EGYSÉGES SZERKEZETBEN

a módosításáról szóló 7/2015. (II. 20.), 18/2015. (XII.18.), 17/2017. (VIII. 25.), 24/2017. (XI. 24.) és a 10/2018. (IX. 21.) önkormányzati rendelettel

Sülysáp Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésével, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 8. pontjával, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2), 2. §, 10. § (1), 26. §, 32. § (3), 45. §, 62. § (2), 92. § (1) és 132. § (4) bekezdésével kapott feladatkörében és felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

1. E rendelet hatálya – az Sztv. 6. §, 7. § (1) és 32/A. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.
2. Sülysáp Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a szociálisan rászorulók részére – az e rendeletben szabályozott feltételekkel – szociális ellátást biztosít, melynek formái:
   1. pénzbeli szociális ellátások,
   2. természetben nyújtott szociális ellátások,
   3. személyes gondoskodás útján nyújtott szociális ellátások.
3. Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4-16. §-a határozza meg. Az egyes ellátásoknál alkalmazandó sajátos eljárási szabályokat e rendelet állapítja meg.
4. Az ellátásra vonatkozó kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.
5. A kérelmezőnek a kérelemben feltüntetett jövedelemadatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint, a vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni.
6. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások megállapításáról a Képviselő-testület felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A személyes gondoskodás útján nyújtott szociális ellátásokról az érintett intézmény vezetője dönt.

II. Fejezet

Pénzbeli szociális ellátások

2. §

1. Az önkormányzat az e rendeletben megállapított jogosultsági feltételek fennállása esetén, pénzbeli ellátásként, rendszeres vagy eseti jelleggel települési támogatást nyújt.
2. Rendszeres ellátások:
   1. települési lakásfenntartási támogatás,
   2. települési létfenntartási támogatás,
   3. települési utazási támogatás.^[1]
3. Eseti ellátások:
   1. települési krízistámogatás,
   2. települési temetési kölcsön.
4. Rendszeres ellátás akkor állapítható meg, ha
   1. a rászorultságot a kérelem benyújtásától számított egy éven belül készült környezettanulmány is alátámasztja,
   2. a kérelmező lakóhelye és lakókörnyezete gondozott, azaz
      27. a lakóhelyül szolgáló lakóház vagy lakás tiszta és rendezett,
      28. a lakóhelyhez tartozó udvar ápolt, gaz- és hulladékmentes,
      29. az ingatlan előtti, az útig terjedő közterületrész - beleértve a járdát és az árkot is - tisztántartott, télen hó- és síkosságmentesített.

3. §

1. A pénzbeli ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell előterjeszteni az erre rendszeresített nyomtatványon.
2. A család vagy háztartás egyidőben többféle támogatást is igényelhet, azonban a települési lakásfenntartási támogatást egyidőben legfeljebb egy személy veheti igénybe háztartásonként, a létfenntartási támogatást egyidőben legfeljebb egy személy veheti igénybe családonként.^[2]
3. A rendszeres települési támogatást a kérelem benyújtásának hónapjától vagy, ha a benyújtáskor van folyamatban levő ellátás, annak lejártát követő hónaptól kezdődően kell megállapítani.
4. A rendszeres települési támogatást utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani. A pénzbeli ellátások kifizetése – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik - a házipénztárból készpénzben történik, de az ellátásra jogosult kérelmezheti az utalással történő kifizetést.
5. Amennyiben a pénzbeli ellátás cél szerinti felhasználása nem látszik biztosítottnak, az azt megállapító határozatban kijelölhető a családsegítő szolgálat munkatársa, hogy a kérelmezővel együttműködve gondoskodjon a támogatás megfelelő felhasználásáról.

1. Települési lakásfenntartási támogatás

4. §

1. Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, ahol
   1. a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át,
   2. a háztartás tagjainak vagyona nincs és
   3. igazoltan igénybe veszi a hulladékszállítási közszolgáltatást, amennyiben az számára biztosított a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint.^[3]
2. A támogatás egy hónapra eső összegét a háztartásban egy főre jutó jövedelem arányában kell megállapítani, a következők szerint:
   1. nyugdíjminimum 100 %-át meg nem haladó jövedelem esetén                       7.500 Ft
   2. nyugdíjminimum 101-150 %-a, egyedül közötti jövedelem esetén                 5.000 Ft
   3. nyugdíjminimum 151-200 %-a közötti jövedelem esetén                                2.500 Ft
3. Egyszemélyes háztartás esetén a támogatási összeg a (2) bekezdés szerinti összegek 120 %-a.
4. A támogatást havi rendszerességgel, legfeljebb 12 hónapra lehet megállapítani.
5. A megállapított támogatást elsősorban természetbeni ellátásként kell biztosítani a háztartás által igénybe vett közüzemi szolgáltatások díjainak kiegyenlítésére, közvetlenül a szolgáltatónak történő átutalással, a következő sorrendben:
   1. hulladékszállítási közszolgáltatás,
   2. ivóvíz- és csatornaszolgáltatás,
   3. áram- vagy gázszolgáltatás a kérelmező választása szerint,
6. Amennyiben a megállapított támogatás meghaladja a közüzemi szolgáltatások díjainak összegét, a támogatás fennmaradó részét a kérelmező részére kell kifizetni.

2. Települési létfenntartási támogatás

5. §

(1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki, vagy akinek családja időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, mivel

a) a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 75 %-át,^[4]

b) a család tagjainak vagyona nincs.

c) a család koruk, egészségi állapotuk és egyéb körülményeik alapján munkavállalásra alkalmas tagjai rendelkeznek munkajogviszonnyal vagy ennek hiányában regisztrált álláskeresők.^[5]

(2)   A támogatás egyhavi összegét a család létszámának arányában kell megállapítani, a következők szerint:^[6]

1. a kérelmezőre és családtagjaira személyenként                                                3.000 Ft
2. egyedül élő személy esetén                                                                              5.000 Ft
3. a családban adható támogatás maximális havi összege                                    9.000 Ft

(3)   A támogatást havi rendszerességgel, legfeljebb 12 hónapra lehet megállapítani.

(4)   Amennyiben az önkormányzat a kérelmezőnek vagy családtagjának, illetve a már támogatásban részesülőnek közfoglalkoztatásban való részvételt ajánlott fel, de azt nem fogadták el, vagy a közfoglalkoztatás keretében önhibájukból a közfoglalkoztató azonnali felmondással jogviszonyukat megszüntette, úgy a család részére települési létfenntartási támogatás a felajánlott közfoglalkoztatás visszautasításától vagy a jogviszony megszűnésétől számított egy éven belül nem adható. A már támogatásban részesülők esetében a támogatást meg kell szüntetni.^[7]

„2/A. Települési utazási támogatás^[8]

5/A. §

1. Települési utazási támogatásra jogosult az a személy, aki a helyi tömegközlekedést (autóbuszos személyszállítás) bérletjeggyel veszi igénybe és az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:
   1. tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos,
   2. 18 éven aluli,
   3. 25 éven aluli és közoktatásban nappali rendszerű oktatásban vesz részt vagy felsőoktatásban nappali tagozaton tanul,
   4. bármilyen jogcímen nyugellátásban részesül, de ingyenes utazásra nem jogosult,
   5. bármely más jogcímen települési támogatásban részesül.
2. A támogatás egyhavi összege 500 Ft, mely a jogosultságot megállapító döntés alapján mindaddig folyósítható, amíg a jogosultsági feltételekben nem következik be változás.
3. A támogatás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a megvásárolt bérletjegy igazoló szelvényét és az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek valamelyikének fennállását alátámasztó okirat másolatát.
4. A jogosultság megállapítását követően a támogatás folyósításának feltétele a megvásárolt bérletjegy igazoló szelvényének benyújtása.”

3. Települési krízistámogatás

6. §

1. Települési krízistámogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, illetve a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.
2. A létfenntartást veszélyeztető többletkiadás kapcsolódhat különösen
   1. betegséghez,
   2. halálesethez,
   3. elemi kár elhárításához,
   4. a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
   5. iskoláztatáshoz,
   6. a gyermek fogadásának előkészítéséhez,
   7. a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,
   8. a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez.
3. A bekövetkezett rendkívüli élethelyzet akkor minősül létfenntartást veszélyeztetőnek, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át.
4. A támogatás maximális összege 20.000 Ft.^[9]
5. A települési krízistámogatást a kérelem benyújtásától számított legfeljebb 3 munkanapon belül kell megállapítani és kifizetni.

4. Települési temetési kölcsön

7. §

1. Az önkormányzat a közeli hozzátartozó halála miatt nehéz élethelyzetbe került, ezért időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személy részére a temetési költségek rendezésére visszatérítendő támogatás formájában kamatmentes kölcsönt nyújt.
2. Települési temetési kölcsön annak adható, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 200 %-át,
3. A kölcsön iránti kérelmet az a hozzátartozó nyújthatja be, akinek a nevére a temetési számla szól.
4. A kölcsön összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségéig terjedhet, és legfeljebb 12 hónapos részletre nyújtható.
5. Az önkormányzat a kölcsön összegét közvetlenül a temetkezési szolgáltatónak fizeti ki.
6. A vissza nem fizetett kölcsön összege adók módjára behajtható. Ha az adós két egymást követő alkalommal nem teljesíti részletfizetési kötelezettségét, az Önkormányzat jogosult visszafizettetni a kölcsön teljes fennmaradt összegét vagy a végrehajtási eljárást megindítani. A meg nem fizetett települési temetési kölcsön az igénylő számára juttatott egyéb települési támogatásból letiltható.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

8. §

1. Az e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások – egészben vagy részben – természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni ellátásként biztosítható
   1. az élelmiszer,
   2. a tüzelő,
   3. a közüzemi díjak térítése,
   4. az utalvány,
   5. a gyermekintézmények térítési díjának térítése,
   6. a helyi autóbuszjáratra szóló havijegy (bérlet).
2. Az önkormányzat természetben nyújtott szociális ellátás: mentesítés a köztemetés megtérítése alól.

5. Mentesítés a köztemetés megtérítése alól

9. §

            Elhunyt köztemetés keretében, közköltségen történő eltemettetése esetén kérelemre az Önkormányzat az Sztv. 48. § (3) b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben annak

1. családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át, egyedül élő esetében annak 200 %-át, és
2. a temetési költség megtérítése – még kamatmentes kölcsön formájában is – veszélyeztetné a család megélhetését.

IV. Fejezet^[10]

Személyes gondoskodás útján nyújtott szociális ellátások

10. §

1. Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében az alábbi szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat nyújtja:
   1. az Sztv. 62. §-ában meghatározott étkeztetés,
   2. az Sztv. 65/F. §-ában meghatározott nappali ellátás,
   3. az Sztv. 63. §-ában meghatározott házi segítségnyújtás,
   4. az Sztv. 64. §-ában meghatározott családsegítés,
   5. a Gyvt. 39-40. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás.
2. Az (1) bekezdés szerinti ellátásokat a Dr. Gáspár István Humánszolgáltató Központ (székhelye: 2241 Sülysáp, Vasút u. 24/A.; a továbbiakban: Szolgáltató) útján biztosítja.
3. A településen a Váci Egyházmegye Szamaritánus Szolgálat Intézményfenntartó Központ (székhelye: 2600 Vác Migazzi Kristóf tér 1.) népkonyhán történő étkeztetést biztosít, amiben az Önkormányzat együttműködik.^[11]

5/A. Az ellátások igénybevételének feltételei

10/A. §

1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátások iránti kérelmet a Szolgáltató intézményvezetőjéhez kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a kérelmezett ellátástípusnak megfelelő, külön jogszabályban előírt, kitöltött formanyomtatványokat és okiratokat.
2. Az ellátás biztosításáról vagy a kérelem elutasításáról az intézményvezető dönt.
3. A házi segítségnyújtás igénybevételének megkezdése előtt az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásban az ellátási forma szerinti megállapodást köt a Szolgáltatóval. A megállapodás megkötésére az intézményvezető jogosult. A megállapodás kötelező tartalmi elemei:
   1. az ellátás nyújtásának helye,
   2. az ellátás időtartama,
   3. az ellátás tartalma,
   4. a személyi térítési díj összege, megfizetésének módja és határideje,
   5. a megállapodás megszűnésének esetei.
4. A Szolgáltató külön eljárás nélkül biztosítja az ellátást, ha
   1. az igénybe vevő önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,
   2. a háziorvos, kezelő orvos szakvéleménye szerint az ellátás soron kívül történő biztosítása szükséges,
   3. a rászoruló szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, ami a gyorsított ellátást igényli.
5. A személyes gondoskodás igénybevételéért – az Sztv.-ben és az e rendeletben foglaltak kivételével – térítési díjat kell fizetni. A Szolgáltató által nyújtott, a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját az 1. melléklet tartalmazza; a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.
6. A térítési díj megfizetésére kötelezettek, az ingyenes ellátásban részesülők és a kedvezmények körét, valamint az ellátás szabályait az Sztv., a Gyvt. és végrehajtási rendeletei tartalmazzák. A személyi térítési díj összegét az intézményvezető állapítja meg az intézményi térítési díj és a kedvezmények, mentességek figyelembe vételével.

5/B. Az ellátások megszüntetésének esetei, módjai

10/B. §

1. Az ellátott, illetve törvényes képviselője az ellátás megszüntetését kezdeményezheti az intézményvezetőnél. Az ellátás a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.
2. Az intézményvezető megszünteti az ellátást
   1. ha az ellátás biztosítása a továbbiakban nem indokolt,
   2. ha másik ellátási forma indokolt,
   3. a térítési díj megfizetésének két hónapot meghaladó elmaradása esetén,
   4. az ellátott halála esetén.
3. Az ellátás megszüntetésről az intézményvezető írásban értesíti az ellátottat, megjelölve a megszüntetés elleni jogorvoslat lehetőségét.
4. Amennyiben az ellátott nem ért egyet az ellátás megszüntetésével az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a Társulás, mint fenntartó felé fellebbezéssel élhet, melyet a Szolgáltatónál kell előterjeszteni. A fellebbezésről a Társulási Tanács dönt.  Ilyen esetben az ellátást mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó vagy a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot hoz.
5. Az ellátás megszüntetésekor a felek elszámolnak a térítési díjat, illetve az esetleges követeléseket, kárigényt illetően, és megállapodnak a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének rendjéről és feltételeiről.

6. Étkeztetés

11. §

1. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
   1. koruk,
   2. egészségi állapotuk,
   3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
   4. szenvedélybetegségük vagy
   5. hajléktalanságuk

miatt.

2. Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.
3. Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.
4. Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
5. Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Sztv. alapján hajléktalannak minősül, és az ellátás hiánya az életét, testi épségét veszélyezteti.
6. Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy az ne haladja meg az igénylő jövedelmének 25 %-át.
7. Az önkormányzat és intézményei, valamint a TÁVÜSZ Kft. és a sülysápi általános iskolák dolgozói az étkezést kedvezményes, az 1. melléklet szerinti ún. alkalmazotti térítési díj ellenében vehetik igénybe.

7. Nappali ellátás – Idősek Klubja

12. §

1.  Az önkormányzat az Sztv. 65/F. §-ában meghatározott jogosultak részére az Idősek Klubja formájában 25 fő részére nappali ellátást nyújt  
2. Az ellátás személyi térítési díját úgy kell megállapítani, hogy az az ellátott havi jövedelmének 25 %-át, amennyiben a nappali ellátás mellett étkeztetést is nyújtanak, 30 %-át ne haladja meg. 

8. Házi segítségnyújtás

13. §

1. Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
2. A házi segítségnyújtást a következő személyek vehetik igénybe:
   1. azok a rászorulók, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,
   2. azok a pszichiátriai betegek, fogyatékos személyek, szenvedélybetegek, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladatok ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
   3. egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek, akik ezt igénylik,
   4. azok, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.
3. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
   1. az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
   2. az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
   3. a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
4. A Szolgáltató az ellátásról szociális gondozó útján gondoskodik. A szociális gondozó feladata:
   1. a rászoruló személyek otthonukban történő ellátása,
   2. az otthoni környezet rendjének biztosítása,
   3. az ellátott egészségügyi állapota miatt megkívánt együttműködés a háziorvossal és más orvosi ellátást biztosító egészségügyi szervekkel,
   4. a rászoruló étkezésének biztosítása, a szociális étkeztetés igénybevételével.
5. A gondozási szükséglet nem haladhatja meg a napi 4 órát, ellenkező esetben az ellátásra vonatkozó megállapodás megszűnik.

8/A. Családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás tartalma

13/A. §

1. A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
2. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését és a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.  

8/B. Népkonyhán történő étkeztetés

13/B. §

1. Népkonyhán történő étkeztetést azon személyek vehetik igénybe, akiknek erre való jogosultságát az Önkormányzat igazolja.
2. A népkonyhán történő étkeztetésre jogosult azon nagykorú személy, aki bármilyen jogcímen rendszeres települési támogatásban részesül, továbbá nagykorú családtagjai és a vele egy háztartásban élő nagykorú személyek.
3. A népkonyhai étkezést a Sülysáp, Vasút u. 24/A. szám alatti idősek nappali otthonában lehet igénybe venni munkanapokon, helyben fogyasztással vagy saját ételhordóban történő elszállítással.
4. Amennyiben a szolgáltatást a jogosult előzetes lemondás nélkül nem veszi igénybe, jogosultságát elveszíti, és azt újra igazoltatnia kell.^[12]

V. Fejezet

Egyéb rendelkezések

14. §

            Az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a szociálpolitikai kerekasztal tagjai a következő szervezetek képviselői:

1. Tápiómenti Kisbárka Egyesület,
2. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti egyházak helyi szervezetei.

15. §

       A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

VI. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

16. §

1. E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
2. Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályairól 22/2010. (XII. 28.) önkormányzati rendelet.
3. Települési lakásfenntartási támogatás a folyamatban levő lakásfenntartási támogatás kifutásáig nem vehető igénybe.

Sülysáp, 2015. február 19.

                           Horinka László                                                   Tóth Krisztina

                             polgármester                                                            jegyző

1. melléklet a 3/2015. (II. 20.) önkormányzati rendelethez

A sülysápi Gondozási Központ útján biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjai

I. Étkeztetés

1. Alapadatok

1. Intézményi térítési díj /havi 21 ellátási napra számítva/

1. Egyéb térítési díjak

1. Alkalmazotti térítési díj = 382 Ft + áfa x étkezési napok száma.
2. Vendégebéd térítési díja = 600 Ft + áfa x étkezési napok száma.

II. Nappali ellátás

1. Alapadatok

1. Intézményi térítési díj /havi 21 ellátási napra számítva/

III. A személyi térítési díj megállapításánál figyelembe veendő jövedelmi sávok és térítési arányok

4. Házi segítségnyújtás^[13]

A házi segítségnyújtás térítési díja 2016. január 1-jétől 370 Ft / gondozási óra.