivétellel- Pilis Város közigazgatási területén (belterületen és külterületen) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol/amelyben állattartás folyik.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állat egészségügyi szerveknél, kísérleti és kutatóintézet, cirkusz, állatkert, vadaspark, gyepmesteri telep, állatforgalmazási és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedő, a fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra, valamint a kiállítások, rendezvények alkalmával bemutatásra kerülő állatokra és a külön jogszabályban meghatározott - veszélyes és veszélyesnek minősített- állatok tartására.

3. § E rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása:

a.) haszonállat: minden olyan haszonállat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljából tartanak, vagy tenyésztenek:

aa.) mezőgazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi ( kacsa, liba, tyúk, pulyka, galamb, gyöngytyúk), a gazdasági célból tartott prémes haszonállat (pézsma, nutria, nyérc, ezüst és kékróka, nyúl), a gazdasági haszon céljával tartott futómadár (strucc, emu), ill. vadak (fácán, fürj), egyéb tenyésztett gazdasági állat (csiga, selyemhernyó), méhcsalád.

ab.) nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér és hasonló fajok,

ac.) közepes haszonállat: sertés, juh, kecske és hasonló fajok,

ad.) kis haszonállat: baromfifélék, galamb (díszgalamb, húsgalamb), házinyúl és hasonló fajok,

ae.) prémes haszonállat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény és hasonló fajok.

b.) kedvtelésből tartott állat: minden állat, amelyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak és tenyésztenek - eb, macska, postagalamb, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehér egér, teknőc stb. - kivéve, ha azok a tartás céljánál fogva a jövedelemszerzést szolgálják, mely esetben haszonállatnak minősülnek.

c.) egyéb állat: Magyarországon nem honos állat, vagy hazánkban honos vadon élő állat,

d.) veszélyes állat: központi jogszabály mellékletében felsorolt fajok egyedei, valamint veszélyes állattá nyilvánított állat,

e.) kóbor állat: a háziasított állat gazdátlan egyede,

f.) állattartás: az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétől, gondoskodásától függ, továbbá olyan tevékenység amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására, munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul,

Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése, vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb 3 napig történő átmeneti tartása.

g.) állattartó telep: egy háztartás állattartásból származó élelem igényét meghaladó mennyiségű állat tartására szolgáló építési engedéllyel megvalósított létesítmény.

gy.) nagy létszámú állattartó telep: legkevesebb 30 ló, vagy 50 szarvasmarha, vagy 200 juh, kecske, vagy 100 sertés, vagy 2000 növendék baromfi, vagy 500 kifejlett baromfi, (tyúkfélék, vízi szárnyasok, pulyka stb.), vagy 50 strucc, vagy 50 anyanyúl és szaporulata elhelyezésére szolgál.

h.) kis létszámú állattartó telep: ahol a gy.) pontban meghatározottnál kevesebb állat helyezhető el.

i.) állattartó hely: olyan építmény, amelyben egy háztartás állattartásból származó élelem igényének kielégítésére tartanak állatokat.

j.) állati hulladék: az állathulla, az állati eredetű melléktermék, és a hasznosíthatatlan állati eredetű anyag.

k.) állati hulladék ártalmatlanná tétele: olyan eljárás, amelynek eredményeként az állati hulladék betegség terjesztésére alkalmatlanná válik, valamint a hulladék okozta környezetterhelés csökken, a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatását megszünteti, kizárja.

l.) állati hulladék tulajdonosa: az állattartó, a vadászatot, halászatot, horgászatot, az állattenyésztést az állatszaporítást végző, a vágóhidat, az élelmiszer-előállító-, valamint az állati eredetű terméket feldolgozó-, illetőleg forgalmazó helyet üzemeltető.

m.) bekerítetlen ingatlannak minősül, azon önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlan, amelynek egy vagy több oldala a szomszédos ingatlantól kerítéssel nincs elválasztva.

n.) e rendelet alkalmazásában közterületnek minősül minden olyan, önkormányzati vagy a Magyar Állam tulajdonban álló, közhasználatra átadott (szolgáló) terület, amely mindenki számára, korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánútnak a közforgalom elől el nem zárt részét.

ny.) közvetlen szomszédnak minősül a jelen rendelet alkalmazása szempontjából az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlan oldalát és sarkát érintő, határoló ingatlanok tulajdonosai (kezelői, használói, haszonélvezői, bérlői).

II. Fejezet

Az állattartó helyekre és állattartó telepekre vonatkozó szabályok

4. § (1) Az állattartó helyek (ólak, istállók, karámok) és telepek a tenyésztés módjától függően lehetnek szilárd alapra falazó elemmel könnyű szerkezetes (fából, fémből) építettek, vagy külterületen ridegtartás esetén a tartási technológiának megfelelő szélárnyék, tetővel rendelkező oldalfal nélküli beálló. Belterületen az épületnek az oldalkertre néző építési vonalra kell épülnie.

(2) Az állattartó építmények építésekor e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott védőtávolságokat, az e rendeletben meghatározott lakóövezeti besorolást és a központi jogszabályban az állattartáshoz minimálisan szükséges terület meghatározást is alkalmazni kell.

(3) Lakóterületen, közterület határától számított 15 méteren belül állattartó építmény (állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló) nem helyezhető el.

5. § (1) A belterületen kialakított, vagy külterületi istállózó technológiával működő állattartó helyeken és állattartó telepeken az állat tartására szolgáló helyet, helyiséget – állatfajtól és tartási technológiától függően- úgy kell kialakítani, hogy az könnyen tisztítható, fertőtleníthető, hézag és szivárgásmentes legyen.

Az állattartó köteles gondoskodni az állattartó létesítmények, műtárgyak állandó tisztán tartásáról, karbantartásáról, folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres és hatékony irtásáról, valamint az állattartásból eredő kellemetlen szag közömbösítéséről.

Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget, (istállót, ólat, ketrecet,) vagy helyet, (kifutót, karámot) rendszeresen takarítani kell. A helyiségekben szükség szerint, de évente legalább kétszer fertőtlenítő meszelést kell végezni.

(2) Belterületen amennyiben az állatállomány kis haszonállat esetén a 20 db-ot, közepes/nagy haszon állat esetén az 5 db-ot meghaladja, elkerített gazdasági udvart kell kialakítani. Az így elkerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, a kerítéstől számított legalább 1 méteres sávot szabadon kell hagyni és –a telepítési távolságot betartva- élő sövénnyel kell a szomszédos ingatlantól elválasztani.

(3) Az állattartásra szolgáló építmények szellőző nyílásait a saját udvar felé kell kialakítani, a pormentesített, bűzös gázokat természetes, vagy mesterséges szellőzéssel az építmény tetősíkja fölé kell terelni.

6. § (1) Állattartó helyen és állattartó telepen függetlenül attól, hogy kül-, vagy belterületen fekszik-, a hígtrágya és a trágyalé, valamint a csurgalékvíz kizárólag fedett, szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tartály, vagy medence anyaga korrózióálló anyagból készülhet, élettartama legkevesebb 20 év legyen. A híg trágyát és a trágyalét zárt csövekben kell a tároló tartályba, medencébe vezetni. A tárolókat legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé és csurgalékvíz befogadására kell méretezni, azokból a kifolyást meg kell akadályozni. Az istállótrágya és a hígtrágya további kezelésére e rendelet 6. § (3) és (4) bekezdés vonatkozik.

(2) Belterületen az istállótrágyát állandóan fedett, szigetelt alapú, szilárd falú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni.

A trágyatárolót 8 havi istállótrágya tárolására alkalmas méretűre kell készíteni.

(3) A trágyalétárolók ürítéséről folyamatosan gondoskodni kell, a tárolókból trágyalé nem folyhat ki. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammónia-képződés és a kellemetlen szagok csökkentésére folyamatosan szagtalanító anyagokat kell használni.

A hígtrágya, trágyalé és a csurgalékvíz műszaki védelemmel ellátott, szivárgásmentes trágyatárolóban lévő trágya felszínére visszaöntözhető, vagy a területileg illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálat engedélye birtokában mezőgazdasági művelés alatt álló földterületre lehet kijuttatni.

Tilos a trágyalé, hígtrágya és vérrel, bélsárral szennyezett padozatmosó víz szennyvíztisztító telepre történő ürítése és lakóövezetben /kül- és belterületen egyaránt/kertek talajára történő locsolása. Külterületen a szántókra talajjavítás céljából kijuttatott trágya, hígtrágya a kijuttatás után azonnal a talajba forgatandó.

(4) Külterületen, mezőgazdasági tábla szélén –legfeljebb kettő hónap időtartamra- szivárgás elleni védelem nélkül istállótrágya tárolására ideiglenes trágyatároló alakítható ki olyan helyen, ahol a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 méter alatt van, nincs felszíni víz 100 méteren belül és az istállótrágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történik. A trágyát, földdel, fóliával lefedve kell tárolni.

III. Fejezet

A haszonállatok tartására vonatkozó szabályok

7. § (1) Pilis Város közigazgatási területén állatot - a mindenkor hatályos közegészségügyi, állat-egészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartása mellett is - csak e rendeletben meghatározottak szerint lehet tartani.

(2) Az állattartó köteles az állat-egészségügyi és állatvédelmi jogszabályokban meghatározott, az állat fajának, fajtájának, élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételeket biztosítani. Köteles az állatokat megfelelően gondozni, ellátásukról, élelmezésükről, gyógykezelésükről, tisztán tartásáról, - szállítás esetén - megfelelő feltételekről gondoskodni. Az állatok megbetegedését, elhullását az állatorvosnak haladéktalanul be kell jelenteni.

Átmeneti tartás esetén is köteles az állattartó az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakat biztosítani, azonban állattartó építményt és a hozzá tartozó műtárgyakat nem kell kialakítani. A trágyát, trágyalevet és csurgalékvizet az átmeneti tartás során keletkezett állati hulladékot zárt tartályban kell tárolni.

(3) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos, illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.

(4) Ha az állattartó az állatot nem kívánja tovább tartani, köteles az állat elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben az állat elhelyezéséről nem gondoskodik és emiatt az állat élete veszélybe kerül, –a felmerülő költségek állattartóval történő megtéríttetése mellett- az állat elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.

(5) a./ Az állattartó az állati hulladékok kezeléséről szóló 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet szerinti 1-3. terjedő veszélyességi osztályba sorolt állati hulladékot a veszélyességi besorolásnak megfelelő jogosultsággal rendelkező kezelő- feldolgozó-, megsemmisítő (égető) üzembe illetve állati hulladékgyűjtő-, vagy gyűjtő-átrakó telepre köteles a hatósági állatorvosnak történt bejelentés után az állati hulladék keletkezésétől számított 24 órán belül előírásszerűen elszállíttatni vagy hatósági állatorvosi engedéllyel elszállítani.

b./ A jelentős köz, -vagy állat egészségügyi kockázattal szállítható állati hulladékot az állat-egészségügyi állomás döntésének megfelelően lehet elföldelni.

(6) Tilos az állattartó által megunt, vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni, elűzni, ellátás nélkül magára hagyni, kínozni, éheztetni, bántalmazni, viadaloztatni, annak szükségtelenül szenvedést vagy fájdalmat okozni, állandóan sötétben tartani.

Az állatokat mozgatáskor, átmeneti tartása esetén, féken tartás, vagy leölés alatt minden elkerülhető izgalomtól, fájdalomtól, vagy szenvedéstől meg kell kímélni.

(7) A vágóhídra levágás céljából bevitt egypatájúak, kérődzők, sertések, nyulak és baromfi mozgatását, elszállásolását, féken tartását, levágás előtti kábítását, vagy azonnali leölését és elvéreztetését külön jogszabályban meghatározottak szerint kell végrehajtani.

(8) Tilos az állatok alom nélküli, hígtrágyás tartása.

IV. Fejezet

Haszonállat tartási övezetek

8. § (1) A haszonállattartás szabályozása szempontjából, a település az alábbi haszonállat tartási övezetekre tagolódik:

a.) településközpont (a település központi területek),

b.) családi házas övezet,

c.) külterületi kertes övezet,

d.) egyéb külterületi övezet,

e.) állattartás céljából egyéb övezetek,

Az a.)-e.) pontban felsorolt területek lehatárolását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A településközponti területen

a.) nagy haszonállat nem tartható,

b.) állatok tenyésztése tilos,

c.) ingatlanonként - amennyiben e rendeletben meghatározott feltételek biztosíthatók- egy háztartás állattartásból származó élelem igényének kielégítésére maximum 2 közepes haszonállat és 10 kis haszonállat, valamint ezek szaporulatai maximum 3 hónapos korukig, illetve az anyától való elválasztásukig tartható .

(3) Családi házas övezet területen:

a.) 1000 m2-t meg nem haladó területű ingatlanokon évente tartható:

saját ellátásra 1 nagy haszonállat, maximum 4 közepes haszonállat,

kis haszonállatból maximum 50

és ezek szaporulatai maximum három hónapos korukig.

b.) 1000 m2 területnél nagyobb ingatlanon évente tartható:

2 nagy haszonállat,

8 közepes haszonállat,

100 kis haszonállat

és ezek szaporulatai maximum három hónapos korukig, illetve az anyától való elválasztásig.

(4) Külterületi kertes övezet területen

a) 3000 m2-ig:

4 nagy haszonállat,

15 közepes haszonállat,

100 kis haszonállat

és ezek szaporulatai maximum három hónapos korukig, illetve az anyától való elválasztásig

tartható.

b) 3000m² felett:

6 nagy haszonállat,

30 közepes haszonállat,

200 kis haszonállat

és ezek szaporulatai maximum három hónapos korukig, illetve az anyától való elválasztásig

tartható.

c) 10000m² felett tanyás gazdálkodás:

Minden haszonállat és kedvtelésből tartott állat tartható az e rendeletben foglaltak és az

érdekelt szakhatóságok előírásinak figyelembevételével

(5) Állattartás céljából egyéb övezet területen:

Minden haszonállat és kedvtelésből tartott állat tartható az e rendeletben foglaltak és az érdekelt szakhatóságok előírásinak figyelembevételével.

(6) Az alábbi területeken haszonállat tartása tilos:

a.) a sportpálya területe,

b.) a temetők területei,

c.) a hulladéklerakó telep területe,

d.) a Beleznay kastély területe,

e.) a Dolina pincesor területe,

f.) a homokbánya területe,

g.) a sport rekreációs terület,

h.) a közműtelephely szennyvíztisztító területe,

i.) a vízgazdálkodással kapcsolatos területek.

(7) Az alábbi övezetben a kedvtelésből tartott állat és haszonállat tartása is tilos:

a.) a sportpálya területe,

b.) a temetők területei,

c.) a hulladéklerakó telep területe,

d.) a homokbánya területe,

e.) a sport rekreációs terület.

(8) Az állattartási övezetbe történt besorolástól függetlenül, tilos haszonállatot tartani nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, élelmiszer bolt, élelmiszer- ipari üzem és vendéglátó egység területén, továbbá a társasházi lakóépületekben és ezek telkén.

(9) A haszonállattartás azon a területen is eltiltható, illetve feltételhez köthető, ahol e rendelet szerint engedély nem szükséges, ha az állattartó a tartás feltételeit maradéktalanul nem biztosítja.

(10) Az állattartási övezetbe e rendelet alapján történt besorolástól el lehet térni. Az állattartási övezetbe történt besorolástól függetlenül, az egy háztartás élelem igényének kielégítésére tartható haszonállatok számánál, valamint a tartható prémes haszonállat és egyéb állat számánál több haszonállat a közvetlen szomszédok beleegyezésével és egyedi önkormányzati hatósági eljárás keretében a polgármester hozzájárulásával tartható.

(11) Aki a település közigazgatási területén, a rendelet előírásainak nem megfelelő állattenyésztést végez illetve folytat, az állatok tenyésztésére vonatkozó ún. engedélykérelmet az ügyben eljáró állategészségügyi hatóság felhívása, felszólítása ellenére – a rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül – Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalához nem nyújtja be, köteles az állat, illetve az állatok tenyésztését e rendelet hatályba lépése napjától számított 12 hónapon belül felszámolni, és intézkedni a tenyésztett állatok ingatlanról való eltávolításáról, új telephely létesítéséről, a rendelet szabályainak megfelelően.

Állatmenhely, állatpanzió létesítésével és működtetésével kapcsolatos hatósági eljárás

9. § Az állatmenhely, állatpanzió létesítésével és működtetésével kapcsolatos, elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás során a települési önkormányzat Polgármesteri Hivatalának jegyzője az Ávt. 41. §-a alapján jár el.

V. Fejezet

Kedvteleséből tartott állatok tartásának és tenyésztésének általános szabályai

10. § (1) A település belterületén, az ingatlanon legfeljebb kettő felnőtt eb, kettő macska- melyből egy példány nőstény – és annak ivadékai tarthatók, az ivadékok legfeljebb 3 hónapos korukig tarthatók meg.

(2) A település külterületén, az ingatlanon legfeljebb három felnőtt eb, három macska - melyből egy példány nőstény – és annak ivadékai tarthatók, az ivadékok legfeljebb 3 hónapos korukig tarthatók meg.

(3) Az eb, macska tenyésztése – egy nőstény példány tenyésztéséig, az állattartásra, állatvédelemre vonatkozó más, magasabb szintű jogszabályok, valamint a rendelet rendelkezéseinek betartása mellett – a település közigazgatási területén nem engedélyköteles.

(4) A (2)-(3) bekezdésekben meghatározott számú nőstény eb, nőstény macska tenyésztése a település közigazgatási területén, az önkormányzati állategészségügyi hatóság külön határozata alapján, ún. tenyésztési engedély alapján folytatható.

(5) Erkélyen, loggián valamint az épületek közös használatú helyiségeiben ebet, macskát tartani nem engedélyezett.

(6) Felépítményes ingatlan osztatlan közös használatú udvarán, “közös udvaron” – kivéve a házastársi élet és vagyonközösséget, valamint az egy leszármazói között kialakult vagyonközösséget – ebet, macskát tartani, kizárólag a tárgyi ingatlanon tulajdoni hányaddal, valamint használati joggal (bérlő, használó, haszonélvező) rendelkező valamennyi, ott lakó előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad.

Amennyiben valamely lakó a megkereséstől számított 15 napon belül írásban nem nyilatkozik, úgy az eb, macska tulajdonos köteles a felépítményes ingatlanon tulajdoni hányaddal, valamint használati joggal (bérlő, használó, haszonélvező) rendelkező lakót – joga gyakorlására – írásban, igazoltan (pl. tértivevényes levéllel, közvetlen átadással - igazolt átvétellel) a nyilatkozattételre írásban felhívni. Amennyiben valamely lakó a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül igazoltan nem nyilatkozik, úgy “hallgatása” a rendelet alkalmazásában hozzájárulásnak minősül.

(7) Az ebet, macskát nem szabad – a vakvezető kutya, a jelző eb kivételével – beengedni, bevinni: a./ a közintézmények területére (kivéve az intézmény megengedő, belső szabályozása esetén),

b./ a játszóterek területére,

c./ természetvédelmi területekre (kivéve a gyalogos közlekedés céljára szolgáló utakon),

d./ közkertekbe, közparkokba (kivéve a gyalogos közlekedés céljára szolgáló sétányon),

e./ vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe.

(8) Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helye a (10)-(14) bekezdésben meghatározott általános műszaki feltételeknek, körülményeknek megfeleljen.

(9) Bekerítetlen ingatlanon ebet tartani kizárólag láncon vagy kennelben szabad.

(10) Az ebet a telek határától legalább 1 m távolságon túl elhelyezett, minimálisan 3x3 m alapterületű kennelben lehet tartani. A kennel és a kerítés közé - a külön jogszabályban meghatározott telepítési távolságot betartva, - a kerítéstől befelé első körben alacsony, második körben közepes méretű, nem magasra növő, szárazságtűrő növényzetet kell telepíteni.

(11) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható. Az eb tartója a kerítést úgy köteles kialakítani, hogy az eb ingatlanról kijutását és a kerítés résein a kiharapást biztonságosan megakadályozza.

Amennyiben a tárgyi kerítésszakasz megépítése részben, vagy egészben a szomszéd ingatlan tulajdonának kötelezettsége (oldal-és hátsókert létesítése esetében) az ingatlan kerítésének a paragrafusban rögzített ebtartási céloknak megfelelő megerősítése az adott eb tartó kötelezettsége és feladata.

(12) Harapós, vagy támadó természetű eb, valamint házőrzésre betanított eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető feliratot kell elhelyezni.

(13) Az ebtartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el, annak közterületre, más tulajdonát képező ingatlanra, illetve a közös tulajdonú helyiségekbe történő kijutását és átjutását megakadályozza.

A kedvtelésből tartott állat tenyésztésével kapcsolatos hatósági eljárás

11. § (1) A kedvtelésből tartott állatok tenyésztésével kapcsolatos elsőfokú önkormányzati hatósági eljárás hivatalból indítható vagy kérelemre, közérdekű bejelentés, hatóság előtti panasz alapján folytatható le.

(2) A Képviselő-testület a kedvtelésből tartott állatok tenyésztésének engedélyezésével kapcsolatos, valamennyi elsőfokú önkormányzati hatósági feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(3) Az e paragrafus szerinti önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el.

(4) A kedvtelésből tartott állatok tenyésztésének engedélyezése iránti kérelmet Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalához (2721. Pilis, Kossuth L. u. 47.) kell benyújtania, a rendelet 3. számú mellékletét képező formanyomtatvány felhasználásával.

(5) A kedvtelésből tartott állatok tenyésztése engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

- az engedélykérő ebtenyésztő nevét, címét,

- jogi személyiségű, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó társaság, gazdálkodó szervezet hatályos társasági adatait,

- a tenyészteni kívánt eb fajtáját, nemét, színét, nevét, jelölési számát, születési évét, számát,

- a tenyésztés tervezett helyét, az ingatlan azonosításához szükséges ingatlan-nyilvántartási adatok (övezet, hrsz., ingatlan nagysága) megjelölésével,

- építési engedélyköteles előkészítő tevékenység végzése esetén, a megvalósított (jogerősen használatba vett) építés engedély köteles munka műszaki leírását.

(6) A kedvtelésből tartott állatok tenyésztése iránti engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

- az ebtenyésztés tervezett helyszínéül szolgáló ingatlan jogszerű birtoklását, használatát igazoló okiratot, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot,

- jogi személyiségű, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó társaság, szervezet ebtenyésztő esetében a hatályos társasági szerződést, valamint a társaság cégkivonatát, továbbá a társaság képviselőjének képviseleti minőségét igazoló aláírási címpéldányát,

- nem saját tulajdonú ingatlan esetén, a tulajdonos írásbeli hozzájárulását, valamint a társbérlő és a bérlőtárs, használó és haszonélvező - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását,

- közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostárs - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását,

- közvetlen szomszédok, sarokszomszédok - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását,

- a tenyészteni kívánt eb törzskönyvét, a védőoltást igazoló eboltási igazolványt,

- építmény, épület használatbavétele esetén: jogerős építési és jogerős használatbavételi, rendeltetési mód változást engedélyező engedély másolatát, valamint a használatbavételi, rendeltetési mód változást engedélyező engedély tervdokumentációjának, műszaki leírásának egy-egy, az építésügyi hatóság által záradékolt példányát,

- az ebtenyésztő szervezet tagsági igazolását,

- az ebtenyésztés, körülmények, tervezett technológia részletes leírását.

(7) A kedvtelésből tartott állatok tenyésztése engedély iránti kérelem tárgyában meghozandó önkormányzati közigazgatási határozat (engedély) meghozatala nem mentesíti az engedélyest a további szakhatósági hozzájárulások, a működési engedély beszerzésének kötelezettsége alól.

(8) Építésengedély köteles épület, építmény igénybevétele, használata esetén – a tenyésztési engedély kizárólag az adott épület, építmény használatbavételét igazoló jogerős építési, jogerős használatbavételi, rendeltetési mód változást engedélyező engedély, valamint a használatbavételi, rendeltetési mód változást engedélyező engedély tervdokumentációja, műszaki leírása, építésügyi hatóság által záradékolt példánya birtokában adható ki.

(9) A kedvtelésből tartott állatok tenyésztése engedély iránti kérelme tárgyában lefolytatandó önkormányzati hatósági eljárás során vizsgálni kell, hogy az engedélykérő az eb, illetve ebek szabadon tartása esetén megvédi-e az ebet az időjárás káros hatásaitól, az eb részére kialakított-e ideiglenes, fedett tartási helyet.

Engedélyköteles építmény létesítése esetén az eljáró hatóság köteles vizsgálni, hogy a kérelmezett tevékenység végzésére az elkészült létesítmény – elhelyezkedésében, méreteinél fogva, funkcióját tekintve - alkalmas-e.

(10) Aki a település közigazgatási területén, a rendelet előírásainak nem megfelelő állattenyésztést végez illetve folytat, az állatok tenyésztésére vonatkozó ún. engedélykérelmet az ügyben eljáró állategészségügyi hatóság felhívása, felszólítása ellenére – a rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül – Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalához nem nyújtja be, köteles az állat, illetve az állatok tenyésztését e rendelet hatályba lépése napjától számított 12 hónapon belül felszámolni, és intézkedni a tenyésztett állatok ingatlanról való eltávolításáról, új telephely létesítéséről, a rendelet szabályainak megfelelően.

A kutyaiskola létesítésével és működésével kapcsolatos hatósági eljárás

12. § (1) A kutyaiskola létesítésével és működtetésével (a továbbiakban együtt: működés) kapcsolatos elsőfokú önkormányzati hatósági eljárás hivatalból indítható vagy kérelemre, közérdekű bejelentés, hatósági panasz alapján folytatható le.

(2) A Képviselő-testület a kutyaiskola működésével kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(3) A kutyaiskola működésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el.

(4) A kutyaiskola működésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban, - felkérésre - szakhatóságként az állami állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás területileg illetékes vezetője (hatósági főállatorvos), vagy az Állomással jogviszonyban (szerződésben) álló, hatósági szakkérdésben eljáró hatósági állatorvos, továbbá – építésügyi szakkérdés felmerülte esetén - az elsőfokú építésügyi hatóság jár el.

(5) A kérelmezőnek a kutyaiskola működésének engedélyezése iránti kérelmet Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalához /2721. Pilis, Kossuth L. u. 47./ kell benyújtania, a rendelet 4. számú mellékletét képező formanyomtatvány felhasználásával.

(6) A kutyaiskola működésének engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

- az engedélykérő nevét, címét,

- a kutyaiskola létesítésének tervezett helyét, az ingatlan azonosításához szükséges ingatlan-nyilvántartási adatok (övezet, hrsz., ingatlan nagysága) megjelölésével,

- jogi személyiségű, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság engedélykérő esetében a hatályos társasági szerződést, valamint a társaság cégkivonatát, a társaság képviselőjének képviseleti minőségét igazoló aláírási címpéldányát, társadalmi szervezet engedélykérő esetében a hatályos alapító okiratot, és a társadalmi szervezetet bírósági nyilvántartásba bejegyező bírósági határozatot, aláírási címpéldányt,

- építés engedélyköteles előkészítő tevékenység végzése esetén, a megvalósított (jogerősen használatba vett) építés engedély köteles munka műszaki leírását,

- az oktatni kívánt ebek várható létszámát.

(7) A kutyaiskola működésének engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:

- a kutyaiskola létesítésének tervezett helyszínéül szolgáló ingatlan jogszerű birtoklását, használatát igazoló okiratot, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot,

- közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostárs - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását,

- közvetlen szomszédok, sarokszomszédok - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását,

- a tervezett intézménynek, az állami állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás területileg illetékes Állomás vezetője által jóváhagyott Működési Szabályzatát,

- a Működési Szabályzatban megjelölt felelős személy, szakirányú végzettségét igazoló okiratot,

- a rendszeres orvosi ellátást biztosító állatorvos nevét, címét,

- jogi személyiségű, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó társaság, szervezet esetében a hatályos társasági szerződést, valamint a társaság cégkivonatát, továbbá a társaság képviselőjének képviseleti minőségét igazoló aláírási címpéldányát, társadalmi szervezet engedélykérő esetében a hatályos alapító okiratot (Alapszabályt), a társadalmi szervezetet bírósági nyilvántartásba vételét elrendelő, bejegyező jogerős bírósági határozatot, továbbá a társaság képviselőjének képviseleti minőségét igazoló bírósági bejegyző végzést,

- az intézmény tervezett működésének részletes, technológiai leírását.

(8) A kutyaiskola működésének engedélyezése tárgyában meghozandó önkormányzati közigazgatási határozat (engedély) meghozatala nem mentesíti az engedélyest a további szakhatósági hozzájárulások beszerzésének kötelezettsége alól.

(9) Építésengedély köteles épület, építmény igénybevétele, használata esetén – a működési engedély kizárólag az adott épület, építmény használatbavételét igazoló jogerős építési, jogerős használatbavételi, rendeltetési mód változást engedélyező engedély, valamint a használatbavételi, rendeltetési mód változást engedélyező engedély tervdokumentációja, műszaki leírása, az építésügyi hatóság által záradékolt példánya birtokában adható ki.

(10) A kutyaiskola létesítése tárgyában lefolytatandó hatósági eljárás során vizsgálni kell, hogy az engedélykérő az eb, illetve ebek szabadon tartása esetén megvédi-e az ebet az időjárás káros hatásaitól, az eb részére kialakított-e ideiglenes, fedett tartási helyet. Engedélyköteles építmény létesítése esetén az eljáró hatóság köteles vizsgálni, hogy a kérelmezett tevékenység végzésére az elkészült létesítmény – elhelyezkedésében, méreteinél fogva, funkcióját tekintve - alkalmas-e.

Külön hatósági cselekmények

13. § (1) A település polgármestere – a települési önkormányzat kötelező feladatként - gondoskodik a település belterületén a kóbor eb befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató vagy betegségre gyanús kóbor eb kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) A települési önkormányzat által befogott / befogatott eb az eb tartója részére kizárólag a gyepmesteri szolgáltatást megrendelő települési önkormányzat képviselője által előzetesen kiadott, az adott eb befogásával, szállításával, tartásával, valamint állategészségügyi megfigyelésével, az eb kiadásával kapcsolatos költségek megtérítését igazoló írásbeli hozzájárulás valamint szabálysértési eljárás lefolytatása esetén: a jogerős szabálysértési határozattal kirótt pénzbírság befizetését igazoló pénzügyi dokumentum ellenében, birtokában adható ki.

(3) A rendelet alkalmazásában igazolt költség: az adott kiszállás során megtett km költsége, díja / osztva/ befogott ebek száma, valamint az ebeknek az ún. kötelező egészségügyi megfigyelési időszakára eső tartásának, állatorvosi megfigyelésének valamennyi költségei – járulékaival együtt (ide értve: üzemanyag költség, amortizációs költség, gépkocsivezető bére + járuléka, gyepmester bére + járuléka, etetési költség, gyepmesteri telep rezsiköltsége, állatorvosi szolgáltatás költsége, veszélyes hulladék elszállítása költsége).

(4) A települési önkormányzat által kiszámlázott, az adott – gyepmesteri szolgáltatást végző – szolgáltatóval fennálló vállalkozási, szolgáltatási szerződés alapján, a tárgyévre érvényes igazolt költség nemeit és járulékait a rendelet 1. számú függeléke rögzíti.

Hatósági Ellenőrzés

14. § (1) Azon személy ellen, aki az önkormányzati rendeletben foglaltakat nem tartja be, a hatósági ellenőrzésre jogosult közigazgatási szerv hivatalból eljárást kezdeményezhet.

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni.

V. Fejezet

A méhtartás szabályai

15. § (1) Méhészkedést nem lehet folytatni az alábbi övezeti területeken:

a.) településközpont (a település központi területek),

b.) családi házas övezet,

c.) a sportpálya területe,

d.) a temetők területei,

e.) a hulladéklerakó telep területe,

f.) a Beleznay kastély területe,

g.) a homokbánya területe,

h.) a sportrekreációs terület,

i.) a közműtelephely szennyvíztisztító területe,

j.) a vízgazdálkodással kapcsolatos területek.

(2) Méhészkedést - a központi jogszabályokban foglaltak megtartása mellett- az alábbi övezeti területeken lehet folytatni:

a.) a Dolina pincesor területe,

b.) külterületi kertes övezet,

c.) állattartás céljából egyéb övezetek,

(3) Méheket tartani, méhészkedést gyakorolni a (2) bekezdésben rögzített területeken a módosított 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet - és a vonatkozó külön állat-egészségügyi és növényvédelmi jogszabályok - megtartása mellett lehet.

VI. Fejezet

Az állattartással kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás

16. § (1) Az állattartással összefüggő elsőfokú önkormányzati hatósági eljárás (tartható állatok fajtája, száma) hivatalból indítható, vagy közérdekű bejelentés, hatóság előtti panasz alapján folytatható le.

(2) A Képviselő-testület az állattartással kapcsolatos valamennyi, elsőfokú önkormányzati hatósági feladat-és hatáskörét (tartható állatok fajtája, száma) a polgármesterre ruházza át. A polgármester eljárására – helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben megállapított kivételekkel – a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatás általános szabályairól szóló, többször módosított 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a polgármester az állattartást korlátozza, vagy megtiltja, a határozatban az állatállomány előírt mértékűre való csökkentésére, illetve az állattartás megszüntetésére- az ügy összes körülményeinek figyelembevételével – legfeljebb 6 hónapot biztosíthat.

(4) Az e paragrafus szerinti önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el.

Az állattartással kapcsolatos államigazgatási (jegyzői) hatósági eljárás

17. § (1) Amennyiben bizonyítást nyer, hogy az állat tartása az e rendeletben foglalt előírásoknak, és/vagy a magasabb szintű jogszabályok állatvédelmi, állattartási előírásainak nem felel meg, az állattartást a jegyző

a.) megtilthatja, illetve korlátozhatja a 245/1998.(XII.31.) Kormány rendelet 7. § (1) bekezdése alapján,

b.) az állatok védelme érdekében az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, abbahagyására kötelezheti a 245/1998.(XII.31.) Kormány rendelet 4. § (1) bekezdése alapján,

c.) szabálysértési eljárást folytathat le.

(2) Amennyiben az állat tartása során birtokháborítás gyanúja merül fel, a Polgári törvénykönyvről szőlő 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 191. §-a alapján, szintén a jegyző jogosult eljárni, érdemi döntést hozni.

(3) Az állattartás jogerős határozattal történő eltiltása esetén- végrehajtás útján- az állat elszállítható. A felmerülő költségek az állattartót terhelik.

VII. Fejezet

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

18. § (1) E rendelet 2012. június 01. napján lép hatályba.

(2) Azon állattartók, akik jelenleg több haszonállatot tartanak, mint e rendeletben meghatározott, azok a rendelet hatálybalépésétől számított 1 éven belül kötelesek a megengedett mértékig lecsökkenteni az állatállományt.

(3) Az állattartási feltételek kialakításának türelme ideje 1 év.

(4) E rendelet hatályba lépésével együtt hatályát veszti Pilis Város Önkormányzata Képviselő- testületének az állattartás helyi szabályairól szóló 36/2011.(X.31.) sz. önkormányzati rendelet.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezései figyelembevételével, a Polgármesteri Hivatal jegyzője gondoskodik.

Pilis, 2012. június hó 01. napján.

Szabó Márton dr. Labundy Norbert

polgármester. jegyző

A rendelet kihirdetésre került:

Pilis, 2012. június hó 01. napján.

dr. Labundy Norbert

jegyző

Pilis Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

23/2012. (VI.04.) sz. önkormányzati rendelete

az állattartás helyi szabályairól

1. sz. melléklet

Az állattartó építmények engedélyezési eljárásában alkalmazandó védőtávolságokról

Az állattartó épületeknél minimálisan az alábbi védőtávolságokat kell betartani.

A védőtávolságok méretben meghatározva
	Lakó-gazdasági és pihenő épülettől	Fúrt kúttól	Ásott kúttól	Oldalkerttől	Hátsó kerttől
Nagy,- közepes haszonállat tartása esetén
4 állatig	5	10	15	12	6
4 állat felett	10	15	20	12	6
Egyéb kis-, prémes-, egyéb-, és kedvtelésből tartott állat esetén
50 állatig	5	15	20	10	6
50 állat felett	10	15	20	12	6
Kis létszámú állattartó telepen nagy- és közepes haszonállat tartása esetén	15	25	20	50	50
Nagy létszámú állattartó telepen nagy és közepes haszonállat tartása esetén	50	50	50	200	200

II.

Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál és egyéb méltányolható körülmény esetén -környezeti hatástanulmánytól függően a szakhatóságok előzetes hozzájárulásával- az előírt védőtávolságok csökkenthetők.

Belterületen kis- és nagy létszámú állattartó telep nem építhető.

Pilis, 2012. június hó 01. napján.

dr. Labundy Norbert

jegyző

Pilis Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

23/2012. (VI.04.) sz. önkormányzati rendelete

az állattartás helyi szabályairól

2. sz. melléklet

Az állattartási övezetek meghatározásáról

Állattartási övezetek:

a.) településközpont (a településközponti területek)

-Lf-1 jelű falusias lakóövezet

-Ff-2 jelű építési övezet

-Vt-1 jelű településközponti meglévő és tervezett vegyes területe

-Vt-2 jelű településközponti meglévő és tervezett vegyes területe

-Vt-3 jelű településközponti meglévő és tervezett vegyes területe

-Vt-4 jelű településközponti meglévő és tervezett vegyes területe

-Vt-5 jelű településközponti meglévő és tervezett vegyes területe

-Vt-6 jelű településközponti meglévő és tervezett vegyes területe

-Vt-7 jelű településközponti meglévő és tervezett vegyes területe

-Vt-8 jelű településközponti meglévő és tervezett vegyes területe

-Vt-9 jelű településközponti meglévő és tervezett vegyes területe

-Vt-k jelű településközponti meglévő és tervezett vegyes területe

A Kossuth Lajos utca, a templom felőli, a Luther tér , Erdei Ferenc u., a Haleszi u. ,a Mátyás király u., a Zrínyi u., a Török Ignác u., a Toldi utca, a Kossuth Lajos u., az Akácfa u., a Temető u., a Dánosi u. és a Malom utca által határolt terület.

b.) családi házas övezet:

-Lf-1 jelű falusias lakóövezet

-Lf-2 jelű falusias lakóövezet

A településközpont határai és a külterület határai közötti terület.

c.) külterületi kertes övezet:

-Mk jelű kertes mezőgazdasági terület (kis parcellás mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő korábbi „zártkerti” területek

-Má-á jelű általános mezőgazdasági övezet (üzemi méretű mezőgazdálkodási területek)

-Má-f jelű általános mezőgazdasági övezet

(Homoki szőlők, Krekács dűlő, Bárószőlő, Országúti dűlő, Haleszi szőlők, Papberek,

Hegyeki szőlők, Rózsahegyi dűlő, Szabadkai szőlők, Baltás erdő)

d.) egyéb külterületi övezet:

Eg jelű gazdasági erdőterületek

Ev jelű erdőövezet (a véderdők területei)

Zkp jelű zöldterületek

e.) állattartás céljából egyéb övezetek:

Gksz jelű kereskedelmi gazdasági övezet

Gip jelű ipari-gazdasági övezet

Ksp jelű különleges övezet ( a sportpálya területe)

Kt jelű különleges övezet (a temetők területei)

Kh jelű különleges övezet ( a hulladéklerakó telep területe)

Kk jelű különleges övezet (a Beleznay kastély területe)

Kp jelű különleges övezet (a Dolina pincesor területe)

Kb jelű különleges övezet ( a homokbánya területe)

Ksr jelű különleges övezet (a sportrekreációs terület)

Kszt jelű különleges övezet (a közműtelephely szennyvíztisztító területe)

V jelű övezet (vízgazdálkodással kapcsolatos területek)

Pilis, 2012. június hó 01. napján.

dr. Labundy Norbert

jegyző

Pilis Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

23/2012. (VI.04.) sz. önkormányzati rendelete

az állattartás helyi szabályairól

3. számú melléklete

Pilis Város Önkormányzatának

Polgármesteri Hivatala

2721 Pilis, Kossuth Lajos út 47.

___________________________________________________________________________

K É R E L E M

AZ EBTENYÉSZTÉS ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ

Alulírott (név) …………………………………………………………………………………

/leánykori név:………………………………………., születési hely: ………………………..

születési idő: ………………………, anyja neve: ……………………………………………./

Állandó lakcím:…………………………………………………………………………………

/Ideiglenes tartózkodási hely:………………………………………………………………..…/

szám alatti lakos, ebtenyésztő azzal a kéréssel fordulok T. Hatósághoz, hogy részemre az ebtenyésztést engedélyezni szíveskedjenek.

A tenyészeb(ek) azonosítási adatai:

A tenyészebek száma: ……… (számmal) azaz …………………….. (betűvel) db.

Az eb fajtája:……………….……………………., neve: ………………….………………….,

születési éve: ………………, színe: …………………, jelölési száma: ………………………,

II.

Az eb fajtája:……………….……………………., neve: ………………….………………….,

születési éve: ………………, színe: …………………, jelölési száma: ………………………,

III.

Az eb fajtája:……………….……………………., neve: ………………….………………….,

születési éve: ………………, színe: …………………, jelölési száma: ………………………,

IV.

Az eb fajtája:……………….……………………., neve: ………………….………………….,

születési éve: ………………, színe: …………………, jelölési száma: ………………………,

Az eb fajtája:……………….……………………., neve: ………………….………………….,

születési éve: ………………, színe: …………………, jelölési száma: ………………………,

VI.*

Az eb fajtája:……………….……………………., neve: ………………….………………….,

születési éve: ………………, színe: …………………, jelölési száma: ………………………,

(*A jelzett számnál több eb tenyésztése esetén a tenyészebek jelölése külön pótíven folytatandó!)

Az ebtenyésztés tervezett helye (az ingatlan-nyilvántartási adatok, hrsz., ingatlan alapterülete megjelölésével):

…………………………………………………………………………………………………...

Az ebtenyésztés, körülmények, tervezett technológia leírása:

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………...

Pilis, …..……. év …….…. hó …... nap.

……………………………………

kérelmező aláírása

szem. ig. száma:

A kérelemhez mellékelem az alábbi szükséges okiratokat:

- az ebtenyésztés tervezett helyszínéül szolgáló ingatlan jogszerű birtoklását, használatát igazoló okiratot, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot,

- közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostárs - tevékenység folytatásához kapcsolódó -írásbeli hozzájárulását,

- közvetlen szomszédok, sarokszomszédok - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását,

- a tenyészteni kívánt eb törzskönyvét, a védőoltást igazoló eboltási igazolványt,

- az ebtenyésztő szervezet tagsági igazolását.

- az ebtenyésztés, körülmények, tervezett technológia részletes leírását.

Pilis, 2012. június hó 01. napján.

dr. Labundy Norbert

jegyző

Pilis Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

23/2012. (VI.04.) sz. önkormányzati rendelete

az állattartás helyi szabályairól

4. számú melléklete

Pilis Város Önkormányzatának

Polgármesteri Hivatala

2721 Pilis, Kossuth Lajos út 47.

___________________________________________________________________________

K É R E L E M

KUTYAISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ

Alulírott (név) …………………………………………………………………………………

/leánykori név:………………………………………., születési hely: ………………………..

születési idő: ………………………, anyja neve: ……………………………………………./

Állandó lakcím:…………………………………………………………………………………

/Ideiglenes tartózkodási hely:………………………………………………………………..…/

szám alatti lakos azzal a kéréssel fordulok T. Hatósághoz, hogy részemre kutyaiskola működéséhez engedélyt kiadni szíveskedjenek. Kijelentem, hogy a kutyaiskola szabályszerű működésének biztosítása céljából, az ebek rendszeres orvosi vizsgálaton vesznek részt.

A kialakított férőhelyek száma: ………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Az oktatni kívánt ebek várható létszáma (mérhető időszak megjelölésével, pl. /hó):

…………………………………………………………………………………………………...

A kutyaiskola létesítésének, működésének tervezett helye, (ingatlan-nyilvántartási adatok: övezet, hrsz., ingatlan alapterülete megjelölésével):

…………………………………………………………………………………………………...

Tervezett működtetés, technológia leírása:

…………………………………………………………………………………………………...

Pilis, …..……. év …….…. hó …... nap.

……………………………………

kérelmező aláírása

szem. ig. szám:

A kérelemhez mellékelem, illetve bemutatom az alábbi szükséges okiratokat:

- a kutyaiskola létesítésének tervezett helyszínéül szolgáló ingatlan jogszerű birtoklását, használatát igazoló okiratot, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot,

- közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostárs - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását,

- közvetlen szomszédok, sarokszomszédok - tevékenység folytatásához kapcsolódó - írásbeli hozzájárulását,

- a tervezett intézménynek, az állami állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás területileg illetékes Állomás vezetője által jóváhagyott Működési Szabályzatát,

- a Működési Szabályzatban megjelölt felelős személy, szakirányú végzettségét igazoló okiratot,

- a rendszeres orvosi ellátást biztosító állatorvos nevét, címét,

- az intézmény tervezett működésének részletes, technológiai leírását.

Pilis, 2012. június hó 01. napján.

dr. Labundy Norbert

jegyző

Pilis Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

23/2012. (VI.04.) sz. önkormányzati rendelete

az állattartás helyi szabályairól

1. számú függeléke

Az ebtartó, ügyfél által, az eb állategészségügyi szállításával, megfigyelésével, tartásával és kiadásával összefüggésben a települési önkormányzat (szolgáltatás megrendelője) valamint az adott vállalkozó (szolgáltató) között létrejött, hatályos és érvényes gyepmesteri vállalkozási (szolgáltatási) szerződés rendelkezései, valamint az Ör. hatályos rendelkezései szerint fizetendő, elismert, igazolt költség (minta):

2012. évre

Üzemanyag költség ……..- Ft

Amortizációs költség ……..- Ft/100 km

Gépkocsivezető bére + járuléka ……..- Ft/100 km

Gyepmester bére + járuléka .……..- Ft/14 várakozási,

Állategészségügyi megfigyelési időszakra számítottan,

Etetési költség …...-Ft/14 nap

Gyepmesterei telep rezsiköltsége,

Állatorvosi szolgáltatás költségei …….- Ft/14 nap

Veszélyes hulladék elszállítása ……..-Ft /eb

2012. évben összesen: ………….-Ft/eb

Pilis, 2012. június hó 01. napján.

dr. Labundy Norbert

jegyző

Pilis Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

23/2012. (VI.04.) sz. önkormányzati rendelete

az állattartás helyi szabályairól

2. számú függeléke

1./ Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

(a továbbiakban: Áesz tv.)

2./ A kedvtelelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Kormányrendelet

(a továbbiakban: Ktá. Kormányrendelet)

3./ Az állatok védelméről és kíméletéről szóló, többször módosított 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.)

4./ Az állattenyésztésről szóló, módosított 1993. évi CXIV. törvény

(a továbbiakban: Áttv.)

5./ Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló, többször módosított 41/1997. (V.28.) FM rendelet (a továbbiakban: ÁSZ.)

6./ A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló, többször módosított 245/1998. (XII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ávtvr.)

7./ Az állati hulladékok kezelésének és hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003.(VI.27.) FVM rendelet

8./ Az állatvédelmi bírságról szóló, többször módosított 244/1998. (XII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ábr.)

9./ A méhészetről szóló 15/1969.(XI.6.) MÉM rendelet

10./ Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló, többször módosított 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: ÁNTSZ tv.)

11./ A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, többször módosított 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)

12./ A társasházakról szóló, többször módosított 2003. évi CXXXIII. törvény

(a továbbiakban: társasházi törvény)

Pilis, 2012. június hó 01. napján.

dr. Labundy Norbert

jegyző