Sülysáp Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II. 20.) önkormányzati rendelete
a helyi szociális ellátásokról
Hatályos: 2019. 08. 12- 2019. 10. 03Sülysáp Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.20..) önkormányzati rendelete
a helyi szociális ellátásokról
2019-08-12-tól 2019-10-03-ig
EGYSÉGES SZERKEZETBEN
a módosításáról szóló 7/2015. (II. 20.), 18/2015. (XII.18.), 17/2017. (VIII. 25.), 24/2017. (XI. 24.) és a 10/2018. (IX. 21.) önkormányzati rendelettel
Sülysáp Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésével, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 8. pontjával, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2), 2. §, 10. § (1), 26. §, 32. § (3), 45. §, 62. § (2), 92. § (1) és 132. § (4) bekezdésével kapott feladatkörében és felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
- §
- E rendelet hatálya – az Sztv. 6. §, 7. § (1) és 32/A. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.
- Sülysáp Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a szociálisan rászorulók részére – az e rendeletben szabályozott feltételekkel – szociális ellátást biztosít, melynek formái:
- pénzbeli szociális ellátások,
- természetben nyújtott szociális ellátások,
- személyes gondoskodás útján nyújtott szociális ellátások.
- Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4-16. §-a határozza meg. Az egyes ellátásoknál alkalmazandó sajátos eljárási szabályokat e rendelet állapítja meg.
- Az ellátásra vonatkozó kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.
- A kérelmezőnek a kérelemben feltüntetett jövedelemadatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint, a vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni.
- A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások megállapításáról a Képviselő-testület felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A személyes gondoskodás útján nyújtott szociális ellátásokról az érintett intézmény vezetője dönt.
II. Fejezet
Pénzbeli szociális ellátások
- §
- Az önkormányzat az e rendeletben megállapított jogosultsági feltételek fennállása esetén, pénzbeli ellátásként, rendszeres vagy eseti jelleggel települési támogatást nyújt.
- Rendszeres ellátások:
- települési lakásfenntartási támogatás,
- települési létfenntartási támogatás,
- települési utazási támogatás.[1]
- Eseti ellátások:
- települési krízistámogatás,
- települési temetési kölcsön.
- Rendszeres ellátás akkor állapítható meg, ha
- a rászorultságot a kérelem benyújtásától számított egy éven belül készült környezettanulmány is alátámasztja,
- a kérelmező lakóhelye és lakókörnyezete gondozott, azaz
- a lakóhelyül szolgáló lakóház vagy lakás tiszta és rendezett,
- a lakóhelyhez tartozó udvar ápolt, gaz- és hulladékmentes,
- az ingatlan előtti, az útig terjedő közterületrész - beleértve a járdát és az árkot is - tisztántartott, télen hó- és síkosságmentesített.
- §
- A pénzbeli ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell előterjeszteni az erre rendszeresített nyomtatványon.
- A család vagy háztartás egyidőben többféle támogatást is igényelhet, azonban a települési lakásfenntartási támogatást egyidőben legfeljebb egy személy veheti igénybe háztartásonként, a létfenntartási támogatást egyidőben legfeljebb egy személy veheti igénybe családonként.[2]
- A rendszeres települési támogatást a kérelem benyújtásának hónapjától vagy, ha a benyújtáskor van folyamatban levő ellátás, annak lejártát követő hónaptól kezdődően kell megállapítani.
- A rendszeres települési támogatást utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani. A pénzbeli ellátások kifizetése – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik - a házipénztárból készpénzben történik, de az ellátásra jogosult kérelmezheti az utalással történő kifizetést.
- Amennyiben a pénzbeli ellátás cél szerinti felhasználása nem látszik biztosítottnak, az azt megállapító határozatban kijelölhető a családsegítő szolgálat munkatársa, hogy a kérelmezővel együttműködve gondoskodjon a támogatás megfelelő felhasználásáról.
- Települési lakásfenntartási támogatás
- §
- Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, ahol
- a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át,
- a háztartás tagjainak vagyona nincs és
- igazoltan igénybe veszi a hulladékszállítási közszolgáltatást, amennyiben az számára biztosított a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint.[3]
- A támogatás egy hónapra eső összegét a háztartásban egy főre jutó jövedelem arányában kell megállapítani, a következők szerint:
- nyugdíjminimum 100 %-át meg nem haladó jövedelem esetén 7.500 Ft
- nyugdíjminimum 101-150 %-a, egyedül közötti jövedelem esetén 5.000 Ft
- nyugdíjminimum 151-200 %-a közötti jövedelem esetén 2.500 Ft
- Egyszemélyes háztartás esetén a támogatási összeg a (2) bekezdés szerinti összegek 120 %-a.
- A támogatást havi rendszerességgel, legfeljebb 12 hónapra lehet megállapítani.
- A megállapított támogatást elsősorban természetbeni ellátásként kell biztosítani a háztartás által igénybe vett közüzemi szolgáltatások díjainak kiegyenlítésére, közvetlenül a szolgáltatónak történő átutalással, a következő sorrendben:
- hulladékszállítási közszolgáltatás,
- ivóvíz- és csatornaszolgáltatás,
- áram- vagy gázszolgáltatás a kérelmező választása szerint,
- Amennyiben a megállapított támogatás meghaladja a közüzemi szolgáltatások díjainak összegét, a támogatás fennmaradó részét a kérelmező részére kell kifizetni.
- Települési létfenntartási támogatás
- §
(1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki, vagy akinek családja időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, mivel
a) a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 75 %-át,[4]
b) a család tagjainak vagyona nincs.
c) a család koruk, egészségi állapotuk és egyéb körülményeik alapján munkavállalásra alkalmas tagjai rendelkeznek munkajogviszonnyal vagy ennek hiányában regisztrált álláskeresők.[5]
(2) A támogatás egyhavi összegét a család létszámának arányában kell megállapítani, a következők szerint:[6]
- a kérelmezőre és családtagjaira személyenként 3.000 Ft
- egyedül élő személy esetén 5.000 Ft
- a családban adható támogatás maximális havi összege 9.000 Ft
(3) A támogatást havi rendszerességgel, legfeljebb 12 hónapra lehet megállapítani.
(4) Amennyiben az önkormányzat a kérelmezőnek vagy családtagjának, illetve a már támogatásban részesülőnek közfoglalkoztatásban való részvételt ajánlott fel, de azt nem fogadták el, vagy a közfoglalkoztatás keretében önhibájukból a közfoglalkoztató azonnali felmondással jogviszonyukat megszüntette, úgy a család részére települési létfenntartási támogatás a felajánlott közfoglalkoztatás visszautasításától vagy a jogviszony megszűnésétől számított egy éven belül nem adható. A már támogatásban részesülők esetében a támogatást meg kell szüntetni.[7]
„2/A. Települési utazási támogatás[8]
5/A. §
- Települési utazási támogatásra jogosult az a személy, aki a helyi tömegközlekedést (autóbuszos személyszállítás) bérletjeggyel veszi igénybe és az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:
- tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos,
- 18 éven aluli,
- 25 éven aluli és közoktatásban nappali rendszerű oktatásban vesz részt vagy felsőoktatásban nappali tagozaton tanul,
- bármilyen jogcímen nyugellátásban részesül, de ingyenes utazásra nem jogosult,
- bármely más jogcímen települési támogatásban részesül.
- A támogatás egyhavi összege 500 Ft, mely a jogosultságot megállapító döntés alapján mindaddig folyósítható, amíg a jogosultsági feltételekben nem következik be változás.
- A támogatás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a megvásárolt bérletjegy igazoló szelvényét és az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek valamelyikének fennállását alátámasztó okirat másolatát.
- A jogosultság megállapítását követően a támogatás folyósításának feltétele a megvásárolt bérletjegy igazoló szelvényének benyújtása.”
- Települési krízistámogatás
- §
- Települési krízistámogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, illetve a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.
- A létfenntartást veszélyeztető többletkiadás kapcsolódhat különösen
- betegséghez,
- halálesethez,
- elemi kár elhárításához,
- a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
- iskoláztatáshoz,
- a gyermek fogadásának előkészítéséhez,
- a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,
- a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez.
- A bekövetkezett rendkívüli élethelyzet akkor minősül létfenntartást veszélyeztetőnek, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át.
- A támogatás maximális összege 20.000 Ft.[9]
- A települési krízistámogatást a kérelem benyújtásától számított legfeljebb 3 munkanapon belül kell megállapítani és kifizetni.
- Települési temetési kölcsön
- §
- Az önkormányzat a közeli hozzátartozó halála miatt nehéz élethelyzetbe került, ezért időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személy részére a temetési költségek rendezésére visszatérítendő támogatás formájában kamatmentes kölcsönt nyújt.
- Települési temetési kölcsön annak adható, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 200 %-át,
- A kölcsön iránti kérelmet az a hozzátartozó nyújthatja be, akinek a nevére a temetési számla szól.
- A kölcsön összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségéig terjedhet, és legfeljebb 12 hónapos részletre nyújtható.
- Az önkormányzat a kölcsön összegét közvetlenül a temetkezési szolgáltatónak fizeti ki.
- A vissza nem fizetett kölcsön összege adók módjára behajtható. Ha az adós két egymást követő alkalommal nem teljesíti részletfizetési kötelezettségét, az Önkormányzat jogosult visszafizettetni a kölcsön teljes fennmaradt összegét vagy a végrehajtási eljárást megindítani. A meg nem fizetett települési temetési kölcsön az igénylő számára juttatott egyéb települési támogatásból letiltható.
III. Fejezet
Természetben nyújtott szociális ellátások
- §
- Az e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások – egészben vagy részben – természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni ellátásként biztosítható
- az élelmiszer,
- a tüzelő,
- a közüzemi díjak térítése,
- az utalvány,
- a gyermekintézmények térítési díjának térítése,
- a helyi autóbuszjáratra szóló havijegy (bérlet).
- Az önkormányzat természetben nyújtott szociális ellátás: mentesítés a köztemetés megtérítése alól.
- Mentesítés a köztemetés megtérítése alól
- §
Elhunyt köztemetés keretében, közköltségen történő eltemettetése esetén kérelemre az Önkormányzat az Sztv. 48. § (3) b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben annak
- családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át, egyedül élő esetében annak 200 %-át, és
- a temetési költség megtérítése – még kamatmentes kölcsön formájában is – veszélyeztetné a család megélhetését.
IV. Fejezet[10]
Személyes gondoskodás útján nyújtott szociális ellátások
10. §
- Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében az alábbi szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat nyújtja:
- az Sztv. 62. §-ában meghatározott étkeztetés,
- az Sztv. 65/F. §-ában meghatározott nappali ellátás,
- az Sztv. 63. §-ában meghatározott házi segítségnyújtás,
- az Sztv. 64. §-ában meghatározott családsegítés,
- a Gyvt. 39-40. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás.
- Az (1) bekezdés szerinti ellátásokat a Dr. Gáspár István Humánszolgáltató Központ (székhelye: 2241 Sülysáp, Vasút u. 24/A.; a továbbiakban: Szolgáltató) útján biztosítja.
- A településen a Váci Egyházmegye Szamaritánus Szolgálat Intézményfenntartó Központ (székhelye: 2600 Vác Migazzi Kristóf tér 1.) népkonyhán történő étkeztetést biztosít, amiben az Önkormányzat együttműködik.[11]
5/A. Az ellátások igénybevételének feltételei
10/A. §
- A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátások iránti kérelmet a Szolgáltató intézményvezetőjéhez kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a kérelmezett ellátástípusnak megfelelő, külön jogszabályban előírt, kitöltött formanyomtatványokat és okiratokat.
- Az ellátás biztosításáról vagy a kérelem elutasításáról az intézményvezető dönt.
- A házi segítségnyújtás igénybevételének megkezdése előtt az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásban az ellátási forma szerinti megállapodást köt a Szolgáltatóval. A megállapodás megkötésére az intézményvezető jogosult. A megállapodás kötelező tartalmi elemei:
- az ellátás nyújtásának helye,
- az ellátás időtartama,
- az ellátás tartalma,
- a személyi térítési díj összege, megfizetésének módja és határideje,
- a megállapodás megszűnésének esetei.
- A Szolgáltató külön eljárás nélkül biztosítja az ellátást, ha
- az igénybe vevő önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,
- a háziorvos, kezelő orvos szakvéleménye szerint az ellátás soron kívül történő biztosítása szükséges,
- a rászoruló szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, ami a gyorsított ellátást igényli.
- A személyes gondoskodás igénybevételéért – az Sztv.-ben és az e rendeletben foglaltak kivételével – térítési díjat kell fizetni. A Szolgáltató által nyújtott, a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját az 1. melléklet tartalmazza; a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.
- A térítési díj megfizetésére kötelezettek, az ingyenes ellátásban részesülők és a kedvezmények körét, valamint az ellátás szabályait az Sztv., a Gyvt. és végrehajtási rendeletei tartalmazzák. A személyi térítési díj összegét az intézményvezető állapítja meg az intézményi térítési díj és a kedvezmények, mentességek figyelembe vételével.
5/B. Az ellátások megszüntetésének esetei, módjai
10/B. §
- Az ellátott, illetve törvényes képviselője az ellátás megszüntetését kezdeményezheti az intézményvezetőnél. Az ellátás a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.
- Az intézményvezető megszünteti az ellátást
- ha az ellátás biztosítása a továbbiakban nem indokolt,
- ha másik ellátási forma indokolt,
- a térítési díj megfizetésének két hónapot meghaladó elmaradása esetén,
- az ellátott halála esetén.
- Az ellátás megszüntetésről az intézményvezető írásban értesíti az ellátottat, megjelölve a megszüntetés elleni jogorvoslat lehetőségét.
- Amennyiben az ellátott nem ért egyet az ellátás megszüntetésével az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a Társulás, mint fenntartó felé fellebbezéssel élhet, melyet a Szolgáltatónál kell előterjeszteni. A fellebbezésről a Társulási Tanács dönt. Ilyen esetben az ellátást mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó vagy a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot hoz.
- Az ellátás megszüntetésekor a felek elszámolnak a térítési díjat, illetve az esetleges követeléseket, kárigényt illetően, és megállapodnak a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének rendjéről és feltételeiről.
- Étkeztetés
- §
- Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
- koruk,
- egészségi állapotuk,
- fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
- szenvedélybetegségük vagy
- hajléktalanságuk
miatt.
- Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.
- Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.
- Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
- Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Sztv. alapján hajléktalannak minősül, és az ellátás hiánya az életét, testi épségét veszélyezteti.
- Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy az ne haladja meg az igénylő jövedelmének 25 %-át.
- Az önkormányzat és intézményei, valamint a TÁVÜSZ Kft. és a sülysápi általános iskolák dolgozói az étkezést kedvezményes, az 1. melléklet szerinti ún. alkalmazotti térítési díj ellenében vehetik igénybe.
- Nappali ellátás – Idősek Klubja
12. §
- Az önkormányzat az Sztv. 65/F. §-ában meghatározott jogosultak részére az Idősek Klubja formájában 25 fő részére nappali ellátást nyújt
- Az ellátás személyi térítési díját úgy kell megállapítani, hogy az az ellátott havi jövedelmének 25 %-át, amennyiben a nappali ellátás mellett étkeztetést is nyújtanak, 30 %-át ne haladja meg.
- Házi segítségnyújtás
13. §
- Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
- A házi segítségnyújtást a következő személyek vehetik igénybe:
- azok a rászorulók, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,
- azok a pszichiátriai betegek, fogyatékos személyek, szenvedélybetegek, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladatok ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
- egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek, akik ezt igénylik,
- azok, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.
- A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
- az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
- az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
- a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
- A Szolgáltató az ellátásról szociális gondozó útján gondoskodik. A szociális gondozó feladata:
- a rászoruló személyek otthonukban történő ellátása,
- az otthoni környezet rendjének biztosítása,
- az ellátott egészségügyi állapota miatt megkívánt együttműködés a háziorvossal és más orvosi ellátást biztosító egészségügyi szervekkel,
- a rászoruló étkezésének biztosítása, a szociális étkeztetés igénybevételével.
- A gondozási szükséglet nem haladhatja meg a napi 4 órát, ellenkező esetben az ellátásra vonatkozó megállapodás megszűnik.
8/A. Családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás tartalma
13/A. §
- A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
- A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését és a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
8/B. Népkonyhán történő étkeztetés
13/B. §
- Népkonyhán történő étkeztetést azon személyek vehetik igénybe, akiknek erre való jogosultságát az Önkormányzat igazolja.
- A népkonyhán történő étkeztetésre jogosult azon nagykorú személy, aki bármilyen jogcímen rendszeres települési támogatásban részesül, továbbá nagykorú családtagjai és a vele egy háztartásban élő nagykorú személyek.
- A népkonyhai étkezést a Sülysáp, Vasút u. 24/A. szám alatti idősek nappali otthonában lehet igénybe venni munkanapokon, helyben fogyasztással vagy saját ételhordóban történő elszállítással.
- Amennyiben a szolgáltatást a jogosult előzetes lemondás nélkül nem veszi igénybe, jogosultságát elveszíti, és azt újra igazoltatnia kell.[12]
V. Fejezet
Egyéb rendelkezések
- §
Az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a szociálpolitikai kerekasztal tagjai a következő szervezetek képviselői:
- Tápiómenti Kisbárka Egyesület,
- a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti egyházak helyi szervezetei.
- §
A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
VI. Fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések
- §
- E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
- Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályairól 22/2010. (XII. 28.) önkormányzati rendelet.
- Települési lakásfenntartási támogatás a folyamatban levő lakásfenntartási támogatás kifutásáig nem vehető igénybe.
Sülysáp, 2015. február 19.
Horinka László Tóth Krisztina
polgármester jegyző
1. melléklet a 3/2015. (II. 20.) önkormányzati rendelethez
A sülysápi Gondozási Központ útján biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjai
I. Étkeztetés
- Alapadatok
Ft/fő/nap | A | B | C | D |
Önköltség | Normatíva | Térítési díj maximális összege (A-B) | Fizetendő intézményi térítési díj (< C) | |
Étkezés | 787 | 220 | 567 | 520 + áfa |
Kiszállítás | 120 | - | 120 | 102 +áfa |
Étkezés kiszállítással | 907 | 220 | 687 | 622 + áfa |
- Intézményi térítési díj /havi 21 ellátási napra számítva/
Ellátás | Havi intézményi térítési díj | |
Étkezés | 10.920 Ft + áfa | |
Szállítás | 2.140 Ft + áfa | |
Étkezés kiszállítással | 13.060 + áfa |
- Egyéb térítési díjak
- Alkalmazotti térítési díj = 382 Ft + áfa x étkezési napok száma.
- Vendégebéd térítési díja = 600 Ft + áfa x étkezési napok száma.
II. Nappali ellátás
- Alapadatok
Ft/fő/nap | A | B | C | D |
Önköltség | Normatíva | Térítési díj maximális összege (A-B) | Fizetendő intézményi térítési díj (< C) | |
Nappali ellátás | 942 | 192 | 750 | 300 /TAM/ |
Étkezés | 787 | 160 | 627 + áfa | 520 + áfa |
Nappali ellátás étkezéssel | 1729 | 352 | 1377 | 300 + 520 + áfa |
- Intézményi térítési díj /havi 21 ellátási napra számítva/
Ellátás | Havi intézményi térítési díj | |
Nappali ellátás | 6.300 Ft /TAM/ | |
Étkezés | 10.920 Ft + áfa | |
Nappali ellátás étkezéssel | 10.920 Ft + áfa + 6.300 Ft |
III. A személyi térítési díj megállapításánál figyelembe veendő jövedelmi sávok és térítési arányok
Jövedelem (Ft/hó) | Személyi térítési díj / Intézményi térítési díj (%) | |
0 - 28 500 | 0 | |
28 501 - 33 500 | 10 | |
33 501 - 38 500 | 20 | |
38 501 - 43 500 | 30 | |
43 501 - 48 500 | 40 | |
48 501 - 53 500 | 50 | |
53 501 - 58 500 | 60 | |
58 501 - 63 500 | 70 | |
63 501 - 68 500 | 80 | |
68 501 - 73 500 | 90 | |
73 501- | 100 |
- Házi segítségnyújtás[13]
A házi segítségnyújtás térítési díja 2016. január 1-jétől 370 Ft / gondozási óra.
Sülysáp Város Önkormányzata Képviselő-testületének
3/2015. (II. 20.) önkormányzati rendelete
a helyi szociális ellátásokról
EGYSÉGES SZERKEZETBEN
a módosításáról szóló 7/2015. (II. 20.), 18/2015. (XII.18.), 17/2017. (VIII. 25.), 24/2017. (XI. 24.), 10/2018. (IX. 21.), 14/2018. (XII. 13.), 3/2019. (III. 22.) és 8/2019. (VI. 21.) önkormányzati rendelettel
Sülysáp Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésével, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 8. pontjával, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2), 2. §, 10. § (1), 26. §, 32. § (3), 45. §, 62. § (2), 92. § (1) és 132. § (4) bekezdésével kapott feladatkörében és felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
- §
- E rendelet hatálya – az Sztv. 6. §, 7. § (1) és 32/A. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.
- Sülysáp Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a szociálisan rászorulók részére – az e rendeletben szabályozott feltételekkel – szociális ellátást biztosít, melynek formái:
- pénzbeli szociális ellátások,
- természetben nyújtott szociális ellátások,
- személyes gondoskodás útján nyújtott szociális ellátások.
- Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4-16. §-a határozza meg. Az egyes ellátásoknál alkalmazandó sajátos eljárási szabályokat e rendelet állapítja meg.
- Az ellátásra vonatkozó kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.
- A kérelmezőnek a kérelemben feltüntetett jövedelemadatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint, a vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni.
- A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások megállapításáról a Képviselő-testület felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A személyes gondoskodás útján nyújtott szociális ellátásokról az érintett intézmény vezetője dönt.
II. Fejezet
Pénzbeli szociális ellátások
- §
- Az önkormányzat az e rendeletben megállapított jogosultsági feltételek fennállása esetén, pénzbeli ellátásként, rendszeres vagy eseti jelleggel települési támogatást nyújt.
- Rendszeres ellátások:
- települési lakásfenntartási támogatás,
- települési létfenntartási támogatás,
- települési utazási támogatás.[14]
- Eseti ellátások:
- települési krízistámogatás,
- települési temetési kölcsön.
- Rendszeres ellátás akkor állapítható meg, ha
- a rászorultságot a kérelem benyújtásától számított egy éven belül készült környezettanulmány is alátámasztja,
- a kérelmező lakóhelye és lakókörnyezete gondozott, azaz
- a lakóhelyül szolgáló lakóház vagy lakás tiszta és rendezett,
- a lakóhelyhez tartozó udvar ápolt, gaz- és hulladékmentes,
- az ingatlan előtti, az útig terjedő közterületrész - beleértve a járdát és az árkot is - tisztántartott, télen hó- és síkosságmentesített.
- §
- A pénzbeli ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell előterjeszteni az erre rendszeresített nyomtatványon.
- A család vagy háztartás egyidőben többféle támogatást is igényelhet, azonban a települési lakásfenntartási támogatást egyidőben legfeljebb egy személy veheti igénybe háztartásonként, a létfenntartási támogatást egyidőben legfeljebb egy személy veheti igénybe családonként.[15]
- A rendszeres települési támogatást a kérelem benyújtásának hónapjától vagy, ha a benyújtáskor van folyamatban levő ellátás, annak lejártát követő hónaptól kezdődően kell megállapítani.
- A rendszeres települési támogatást utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani. A pénzbeli ellátások kifizetése – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik - a házipénztárból készpénzben történik, de az ellátásra jogosult kérelmezheti az utalással történő kifizetést.
- Amennyiben a pénzbeli ellátás cél szerinti felhasználása nem látszik biztosítottnak, az azt megállapító határozatban kijelölhető a családsegítő szolgálat munkatársa, hogy a kérelmezővel együttműködve gondoskodjon a támogatás megfelelő felhasználásáról.
- Települési lakásfenntartási támogatás
- §
- Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, ahol
- a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át,
- a háztartás tagjainak vagyona nincs és
- igazoltan igénybe veszi a hulladékszállítási közszolgáltatást, amennyiben az számára biztosított a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint.[16]
- A támogatás egy hónapra eső összegét a háztartásban egy főre jutó jövedelem arányában kell megállapítani, a következők szerint:
- nyugdíjminimum 100 %-át meg nem haladó jövedelem esetén 7.500 Ft
- nyugdíjminimum 101-150 %-a, egyedül közötti jövedelem esetén 5.000 Ft
- nyugdíjminimum 151-200 %-a közötti jövedelem esetén 2.500 Ft
- Egyszemélyes háztartás esetén a támogatási összeg a (2) bekezdés szerinti összegek 120 %-a.
- A támogatást havi rendszerességgel, legfeljebb 12 hónapra lehet megállapítani.
- A megállapított támogatást elsősorban természetbeni ellátásként kell biztosítani a háztartás által igénybe vett közüzemi szolgáltatások díjainak kiegyenlítésére, közvetlenül a szolgáltatónak történő átutalással, a következő sorrendben:
- hulladékszállítási közszolgáltatás,
- ivóvíz- és csatornaszolgáltatás,
- áram- vagy gázszolgáltatás a kérelmező választása szerint,
- Amennyiben a megállapított támogatás meghaladja a közüzemi szolgáltatások díjainak összegét, a támogatás fennmaradó részét a kérelmező részére kell kifizetni.
- Települési létfenntartási támogatás
- §
- Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki, vagy akinek családja időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, mivel
- a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 75 %-át,[17]
- a család tagjainak vagyona nincs.
- a család koruk, egészségi állapotuk és egyéb körülményeik alapján munkavállalásra alkalmas tagjai rendelkeznek munkajogviszonnyal vagy ennek hiányában regisztrált álláskeresők.[18]
(2) A támogatás egyhavi összegét a család létszámának arányában kell megállapítani, a következők szerint:[19]
- a kérelmezőre és családtagjaira személyenként 3.000 Ft
- egyedül élő személy esetén 5.000 Ft
- a családban adható támogatás maximális havi összege 9.000 Ft
(3) A támogatást havi rendszerességgel, legfeljebb 12 hónapra lehet megállapítani.
(4) Amennyiben az önkormányzat a kérelmezőnek vagy családtagjának, illetve a már támogatásban részesülőnek közfoglalkoztatásban való részvételt ajánlott fel, de azt nem fogadták el, vagy a közfoglalkoztatás keretében önhibájukból a közfoglalkoztató azonnali felmondással jogviszonyukat megszüntette, úgy a család részére települési létfenntartási támogatás a felajánlott közfoglalkoztatás visszautasításától vagy a jogviszony megszűnésétől számított egy éven belül nem adható. A már támogatásban részesülők esetében a támogatást meg kell szüntetni.[20]
„2/A. Települési utazási támogatás[21]
5/A. §
- Települési utazási támogatásra jogosult az a személy, aki a helyi tömegközlekedést (autóbuszos személyszállítás) bérletjeggyel veszi igénybe és az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:
- tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos,
- 18 éven aluli,
- 25 éven aluli és közoktatásban nappali rendszerű oktatásban vesz részt vagy felsőoktatásban nappali tagozaton tanul,
- bármilyen jogcímen nyugellátásban részesül, de ingyenes utazásra nem jogosult,
- bármely más jogcímen települési támogatásban részesül.
- A támogatás egyhavi összege 500 Ft, mely a jogosultságot megállapító döntés alapján mindaddig folyósítható, amíg a jogosultsági feltételekben nem következik be változás.
- A támogatás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a megvásárolt bérletjegy igazoló szelvényét és az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek valamelyikének fennállását alátámasztó okirat másolatát.
- A jogosultság megállapítását követően a támogatás folyósításának feltétele a megvásárolt bérletjegy igazoló szelvényének benyújtása.”
- Települési krízistámogatás
- §
- Települési krízistámogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, illetve a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.
- A létfenntartást veszélyeztető többletkiadás kapcsolódhat különösen
- betegséghez,
- halálesethez,
- elemi kár elhárításához,
- a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
- iskoláztatáshoz,
- a gyermek fogadásának előkészítéséhez,
- a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,
- a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez.
- A bekövetkezett rendkívüli élethelyzet akkor minősül létfenntartást veszélyeztetőnek, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át.
- A támogatás maximális összege 20.000 Ft.[22]
- A települési krízistámogatást a kérelem benyújtásától számított legfeljebb 3 munkanapon belül kell megállapítani és kifizetni.
- Települési temetési kölcsön
- §
- Az önkormányzat a közeli hozzátartozó halála miatt nehéz élethelyzetbe került, ezért időszakosan létfenntartási gonddal küzdő személy részére a temetési költségek rendezésére visszatérítendő támogatás formájában kamatmentes kölcsönt nyújt.
- Települési temetési kölcsön annak adható, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimálbér mindenkori összegének 50 %-át, egyedül élő esetében annak 100 %-át.[23]
- A kölcsön iránti kérelmet az a hozzátartozó nyújthatja be, akinek a nevére a temetési számla szól.
- A kölcsön összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségéig terjedhet, és legfeljebb 12 hónapos részletre nyújtható.
- Az önkormányzat a kölcsön összegét közvetlenül a temetkezési szolgáltatónak fizeti ki.
- A vissza nem fizetett kölcsön összege adók módjára behajtható. Ha az adós két egymást követő alkalommal nem teljesíti részletfizetési kötelezettségét, az Önkormányzat jogosult visszafizettetni a kölcsön teljes fennmaradt összegét vagy a végrehajtási eljárást megindítani. A meg nem fizetett települési temetési kölcsön az igénylő számára juttatott egyéb települési támogatásból letiltható.
III. Fejezet
Természetben nyújtott szociális ellátások
- §
- Az e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások – egészben vagy részben – természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni ellátásként biztosítható
- az élelmiszer,
- a tüzelő,
- a közüzemi díjak térítése,
- az utalvány,
- a gyermekintézmények térítési díjának térítése,
- a helyi autóbuszjáratra szóló havijegy (bérlet).
- Az önkormányzat természetben nyújtott szociális ellátás: mentesítés a köztemetés megtérítése alól.
- Mentesítés a köztemetés megtérítése alól
- §
Elhunyt köztemetés keretében, közköltségen történő eltemettetése esetén kérelemre az Önkormányzat az Sztv. 48. § (3) b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben annak
- családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át, egyedül élő esetében annak 200 %-át, és
- a temetési költség megtérítése – még kamatmentes kölcsön formájában is – veszélyeztetné a család megélhetését.
IV. Fejezet[24]
Személyes gondoskodás útján nyújtott szociális ellátások
10. §
- Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében az alábbi szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat nyújtja:
- az Sztv. 62. §-ában meghatározott étkeztetés,
- az Sztv. 65/F. §-ában meghatározott nappali ellátás,
- az Sztv. 63. §-ában meghatározott házi segítségnyújtás,
- az Sztv. 64. §-ában meghatározott családsegítés,
- a Gyvt. 39-40. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás.
- Az (1) bekezdés szerinti ellátásokat a Dr. Gáspár István Humánszolgáltató Központ (székhelye: 2241 Sülysáp, Vasút u. 24/A.; a továbbiakban: Szolgáltató) útján biztosítja.
- A településen a Váci Egyházmegye Szamaritánus Szolgálat Intézményfenntartó Központ (székhelye: 2600 Vác Migazzi Kristóf tér 1.) népkonyhán történő étkeztetést biztosít, amiben az Önkormányzat együttműködik.[25]
5/A. Az ellátások igénybevételének feltételei
10/A. §
- A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátások iránti kérelmet a Szolgáltató intézményvezetőjéhez kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a kérelmezett ellátástípusnak megfelelő, külön jogszabályban előírt, kitöltött formanyomtatványokat és okiratokat.
- Az ellátás biztosításáról vagy a kérelem elutasításáról az intézményvezető dönt.
- A egyes ellátások[26] igénybevételének megkezdése előtt az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásban az ellátási forma szerinti megállapodást köt a Szolgáltatóval. A megállapodás megkötésére az intézményvezető jogosult. A megállapodás kötelező tartalmi elemei:
- az ellátás nyújtásának helye,
- az ellátás időtartama,
- az ellátás tartalma,
- a személyi térítési díj összege, megfizetésének módja és határideje,
- a megállapodás megszűnésének esetei.
- A Szolgáltató külön eljárás nélkül biztosítja az ellátást, ha
- az igénybe vevő önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,
- a háziorvos, kezelő orvos szakvéleménye szerint az ellátás soron kívül történő biztosítása szükséges,
- a rászoruló szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, ami a gyorsított ellátást igényli.
- A személyes gondoskodás igénybevételéért – az Sztv.-ben és az e rendeletben foglaltak kivételével – térítési díjat kell fizetni. A Szolgáltató által nyújtott, a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját az 1. melléklet tartalmazza; a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.
- A térítési díj megfizetésére kötelezettek, az ingyenes ellátásban részesülők és a kedvezmények körét, valamint az ellátás szabályait az Sztv., a Gyvt. és végrehajtási rendeletei tartalmazzák. A személyi térítési díj összegét az intézményvezető állapítja meg az intézményi térítési díj és a kedvezmények, mentességek figyelembe vételével.
5/B. Az ellátások megszüntetésének esetei, módjai
10/B. §
- Az ellátott, illetve törvényes képviselője az ellátás megszüntetését kezdeményezheti az intézményvezetőnél. Az ellátás a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.
- Az intézményvezető megszünteti az ellátást
- ha az ellátás biztosítása a továbbiakban nem indokolt,
- ha másik ellátási forma indokolt,
- a térítési díj megfizetésének két hónapot meghaladó elmaradása esetén,
- az ellátott halála esetén.
- Az ellátás megszüntetésről az intézményvezető írásban értesíti az ellátottat, megjelölve a megszüntetés elleni jogorvoslat lehetőségét.
- Amennyiben az ellátott nem ért egyet az ellátás megszüntetésével az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül Sülysáp Város Önkormányzata mint fenntartó felé fellebbezéssel élhet, melyet a Szolgáltatónál kell előterjeszteni. A fellebbezésről Sülysáp Város Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt. Ilyen esetben az ellátást mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó vagy a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot hoz.[27]
- Az ellátás megszüntetésekor a felek elszámolnak a térítési díjat, illetve az esetleges követeléseket, kárigényt illetően, és megállapodnak a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének rendjéről és feltételeiről.
- Étkeztetés
- §
- Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
- koruk,
- egészségi állapotuk,
- fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
- szenvedélybetegségük vagy
- hajléktalanságuk
miatt.
- Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.
- Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.
- Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
- Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Sztv. alapján hajléktalannak minősül, és az ellátás hiánya az életét, testi épségét veszélyezteti.
- Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy az ne haladja meg az igénylő jövedelmének 25 %-át.
- (…)[28]
- Nappali ellátás – Idősek Klubja
12. §[29]
- Az önkormányzat az Sztv. 65/F. §-ában meghatározott jogosultak részére az Idősek Klubja formájában 25 fő részére nappali ellátást nyújt. Az intézményvezető köteles biztosítani az ellátást, amennyiben
- a kérelmező korára, egészségi állapotára tekintettel indokolt,
- bizonyított a kérelmező rászorultsága és
- a férőhely rendelkezésre áll.
- A nappali ellátás keretében az intézmény
- az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt,
- segítséget nyújt az egészségügyi alapellátás igénybevételéhez és egyéb ügyek intézéséhez,
- a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak,
- tisztálkodási, mosási lehetőséget biztosít, és szükség esetén biztosítja a gépkocsival történő be-, illetve hazaszállítást.
- Az ellátás személyi térítési díját úgy kell megállapítani, hogy az az ellátott havi jövedelmének 25 %-át, amennyiben a nappali ellátás mellett étkeztetést is nyújtanak, 30 %-át ne haladja meg.
- Házi segítségnyújtás
13. §
- Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
- A házi segítségnyújtást a következő személyek vehetik igénybe:
- azok a rászorulók, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,
- azok a pszichiátriai betegek, fogyatékos személyek, szenvedélybetegek, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladatok ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
- egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek, akik ezt igénylik,
- azok, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.
- A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
- az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
- az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
- a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
- A Szolgáltató az ellátásról szociális gondozó útján gondoskodik. A szociális gondozó feladata:
- a rászoruló személyek otthonukban történő ellátása,
- az otthoni környezet rendjének biztosítása,
- az ellátott egészségügyi állapota miatt megkívánt együttműködés a háziorvossal és más orvosi ellátást biztosító egészségügyi szervekkel,
- a rászoruló étkezésének biztosítása, a szociális étkeztetés igénybevételével.
- (…)[30]
8/A. Családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás tartalma
13/A. §
- A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
- A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését és a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
8/B. Népkonyhán történő étkeztetés
13/B. §
- Népkonyhán történő étkeztetést azon személyek vehetik igénybe, akiknek erre való jogosultságát az Önkormányzat igazolja.
- A népkonyhán történő étkeztetésre jogosult azon nagykorú személy, aki bármilyen jogcímen rendszeres települési támogatásban részesül, továbbá nagykorú családtagjai és a vele egy háztartásban élő nagykorú személyek.
- A népkonyhai étkezést a Sülysáp, Vasút u. 24/A. szám alatti idősek nappali otthonában lehet igénybe venni munkanapokon, helyben fogyasztással vagy saját ételhordóban történő elszállítással.
- Amennyiben a szolgáltatást a jogosult előzetes lemondás nélkül nem veszi igénybe, jogosultságát elveszíti, és azt újra igazoltatnia kell.[31]
V. Fejezet
Egyéb rendelkezések
- §
Az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a szociálpolitikai kerekasztal tagjai a következő szervezetek képviselői:
- Tápiómenti Kisbárka Egyesület,
- a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti egyházak helyi szervezetei.
- §
A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
VI. Fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések
- §
- E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
- Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályairól 22/2010. (XII. 28.) önkormányzati rendelet.
- Települési lakásfenntartási támogatás a folyamatban levő lakásfenntartási támogatás kifutásáig nem vehető igénybe.
Horinka László dr. Tóth Krisztina
polgármester jegyző
1. melléklet a 3/2015. (II. 20.) önkormányzati rendelethez[32]
A Dr. Gáspár István Humánszolgáltató Központ útján biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjai 2019. július 1-jétől
I. Szociális étkeztetés
A | B | C | D | |
Szociális szolgáltatás | Szolgáltatási önköltség (adag/nap) | Napi intézményi térítési díj (adag/nap) | Havi intézményi térítési díj /21 ellátási napra/ (adag/hó) | |
Ebéd | 680 Ft | 585 Ft | 12 285 Ft | |
Háromszori étkezés | 1 050 Ft | 900 Ft | 18 900 Ft | |
Házhozszállítás | 130 Ft | 130 Ft | 2 730 Ft |
II. Nappali ellátás
A | B | C | D | |
Szociális szolgáltatás | Szolgáltatási önköltség (fő/nap) | Napi intézményi térítési díj (fő/nap) | Havi intézményi térítési díj /21 ellátási napra/ (fő/hó) | |
Nappali ellátás | 1 470 Ft | 500 Ft (TAM) | 10 500 Ft |
III. Házi segítségnyújtás
A | B | C | |
Szociális szolgáltatás | Szolgáltatási önköltség (fő/gondozási óra) | Intézményi térítési díj (fő/gondozási óra) | |
Szociális segítés | 2 363 Ft | 740 Ft | |
Szociális gondozás | 2 363 Ft | 740 Ft |
Beiktatta: 17/2017. (VIII. 25.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2017. október 1-től.
Módosította: 7/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2015. május 23-tól.
Módosította: 10/2018. (IX. 21.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2018. szeptember 22-től.
Módosította: 7/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2015. május 23-tól.
Beiktatta: 10/2018. (IX. 21.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2018. szeptember 22-től.
Módosította: 7/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2015. május 23-tól.
Beiktatta a 7/2015. (V. 22.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2015. május 23-tól.
Beiktatta a 17/2017. (VIII. 25.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2017. október 1-től.
Módosította a 24/2017. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2017. november 15-től.
Módosította: 8/2019. (VI. 21.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2019. június 22-től.
Módosította: 18/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2016. január 1-től.
Beiktatta: 17/2017. (VIII. 25.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2017. szeptember 1-től.
Módosította: 14/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2018. december 14-től.
Módosította: 14/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2018. december 14-től.
Hatályon kívül helyezte: 14/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos: 2018. december 14-től.
Módosította: 14/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2018. december 14-től.
Hatályon kívül helyezte: 8/2019. (VI. 21.) önkormányzati rendelet 2. § (2). Hatálytalan: 2019. június 22-től.
Beiktatta a 17/2017. (VIII. 25.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2017. szeptember 1-től.
Módosította: 3/2019. (III. 22.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2019. július 1-től.