Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2024. évi költségvetéséről

Hatályos: 2024. 03. 04- 2024. 08. 30

Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2024. évi költségvetéséről

2024.03.04.

Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2)-(4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Önkormányzat 2024. évi költségvetéséről az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya a Képviselő-testületre, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki.

Pilis Város Önkormányzat 2024. évi költségvetés bevételei és kiadásai

2. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat 2024. évi költségvetését

a) 2.834.044.426 Ft összes bevétellel, 2.834.044.426 Ft összes kiadással

b) 1.767.828.490 Ft költségvetési bevétellel, 2.796.662.174 Ft költségvetési kiadással 1.028.833.684 Ft költségvetési hiánnyal

c) 1.066.215.936 Ft finanszírozási bevétellel, 37.382.252 Ft finanszírozási kiadással, 1.028.833.684 Ft finanszírozási többlettel állapítja meg. A finanszírozási bevételek között szerepel a 2023. évi maradvány igénybevétele 1.066.215.936 Ft összegben, mely a költségvetési hiány fedezete.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, a bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban az 1. melléklet szerint állapítja meg.

(3) A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2. melléklet részletezi.

(4) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a Képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.

(5) A felhalmozási hiány finanszírozása az előző év költségvetési maradványának igénybevételével történik.

A költségvetés részletezése

3. § (1) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet részletezi.

(2) Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 4. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat 2024. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 5. melléklet részletezi.

(4) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg.

(5) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet szerint részletezi.

(6) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.

(7) A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, polgármesteri hivatali, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását, és az éves (engedélyezett) létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként a 9. melléklet szerint határozza meg.

(8) Az Önkormányzat a kiadások között 110.732.109.- Ft általános, 0 Ft céltartalékot állapít meg.

(9) Az Önkormányzat 2024. évi elismert tartozásállományát a 10. melléklet összegzi.

(10) Az Önkormányzat 2024. évi általános működés és ágazati feladatok támogatásának részletezését a 11. melléklet tartalmazza.

(11) Az Önkormányzat 2024. céljelleggel juttatott támogatásait a 12. melléklet tartalmazza.

(12) Az Önkormányzat 2022. évi tény, 2023. évi várható és a 2024. évi előirányzat adatait a 13. melléklet tartalmazza.

(13) Az Önkormányzat többéves kihatással járó döntéseit a 14. melléklet tartalmazza.

(14) Az Önkormányzat által adott közvetett támogatásokat a 15. melléklet tartalmazza.

(15) A 2024. évi előirányzat felhasználási tervet a 16. melléklet tartalmazza.

(16) A 2024. évi költségvetési évet követő 3 év tervezett kiadásait, bevételeit a 17. melléklet tartalmazza.

(17) A 2024. évi költségvetési év létszámadatait a 18. melléklet tartalmazza.

(18) A Pilis Város Önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg főösszegű gazdasági társaságra vonatkozó adatokat a 19. melléklet tartalmazza.

A költségvetés végrehajtásának szabályai

4. § (1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(4) A célfeladatokra tervezett előirányzatok felhasználásáról a Képviselő-testület dönt, míg a helyi önszerveződő közösségek részére tervezett előirányzatok felhasználásáról a Képviselő-testület felhatalmazása alapján – a Kulturális, Szabadidő és Sport Bizottság dönt. A bizottsági hatáskörbe utalt egyes feladatokra tervezett összegek csak az adott feladatokra használhatók fel. Az évközi előirányzat-maradványok bizottsági, vagy hivatali kezdeményezésre (ez utóbbi esetben is kell a bizottsági hozzájárulás) csak a Képviselő-testület jóváhagyása után használhatók fel. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a Polgármester - a döntést követő hónapban - köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.

(5) A polgármesteri keretet nem tartalmaz a költségvetés.

(6) Az adókintlévőségek, bármilyen jellegű követelések csökkentése érdekében érvényesíteni kell a költséghatékony végrehajtási és ellenőrzési tevékenységet.

(7) Az önkormányzati feladatellátás minden területén érvényesíteni kell a szigorú, takarékos gazdálkodás követelményét. A gazdasági társaság(ok) vezetői, valamint a költségvetési szervek vezetői kötelesek a takarékos, észszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelni és javaslataikkal, döntéseikkel segíteni a kiadások csökkentését.

(8) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy – pályázat benyújtásáról, és saját forrás biztosításáról szóló külön testületi döntés hiányában – az Önkormányzat által benyújtani kívánt támogatási igény (pályázat) esetében az Önkormányzat nevében előzetesen nyilatkozzon a saját forrás biztosításáról azzal, hogy soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a testületet.

(9) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények dolgozói részére évente nettó 100.000 Ft cafeteria, valamint bankszámla-hozzájárulásként bruttó 1.000 Ft/hónap fizethető év végén.

(10) A polgármesteri hivatal dolgozói, a polgármester, az alpolgármester, és a mezei őrszolgálat dolgozói részére megállapított cafeteria juttatás összege bruttó 200.000 Ft/fő.

(11) Az Önkormányzat saját forrásai terhére - a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően – az illetményalapot 63.000 Ft-ban állapítja meg.

(12) A 2024. január l-től a minimálbér 266.800 Ft teljes munkaidő teljesítése esetén, a garantált bérminimum összege 2024. január l-től 326.000 Ft teljes munkaidő teljesítése esetén.

(13) Az intézmények az éves gazdálkodásukról készített beszámolóban a költségvetési maradvány elszámolása során – az általános szabályokon túl – kötelesek a felújítási, az étkeztetési-, az energia és közüzemi díjak-, a nyugdíjazás és létszámcsökkentési döntések, jubileumi jutalmak fedezetére biztosított előirányzatokról, a kötött felhasználású támogatásokról, a gazdasági szakemberek továbbképzésére biztosított előirányzatokról, a bejáró dolgozók útiköltség térítésére adott előirányzatokról, a rehabilitációs hozzájárulásra biztosított előirányzatról valamint az évközben céljelleggel biztosított előirányzatokról elszámolni. A pénzmaradványt a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Irodája vizsgálja felül.

(14) A feladatmutató alapján normatív állami hozzájárulásban részesülő intézmények a tényleges mutatók szerint kötelesek elszámolni a kapott támogatással. A támogatás ellenőrizhetősége érdekében az intézmények kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, melyből egyértelműen megállapítható a feladatmutató tényleges teljesülése.

(15) Amennyiben az intézmény a konkrét feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatást az őt ténylegesen megilletőnél nagyobb mértékben veszi igénybe, akkor a meghaladó mérték zárolásra, a pénzmaradvány elszámolása kapcsán pedig elvonásra kerül.

(16) Pénzügyi előirányzat hiányában a gazdálkodó szerv, intézmény vezetője kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti el. Újabb kötelezettségek vállalása előtt figyelembe kell venni a meglévő, többéves kihatással járó kötelezettségeket, továbbá a fedezetül szolgáló bevételek realizálását. Kötelezettséget vállalni az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet.

(17) A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának 12%-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása és a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat.

(18) Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.

(19) A költségvetési szerv vezetője e rendelet 10. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta, a napi állapotnak megfelelően a Képviselő-testület Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságának ülésére, valamint az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

(20) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

(21) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

(22) A polgármester 1.000.000 Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(23) A temetkezési szolgáltató által megküldött árajánlat szerint a szociálisan rászorulók temetéssel kapcsolatos díjfizetési kötelezettsége helyben történő elhalálozás esetén a hamvasztással történő temetés 131.191 Ft-ba, míg a koporsós temetés 249.301 Ft-ba kerül. Az elhalálozott kórházba szállítása 44.450 Ft-ba, a kórházi hűtés 55.000 Ft-ba kerül.

Az előirányzatok módosítása

5. § (1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a jóváhagyott kiemelt kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a Képviselő-testület dönt.

(2) A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.(1)

(3) A képviselő-testület a költségvetési rendelet 5. § (1) és (2) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(4) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

(5) Amennyiben az Önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a Polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(6) A Képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat engedély nélküli túllépése fegyelmi felelősséget vonhat maga után.

A finanszírozási célú műveletekkel kapcsolatos szabályok

6. § Az Önkormányzat fizetési számláján átmenetileg szabad pénzeszközök betétként történő elhelyezéséről, államilag garantált (rövid lejáratú) értékpapír vásárlásáról a Képviselő-testület rendelkezik.

A gazdálkodás szabályai

7. § (1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett a költségvetési szervek vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2) A költségvetési szervek az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal a 3/2024. (I. 25.), a 4/2024. (I. 25.) és az 5/2024. (I. 25.) önkormányzati határozattal elfogadott munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.

(3) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembevételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori vezetőt terheli.

(4) A polgármesteri hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

(5) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 85. §-a azt rögzíti, hogy a bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor, lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor. A következő kifizetések teljesíthetők készpénzben:

a) A készpénzállományt érintő kifizetésként kell elszámolni a fizetési számlára befizetett készpénzt, a közfoglalkoztatottak részére bérkifizetést, a szervezetünk tevékenységével összefüggésben készlet- és kisértékű tárgyi eszköz beszerzéseket, kiküldetési, reprezentációs kiadásokat, egyes kisösszegű szolgáltatási kiadások készpénzben történő teljesítését, a társadalom- és szociálpolitikai juttatásokat, megbízási díjakat, vásárlási és üzemanyag előleget.

b) A készpénzállományt növelő bevételként kell elszámolni a fizetési számlákról felvett készpénzt, a készpénzben teljesített szolgáltatások ellenértékét, a pénzbeszedő helyeken készpénzben beszedett összeget, az utólagos elszámolásra kiadott összeg visszafizetését.

A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése

8. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, a költségvetési szervek esetében a költségvetési szerv vezetője felelős.

(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról külső megbízott útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

Záró és vegyes rendelkezések

9. § (1) A rendelet rendelkezéseit 2024. január 1-től kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet 2029. január 1-jén hatályát veszti.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pilis Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019. (III. 01.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2019. évi költségvetéséről, és az azt módosító 4/2019. (VIII. 30.), 7/2019. (XII. 02.), 3/2020. (II. 28.) és 8/2020. (V. 29.) önkormányzati rendelet.

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.