Sülysáp Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2017. (X.31.) önkormányzati rendelete
Sülysáp város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2018. 01. 01- 2018. 11. 19Sülysáp Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2017. (X.31.) önkormányzati rendelete
Sülysáp város Helyi Építési Szabályzatáról
2018-01-01-tól 2018-11-19-ig
Sülysáp Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján (OTÉK), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet figyelembevételével, az annak 9. számú mellékletében biztosított véleményezési jogkörükben eljáró államigazgatási szervek és partnerek véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RÉSZ
I. FEJEZET
A RENDELET ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
- A rendelet hatálya
- §
- A rendelet hatálya Sülysáp város közigazgatási területére terjed ki.
- A rendelet hatálya alá tartozó területen az egyéb jogszabályban meghatározott építési munkát végezni, valamint ezekre az építési munkákra hatósági engedélyt adni, az általános érvényű magasabb szintű jogszabályok betartása mellett kizárólag e rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) és mellékletei, továbbá a jóváhagyott szabályozási tervek (a továbbiakban: SZT) együttes alkalmazásával szabad.
- A HÉSZ rajzi és szöveges mellékletei:
- 1. melléklet: SZT-1: Szabályozási tervlap (M=1:4.000)
- 2. melléklet: SZT-2: Szabályozási tervlap (M=1:12.000)
- A HÉSZ függelékei:
- 1. függelék: Tilalmakkal érintett ingatlanok
- 2. függelék: Elővásárlási joggal terhelt ingatlanok
- 3. függelék: Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok
- 4. függelék: Műemlékek és az azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok
- 5. függelék: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek
- 6. függelék: Országos jelentőségű védett természeti területek
- A HÉSZ mellékletei a HÉSZ szerves részét képezik, ezért azok módosítása csak a HÉSZ módosítására vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehetséges. A függelékek nem képezik a HÉSZ részét, ezért azok tartalma a HÉSZ-től függetlenül változtatható.
- Szabályozási tervlapok
- §
- Szabályozási tervlap: a HÉSZ mellékletét képező SZT jelű tervlapok.
- A szabályozás alapelemei:
- szabályozási vonal és szabályozási szélesség,
- övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa.
- Más magasabb szintű jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek:
- védőterületek, védőtávolságok, védősávok,
- műemlék jele és a műemléki környezet határa,
- nyilvántartott régészeti lelőhely határa,
- országos ökológiai hálózat és alövezeteinek határa,
- Natura 2000 terület határa.
- Országos jelentőségű védett természeti területek határa és helye (ex-lege védett terület)
II. FEJEZET
KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
- Általános közlekedési előírások
- §
- Közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk tartozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.
- A település területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét szabályozási terv szerint kell kialakítani.
- Közlekedési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5%-os beépítettséggel létesíthető épület, építmény.
- A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el és utcafásítás (növényzet) telepíthető.
- Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.
- A közforgalom elől el nem zárt magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni.
- A magánutak kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz- és életvédelem, valamint a vagyon és a közszolgáltatások biztonsága.
- A magánút mindenkori tulajdonosa a magánút rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja az adott út által feltárt telkek esetében, azaz a magánúttal feltárt telkeknél folyamatosan biztosítandó a telkek megközelíthetősége.
- Amennyiben az OTÉK szerinti parkolási norma nem biztosítható saját telken belül, úgy a fennmaradó parkolóigényt az Önkormányzattal egyeztetve – annak vonatkozó rendelete szerinti feltételekkel – erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken kell elhelyezni. A parkolók kialakításának költségét – függetlenül azok kiépítési helyszínétől – annak kell viselnie, akinek érdekében készül.
- §
- A település területén - a közlekedési és közműterületek kivételével - az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző, honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.
- A kötelezően kialakítandó védő zöldsáv telepítése és fenntartása a telektulajdonos feladata.
III. FEJEZET
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
- Művi értékek és régészeti lelőhelyek védelmének általános előírásai
- §
- Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetét az 1. mellékletet képező SZT-1/M1 jelű szabályozási tervlap jelöli, megnevezésüket az 4. függelék tartalmazza.
- A település közigazgatási területén található, az 5. függelékben felsorolt régészeti lelőhelyek lehatárolását az 1. mellékletet képező SZT-1 és a 2. mellékletet képező SZT-2 jelű szabályozási tervlap tartalmazza.
- A helyi védelem alatt álló területekről és építményekről, valamint az ezekre vonatkozó építési szabályokról külön önkormányzati rendelet rendelkezik, melyet a HÉSZ-szel összhangban kell alkalmazni.
IV. FEJEZET
A TÁJ ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
- §
- Védett természeti területen, „ex lege” védett területeken és ezek védőzónájában, az országos ökológiai és a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken bármilyen területhasználati változást, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések, vízilétesítmények elhelyezését más jogszabályok határozzák meg.
- Az „ex lege” (azaz a természetvédelmi törvény előírásai alapján) védett területnek minősülő földvárakra, forrásokra és lápos – területekre a természetvédelmi törvény hatálya alapján az országos szintű védettség szabályai vonatkoznak.
- A természeti területeket ért tájkárosítások (felszínmegbontás, gyepfeltörés, beépítés, hulladéklerakás stb.), a tájromboló hatások, szennyezések megszüntetendők és a területek tájrekonstrukciós terv alapján rendezendők.
- Élővilág, élőhelyek védelme
- §
A védelem alatt nem álló külterületeken természetközeli állapotukban kell megtartani a gyepeket, a vízpartokat, facsoportokat, fasorokat és a gyepűket; az új védőzöldsávok, véderdősávok és fasorok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani.
V. FEJEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
- Új területhasználat, beruházás feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának – külön jogszabályban meghatározott esetben környezeti hatásvizsgálat.
- A tervezett belterületi határ 1000 m-es környezetében települési környezetet zavaró, potenciálisan szennyező tevékenység nem folytatható, ezek építményei nem helyezhetők el.
- A föld védelmének általános előírásai
- §
- A mezőgazdasági területek erózió és defláció elleni védelmét a megfelelő agrotechnikai eljárások alkalmazásán túl a meglevő szélvédő és egyéb erdősávok, védőfásítások fenntartásával, ezek hiányzó szakaszainak pótlásával, valamint az állandó zöldfelületi fedettségű felületek növelésével is biztosítani kell.
- Az erózió elleni védelem érdekében a talajpusztulásnak kitett, 8%-os átlagos lejtést meghaladó, 1 hektárnál nagyobb szántóterületeken a terület minimum 3%-án talajvédő erdősávot (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani.
- A vizek védelmének előírásai
- §
- A településen szennyeződés-érzékenységi és felszín alatti vízminőség-védelmi besorolásának megfelelő, külön jogszabályban meghatározott előírásokat kell alkalmazni.
- A kisvízfolyások, árkok, csatornák védőterületei gyep- vagy erdőterületként alakítandó ki és tartandó fenn. A kisvízfolyások, árkok, csatornák hiányzó kísérőfásítását legalább az uralkodó szélirány felőli parton pótolni szükséges.
- Természetes és természetszerű vízfelületek, vízmedrek kezelése és fenntartása a természetvédelmi szabályoknak megfelelően végzendő. A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.
- Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás
- §
A településen keletkező hulladékok kezeléséről - a vonatkozó önkormányzati rendelet rendelkezése szerint, és ott előírt módon – annak kibocsátója, illetőleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.
- A levegő védelme
- §
A légszennyezést okozó helyhez kötött létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértéket meghaladó kibocsátásokat, határértéket túllépő légszennyező tevékenység nem tarható fenn és nem telepíthető.
- Környezeti zaj- és rezgéselleni védelem
- §
Zajt vagy rezgést előidéző meglévő létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb helyhez kötött külső zajforrás vonatkozásában meg kell szüntetni a területre és a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket meghaladó kibocsátást, határértéket túllépő működés vagy tevékenység nem tarható fenn és nem folytatható.
VI. FEJEZET
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
- Telekalakítás
- §
- Nyúlványos (nyeles) telek a szabályozási terven tömbfeltárásra kijelölt területen nem alakítható ki.
- A település területén a telkek megközelítésére magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút közhasználat céljára átadott területként, a közterületre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.
VII. FEJEZET
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
- Általános közműellátási és elektronikus hírközlési előírások és a KM jelű övezetre vonatkozó előírások
- §
- Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység az illetékes üzemeltető és az érintett szakhatóság hozzájárulásával végezhető.
- Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezetéklétesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.
- A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.
- Amennyiben a közmű létesítmény önálló telek kialakítását igényli, a legkisebb kialakítható telekterület 4 m2, azonban a telekalakítás során a közműműtárgy által igényelt védőtávolságot telken belül kell biztosítani.
- A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni
- a külön önkormányzati rendeletben szabályozott településképi megjelenésre,
- a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
- a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.
- §
- Állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület építése vagy használati mód megváltoztatással történő kialakításának feltételei:
- belterületen: az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett és biztosított vagy a használatbavételig biztosításra kerül
- a villamosenergia-ellátás,
- a vezetékesivóvíz-ellátás,
- a HÉSZ szerinti szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés,
- külterületen: az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett és biztosított vagy a használatbavételig biztosításra kerül
- a villamosenergia-ellátás,
- legalább az egyedi - a közegészségügyi szakhatóság által engedélyezett - ivóvízellátás,
- a HÉSZ szerinti szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés.
- belterületen: az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett és biztosított vagy a használatbavételig biztosításra kerül
- Lakótelek beépítése esetén a közműellátást a telek megközelítésére szolgáló közterületről kell biztosítani, amennyiben a gerincvezeték nem áll rendelkezésre, azt ki kell építeni.
- Vízellátás
- §
A vízvezetékek védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
- Csatornázás
- §
- A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre – sem megengedett. A nyílt árkokba, patakba, tóba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket haladéktalanul és véglegesen meg kell szüntetni.
- A településen a szennyvíz kezelésének engedélyezett módja:
- közüzemi csatornahálózattal ellátott területeken – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a közműcsatornára történő rákötés,
- közüzemi csatornahálózattal el nem látott területeken teljesen zárt, szivárgásmentes szennyvíztároló alkalmazása, és a szennyvíz jogosult szolgáltatóval történő elszállíttatása.
- A HÉSZ hatályba lépésekor közüzemi csatornahálózattal ellátott területeken működő egyedi biológiai tisztítás végző kisberendezések továbbra is üzemben tarthatók, azonban új közműpótló berendezés ezeken a területeken nem létesíthető, a meglévők pótlására sem.
- A településen új beépítésre szánt területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség egyidejű kiépítése mellett szabad.
- Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
- §
- Nyílt vizek, vízfolyások karbantartása és az árvízi védekezés számára szabadon hagyandó sáv:
- a Tápió vízfolyás partéleitől 6-6 m,
- az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már beépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m,
- az önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak partélétől 5 m.
- Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, a vízügyi hatóság engedélyével szabad.
- A burkolt utakkal feltárt beépített és a beépítésre szánt területeken a csapadékvíz elvezetésére zárt vagy nyílt csapadékvíz elvezető rendszert kell kiépíteni.
- A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
- 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a területére hulló csapadékvíz ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre, hanem összegyűjthető legyen. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezésveszélyes gazdasági területek belső útjairól származó csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.
- Földgázellátás
- §
- A települést érintő nagyközép- és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni, olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával végezhető.
- Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni.
- Villamosenergia-ellátás
- §
Új közvilágítási hálózat létesítésekor vagy meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezésére kerülhet sor.
- Vezetékes elektronikus hírközlés
- §
A település területén új távközlési hálózatot létesíteni vagy meglévő hálózat rekonstrukcióját elvégezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) vagy más légkábeles – kisfeszültségű, közvilágítási, kábel TV stb. – hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.
- Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
- §
Hírközlési és vezeték nélküli – rádiótelefon – hálózat létesítményeinek, berendezéseinek elhelyezése országos szintű védettség alatt álló területeken tilos.
VIII. FEJEZET
ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
- Általános építési előírások
- §
E rendelet alkalmazásában szintterületi mutató: az építési telken elhelyezhető épületek összes szintterületének és az építési telek területének viszonyszáma (szintterületi mutató = összes szintterület / építési telek területe).
- §
- A település lakó- és különleges övezeteiben
- épületasztalos műhely,
- szerkezeti lakatos műhely,
- kőmegmunkáló műhely,
- mezőgazdasági funkciójú építmény
önmagában nem létesíthető, csak a megengedett fő rendeltetést kiegészítve.
- A telkeken az előkert, oldalkert és hátsókert méretét, az építési helyet elsődlegesen az övezeti előírás és a szabályozásai terv határozza meg, ennek hiányában az OTÉK vonatkozó előírásai az irányadók.
- A lakó rendeltetés létesítésére lehetőséget biztosító övezetekben 250 m2 telekterületre esően legfeljebb egy, de összességében legfeljebb 6 lakás alakítható ki – az egyéb övezeti előírások egyidejű betartása mellett.
- Amennyiben egy kialakult telek területe kisebb, mint a fekvése szerinti tömbre vonatkozó övezeti előírásban meghatározott minimális kialakítható telekterület, az egyéb paraméterek betartásával a telek az övezeti előírásban foglalt mértékig és feltételekkel beépíthető.
- Utcafronti telekhatáron (előkertben) támfalgarázs építése abban az esetben lehetséges, ha az építési telek előkerti része a terep természetes adottságánál fogva 40%-nál meredekebb lejtésű.
IX. FEJEZET
KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT ELÉGSÉGES VÉDELMI SZINT KÖVETELMÉNYEI
- §
A település külön előírásban meghatározott katasztrófa védelmi besorolásának megfelelő tartalommal elkészített katasztrófa elhárítási, védelmi terv előírásait együttesen kell alkalmazni az országos szabályzatok, valamint a helyi ár- és belvízvédelmi, tűz- és robbanásvédelmi, környezetbiztonsági előírásokkal.
KÜLÖNÖS RÉSZ
X. FEJEZET
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
- A kisvárosias lakóterületek (Lk) építési övezeteinek általános előírásai
- §
- Az építési övezetben a lakó rendeltetésen kívül fő rendeltetésként
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
- hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
- kulturális,
- igazgatási, iroda
- sport,
- szállás jellegű
rendeltetés is létesíthető.
- Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
- a telken belül bárhol, az építési helyen kívül is elhelyezhetők:
- közmű-becsatlakozási műtárgy,
- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),
- kerti építmény.
- csak az építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el:
- közműpótló műtárgy,
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
- építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
- csak az építési helyen belül helyezhető el: gépkocsitároló - kivéve a támfalgarázs létesítésére vonatkozó feltételek fennállása esetén.
- a telken belül bárhol, az építési helyen kívül is elhelyezhetők:
- Lk övezetekben építési telket úgy lehet kialakítani, hogy annak szélessége
- oldalhatáron álló beépítésű módú övezetben legalább 16 méter,
- szabadon álló beépítési módú övezetben legalább 20 méter
legyen.
- A kisvárosias lakóterületek (Lk) építési övezeteinek részletes előírásai
- §
Az Lk-1 jelű építési övezet előírásai:
- Beépítési mód: oldalhatáron álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 550
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 40
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 6,0
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
- Szintterületi mutató: 0,9
- A közműellátás mértéke: teljes
- A kertvárosias lakóterületek övezeteinek (Lke) általános előírásai
- §
- Lke övezetekben a lakó rendeltetésen kívül fő rendeltetésként
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
- hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
- kulturális,
- igazgatási, iroda
- sport,
- szállás jellegű
rendeltetés is létesíthető.
- Az övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
- a telken belül bárhol, az építési helyen kívül is elhelyezhetők:
- közmű-becsatlakozási műtárgy,
- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
- épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),
- kerti építmény, legfeljebb 15 m2 alapterülettel, amennyiben az építmény zárt tetőszerkezettel vagy legalább 2 oldalról zárt függőleges határoló szerkezettel rendelkezik.
- csak az építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el:
- közműpótló műtárgy,
- építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
- húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
- csak az építési helyen belül helyezhető el: gépkocsitároló - kivéve a támfalgarázs létesítésére vonatkozó feltételek fennállása esetén.
- a telken belül bárhol, az építési helyen kívül is elhelyezhetők:
- Az övezetben építési telket úgy lehet kialakítani, hogy annak szélessége
- oldalhatáron álló beépítésű módú övezetben legalább 16 méter,
- szabadon álló beépítési módú övezetben legalább 20 méter
legyen.
- A Kertvárosias lakóterületek övezeteinek (Lke) részletes előírásai
- §
Az Lke-1 jelű építési övezet előírásai:
- Beépítési mód: oldalhatáron álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 550
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 30
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 30
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50
- Szintterületi mutató: 0,6
- A közműellátás mértéke: teljes
- §
Az Lke-2 jelű építési övezet előírásai:
- Beépítési mód: oldalhatáron álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 550
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 30
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 30
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5
- Az épület legmagasabb pontja: illeszkedési vizsgálat alapján
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50
- Szintterületi mutató: 0,6
- A közműellátás mértéke: teljes
- A falusias lakóterületek (Lf) építési övezeteinek általános előírásai
- §
- Az építési övezetben a lakó rendeltetésen kívül fő rendeltetésként
- mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú
- kereskedelmi, szolgáltató,
- szállás jellegű
- igazgatási, iroda
- hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
- kulturális, közösségi szórakoztató
- sport
rendeltetés is létesíthető.
- Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
- a telken belül bárhol, az építési helyen kívül is elhelyezhetők:
- közmű-becsatlakozási műtárgy,
- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
- épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),
- kerti építmény
- csak az építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el:
- közműpótló műtárgy,
- építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
- húsfüstölő, jégverem, zöldségverem.
- csak az építési helyen belül helyezhetők el:
- gépkocsitároló - kivéve a támfalgarázs létesítésére vonatkozó feltételek fennállása esetén,
- állatkifutó, állattartó-épület,
- trágyatároló, komposztáló.
- a telken belül bárhol, az építési helyen kívül is elhelyezhetők:
- Lf övezetekben építési telket úgy lehet kialakítani, hogy annak szélessége legalább 14 méter legyen.
- A falusias lakóterületek (Lf) építési övezeteinek részletes előírásai
- §
Az Lf-1 jelű építési övezet előírásai:
- Beépítési mód: Oldalhatáron álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 550
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 30
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 30
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 6,0
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
- Szintterületi mutató: 0,5
- A közműellátás mértéke: teljes
- §
Az Lf-2 építési övezet előírásai:
- Beépítési mód: Oldalhatáron álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 550
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 30
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 30
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,5
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
- Szintterületi mutató: 0,5
- A közműellátás mértéke: teljes
- §
- Vt övezetekben a lakó rendeltetésen kívül fő rendeltetésként
- igazgatási, iroda,
- kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
- a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,
- hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
- kulturális, közösségi szórakoztató,
- sport
rendeltetés is létesíthető.
- Vt övezetek építési telkein nem helyezhető el:
- asztalos műhely,
- gépkocsi lakatos műhely,
- gépkocsiszerelő-műhely,
- festő, fényező műhely,
- szerkezeti lakatos műhely,
- mezőgazdasági funkciójú építmény,
- kőmegmunkáló műhely.
- Vt övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
- a telken belül bárhol, az építési helyen kívül is elhelyezhetők:
- közmű-becsatlakozási műtárgy,
- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),
- kerti építmény.
- csak az építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el:
- közműpótló műtárgy,
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
- építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
- a telken belül bárhol, az építési helyen kívül is elhelyezhetők:
- Vt övezetek beépült részein az előkert meghatározásakor a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni; kialakult előkert nélküli beépítés esetén a közterületi telekhatár egyben építési vonal.
- Vt övezetekben építési telket úgy lehet kialakítani, hogy annak szélessége
- oldalhatáron álló beépítésű módú övezetben legalább 14 méter,
- szabadon álló beépítési módú övezetben legalább 16 méter
legyen.
- A településközpont vegyes területek (Vt) építési övezeteinek részletes előírásai
- §
Az Vt-1 jelű építési övezet övezeti előírásai:
- Beépítési mód: oldalhatáron álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 500
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 40
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 6,5
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 10
- Szintterületi mutató: 1,2
- A közműellátás mértéke: teljes
- §
A Vt-2 jelű építési övezet övezeti előírásai:
- Beépítési mód: Szabadon álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 2000
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 40
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20
- Szintterületi mutató: 1,2
- A közműellátás mértéke: teljes
- §
A Vt-3 jelű építési övezet övezeti előírásai:
- Beépítési mód: Szabadon álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 4000
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 40
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
- Szintterületi mutató: 0,8
- A közműellátás mértéke: teljes
- §
A Vt-4 jelű építési övezet övezeti előírásai:
- Beépítési mód: Szabadon álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 2000
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 40
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 12,5
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
- Szintterületi mutató: 1,2
- A közműellátás mértéke: teljes
- §
- A gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (Gksz), illetve ipari-gazdasági (Gip, Gip-m) építési övezetekbe tartoznak.
- Gksz övezetben elhelyezhető:
- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- iroda rendeltetési egység,
- parkolóház,
- üzemanyagtöltő,
- raktár,
- közműépítmény.
- A Gksz építési övezetekben az alábbiak kivételével bármely melléképítmény elhelyezhető:
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- siló, ömlesztettanyag-tároló.
- A Gip-m építési övezetben bármely melléképítmény elhelyezhető.
- A gazdasági övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el az építési helyen kívül is:
- közmű-becsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal),
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),
- kerti építmény,
- építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
- A gazdasági építési övezetekben az üzemi épületek épületmagassága – kizárólag technológiai okokból – legfeljebb 30 %-kal meghaladhatja az övezetekben megengedett legnagyobb épületmagasság értékét.
- A gazdasági építési övezetekben technológiai okokból szükséges építmények építése céljára:
- víztorony, esetén: 40,0 m.
- kémény, világító berendezés, anyagtároló siló: 25,0 m.
- Ha a gazdasági vagy ipari terület lakó vagy intézményi területtel határos, akkor közöttük a telekhatárok mentén, a gazdasági övezetbe tartozó építési telek területén összefüggő, többszintes védőzöldsávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége – ennél nagyobb szélességet meghatározó jogszabályi vagy hatósági rendelkezés hiányában – 10 m.
- A gazdasági területek (Gksz, Gip) építési övezeteinek részletes előírásai
- §
- A Gksz-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet övezeti előírásai:
- Beépítési mód: Szabadon álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 1000
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 40
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20
- Szintterületi mutató: 1,2
- A közműellátás mértéke: teljes
- Az övezetben építési telek legalább 25 m szélességgel alakítható ki.
- Az övezet területén a lakóterület felőli telekhatár mentén legalább 5 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.
- §
- A Gksz-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet övezeti előírásai:
- Beépítési mód: Szabadon álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 3000
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 40
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
- Szintterületi mutató: 1,2
- A közműellátás mértéke: teljes
- Az övezetben építési telek legalább 35 m szélességgel alakítható ki.
- Az övezet területén a lakóterület felőli telekhatár mentén legalább 5 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.
- §
- A Gksz-3 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet övezeti előírásai:
- Beépítési mód: Szabadon álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 10000
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 40
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
- Szintterületi mutató: 1,2
- A közműellátás mértéke: teljes
- Az övezetben építési telek legalább 35 m szélességgel alakítható ki.
- Az övezet területén a lakóterület felőli telekhatár mentén legalább 10 méter széles védőzöldsáv alakítandó ki.
- §
- A Gksz-4 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet övezeti előírásai:
- Beépítési mód: Szabadon álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 1200
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 40
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
- Szintterületi mutató: 1,2
- A közműellátás mértéke: teljes
- Az övezetben építési telek legalább 25 m szélességgel alakítható ki.
- Az övezet területén a lakóterület felőli telekhatár mentén legalább 10 méter széles védőzöldsáv alakítandó ki.
- §
- A Gip-1 jelű ipari gazdasági építési övezet övezeti előírásai:
- Beépítési mód: Szabadon álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 5000
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 30
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 30
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
- Szintterületi mutató: 1,0
- A közműellátás mértéke: teljes
- Az övezetben építési telek legalább 25 m szélességgel alakítható ki.
- Az építési övezetben elhelyezhető:
- környezetre jelentős hatást gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület és kiegészítő funkciójú épületek,
- iroda,
- parkolóház,
- üzemanyagtöltő,
- raktár,
- közműépítmény.
- §
- A Gip-2 jelű egyéb ipari gazdasági építési övezet övezeti előírásai:
- Beépítési mód: Szabadon álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 1200
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 40
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
- Szintterületi mutató: 1,2
- A közműellátás mértéke: teljes
- Az övezetben építési telek legalább 25 m szélességgel alakítható ki.
- Az övezet területén a lakóterület felőli telekhatár mentén legalább 10 méter széles védőzöldsáv alakítandó ki.
- Az építési övezetben elhelyezhető:
- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- iroda,
- parkolóház,
- üzemanyagtöltő,
- raktár,
- közműépítmény
- hírközlés létesítményei és berendezései.
- Az építési övezetben az alábbiak kivételével bármely melléképítmény elhelyezhető:
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló, valamint
- siló, ömlesztettanyag-tároló.
- §
- A Gip-3 jelű egyéb ipari gazdasági építési övezet övezeti előírásai:
- Beépítési mód: Szabadon álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 2000
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 40
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 10
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
- Szintterületi mutató: 1,6
- Az övezetben építési telek legalább 35 m szélességgel alakítható ki.
- Az övezet területén a lakóterület felőli telekhatár mentén legalább 10 méter széles védőzöldsáv alakítandó ki.
- Az építési övezetben elhelyezhető:
- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- iroda,
- parkolóház,
- üzemanyagtöltő,
- raktár,
- közműépítmény,
- hírközlés létesítményei és berendezései.
- Az építési övezetben az alábbiak kivételével bármely melléképítmény elhelyezhető:
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló, valamint
- siló, ömlesztettanyag-tároló.
- §
- A Gip-m ipari gazdasági építési övezet övezeti előírásai:
- Beépítési mód: Szabadon álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 5000
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 25
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 25
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50
- Szintterületi mutató: 1,0
- Az övezeten belül kizárólag a mezőgazdasági üzemi (növénytermesztési, állattenyésztési és termény- és élelmiszer-feldolgozási) tevékenységek, valamint a közművek, a hírközlés létesítményei és berendezései helyezhetők el.
- Az övezetben szolgálati jellegű lakó rendeltetési egység – nem önálló lakó rendeltetésű épületben – elhelyezhető.
- §
- Különleges területek közé tartoznak a település területén található
- sportpályák (Ksp),
- temetők (KT),
- a szennyvíztisztító-telep (Kszt),
- mezőgazdasági üzemi terület (Kmü),
- rendezvényközpont terület (Kre),
- csillagvizsgáló terület (Kcs).
- A különleges területek közé sorolt építési övezetek területén a következő általános előírások érvényesek:
- A közhasználatú intézmények telkei a szabályozási terven rögzített funkciók mellett nem oszthatók meg.
- Az előkert nagysága minimum 5 méter, az oldalkert és hátsókert nagyságát az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni.
- Az elhelyezésre kerülő épületek épületmagassága minimum 2,5 méter.
- Az elhelyezésre kerülő közhasználatú épületeket akadálymentesítve kell kialakítani.
- §
- A Ksp jelű különleges építési övezet (sportpályák) övezeti előírásai:
- Beépítési mód: Szabadon álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 5000
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 10
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 10
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60
- A közműellátás mértéke: hiányosan közművesített
- Az övezeten belül sportolási célú építmények helyezhetők el.
- Az építési övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:
- közmű-becsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
- kerti építmény a tűzrakóhely kivételével,
- építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
- §
- A KT jelű különleges építési övezet (temetők) övezeti előírásai:
- Beépítési mód Szabadon álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2) 1000
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 10
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 10
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,0
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
- Az övezetben a védőtávolságon belül csak az illetékes közegészségügyi szerv által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el.
- §
- A Kszt jelű különleges építési övezet (szennyvíztisztító-telep) övezeti előírásai:
- Beépítési mód Szabadon álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2) 20.000
- Az építési telek legkisebb szélessége (m) 100
- Az építési telek legkisebb mélysége (m) 100
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 10
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 10
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
- Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
- ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
- építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
- Az övezet telekhatárán legalább 25 m széles, zárt, többszintes védőzöldsáv alakítandó ki.
- §
- A Kmü jelű különleges építési övezet (mezőgazdasági-üzemi) övezeti előírásai:
- Beépítési mód Szabadon álló
- A kialakítható legkisebb telek terület (m2) 3000
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 40
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 9,0
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
- A közműellátás mértéke: hiányosan közművesített
- Az övezetben mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó mezőgazdasági gép és gabonatároló építmények, kis és nagytestű állattartó építmények, vágóhíd, biogázüzem, olajfeldolgozó üzem, valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások céljára 1 db lakóépület helyezhető el.
- Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
- csak az építési helyen belül helyezhetők el:
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló, valamint
- siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
- az építési helyen kívül is elhelyezhetők:
- közmű becsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
- csak az építési helyen belül helyezhetők el:
- Az övezet telekhatárán legalább 25 m széles, zárt, többszintes védőzöldsáv alakítandó ki.
- §
- A Kre jelű építési övezet (rendezvényközpont) övezeti előírásai:
- Beépítési mód Szabadon álló
- Az építési telek legkisebb területe (m2) 10000
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 25
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 30
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 10,0
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60
- Előkert mérete: 10 m
- A hátsókert mérete: 10 m
- Az oldalkert méretének meghatározására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.
- Az építési övezetben elhelyezhető építmények:
- rendezvényszervezéssel kapcsolatos építmények (konferenciaterem, szállás, táborhely, üdülőházak, vendéglő),
- művészeti tevékenységgel kapcsolatos építmények,
- istálló,
- szolgáltató építmények,
- vásárok, rendezvények és sportolás kiszolgáló létesítményei,
- szolgálati lakás.
- Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
- csak az építési helyen belül helyezhetők el:
- háztartási célú kemence, húsfüstölő,
- jégverem, zöldségverem.
- az építési helyen kívül is elhelyezhetők:
- közmű becsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
- csak az építési helyen belül helyezhetők el:
- A Kcs jelű építési övezet (csillagvizsgáló) övezeti előírásai:
- Beépítési mód Szabadon álló
- Az építési telek legkisebb területe (m2) 1000
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 40
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 40
- A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 12,0
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
- A közműellátás mértéke: hiányosan közművesített
- Az építési övezetben
- a kutatás-fejlesztés (csillagvizsgáló) építményei, valamint
- rendezvényszervezéssel kapcsolatos építmények
helyezhetők el.
XI. FEJEZET
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
- Általános zöldterületi előírások
- §
A kijelölt zöldterületek – közparkok és közkertek – területét legalább 75 %-os zöldfelületi fedettséggel kell kialakítani és fenntartani.
- §
- A Zkp jelű zöldterületi övezet övezeti előírásai:
- Beépítési mód: Szabadon álló
- A legkisebb beépíthető telek területe (m2): 3000
- A telek legkisebb szélessége (m): 30
- A telek legkisebb mélysége (m): 50
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%): 3,0
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 3,5
- Az övezetben a kialakult állapot szerinti telekméretű telkek nem oszthatók meg.
- Az övezet telkein a melléképítmények közül nem helyezhető el:
- állatkifutó,
- trágyatároló (komposztáló),
- siló, ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló.
- Az övezetben meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek és zöldfelületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról tulajdonosának gondoskodni kell.
- Az övezetben új zöldterületek létesítése és a meglévők felújítása kertészeti kiviteli tervek alapján készülhet, a kialakításnál a területek biológiai aktivitásának növelését kell elérni.
- Az övezetben a park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
- A Zkp-Ö jelű övezet (ökológiai folyosó) övezeti előírásai:
- az övezethez tartozó telkek nem építhetők be,
- az övezet telkein az ökológiai folyosóra vonatkozó előírásoknak megfelelő, természetközeli extenzív zöldterület tartható fenn.
- Az övezetben a kialakult állapot szerinti telekméretű telkek összevonhatók, de nem oszthatók meg.
- Az övezetben a pihenőkerti funkciónak megfelelő kerti építmények helyezhetők el, egyéb melléképítmény az övezetben nem építhető.
- §
- A Zkk jelű közkerti övezet övezeti előírásai:
- az övezethez tartozó telkek nem építhetők be,
- az övezet telkein pihenőkerti funkciónak megfelelő, közkert alakítható ki és tartható fenn.
- Az övezetben a kialakult állapot szerinti telekméretű telkek összevonhatók, de nem oszthatók meg.
- Az övezetben a pihenőkerti funkciónak megfelelő kerti építmények helyezhetők el, egyéb melléképítmény az övezetben nem építhető.
- Az erdőterületek (E) övezeteinek általános előírásai
- §
- Az erdőövezetbe tartozó telkek jelenlegi határai csak az ésszerűbb birtokszerkezet kialakítása céljából módosíthatók, a telekhatár módosítás során az érintett erdőterületek összterülete nem csökkenhet. Az erdőterületi telkek összevonhatók.
- A telekrendezés során 5000 m2-nél kisebb erdő művelési ágú telkek nem alakíthatók ki.
- Az övezetben kerítés csak természet- vagy vadvédelmi, továbbá vagyonvédelmi, közbiztonsági céllal létesíthető az erdészeti hatóság engedélye alapján. Épület a gazdasági célú övezetben építhető, jelen szabályzat előírásainak is megfelelően.
- Az Ev és Et jelű területeken csak a rendeltetésszerű használatot elősegítő létesítmények, építmények helyezhetők el, az övezet tartós emberi tartózkodásra szolgáló épülettel nem építhető be. A védett és véderdő területek egyéb célra nem használhatók fel.
- Az erdőterületek (E) övezeteinek részletes előírásai
- §
- Az Eg jelű gazdasági erdő övezet övezeti előírásai:
- Beépítési mód Szabadon álló
- A legkisebb beépíthető telek területe (m2) 100.000
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 0,5
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 0,5
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m) 2,5
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 95
- A legkisebb beépíthető telek szélessége (m) 100
- Az övezetben épület abban az esetben építhető, ha az adott telek építési célra igénybe nem vett része legalább 15 éve erdő művelési ágban van.
- Az övezet területén a közérdekből szükséges létesítmények (közművek, közlekedési, honvédelmi, polgári védelmi, táj- és természetvédelmi, vadvédelmi és vadászati, stb.) építményein túl – az övezet faállománnyal nem borított részén – az erdő- és vadgazdálkodáshoz szükséges üzemi épületek, természetvédelmi és turisztikai célú építmények helyezhetők el.
- Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges speciális építmények (pl. magasles) legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
- Az övezet beépíthető telkein a rendeltetésnek megfelelő melléképítmény elhelyezhető, a gazdasági célú épülettől legfeljebb 50 m távolságban.
- Az övezetben levő 100.000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, felújítható, de további növelése (alapterület-bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem megengedett.
- §
- Az Ev jelű erdő övezet (védő erdőterületek, véderdősávok) területe általános esetben nem építhető be, kivételes esetben a közérdekből szükséges létesítmények (közművek, közlekedési, honvédelmi, polgári védelmi, táj- és természetvédelmi, vadvédelmi, stb.) építményei (pl. kilátó, magasles) elhelyezhetők az övezet faállománnyal nem borított részén, az övezet legfeljebb 0,02%-án, épületnek minősülő építmény azonban nem építhető.
- Az övezet véderdőinek és védő zöldsávjainak területe legalább 85%-ban zárt faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki.
- Az övezetben tervezett védőzöld területeket, véderdőket erdészeti vagy kertészeti tervek alapján tömör, többszintes növényállománnyal, lehetőleg zárt fás állomány létesítésével kell kialakítani, az áthaladó légvezetékekre és földvezetékekre vonatkozó előírások figyelembe vételével.
- §
- Az Et jelű erdő övezet (védett erdőterületek, természeti – ökológiai hálózati területen lévő erdőterületek) területe nem építhető be, kivételes esetben a közérdekből szükséges létesítmények (köztárgyak, közművek, közlekedési, honvédelmi, polgári védelmi, táj- és természetvédelmi, vadvédelmi, stb.) építményei (pl. kilátó, magasles) elhelyezhetők az övezet természetvédelmi szempontból kevésbé érzékeny részén, az övezet legfeljebb 0,01%-án, épületnek minősülő építmény azonban nem építhető.
- Az övezetben folytatott területhasználat során össze kell hangolni az erdőgazdálkodási szempontokat a táj- és természetvédelmi érdekekkel. Új faállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók.
- §
- A mezőgazdasági területek övezeteinek telkei a növénytermesztési és az állattenyésztési tevékenységek területei, ezért itt a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos építmények helyezhetők el. Az övezetek telkein lakóépület is elhelyezhető, de csak a mezőgazdasági tevékenységet szolgáló épülettel, épületrésszel egybeépítve (tanya), amennyiben az egyéb lakóházépítésre vonatkozó előírások is teljesülnek.
- Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más művelésből kivett vagy kivehető résszel nem rendelkezik.
- Külterületi mezőgazdasági területen épület, építmény csak szabadonállóan helyezhető el, a beépítés során legalább 12 m mélységű elő- és hátsókertet, és legalább 6 méteres oldalkertet kell biztosítani.
- A mezőgazdasági területek (M) övezeteinek részletes előírásai
- §
- Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezet övezeti előírásai:
- Beépítési mód Szabadon álló
- A beépíthető telek legkisebb területe (m2) 300.000
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb telekszélesség (m) 50,0
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
- A beépítésnél alkalmazható épület legmagasabb pontjának értéke (m) 9,0
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m) 2,5
- A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség (%) 0,3
- Az övezetben beépíthető földrészlet átlagos szélessége minimum 100 m.
- Az övezetben a 30 ha-nál nagyobb mezőgazdasági telek megosztása esetén, azok 30 ha-t meghaladó méretű, önálló helyrajzi számra kerülő részei építhetők be. A beépített telek ebben az övezetben utólag nem osztható 30 ha-nál kisebb méretű részekre.
- Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
- Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az általános beépítési feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető, legfeljebb két lakás rendeltetési egységgel, illetve a birtokközpont telkén a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület is létesíthető.
- Az övezetbe tartozó telken lakóépület vagy szállásépület csak abban az esetben helyezhető el, ha
- a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, vagy
- a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg.
- Az övezetben a valamennyi melléképítmény elhelyezhető a kirakatszekrény kivételével.
- A 30 ha-nál kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, felújítható, de a beépítés további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér-beépítés) nem megengedett.
- Az övezetben amennyiben a beépíthetőséghez szükséges legalább 30 ha mezőgazdasági terület több birtokrészből áll össze, az ezek összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 15.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén összevontan is igénybe vehető.
- Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktestek legalább 60%-a a település (Sülysáp) közigazgatási területén található, és egy család, vagy családi vállalkozás tulajdonában áll.
- A birtokközpont telkén, a fenti, összterületre vonatkoztatott beépítési korlát mellett a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot.
- §
- Az Má-1* jelű általános mezőgazdasági övezet övezeti előírásai:
- Beépítési mód Szabadon álló
- A beépíthető telek legkisebb területe (m2) 100.000
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb telekszélesség (m) 25,0
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
- A beépítésnél alkalmazható épület legmagasabb pontjának értéke (m) 6,0
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m) 2,5
- A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség (%) 0,3
- Az övezetben beépíthető földrészlet átlagos szélessége minimum 50 m.
- A 10 ha-nál nagyobb mezőgazdasági telek megosztása esetén, azok 10 ha-t meghaladó méretű, önálló helyrajzi számra kerülő részei építhetők be. A beépített telek ebben az övezetben utólag nem osztható 10 ha-nál kisebb méretű részekre.
- Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
- A 10 ha-nál kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, felújítható, de a beépítés további növelése (alapterület-bővítés, emeletráépítés, tetőtér-beépítés) nem megengedett.
- Az övezetben a valamennyi melléképítmény elhelyezhető a kirakatszekrény kivételével.
- Az övezetben amennyiben a beépíthetőséghez szükséges legalább 10 ha mezőgazdasági terület több birtokrészből áll össze, az ezek összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 15.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén összevontan is igénybe vehető.
- Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktestek legalább 60%-a Sülysáp közigazgatási területén található, és egy család, vagy családi vállalkozás tulajdonában áll.
- A birtokközpont telkén, a fenti, összterületre vonatkoztatott beépítési korlát mellett a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot.
- Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az általános beépítési feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető, legfeljebb két lakás rendeltetési egységgel, illetve a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület is létesíthető.
- Az övezetbe tartozó telken lakóépület vagy szállásépület csak abban az esetben helyezhető el, ha
- a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, vagy
- a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg.
- §
- Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági (tanyás) övezet övezeti előírásai:
- Beépítési mód Szabadon álló
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb telekszélesség (m) 20,0
- A beépíthető telek legkisebb területe (m2) 3000
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m) 2,5
- A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség (%) 3
- Az övezetben a 0,3 ha-nál kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, felújítható, további növelése azonban csak a szintterület legfeljebb 25%-nyi bővítésével, a tetőtér beépítésével megengedett, új lakó és gazdasági épület nem építhető.
- Az övezetben a 0,3 ha-nál nagyobb mezőgazdasági telek megosztása esetén, azok 0,3 ha-t meghaladó méretű, önálló helyrajzi számra kerülő részei építhetők be. A beépített telek ebben az övezetben utólag nem osztható 0,3 ha-nál kisebb méretű részekre.
- Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
- Az övezetben a valamennyi melléképítmény elhelyezhető, kirakatszekrény kivételével.
- §
- Az Mr jelű általános rekreációs mezőgazdasági övezet övezeti előírásai:
- Beépítési mód Oldalhatáron álló
- A beépíthető telek legkisebb területe (m2) 3000
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb telekszélesség (m) 20,0
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
- A beépítésnél alkalmazható épület legmagasabb pontjának értéke (m) 6,0
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m) 2,5
- A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség (%) 5,0
- Az övezetben a 0,3 ha-nál kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, felújítható, további növelése az alapterület legfeljebb 25%-nyi bővítésével, a tetőtér beépítésével megengedett.
- Az övezetben a 0,3 ha-nál nagyobb mezőgazdasági telek megosztása esetén, azok 0,3 ha-t meghaladó méretű, önálló helyrajzi számra kerülő részei építhetők be. A beépített telek ebben az övezetben utólag nem osztható 0,3 ha-nál kisebb méretű részekre.
- Az övezetben valamennyi melléképítmény elhelyezhető, kirakatszekrény, siló és trágyatároló kivételével.
- §
- Az Mgy jelű általános gyepgazdálkodási mezőgazdasági övezet (nem védett rét, legelő területek) övezeti előírásai:
- Beépítési mód Szabadon álló
- A beépíthető birtoktest legkisebb összterülete (m2) 30.000
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb telekszélesség (m) 50,0
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 3,5
- A beépítésnél alkalmazható épület legmagasabb pontjának értéke (m) 5,0
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m) 2,0
- A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség (%) 0,3
- Az övezet területén állattartó építmények, védőkerítés és karám építhetők, pince nem létesíthető.
- Az övezet meglévő földrészletei összevonhatók, de nem oszthatók meg.
- Az övezetben a 3 ha-nál nagyobb mezőgazdasági telek megosztása esetén, azok 3 ha-t meghaladó méretű, önálló helyrajzi számra kerülő részei építhetők be. A beépített telek ebben az övezetben utólag nem osztható 3 ha-nál kisebb méretű részekre.
- Az övezetben a birtokközpont-képzés és az eszerinti összevonható beépíthetőség szabályai nem alkalmazhatók, de az övezet telkei beszámíthatók a birtoktest területébe.
- A természetes és természetszerű gyepek, a vízmedrek 50 m-es sávjába eső rét- és legelőterületek természeti állapotukban tartandók fenn.
- §
- Az Mt jelű általános tájgazdálkodási övezet (ökológiai hálózathoz tartozó gyepterületek és egyéb mezőgazdasági területek) területén a meglévő földrészletek megosztásával 50.000 m2-nél kisebb és 50 m-nél keskenyebb földrészletek nem hozatók létre.
- Az övezet területei nem építhetők be, a felszínen és felszín alatt sem, a területen fóliasátor sem telepíthető.
- Az övezetben a birtokközpont-képzés és az eszerinti összevonható beépíthetőség szabályai nem alkalmazhatók, de az övezet telkei beszámíthatók a birtoktest területébe.
- Az övezet területeinek művelése, fenntartása során betartandók a más jogszabályban meghatározott természeti területekre és az ökológiai hálózathoz tartozó területekre vonatkozó kezelési, fenntartási szabályok.
- §
- Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezet (kisüzemi mezőgazdasági-kertgazdasági övezet, zártkertek) övezeti előírásai:
- Beépítési mód Oldalhatáron álló
- A beépíthető telek legkisebb területe (m2) 1500
- A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,0
- A beépítésnél alkalmazható épület legmagasabb pontjának értéke (m) 6,0
- A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m) 2,5
- A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség (%) 5,0
- Az övezetben az 1500 m2-nél nagyobb mezőgazdasági telek megosztása esetén, azok 1500 m2-t meghaladó méretű, önálló helyrajzi számra kerülő részei építhetők be. A beépített telek ebben az övezetben utólag nem osztható 1500 m2-nél kisebb méretű részekre.
- Az övezetben 1500 m2-nél kisebb területeken épület nem helyezhető el. A 1500 m2-nél kisebb területű meglévő telkek már meglévő beépítése fenntarthatHészó, felújítható, de további növelése (alapterület-bővítés, emeletráépítés, tetőtér-beépítés) csak az előző bekezdésben megjelölt feltételek fennállása esetén lehetséges. Ettől eltérő esetben a telken legfeljebb annak 10 %-át lefedő fóliasátor vagy felépítmény nélküli pince építhető.
- Az övezet területén csak a mezőgazdasági hasznosítás építményei helyezhetők el.
- Az övezetben a beépítés feltétele továbbá, hogy
- a telek átlagszélessége elérje a 14 m-t és
- a szabályozási vonal szerinti, közút céljára szükséges terület az önkormányzat részére a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően átadásra kerüljön.
- Az övezetben a birtokközpont-képzés és az eszerinti összevonható beépíthetőség szabályai nem alkalmazhatók.
- §
- Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezet (kertgazdasági zárványterületek) övezetben a hagyományosan kialakult kert- és mezőgazdasági hasznosítás folytatható.
- Az övezetbe tartozó földrészletek nem építhetők be, összevonhatók, de nem oszthatók meg.
- Az övezetben melléképítmények nem helyezhetők el, fóliasátor a telek legfeljebb 25 %-át fedheti le.
- A vízgazdálkodási övezet (V) előírásai
- §
- A vízgazdálkodási területek V jelű övezetébe a vízfolyások medre, partja és védőterületeik tartoznak. A település igazgatási területén található vízmedrek a következők:
- Alsó-Tápió,
- Felső-Tápió,
- Sápi-patak,
- Sűrűpusztai-ág és
- a mesterséges tavak (sápi tározók).
- Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő, továbbá táj-, természet- és környezetvédelmi vagy egyéb közérdekből szükséges (polgári védelmi stb.) létesítmény helyezhetők el.
- A Tápiók és a tározók partélétől kifelé 10 m-es védő- és fenntartási sáv biztosítandó. A Sápi-patak és Sűrűpusztai-ág vízügyi fenntartási sávja a vízfolyások partélétől mért 3-3 m.
- A vízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyep- vagy erdőterületként alakítható ki. A vízfelületeket kísérő (egyéb területen lévő) galériaerdők, faállományok megtartandók.
- A víztározók, tavak partvonalától mért legalább 50 m széles terület erdő- vagy gyepterületként tartandó fenn. A természeti területnek minősülő tavak, tározók legalább 100 m-es környezete természetes, vagy természetszerű állapotban tartandó fenn.
ZÁRÓ RÉSZ
- §
- Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
- Hatályát veszti a Sülysáp nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 13/2010. (IX. 23.) önkormányzati rendelet.
- E rendelet mellékletei:
- 1. melléklet: SZT-1: Szabályozási tervlap (M=1:4.000)
- 2. melléklet: SZT-2: Szabályozási tervlap (M=1:12.000)
- E rendelet függelékei:
- 1. függelék: Tilalmakkal érintett ingatlanok
- 2. függelék: Elővásárlási joggal terhelt ingatlanok
- 3. függelék: Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok
- 4. függelék: Műemlékek és az azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok
- 5. függelék: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek
- 6. függelék: Országos jelentőségű védett természeti területek
Sülysáp, 2017. október 26.
Horinka László dr. Tóth Krisztina
polgármester jegyző