Üllő Város Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 13. § (1) bekezdés 1) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7.§ (3) bekezdés c.) pontjában, az Ötv. 8.§ (1) bekezdésében, az Étv. 13. § (1) bekezdésében, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva és az Étv. 9.§ paragrafusában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az OTÉK 3. számú mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

I.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

1. § 

 (1) Jelen előírások hatálya Üllő Város teljes közigazgatási területére – jelen rendelet mellékletét képező – szabályozási tervben lehatárolt területekre terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) az OTÉK előírásait jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

 (3)^[1] Jelen helyi építési szabályzat csak a mellékletekkel együtt érvényes.

Az előírások alkalmazása

2. §^[2]

(1) A helyi építési szabályzatban és szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

1. a bel- és külterületek lehatárolását (meglévő és tervezett belterületi határvonal)

2. a tervezett szabályozási vonalat,

3. a meglévő és megmaradó közterületi telekhatárt,

4. kialakítható legkisebb telekméretet,

5. az építési övezetek, övezetek határait és a hozzájuk tartozó paramétereket, melyeket az övezethez tartozó telekrészre kell kötelezőnek tekinteni,

6. az építési vonalat és az építési hely határait,

7. a közutak, közművek és szállító vezetékek védőtávolságait,

8. építési tilalommal és elővásárlási joggal terhelt területek határait,

9. a közterületek kialakítására vonatkozó rendelkezést,

10. a zöldfelületek kialakítására, a telepítendő fasorokra, a belterületi erdősávokra vonatkozó rendelkezéseket,

11. a környezetvédelemre vonatkozó rendelkezéseket,

12. a régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírásokat.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett elemek tájékoztató jellegűek, ezért a szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatók, így:

a) a meglévő és a tervezett javasolt telekhatár irányadó szabályozási elem,

b) építési övezet, övezet határa nem jelent kötelező telekosztást, kötelező telekhatárt, vagyis egy telek tartozhat több építési övezethez, övezethez is. (15. terület)

c) több építési övezetbe tartozó építési telken az építési paramétereket a telek adott építési övezetbe tartozó részére kell alkalmazni, az adott telek megosztása nélkül.

A terv területének felhasználása

3. § 

 (1)      A terv területe jellemző rendeltetésének megfelelően

- beépítésre szánt területekre, és

- beépítésre nem szánt területre tagolódik.

 (2)      Beépítésre szánt területek:

• lakóterület, ezen belül

• Kisvárosias lakóterület (Lk)
• Kertvárosias lakóterület (Lke)

• vegyes terület, ezen belül

- Településközpont vegyes terület (Vt)

• gazdasági terület, ezen belül

- Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

- Különleges (repülőtéri)  gazdasági terület (Krep)^[3]

- Mezőgazdasági üzemi létesítmények területe (G-M)

– Ipari gazdasági terület (Gip)^[4]

• különleges terület, ezen belül

- Különleges temető terület (Kt)

- Különleges kisállat temető terület (Kká-t)

- Különleges nagykiterjedésű sportolási célú terület (Ksp)

- Különleges tervezett bánya

besorolásúak.

(3)^[5] Beépítésre nem szánt területek:

• Zöldterület (közkert, közpark)
• Közlekedési és közműterületek

-telekigényes közműterület

• Mezőgazdasági területek

- általános mezőgazdasági terület

- kertes mezőgazdasági terület

• Erdőterületek

- Védelmi rendeltetésű erdőterület

- Gazdasági rendeltetésű erdőterület

• Vízgazdálkodási terület

            besorolásúak.

(4)       Az egyes övezeteket csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni, mű­velni, azokon építési tevékenységet folytatni.

A tömb- és telekalakítás általános szabályai

4. § 

1. ^[6]A rendelet hatálya alá tartozó település belterületén építési telket alakítani az építési övezetekben, övezetekben meghatározott paramétereknek megfelelően lehet.
2. ^[7]
3. A terv területén a telekalakítást a HÉSZ-nak és a Szabályozási tervnek meg­fe­le­lő­en fokozatosan több ütemben lehet elvégezni. Az egyes ütemek meg­hatá­rozója az építési szándékok meg­jelenése és a területek közművesítésének lehetősége.
4. ^[8]Az ütemeken belül a telektömböket a telekalakítással összhangban fokozatosan lehet kialakítani. A tömböket egymástól közterülettel vagy közhasználat elől el nem zárt magánúttal kell elválasztani.
5. Telket alakítani csak az övezeti előírásokban meghatározott minimális teleknagyságok, az érintett ingatlanokon kialakult beépítés és egyéb jogszabályi előírások figyelembevételével lehet.
6. ^[9]
7. ^[10]A magánutat úgy kell kialakítani, hogy a gépjárműforgalomra szolgáló burkolat szegélye a szomszédos épület homlokzatától min. 1 méterre legyen. Több telket kiszolgáló magánút – amennyiben kivételesen - csak zsákutcaként alakítható ki, a végén gk fordulóra alkalmas helyet kell biztosítani.
8. ^[11]Telekigényes közműlétesítmény számára minden építési övezetben és minden övezetben alakítható önálló telek. A közműtelek területnagyságát a közmű technológiai igénye határozza meg és nem az építési övezetre, övezetre meghatározott telekalakítási szabály.

Az építés általános szabályai

5. § 

(1)^[12]   Építményt elhelyezni legalább részleges közművesítéssel ellátott ingatlanon lehet.

(2)^[13]   A rendelet hatálya alá tartozó területen építményt elhelyezni olyan területen, ahol minden közmű gerincvezetéke kiépült csak abban az esetben lehetséges, ha az ingatlan valamennyi közműre rákötött, vagy legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásáig ráköt.

 (3)    Amennyiben a csatornahálózat az adott területen még nem épült ki, annak kiépüléséig ideiglenes jelleggel közműpótló berendezés helyezhető el, azzal a feltétellel, hogy a csatornahálózat üzembe helyezése után 60 napon belül arra rá kell kötni, ezzel egyidejűleg a zárt rendszerű szennyvíztárolót meg kell szüntetni.

(4)     Eltérő beépítési módú telkek találkozásánál, kialakult (legalább 90 %-ban beépült) öveze­tekben, a telek beépítési módjára az általános építési szabályok az irányadók.

(5)     A közterületek felőli utcakép védelme, valamint a különböző, telken belül elhelyezhető zavaró és védendő funkciók telekszomszédok közötti hatásainak csökkentése érdekében az épületeket fő- és mellék­rendeltetés szerint főépületekre és melléképületekre kell osztani. A mellékrendeltetésű épület fogalmát e rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.

(6)     Lakóterületen, amennyiben a telek területe nem haladja meg a minimális telekméret másfélszeresét, telkenként csak egy főrendeltetésű építmény helyez­hető el.

(7)     Egyéb szabályozási, vagy övezeti előírás hiányában a főrendeltetésű építmény a telek utca­vonal felőli részére kerül.

(8)     Mellékrendeltetésű építmény csak akkor építhető, ha a telken már van főépület. Mellékrendeltetésű építmény az utca felőli telekrészre csak abban az esetben épülhet, ha az utcaképbe beilleszthető(vagy megfelel a főrendeltetésű épület paramétereinek). A mellék­rendel­tetésű épület csak az építési helyen belül helyezhető el.

9. A legalább 90%-ban beépített övezetben meghatározott méreteket ki nem elégítő telek esetén – ami szabályossá nem tehető - épület elhelyezhető, ha az épület elhelyezés és az előírt épülettávolságok, valamint a telken belüli parkolás biztosítható.

10. 14 m-nél keskenyebb új beépíthető telek nem alakítható ki.
11. ^[14]
12. ^[15] Új épület oldalhatáros elhelyezése esetén, az épület oldalhatáron álló homlokzata (építési határvonala) a telekhatártól min.1 m-re helyezhető el, kivéve már kialakult, 14 m-nél keskenyebb telkek esetében, valamint a meglévő épület bővítése esetében.
13. Amennyiben az eresz élvonala a szomszédos telekhatár irányába 1m-nél közelebb benyúlik, és a tető hajlásszöge 25°-nál nagyobb, a tetőt hófogósorral kell ellátni. A 10 m -nél hosszabb esésvonalú tetőt egymás felett több hófogósorral kell megépíteni.
14. Amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírás másként nem rendelkezik, az egyes építési övezetekben elsősorban az övezetre jellemző rendeltetésű épületek helyezhetők el. Kiegészítő rendel­tetéssel kivételesen a fő rendeltetéstől eltérő más építmény elhelyez­hető, az övezetre vonatkozó környezetterhelési határértékek betartá­sa mellett. A határérték megállapításánál figyelembe kell venni a környezet pilla­nat­nyi és célállapotát. A környezet igénybe­vételét a környező létesítmények együttes hatásának figyelembe vételével kell megállapítani.
15. ^[16]
16. Építési engedélyt csak az övezeti előírásoknak megfelelően, továbbá a szabá­lyozási terven jelölt építési helyen belül lehet kiadni. Építési helyen belül épület (építmény) csak a szükséges védőtávolságok betartása mellett helyezhető el. Ez alól kivételt képez, ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik, ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül átépíthető. Ezek az épületek is azonban csak az építési helyen belül bővíthetők.
17. Az építési helyen kívül álló meglévő épületek tovább nem bővíthetők (sem víz­szintes, sem függőleges irányban), nem alakíthatók át, azokon csak állagmegóvási tevékenység végez­hető. Az építési helyen kívül álló épület vagy épületrész elbontása esetén, az csak építési helyen belül építhető vissza.
18. Kerékpártároló létesítendő minden közforgalmat lebonyolító létesítménynél, minden 10 fő egyidejű forgalom után 1 db kerékpár elhelyezésére. Ezeket lehetőség szerint minden esetben, de 20 kerékpár férőhely felett mindenképpen fedetten kell megvalósítani. Kialakítását, feltételeit az építés (rendeltetés módosítás) engedélyezése során elő kell írni.
19. ^[17] Az oldalhatáron álló építési hely északi, északkeleti, északnyugati telekhatárhoz illeszkedve határozandó meg a kialakulatlan beépítésű telkeknél. Építési helyen belül az épület szabadon állóan is elhelyezhető. Ha a szomszédos telken az épület a tömbre jellemző beépített oldalhatártól eltérő oldalhatáron áll, abban az esetben az újonnan beépülő telken legalább 1m-es beépítetlen sáv tartandó a beépülő oldalhatár mentén.

Beépítésre szánt területek szabályozása az átminősítésig

6. §^{[18] [19]}

(1)   Tervezett belterületi határon belüli lakóterület, lakóterületként történő felhasználása (telekalakítás, beépítés) csak akkor engedhető meg, ha az ingatlan-nyilvántartásban külterületi ingatlanként nyilvántartott terület belterületbe csatolása és a területre vonatkozó szabályozás hatályba lépése megtörtént.

(2) Gazdasági kereskedelmi-szolgáltatói területfelhasználásba sorolt, beépítésre szánt terület gazdasági területként történő felhasználása belterületbe vonás nélkül is megengedhető, ha a területhasználathoz szükséges infrastrukturális fejlesztés megvalósult.

(3) Ha a belterületi terület-felhasználás és beépítésre szánt külterületi terület között meglévő, vagy tervezett közlekedési közterület található, a közterület belterületbe vonandó.

(4)A belterületbe csatolás feltételeiről és időpontjáról az önkormányzat külön határozatban dönt.

(5) Újonnan beépítésre, fejlesztésre szánt területeken a szabályozási terv szerinti szélességben kialakítandó utak, közművek és közvilágítás építésének és tervezésének költsége, továbbá a közművek fejlesztéssel összefüggő kapacitás-bővítésének költsége a fejlesztőt terheli. Ennek részletei az Önkormányzattal kötendő településrendezési szerződésben kerülnek meghatározásra.

Engedélyköteles építmények körének bővítése

7. §^[20]

Közterületi kapcsolat kialakítása

8. § 

1. Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
2. A közforgalom számára kialakított utak, új lakóutcák szabályozási szélessége nem lehet kisebb, mint 12 m.
3. ^[21]Kizárólag a szabályozási terven jelölt helyen alakítható ki nyúlványos telek.

Magánút

9. §^[22]

Telkek vagy épületek megközelítésére magánutat akkor lehet kialakítani, ha ez a szabályozási tervben javasolt telekhatárral, be nem építhető sávval szerepel

Mélyfekvésű területek szabályozása

10. § 

1. A város területén lévő mélyfekvésű területek:

• Kenderes dűlő területe (Széchenyi u. – Pesti út – Lejtő utca)
• Faiskola utcai tömbbelső (Pesti úttól 160 m szélességben az elvi megosztási vonalig)
• Maglódi út – Akácfa u. – Zsaróka u. által határolt tömbbelső
  2. A mélyfekvésű területeken alápincézett épületet elhelyezni a pince talajvíznyomás elleni szigetelésével lehet.
     

Kulturális örökség védelme

11. § 

1. ^[23]
2. Ha régészeti lelőhelyen kívül eső területen földmunkák során váratlanul régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az Örökségvédelmi törvény 24. § - ban foglaltak szerint kell eljárni.

A bejelentési kötelezettség az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt, a kivitelezőt és a lelet felfedezőjét egyaránt terheli. Az építkezés a leletmentés időtartamára leállítható. ^[24]

3. Az Örökségvédelmi törvény 19. § (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti örökség védelme érdekében a területen tervezett földmunkákat régészeti szakfelügyelet mellett lehet elvégezni.

Amennyiben a régészeti érdekű területeken végzett régészeti szakfelügyelet során régészeti emlék kerül elő, a továbbiakban az örökségvédelmi törvény régészeti lelőhelyekre és megelőző feltárásokra vonatkozó előírásait kell alkalmazni.^[25]

(4)^[26] A régészeti érdekű területeken a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E  régészeti szakfeladatok elvégzésére – a beruházó költségére – a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti munkálatok biztosítása érdekében, a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a Múzeummal.

II.

 AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

Kisvárosias lakóterület

P-Lk-1^[27] építési övezet

12. § 

1. A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:

• lakóépület

• a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület és egység
• egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
• sportépítmény
• szálláshely szolgáltató épület,
• igazgatási épület,

(2)  Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendel­kező telken szabad elhelyezni.

3. A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
4. Haszonállat tartására alkalmas épület, építmény az övezetben nem helyezhető el.

13. § 

Az övezetben a beépítési mód oldalhatáros, vagy szabadonálló.

A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 30 %.

Az építménymagasság maximum 7,5 méter.

4. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 40 %-a.
5. A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 1,0.
6. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 1500 m².

Kertvárosias lakóterület

14. § 

1. ^[28] A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

                1.a) Lke-1, Lke-2, Lke-4 építési övezetekben 1 db, max. 2 lakást tartalmazó lakóépület, vagy                 

amennyiben a telek területe meghaladja a minimális telekméret másfélszeresét, 2 db 1-1 

lakást tartalmazó lakóépület építhető. P-Lke-1 építési övezetben lakóépület az OTÉK 

rendelkezései alapján építhető,

1. b) Az Lke-3 jelű építési övezetben a 700m²-es, vagy azt meghaladó telekterületen legfeljebb 1db 2 lakásos lakóépület, a minimális telekterületet kétszeresen meghaladó telken legfeljebb 2db 4 lakásos, vagy legfeljebb 4db 2 lakásos lakóépület építhető,
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,
5. a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
6. sportépítmény,
7. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(2)  Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendel­kező telken szabad elhelyezni.

(3)  A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

Új beépítésű területen kötelező az utcák kétoldali, illetve egyoldali fásítása, elő­nevelt faegyedekkel.^[29]

A lakóterület övezeti tagozódása

15. §^[30]

 A lakóterület, ezen belül a kertvárosias lakóterület az alább építési övezetekbe tartozik.

          Jele:       Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4, P-Lke-1

A „Lke-1” jelű építési övezet

16. § 

1. Az övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló, vagy a kialakult beépítésnek megfelelő.
2. A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30 %.
3. Az építménymagasság max. 5,0 m, vagy a kialakult beépítésnek megfelelő.

4. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.
5. A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,5.
6. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 550 m².

A „Lke-2” jelű építési övezet

17. § 

1. Az övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló, vagy a kialakult beépítésnek megfelelő.
2. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 30 %.
3. Az építménymagasság max. 5,0 méter, vagy a kialakult beépítésnek megfelelő.

4. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.
5. A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,5.
6. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 800 m²

A „Lke-3” jelű építési övezet

18. §

1. ^[31]Az övezetben a beépítési mód szabadon álló.
2. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 30 %.
3. ^[32]Az építménymagasság és az egyes homlokzatokra számított homlokzatmagasság legfeljebb  7,5 m lehet.

4. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.
5. A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,6^[33].
6. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 700 m²

A „Lke-4” jelű építési övezet

19. §

1. Az övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló.
2. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 25 %.
3. Az építménymagasság max. 5,0 m lehet.

4. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.
5. ^[34]A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,6.
6. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 800 m²

A Pedagógus földekre vonatkozó szabályozás

20. §^[35]

(1)  Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendel­kező telken szabad elhelyezni.

(2) A Pedagógus földek SZT területén lévő közterületekre (utcákra) és védő­területekre fásítási tervet kell készíteni, és annak megfelelően kell azokat beültetni.

(3) A 16 méter szélességű úton mindkét oldali, míg a 12 méter szélességű utcákban csak egyoldali járda készüljön.

(4) ^[36] A szikkasztó árkon kialakított áteresz szélessége min. 3,0 m, max. 4,0 méter lehet.

(5) Az utcai kerítés az övezetben 50 %-ban áttört jellegű lehet max. 30 cm magas, tömör lábazattal.

„P-Lke-1”^[37] jelű építési övezet

21. §

1. Az övezetben a beépítési mód szabadon álló, oldalhatáron álló és ikresen csatlakozó, a szabályozási terven megjelöltek szerint.
2. A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30 %.
3. Az építménymagasság max. 4,5 m lehet.
   4. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.
   5. A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,6.
   6. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 450 m².
   7. Az övezetben különálló melléképítmény nem építhető, a szgk tároló csak épülettel egybeépített lehet.
   8. Az előkert mérete egységesen 5 méter, kivéve az önálló köz­terü­letként kialakított gyalogutak mellett, ahol 3 méterre csökkenhet. Az előkertben szgk lehajtó nem építhető.

„P-Lke-2” jelű építési övezet^[38]

22. §^[39]

A vegyes területre vonatkozó általános előírások

23. §^[40]

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igaz­gatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészség­ügyi, szociális épületek, valamint sport­építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben az alábbi épületek he­lyez­­hetők el:

1. lakóépület;
2. igazgatási épület;
3. kereskedelmi, szolgáltató, ven­dég­látó, szálláshely szolgáltató épület;
4. nem zavaró hatású egyéb közösségi szórakoztató és kulturális épület;
5. egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület;
6. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézmű­ipari épület.

A területen más rendeltetésű épület kivételesen sem helyezhető el.

(3)     A területen az (5) bekezdésben felsoroltak kivételével elhelyezhető minden olyan épít­mény, amely hozzájárul a területen elhelyezhető épületek rendel­te­tés­szerű hasz­ná­latához.

(4)^[41][42]  A településközpont vegyes területépítési övezetekben, telkenként csak legfeljebb 4 lakás csak akkor alakítható ki, ha az épületen belül legalább nettó 50m2-es alapterületű kereskedelmi szolgáltatói célú rendeltetési egység is van. Kizárólag lakó rendeltetésű épületben, telkenként legfeljebb 2 lakás létesíthető.

 (5)    A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

7. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gép­jár­mű­vek és az ilyeneket szállító járművek számára;
8. közműpótló építmény;
9. állattartás céljára szolgáló építmény.

(6)^[43]   A vegyes terület telkein kialakítandó parkolók egy részét – helyi parkolási rendeletben szabályozott módon és a tulajdonos valamint az Önkormányzat között születendő megállapodás keretében – a szabályozási terven jelölt módon - közterületen is el lehet helyezni.

(7)^[44] A kialakult beépítésű területen, a tervezett épületet minden esetben a már kiadott építési engedéllyel rendelkező, vagy már megépült épülethez igazodva kell elhelyezni.

(8)^[45]   zártsorú beépítési móddal szabályozott területeken, illetve a szabályozási tervlapon megjelölt ingatlanokon az építményeket csak a kötelezõ építési vonal figyelembe vételével, a meghatározott építési helyen belül lehet elhelyezni továbbá a szabályozási tervlap meghatározza a telekbehajtók kialakításának helyét.

(9)^[46] A településközponti vegyes építési övezetekben legalább 25% zöldfelület alakítandó ki.

Sajátos előírások a településközpont vegyes területek kialakítására

24. §

1. A 400 j. út Széchenyi és Malom utca közötti szakaszán, valamint a Templom téren tervezett út-, kerékpárút, parkolóhelyek, járdák és zöldfelületek kialakítása a mindenkori közútkezelővel és közműszolgáltatókkal való egyeztetés, továbbá az előírt szakági tervek alapján, az utak építése, forgalomba helyezése és megszüntetése a vonatkozó 15/2000 (XI.16.) KöViM rendelet alapján történhet.
2. A városközpont területén az előírt közúti sávszélesség, illetve a meglévő közúti felület (buszmegállók) megtartásával, kiemelt szegéllyel kerékpárút kerül kialakí­tásra. Az ingatlanok kapubejáróinál a megközelítés lehetőségét dőlt szegéllyel kell biztosítani, min. 3 m szélességben, a vonatkozó minta­kereszt­szelvények szerint.
3. A városközpont területén az ingatlanok előtt parkolóhelyek csak a kapubejárók felhasználásával, arra merőlegesen elhelyezve, illetve belső szervizút biztosításával alakíthatóak ki. Ez alól kivételt képeznek a katolikus-, és a református templom előtti, valamint az Ócsai úton a Vasadi utcai csatlakozás utáni terület.
4. A kiépülő parkolóhelyek megközelítésére szolgáló kapubehajtók, szervizutak aszfalt, vagy elemes (pl. viacolor), a parkolóhelyek (kivéve a közút melletti párhuzamos területek) viszont szegéllyel ellátott elemes burkolatúak lehetnek.
5. A kerékpárutak szegéllyel ellátott aszfalt, illetve elemes burkolattal épülhetnek meg.
6. A tervezett út-, kerékpárút, parkolóhelyek, járdák és zöldfelületek végleges kialakítása esetén a jelenleg nyílt csapadékelvezető árkok zárt rendszerré építendők át, megfelelő víznyelők, vízbevezető csatornák, illetve tisztítóaknák kiépítésével.
7. A Széchenyi úti csomópontnál a Budapest felől érkező és a Széchenyi utcába kanyarodó járművek részére felállási lehetőséget kell biztosítani útburkolat-szélesítéssel és burkolati jel felfestésével.
8. A 400-as út Széchenyi utcával szemben lévő oldalán az útburkolat és a gyalogjárda között védőkorlát elhelyezése szükséges.
9. A megnyitandó új utca a lekerekítő íveinek sugara minimum R_min = 8,0 m.
10. A 400 j. út Széchenyi és Malom utca közötti szakaszán új forgalomtechnikai terv készítése szükséges, így:

a kerékpárút kialakításánál, a teljes érintett szakaszon,

Széchenyi úti csomópontban,

Pesti út 106. számú háznál az új utca nyitásánál

a Takarékszövetkezet előtti parkoló ki és behajtójának kialakításánál,

az óvoda – bölcsőde előtti gyalogátkelőhely esetleges megszüntetésénél

11. A 400 j. út Széchenyi és Malom utca közötti szakaszán, valamint a Templom téren kialakított zöldfelületen növények telepítése, áthelyezése, illetve eltávolítása kertépítészeti terv alapján lehetséges.

A településközpont vegyes terület övezeti tagozódása

25. §^[47][48]

A vegyes terület, ezen belül a településközpont vegyes terület az alábbi építési övezetekbe tartozik.

Jele:            Vt-1, Vt-1/a, Vt-2, Vt-3, Vt-4, Vt-5, Vt-6, P-Vt-1

A településközpont vegyes terület építési övezeteinek részletes előírásai

A „Vt-1” jelű építési övezet

26. §

1. Vt-1 jelű övezetbe a szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.
2. Az építési övezetben a legkisebb telekméret 550 m².
3. Az övezetben a beépítési mód zártsorú, vagy a kialakult beépítésnek megfelelő.
4. Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 50 %
5. Az övezetben az építménymagasság nem lehet na­gyobb, mint 5,50 m, illetve a kialakult.

26/A §^[49]

Vt-1/a jelû övezetbe a szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.

Az építési övezetben a legkisebb telekméret 550 m2.

Az övezetben a beépítési mód zártsorú, vagy a kialakult beépítésnek megfelelõ.

Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetõsége 60 %

Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 5,50 m, illetve a kialakult

A „Vt-2” jelű építési övezet

27. §

(1)       Vt-2 jelű övezetbe a szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.

(2)       Az építési övezetben a legkisebb telekméret 1000 m².

(3)       Az övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló, vagy zártsorú.

(4) Az építési övezet telkein előkert a kialakult beépítés szerint létesíthető.

(5) Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 50 %.

(6)Az övezetben az építménymagasság nem lehet na­gyobb, mint  9,0 m.

(7) Az övezetben elhelyezkedő iskola beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 25 % és az építménymagassága a 10,0 métert nem haladhatja meg.

A „Vt-3” jelű építési övezet

28. §

1. Vt-3 jelű övezetbe a szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.
2. Az építési övezetben a legkisebb telekméret 550 m².
3. Az övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló.
4. Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 35 %
5. Az övezetben az építménymagasság nem lehet na­gyobb, mint 5,0 m.

A „Vt-4” jelű építési övezet

29. §

1. Vt-4 jelű övezetbe a szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.
2. Az építési övezetben a legkisebb telekméret 550 m².
3. ^[50]Az övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló.
4. ^[51]Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetõsége 50%, de lakásépítésre és kiegészítõ funkcióira (gk tároló, hobbi mûhely, kerti tároló) csak 30% használható fel
5. Az övezetben az építménymagasság nem lehet na­gyobb, mint 5,0 m.
6. ^[52]A Deák Ferenc utcában az előkert mérete egységesen 5,0 m.
7. ^[53] Az övezetben maximum 5 rendeltetési egység, ezen belül 4 lakás építhetõ.

A „Vt-5” jelű építési övezet

29/A §^[54]

(1) Vt-5 jelű övezetbe a szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.

(2) Az építési övezetben elsősorban a térségi jellegű közlekedéshez kapcsolódó szolgáltató, kereskedelmi, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épületeket lehet elhelyezni.

(3) Az építési övezetben a legkisebb telekméret 1000 m2.

(4) Az övezetben a beépítési mód szabadon álló.

(5) Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 40%.

(6) Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 15,0 m.

A „Vt-6” jelű építési övezet^[55]

29/B §

3. Vt-6 jelű övezetbe a szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.
4. Az építési övezetben a legkisebb telekméret 1000 m².
5. Az övezetben a beépítési mód zárt sorú.
6. Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 50 %.
7. Az övezetben az építménymagasság nem lehet na­gyobb, mint 10,0 m.
8. Az övezet telkein a zöldfelületeket kertépítészeti tervek alapján kell kialakítani.

A telken belül burkolt felületek aránya nem lehet nagyobb, mint 25%.

„P-Vt-1”^[56] jelű építési övezet

30. §

(1)       P-TV-1 jelű övezetbe a Szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.

(2)       Az építési övezetben a legkisebb telekméret 2800 m².

(3)       Az övezetben a beépítési mód szabadon álló.

(4)       Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 25 %

(5)       Az övezetben az építménymagasság nem lehet na­gyobb, mint 7,5 m.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

31. §

A gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésre szolgál.

A gazdasági terület lehet:

            a/. kereskedelmi, szolgáltató terület

A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

            a/. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

            b/. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c/. igazgatási, egyéb irodaépület,

d/. parkolóház, üzemanyagtöltő,

e/. sportépítmény.

A kereskedelmi, szolgáltató területen az ott folyó tevékenység, illetve az ott dolgozók kiszolgálása érdekében elhelyezhető:

  a/. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

  b/. egyéb közösségi szórakoztató épület.

A beépítésre vonatkozó általános előírások

32. §

(1)     Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni.

(2)     Az épületeken csak a funkciónak meg­fe­le­lő cégfelirat, reklámhordozó he­lyez­he­­tő el, aminek méret meghatározása, kialakítása része az enge­­délyezési do­ku­men­tá­­ci­ó­nak.

(3)^[57]   Telkenként legfeljebb 3db, épületenként csak egy db fényreklám helyezhető el.

(4)   Az övezetekben a maximális építménymagasságnál magasabb épület/épületrész nem helyezhető el. Gépészeti, technológiai és sajátos építmények magassága legfeljebb az övezetben meghatározott építménymagasság felső határának kétszerese lehet, de nem haladhatja meg a 25m-t.

 (5)  Kerítés építési szándék esetén, a telekhatáron létesítendő kerítés legalább 1,80 m magas, áttört, min. 10 cm, max. 60 cm magas lábazatú, sövénnyel együttesen telepített lehet.

 (6)^[58]

(7)    ^[59]

(8)     Amennyiben a kiszolgáló közművek létesítése egyéb tulajdonú in­gat­la­no­kat érint, az építési engedély kérelméhez csatolni kell a köz­műszol­gal­mak­ra vonatkozó megálla­po­dásokat is.

(9)     Közös tulajdonú magánútról történő megközelítés esetén az építési enged­élykérelemhez csatolni kell a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát is.

(10)^[60] A Gksz övezetekben a zöldsávok, beültetési kötelezettségű részek fákkal és cserjékkel intenzíven beültetett területeket jelentenek, melyeknek legkisebb mértékét a zöldfelületeken belül, az övezetek előírásainál kell meghatározni.

A kereskedelmi, szolgáltató terület övezeti tagozódása

33. §^{[61] [62]}

A kereskedelmi, szolgáltató terület az alábbi építési övezetbe tartozik.

          Jele:       Gksz -1, Gksz-2, Gksz-3, Gksz-4, Gksz-5, Gksz-6

Általános rendelkezések a repülőtéri kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken

34.§. ^[63]

(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésre szolgál. A területen lakóépület nem létesíthető. Telkenként egy lakás főrendeltetésű épületben kialakítható.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen belül, elhelyezhető:

a) Mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

b) igazgatási, egyéb irodaépület

c) pakolóház, üzemanyagtöltő

d) sportépítmény

e) kongresszusi központ

(3) A területen kivételesen elhelyezhető:

- szálláshely szolgáltató épület (hotel, motel)

(4) A terület övezetének szabályozása az általános építési szabályokban, és az általános környezet- és természetvédelmi előírásokban foglaltakkal együtt érvényes.

(5) A zöldfelületi minimumot az alábbiak szerint kell figyelembe venni:

— a 2,0 méternél nagyobb földtakarás 100%-ban, az 1,00 méteres 75%-ban, a 40 centiméteres 50%-ban számítható be a zöldfelületi minimumba.

— a gyephézagos burkolat 10%- ban, a gyeprácsos burkolat 20%-ban számítható be a zöldfelületbe.

(6) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken 1 m²-nél nagyobb reklámhordozó elhelyezése, anyagától függetlenül építési engedély köteles. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken határos közterületeken illetve azok védőtávolságán belül reklámhordozót a vonatkozó rendelet előírásait figyelembe véve lehet elhelyezni.

Az övezetre vonatkozó részletes beépítési előírások

A „Gksz-1” jelű építési övezet

34./A. §^[64]

(1)     Az építési övezet a nagy helyigényű létesítmények, elhelyezésére szolgál.

(2)     Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 20 000 m.

(3)     Az övezetben a beépítési mód szabadon álló.

(4)     A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 40 %.

(5)     Az építménymagasság min. 8,0 - max. 20,0 m lehet.

6. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 25 %-a.
7. A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 2,0.
8. A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, el­­ső­sorban a telekhatárok mentén, hogy a nagy területegységeket kel­lő­­mértékben tagolják, elhatárolják, a na­gyobb léptékű épületek lát­­­ványát lehetőleg oldják, megtörjék.
9. A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cser­­jékkel intenzíven beültetett. legalább 15 m széles területeket. Ará­nyuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül ki­a­la­kított zöldfelület 80 %-a.

A „Gksz-2” jelű építési övezet

34./B. §^[65]

(1)       Az építési övezet a közepes vagy nagy helyigényű létesítmények, elhelyezésére szolgál.

(2) ^[66]  Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 8 000 m².

           A Zsaróka úttól északra eső telkek esetében az övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 20.000 m².

 (3)     Az övezetben a beépítési mód szabadon álló.

(4)    A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 50 %.

(5)     Az építménymagasság min. 8,0 - max. 20,0 m lehet.

6. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 25 %-a.
7. A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 2,0.
8. A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, el­­ső­sorban a telekhatárok mentén, hogy a nagy területegységeket kel­lő­­mértékben tagolják, elhatárolják, a na­gyobb léptékű épületek lát­­­ványát lehetőleg oldják, megtörjék.
9. A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cser­­jékkel intenzíven beültetett. legalább 20 m széles területeket. Ará­nyuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül ki­a­la­kított zöldfelület 60 %-a.

A „Gksz-3” jelű építési övezet

34./C §^[67]

(1)     Az építési övezet a kisebb helyigényű gazdasági létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)     Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 2 000 m².

(3)     Az övezetben a beépítési mód szabadon álló.

(4)     A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 40 %.

(5)     Az építménymagasság min. 4,0 - max. 8,0 m lehet.

(6)     A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 25 %-a.

(7)     A telkek szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint, 1,5.

A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, első­­sorban a telekhatárok mentén.

A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cser­jékkel intenzíven beültetett. legalább 10 m széles területeket. Ará­nyuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül ki­a­lakított zöldfelület 70 %-a.

A Gksz-4 jelű terület sajátos előírásai

(Üllő, M0 út - M4 út ––Vecsés közigazgatási határa – MOL telep – mg.

                            területek által határolt terület)

A beépítésre vonatkozó előírások

34/D.§^[68]

1. A Gksz-4 jelű kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

            a/. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b/. igazgatási, egyéb irodaépület,

c/. parkolóház, üzemanyagtöltő,

d/. sportépítmény.

2. A tervezett épületek homlokzati egységei – kivéve a tetőhéjalást – hagyományos jellegűek, színűek és felületűek lehetnek. A homlokzati felület legalább 40 %-a hagyományos, csak vakolt, kő és tégla lehet. Nagyméretű kirakat, portál üvegfelület alkalmazása esetén a hagyományos kialakítású felület maximum 15%-kal csökkenthető (a teljes felület arányára vetítve)
3. Az engedélyezési tervhez homlokzati színezési terv is készítendő.
4.  A legnagyobb tagolatlan épülethossz legfeljebb 30 m, illetve felület 45 m² lehet. A tagozatok az építési vonaltól max. 60 centiméterrel eltérhetnek.
5. Az épületek lapostetősek, vagy legfeljebb 25°-os nyeregtetővel készülhetnek. A tetőfedő anyag nem lehet fényes, tükröző felületű, színe szürke, szürkéskék lehet.
6. Az építési helyen a főfunkciójú épület és a bemutatóterem kivételével egyéb épület vagy műtárgy általában nem helyezhető el, kivéve a következőket, amennyiben jellegük, kialakításuk a főépülethez igazodik.
   • Portaépület max. 20 m²
   • Esővédő tető max. 30 m²
   • Telefonfülke
   • Épített trafóház max.2 0 m²
   • Reklámhordozó
   • Közműpótló berendezés

7. Az övezetben a beépítési mód szabadonálló, a beépítettség max. 40 % lehet.
8. A zöldfelületek minimális mértéke 25%.
9. Az építménymagasság 15 méter és ennél magasabb építményrész nem építhető.
10. Az övezetben a szintterületi mutató 2,0.
11. A reklámhordozó telkenkénti nagysága 1m² reklámfelület/500 m² telekterület. A reklámhordozó magassága max. 6,0 m. Hirdetőoszlopszerű kialakításnál egyoldali magassága max. 7,5 m, nagysága legfeljebb 10 m² lehet..
12. A legalább 60 cm földtakarással és növénytelepítéssel megvalósuló terep­szint alatti építmény területének 50 %-a beszámítható a zöldfelületbe, de 50 %-ban beszámítandó a beépítettségbe is. A 150 cm földtakarás 75 %-ban be­számít­ható a zöldfelületbe és 25 %-ban a beépítettségbe. Az oldal- és hátsókertben fasor telepí­ten­dő a telekhatárok mentén.
13. A telekalakítás és építési helyek kijelölése során figyelembe kell venni az érintett közmű- és termékvezetékek nyomvonalát. A telken átmenő, kiváltásra nem kerülő termékvezeték tengelyvonalától épület csak 23 m-nél távolabb építhető.
14. Az övezetben mélyépítési, út- és közműépítési tevékenységet folytatni csak a termékvezetékek kezelőjének tudomásával és a vonatkozó szabályok betartásával lehet.
15. Amennyiben a szabályozási terven elérően nem került jelölésre, úgy az építési helyet az alábbiak szerint kell figyelembe venni: az oldalkert legkisebb mérete 10 m, az előkert legkisebb mérete 10 m, a hátsókert minimum 20 méter lehet.
16. A közterületek felé néző kerítések csak egységes terv alapján legalább 80%-ban áttört kivitelben építhetők A kerítés mögött, vagy a kerítés helyett élősövény telepíthető. A kerítések megépítése nem kötelező.
17. A Kgsz-4 jelű kereskedelmi, szolgáltató terület zöldfelületeinek kialakítására a 34/C § előírásai vonatkoznak.

A Gksz-5 jelű építési övezet

34/E §^[69]

(1)  Az építési övezet a kisebb területű gazdasági létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)  Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 5000 m2.

(3)  Az építési övezetben a beépítési mód szabadon álló.

(4)  A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 40 %.

(5)^[70]     Az építménymagasság legfeljebb 8,0 m lehet.

(6)  A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 25 %-a.

(7)  A telkek szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 1,5.

(8)  A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén.

(9)  A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cserjékkel intenzíven beültetett. legalább 10 m széles területeket. Arányuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül kialakított zöldfelület 50 %-a.

(10)^[71] A délkeleti gazdasági terület „Gksz-5” jelű építési övezetében, a 4. számú főút mentén legalább 30m-es előkert tartandó, a tervezett 4603 jelű út (0368/108hrsz) mentén legalább 15m-es előkert tartandó. Az egyéb külterületi utak mentén az előkert legalább 8m legyen az SZTM-01 jelű szabályozási terv rendelkezése szerint.

A Gksz-6 jelű építési övezet

34/F. §^[72]

(1)  Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 2000 m².

(2)  Az építési övezetben a beépítési mód szabadon álló. Az építési hely meghatározásánál közterületi úttól számítottan az előkert legalább 10 m, magánúttól számítottan legalább 5 méter, az oldalkert 7 méter.

(3)  A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 50 %.

(4)  Az építménymagasság max. 14,0 m lehet.

(5)  A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 25 %-a.

(6)  A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén. A szabályozási terven jelölt telekhez rendelt, többszintes kialakítású zöldfelületi részen legfeljebb 7,0 méter széles gépjármű behajtó létesíthető.

Az eltérő területfelhasználású területek közös telekhatárán, a gazdasági terület zavaró környezeti hatásainak csökkentése, valamint a gazdasági terület településképi illeszthetősége érdekében a kötelező zöldfelület egy részét többszintes növénytelepítésű (lombkorona szint, cserjeszint) zöldsávként kell kialakítani a szabályozási terven jelölt szélességben.

A Gip jelű ipari gazdasági terület sajátos előírásai

34/G. §^[73]

1. Az övezet elsősorban a földgáz szállításához, forgalmazásához szükséges építmények, berendezések, műtárgyak, sajátos építmények, vezetékek elhelyezésére szolgál. Az építési övezeti lehatárolás és a tulajdonjoghoz kapcsolódó telekhatár eltérhet egymástól.
2. A Gip jelű egyéb ipari területen a sajátos építményfajták és technológiai berendezések mellett elhelyezhető:

a) ipari gazdasági rendeltetésű épület,

b) irodaépület,

c) gépkocsi tároló, garázs.

3. Az építési övezetben a beépítési mód szabadon álló, a sajátos technológiából adódó védőtávolságok figyelembe vételével. A beépítettség legfeljebb 30 % lehet, a beépítettség számításánál nem vehető figyelembe a teleknyúlvány területe.
4. A zöldfelületek minimális mértéke 25%.
5. Az építménymagasság 15 méter, az épületrészek és homlokzati szakaszok sem lehetnek magasabbak 15m-nél. A sajátos építményekre, technológiai berendezésekre az építménymagasság nem értelmezendő.
6. Az övezetben a szintterületi mutató 1,0.
7. A kialakítható legkisebb telekméret 15 000 m².
8. Az övezetben új berendezéseket, műtárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy a védőtávolságuk a területen belül biztosítható legyen.

A Gip-2 jelű ipari gazdasági terület sajátos előírásai

                                                                       34/H.§^[74]

1. Az építési övezet elsősorban védőtávolságot igénylő gazdasági rendeltetéshez szükséges berendezések, műtárgyak, sajátos építmények, vezetékek elhelyezésére szolgál.
2. A Gip-2 jelű egyéb ipari építési övezetben elhelyezhető:
   1. ipari gazdasági rendeltetésű épület, építmény,
   2. irodaépület, szociális épület,
   3. gépkocsi tároló, garázs.
3. Az építési övezetben a beépítési mód szabadon álló, a sajátos technológiából adódó védőtávolságok figyelembe vételével. A beépítettség legfeljebb 30 % lehet.
4. A zöldfelületek minimális mértéke 25%, amit a szükséges mértékben az eltérő területhasználatú telkek közös telekhatárán, legalább 5m szélességben, többszintes (lombkoronaszint 8m-es tőtávolsággal, cserjeszint) növénytelepítéssel kell kialakítani.
5. Az építménymagasság 15 méter, az épületrészek és homlokzati szakaszok sem lehetnek magasabbak 15m-nél. A sajátos építményekre, technológiai berendezésekre az építménymagasság nem értelmezendő.
6. A kialakítható legkisebb telekméret 10 000 m².

A K-rep jelű terület sajátos előírásai

A beépítésre vonatkozó előírások

35.§^[75]

(1) Az övezet zaj szempontjából nem érzékeny létesítmények elhelyezésére szolgál. Az építési helyeken, csak olyan tevékenységet szolgáló épületek építése engedélyezhető, amelyek esetében nappal 60 dB(A), éjjel 50 dB(A) max. zajterhelés megengedhető. A határértéknek nem megfelelő épület csak külön hatósági engedély alapján építhető. Ebben az esetben a zaj elleni védekezés passzív védelemmel biztosítandó, melynek költségei az építtetőt terhelik.

(2)^[76] A tervezett épületek homlokzati egységei a funkciónak megfelelően készülhetnek. A feltáró út felőli homlokzat, vagy fejépület felületének legalább 40 %-a hagyományos, csak vakolt, kő és tégla lehet. Nagyméretű kirakat, portál üvegfelület alkalmazása esetén a hagyományos kialakítású felület maximum 15 %-kal csökkenthető (a teljes felület arányára vetítve).

(3) A legnagyobb tagolatlan épülethossz legfeljebb 45 m, illetve felület 500 m² lehet. A tagozatok az építési vonaltól max. 60 centiméterrel eltérhetnek.

(4) Az épületek lapostetősek, vagy legfeljebb 25°-os nyeregtetővel készülhetnek. A tetőfedő anyag nem lehet fényes, tükröző felületű; színe szürke, szürkéskék lehet.

(5) Az építési helyen a közterület irányába eső telekrészen 1 db, legfeljebb 200 m² beépített területű, reklámcélokat szolgáló épület (bemutatóterem, porta), elhelyezhető, amelynek homlokzati hossza max. 16,0 m. A tető kialakítása, homlokzati anyagai megegyeznek a főépületnél használtakkal.

(6) Az építési helyen a főfunkciójú épület és a bemutatóterem kivételével egyéb épület vagy műtárgy általában nem helyezhető el, kivéve a következőket, amennyiben jellegük, kialakításuk a főépülethez igazodik. Tervezéskor törekedni kell ezen funkcióknak a főépületben illetve a bemutatóteremmel együttesen történő elhelyezésére.

— Portaépület max. 20 m²

— Esővédő tető max. 30 m²

— Telefonfülke

— Épített trafóház max. 20 m²

— Reklámhordozó

— Közműpótló berendezés

(7) Az övezetben a beépítési mód szabadonálló és max. 50 % lehet.

(8) A zöldfelületek minimális mértéke 20%.

(9) Az építménymagasság 15 méter és ennél magasabb építményrész nem építhető.

(10)Az övezetben a szintterületi mutató 2,0.

(11)A reklámhordozó telkenkénti nagysága 1m² reklámfelület/500 m² telekterület. A reklámhordozó magassága max. 6,0 m. Hirdetőoszlopszerű kialakításnál egyoldali magassága max. 7,5 m, nagysága legfeljebb 20 m² lehet.

(12) A legalább 60 cm földtakarással és növénytelepítéssel megvalósuló terepszint alatti építmény területének 50 %-a beszámítható a zöldfelületbe, de 50 %-ban beszámítandó a beépítettségbe is. A 150 cm földtakarás 75 %-ban beszámítható a zöldfelületbe és 25 %-ban a beépítettségbe. Az oldal- és hátsókertben fasor telepítendő a telekhatárok mentén. Az előírt zöldfelület mértékébe a zöldtető 25 %-a beszámítható maximum a zöldfelületi mérték 10 %-ig.

(13)A jelenlegi terepszint +1- 50 cm —es megváltoztatása építési engedély köteles. Az építési engedélyhez tereprendezési tervet kell mellékelni.

(14)^[77]

(15)Amennyiben a szabályozási terven elérően nem került jelölésre, úgy az építési helyet az alábbiak szerint kell figyelembe venni: az oldalkert legkisebb mérete 10 m, az előkert legkisebb mérete 10 m, a hátsókert minimum 20 méter lehet.

(16) A közterületek felé néző kerítések csak egységes terv alapján, legalább 80 %- ban áttört, kivitelben építhető. A kerítés mögött, vagy a kerítés helyett élősövény telepíthető. A kerítések megépítése nem kötelező.

Az övezet zöldfelületeinek kialakítása

36.§^[78]

(1) A közterületekhez csatlakozó zöldfelületeket egységes kertészeti terv alapján kell megvalósítani.

(2) Az övezet területén az építési engedélyezési eljáráshoz elbírálásra kert engedélyezési tervet kell benyújtani, melyet a jegyző, illetve az átruházott jogkörben eljáró hatóság hagy jóvá. A használatbavételi engedély kiadásának feltétele a kertépítészeti terv kiviteli, engedélyezési terv szerinti megvalósulása.

(3) A terület főutak és a 3101 j út felé néző részein a szabályozási terv szerint jelölt méretű, telkeken belüli, növényzettel fedett területet kell kialakítani és fenntartani. A fásítás csak egységes telepítési tervek szerint történhet.

(4)^[79] A telkeken átlagosan 200 m²-enként 1 db előnevelt, kétszer iskolázott, nagy lombkoronát növelő fa telepítendő. A kötelező növénytelepítés helyén 100 m²-enként kell 1db előnevelt fát ültetni. Az itt telepítendő fák a telekre vetített fák számába beszámítandók. A kötelező növénytelepítés helyén parkoló és gépjármű út legfeljebb a felület 20%-áig alakítható ki.

(5) A terület zöldfelületeinek kialakítása során gondoskodni kell az öntözőhálózat egyidejű kialakításáról is.

(6) . Az előkertet gondozott kert jelleggel kell kialakítani, 20 méterenként kell egy fát kell ültetni.

(7) A feltáró úton kétoldali fasor telepítendő, illetve az elő- és az oldalkertekben növénytelepítési sávok kialakítása kötelező.

(8) A létesítmény parkoló felületeinek kialakítására olyan területet kell kijelölni, ahol a zöldfelület csak csökkent használati értékkel létesíthető.

(9) A parkoló felület árnyékolását egységes fafajú fásítással (magas törzsű, lombhullató) kell biztosítani. A parkolókba 4 parkolóhelyhez egy fát kell ültetni az ültető sávban.

(10) A terület zöldfelületeinek fenntartása a tulajdonos illetve a kezelő feladata.

(11) A gépkocsi parkolók burkolt felületén összegyűlő felszíni vizeket csak olaj- benzin- és homokfogó műtárgyon át lehet a befogadóba juttatni.

(12) A zöldfelületbe beszámítható a növényzettel beültetett tó, vízfelület 25%-a.

G-M           mezőgazdasági üzemi létesítmények övezete

37. §^[80]

1. A gazdasági terület, ezen belül a kereskedelmi és szolgáltató terület négy építési övezetbe tartozik. Jele: KG-1, KG-2, KG-3, Gksz-4
2. Az övezetben:

állattartó építmények, és a gazdálkodást kiszolgáló egyéb építmények építhetők, legfeljebb 30 %-os beépítéssel

a minimálisan fenntartandó biológiailag aktív felület aránya 50%

nem építhető lakóépület

kereskedelmi szállásférőhelyül szolgáló épület csak szabályozási terv alapján épülhet

Különleges területek

Temető kialakítására vonatkozó előírások

„Kt” jelű építési övezet

38. §

1. Az új temetkezési épület (ravatalozó) építménymagassága max. 7,0 m lehet. Egyéb épületek és sírépítmények (síremlékek) építmény­magassága max. 4,0 m lehet.
2. Az övezetben új épületet csak teljes közművesítettséggel szabad elhelyezni.
3. A területen belül, csak erre a célra kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a teljes terület 20 %-a.
4. A temető új határai mellett, kegyeleti okokból, 1,80 m magas legfeljebb 10 %-ban

áttört, tömör épített kerítés építendő ki az ütemezésnek megfelelően.

5. Az Ócsai út melletti kijelölt sávban a temetést meg kell szüntetni és a kegyeleti szempontoknak megfelelően fokozatosan kegyeleti kertrésszé kell alakítani.

6. A Kertekalja utcai új feltáró útszakasz mellett kétoldali fásított zöldsávot kell kialakítani.
7. A jelenlegi, létező szegélynövényzet megtartása és gondozása kötelező, csak az összekötő utak átvezetéséhez szükséges nyíláshoz szabad a növényzetet kivágni.
8. Az új temetőhatárokon 10-12 m széles, két sor fát és díszítő cserjéket tartalmazó zöldsáv telepítendő.
9. Sírhelyeket csak a kötelezően kialakítandó és a megtartandó zöldsávok területén kívül lehet létesíteni, sírhelykiosztási terv alapján.
10. A kibővített temető terület határán, a tervezett zöldsáv mellett, min 3 m széles fenntartó utat kell folyamatosan kiépíteni.
11. A temetővel szomszédos lakóterületi övezetekben zajos, bűzös, vagy más módon környezetet szennyező ipari és szolgáltató tevékenység nem engedélyezhető.
12. A temető területén keletkező szerves hulladékot ideiglenesen tárolni csak a kialakított és e célra fenntartott területrészen szabad. (A Kertekalja utcáról bevezetett új feltáró út északi oldalán)
13. A temető területén csak az üzemeltetéshez szükséges, kegyeletet nem sértő építmények helyezhetők el.
14. A temető bejárataitól mért, 50 méteres távolságon belül zajos, vagy kegyeletsértő tevékenységet folytatni, ilyen jellegű épületet elhelyezni tilos.

Különleges, kisállat temető övezete

„Kká-t” jelű építési övezet

39. §

1. Az övezetben kizárólag az övezet rendeltetésének megfelelő kiszolgáló építmények helyezhetők el. Szolgálati lakás az övezetben nem helyezhető el. A kiszolgáló építmények építmény­magassága max. 4,5 m lehet. A maximális beépíthetőség  5%.
2. A kisállat temető területén a telekhatáron belül min. 10 m-es védő zöldsávot kell kialakítani. A temetőrész használatbavételével a védőfásítást háromszintű növény­állománnyal kell létrehozni.
3. A kisállat temető terület határán, a tervezett zöldsáv mellett, min 3 m széles fenntartó utat kell folyamatosan kiépíteni.
4. A temető területén keletkező szerves hulladékot ideiglenesen tárolni csak a kialakított és e célra fenntartott területrészen szabad.
5. Az OTÉK előírásainak megfelelően a temető telkén belül parkolási lehetőséget kell biztosítani. A létesítendő parkolóegységek számának megállapításához a temető területének minden megkezdett 500 m²-e után egy, személygépkocsi számára kialakított, parkolóhellyel kell számolni.

A különleges – nagykiterjedésű sportolási célú terület kialakítására vonatkozó előírások

„P-KS”^[81] jelű építési övezet

40. §

1. Az építési övezet nagykiterjedésű sportolási célú létesítmények elhelyezésére szolgál.
2. Az övezetben a beépítési mód szabadonálló.
3. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 10 %.
4. Az építménymagasság max. 10,00 m lehet.

5. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.
6. A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 1,0.

(7)^[82]  A sportterület kialakításának engedélyezésekor kertépítészeti tervet is kell készíttetni és engedélyeztetni.

A Gksz-4 jelű terület sajátos előírásai

(Üllő, M0 út - M4 út ––Vecsés közigazgatási határa – MOL telep – mg.

                            területek által határolt terület)

A beépítésre vonatkozó előírások

40/A.§^{[83] [84]}

Különleges bánya terület övezete

KB    Tervezett bánya

41. §

(1) Az övezet jelenleg mezőgazdasági övezetbe sorolt. Amennyiben a bányatelek fektetésre sor kerül, átsorolásáról gondoskodni kell.

A Gip jelű ipari gazdasági terület sajátos előírásai

41/A §^[85]

9. Az övezet elsősorban a földgáz szállításához, forgalmazásához szükséges építmények, berendezések, műtárgyak, vezetékek elhelyezésére szolgál.
10. A Gip jelű egyéb ipari területen a vezetékeken és egyéb berendezéseken túl elhelyezhető:

• Gazdasági tevékenységi célú épület
• Irodaépület
• Gépkocsi tároló épület

11. Az övezetben a beépítési mód szabadonálló, a beépítettség max. 30 % lehet.
12. A zöldfelületek minimális mértéke 25%.
13. Az építménymagasság 15 méter és ennél magasabb építményrész nem építhető.
14. Az övezetben a szintterületi mutató 1,0.
15. A kialakítható legkisebb telekméret 15 000 m².
16. Az övezetben új berendezéseket, műtárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy a védőtávolságuk a területen belül biztosítható legyen

Környezetvédelmi előírások

Általános környezetvédelmi előírások

42. §

1. A város területén mindennemű tevékenység csak a hatályos környezetvédelmi jogszabályok szerint végezhető.
2.  A település teljes területén meglévő és tervezett létesítmények illetve tevékenységek engedélyezésével kapcsolatban a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól) előírásait kell betartani.
3. A tervezési területen csak olyan tevékenységek/technológiák foly­tat­ha­tók, melyek megfelelnek az övezetek előírásainak és az emisszió a vo­nat­ko­zó pa­ra­mé­terek alatt marad. A konkrét technológiák isme­re­tében a be­­ru­há­zó­nak be kell szereznie a szükséges enge­délyeket és ha­tá­ro­zatokat.
4. Külszíni anyagnyerő hely területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető köteles újrahasznosításra előkészíteni.
5. Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.
6. A belvízlevezető csatornák medrébe és parti sávjába, felhagyott kutakba bármely hulladékot elhelyezni, szennyvizet vezetni tilos.
7. A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű zárt tárolóban szabad elhelyezni.
8.  A felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítandó a belterület külvizek elleni megfelelő védelme.
9. A belterületi és belterület közeli állattartás feltételeiről és ezek érvé­nye­sítéséről külön helyi rendelet intézkedik, melynek rendelkezései együttesen alkal­ma­zandók a helyi környezet­védelmi rendelet, vonatkozó higiéniai, környezeti és állategészségügyi előírásaival.
10. A város igazgatási területén csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása meg­oldott. A trágya kezelését úgy kell megoldani, hogy az a szomszédos belterületi telkeken bűzt, fertőzésveszélyt nem okozhat.

Levegőtisztaság - védelem

43. §

(1)     A levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára.

(2)     A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közve­títésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli.

(3)     A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen.

(4)     A település teljes közigazgatási területén a légszennyezettség egészségügyi határértékeit kell betartani a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. A kibocsátási határértékeket a rendelet 6. sz. melléklete szerint kell megállapítani.

K-LE  Légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny terület övezete
Az övezetben a rendelet 2. sz. mellékletében az D érzékenységi kategóriára vonatkozó határértékeket kell betartani.

K-LT  Légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny terület övezete
Az övezetben a rendelet 2. sz. mellékletében a T érzékenységi kategóriára vonatkozó határértékeket kell betartani.

Zaj- és rezgésvédelem

44. §^[86]

Vízminőség-védelem

45. §

1. A vízkészletek minőségvédelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére, mennyiségére, azok medrére, partjaira, műtárgyaira.
2. A területen a felszíni és felszín alatti vizeket szennyező ipari vagy szolgáltató te­vé­keny­ség nem foly­­tatható.
3. A felszíni vizeket (befo­gadókat) fertőző vagy károsan szennyező bármely ter­mészetes vagy jogi személlyel szemben a jogellenes tevékenység megszüntetése, egyben szennyvízbírság kiszabása iránt kell intézkedni.
4. A település teljes közigazgatási területe a „2.3. védett terület” vízminőségvédelmi területi kategóriába tartozik. A település területén folytatott tevékenységek során a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, valamint a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait be kell tartani.

Szennyvíz-kezelés

46. §

1. A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz új beépítés esetén beépítésre szánt területen csak közcsatornába – annak kiépítéséig zárt tárolóba – vezethető. Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsator­nába nem vezethető, zárt szennyvíztárolót vagy egyedi szennyvíztisztító berendezést kell létesíteni, a vonatkozó hatósági előírások figyelembe vételével.
2. Kommunális folyékony hulladék elhelyezése csak a vonatkozó jog­szabályok, hatósági előírások együttes figyelembe vételével enge­dé­lyez­hető.
3. A termelő vállalatoknál, a kereskedelmi és szolgáltató intéz­mé­nyekben keletkező szennyvizeket az érvényes jogszabályok és hatósági előírások alapján kell kezelni. A felszíni vizeket (befo­gadókat) fertőző vagy károsan szennyező intézmény fenntartója a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírása alapján vízszennyezési bírságot köteles fizetni.
4. A csatornahálózat megépítését és üzembe helyezését követően a közcsatornába juttatható szennyező anyagok határértékeit túllépőkkel szemben a határérték betarttatása, egyben ennek biztosítása érdekében csatornabírság kiszabása iránt kell intézkedni. A csatornahálózat megépítését és üzembe helyezését követően a közcsatornába juttatható szennyező anyagok határértékeit a 28/2004. (XII. 25.) KöViM rendelet határozza meg.
5. A területen a szennyvíz elszikkasztása, hulladék, vízzel kimosható más szennyezőanyag lerakása, elásása tilos, a szennyvizeket a közcsatornába kell vezetni.  
6. Vízelvezető árkokba, felszíni vizekbe szennyvizet bevezetni még tisztított formá­ban sem sza­bad.

Talajvédelem

47. §

1. A település területén bármely tevékenységet csak a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70. § (1) és (2) bekezdésének betartása mellett szabad végezni.
2. A földmozgással járó munkavégzések során

• a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni,
• a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell,
• az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni,
• a felesleges humuszos feltalajt forgalomba hozni, vagy más területen elhelyezni csak a talajvédelmi hatóság talajtani vizsgálat alapján kiadott hozzájárulásával lehet.

Hulladék-kezelés

48. §

1. A kommunális hulladék elhelyezése, kezelése a 2000. évi XLIII. törvény előírásai, továbbá a 26/2004. (IX.25.) Ö.K. rendelet szerint történhet,
2. A terület elszennyeződésének megakadályozása érdekében a keletkező hulla­dékokat veszélyességi fokuknak megfelelően kell kezelni, tárolni, illetve ár­tal­­matlanítani. A város területén veszélyes hulladék tárolása nem engedé­lyez­hető. Törekedni kell a hulladékok szelektív gyűjtésére és hasznosítására. Kommu­nális és ipari hulladék a kijelölt regionális telephelyen ártalmatlanítandó, a veszé­lyes hulladékok elszállítandók, a telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.
3. Az építési munkák során, vagy az üzemelés alatt ke­letkező kommunális hulla­dékok kezelése ügyében a hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.
4. A település közigazgatási területére más területekről nem hozható be folyé­kony vagy szilárd hulladék tárolás vagy ártalmatlanítás céljából, kivéve újrafelhasználás esetén.
5. A településen keletkező hulladékot úgy kell tárolni, gyűjteni, hogy az ne szennyezze a talajt, levegőt, felszíni és felszín alatti vizeket, illetve ne okozzon fertőzésveszélyt.
6. Engedély nélküli hulladéklerakás esetén a lerakott hulladék elszállítására, haszno­sítására, ártalmatlanítására, és a lerakás helyén okozott szennyezés felszámolására vonatkozóan a hulladék­gazdálkodásról szóló hatályos törvény és annak végre­hajtási rendeletei irányadók.

Veszélyes hulladék kezelése

49. §

1. Az építési munkák során vagy az üzemelés alatt ke­letkező veszélyes hulladékok kezelése ügyében a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó hatályos jog­szabályok alapján kell eljárni.
2. A keletkező veszélyes hulladékok telephelyen belüli gyűjtését, kezelését, nyilván­tartását az érvényes jogszabályi elő­írá­soknak megfelelően kell végezni és az erre kijelölt veszélyes hulladék megsemmisítőbe szállítani (szállíttatni).
3. Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a 101/1996. (VII. 12.) Kormányrendeletben ill. a 98/2001. (VI. 15.) Korm. Rende­letben foglaltak szerint, hatósági előírások betartásával tárolható.
4. A keletkező veszélyes hulladékokat tilos a kommunális szeméttel együtt gyűjteni és a kommunális szemétlerakóhelyre szállítani.

Egyéb védőövezetek

50. §

(1)       K-Vm Villamosmű biztonsági övezete

A közigazgatási területen áthaladó 120 kV-os nagyfeszültségű föld feletti vezeték mindkét oldalán 13 m széles távolságig terjedő biztonsági övezetet kell biztosítani. A biztonsági övezetre vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat a 11/1984. (VIII. 22.) IpM sz. rendeletben foglaltak szerint kell betartani.

(2)       V-K     Közlekedési védőövezet

Külterületen, a 4-es számú országos főút 100 m-es védőtávolságán belül a levegőszennyezés és zajhatás miatt lakóépület nem létesíthető.

(3)       V-Lé   Légiforgalmi irányító egység védőterülete

A légiforgalmi irányító egység 300 m-es védőterületén építményeket és növényzetet elhelyezni, a terepet alakítani a vonatkozó nemzetközi előírások (Civil Aviation Authority) szerint szabad.

A szabályozás 100, 200 és 300 m-es alövezetekre vonatkozóan határozza meg az elhelyezhető objektumokat, illetve azok méreteit.

4.       K-Vcs vízfolyások védőövezete

            A csatornák partvonalától számított 50 m-en belül csak vízügyi rendeltetetésű épület, építmény helyezhető el.

Az övezeten belül tilos tartósan, vagy ideiglenesen az élő szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyező hatású vegyszert tárolni, állattartó építményt elhelyezni, szerves trágyát, illetve bármilyen típusú hulladékot tárolni.

Táj- és természetvédelem

51. §

(1)       TT      Természeti területek övezete

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága által nyilvántartott természeti terüle­tekre vonatkozóan az 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)       Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el.

(3)       Az övezetben csak gyep- és nádgazdálkodás folytatható, a természeti értékeket kímélő módon.

(4)     A talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok ill. növényvédő szerek alkalmazása csak indokolt esetben, természetkímélő módon történhet.

(5)       Az övezetben a hatósági felügyeletet a 276/2005.(XII.20.) Korm. rendelet alapján a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség gyakorolja.

beépítésre nem szánt területek övezetei

A mezőgazdasági terület övezetei

52. §

1. Mezőgazdasági terület övezeteiben (illetve a település teljes területén) trágya­tárolás, kezelés, kijuttatás vonatkozásában a 49/2001 sz. Korm. rendelet értel­mében kell eljárni.
2. M-Sz   szántóföldi növénytermesztés övezete építési lehetőség nélkül
   [a repülőtér zajvédelmi övezetébe eső - meglévő és tervezett energia vezetékek, nyomvonalas létesítmények által szabdalt - termesztő felületek]  
   Az övezetben tanya, farmgazdaság építése nem lehetséges, csak közmű, nyomvonal jellegű vezeték, távközlési és vízgazdálkodási építmény valamint geodéziai jel illetve forgalomirányító létesít­mények helyez­hetők el.

(3) ^[87] M-T hagyományos termelő övezet tanyás beépítés lehetőségével (a belterülettől nyugatra a 4. sz főúttól délre eső, a belterülettől keletre a közigazgatási határ és a ”Fácános” erdőtömb közé eső termesztő területek)

a) Az övezetben építményt az OTÉK 29.§, mezőgazdasági területekre vonatkozó szabályai szerint lehet elhelyezni.

b) A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

c) 1500 m2-nél kisebb földrészleteken közmű, nyomvonal jellegű vezeték, távközlési és vízgazdálkodási építmény valamint geodéziai jel illetve forgalomirányító létesítményeken kívül elhelyezhető: földdel borított pince és növénytermesztésre használt fóliasátor.

 d) Az övezetben megőrzendők a fásításokM-T        

(4) M - K     kisparcellás (kiskert) övezet 

Az övezetben:

1. építmények csak a legalább 720 m² területű telken, maximum 3,5 méteres építménymagassággal, legfeljebb 3 %-os beépítéssel helyezhetők el (komposztáló telep és állattartó telep kivételével). Az övezet beépítési módja oldalhatáron álló. Az előkert minimum 10, 00 méter, maximum 20,00 méter lehet.
2. közmű, nyomvonal jellegű vezeték, távközlési és vízgazdálkodási  építmény valamint geodéziai jel helyezhetők el.

5. M-Gy        gyepgazdálkodás övezete     

Az övezetben a gyepgazdálkodással összefüggő termékfeldol­gozás és tárolás céljára szolgáló építmények helyezhetők el, 1500 m2-t meghaladó területű telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel. (OTÉK 29. § (3))

Erdőterület övezetei

53. §

Erdőövezetekben tilos:

1.  bármilyen hulladékot elhelyezni [1996. évi LIV. tv. 50.§]
2. szennyvízet, szennyvíziszapot, hígtrágyát vagy egyéb talajszennyező anyagot elhelyezni [1996. évi LIV. tv. 52. §].
3. Erdőövezetekben erdőterv szerinti gazdálkodást kell folytatni.

Eg-T gazdasági rendeltetésű erdőövezet

(a település külterüelén lévő valamennyi erdő, kivéve az Eg-V és az Eg-Sz övezetbe sorolt erdőket)

Az övezet gazdasági elsődleges rendeltetésű erdő fenntartására szolgál.

Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények (erdőgazdálkodást szolgáló építmény, őrház, ezek melléképületei, melléképítményei továbbá közösségi vadászházak) 100.000 m²-t meghaladó területű telkeken 0,5%-os beépítettséggel helyezhetők el. (OTÉK 28. § (4)).

  Eg-V   elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőövezet, meg­hatá­rozó környezetvédelmi funkcióval

Az övezet gazdasági elsődleges rendeltetésű erdő fenntartására szolgál.

Az övezetben kommunális illetve veszélyes hulladék, vegyszer, trágya még ideiglenesen sem tárolható, környezetszennyező tevékenység nem folytatható.

Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

Eg—Sz           gazdasági rendeltetésű erdő, meghatározó egészségügyi-szociális, turisztikai funkcióval

Ev Elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdőövezet

Az övezetben kommunális illetve veszélyes hulladék, vegyszer, trágya még ideiglenesen sem tárolható, környezetszennyező tevékenység nem folytatható.

Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

Vízgazdálkodási terület övezetei

54. §

(1)     V-Cs     közcélú nyílt csatornák övezete

Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban meghatározott építmények helyezhetők el. Az 1995. évi LVII. törvény előírásai szerint kizárólag vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.

Az övezetben tilos – ideiglenesen is – bárminemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer vagy más környezet­szennyező anyag tárolása, környezetszennyező tevékenység folytatása.

(2)       V-V     vízműterület övezete

Az övezetbe tartozik a vízmű szolgáltató üzemi létesítményeinek területe. Az övezetben kizárólag a vízgazdálkodás építményei, illetve az övezet rendeltetésének megfelelő kiszolgáló építmények helyezhetők el.

Az övezetben elhelyezhető épületek, kerítések építési engedély kötelesek.

Az övezet beépítetlen területét gyepterületként kell fenntartani és kezelni. Az övezetben a növényzet és erdőtelepítés, fakivágás csak engedéllyel történhet. Az övezetben mindennemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer és más környezetszennyező anyag tárolása tilos.

(3)   A területhez tartozó övezetekben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény előírásait érvényesíteni kell.

Közlekedés

55. §

1. A Közlekedési és közműterület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gép­jár­mű várakozóhelyek, járdák, gyalogutak, mind­ezek csomópontjai, víz­elvezetési rend­szere és környezetvédelmi létesítményei, valamint a közművek és hírközlési épít­mények elhelye­zésére szolgál.
2. A területen a közlekedési és közmű építmények és műtárgyak helyezhetők el.
3. A település igazgatási határán belül kialakítandó új utak esetében a következő szabályozási illetve kisajátítási szélességeket kell betartani.
   1. új helyi gyűjtőutak                                                      min. 22 m
   2. új helyi kiszolgáló utak (lakóutcák)                            min. 12 m
4. A helyi kiszolgáló utakat vegyes használatú útként is ki lehet alakítani.
5. A településközpontban, a 400 sz. másodrendű főút és a 4603. jelű út csomópontjának térségében új utca nyitásához meg kell kérni Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felmentését, az Útcsatlakozások id. műszaki előírásában foglaltaktól eltérő távolságra történő kialakításhoz.
6. A funkciókhoz szükséges parkolóhelyeket az építési telkeken belül kell kialakítani és fenntartani, az OTÉK előírásainak megfelelően.
7. A parkolókat fásítottan kell kialakítani, 4 parkolóhelyenként 1 db nagy lomb­koronát növelő fát szükséges ültetni.

Közlekedési építmények

56. §

(1)     A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szé­lességeit a szabályozási terv ábrázolja.

2. Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén új léte­sítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával lehet.
3. Közlekedési területbe sorolt:      
4. M0 autóút
5. 4 sz. elkerülő főút,
6. 400 sz. főút (Budapest-Záhony);
7. 4603 j. közút (Gyömrő – Ócsa ök. út);
8. 31112 j. közút (Péteri bekötő út);
9. Budapest-Záhony vasúti fővonal;
10. Üllő vasútállomás
11. Hosszúberek-Péteri vasúti megállóhely
4. Megépítésükkel egyidőben közlekedési területbe kell sorolni a tervezett:
5. a 4 sz. elkerülő főút továbbépítendő, valamint
6. a 4603 j. közút elkerülő új út területét
5. Az utak megépítését a kijelölt helybiztosítással kell lehetővé tenni.
6. Az utak helybiztosításának területén épít­mények csak ideiglenes engedéllyel és kártérítési igény nélkül építhetők.
7. Közutak védőterületén
8. a 4. sz. elkerülő főközlekedési út mentén, annak tengelyétől számított 100 m-es – védősávja a közlekedési hatóság szakhatósági és a közút ke­zelőjének hozzájárulásával használható fel
9. a 4603, a 3101 és a 31112 jelű országos közutak mentén kül­te­rü­leten a közút tengelyétől számított 50 m-es - védősávja a közlekedési hatóság szakhatósági és a közút ke­zelőjének hozzájárulásával használható fel
8. Vasút védőterületén
9. a vasútvonal szélső vágányától mért 50 méteren belül új építési telek, illetve új építési hely nem alakítható ki. A meglévő lakóterületeken építési tevékenység az illetékes szakhatóság és a vasút kezelőjének hozzájárulásával végezhető.

Z-Kp - Közpark övezet

57. §

1. Az övezet elsősorban pihenési, célokra alkalmas létesítmények, épületek,  építmények elhelyezésére szolgál.
2. Az övezetben elhelyezhető a pihenést és rekreációs célokat szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, gyepes sportpálya, gyermekjátszótér, stb.), illetve a terület fenntartásához szükséges épület, építmény.
3. A telkek maximális beépítettsége 2 % lehet.
4. Ha a telket érintően szabályozási terv másként nem rendelkezik, az építhető legnagyobb homlokzatmagasság 4,5 m, az épület       tetőformája 35-45° közötti cserépfedésű magastető lehet.
5. Az övezet telkein a minimális zöldfelületi arány 80 %, amelynek minimum 40 %-a fás növényállomány.
6. Az övezetben csak a hagyományos településképbe illeszkedő építmények helyezhetők el.
7. Az övezetben az építési engedély kérelemhez a szomszédos telkek beépítését is ábrázoló beépítési tervet kell benyújtani
8. A zöldterületeknek közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lenni.
9. Zöldterületek kialakítása komplex kertépítészeti terv alapján történhet.
10. A terület övezeteiben biztosítani kell a rendezett hulladékgyűjtés és szállítás lehetőségeit.
11. A terület övezeteinek szabályozása az általános környezetvédelmi, természet­védelmi és állattartási előírásokkal együtt érvényes.

KÖZMŰELLÁTÁS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK

Általános előírások

58. §

A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgy-építés stb.) esetén a kivitelezés során a meg­levő közművezetékek nyomvo­nalá­val, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglevő közművezetékek, vagy közmű­létesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak - szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

Épületekre építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közmű­vek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehe­tőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követel­mények betartására is figyelemmel kell lenni.

Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közmű­vezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

A területen vezetett nyomvonalas felszíni és földalatti vezetékekre és létesítményekre vonatkozó biztonsági övezeteket be kell tartani:

          ‑ villamosmű biztonsági övezete - (1/1984.(VIII. 22.) IpM sz. rendelet)

‑ nagynyomású olajvezetékek, gázvezetékek és gázfogadó állomás védőtávolsága (1/1977 (IV.6.) NIM rendelet)

 ‑ hírközlő és repülés-irányító berendezések védőövezete

(12)   Új útnyitásoknál a közművek egyidejű kiépítéséről gondoskodni kell. A fe­les­le­ges­­sé váló közműveket a földben hagyni nem szabad.

(13)   Az utak közvilágítását és a telkek térvilágítását összehangoltan kell meg­va­ló­sí­tani.

Víziközművek

59. §

1. A település teljes területén építményt elhelyezni csak abban az esetben lehet, ha az ivóvízellátás biztosítható.
2. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
3. Beépítésre nem szánt területen zárt szennyvíztározó medencében kell a keletkező szenny­vizeket összegyűjteni. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani. Külterületen szennyvíz­szikkasztó műtárgyak létesítése nem engedélyezhető.
4. A vállalkozási területen keletkező, a megengedettől eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül elő kell tisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.), a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. Az előtisztítást a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni.
5. A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz elvezetési tanulmányterv készítendő és az építésbe vont területeken, a rekonstrukciós területeken és az átalakuló területeken a csapadékvíz elvezetést már annak megfelelően kell kiépíteni.
6. Új utcanyitásoknál, útrekonstrukciónál, útépítéseknél - a kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében - lehetőleg már zárt csapadékvíz gyűjtő csatornahálózatot kell építeni, feltéve, hogy az befogadó gyűjtőbe, levezető csatornába vezethető.
7. Az utcákban, ha fedett gyűjtő nem, csak szikkasztó árokrendszer építhető, ezt az utca teljes vonalán egybefüggően, a kapubejáratoknál min. 300 mm átmérőjű átereszekkel kell kialakítani. Az áteresz építéséhez közútkezelői hozzá­járulás szükséges.
8. Az útszélesség megállapításánál a csapadékvíz elvezetéséhez szükséges területet a méretezés során figyelembe kell venni.
9. A vízbázis védelmi területek kijelölése után a vízbázis védelmi területekre vonatkozó rendelkezéseket az építmények elhelyezésénél kötelezően figyelembe kell venni.

Energiaközművek

60. §

1. Új utcákban villamos energia -közép- és kisfeszültségű, közvilágítási- hálózatokat építeni csak földkábeles módon szabad engedélyezni.
2. Ahol a meglevő hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, területgazdálkodási szempontból, az utca-bútorozási és utca-fásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálóza­tokat közös oszlopsorra kell összevonni. Ezekben az utcákban párhuzamosan új oszlopsor elhelyezésére engedély nem adható. Oszlopsorral terhelt utcában új villamos energia, vagy hírközlő hálózat már csak földkábel fektetéssel engedélyezhető.
3. A földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy ­közép­nyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 5-5 m, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.
4. A gázelosztás középnyomású, új utcák szabályozási szélességét ennek meg­felelően kell alakítani.
5. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomás­szabályo­zókat kell el­helyezni. A tervezett gáz nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyez­hetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
6. Az ország teljes területén a mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, Antenna Hungária Rt-vel egyeztetett magassági korlátozás betartandó.
7. A távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor célszerű földkábelbe, ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
8. ^{[88] [89]}

KÖ-Km jelű telekigényes közműlétesítmények övezete

60/A. §^[90]

(1) Az övezetben kizárólagosan közműlétesítmények helyezhetők el. A kialakítható legkisebb telekterület méretét a mindenkori technológiai igény és a sajátos építményfajták összessége határozza meg.

(2) Az épület, illetve az építménymagasság az övezetben nem értelmezendő.

(3) A szabályozási terven telekhez rendelt többszintes kialakítású zöldfelületi részen 90%-ban háromszintes zöldfelület telepítendő.

Elővásárlási jogok

61. §

1. Elővásárlási jogok bejegyzése szükséges az alábbi ingatlanokra:
   • Üllő 47 hrsz.
   • Üllő 48 hrsz.
   • Üllő 15 hrsz.
2. A temető bővítéséhez elővásárlási jogok bejegyzése szükséges az alábbi ingatlanokra:
   • Üllő 2215/2 hrsz.
   • Üllő 2215/3 hrsz.

(3)^[91] Az Árpád fejedelem utca Gyömrői útra történő kivezetéséhez elővásárlási jog bejegyzése szükséges az alábbi ingatlanra:

Üllő 26 hrsz.

(4) A Templom teret a Sportcsarnokkal összekötő sétálóút megvalósítása érdekében elővásárlási jog bejegyzése szükséges az alábbi ingatlanra:

Üllő 12 hrsz.

Üllő 13 hrsz.

III.

Záró rendelkezések

A rendelet hatálybalépése

                                                             62. §

(1)        Jelen rendelet 2006. szeptember 9-én lép hatályba.

(2)^{[92] [93] [94]}1. sz. Fogalom magyarázat

2.sz. Belterületi Szabályozási Terv M= 1:2000

2/a melléklet: 8. szelvény

2/b melléklet:  12. szelvény

2/c melléklet:     12/1 szelvény

2/d melléklet: 13. szelvény

2/e melléklet:     13/1 szelvény

2/f melléklet:     17. szelvény

2/g melléklet   Sportliget lakópark melletti terület  jele:SZTM-01/20013 (3. terület)

2/h melléklet   Medikus utca menti lakóterület és csatlakozó gazdasági terület, jele: SZTM-03/2013 (5. terület)

2/i melléklet    Gyár utca és Vasadi utcacsomópontjánál lévő terület, jele: SZTM-04/2013 (6. terület)

2/j melléklet    Vasútállomás melletti tömb, jele: SZTM-06/2013 (8. terület)

2/k melléklet   Ilona utca menti gazdasági terület, jele: SZTM-07/2013 (11. terület)

2/l melléklet    Gyömrői úti művelődési ház telke, jele: SZTM-09/2013 (14. terület)

2/m melléklet  Főutak menti Vt jelű területek, jele: SZTM-10/2013,

2/n melléklet                                                      SZTM-11/2013,

2/o melléklet                                                      SZTM-12/2013,

2/p melléklet                                                      SZTM-13/2013, (15. terület)

2/q melléklet   Katasztrófavédelmi veszélyességi zónák, jele SZTM-14/2013  (16. terület)

3. sz. Külterületi Övezeti Terv M= 1:10000

4. sz. Mintakeresztszelvények   M=1:200

5. sz. M0 – új 4-es út – vecsési közigazgatási határ által határolt terület szabályozási terve

6. sz. Üllő, M0 út –M4 út –Vecsés közigazgatási határa – MOL telep – mg. Területek által határolt terület M1:4000 méretarányú szabályozási terve.

7.sz. M0 — 4 sz. főút melletti kereskedelmi-gazdasági területek szabályozási terve

7./a melléklet  100-as vasútvonal és a Zsaróka út közötti terület, jele SZTM-05/2013 (7. terület)

7./b melléklet  M4 autópálya  és 4603 jelű összekötő út csomópontja melletti terület, jele: SZTM-08/2013 (12és 13. terület)

7. /c melléklet A Zsaróka út és az M4. gyorsforgalmi út között elhelyezkedő Vt 5 jelű övezeti besorolásban elhelyezkedő 3726hrsz-ú telket érintő módosítás, jele: SZTM-01/2014

8. sz. Délkeleti gazdasági terület szabályozási terve. SZTM-01 M=1:  2 000

9. sz. Üllő, Hosszúberek szabályozási terve

10. melléklet   Üllői dűlőben található bánya terület, jele: SZTM-02/2013 (4.terület)

11. melléklet:  jelmagyarázat a szabályozási tervekhez

12. melléklet   a 400. főúttól délre lévő nyugati gazdasági terület (0145/2-3hrsz-ú, 0145/6-7hrsz-ú, 0145/10-11hrsz 0145/50-53hrsz-ú) SzTM-15/2013. jelű szabályozási terve.

13. melléklet   Tornyoslöb (a 0262/3hrsz-ú és a 0262/13-16hrsz-ú) G-M jelű mezőgazdasági üzemi létesítmények építési övezetébe tartozó terület SzTM-16/2013. jelű szabályozási terve.

14. melléklet:  2013-ban hatályukat vesztő területrészek

Üllő, 2014. július 15.

Földváriné dr. Kürthy Krisztina s.k.                                                 Kissné Szabó Katalin s.k.

Jegyző                                                                                               polgármester