Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2020. (I. 31.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi rendszeréről

Hatályos: 2020. 02. 01- 2022. 02. 28

Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2020. (I. 31.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi rendszeréről

2020.02.01.

Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 2. §-ában és 32. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet célja

1. § (1) Az önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) megalkotásának célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) által előírt kötelezettségének, és ezáltal szabályozza a pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, ellenőrzésének szabályait, a személyes gondoskodás körébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátások fajtáit, az ellátás igénybevételére, megszűnésére vonatkozó eljárás rendjét.

(2) Pilis Város Önkormányzata, az általa biztosított és megszervezett személyes gondoskodással segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(3) Az Önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek a személyes gondoskodás biztosítása érdekében egymással együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni a mindenkori hatályos szabályozás szerinti kommunikációs csatornákon szükség esetén igénybe véve kezdeményezésük zárt kezelését.

A rendelet hatálya

2. § (1) Az Ör. személyi hatálya kiterjed Pilis város közigazgatási területén a személyi adat-és lakcímnyilvántartás adatai szerint bejelentett lakóhellyel vagy életvitelszerűen bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező személyekre, továbbá az Szt. 3. § (1) - (3) bekezdésében megjelölt személyekre.

(2) A rendelet hatálya azon hajléktalan személyekre terjed ki, akik tartózkodási helyként Pilis közigazgatási területét jelölik meg az ellátás igénylésekor.

(3) Az Ör. tárgyi hatálya Pilis város közigazgatási területén nyújtott pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokra terjed ki.

Eljárási rendelkezések

3. § (1) Az önkormányzat által biztosított ellátások igénybevétele önkéntes, a segélyezési eljárás az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelemre indul, kivételes esetekben hivatalból is indulhat. A szociális ellátás iránti kérelmek döntésre való előkészítése a Pilisi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) feladata.

(2) A döntés előkészítés keretében a Polgármesteri Hivatal jogosult és köteles a kérelemben foglaltak valóságtartalmát ellenőrizni.

(3) Az ügyfél szociális ellátás iránti kérelméhez köteles csatolni a család jövedelemigazolását.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátások megállapítása és nyújtása során az Szt. 5. §-16. §-ban rögzített eljárási rendelkezések, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rend.) 1. §-13. §-ban rögzített általános eljárási szabályai az irányadóak.

(5) E rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. 4. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A rendelet hatálya alá tartozó valamennyi ellátás tekintetében – hatósági eljárás részeként- az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

4. § (1) E rendeletben meghatározott feltételek hiányában és e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni - az Szt.17. §-ban rögzített általános eljárási szabályokat alkalmazva - az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell:

a./ a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,
b./ a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.
(2) E rendelet alkalmazásában rosszhiszemű igénybevételnek minősül:
a./ a valós tények valótlan feltüntetése,
b./ az ügy szempontjából lényeges tény elhallgatása,
c./ valótlan nyilatkozattétel.
(3) Amennyiben a helyi önkormányzat Képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve annak pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve engedélyezheti, hogy azt az arra kötelezett részletekben fizesse meg.
A pénzbeli ellátások formái

5. § A Képviselő-testület a jogosult ügyfél részére – jövedelme kiegészítésére, pótlására – az alábbi pénzbeli települési támogatási formákat állapítja meg:

a./ helyi életkezdési támogatás,
b./ pénzbeli rendkívüli települési támogatás.
Helyi életkezdési támogatás

6. § (1) Az Önkormányzat azt a Pilisen állandó lakóhellyel rendelkező újszülött gyermeket, akinek a támogatást igénylő szülője, vagy törvényes képviselője a gyermek születését megelőzően legalább 60 hónapja Pilisen állandó lakóhellyel rendelkezett, helyi életkezdési támogatás jogcímén egyszeri támogatásban részesíti, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600%-át.

(2) A támogatást a gyermek törvényes képviselője igényelheti a gyermek születését követő egy éven belül, mely határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A támogatás mértéke gyermekenként: 30.000.-Ft, mely összeg a szülő által, az újszülött gyermek részére megnyitott Kincstári Start értékpapírszámlára kerül utalásra

(4) A támogatás összegére egy gyermekre tekintettel csak egy személy jogosult, oly módon, hogy a (3) bekezdésben megállapított támogatás esetén a 15. §-ban meghatározott támogatás már nem kérelmezhető, továbbá a két kérelem egyidejű benyújtása nem lehetséges.

(5) A kérelemhez csatolandó dokumentumok:

- gyermek születési anyakönyvi kivonata,
- Start számla megnyitásáról szóló szerződés másolata,
- a szülő, törvényes képviselő, valamint a gyermek lakcímkártyájának fénymásolata,
- kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelemigazolása.

Pénzbeli rendkívüli települési támogatás

7. § (1) Eseti jelleggel pénzbeli rendkívüli települési támogatás állapítható meg különösen annak a rászorulónak, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A pénzbeli rendkívüli település támogatás felhasználását a szociális hatáskört gyakorló szerv ellenőrizheti, az ellátásban részesülőt a támogatás cél szerinti felhasználásának igazolására szolgáló dokumentumok bemutatására kötelezheti.

(3) Nem állapítható meg pénzbeli rendkívüli települési támogatás nem kívánt terhesség megszakítása céljából, tekintettel arra, hogy az önkormányzat az Ör. 14. §-ában foglalt feltételek figyelembevételével kérelemre biztosítja a méhen belüli fogamzásgátló eszköz megvásárlását.

(4) E rendelet alkalmazásában nem minősül létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek, illetve időszakos vagy tartós létfenntartási gondnak:

a./ ha a kérelmező vagy a jogosultság szempontjából beszámítandó bármely családtagja az igénylés benyújtásának időpontjáig nem vette igénybe vagy az igénybevételi eljárást nem indította el azokra a társadalombiztosítási vagy rendszeres pénzellátásokra, amelyre szerzett vagy származtatott joga fennáll,
b./ ha a kérelmező az önkormányzat által felajánlott közmunka vagy a munkaügyi központ által felajánlott munkalehetőséggel önhibájából nem élt, illetve élt, de az a kérelmezőnek felróható okból megszűntetésre került,
c./ rendszeres pénzellátása 90 napon belül a kérelmezőnek felróható okból megszűnt,
d./ kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülő esetében nem indított eljárást annak érdekében, hogy a gyermek tartására köteles személy is járuljon hozzá a gyermek eltartásához.
(5) E rendelet alkalmazásában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek, illetve időszakos vagy tartós létfenntartási gondnak minősül:
a./ a kérelmezőt vagy a Ptk.8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott, vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó közül: a házastársat, az egyenes ágbeli rokont, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeket, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülőt, a testvért, valamint a kérelmező élettársát ért szervi betegség, tartós egészségkárosodás, kórházi kezelés,
b./ a kérelmező háztartásában (lakásában) bekövetkezett elemi tűz, vagy víz kár, viharkár,
c./ a kérelmező vagy az (5) bekezdés a./ pontjában meghatározott közeli hozzátartozó sérelmére elkövetett vagyoni bűncselekmény,
d./ családsegítés illetve gyermekvédelmi, gyermekjóléti ügyekben, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadás,
e./ kérelmező elhunyt hozzátartozójának eltemettetéséről gondoskodás annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását súlyosan veszélyezteti, feltéve, hogy a kérelmező az elhunyt személlyel tartási, - életjáradéki, - öröklési szerződést nem kötött,
f./az a-e./ pontokban nem megjelölt, a kérelmező vagy vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó létfenntartását súlyosan veszélyeztető, különösen indokolt, rendkívüli élethelyzet.
(6) Az ügyfél köteles a személye illetve a vele egy háztartásban élő, közeli hozzátartozó létfenntartását veszélyeztető rendkívüli, illetve időszakos vagy tartós létfenntartási gondnak minősülő élethelyzet fennállását, az alábbi okiratokkal, az alábbi módon igazolni:
a./ az (5) bekezdés a./ pontjában meghatározott esetben – a szervi betegségről, tartós egészségkárosodásról kiállított egészségügyi dokumentáció felmutatásával,
b./ az (5) bekezdés b./ pontjában meghatározott esetben – a kérelmező háztartásában (lakásában) bekövetkezett elemi tűz, vagy vízkár, viharkárral összefüggésben keletkezett kár esetre vonatkozólag (a kár jellegétől függően) a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a területileg illetékes Tűzoltóság, vagy a Polgármesteri Hivatal műszaki ügyintézője által felvett jegyzőkönyv eredeti példányának felmutatásával,
c./ az (5) bekezdés c./ pontjában meghatározott esetben – a kérelmező vagy az (5) bekezdés a/ pontjában meghatározott közeli hozzátartozó sérelmére elkövetett vagyoni bűncselekmény bekövetkeztét, és a feljelentés megtörténtét igazoló rendőrségi jegyzőkönyv eredeti példányának felmutatásával,
d./ az (5) bekezdése d./ pontjában meghatározott esetben a Monor és Térsége Integrált Család-és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat, Pilisi Területi Szakmai Egysége részéről eljáró családgondozó, az I. fokon eljáró gyámhatóság, oktatási-nevelési intézmény vezetője valamint más családvédelemmel foglalkozó intézmény képviselője, a természetes személy vagy a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet hivatalos feljegyzésének (írásos megkeresés, jelzés) vagy az e tárgyban hozott hatósági határozatok, illetve igazolások eredeti példányának bemutatásával.
e./ a (5) bekezdése e./ pontjában meghatározott esetben az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, kérelmező részére kiállított temetési számlát,
f./ az (5) bekezdése f./ pontjában meghatározott esetben – bármely, az ügyfél által kérelmében a létfenntartását súlyosan veszélyeztető, különösen indokolt, rendkívüli élethelyzetre tekintettel előadott indokolás.
(7) Pénzbeli rendkívüli települési támogatás mértéke:
a./ az (5) bekezdés a./ pontjában meghatározott esetben legfeljebb 100.000.-Ft/alkalom,
b./ a (5) bekezdés b./ és c/ pontjában meghatározott esetében (elemi kár, vagyoni bűncselekmény bekövetkezésekor) legfeljebb 100.000.-Ft/alkalom,
c./az (5) bekezdés d./ pontjában meghatározott esetben, a javasolt összeg (a felmerült, indokolt utazás költsége), de legfeljebb 10.000.-Ft / alkalom,
d./ a (5) bekezdés e./ pontjában meghatározott esetben
da./ koporsós temetésnél: 50.000.-Ft/ alkalom.
db./ hamvasztásos temetésnél: 35.000.-Ft/alkalom.
e./ az (5) bekezdés f./ pontjában meghatározott esetben legfeljebb 20.000.-Ft/alkalom.
(8) Tárgyévben nyújtott pénzbeli rendkívüli települési támogatás esetszáma családonként nem haladhatja meg az évi négy alkalmat.
(9) Eseti jellegű pénzbeli rendkívüli települési támogatás megállapítása miatt formanyomtatvány és jövedelemigazolás benyújtása kizárólag (5) bekezdés e./ pontjában meghatározott esetben szükséges, melyet az elhunyt személy elhalálozásának napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani, e határidő elmulasztása jogvesztő.
(10) A (5) bekezdés e./ pontjában meghatározott esetben a támogatás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.
(11) Amennyiben a jogosult a megállapított pénzbeli rendkívüli települési támogatást 1 hónapon belül nem veszi át, a Gazdálkodási Osztály az összeget visszakönyveli a támogatás előirányzatára.

A természetben nyújtott ellátások formái

8. § (1) A Képviselő-testület a jogosult ügyfél részére, az alábbi természetbeni települési támogatási formákat állapítja meg:

a./természetbeni rendkívüli települési támogatás,
b./ időskori gyógyszertámogatás,
c./ lakhatáshoz kapcsolódó, rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás,
d./ iskolakezdési támogatás,
e./ oltási támogatás,
f./ méhen belüli fogamzásgátló eszköz támogatása,
g./ babacsomag.
(2) A Képviselő-testület a jogosult ügyfél részére, a (1) bekezdésben meghatározott települési támogatásokon kívül az alábbi természetbeni támogatási formát állapítja meg:
a./ köztemetés.

Természetbeni rendkívüli települési támogatás

9. § (1) Eseti jelleggel természetbeni rendkívüli települési támogatás állapítható meg különösen annak a rászorulónak, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek, illetve időszakos vagy tartós létfenntartási gondnak minősül:

a./ amennyiben kérelmező jövedelmi helyzete miatt a tüzelési szezon időszaka alatt a tüzifa megvásárlását önerőből nem tudja megoldani,
b./ amennyiben kérelmező vagy vele a Ptk. 8:1. § 2. pontjában meghatározott, vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója az esetenként jelentkező gyógyszerkiadásokat jövedelmi helyzet miatt nem képes viselni,
c./ amennyiben kérelmező vagy vele a Ptk. 8:1. § 2. pontjában meghatározott, vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója jövedelmi helyzet miatt az alapvető fizikai szükségletek hiányában szenved.
(3) Az e rendelet alkalmazásában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek, illetve időszakos vagy tartós létfenntartási gondnak nem minősülő eseteket a 7. § (4) bekezdése tartalmazza.
(4) Eseti jelleggel természetben nyújtható támogatások mértéke-családonként, rászorultságtól függően:
a./a (2) bekezdés a./ pontjában meghatározott esetben tüzelőtámogatásként 5 q – legfeljebb 10 q fa/fűtési szezon,
b./ a (2) bekezdés b./ pontjában meghatározott esetben, gyógyszertámogatásként legfeljebb 40.000.-Ft/alkalom,
c./ a (2) bekezdés c./ pontjában meghatározott esetben, az önkormányzat által legfeljebb 3.000.-Ft értékben összeállított tartós élelmiszert tartalmazó csomag, speciális étkezési szükségletek esetében legfeljebb 5.000.-Ft értékű utalvány.
(5) Tárgyévben nyújtott természetbeni rendkívüli települési támogatás esetszáma családonként nem haladhatja meg az évi négy alkalmat.
(6) Eseti jellegű természetbeni rendkívüli települési támogatás megállapítása miatt formanyomtatvány és jövedelemigazolás benyújtása kizárólag (2) bekezdés a./ és c./ pontjaiban meghatározott esetekben szükséges, mely támogatások megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 420%-át.
(7) Szociális hatáskört gyakorló szerv a (2) bekezdés c./ pontjában meghatározott esetben, a formanyomtatvány és jövedelemvizsgálat benyújtásától, a kérelmező családjában fennálló azonnali krízishelyzetre tekintettel mellőzheti.
(8) Tüzelő támogatás egy fűtési szezonban egy alkalommal nyújtható be, azzal a kitétellel, hogy ugyanazon ingatlan tekintetében egy fűtési szezonban csak egy kérelem terjeszthető elő, arra az ingatlanra tekintettel, ahol a személyi adat-és lakcímnyilvántartás adatai szerint a kérelmező a bejelentett lakóhellyel vagy életvitelszerűen bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik.
(9) Tüzelési szezon: tárgyév november 01. napjától tárgyévet követő év március 31. napjáig értendő.
(10) Amennyiben szociális hatáskört gyakorló szerv megállapítja, hogy a kérelmező az általa a 9. §. (4) bekezdés a./ pontjában megállapított támogatást rosszhiszeműen, a hatóságot szándékosan megtévesztve vette igénybe, úgy e támogatás megállapítása iránti kérelmet ismételten csak két év elteltével nyújthat be.

Időskori gyógyszertámogatás

10. § (1) Az önkormányzat a gyógyszerkiadások enyhítése érdekében évente egy alkalommal, természetbeni ellátás formájában időskori gyógyszertámogatásban részesíti a kérelem benyújtása előtt legalább 60 hónapja pilisi lakó vagy életvitelszerű tartózkodási helyű 65. életév feletti lakosokat, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 530%-át nem haladja meg.

(2) A támogatás mértéke: 5.000.-Ft.

(3) A támogatás gyógyszereken kívül un. gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagokra, vény nélkül kapható termékekre is igénybe vehető.

(4) A kérelmező a jogosultsági feltételek igazolását követően a részére megállapított támogatást, közigazgatási hatósági eljárás során hozott, a költségek átvállalásáról szóló határozat eredeti példányával az Önkormányzattal szerződött gyógyszertárban érvényesítheti.

(5) A kérelemhez csatolandó dokumentumok:

- kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelemigazolása,
- kérelmező lakcímkártyájának fénymásolata.

Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez

nyújtott települési támogatás

11. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által állandó lakcímként vagy bejelentett tartózkodási címként életvitelszerűen lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A Képviselő-testület a villanyáram, a vízfogyasztás-és csatornahasználat, a gázfogyasztás díj költségeinek viseléséhez települési támogatást nyújt.

(2) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 420%-át, továbbá a kérelem benyújtásakor a háztartás tagjaival, illetve a támogatással érintett ingatlannal kapcsolatban köztartozás nem áll fenn az Önkormányzattal szemben és a háztartás tagjainak vagyona nincs.

(3) Nem állapítható meg lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás olyan állandó lakcímként vagy bejelentetett tartózkodási címként életvitelszerűen lakott lakás fenntartásával kapcsolatban, amely esetében kérelmező a helyi adóhatóságnál adófizetési kötelezettségének keletkezésével nem élt.

(4) A (2) bekezdésben említett háztartás és a vagyon fogalmát az Szt. 4. §-a, valamint a Korm. rend. 4. §-5. §-ai határozzák meg.

(5) A támogatás egy hónapra jutó összege háztartásonként 5.000.-Ft.

(6) A támogatás megállapítására a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 12 hónap időtartamra kerül sor.

(7) Támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) A (7) bekezdésében rögzítetteken túl külön lakásnak kell tekinteni ugyanazon lakcímen külön, a szolgáltató által hitelesített almérővel rendelkező lakrészt.

(9) Támogatás kizárólag abban az esetben állapítható meg, amennyiben kérelmező abban a lakásban vagy (8) bekezdésben meghatározott lakrészben lakik, amelyre a (al)mérőóra kialakításra került.

(10) A támogatás megállapításához szükséges:

a) háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

b) a lakásban tartózkodás jogcímének igazolása,

c) az ügyfél által kérelemben kedvezményezettként megjelölt és a kérelmező vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozójának nevére szóló szolgáltatói számlalevél.

(11) A kérelemnek helyt adó döntés meghozatala esetén, a szociális hatáskört gyakorló önkormányzati szerv hivatalból intézkedik, a támogatás havonta esedékes összegének, a kérelmező ügyfél által azon közüzemi szolgáltató részére történő átutalásáról, amelyet a kérelmében az ügyfél előzetesen megjelölt.

(12) A kérelmező ügyfél által előterjesztett írásbeli jognyilatkozat tartalma kedvezményezett közüzemi szolgáltató tekintetében egy alkalommal írásban módosítható. Ez esetben a kérelmező ügyfél részére meghozott alaphatározat módosítandó.

(13) Szociális hatáskört gyakorló szerv a szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres havi kiadások viseléséhez nyújtott támogatás megállapítása esetén a szolgáltató részére - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig- elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.

(14) A szolgáltató a támogatást első ízben a (13) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő első számlában érvényesíti.

(15) Amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő számlán teljes mértékben nem írható jóvá, azt a további számlákban a teljes jóváírásig érvényesíteni kell.

(16) Ha a támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a szociális hatáskört gyakorló szerv teljes összegben folyósítja. A támogatás további folyósítását a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

(17) Ha a támogatás természetbeni szociális ellátás formájában kerül biztosításra és a támogatás folyósításának időtartama alatt a támogatásban részesülő személy lakcíme megváltozik, a szolgáltató és fogyasztó közti elszámolást követően fennmaradó összeget a szolgáltató a fogyasztónak 15 napon belül kifizeti.

Iskolakezdési támogatás

12. § (1) Az Önkormányzat a tanévkezdéssel járó többletkiadások enyhítése érdekében évente egy alkalommal, természetbeni ellátás formájában iskolakezdési támogatásban részesíti a legalább 24 hónapja pilisi lakóhelyű vagy életvitelszerű tartózkodási helyű általános iskolai tanulmányokat folytató gyermeket, - kivéve a magántanulót - akinek szülője, törvényes képviselője pilisi lakóhellyel, vagy életvitelszerű tartózkodási hellyel rendelkezik, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 420%-át.

(2) Kérelmező a megítélt támogatást a jogosultsági feltételek igazolását követően, közigazgatási hatósági eljárás során hozott, a (3) bekezdésben meghatározott összeg átvállalásáról szóló határozat eredeti példányának átadásával, az Önkormányzattal szerződött papír-és írószer üzletben vásárolhatja le.

(3) A támogatás mértéke: 5.000.-Ft/gyermek.

(4) A kérelem benyújtásának határideje: tárgyév július 01.napjától - tárgyév szeptember 30. napjáig.

(5) A kérelmet kiskorú szülője, törvényes képviselője terjesztheti elő az arra rendszeresített formanyomtatványon.

(6) Kérelemhez csatolandó dokumentumok:

- nem pilisi oktatási intézménybe járó tanulók esetén iskolalátogatási igazolás,
- a szülő, törvényes képviselő, illetve a gyermek lakcímkártyájának fénymásolata,
- kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelemigazolása.

Oltási támogatás

13. § (1) Az oltási támogatás a rotavírus, valamint az agyhártyagyulladás megbetegedési veszélyének elhárítása céljából beadott védőoltás költségeihez biztosított hozzájárulás.

(2) A támogatásra jogosult pilisi lakóhelyű, vagy életvitelszerűen pilisi tartózkodási helyen élő

a./ rotavírus elleni védőoltás esetén: 0-6 hónapos korú gyermek,
b./ agyhártyagyulladás elleni védőoltás esetén: 0-3 éves korú gyermek.
(3) Az oltási támogatás iránti kérelmet a kérelem benyújtása előtt legalább 24 hónapja pilisi lakóhellyel vagy életvitelszerű pilisi tartózkodási hellyel rendelkező szülő vagy törvényes képviselő nyújthatja be, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600%-át.
(4) Rotavírus elleni védőoltás esetében a kérelmező a teljes oltási sorozatot tartalmazó oltóanyagot a jogosultsági feltételek igazolását követően, közigazgatási hatósági eljárás során hozott, a védőoltás költségeinek átvállalásáról szóló határozat eredeti példánya, valamint a házi gyermekorvos által kiállított vény vagy igazolás átadásával, az Önkormányzattal szerződött gyógyszertárban válthatja ki.
(5) Az agyhártyagyulladás elleni Bexsero típusú védőoltás esetén az oltási sorozat 6. hónapos kor előtt kezdve 3+1, 6-23. hónapos kortól kezdve 2+1, 2 éves kor felett kezdve 1+1 oltásból áll.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott agyhártyagyulladás elleni védőoltás esetében kérelmező az oltási programsorozat első elemét tartalmazó oltóanyagot a jogosultsági feltételek igazolását követően, közigazgatási hatósági eljárás során hozott, a program sorozat első elemét tartalmazó védőoltás költségeinek átvállalásáról szóló határozat eredeti példánya, valamint a házi gyermekorvos által a programsorozat első elemére kiállított vény vagy igazolás átadásával, az Önkormányzattal szerződött gyógyszertárban válthatja ki. Az oltási programsorozat további eleme az azt megelőző elem beadásáról szóló házi gyermekorvos igazolása alapján állapítható meg, melyhez újabb támogatási kérelem benyújtása nem szükséges, szociális hatáskört gyakorló szerv a benyújtott igazolás alapján intézkedik a program sorozat következő elemét tartalmazó védőoltás költségeinek átvállalásáról szóló határozat meghozataláról, egészen addig, amíg az (5) bekezdésben meghatározott oltási programsorozat be nem fejeződik.
(7) Az önkormányzat az oltási támogatás igénybevételének lehetőségéről és feltételeiről a házi gyermekorvos, védőnői szolgálat útján nyújt tájékoztatást.
(8) Kérelemhez csatolandó dokumentumok:
- oltóanyag felírását tartalmazó házi gyermekorvosi vény vagy igazolás,
- kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelemigazolása,
- a szülő, törvényes képviselő, illetve a gyermek lakcímkártyájának fénymásolata,

Méhen belüli fogamzásgátló eszköz(spirál) támogatása

14. § (1) Az önkormányzat az ügyfél kérelmére térítésmentesen biztosítja a méhen belüli fogamzásgátló eszköz(spirál) megvásárlását, oly módon, hogy a kérelmező a jogosultsági feltételek igazolását követően a részére megállapított támogatást, közigazgatási hatósági eljárás során hozott, a költségek átvállalásáról szóló határozat eredeti példányával, valamint nőgyógyász által kiállított vény vagy szakorvosi igazolás átadásával, az Önkormányzattal szerződött gyógyszertárban érvényesítheti.

(2) A támogatás annak a személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500%-át nem haladja meg.

(3) A támogatás maximális mértéke:15.000.-Ft.

(4) Az (1) bekezdésben megállapított támogatást a kérelmező a határozat felhasználását követő 30 napon belül pótló okirat (szakorvosi igazolás) bemutatásával köteles igazolni, ellenkező esetben visszafizetési kötelezettség terheli.

Babacsomag

15. § (1) Az Önkormányzat azt a Pilisen állandó lakóhellyel rendelkező újszülött gyermeket, akinek a támogatást igénylő szülője, vagy törvényes képviselője a gyermek születését megelőzően legalább 60 hónapja Pilisen állandó lakóhellyel rendelkezett, babacsomag formájában támogatásban részesíti, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600%-át.

(2) A támogatást a gyermek törvényes képviselője igényelheti a gyermek születését követő egy éven belül, mely határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A támogatás mértéke és formája: kisbaba gondozásához szükséges 30.000.-Ft értékű ajándékcsomag.

(4) A támogatásra egy gyermekre tekintettel csak egy személy jogosult, oly módon, hogy a (3) bekezdésben megállapított támogatás esetén a 6. §-ban meghatározott támogatás már nem kérelmezhető, továbbá a két kérelem egyidejű benyújtása nem lehetséges.

(5) A kérelemhez csatolandó dokumentumok:

- gyermek születési anyakönyvi kivonata,
- a szülő, törvényes képviselő, valamint a gyermek lakcímkártyájának fénymásolata,
- kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelemigazolása.

Köztemetés

16. § (1) Az Szt. 48. § (1) bekezdése szerinti közköltségen történő eltemettetésről a helyben szokásos legolcsóbb temetés formájában kell gondoskodni.

(2) Az Önkormányzat

a./ a temetési költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy
b./ az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
(3) Az Önkormányzat a (2) bekezdés b./pontja szerinti megtérítési kötelezettség alól az eltemettetésre köteles személyt különös méltánylást érdemlő esetben részben vagy egészben mentesítheti vagy maximum12 havi részletfizetést engedélyezhet.

Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

17. § Az Önkormányzat a szociális alapszolgáltatások körében, az alábbi személyes gondoskodást érintő szociális ellátásokat nyújtja:

a./ étkeztetés,
b./ házi segítségnyújtás,
c./ nappali ellátása,
d./ családsegítés,
e./ nappali melegedő.

Szociális étkeztetés

18. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak – hétköznapokon - a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a./ koruk,
b./ egészségi állapotuk,
c./ fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d./ szenvedélybetegségük, vagy
e./ hajléktalanságuk miatt.
(2) Népkonyhai étkeztetés keretében biztosított a napi egyszeri meleg étkezés lehetősége azoknak a hajléktalan és szociális hátrányos helyzetű jövedelemmel nem rendelkező személyeknek, akinek azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
(3) Az étkezést az Önkormányzat a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálaton keresztül valósítja meg.
(4) A Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálat a tárgyévet megelőző naptári évben végzett szakmai tevékenységéről beszámolót készít, melyet tárgyév május 15. napjáig köteles megküldeni az önkormányzat részére.

Házi segítségnyújtás

19. § (1) A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani.

(3) Szociális segítés keretében biztosítani kell

a./ a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,
b./ a háztartási tevékenységben való közreműködést,
c./ a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,
d./ szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.
(4) Személyi gondozás keretében biztosítani kell
a./ az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,
b./ a gondozási és ápolási feladatok elvégzését,
c./ a (3) bekezdés szerinti feladatokat.
(5) A házi segítségnyújtást az Önkormányzat a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálatán keresztül valósítja meg.
(6) A Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálat a tárgyévet megelőző naptári évben végzett szakmai tevékenységéről beszámolót készít, melyet tárgyév május 15. napjáig köteles megküldeni az önkormányzat részére.
Nappali ellátás

20. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

(2) A nappali ellátást az Önkormányzat a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálaton keresztül valósítja meg.

(3) A Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában álló Pilisi Evangélikus Szeretetszolgálat a tárgyévet megelőző naptári évben végzett szakmai tevékenységéről beszámolót készít, melyet tárgyév május 15. napjáig köteles megküldeni az önkormányzat részére.

Családsegítés

21. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára a hasonló helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családsegítés keretében biztosítani kell:

a./ a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
b./ az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
c./ a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
d./ a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,
e./ a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
f./ a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat,
g./ a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt településen és fővárosi kerületben működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a menedékjogról szóló törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését.
(3) Az Önkormányzat a család-és gyermekjóléti szolgálat jogszabályban meghatározott feladatait a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Társulás által fenntartott és működtetett Monor és Térsége Integrált Család-és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) részbeni fenntartásával, finanszírozásával oldja meg.

Térítési díjak

22. § (1) A szociális intézmények által nyújtott egyes ellátások – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – térítési díj kötelesek.

(2) Térítésmentes a nappali melegedő, családsegítés igénybevétele.

(3) A feladatátadás keretében biztosított szolgáltatások esetében a térítési díjat a feladatot ellátó szervezet fenntartója állapítja meg, a szociális ellátások térítési díjáról szóló jogszabályban foglaltak szerint.

Helyi szociális szolgáltatástervezési koncepció és szociálpolitikai kerekasztal

23. § (1) Az Önkormányzat a szociális ellátási rendszerét, a településen élő, szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó feladatok meghatározására elfogadott, ún. szolgáltatástervezési koncepció alapján működteti.

(2) Az ún. szolgáltatástervezési koncepció tartalmát Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kétévente felülvizsgálja és aktualizálja.

(3) Az ún. szolgáltatástervezési koncepció tartalmazza különösen:

a./ a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket,
b./ az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról,
c./ a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit,
d./ az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét.
(4) Az Önkormányzat az ún. szolgáltatástervezési koncepciót – annak elfogadását megelőzően - véleményezteti a helyi Szociálpolitikai Tanács területi szervével.
Az ún. szolgáltatástervezési koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az Önkormányzat lehetőség szerint figyelembe veszi.
(5) Az Önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen az alábbi területeken:
a./ az ún. szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére,
b./ a gyermekvédelmi koncepciók, döntések, szolgáltatási típusok, formák, rendszerek értékelése, elemzése.
(6) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:
a./ polgármester,
b./ jegyző,
c./ Szociális irodavezetője,
d./ kisebbségi Önkormányzat Elnöke,
e./ az önkormányzat működési területén az oktatási-nevelési intézmények képviselői,
f./ Monor és Térsége Integrált Család - és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat vezetője,
g./ a Szociális, Esélyegyenlőségi és Alapellátási Bizottság által e feladatra delegált tag,
h./ a Kulturális, Szabadidő-és Sport Bizottság által e feladatra delegált tag,
i./ a Köznevelési - és Ifjúsági Bizottság által e feladatra delegált tag,
j./ a történelmi egyházak képviselői,
k./ egyéb civil szervezetek képviselői,
l./ szociális alapellátások esetében feladat ellátási szerződéssel rendelkező intézmények, szervezetek képviselői.
(7) A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart, melynek jegyzőkönyv vezetésére az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített jegyzőkönyv vezetésére vonatkozó szabályok az irányadók.

A SZOCIÁLIS HATÁSKÖRÖK GYAKORLÁSÁT RENDEZŐ HELYI SZABÁLY

A helyi életkezdési támogatás

24. § (1) A helyi életkezdési támogatás megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A Képviselő-testület a helyi életkezdési támogatással kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(3) A helyi életkezdési támogatással kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el.

Pénzbeli rendkívüli települési támogatás

25. § (1) A pénzbeli rendkívüli települési támogatás megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, megszűnésével, megszüntetésével, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A Képviselő-testület a pénzbeli rendkívüli települési támogatással kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át, aki egyedi méltánylást igénylő ügyekben - Ör. -ben meghatározott jogosultsági feltételektől eltérhet – és a kérelem elbírálása során különös méltányossági jogkört gyakorolhat.

(3) A pénzbeli rendkívüli települési támogatással kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el.

Természetbeni rendkívüli települési támogatás

26. § (1) A természetbeni rendkívüli települési támogatás megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, megszűnésével, megszüntetésével, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A Képviselő-testület a természetbeni rendkívüli települési támogatással kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át, aki egyedi méltánylást igénylő ügyekben - Ör. -ben meghatározott jogosultsági feltételektől eltérhet – és a kérelem elbírálása során különös méltányossági jogkört gyakorolhat.

(3) A természetbeni rendkívüli települési támogatással kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el.

Az időskori gyógyszertámogatás

27. § (1) Az időskori gyógyszertámogatás megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A Képviselő-testület az időskori gyógyszertámogatással kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(3) Az időskori gyógyszertámogatással kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el.

Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott

települési támogatás

28. § (1) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapításával, a kérelem elutasításával, a folyósítással, a megszűnéssel, megszüntetéssel, a jogalap nélkül nyújtott közvetett támogatás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A Képviselő-testület a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatással kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a jegyzőre ruházza át.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatással kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el.

Az iskolakezdési támogatás

29. § (1) Az iskolakezdési támogatás megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A Képviselő-testület az iskolakezdési támogatással kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(3) Az iskolakezdési támogatással kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el.

Az oltási támogatás

30. § (1) Az oltási támogatás megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A Képviselő-testület az oltási támogatással kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(3) Az oltási támogatással kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el.

A méhen belüli fogamzásgátló eszköz támogatása

31. § (1) A méhen belüli fogamzásgátló eszköz támogatásának megállapításával, a kérelem elutasításával, az ellátás folyósításával, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A Képviselő-testület a méhen belüli fogamzásgátló eszköz támogatásával kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(3) A méhen belüli fogamzásgátló eszköz támogatásával kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el.

Babacsomag

32. § (1) A babacsomag megállapításával, a kérelem elutasításával, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A Képviselő-testület a babacsomag támogatásával kapcsolatos, valamennyi feladat- és hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(3) A babacsomag támogatásával kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el.

Köztemetés

33. § (1) A köztemetés megállapításával, a kérelem elutasításával kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A Képviselő-testület a köztemetéssel kapcsolatos, valamennyi feladat-és hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(3) A köztemetéssel kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásban másodfokon a Képviselő-testület jár el.

Szociális étkeztetés

34. § Pilis Város Önkormányzata a szociális étkezés, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kötött külön ellátási szerződés útján gondoskodik.

Házi segítségnyújtás

35. § Pilis Város Önkormányzata a házi segítségnyújtás, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kötött külön ellátási szerződés útján gondoskodik.

Nappali ellátás

36. § Pilis Város Önkormányzata a nappali ellátás, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kötött külön ellátási szerződés útján gondoskodik.

Családsegítés

37. § Pilis Város Önkormányzata a család-és gyermekjóléti szolgálat ellátást a Monor és Térsége Integrált Család-és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat Pilisi Területi Szolgálat Szakmai Egysége útján biztosítja.

A nappali melegedő

38. § Pilis Város Önkormányzata hajléktalanok személyek részére nappali melegedő (hely), mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezetével kötött külön ellátási szerződés útján, a ceglédi hajléktalan szálló bevonásával gondoskodik.

Az utcai szociális munka

39. § Pilis Város Önkormányzata az utcai szociális munka, mint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás nyújtásáról, feltételeiről a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete külön ellátási szerződés megkötése nélkül gondoskodik.

Hatályba léptető rendelkezések

40. § (1) E rendelet 2020. február 01. napján lép hatályba, egyidejűleg Pilis Város Önkormányzatának a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló, többször módosított 15/2016. (IX. 30.) önkormányzati rendelete hatályát veszíti.

(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.