Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (III. 25.) önkormányzati rendelete
Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 21/2014. (X. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2021. 04. 02- 2021. 04. 02Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (III. 25.) önkormányzati rendelete
Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 21/2014. (X. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról
2021.04.02.
Pilis Város Önkormányzatának Polgármestere az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében. meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében foglalt hatáskörében, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 21/2014. (X. 30.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) 47. § -a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„47. § (1) A települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek.
(2) A települési képviselő a Képviselő-testület alakuló ülésén, - a megbízólevél átvételét követően - a Helyi Választási Bizottság előtt esküt tesz.
(3) A települési képviselő az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait.
(4) A képviselő az Mötv. 39. § (1) bekezdése szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza.
(5) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja (továbbiakban: külsős tag) is köteles vagyonnyilatkozatot tenni, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (továbbiakban: Vnytv.) melléklete szerinti tartalommal.
(6) A külsős tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a megválasztását követő 30 napon belül, majd azt követően évenként, az esedékesség évében, január 31 -ig köteles eleget tenni. Vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele egy háztartásban élő, Vnytv. 2. § b. pontja szerinti hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát. A külsős tag és hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános.
(7) A vagyonnyilatkozat őrzéséért a jegyző felelős.
(8) A külsős tag vagyonnyilatkozat-tételére vonatkozó e rendelet szerinti előírásokat a Vnytv. szabályaival együtt kell alkalmazni.
(9) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozat tételére, a betekintésre és az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket az Ör. 5. számú mellékletét képező Polgármesteri, alpolgármesteri, önkormányzati képviselői és a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó vagyonnyilatkozat kezelési szabályzat rögzíti.”
2. § Az Ör. 67. § (16) bekezdése törlésre kerül.
3. § Az Ör. 5. számú melléklete helyébe az alábbi melléklet lép:
„Pilis Város Önkormányzata
Képviselő-testületének
21/2014. (X. 30.) sz. önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
5. számú melléklete
Polgármesteri, alpolgármesteri, önkormányzati képviselői és a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó vagyonnyilatkozat kezelési szabályzat
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 39. §-a valamint az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (továbbiakban: Vnytv.) rendelkezéseinek figyelembevételével Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi polgármesteri, alpolgármesteri, önkormányzati képviselői és a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó vagyonnyilatkozat kezelési szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) adja ki:
I. Fejezet
1. Bevezető rendelkezések
A szabályzat hatálya kiterjed Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének (székhely: 2721 Pilis, Kossuth L. út 47-49.) valamennyi képviselőjére, a település polgármesterére, alpolgármesterére (a továbbiakban együtt: képviselők), a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára (a továbbiakban: külsős tag) valamint a Pilisi Polgármesteri Hivatal vagyonnyilatkozatok adminisztratív előkészítését, kezelését végző köztisztviselőjére (a továbbiakban: Hivatal).
2. A képviselői vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó szabályok
1. A polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati képviselő az Mötv. 39. § (1) bekezdése és jelen szabályzat rendelkezései szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza.
2. A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja (továbbiakban: külsős tag) is köteles vagyonnyilatkozatot tenni, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (továbbiakban: Vnytv.) melléklete szerinti tartalommal. A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza.
3. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élők, a házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a központi jogszabályban meghatározott forma szerinti vagyonnyilatkozatát.
4. A külsős tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a megválasztását követő 30 napon belül, majd azt követően évenként, az esedékesség évében, január 31-ig köteles eleget tenni. Vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele egy háztartásban élő, Vnytv. 2. § b. pontja szerinti hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát. A külsős tag és hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános.
5. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.
6. A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi.
II. Fejezet
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok kezelése
1. A Bizottság elnöke írásban igazolja a vagyonnyilatkozat átvételét, amelyben szerepeltetni kell az átvett vagyonnyilatkozat(ok) számát, az átvett felhatalmazások megnevezését, az átvétel dátumát.
2. A képviselő és a külsős tag vagyonnyilatkozata két példányából egyet a Bizottság elnöke zárt borítékban elhelyez a Hivatal külön erre a célra rendszeresített lemezszekrényében, a másik a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett saját példánya.
3. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesen kell a Hivatalban kezelni.
4. Az iratokat kötelezettenként külön gyűjtőben, dossziéban kell tárolni. Az iratokat a keletkezésük sorrendjében kell elhelyezni.
5. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat a Hivatalnak iktatnia kell.
6. Amennyiben a vagyonnyilatkozatra kötelezett jogviszonya megszűnik, a Bizottság a jogviszony megszűnésének napján a vagyonnyilatkozatra kötelezett számára visszaadja a vagyonnyilatkozat és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nála tárolt példányait.
7. Amennyiben a vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársról és gyermekről a vagyonnyilatkozatra kötelezett írásban bejelenti a Bizottság elnökének a közös háztartásban élés megszűnését, a Bizottság elnöke köteles haladéktalanul intézkedni a Hivatalnál tárolt valamennyi érintett hozzátartozói vagyonnyilatkozat visszaadásáról.
8. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
a) a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános, abba bárki betekinthet – kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat.
b) a külsős tag vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
c) a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
9. A képviselői vagyonnyilatkozatokba való betekintést a Képviselő-testület a következők szerint biztosítja: képviselői vagyonnyilatkozatba való betekintés feltétele, hogy írásban azt a Bizottság elnökétől kell kérni a betekintés időpontjának naptári nap szerinti megjelölésével úgy, hogy az legalább ezen időpont előtt 15 nappal az Bizottság elnökéhez megérkezzen.
10. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más se ismerhesse meg.
2. A betekintési jog gyakorlásának szabályai
1. A képviselői vagyonnyilatkozatba célhoz kötötten jogosult betekinteni:
1.1. a képviselők tekintetében a Bizottság elnöke,
1.2. a Bizottság elnöke tekintetében a polgármester,
1.3. a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során az ellenőrzést lefolytató Bizottsági elnök vagy Bizottsági tag,
2.2. jogvitával összefüggésben a bíróság,
1.5. a saját vagyonnyilatkozatába a nyilatkozattételre köteles képviselő.
2. A külsős tag vagyonnyilatkozatba célhoz kötötten jogosult betekinteni:
2.1. a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során az ellenőrzést lefolytató Bizottsági elnök vagy Bizottsági tag,
2.2. jogvitával összefüggésben a bíróság,
2.3. a saját vagyonnyilatkozatába a nyilatkozattételre köteles külsős tag.
3. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba célhoz kötötten jogosult betekinteni:
3.1. a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során az ellenőrzést lefolytató Bizottsági elnök vagy Bizottsági tag,
3.2. jogvitával összefüggésben a bíróság,
3.3. a saját vagyonnyilatkozatába a hozzátartozó.
4. A képviselő, illetve hozzátartozója, a külsős tag és hozzátartozója a saját vagyonnyilatkozatába és a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségével kapcsolatban keletkezett iratokba célhoz kötötten betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kaphat.
5. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A Bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.
6. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
7. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést a Bizottság annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja.
8. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést dokumentálni kell, külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:
a) az érintett kötelezett nevét, akinek vagyonnyilatkozatába betekinthet,
b) a betekintő nevét, és aláírását,
c) a betekintés helyét, idejét és módját,
d) a jelenlevő Bizottsági tag és köztisztviselő nevét, aláírását,
e) megjelenése esetén az érintett kötelezett nevét, és aláírását.
9. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.
10. A vagyonnyilatkozatokba való betekintés igényét a Bizottság elnökének címezve kell kezdeményezni, az érintett kötelezetti vagyonnyilatkozat megjelölésével, és a betekintő nevének feltüntetésével .
11. A Bizottság elnöke a kezdeményezésre a beérkezéstől számított 15 napon belül tájékoztatja a kezdeményezőt a betekintés helyéről és idejéről.
12. A betekintés helyéről és idejéről az igénylővel egyidejűleg értesíteni kell az érintett kötelezettet is, lehetőséget biztosítva számára a személyes megjelenésre.
13. A betekintés alkalmával a Bizottság elnöke vagy a Bizottság általa felhatalmazott képviselő tagja, továbbá a jegyző vagy az általa megbízott köztisztviselő végig jelen van. Az igénylőnek átadja a kért vagyonnyilatkozatot, aki betekintési jogát a törvényben és jelen szabályzatban foglaltak szerint gyakorolhatja.
14. A vagyonnyilatkozatra kötelezett vagyonnyilatkozatába, valamint az azzal összefüggő iratokba történő betekintést a vagyonnyilatkozathoz csatolt “Kísérő lap”-on kell dokumentálni.
15. A betekintéssel kapcsolatban keletkezett iratokat az érintett vagyonnyilatkozattal kapcsolatos irataival együtt kell kezelni, azok között kell tárolni.
3. A képviselői vagyonnyilatkozat kezelésére vonatkozó adatvédelmi szabályok
1. A képviselői vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel kapcsolatban adatvédelmet igényel valamennyi, a nyilatkozat tételi kötelezettséggel összefüggésben keletkezett irat, így különösen a következők:
1.1. a képviselő tájékoztatása a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségéről és annak határidejéről,
1.2. a képviselő nyilatkozata a közös háztartásban élő házas- illetve élettársának és gyermekeinek nevéről,
1.3. a képviselői vagyonnyilatkozat (a kötelezett személyi adatai, valamint a jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok),
1.4. a hozzátartozói vagyonnyilatkozat (a kötelezett személyi adatai, valamint a jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok),
1.5. a kísérő lap a vagyonnyilatkozathoz,
1.6. az igazolás a vagyonnyilatkozat átvételéről,
1.7. felhatalmazás a személyes adatok kezelésére,
1.8. a képviselő értesítése a legközelebbi vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége esedékessé válásának évéről,
1.9. igazolás, a képviselő legközelebbi vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége esedékessé válása évéről való értesítés átvételéről,
1.10. jegyzőkönyv a vagyonnyilatkozat összevetéséről,
1.11. értesítés a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos meghallgatásról,
1.12. jegyzőkönyv a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos meghallgatásról,
1.13. jegyzőkönyv a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás kezdeményezéséről,
1.14. a képviselő igazolása a vagyonnyilatkozata átvételéről (képviselői jogviszony megszűnésekor, vagy megszűntetésekor),
1.15. írásbeli hozzájárulás a vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek adható tájékoztatáshoz.
2. Gondoskodni kell a papíralapú adathordozók biztonságos tárolásáról.
A tárolást páncélszekrényben, ennek hiányában tűzbiztos lemezszekrényben kell megoldani.
4. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel kapcsolatban keletkezett iratokat kezelők személyi felelőssége
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság elnöke a felelős.
2. A Hivatal gondoskodik a képviselői vagyonnyilatkozat nyomtatványok határidőben történő rendelkezésre állásáról, valamint a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztratív teendők állásáráról a Bizottság elnökének utasítása szerint.
3. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokkal összefüggő adatok kezeléséért:
3.1. a Bizottság elnöke,
3.2. a Hivatal köztisztviselője,
3.3. a képviselő a saját, valamint hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata közlése tekintetében tartozik felelősséggel,
3.4. a külsős tag a saját, valamint hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata közlése tekintetében tartozik felelősséggel.
4. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokkal összefüggő dokumentumokat kezelők felelősségének tartalma:
4.1. A Bizottság elnöke felel a vagyonnyilatkozattal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenőrzéséért.
4.2. A Hivatal köztisztviselőjének felelőssége gondoskodni arról, hogy az általa kezelt iratok, adatok kezelése megfeleljen az e szabályzatnak, valamint a jogszabályi rendelkezések tartalmának.
4.3. A képviselő felelős azért, hogy az általa a Bizottság részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. A képviselő felelős továbbá azért, hogy a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyomtatványok a hozzátartozókhoz eljussanak, illetve a kitöltött nyomtatványok a Bizottság elnöke, illetve a Hivatal részére átadásra kerüljenek.”
4. § Ez a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.