A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Trk.) hatályba lépését követve indokolt a Pilis Város Településképi rendeletéről szóló 19/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata és a felülvizsgálattal új rendelet elfogadása.

Ezen feladatokat az önkormányzat a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési önkormányzati főépítész közreműködésével látja el.

A felülvizsgálatra elsősorban Trk. bevezetése, valamint a törvényi változások átvezetése céljából kerül sor, különös tekintettel az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása esetén lefolytatandó településképi bejelentési eljárás lefolytatása tekintetében. A módosítás érinteni fogja a reklámelhelyezés szabályainak megváltozását. A rendelet használata során szerzett tapasztalatok is átvezetésre kerülnek.

A településkép védelméről szóló helyi rendelet célja, hogy megfogalmazza: „Hogyan lehet építeni?”, a helyi építési szabályzatról szóló helyi rendelet pedig a „Hová, mit és mekkorát lehet építeni?” kérdésre hivatott választ adni.

A mellékelt rendelettervezet tartalmazza a javaslatokat az alábbi sorrendben:

A helyi értékvédelmet támogatni tudná a Települési Értéktár Bizottság, valamint a költségvetésben biztosítható, pályázati eljárás során támogatás.

A pilisi településképi sajátosságokat és egyedi építészeti értékeket a TAK (vagyis a Településképi Arculati Kézikönyv) fogalmazta meg. A jelen településképi rendelet felülvizsgálat is ezen alapul.

Az egyszerű bejelentési eljárásoknál a rendelettervezetben kötelezővé tett szakmai konzultációt a Főépítésszel, jegyzőkönyv, emlékeztető felvételével kell lefolytatni, mely során többek között az egyes ingatlanokra vonatkozó építési tevékenység megfelelését lehet rögzíteni a HÉSZ előírásainak, az építési övezeti határértékeinek, valamint a településkép védelméről szóló rendeletünkben rögzített a településképi követelményeknek. A szakmai konzultáció védi az építtetőt, mivel az előírások elmulasztása maga után vonhatja a későbbi településképi kötelezési eljárás kedvezőtlen eredményét.

A településképi véleményezési eljárást kötelezően írja elő az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz. (Ebbe a körbe nem esnek bele az egyszerű bejelentési eljárással létesíthető új lakóépületek, mivel ezekre nem kell építési engedély).

A településképi bejelentési eljárásra a rendelettervezet, az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében nevezett építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek tekintetében tesz javaslatot, - kivéve a műemléket és a műemléki környezetet -, ha a tervezett építés a közterület felől érinti a településképet, illetve a rendeltetésmódosításra.

A településképi rendelet megalkotását megelőzte a Trk. szerinti, kötelező egyeztetési eljárás.

2022. január 01-től a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Trk.) rendelkezéseit kell figyelembe venni.

A rendelettervezet társadalmi és államigazgatási egyeztetésre kellett bocsátani. Ennek eredményeképpen jött létre a rendeletalkotási javaslat.