1. § A rendelet célja, hogy meghatározza a Pilis Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló, törvényben foglalt vagyonelemek körét, a vagyonnal történő átlátható, hatékony gazdálkodás szabályait.

2. § A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő vagyonelemekre, így különösen

3. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, a lakbérek mértékéről szóló többször módosított 23/2007. (IX.5) önkormányzati rendeletben (lakásrendelet) nem szabályozott kérdésekben jelen rendeletet kell alkalmazni.

4. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyona

5. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősülő, e rendelet szerint korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemei a Nvtv. 5. § (5) bekezdése alapján kerültek meghatározásra, ezen törzsvagyon elemeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés az 5. § (1) bekezdésben foglalt vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály, vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

6. § A törzsvagyonba tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézménye, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.

7. § Az önkormányzat forgalomképes (üzleti) vagyonát e rendelet 1. számú melléklete sorolja fel.

8. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi jogainak gyakorlója Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, amely e jogát – ide nem értve a törvény alapján kizárólagos hatáskörébe utalt ügyeket- bizottságaira, valamint a polgármesterre átruházhatja.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon kezelésének és működtetésének feladatát – ha jogszabály, vagy a Képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Polgármesteri Hivatal látja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.

9. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó vagyoni ügyekben a Képviselő-testület a polgármestert, az alpolgármestert, vagy a Pénzügyi Bizottság elnökét hatalmazhatja fel képviseletre.

(2) A Képviselő-testület kizárólagosan jogosult az 1.000.000.-Ft összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó részletfizetés, vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelés elengedésére.

(3) A Képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlására a polgármestert - a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármestert, illetve a Pénzügyi Bizottság elnökét hatalmazza fel:

(4) A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a (3) bekezdésben foglalt felhatalmazásokon alapuló tevékenységéről.

(5) E rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a Pénzügyi Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

10. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonának kezelésével, fejlesztésével vagyonkezelési szerződéssel - e rendelet keretei között - vagyonkezelőt bízhat meg.

(2) A Képviselő-testület forgalomképes üzleti vagyonának hasznosítására a vonatkozó jogszabályok keretei között gazdasági társaságot alapíthat, gazdasági társaságban tulajdonrészt szerezhet, vagy azzal meglévő gazdasági társaságát megbízhatja.

(3) A Képviselő-testület tulajdonosi jogait gyakorolva a vagyonkezelési szerződésben, az alapítói határozatban, illetve a gazdasági társaság legfőbb szervének döntéseiben meghatározza a hasznosításra kijelölt vagyon körét, a hasznosítás célját, és az elvárt eredményt.

(4) A vagyonkezelő, illetve a vagyon hasznosításával megbízott gazdasági társaság – a szerződéssel, illetve a tulajdonosi döntésekkel összhangban- gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

11. § (1) A Képviselő-testület közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít. A vagyongazdálkodási tervről szóló normatív határozat előírásait az éves költségvetési rendeletek készítése során figyelembe kell venni.

(2) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az önkormányzati vagyon kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket.

(3) Az önkormányzati vagyon kezelésére, hasznosítására, átruházására, gyarapítására a vagyongazdálkodási tervvel összhangban kerülhet sor.

12. § (1) Az önkormányzati vagyont jogszabályban meghatározott módon és értékelési elveknek megfelelő értéken kell nyilvántartani.

(2) A vagyonkimutatás a mérleg fordulónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. A vagyonkimutatás folyamatos karbantartásáról a jegyző köteles gondoskodni, a vagyonkimutatást az éves zárszámadáshoz csatolni kell.

13. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az ingatlan-kataszterben kell nyilvántartani.

(2) Az ingatlan-kataszter adatainak meg kell egyeznie a vagyonkimutatásban szereplő adatokkal, az ingatlan-nyilvántartás adataival, és a valós állapottal.

(3) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyonkimutatásban és az ingatlanvagyon kataszterben is át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

(4) Az Önkormányzat vagyongazdálkodását érintő szerződésekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

14. § (1) az önkormányzati vagyon részét képező vagyonelem tulajdonjogának megszerzésére, átruházására, hasznosítására illetve bármely módon történő megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően annak forgalmi értékét:

(2) Az értékbecslés az elkészítésétől számított hat hónapig érvényes, amennyiben a körülményekben időközben lényeges változás nem állott be azzal, hogy az értékbecslésben prognosztizálással ki kell térni arra is, hogy várhatóan hogyan alakul a forgalmi érték az érvényesség ideje alatt.

(3) Amennyiben a döntéshez rendelkezésre áll hat hónapnál régebben, de egy évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés, akkor a döntéshez annak aktualizált változata is elfogadható.

15. § A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon átruházásról, megterheléséről, azon vagyoni értékű jog alapításáról, vagy egyéb módon történő hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.

16. § (1) A nettó 5.000.000.-Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - csak versenyeztetés (a továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani. A tulajdonos ezen értékhatárt el nem érő vagyonelem esetén is dönthet a versenyeztetés mellett.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal

(3) A vagyonelem hasznosítására kiírt pályázatot nyilvánosságra kell hozni az önkormányzat hivatalos honlapján, a helyi sajtóban és a hivatalos hirdetmények szokásos közlési helyein (hirdetmény).

(4) Eredményes pályázat esetén a hasznosítás az összességében legelőnyösebb ajánlat alapján történik.

(5) A pályáztatás módjáról, főbb feltételeiről és eredményéről a tulajdonosi jog gyakorlója dönt. A pályáztatási eljárás lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy, vagy szerv is megbízható.

(6) Az 5.000.000.-Ft értékhatárt el nem érő vagyonelem hasznosítását - ha jogszabály, vagy Képviselő-testületi határozat eltérően nem rendelkezik – versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget közzé kell tenni (3) bekezdésben írt módon.

17. § (1) Önkormányzati vagyon ingyenes átruházása, ingyenes használatba adása, illetve ilyen vagyonon vagyoni értékű jog alapítása Vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott módon lehet. A Képviselő-testület a törvényi feltételek vizsgálatát és annak teljesülést a polgármesterre ruházza.

(2) Amennyiben az értékesítés illetve az ingyenes átadás során érintett, kizárólag informatikai eszköz a nyilvántartások alapján „Teljesen (0-ra) leírt”, „Selejtezés”re vár, és annak ingyenes átruházása, értékesítése az Önkormányzat feladatellátáshoz nem kapcsolódik, a Képviselő-testület a további hasznosításról való döntést a polgármesterre ruházza.

(3) Kizárólag informatikai eszköz esetében, ha „Kisértékű” - 200.000 Ft azaz kétszázezer forintot meg nem haladó könyv szerinti értékkel rendelkezik - és annak ingyenes átruházása, értékesítése az Önkormányzat feladatellátáshoz nem kapcsolódik, a Képviselő-testület a további hasznosításról való döntést a polgármesterre ruházza.

18. § Vagyon tulajdonjogának, vagy vagyoni értékű jognak az ingyenes megszerzéséről, ilyen felajánlás elfogadásáról a tulajdonosi jogokat gyakorló jogosult dönteni. A döntésnél figyelembe kell venni, hogy a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségeket a tulajdonos, illetve vagyonkezelője, megbízottja képes-e teljesíteni, illetve, hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátása, vagy városfejlesztési koncepciójának végrehajtása érdekében a felajánlott vagyonelem hasznos és szükséges e.

19. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármesternek az önkormányzati bizottságok állásfoglalásával ellátott javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(2) A vagyongyarapításról a Képviselő-testület határozattal dönt az alábbi tartalommal:

(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése esetén milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a további hasznosítás lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségeket (megvalósíthatósági tanulmány, hatástanulmány, üzleti terv).

(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíteni.

(5) Az önkormányzat kötelező, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy hasznosításra, egyéb módon átvehet a Képviselő-testület határozata alapján. Erre előterjesztést a polgármester tehet az illetékes bizottságok véleménye alapján.

20. § (1) Önkormányzati vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan ellenérték fejében, vagy törvényben meghatározott esetekben ellenérték nélkül ingyenesen vagyonkezelésbe adható.

(2) A vagyonkezelői jog - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó szerződésen alapuló vagyonkezelési jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésére visszamenő hatállyal megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik a kötelezettségei.

(3) Vagyonkezelői jogot kizárólag a Képviselő-testület alapíthat minősített többséggel hozott határozatával.

21. § (1) A vagyonkezelőt – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg, a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.

(2) A vagyonkezelő a kezelt vagyon rendeltetésének, a vagyonkezelési szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja és szedheti hasznait, továbbá birtokvédelemre jogosult.

(3) A mennyiben a vagyonkezelő a kezelt vagyon hasznosítását másnak átengedi, a tényleges használó magatartásáért, mint sajátjáért felel.

22. § A vagyonkezelő köteles:

23. § (1) A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértékeként az önkormányzat Képviselő-testületet által meghatározott ellenértéket a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben, vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejáratánál hosszabb lejáratú kötelezettséget a vagyonkezelésbe adott vagyonra vonatkozóan csak az önkormányzat előzetes hozzájárulásával vállalhat.

(3) Az önkormányzat előzetes írásbeli engedélyét köteles kérni a vagyonkezelő – ha vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik- a kezelt vagyonon elszámolt, az értékcsökkenést meghaladó, értéknövelő beruházáshoz, felújításhoz. Az önkormányzat jogosult a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat tételesen ellenőrizni.

24. § (1) Az önkormányzat vagyonkezelői jogot a (3) bekezdésben foglalt kivétellel kizárólag ellenérték fejében alapíthat.

(2) A vagyonkezelői jog ellenértékének megállapítása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat jellegét, a működtetési költségeket, a vagyon értékét, műszaki állapotát, a vagyonkezelő által vállat kötelezettségek értékét, a vagyonhoz kapcsolódó jogszabályi és szerződéses kötelezettségeket.

(3) Vagyonkezelői jog ingyenesen alapítható, ha a (2) bekezdésben foglalt körülmények figyelembe vételével megállapítható, hogy a vagyon kezeléséhez önkormányzati közfeladat is kapcsolódik, vagy a feladat ellátása hosszú távon csak veszteségesen biztosítható. A vagyon kezelőjének ez esetben is biztosítania kell a vagyon karbantartását és értékmegőrzését legalább az értékcsökkenési leírásnak megfelelő mértékben.

(4) A felek megállapodhatnak a vagyonkezelési szerződésben abban, hogy a vagyonkezelő az ellenértékként megállapított pénzösszeget egy összegben, részletekben, vagy ezek kombinációjában fizeti meg. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a vagyonkezelő az ellenérték egészét, vagy egy részét a vagyontárgyba történő beruházással egyenlíti ki. A beruházás részletes árazott költségvetése ez esetben a vagyonkezelési szerződés része. A felek abban is megállapodhatnak, hogy a vagyonkezelő szerződésben meghatározott más tevékenységet teljesít ellenértékként, a tevékenység szerződéses értékének meghatározásával.

(5) Amennyiben a vagyonkezelő a szerződéses fizetési, vagy beruházási, vagy egyéb szerződéses, vagy jogszabályi kötelezettségeit neki felróhatóan elmulasztja, az önkormányzat - írásbeli felszólításának kézhezvételétől, illetve az abban kitűzött teljesítési határidő elteltétől számított harmincadik napra - a szerződést felmondhatja.

25. § (1) Az önkormányzati vagyon kezelőjét megillető jogok gyakorlásának szabályszerűségé, célszerűségét a tulajdonosi joggyakorló ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés célja a jogszerűtlen, szerződésellene, vagy a tulajdonosi érdekeket sértő gazdálkodás, az ilyen intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása.

26. § (1) A tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosul:

(2) Az ellenőrzött szerv vezetője illetve dolgozója jogosult:

(3) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója köteles:

(4) A tulajdonosi ellenőrzés nyomán a tulajdonosi joggyakorló kezdeményezheti az ingatlan-nyilvántartási, vagyon-nyilvántartási állapot rendezését, vagy más intézkedés megtételét.

(5) A vagyonkezelő ellenőrzésével kapcsolatos fent részletezett tulajdonosi jogokat a Pénzügyi Bizottság gyakorolja, amely az ellenőrzések, vizsgálatok eredményéről évente beszámol a Képviselő-testületnek.

27. § (1) Az önkormányzati vagyonon haszonélvezeti jog kizárólag törvényben meghatározott személyek részére alapítható, és kizárólag általuk gyakorolható.

(2) Haszonélvezeti jog alapításáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

28. § (1) Az önkormányzat az önkormányzati intézmény, alapító okiratában meghatározott alaptevékenysége ellátásának céljából és annak idejére az intézmény ingyenes használatába adja az ehhez szükséges vagyonelemeket.

(2) Az intézmény a rábízott vagyont az alaptevékenységét meghaladó célra csak alaptevékenységének sérelme nélkül, az önkormányzat előzetes egyetértésével hasznosíthatja. Az önkormányzati intézmény vezetője a vagyonhasznosításról minden év május 31-ig írásban beszámol a Pénzügyi Bizottságnak.

29. § Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek a költségvetési mérlegben tárgyi eszközként, készletként, vagy egyéb módon nyilvántartott ingó vagyontárgyakat 100.000.-Ft egyedi bruttó beszerzési ár alatt saját hatáskörben, e fölött a polgármester hozzájárulásával selejtezhetik.

30. § Az önkormányzat vagyonát érintő perbeli, vagy peren kívüli, illetve nem peres eljárásban létrejövő egyezség megkötésére a vagyonnal való gazdálkodás általános szabályai az egyes eljárásokra vonatkozó sajátos jogszabályi előírásokkal együtt értelmezendők.

31. § (1) Követelést elengedni, tartozást átvállalni költségvetési előirányzat alapján és költségvetési kiadásként elszámolva lehet.

(2) Követelésről lemondani, tartozást átvállalni csak Képviselő-testületi határozattal jóváhagyott jognyilatkozattal lehet.

(3) Követelésről való teljes, vagy részbeni lemondásra csak abban az esetben van lehetőség, ha a követelés érvényesítése aránytalanul nagy költséggel járna, vagy a lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat.

32. § Az önkormányzati vagyontárgyakat közvetlenül érintő, vagy azokkal kapcsolatos önkormányzati érdekek megóvása miatt szükségessé váló közigazgatási hatósági, vagy bírósági eljárásokban az ügyfél jogait a polgármester, illetve a vagyonkezelési szerződés esetén – a szerződés keretein belül, meghatalmazás alapján- a vagyonkezelő, vagy a vagyongazdálkodással megbízott gyakorolja.

33. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaság legfőbb szervének törvény által hatáskörébe tartozó jogait a Képviselő-testület közvetlenül gyakorolja.

(2) az önkormányzati tulajdoni hányaddal működő gazdasági társaságoknál a társaság legfőbb szervének ülésén az önkormányzatot a polgármester képviseli azzal, hogy

34. § Az önkormányzat tulajdonában álló társasházi tulajdon esetén a társasházi közgyűlésen a tulajdonosi a polgármester azzal, hogy a döntésekről évente egyszer a Képviselő-testületnek beszámol.

35. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó, az önkormányzati vagyont érintő döntések közzétételére a 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Információs törvény) 1. sz. mellékletének III. táblázat 4. pontját kell alkalmazni.

(2) A közzétételt az Információs törvény 33. § (1) bekezdésének megfelelően Pilis Város Önkormányzat hivatalos honlapján való megjelenéssel kell teljesíteni.

36. § (1) E rendelet 2013. július 30. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a Pilis Város Nemzeti vagyonáról szóló 9/2012. (IV.30.) rendelet.

(3) A rendelet kihirdetéséről a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályairól szóló rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével, a jegyző gondoskodik.