Sülysáp Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2012. 02. 29- 2012. 02. 29Sülysáp Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
2012-02-29-tól 2012-02-29-ig
EGYSÉGES SZERKEZETBEN
a 2/2013. (II. 15.), 13/2015. (IX. 1.), 13/2017. (V. 26.) és a 20/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelettel
Sülysáp Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikkével és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésével kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) 6. és 11. pontjára, az 5. § (2) b) pontjára, a 13. § (1) bekezdésére és a 18. § (1) bekezdésére a következőket rendeli el:
- A rendelet hatálya
1. §
- E rendelet hatálya kiterjed
- Sülysáp Nagyközség Önkormányzatára (a továbbiakban: önkormányzat), annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és irányítása alatt működő költségvetési szervekre;
- az önkormányzat tulajdonára és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra.
- Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének és elidegenítéseinek szabályairól, valamint a közterületek használatáról, hasznosításáról külön önkormányzati rendeletek rendelkeznek.
- Az önkormányzati vagyon besorolása és nyilvántartása
2. §
- Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.
- Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza
- Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.
a) Az önkormányzat által vagyonkezelésbe adott vagyonelemeket a 6. melléklet tartalmazza.[1]
- A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek egyikét sem minősíti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.
3. §
- Az önkormányzati vagyon besorolásával kapcsolatos döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
- A képviselő-testület döntéséhez kikéri a pénzügyekért és vagyongazdálkodásért felelős bizottsága véleményét, amit a bizottság az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének figyelembe vételével alakít ki.
4. §
Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint kell nyilvántartást vezetni.
- Az önkormányzati vagyon hasznosítása
5. §
- A tulajdonost megillető jogok közül a rendelkezési jog gyakorlására – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – közvetlenül a képviselő-testület jogosult.
- A képviselő-testület jelen felhatalmazása alapján a polgármester jogosult
- 500 ezer Ft értékhatárt meg nem haladó vagyontárgy vásárlásának jóváhagyására,
- 500 ezer Ft értékhatár alatti vagyontárgy értékesítésére, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedésére, cseréjére,
- 50 ezer Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meg nem haladó elavult ingóságok értékesítésére,
- értékhatár nélkül olyan szerződések megkötésére, melyek alapján az önkormányzat ellenérték nélkül szerzi meg településrendezési tervben közút vagy egyéb közcélú felhasználásra rendelt ingatlan tulajdonjogát,
- a képviselő-testület tulajdonosi döntései alapján a szerződések megkötésére,
- a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
- a nem intézményi használatban lévő vagyontárgyakra vonatkozó bérleti szerződések megkötésére,
- a biztosítási szerződések megkötésére,
- olyan szerződési ajánlatok saját hatáskörű elutasítására, melyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
- a szerződésekben foglaltak teljesítésének ellenőrzésére és indokolt esetben a szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtételére,
- a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez kért tulajdonosi hozzájárulás megadására,
- a kisösszegű követelések törlésére.
- A polgármester a (2) bekezdéssel kapott felhatalmazáson alapuló döntéseiről és intézkedéseiről negyedévente beszámol a képviselő-testületnek.
6. §
- Az önkormányzati tulajdonban álló – 15 millió forint értékhatár feletti – vagyonelemek tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
- Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés előkészítése Sülysáp Nagyközség Polgármesteri Hivatalának feladata.
- A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester vagy az általa arra felhatalmazott személy jogosult.
- [2]Amennyiben valamely az (1) bekezdés hatálya alá eső, de értékesítésre meg nem hirdetett vagyonelem vonatkozásában vételi ajánlat érkezik az önkormányzathoz, annak célját és tartalmát mérlegelve – különös tekintettel a foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési szempontokra – a Képviselő-testület dönthet úgy, hogy versenyeztetési eljárás nélkül értékesíti a vagyonelemet az ajánlattevő részére, azzal, hogy e rendelet egyéb vonatkozó előírásait ebben az esetben is érvényesíteni kell.
7. §
- A vagyonkezelésbe vagy hasznosításba adott önkormányzati vagyon hasznosításáról – amennyiben erről külön vagyonkezelői vagy bérleti szerződés nem rendelkezik – a vagyon kezelője, használója jogosult dönteni.
- Az önkormányzat irányítása alatt működő szervek feladatellátásához biztosított, és az intézmények rendelkezésére bocsátott önkormányzati vagyon csak oly mértékben hasznosítható az intézmény alapfeladatától eltérő célra, amennyiben az nem veszélyezteti a cél szerinti működést.
- Az önkormányzat által fenntartott, illetve működtetett intézmények használatában levő létesítmények más célú igénybevételének (bérbevételének) díjait a 4. melléklet tartalmazza, melyeket a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni.[3]
- Amennyiben az igénybevétel az igénylő személye vagy az igénybevétel célja tekintettel különös méltánylást igényel és a megvalósuló program a település lakóközösségének javát szolgálja, illetve hosszú távú megállapodás esetén a 4. mellékletben foglalt díjaktól el lehet térni.[4]
- A műfüves sportpálya díjmentes igénybevételére jogosult[5]
- a Magyar Labdarúgó Szövetség (az általa szervezett országos labdarúgó szakmai programokhoz – elsősorban Bozsik program és szabadidőfutball – kapcsolódó tornák, rendezvények, versenyek lebonyolításához) időbeli korlátozás nélkül,
- a Sülysáp KSK heti 4 órában,
- a Sülysápi Gyerekfoci Egyesület heti 2 órában,
- a Sülysáp Szabadidő SE heti 1 órában.
- Az igénybevételre vonatkozó szerződést a Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár vonatkozásában az intézményvezető, egyéb létesítmények vonatkozásában a polgármester vagy meghatalmazottja jogosult megkötni.[6]
- A létesítmények igénybevétele esetén az 5. melléklet szerinti bérleti szerződés alkalmazható, azonban ettől – a szükséges tartalmi elemek megtartása mellett – el lehet térni.[7]
- A felajánlott vagyon elfogadása
8. §
- Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.
- Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő a képviselő-testület jóváhagyásával fogadhatja el, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
- Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
9. §
- A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
- Ha a visszterhes vagyonátruházási szerződés tárgya ingatlan, a képviselő-testület az ingatlan eladási vagy vételi árát a pénzügyekért és vagyongazdálkodásért felelős bizottsága véleményének figyelembe vételével határozza meg. A bizottság adó- és értékbizonyítvány vagy ingatlanforgalmi értékbecslés elkészíttetésére tehet javaslatot.
- Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
- Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
- Az önkormányzati követelés elengedése
10. §
- Az önkormányzat és szerve csak a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
- csődegyezségi megállapodásban,
- bírói egyezség keretében,
- felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
- a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
- ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
- kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
- A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.
- A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.
- Az önkormányzat gazdasági érdekeinek védelme
11. §
- Versenyeztetés útján történő vagyonhasznosítás esetén az eljárás előkészítő dokumentumai és az eljárás során hozott közbülső döntések titkosnak minősülnek, ilyen iratokba a Polgármesteri Hivatal betekintést nem engedélyezheti, és a pályázati hirdetmény megjelenését követően is csak a hirdetményben közölt feltételekkel adhat át dokumentációt más személyeknek.
- Versenyeztetés nélküli vagyonhasznosítás esetén az eljárás előkészítő dokumentumai és az eljárás során hozott közbülső döntések titkosnak minősülnek.
- Önkormányzati vagyonszerzés esetén az ingatlanszerzés tárgyában kötendő jogügylet feltételei a szerződés megkötéséről szóló döntés meghozataláig nem hozhatók nyilvánosságra.
- Amennyiben az Önkormányzat olyan szerződési ajánlat címzettje, melyben az ajánlattevő kiköti – amennyiben ezt törvény vagy más jogszabály nem tiltja –, hogy ajánlatát szerzőségkötésig titkosan kell kezelni, az ajánlat tartalma kívülálló tudomására nem hozható.
- A képviselő-testület és érintett bizottságai az (1)-(4) bekezdésbe vágó esetekben zárt ülésen hozzák meg döntéseiket.
- Záró rendelkezések
12. §
- E rendelet 2012. március 1-jén lép hatályba.
- Hatályát veszti az önkormányzat ingatlanvagyonnal, a vagyoni értékű jogokkal és értékpapírokkal való gazdálkodásról szóló 5/2001. (II. 26.) és 16/2004. (VII. 12.) önkormányzati rendelete.
Sülysáp, 2012. február 27.
Horinka László s.k. Tóth Krisztina s.k.
polgármester jegyző
Beiktatta: 20/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2017. szeptember 23-tól.
Beiktatta: 13/2015. (IX. 1.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2015. szeptember 2-től.
Beiktatta: 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2013. március 1-től.
Beiktatta: 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2013. március 1-től.
Beiktatta: 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2013. március 1-től.
Beiktatta: 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2013. március 1-től.
Beiktatta: 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2013. március 1-től.