Üllő Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 44/A. /2/ bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16. §. /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján az állattartás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

1. §.^[1]

A rendelet hatálya Üllő Város közigazgatási területén folytatott állattartó tevékenységekre terjed ki kivéve a 41/1997. (V.28.) FM rendelet hatálya alá tartozó, nagy létszámú állattartó tevékenységet.

2. §.

A tartható állatok meghatározása

1. Kistestű haszonállatok:

a/ baromfifélék

                 tyúkfélék /gyöngy-, pulyka is/

                 víziszárnyasok /liba, kacsa/

             b/ rágcsáló haszonállatok:

                 házinyúl /húsnyúl, angóra, csincsilla/

                 vízirágcsálók

             c/ sertés juh, kecske,

 d/ ^[2]egyéb kisállat: galamb /sport-, posta-, dísz- és haszongalamb/

2. Nagytestű haszonállatok: ló, öszvér, szamár, szarvasmarha

3. Prémes állatok /róka, görény, nyérc, stb./

3.§.

/1/ Üllő Nagyközség területén övezetek szerinti állattartási szabályok érvényesek.  

      Az övezetek meghatározását a rendelet melléklete tartalmazza.

/2/ Tilos az állatok tartása

     a/ az I. számú állattartási övezetben

     b/ intézményi területeken.

  c/  ^[3]   egészségügyi és gyermekintézmények, valamint élelmezést nyújtó egyéb intézmények (bölcsőde, óvodák, iskolák, idősek napközi otthona, konyhák), élelmiszert előállító és feldolgozó üzemek telekhatárától számított 100 méteres körzetben lévő telken.

    Tilos egyéb kisállat tartása az ingatlan-nyilvántartás szerint önálló helyrajzi számon         nyilvántartott telken épült többlakásos ingatlanok területén.

/3/ A II. sz. állattartási övezetben állatok az alábbiak szerint tarthatók, amennyiben

ahhoz az ingatlan tulajdonosa hozzájárul:

    Védőtávolság: az állatok elhelyezésére szolgáló ól, ketrec, trágya és trágyalétároló

                             a lakóépülettől, utcától, ásott kúttól való távolsága

a./ ^[4] 550 m2 alatti telken tartható kistestű haszonállatok és védőtávolságok

Kivéve a Magyar Postagalamb Sportszövetség, a Magyar Galambtenyésztők Országos Szövetsége ill. ezek hivatalosan elismert egyesületeinek  legalább 6 hónapja igazolt tagjai, akik a minimális védőtávolság betartásával egyidejűleg maximum 80 db  kifejlett és 80 db fiatal galambot tarthatnak.                        

b./ ^[6]550 m2-800 m2 közötti telken tartható kistestű haszonállatok és védőtávolságok:

Kivéve a Magyar Postagalamb Sportszövetség, a Magyar Galambtenyésztők Országos Szövetsége ill. ezek hivatalosan elismert egyesületeinek  legalább 6 hónapja igazolt tagjai, akik a minimális védőtávolság betartásával egyidejűleg maximum 80 db  kifejlett és 80 db fiatal galambot tarthatnak.

c./ 800 m2-es ill. annál nagyobb telken tartható

 ca./  ^[7]kistestű haszonállatok és az előírt védőtávolságok

Egyéb kisállat zárt rendszerű tartása esetén a tartható állatok számát a kialakított férőhely területe határozza meg.

1 m3-en elhelyezhető állat száma:   - fiatal galamb esetén 8 db,

                                                         - kifejlett galamb esetén 5 db.

  cb./ Nagytestű haszonállat összesen egyidőben maximum 5 db  tartható, amennyiben a 

  szomszédos lakóépülettől a védőtávolság

               - zárt tartás esetén 10 méter.

               - rideg tartás esetén 20 méter

A darabszámba az állatok szaporulata az elválasztási idő leteltéig nem számít bele.

4.§.

Külterületen bármilyen állat tartható a lakóépülettől, kúttól való 20 méter védőtávolság betartásával, zárt, szigetelt trágya és trágyalé tároló megépítése kötelező.

5.§.

 Tojótyúk állomány zárt rendszerű tartása esetén maximum 500 db tartható 20 méteres védőtávolság biztosítása esetén.

6.§.^[8]

Az önkormányzati hatósági ügynek minősülő állattartási ügyekben a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt. Az eljárásban az ÁNTSZ és az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás szakértőként működik közre.

7. §.

/1/ A belterületi közterületen, zöldövezetekben minden fajta kis és nagyállat legeltetése

tilos.

/2/ Külterületen utak, árkok mentén az állatok legeltetése őrizet mellett engedélyezett.

8.§.^[9]

Ebek tartása

/4/ ^[10]

9.§.

              Az állattartásra szolgáló épületek elhelyezésével kapcsolatos követelmények

/1/ ^[11]Állattartásra szolgáló épület az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendeletben foglalt szabályok szerint létesíthető.  

/2/ Állattartási létesítmények építésekor, bővítésekor az előírt védőtávolságok betartása kötelező.

/3/ ^[12] Lakóterületen, illetve belterületen az állattartásra szolgáló melléképületeket a lakótelken belül a hátsó kertben, a beépítési oldalon kell elhelyezni. Egyéb kisállat csak oly módon tartható, hogy az a közterületet, valamint lakások erkélyeit, teraszát, szomszédos épületek háztetőjét ne szennyezze.

/4/ Állattartásra szolgáló építmények esetén egyebekben a hatályos építésügyi jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. §.

/1/ Az állatok tartását szolgáló melléképületeket, melléképítményeket úgy kell elhelyezni és üzemeltetni, hogy a környezetre káros hatást (légszennyeződést, zajt, bűzt, stb.) ne okozzon.

/2/ Az állattartó köteles olyan kerítést készíteni, amely a legkisebb anyagi ráfordítás mellett is célszerű, megakadályozza az állatok szomszédos területekre való átjutását, kár és szennyeződés okozását.

/3/ ^[13]Szalma és szálas takarmány tárolása az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008.(II.22.) ÖTM rendeletben foglaltak szerint történhet.

11. §.

     Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi és környezethigiéniás követelmények

Az állattartással kapcsolatosan keletkező és a környezetre ható szagártalom csökkentése érdekében az alábbiakat kötelező betartani:

a./ Az állattartásra szolgáló építmények szellőző nyílásait, nyílászárókat a saját udvar felé kell kiképezni, elhelyezni.

b./ ^[14]Az istállót, ólat, ketrecet naponta legalább egyszer, de a szükségesnek megfelelően többször is kell takarítani. Az egyéb kisállat tartására szolgáló helyiségeket évente legalább kétszer megfelelő fertőtlenítőszerrel fertőtleníteni kell.

c./ A bűzös gázok áramlását mesterséges vagy természetes szellőzéssel, lehetőleg a magasba kell terelni.

Az állattartásra szolgáló létesítmények időszakonkénti meszelése, fertőtlenítése is kötelező. Az ammóniaképződés csökkentésére szükséges a trágyába, alomanyagba megfelelő szerek (szuperfoszfát, zeolit, klórmészpor) keverése, a kellemetlen szagú takarmányok fedett állapotban való tárolása.

d./ A trágya megfelelő kezelése érdekében vízhatlan aljzatú oldalfalas trágyatárolót kell létesíteni. A bűz elhárítása céljából a felületét földdel kell takarni. A trágyatároló telítettsége esetén a trágya elszállításáról gondoskodni kell.

e./ A trágyalé gyűjtése, tárolása is zárt módon, vízhatlan aljzatú és oldalfalú, zártfedelű aknában történhet. Biztosítani kell, hogy a trágyalé a szomszéd ingatlanra és közterületre ne folyhasson át, a saját ingatlant ne szennyezze, a talajt ne fertőzze. Nyitott trágyalé árkot, aknát azonnal meg kell szüntetni.

f./ A fertőzésveszély csökkentése és elhárítása érdekében állati hullát valamint ilyen anyagot, amely a környezet levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, élősdiek számára tápot nyújt, sem magánterületen, sem közterületen elhelyezni, elhagyni nem szabad.

g./ Az elhullott állatokat - a helyi hullaemésztő verembe, illetve az Állati fehérje és Takarmányokat Ellátó Vállalat részére történő elszállításig - zárt, csurgásmentes göngyölegbe (műanyagzsák, tartály, stb.) kell tárolni.

h./ Legyek, rágcsálók elleni védekezésről rendszeres irtásról gondoskodni kell.

i./ A környezethigiénia fokozott biztosítása érdekében ajánlatos a gazdasági épületek, létesítmények körüli terület fásítása, bokrosítása, sövényesítése. A fertőzésveszély csökkentésének, valamint az esetleges fellépő fertőző betegség elfojtásának elősegítése érdekében ajánlatos a gazdasági udvarban végzett munkánál külön lábbeli, munkaköpeny, munkakötény használata is.

/2/ ^[15]A galambtartók – a Magyar Postagalamb Sportszövetség, a Magyar Galambtenyésztők Országos Szövetsége ill. ezek hivatalosan elismert egyesületeinek  legalább 6 hónapja igazolt tagjai kivételével - naponta 2x1 órát röptethetik galambjaikat.

12.§.

Vegyes rendelkezések ^[16]

Az állattartók folyamatosan kötelesek gondoskodni az állategészségügyi és állatvédelmi jogszabályok betartásáról.

13.§.

(1)^[17] Amennyiben az állattartó az e rendeletben foglalt, állatszámra, védőtávolságokra, és az állategészségügyi és környezethigiéniás követelményekre  vonatkozó előírásoknak nem tesz eleget, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság az állatok tartását korlátozhatja ill. megtilthatja közigazgatási határozattal.

(2)^[18] A rendelet hatályba lépéséig létesített állattartás csak abban az esetben tiltható meg, ha az állattartás közegészségügyi, környezetvédelmi, állategészségügyi előírásokat, közérdeket sért, vagy veszélyeztet.

14.§.^[19]

Jelen rendelet 2004. április 1. napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Üllő Nagyközségi Önkormányzat többször módosított 23/1994.(X.22.) sz. Ö.K. rendelete.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.

Üllő, 2004. március 11.

Földváriné Dr. Kürthy Krisztina  s.k.                                                            Kissné Szabó Katalin s.k.

                      jegyző                                                                                              polgármester

Egységes szerkezetbe foglalva 2012. augusztus 31.   Óváriné

Földváriné dr. Kürthy Krisztina jegyző