EGYSÉGES SZERKEZETBEN

a 6/2010. (IV.1.), a 4/2011. (III. 21.), a 11/2011. (VI. 30.), a 16/2012. (V. 22.), 22/2012. (XI.9.) és a 12/2017. (V. 26.) önkormányzati rendelettel

Sülysáp Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§.(1) és 16.§. (1) bekezdésében és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § 

1. A rendelet célja az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása.
2. A rendelet célja továbbá a település köztisztaságával, valamint a zöldterület és parkfenntartással kapcsolatos helyi szabályok megállapítása.
3. Az önkormányzati rendeletben előírtak betartása elsőrendű közegészségügyi, környezetvédelmi és községképi szempontból is fontos, ezért a rendelet végrehajtásában mindenki köteles közreműködni.
4. Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, haszonélvezője (továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztántartásáról pedig a használó köteles gondoskodni. Bérleti jogviszony esetén a kötelezettségek a bérlőt terhelik.

2. § 

1. A rendelet területi hatálya Sülysáp Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet személyi hatálya valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed.
3. A rendelet hatálya nem terjed ki az ipari tevékenységgel okozott légszennyezésre.

Fogalmi meghatározások

3. § 

E rendelet alkalmazása szempontjából

1. Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb.) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek-valamint a közterületek tisztán tartása.
2. Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban a közigazgatási területen belül közterületként nyilvántartott földrészlet (közút, járda, tér, közpark) továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, aluljáró) tulajdonostól függetlenül.

Közhasználatú zöldterület: a település belterületén lévő minden

• közterületnek minősülő közpark
• pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő
• lakó-, illetőleg üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelek közkert (játszó, pihenőkert stb.) céljára kialakított része
• közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület.
• Közforgalmú területsáv: Az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészlet, amely két szomszédos ingatlan között helyezkedik el.
  3. Tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése illetőleg pormentesítése

II. Fejezet

A tisztántartási kötelezettségről általában

4. § 

1. Sülysáp Nagyközség köztisztaságának megőrzése érdekében mindenki köteles hatékonyan közreműködni és tartózkodni minden olyan tevékenységtől, magatartástól, mellyel a települési környezetet szennyezné, fertőzné.
2. A közterületeken szemetet, hulladékot elszórni, eldobni vagy egészségre ártalmas folyadékot kiönteni, kivezetni nem szabad, magánterületen sem.
3. Szemetet, hulladékot csak az utcai szemétgyűjtőbe szabad dobni.
4. Tilos közterületen a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.
5. A közterületen elhelyezett hulladékgyűjtő edények, konténerek körül a hulladék, veszélyes hulladék, egyéb lomok elhelyezése (kivéve az önkormányzat által szervezett lomtalanítást) tilos.
6. Tilos a lakó- és emberi tartózkodásra szolgáló más épületek ablakából, erkélyéről és autóból hulladékot, cigaretta csikket illetve bármely anyagot, tárgyat kidobni.
7. Tilos az úton, járdán, közterületen elhelyezett berendezési, felszerelési tárgyak, műtárgyak, műalkotások, épületek beszennyezése, rongálása.
8. Tilos dugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmeléket, építési anyagot, hulladékot, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, egyéb anyagot, szennyvizet) a csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórni, önteni, bevezetni.
9. Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, az egészséget veszélyeztetheti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad.
10. Élő vízfolyásba, belvízelvezető csatornába, árokba szennyvizet, trágyalevet vagy más szennyezett folyadékot, egészségre ártalmas anyagot bevezetni vagy egyéb módon kijuttatni tilos.
11. A parkosított, füves területet rendeltetésellenesen használni, a növényeket rongálni, csonkítani, leszakítani tilos.
12. Közterületen gépjárművek javítása, szerelése – kivéve az azonnali hibaelhárítást - és mosása tilos. Amennyiben a közúti jármű, munkagép üzemelése és parkolása során a közterület szennyeződik, vagy más módon károsodik, a jármű tulajdonosa haladéktalanul köteles a szennyeződést eltávolítani, az eredeti állapotot helyreállítani, a balesetveszélyt intézkedésével megelőzni, vagy megszüntetni.
13. Közterületen szennyező anyagot csak oly módon szabad szállítani, hogy a szállítmányból semmi ki ne hulljon, por- és csepegés ne keletkezzen. Ha szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyezés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni (pl. sárfelhordás).

Hó- és síkosságmentesítés

5. § 

1. Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan előtti, melletti járdaszakasz, járda hiányában a gyalogos közlekedésre használt területsáv ónos esőtől, jégtől vagy hótól való mentesítéséről, szükség szerint naponta többször is.
2. Szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari és szolgáltató egységek, üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdák burkolatának – ónos esőtől, jégtől vagy hótól történő, szükség szerinti síkosság mentesítése az üzemeltető kötelessége.
3. A járdáról letakarított havat az úttest szélén kell összegyűjteni, hogy a gyalogos közlekedés számára megfelelő szabad terület és az olvadék elvezetése biztosított maradjon.
4. A hó eltakarítása során gondoskodni kell arról is, hogy az összegyűjtött hó a közszolgálati felszerelési tárgyak, vagy egyéb közérdekű műtárgyak (pl. tűzcsap, szeméttároló, gáz- és közmű akna fedlap, stb.) használatát ne akadályozza.
5. A gyalogos és közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni
   1. útkereszteződésben
   2. úttorkolatban
   3. kijelölt gyalogátkelő helyen
   4. kapubejáró elé annak teljes szélességében
   5. tömegközlekedési jármű megállójában.
6. Síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, fűrészpor stb.) kell csúszásmentessé tenni. A járda felszórására bomló szerves anyag, vagy a burkolatra káros anyag nem alkalmazható. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

Az ingatlanok és a közterületek tisztántartása

6. § 

1. A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek és parkok fenntartásáról Sülysáp Nagyközség Önkormányzata gondoskodik, részben az általa megbízott szolgáltató útján, részben az érintett ingatlantulajdonosok, használók kötelezésével.
2. Az ingatlantulajdonosok közterület tisztán tartásával, zöldterület ápolásával kapcsolatos feladatai:
   1. az ingatlan előtti, melletti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az ingatlan határától az úttestig terjedő teljes terület – kivéve a rendszeres parkfenntartásba bevont területek – gondozása, tisztán tartása, kaszálása, hulladék és gyommentesítése (különös tekintettel a pollen allergiát okozó növényekre), hó eltakarítás és síkosság mentesítés, a hulladék gyűjtőedényzet környezetének tisztántartása,
   2. az ingatlan melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartása, gaztalanítása, a feliszapolódás megszüntetése az eredeti mélység megtartásával,
   3. mind a beépített, mind a beépítetlen telekingatlan tisztán tartása és gyommentesítése, kaszálása,
   4. a járdán felburjánzó gyom kiirtása, valamint a járda közlekedésre alkalmassá tétele, a benyúló ágak és bokrok megfelelő nyesésével.
3. A tulajdonos(ok) (2) bekezdésben megjelölt kötelmi körébe nem tartozó közutak, közparkok, zöldterületek, sétányok, játszóterek, valamint az ezeken keresztül vezető gyalogjáró tisztántartása, kaszálása, síkosság mentesítése a keletkező közterületi hulladék összegyűjtése és elszállítása az Önkormányzat által megbízott szolgáltató feladata.
4. A szolgáltató e feladatának az önkormányzattal kötött megállapodás szerint tesz eleget. Ennek keretében a szolgáltató végzi:
   1. a közutak, terek útburkolatai (parkolók) és az ezeket szegélyező járdák, nyilvános lépcsők, a közterületen lévő a (2) bekezdés b) pontjába nem tartozó, teljes egészében közterülettel határolt árkok és ezek műtárgyai tisztán tartását és az ott keletkezett közterületi hulladék összegyűjtését és elszállítását,
   2. az utcai hulladékgyűjtő tartályok igény szerinti kiürítését, tisztán tartását és karbantartását,
   3. a hó eltakarítási és síkosság mentesítési munkákat a biztonságos közlekedési feltételek megvalósítása érdekében,
   4. a zöldterületi, park fenntartási munkákat, a parki berendezések állagmegóvását, karbantartását.
5. Két szomszédos terület, épület közötti – kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli – közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztán tartási kötelezettség (kaszálás, síkosság mentesítés stb.) a tulajdonosok feladata.
6. Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, intézmények és szolgáltató egységek előtti, melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos köteles tisztántartani, kaszálni, kivéve a rendszeres parkfenntartásba bevont területeket.
7. Az ingatlan előtti, melletti járdát (a közutakat összekötő közök kivételével) a tulajdonos köteles folyamatosan tisztán tartani mind a téli, mind a nyári időszakban. A vendéglátó egységek reggel 7 óráig kötelesek a közterületről a hulladékot eltakarítani.
8. Közterületen állatot tartani és legeltetni tilos.
9. Közterületen az ebet pórázon kell vezetni.

Kereskedelmi- és szolgáltató tevékenységet folytató egységek kötelezettségei

7. § 

1. A szórakoztató-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek, szolgáltató egységek előtti, melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet – ettől eltérő megállapodás kivételével – a használó köteles folyamatosan tisztán tartani, kaszálni és a hulladékot eltávolítani.
2. Az (1) bekezdésben meghatározott használó köteles az ingatlanról az úttest vagy járda terébe benyúló ágak, cserjék és egyéb növényzet nyeséséről, vágásáról gondoskodni.
3. Az üzletek és egyéb árusító helyek, vendéglátó egységek, vállalkozások, intézmények közterületről nyíló bejárata mellett az épület (ingatlan) tulajdonosa vagy használója köteles – az utcaképet és a járdán közlekedés feltételeit nem rontó - hulladékgyűjtőt (csikktartót) elhelyezni, és annak az ingatlanhoz tartozó szemétszállításra rendszeresített edényzetbe való ürítéséről szükség szerint, de legalább naponta gondoskodni.
4. A nyílt piacok és vásárterek tisztán tartásáról a piac, vásártér üzemeltetője köteles gondoskodni.
5. Közterületen megrendezett sport- és egyéb rendezvény idején a rendezvény szervezője köteles a várható forgalomnak megfelelő számú illemhelyet biztosítani, valamint a rendezvény idején a terület tisztán tartásáról gondoskodni.

A közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmények rendszeres tisztán tartásáról és az ott keletkező hulladék elszállításáról

8. § 

Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében:

1. a közterületen lévő üzemi területek, végállomások, pályaudvarok tekintetében a járművek üzembentartója,
2. a belterületen lévő és az a) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek,  járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az Önkormányzat a szolgáltató útján,
3. vasutat keresztező járda esetében a vasút üzembentartója,
4. a külterületen lévő és az a) pont hatálya alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek és megállóhelyek tekintetében a közforgalmú jármű üzembentartója, autóbusz megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztán tartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.

Építési és bontási területek tisztán tartása

9. § 

1. Az építési, bontási, felújítási munkák végzése esetén az építési területen és közvetlen környékén (az építés körüli közterületen) a terület tisztaságát és a biztonságos közlekedés lehetőségét folyamatosan biztosítani kell.
2. Beruházás, felújítás esetén – a munkaterület átadásától a munkaterület visszavételéig – a kivitelezőnek vagy az átadásról szóló jegyzőkönyvben rögzített más átvevőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.
3. Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy a por és egyéb szennyeződés minimális legyen.
4. Közműhibák javítását követően az utak szennyeződését a hiba elhárítójának kell eltakarítani.

Az Önkormányzat köztisztasággal kapcsolatos feladatai

10. § 

1. A szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt feladatát az önkormányzattal kötött megállapodásnak megfelelően látja el.
2. Az önkormányzat a szolgáltató útján látja el a közterületek hó- és síkosság mentesítésére vonatkozó feladatát.

III. fejezet

Zöldterületek létesítése, fenntartása, használata

Zöldterületek létesítése

11. § 

1. Az ingatlan határánál olyan növényzet telepíthető - A telepítési távolságok betartásáról szóló 8/1998.(VI.29.) Önkormányzati rendeletben előírtak mellett-, amely a szomszéd ingatlan építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja.
2. Szomszédos ingatlan tűzfalának, kerítésének kúszónövénnyel való befuttatását csak a tulajdonos engedélyével lehet megvalósítani.
3. Közterületre fát, cserjét ültetni – ha jogszabály másként nem rendelkezik – csak Sülysáp Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságának engedélyével lehet, a 8/1998. (VI.29.) számú Önkormányzati rendeletben előírt telepítési távolságok betartása mellett. A kérelmet e rendelet 1. mellékletben szereplő nyomtatványon kell benyújtani Sülysáp Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatalába.
4. Közterületen fa, cserje a következő feltételekkel ültethető:
   1. vonalas létesítmények (utak, vasutak, vezetékes közművek), hírközlési objektumok - vonatkozó előírások szerinti - védőtávolságát meg kell tartani, ezen létesítmények üzemeltetőivel, kezelőjével való egyeztetést igazolni kell amennyiben azokat nem az önkormányzat üzemelteti;
   2. a meglévő utcai fasorba csak a meglévő fasorba illeszkedő fafaj ültethető;
   3. légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges;
   4. sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra vonatkozó, hatályos előírásokat pld. beláthatóság.
5. Közhasználatú zöldterületre haszonnövényt ültetni tilos.
6. A növények telepítésekor figyelembe kell venni e rendelet előírásain túlmenően a Helyi Építési Szabályzatban foglalt valamint a Sülysáp Nagyközség Önkormányzat 8/1998. (VI. 29.) számú rendeletének Az érvényes telepítési előírásokról rendelkezéseit és az egyéb, külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket.

Zöldterületek fenntartása, használata

12. § 

1. Az ingatlan előtti közterületre az ingatlan tulajdonosa által kiültetett növények gondozásáról - a növényzet sajátosságának megfelelően - az ingatlantulajdonosnak kell gondoskodni.
2. Közterületre kiültetett növény (fa, cserje) az önkormányzat tulajdonába kerül, közérdekből azzal az önkormányzat szabadon rendelkezik.
3. Közterületen fát kivágni a külön jogszabályban foglalt szabályok szerint engedély birtokában lehet. A fakivágási engedély iránti kérelmet e rendelet 2. számú mellékletben szereplő nyomtatványon kell benyújtani Sülysáp Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatalába.
4. Az engedély nélküli fakivágás esetén a szabálysértő köteles a fa, cserjeérték összegét is megfizetni vagy ezen összegnek megfelelő értékű fát ültetni, azt pótolni. A pótlás nem tekinthető teljesítettnek, ha az ültetést, pótlást követő vegetációs időszak kezdetén a fa, cserje nem hajt ki. Ebben az esetben az ültetést meg kell ismételni.

A háztartási hulladék

13. § 

1. Háztartási hulladék (szemét): az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein valamint az intézményekben keletkező hulladék.
2. Egyes szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgy, lomb, bútor, stb.), valamint az azokhoz tartozó területeken, illetve közterületen keletkezett szilárd hulladék (szemét).
3. Nem minősül háztartási hulladéknak:

• az emberi ürülék,
• az állati hulla és trágya,
• a jég, a hó, a sár,
• az épület megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb - 20 kg-on felüli - mennyiségű anyag,
• robbanóveszélyes, mérgező, ill. fertőző anyag,
• a veszélyes hulladék.

14. § 

1. A háztartási és egyéb szilárd hulladék gyűjtése, elszállítása céljából Sülysáp Nagyközségi Önkormányzat megállapodást köt ezen tevékenység gyakorlására jogosult szolgáltatóval, mely szolgáltatást a lakosság kötelező közszolgáltatásként igénybe vesz.
2. Sülysáp Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a települési szilárd hulladék kezelésére szervezett közszolgáltatásról megalkotta 16/2007. (XII.17.) számú rendeletét, mely Sülysáp Nagyközség közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási tevékenységre és létesítményekre terjed ki.
3. A közszolgáltatás díját Sülysáp Nagyközség Önkormányzatának a települési szilárd hulladékkezelés közszolgáltatásáról szóló 17/2007. (XII.17.) rendelete szabályozza.
4. A háztartási hulladék szelektív gyűjtésére a településen hulladékgyűjtő edényeket helyezett el, melynek rendszeres kiürítéséről az (1) bekezdés szerinti szolgáltatóval megállapodást kötött.
5. Háztartási vagy egyéb szemét, illetve ipari hulladék elhelyezése az (1)-(2) bekezdésben megjelöltek kivételével Sülysáp Nagyközség egész területén tilos!

Egyéb, nem háztartási hulladék

15. § 

1. A háztartási hulladék fogalmába nem tartozó hulladékot a hulladéktároló edénybe rakni tilos!
2. A nem háztartási szemét (hulladék) összegyűjtéséről, saját költségen történő elszállításáról az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni.
3. Veszélyes hulladékot kihelyezni tilos!

Kerti hulladék

16. § 

1. Kerti hulladéknak minősül: belterületen, házikerti környezetben folytatott zöldség,- gyümölcs,- szőlő,- és dísznövény termesztéssel összefüggésben keletkezett növényi hulladék (szármaradványok, fás növények metszéséből származó nyesedék, hullott lomb stb.).
2. A levegővédelmi szempontokra tekintettel elsődlegesen a helyi komposztállással történő hulladékkezelést kell előnyben részesíteni.

(2a)   A (2) bekezdésben foglaltak érvényesülésének elősegítése érdekében az önkormányzat 1 db fa komposztálókeretet biztosít térítésmentesen azon sülysápi belterületi vagy zártkerti kertes ingatlannal rendelkező ingatlantulajdonos részére, akinek helyi köztartozása nincs. Az ingatlantulajdonos a komposztálókeret átvételével vállalja, hogy onnantól számított három évig nem végez égetést az ingatlanán, aminek megszegése esetén a komposztálókeretet köteles visszaszolgáltatni. A komposztálókeret – az esetleges tulajdonosváltástól függetlenül – egy ingatlanra legfeljebb egy alkalommal igényelhető.^[1]

3. Kerti hulladékot elégetni csaka 21-23. §-ban foglaltak betartásával szabad.^[2]

Állatok a közterületen

17. § 

1. A község pormentes közútjain állati vontatású járművel - célfuvarral történő le és felrakás idejét kivéve - várakozni és etetni tilos. A jármű hajtója az állatok után keletkezett trágyát köteles azonnal eltakarítani.
2. Állati hullát a közterületen elhagyni nem szabad. A közterületen elhullott állat elszállításáról bejelentés után a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
3. Közterületen az állatok legeltetése kizárólag a Polgármesteri Hivatal engedélyével történhet.
4. Az elhullajtott állati ürüléket, az állat gazdája illetve kísérője köteles összeszedni.

WC-k (árnyékszékek, illemhelyek) szennyvizek

18. § 

1. Minden huzamosabb emberi tartózkodásra szolgáló épülethez, valamint minden olyan területen, ahol tömegforgalom bonyolódik le, - vendéglátó-ipari üzemek, szórakozóhelyek, forgalmas közterületek, vasútállomás, sporttelepen - elegendő számú illemhelyet is kell létesíteni.
2. Illemhely létesítéséről az épület, intézmény, üzem, vállalat tulajdonosa (fenntartója) gondoskodik.
3. A közintézményekben, üzemekben, vendéglátó, szórakozóhelyeken és minden más nagyobb tömeg befogadására alkalmas nyilvános helyen az illemhelyek tisztántartására fokozott gondot kell fordítani. Vízöblítéses illemhelyek előterében folyóvizes kézmosó berendezés felszerelése mellett WC-papír, szappan, kéztörlő (kézszárító) biztosítása szükséges.
4. Az illemhelyek, latrinák űrgödrét a szükséghez képest ki kell üríteni és tartalmát arra engedéllyel rendelkező szolgáltatóval kell elszállíttatni. Kézi eszközzel történő tisztítást október 1-től március 30-ig pénteki munkanapokon szabad végezni. Ez a korlátozás a tőzeggel vagy más nedvszívó anyaggal kezelt űrgödörre nem vonatkozik. A tőzeggel kezelt ürüléket nem szabad közterületen még ideiglenesen sem lerakni. Az időbeni korlátozás a gépi eszközökkel történő tisztításra nem vonatkozik.
5. A község folyékony leürítőhelye a 021/14., 021/15., 021/16, 021/17, 021/18. hrsz.-ú külterületen fekszik (Nagymocsarina, zártkerti üdülőkön kívüli terület). A szennyvízszállító szolgáltató a lakossági eredetű szennyvizet a kijelölt leürítőhelyre köteles szállítani és leüríteni. A leürítőhelyre csak lakossági eredetű kommunális szennyvizet lehet leüríteni.

Kút tisztántartása

19. § 

1. Ivóvizet szolgáltató kút, közkifolyó vagy foglalt forrás környékét úgy kell kiképezni, hogy az elcsurgó víz a kútba, illetve a forrásba vissza ne folyhasson. A lecsurgó víz elvezetéséről a kút fenntartójának kell gondoskodni.
2. Az ivóvizet szolgáltató kút fenntartójának kell gondoskodni a lecsurgó víz elvezetéséről. Az ivóvizet szolgáltató kút, közkifolyó vagy foglalt forrás környékén mosakodni, gépjárművet mosni - állatokat itatni - vagy más környezetet szennyező tevékenységet folytatni tilos.
3. Ásott kútba csapadékvizet vagy szennyvizet vezetni tilos.
4. Az ivásra alkalmatlan szennyezett, fertőzött vizet szolgáltató közhasználatú kutat a Polgármesteri Hivatalnak - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat - véleményével egyezően „nem ivóvíz” feliratú táblával kell ellátni.

Egészségre ártalmas, káros rovarok, rágcsálók irtása

20. § 

1. Minden üzemi és lakóépület használója köteles az ingatlan területén a legyek, rovarok irtásának végrehajtásáról és elszaporodásának megelőzéséről saját költségén gondoskodni.
2. A Polgármesteri Hivatal szükség esetén általános légy- és rovarirtást rendelhet el. A légyirtó (permetező, porozó anyag) beszerzéséről és alkalmazásáról az ingatlan használója, ill. tulajdonosa köteles gondoskodni.
3. A rágcsálók, egerek, patkányok, stb. elszaporodásának megakadályozása a lakosság kötelessége. A rágcsálók nagymérvű elszaporodását, vagy tömeges elhullását az ingatlan használója (tulajdonosa) ill. az ilyen körülményt észlelő lakosok a Polgármesteri Hivatalnak kötelesek bejelenteni.
4. A rágcsálók nagyfokú elszaporodása esetén a Polgármesteri Hivatal általános nagytakarítást és rágcsálóirtást rendelhet el.
5. A szúnyogtenyésztő helyek megszüntetése (belvizek, tócsák, vízpangások) elvezetése a közterületen a Polgármesteri Hivatal által megbízott szerv, egyéb ingatlanokon pedig az ingatlan használója, tulajdonosa kötelessége.

Égetési szabályok

21. § 

1. E rendelet alkalmazása szempontjából avarnak, kerti hulladéknak minősül a száraz lomb, nyesedék illetve gally, elszáradt növény.
2. A keletkezett avart, kerti hulladékot csak száraz állapotban és a tűzvédelmi előírások megtartása mellett szabad elégetni.
3. Avart, kerti hulladékot égetni kizárólag a március 1. és május 15., valamint a szeptember 1. és november 15. közötti időszakban, pénteki napokon 8 órától 19 óráig szabad.^[3]
4. Hétvégén és ünnepnapokon valamint az általános tűzgyújtási tilalom idején az égetés tilos!
5. Az égetést csak szélcsendes időben lehet folytatni, párás, ködös, szeles időjárás esetén az égetés ezekben az időszakokban is tilos!
6. Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális illetve ipari eredetű hulladékot. Minden más, nem kerti hulladéknak minősülő hulladék és szemét égetése szigorúan tilos!
7. Tilos az avar égetése közterületen.
8. A hatóságilag elrendelt tűzgyújtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

22. §  

1. Égetést csak cselekvőképes személy végezhet.
2. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, az égetés hősugárzása kárt ne okozzon, tűz és robbanásveszély ne keletkezzen.
3. Az égetés során a tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad és veszély esetén illetve a munka végeztével a tüzet azonnal el kell oltani.
4. A tüzelés színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható illetőleg a tűz eloltható.
5. Az égetést lakott épülettől legalább 15 méter távolságban szabad végezni.

23. § 

1. Az, aki a tilalom ellenére illetve az e rendeletben meghatározottaktól eltérően avart, kerti hulladékot, illetve más jellegű, kerti hulladéknak nem minősülő hulladékot éget, illetve azt a személyt, aki háztartási, vagy más jellegű tevékenysége során káros levegőszennyezést okoz, szabálysértést követ el, mely cselekményért légszennyezési bírsággal sújtható.
2. Az e rendeletben szabályozott kerti hulladék égetésén kívüli növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék, lábon álló növényzet illetve tarló égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.

Vegyes rendelkezések

24. §^[4]

E rendeletben foglalt előírások megsértése – magasabb szintű jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – helyben tiltott, közösségellenes magatartásnak minősül, amely a helyben tiltott, kirívóan közösségellenes magatartások jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint százötvenezer forintig terjedhető közigazgatási bírsággal sújtható.

Záró rendelkezések

25. § 

1. Jelen önkormányzati rendelet 2009. október 16-tól lép hatályba, ezzel egyidőben hatályát veszti a 17/2004.(VII.12.) rendelet.
2. A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik, a helyi sajtó és hirdetőtáblán történő elhelyezés útján.

Sülysáp, 2009. október 7.

                     Gulyásné dr. Gál Ilona                                                Horinka László

                                 jegyző                                                            polgármester                                                                                                                                                                      

1. számú melléklet

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT

POLGÁRMESTERI HIVATALA

növénytelepítési engedély kérelem közterületen

Kérelmező neve:

___________________________________________________________________________

Címe:

___________________________________________________________________________

Adatok a telepítendő fáról, cserjéről:

A kérelmezett növénytelepítés helyszíne:

___________________________________________________________________________

Csatolt dokumentumok felsorolása:

___________________________________________________________________________               

SÜLYSÁP, __________________  

                                                                                                   ______________________

                                                                                                                   kérelmező

2. számú melléklet

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT

POLGÁRMESTERI HIVATALA

fakivágási engedély kérelem közterületen álló fákra

Kérelmező neve:

___________________________________________________________________________

Címe:

___________________________________________________________________________

Adatok a kivágandó fáról:

A kérelmezett fakivágás helyszíne:

___________________________________________________________________________

A fakivágási engedély kérelem indoka:

___________________________________________________________________________   

___________________________________________________________________________

Nyilatkozat:

1. kérelmező a fakivágást önerőből kívánja elvégezni                   ¨

2. a fakivágást az Önkormányzat végezze el                                 ¨

Szándéknyilatkozat a fa pótlására vonatkozóan:

___________________________________________________________________________   

Csatolt dokumentumok felsorolása:

___________________________________________________________________________   

SÜLYSÁP, _________________     

                                                                                                   ______________________

                                                                                                                   kérelmező