a) Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magába foglaló térség, melyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

b) Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban, továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet, vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye /központja/ külföldön van, de nem értve Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit.

c) Vagyoni értékű jog: kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használati jog – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is – a földhasználat és lakásbérlet.

d) Külterület: a település közigazgatási határának belterületen kívül eső földrészlet, ideértve a zártkertet is.

e) Építmény: olyan ingatlan jellegű végleges, vagy ideiglenes műszaki alkotás /épület, műtárgy/, amely általában a talajjal való egybeépítés, vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása során jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény.

f) Épület: olyan építmény, amely környező külső tértől épületszerkezetekkel részben, vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideérte az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.

g) Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges – helyben szokásos, vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó- földrészlettel együtt.

h) Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisítik, illetőleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonja. Ez esetben az adózó köteles az építésügyi hatóság jogerős határozatát, valamint az épület bontásának befejezésére vonatkozólag elkészített ún. változási vázrajzot.

i) Belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan nyilvántartás belterületként tart nyilván, de ide nem értve az ingatlan nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telek.

j) Teleknek minősül továbbá mindazon terület, mely külön hrsz.-ként van feltüntetve az ingatlan nyilvántartásban és beépíthető.”