Üllő Város Önkormányzatának Képviselő testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 1. § (6)  8. §. (5)  9. §. (2), (3)  18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/A. §. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva működésének részletes szabályairól a következőket rendeli el:

I.  Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat elnevezése, székhelye működési területe, szervei és jelképei

1. §

1. Az önkormányzat elnevezése: Üllő Város Önkormányzata

       (2) Az önkormányzat székhelye: 2225 Ülő, Templom tér 1-3.

      (3) Az önkormányzat működési területe: Üllő Város közigazgatási területe

                                                                          2. §[1]

 Az önkormányzat képviselő-testületének szervei: polgármester, képviselő-testület bizottságai,     polgármesteri hivatal, jegyző, és a társulás.

3. §

(1)  Üllő Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosság ellenőrzése mellett intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a város gazdasági és kulturális fejlődéséről, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(2)[2] A helyi érdekű közügyek szabályozását és egyéb hatáskörébe tartozó ügyek intézését az önkormányzati képviselőtestület ülésein vagy bizottsági üléseken a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény ( a továbbiakban: Mötv. ) Előírásai szerint, ezen szervezeti és működési szabályzatának megfelelően látja el.

4. §

A népfelség elvének érvényre juttatása érdekében együttműködésre törekszik a városban tevékenykedő valamennyi politikai, társadalmi szervezettel, egyházakkal, valamint az állampolgárok önszerveződő közösségeivel.

5. §

Az önkormányzat jelképei a város címere és zászlója. A jelképek leírását és használatának módját önkormányzati rendelet szabályozza

Önkormányzati feladatok és hatáskörök

6. §

(1) [3]A képviselő-testület ellátja a Mötv-ben valamint egyéb jogszabályokban meghatározott kötelező feladatokat valamint a (2) bekezdésben meghatározott önként vállalt feladatokat.

 A z önkormányzat a településüzemeltetési feladatai ellátására Városgondnokságot hoz létre, amely szervezet a polgármester rendelkezése alapján az alpolgármester irányításával látja el feladatát.

A Városgondnokság foglalkoztatottjainak jogviszonya – a közfoglalkoztatottak kivételével – közalkalmazotti jogviszony, amelyre az 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) [4][5]Az önkormányzat önként vállalt feladatként:

a) gondoskodik a laborvizsgálati anyagok rendelőintézetben történő levételéről és monori rendelőintézetbe történő szállításáról

b) gondoskodik fizikoterápiai ellátásról

c) gondoskodik az éjszakai és a hétvégi orvosi ügyeleti ellátásról

d) gondoskodik a házi jelzőrendszeres segítségnyújtás szolgáltatás

            e) támogatja

                        ea./  helyi tűzvédelmet és közbiztonságot,

                        eb./ a civil szervezetek, egyesületek működését,

                        ec./ a városi idegenforgalmi és kulturális rendezvényeket.

ed/ a gyógytornát.

(3)[6] Az önkormányzat alaptevékenységéhez kapcsolódó szakfeladatok:

360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

381103 Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

421100 Út, autópálya építése

522001 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

680001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

829000 Egyéb kiegészítő gazdasági tevékenység

841112 Önkormányzati jogalkotás

841114 Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841115 Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

841117 Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek

841118 Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek

841133 Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés

841232 Oktatás helyi igazgatása és szabályozása

841336 Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő támogatások

841372 Mezőgazdaság helyi igazgatása és szabályozása

841373 Földügy helyi igazgatása és szabályozása

841402 Közvilágítás

841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások

841901 Önkormányzatok és társulások elszámolásai

841902 Központi költségvetési befizetések

841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel

842421 Közterület rendjének fenntartása

851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása

852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

854314 Szociális ösztöndíjak

882111 Aktív korúak ellátása

882112 Időskorúak járadéka

882113 Lakásfenntartási támogatás normatív alapon

882114 Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás

882115 Ápolási díj alanyi jogon

882116 Ápolási díj méltányossági alapon

882117 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

882118 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

882119 Óvodáztatási támogatás

882122 Átmeneti segély

882123 Temetési segély

882124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

882201 Adósságkezelési szolgáltatás

882202 Közgyógyellátás

882203 Köztemetés

889921 Szociális étkeztetés

889943 Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások

889965 Egyéb, foglalkozási jogon járó speciális ellátások

889967 Mozgáskorlátozottak gépjármű-szerzési és -átalakítási támogatása

890301 Civil szervezetek működési támogatása

890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

890443 Egyéb közfoglalkoztatás

940000 Közösségi, társadalmi tevékenységek

960302 Köztemető-fenntartás és –működtetés

7. §[7] [8]

Az  önkormányzat – az Üllő Város Önkormányzatának Képviselőtestülete és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat  Képviselőtestülete között az államháztartásról szóló 2011. évi  CXCV. tv. 27. § (2) bekezdése alapján megkötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint -  biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működésének feltételeit.

7/A. §[9]

Az Önkormányzat szervezeti struktúrájának része az alpolgármester közvetlen irányítása alatt működő Városgondnokság, és a polgármester közvetlen irányítása alatt működő Közösségi Központ.

7/B. §[10]

 Az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok a következők:

1. Üllői Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság
2. Üllői Városüzemeltető és Környezetvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság.

8. §

(1) A képviselőtestület egyes hatásköreit a polgármesterre valamint bizottságára ruházza. Az átruházott hatásköröket és a hatáskör gyakorlóját a rendelet 1. melléklete valamint önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről – az önkormányzati hatósági ügyek kivételével - a polgármester és az érintett bizottságok elnökei  a testületi ülésen havonta írásban számolnak be.

8/A. §[11]

(1)       Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre:

      1. külsős bizottsági tagok

      2. magasabb vezetői megbízással rendelkező intézményvezetők

      3. Közösségi Központ vezetője

      4. Városgondnokság vezetője

      5. többségi tulajdonban lévő önkormányzati gazdasági társaságok tisztségviselői    (ügyvezető,    

          könyvvizsgáló, belső ellenőr, felügyelő bizottság elnöke, tagjai).”

    (2)    A vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódó nyilvántartási, kezelési és őrzési     feladatokat a

             munkáltatói jogkör gyakorlója (polgármester), a közszolgálatban nem álló személyek 

             esetében a Jogi és Ügyrendi Bizottság látja el, de az adminisztratív feladatokat a

             Polgármesteri Hivatal személyzeti ügyintézője végzi.

II. Fejezet

A képviselőtestület működése

1. A képviselő-testület létszáma és ülései

9. §

A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő.  

A képviselők névjegyzékét az 1.. függelék tartalmazza.

10. §

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, illetve szükség esetén más helyi önkor­mányzattal együttes ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén pedig a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult az ülés összehívására.

11. §

(1) A Képviselőtestület a választást követő 15 napon belül tartja alakuló ülését, amelyet a polgármester hív össze.

(2) Az alakuló ülést a polgármester eskütételéig a korelnök vezeti.

(3) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről majd átadja a megbízóleveleket.

(4) A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.

12. §

(1) A képviselő-testület rendes üléseit negyedévenként elfogadott munkaterv alapján, általában havonta – de évente legalább hat alkalommal - rendszerint csütörtöki napokon 16 órai kezdettel tartja.

1. A képviselőtestület rendes ülést július 1 – augusztus 31 között egy alkalommal tart a halaszthatatlan ügyek megtárgyalására

(3) A képviselő-testület ülése nyilvános, amelyről - a képviselő-testület munkájának zavarása nélkül - hang, film, vagy videofelvétel szabadon készíthető.

13. §

(1) A polgármester munkatervtől eltérően - írásbeli indítványra - rendkívüli ülést is összehívhat.

(2)  Rendkívüli képviselőtestületi ülés összehívását indítványozhatja:

• polgármester
• bármely képviselő
• képviselőtestület bizottsága

(3)[12] A képviselő-testület rendkívüli ülését a Mötv. 44. §.-ban meghatározott esetekben össze kell hívni.

(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt időpontját, napirendjét és indokait. Az indítványt a polgármesternél kell benyújtani, aki az indítvány rendkívüli ülésen történő tárgyalásának indokoltsága esetén a benyújtástól számított 3 napon belül a rendkívüli ülést a benyújtástól számított 15 napon belüli időpontra hívja össze.

(5) Rendkívüli ülés napirendi pontja az indítványban megjelölt tárgykörökön kívül az interpelláció

(6) Halaszthatatlan esetben a polgármester a képviselő- testület rendkívüli ülését az erről szóló meghívó kézbesítését, illetőleg értesítés közlését követő naptól számított 2. napra is összehívhatja.    Ebben az esetben a képviselőtestületi ülés rövid úton (telefonon) is összehívható.  Halaszthatatlan esetnek minősül, hogy a Képviselőtestületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell és ennek elmaradása hátrányos helyzetbe hozza az önkormányzatot. Annak eldöntése, hogy az adott kérdés halaszthatatlan esetnek minősül-e, a polgármester hatáskörébe tartozik.

2. Munkaterv

14. §

(1) A képviselő-testület rendes üléseit munkaterv alapján tartja. A munkaterv elkészítéséről és képviselőtestület elé terjesztéséről - a testület következő negyedévi ülésnapjainak meghatározásával egyidejűleg - a polgármester gondoskodik. A munkaterv alapját a Képviselőtestület által elfogadott gazdasági program képezi.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

            a) képviselőtestület tagjaitól,

            b) a bizottságok nem képviselő tagjaitól,

            c) a jegyzőtől és a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől,

            d) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

e) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság(ok) ügyvezetőitől

2. A munkaterv összeállításához javaslatot tehetnek:

1. a választókerület országgyűlési képviselője
2. Monor Város Rendőrkapitánya ill. a Vecsési Rendőrőrs Parancsnoka
3. Önkormányzati tulajdonú alapítványok, közalapítványok
4. Önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött szervezetek
5. Településen működő társadalmi szervezetek

(4) A munkatervi javaslat leadásának határideje: minden negyedévet megelőző hónap 10. napja.

15. §

A munkaterv tartalmazza

            a) az ülés( közmeghallgatás) várható időpontját,

b/ a napirendek - ideértve a vitát nem igénylő tájékoztatást szolgáló információs jelentéseket is - címét, előadóját,

            c) az előkészítésért felelős nevét,

            d) azon bizottságok megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják,

16. §

(1) A polgármester által előterjesztett munkatervi javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szó­többséggel határoz.

(2) Az előterjesztéskor a testületet írásban tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett javaslatokról, a mellőzés indokaival.

(3) A munkatervet a javaslattételre valamennyi jogosultnak meg kell küldeni és gondoskodni kell a minél szélesebb körű megismertetéséről.

17. §

A Képviselőtestület munkatervben nem szereplő napirendet is tárgyalhat. Az erre irányuló kezdeményezést a testületi ülést megelőző 15. napig el kell juttatni a polgármesteri hivatalba.

3. A Képviselőtestület ülésének összehívása

18. §

(1) A képviselő-testület tagjait a polgármester az ülés helyének, időpontjának, a napirend tárgyának előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval hívja össze.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.  A kiküldés választott módjáról az érintetteknek nyilatkozni kell. A kiküldés lehet:

                        - Papír alapú

 - Elektronikus levélben küldött letöltési hivatkozással úgy, a képviselő (tanácskozási joggal meghívott) legalább 24 óránként megnézi postafiókját és a letöltés tényét elektronikus levélben visszaigazolja.

(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, az önkormányzat honlapján, a sajtóban és a helyi médiában való megjelentetésével tájékoztatni kell.

A meghívó tartalmazza:

                        a./ az ülés helyét és kezdési időpontját

b./ a napirend előtt a lejárt határidejű határozatokról és a két ülésszak között tett intézkedésekről szóló jelentést         

c./ javasolt napirendeket

d./ meghívottak neveit

(4) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

            a) a képviselőket

            b) a bizottságok nem képviselő tagjait

            c) a jegyzőt és az aljegyzőt

            d) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit

            e) az önkormányzati fenntartású intézmények vezetői

            f) a kisebbségi önkormányzat elnökét

            g) a napirend által érintetteket

h) a választókerület országgyűlési képviselőjét  

            i./ A sajtó tájékoztatásra igényt tartó képviselőit, akik ezt írásban jelezték            

           j)  tanácskozási joggal  azoknak a helyi társadalmi szervezeteknek a

képviselőit, amelyek ezt írásban kérik (az állandó jelleggel meghívott társadalmi szervezetek megnevezését a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza)

k) ./ akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(5) Lehetőség szerint a meghívóval együtt az írásos előterjesztéseket, a polgármester napirend előtti írásos jelentéseit is kézbesíteni kell a (4) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározottaknak. A (4) bekezdés e)-k) pontjaiban meghatározottak előterjesztést csak ahhoz a napirendhez  kapnak,  amelynek előkészítésében közreműködnek ill. amelyben érintettek.

(6) Amennyiben az előterjesztés elkészítéséhez bizottság által meghatározott feladatok végrehajtása, további adatok beszerzése, tényállás tisztázása szükséges a polgármester engedélyezheti az előterjesztés későbbi, de legkésőbb az ülést megelőző napig történő kiküldését.

(7) A meghívót és az írásos előterjesztéseket a Varga Gyula Városi Könyvtár részére is meg kell küldeni.

                                                                       19. §

(1)Az írásos előterjesztés fő részei és tartalmi minimumkövetelményei:

a) Előlap, amely tartalmazza:

aa) az előterjesztés tárgyát

ab) az előterjesztő megnevezését

ac) az előterjesztés készítőjének nevét

ad) az előterjesztést véleményezők körét

af) az előterjesztést tárgyaló bizottságok megnevezést

ag) jegyző törvényességi véleményét

b) Ügyismertetés, amely tartalmazza

ba) a tárgykör valósághű bemutatását,

bb) annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen milyen döntés született

bc) a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, azok magyarázatát

bd) döntési lehetőségeket és azok következményeit, esetleges pénzügyi kihatásait

be) bizottságok véleményét, javaslatát

c) Határozati javaslat – beszámolók tájékoztatók kivételével – amely tartalmazza

ca) a képviselőtestület döntésére vonatkozó világosan, egyértelműen megfogalmazott javaslatot, javaslatokat (alternatívák)

                  cb) a végrehajtásért felelős szerv, illetőleg személy megnevezése

cc)  reális végrehajtási határidő megjelölését

(2) Az előterjesztés legfontosabb formai követelményei:

      a) az előterjesztés lehetőleg ne haladja meg az 5 oldalt

b) az előterjesztéshez kapcsolódó anyagok – szerződéstervezetek, koncepciók, térképek, hatósági igazolások stb. -  mellékletként kerüljenek csatolásra

c) amennyiben az előterjesztést valamilyen létező dokumentum módosítására irányul (koncepció, szerződés, egyéb megállapodások stb) az szintén kerüljön csatolásra

(3) Az előterjesztések készítésének eljárási menetét tartalmazó szabályzat a rendelet 3. számú függelékét képezi.

                                                                       20. §

Egyszerűsített előterjesztés és sürgősségi indítvány

1. A képviselőtestület napirendjére a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel csak a szakbizottságok előtárgyalását követően vehető fel előterjesztés.

     (2)  A polgármester kezdeményezheti a képviselőtestületnél egyszerűsített előterjesztés tárgyalását olyan esetben, mely sem személyi, sem pénzügyi vonzattal nem jár. . Ebben az esetben csak – a 19. § (1) bekezdésnek megfelelő - határozati javaslatot kell készíteni.

(3)  Halaszthatatlan esetben, a sürgősség tényének rövid indokolásával, legkésőbb az ülést –   

      beleértve a folytatólagos ülést is - megelőző nap 12 óráig a polgármester vagy az           

      előterjesztésre jogosult,  írásos előterjesztésként sürgősségi indítványt nyújthat be.

(4)       Sürgősségi indítvány esetén, amennyiben a szakbizottságnak nincs módja az előterjesztést megtárgyalni, a polgármester és az illetékes bizottság elnökének együttes javaslatára a képviselőtestület a téma megtárgyalását napirendre tűzheti.

(5)       A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről minősített többséggel a képviselőtestület határoz.

21. §

Előterjesztő lehet:

            a) a polgármester,

            b) a képviselő-testület bizottságai,

            c) bármelyik képviselő,

            d) a jegyző,

             e) az aljegyző,

             f) önkormányzati fenntartású intézmény vezetője

             g) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezetője,

h)[13] a nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIV. tv-ben meghatározott tárgykörökben

 i) a konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések (beszámolók, tájékoztatók) vonatkozásában: polgármester által felkért személyek

4. A polgármester testületi üléssel kapcsolatos jogköre és feladatai

22. §

1. A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az ülés elnöki teendőit az alpolgármester látja el.

(3)[14] A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha személyére vonatkozóan a Mötv. 49. §. (1)  bekezdésében meghatározott kizárási ok merül fel.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben megjelöltek egyidejű tartós akadályoztatása esetén az ülés összehívásáról, vezetéséről a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke gondoskodik.

23. §

(1) Az ülés vezetésének főbb mozzanatai:

            a) határozatképesség megállapítása

     b) a folyamatos és lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés, két ülésszak között tett intézkedésekről szóló beszámoló

            c) napirendek meghatározása

     d) napirendek tárgyalása, napirendi pontonként a vita vezetése, lezárása, összefoglalása és döntéshozatal (határozat hozatal, rendeletalkotás)

(2) A polgármester (ülést levezető) az ülés megnyitása után megállapítja a határozatképességet, számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollevőket. A határozatképességet az ülés teljes időtartama alatt figyelni kell.

(3) A képviselő akadályoztatását 24 órával az ülés előtt köteles bejelenteni a Polgármesternél.

(4) A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül, ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(5) Határozatképtelenség miatt elmaradt, ismételten kitűzött képviselőtestületi ülés napirendjei megváltozhatnak.

24. §

(1) A polgármester napirend előtt írásban tesz jelentést

     a/ a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

     b/ a képviselő-testület két ülése között történt fontosabb eseményekről és tett intézkedésekről.

2. A képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározottak elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt.

25. §

(1) Rendkívüli ügyben napirend előtt bármely képviselő kérhet engedélyt a felszólalásra. Ha a polgármester (ülést levezető) megtagadja az engedélyt, annak megadásáról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel foglal állást.  

(2) A napirend előtti felszólalás joga a képviselőt maximum 5 perc időtartamra illeti meg.

(3) A napirend előtti felszólalásnál vitának helye nincs.

26. §

(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester a munkatervnek megfelelően tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A polgármester a napirendi javaslat előterjesztésekor indokolja, ha a javaslat a munkatervtől eltér.

(2)  A  napirendi javaslatba fel kell venni minden olyan előterjesztés, amely megfelel a Szervezeti és Működési Szabályzat által előírt formai követelményeknek.  A polgármester azonban esetenként engedélyt adhat az SZMSZ írásos előterjesztést szabályozó főbb tartalmi és formai követelményeitől való eltérésre

(3) Előzetesen kitűzött napirendi pontokat a képviselőtestület csak írásos előterjesztés alapján tárgyal meg. 

(4)  Szóbeli előterjesztést kivételesen a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé abban az esetben, ha a határozati javaslat írásban a képviselők rendelkezésére áll. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a képviselőtestületi ülés napján kiosztott, az előzetesen kitűzött napirendi pontokhoz nem kapcsolódó előterjesztést is. A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 5 perc, ezt azonban a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel megváltoztathatja.

(5) Az ülés napirendi tervezetét a polgármester (ülést levezető) terjeszti elő. Ismerteti a napirendi pontokat, ezek előadóit, az előzetesen meghívott és bejelentett szakértőket

(6) A napirend tervezetéről, illetve azok sorrendjéről a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt

                                                                       27.  §

(1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. Személyi kérdések

            2. Önkormányzati rendelet alkotása

            3. Minősített többséget igénylő egyéb ügyek

            4. Határozati javaslatot tartalmazó döntést igénylő ügyek

5.Konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések (beszámolók, tájékoztatók)

            6.  Egyebek

7. Interpellációk

8.  Kérdések

(2) A képviselő-testület üléseit legkésőbb 22.00 órakor befejezi. Az ülésről szóló meghívóban jelezni kell, hogy amennyiben a képviselő-testület által megállapított napirendek megtárgyalása 22.00 órakor nem fejeződik be, a képviselő-testület mikor folytatja az ülést. Az ülés folyamán bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az ülés 22.00 óra után az ülésnapon történő közvetlen továbbfolytatásáról.

(3) Tanácskozási szünetet a képviselőtestület bármely tagja kezdeményezhet, erről a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel foglal állást.

28. §

A vitát megelőzően a képviselők és a napirendhez tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz.

29. §

(1) A napirendi pont tárgyalásánál ugyanazon felszólaló további hozzászólása legfeljebb 2 perc időtartamú lehet.

(2) A nem  képviselő bizottsági tagok kérdésfeltételi és hozzászólási joga az őket érintő bizottság ügykörében megegyezik a képviselőkével.

(3) A 20. § (4) bekezdésben felsorolt tanácskozási joggal meghívottak egy napirend során egyszer és legfeljebb 5 perc időtartamig szólhatnak hozzá.

30. §

(1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a napirendben érintett hivatali dolgozó és az előterjesztő időkorlátozás nélkül és több alkalommal is hozzászólhat.

(2) A napirend előterjesztőjét megilleti a zárszó joga is.

31. §

(1)  A polgármester napirendenként megnyitja, irányítja, összefoglalja és lezárja a vitát.

(2) A vita során a polgármester (ülést levezető) határozza meg a hozzászólások sorrendjét. Ismételt felszólalásra csak indokolt esetben adhat engedélyt a polgármester (ülést levezető), melyet 2 percre  korlátozhat.   Bármikor felszólalhatnak azok, akik személyes megtámadásra felelni óhajtanak, vagy ügyrendi kérdésekben tanácskozási szabályokra óhajtanak hivatkozni.

(3) A napirendi pont tárgyalása során a hallgatóság soraiban helyet foglalók lehetőség szerint a képviselők felszólalása után kaphatnak szót a levezető elnöktől.

(4) A polgármester (ülést levezető) összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. Gondoskodik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.

(5) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának korlátozására a polgármester (ülést levezető) vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet, amely felett a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel foglal állást.

(6) Ha hozzászólásra nincs több jelentkező, a polgármester (ülést levezető) a vitát berekeszti, zárszó megilleti  a napirendi pont előterjesztőjét és az indítványt megfogalmazókat, valamint az ellenjavaslatot előterjesztőket, ebben a sorrendben.

(7) A polgármester (ülést levezető) feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.

Ennek keretében jogában áll:

• felszólaló beszédét félbeszakítani, a tárgyhoz térésre felszólítani
• megvonni a szót attól a felszólalótól, aki felszólítás ellenére eltért a tárgytól
• figyelmeztetni azt, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő magatartást tanúsít
• rendre utasítani a képviselőt, ha a szabályzatnak a tanácskozási rendre vonatkozó szabályait megszegi, vagy felszólalása során a testület tekintélyét, illetve valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ,
• ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti  – a képviselőtestület tagjai kivételével – a rendbontót.
• indokoltsága esetén az ülést legfeljebb egy órai időtartamra felfüggeszteni.

32. §

 A települési képviselő, polgármester, a képviselőtestület bizottságai az „egyebek” napirend tárgyalása során, napirenden nem szereplő kisebb súlyú ügyben nyújthatnak be képviselőtestületi döntést igénylő előterjesztést. Az egyebek napirendi pont tárgyalásának feltétele a felvetés rövid leírása és a döntési javaslat írásba foglalása, amelyet legkésőbb az ülést megelőző napig el kell juttatni a polgármesteri hivatalba, a  képviselőknek pedig a testületi ülés kezdetéig kell megkapniuk. A képviselőtestület a napirend elfogadásával egyidőben dönt ezen témák megtárgyalásáról.

                                                                       33. §

(1) A beszámolók, tájékoztatók előterjesztőihez a képviselők kérdéseket intézhetnek. Elfogadásukról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt.

(2) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a polgármester javaslata alapján vizsgálat céljából kiadja a tárgy szerint érintett bizottságnak, a polgármesternek, illetve az erre létrehozott ideiglenes bizottságnak.

34. §

(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz, és az aljegyzőhöz önkormányzati ügyekben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülés előtt 2 munkanappal kell a polgármesternek írásban benyújtani.

(3) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekintetni.

(4) Az interpellálót az írásbeli bejelentési kötelezettség mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, mely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A képviselők az interpellációkat a 27. §. (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendnek megfelelően adják elő.

(5) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni. Az interpellációra adott válasz után - az írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(6) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a polgármester javaslata alapján vizsgálat céljából kiadja a tárgy szerint érintett bizottságnak, a polgármesternek, illetve az erre létrehozott ideiglenes bizottságnak.

(7) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági, illetve polgármesteri jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz.

35. §

(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz, és az aljegyzőhöz önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhet, melyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) A kérdések címzettjei  mindazok akik az SZMSZ szerint interpellálhatók

            a. A kérdés alapján sem vita, sem határozathozatal nem kezdeményezhető

,           b/ a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt 3 perc áll rendelkezésre,

            c/ a kérdés esetében a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz,

            d/ a kérdésekre ülésenként legfeljebb 30 perc biztosítható.

5. A képviselőtestület döntései

Határozat

36. §

1. A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után határozatot hoz vagy rendeletet alkot.

2. Határozathozatal előtt az előterjesztő és a tárgy szerint érintett bizottság elnöke felszólalhat.

(3) A szavazás előtt a jegyző törvényességi kérdésben - észrevételt tesz.

(4) Az ülés elnöke napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a testület.

37. §

1. A határozati javaslat egyszerű szótöbbséggel történő elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
2. [15] Minősített többség – a megválasztott képviselők létszámának több mint fele – szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon túl az alábbi ügyek eldöntéséhez: 

a) gazdasági program elfogadása,

b) kötvénykibocsátás,

c) a polgármester törvénysértés miatti jogi felelőssége megállapításának kezdeményezése,

d)  megbízatásának lejárta előtt a képviselő-testület önmaga feloszlatását név szerinti szavazással kimondó döntése,

e) sürgősségi indítvány soron kívüli tárgyalása

f) népszavazásra irányuló kezdeményezések tárgyában

g)  kitüntetések adományozása

(3) A szavazás nyílt, vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(4) A képviselő- testület az ülés jegyzőkönyvében történő rögzítéssel, egyszerű többséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

1. az ügyrendi kérdésekről,
2. a beszámolókról, tájékoztatókról,
3. a módosító javaslatokról,
4. a név szerinti szavazásról  és
5. napirendek tárgyalási sorrend esetleges, indokolt esetben történő megváltoztatásáról.

38. §

(1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

(2) A polgármesternek (levezető elnök) a szavazás előtt a határozati javaslatot pontosan ismertetnie kell úgy, hogy arra egyértelmű igennel vagy nemmel lehessen válaszolni.

(3) Szavazni először az „igen”, majd a „nem” szavazatokra, végül a tartózkodásra vonatkozó kérdésre adandó válaszként lehet.

(4) A nyílt szavazás történhet

            a./ kézfelemeléssel

            b./ név szerinti akaratnyilvánítással.

            c./ géppel

(5)  A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni. A szavazás eredményét a polgármester (ülést levezető) állapítja meg.

(6) Ha a nagyszámú tartózkodás miatt a szavazatok száma nem éri el a szükséges mértéket, a határozati javaslat elutasításra kerül. Ebben az esetben az előterjesztő javaslatára a vita tovább folytatható, vagy a következő ülésen újra tárgyalható.

(7) Választás, kinevezés, illetve kitüntetési ügy tárgyalásánál, - amennyiben az első szavazás eredményeként egyik jelölt sem kapja meg a minősített többségű igen szavazatot – a második fordulóban csak a két legtöbb igen szavazatot szerzett jelölt vesz részt.

39. §

(1) Név szerinti szavazásra az ülés elnöke, a képviselőtestület legalább két tagja tehet javaslatot. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ülési sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők  "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.

3. Névszerinti szavazásnál a polgármester (ülés levezető) utoljára szavaz.

(4) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

40. §

(1) [16]A képviselőtestület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben – egyszerű szótöbbséggel – titkos szavazást rendelhet el.

(2) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

            a./ az ülés elnöke,

            b./ bármely képviselő,

            c./ jegyző.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) Titkos szavazásnál a Jogi és Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát, a szavazásról jegyzőkönyvet készít majd jelentést tesz a Képviselőtestületnek.

(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

            a) a szavazás helyét és napját,

            b) kezdetét és végét,

            c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

            d) a szavazás során felmerült körülményeket,

            e) a szavazás során tett megállapításait és hozott határozatokat,

            f) a szavazás eredményét.

            g)  a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyv vezetőjének aláírását

41. §

Rendelet

(1) A rendelet- tervezetét a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A rendelet- tervezet elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(3) A polgármester gondoskodik a tervezetnek a képviselőkhöz történő eljuttatásáról.

(4) A rendeletalkotás szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(5) A Jogi és Ügyrendi  Bizottság a rendelet-tervezeteket minden esetben megtárgyalja.

(6) A bíróság által bejegyzett helyi társadalmi szervezet a 21.§ -ban meghatározottak felé rendeletalkotás kezdeményezésére jogosult.

42. §

Az előkészítés után a rendelet-tervezetet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM szerint a testület elé kell terjeszteni. Az előterjesztő tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról, alternatívákról is.

43. §

(1) A képviselő-testület a rendeletalkotásra irányuló szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet tervezet egészéről dönt.

(2) Ha a rendelet tervezet ugyanazon részéhez több módosító javaslat érkezett, akkor a szavazás során a módosítások benyújtásának sorrendjében kell szavazni.

44. §

(1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(3)  Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni.

6. A jegyzőkönyv

45. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) [17] A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

1. a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét
2. a szóban előterjesztett határozati javaslatokat
3. a határozathozatal módját
4. szükség esetén a polgármester intézkedéseit
5. a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket
6. az ülés bezárásának idejét.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik:

            a./ meghívó,

            b./ írásos előterjesztések, interpellációk, ha írásban nyújtották be,

            c./ jelenléti ív,

            d./ titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,

            e./ a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevétele,

            f./ név szerinti szavazásról készült névsor

4. A polgármesteri hivatal az ülések hanganyagát CD lemezre rögzíti. Az adathordozón fel kell tüntetni a „KT” megjelölés mellett az ülés időpontját év/hónap/nap megjelöléssel. 

(5) A képviselőtestületi ülésekről készített írott és hanganyagok tárolásával kapcsolatos feladatokat a jegyző a        Önkormányzati és Városüzemeltetési Iroda közreműködésével látja el. A Képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvek és hanganyagok nem selejtezhetők.

46. §

(1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Pest Megyei Kormányhivatalnak.

47. §

(1) A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek a jegyzőkönyveibe, a polgármesteri hivatal erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási időben

.

(2) A képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyv egy példányát a Varga Gyula Városi Könyvtárnak 15 napon belül meg kell küldeni, illetve Üllő város honlapján meg kell jelentetni.

(3) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait a Varga Gyula Városi Könyvtárban el kell helyezni.

(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület titkos iratként kezeli.

7. A rendeletek és határozatok nyilvántartása

48. §

(1) Az önkormányzati rendeleteket és a képviselő-testületi határozatokat külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos, évszámmal, hónappal, nappal és – a határozatok tekintetében -  Kt jelzéssel kell ellátni.

(2) A rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

49. §

1. A rendeletek nyilvántartása tartalmazza:

            a./ a rendeletek tárgyát és számát,

            b./ megalkotásának időpontját,

            c./ hatályba lépés időpontját,

d./ az esetleges későbbi módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát és a változás     időpontját.

(2) A határozatok nyilvántartása tartalmazza:

            a./ az előterjesztő szerv megnevezését,

            b./ az előterjesztés tárgyát és jellegét,

            c./ a határozat számát és meghozatalának időpontját,

            d./ a határozat tartalmára vonatkozó utalást,

            e./ a végrehajtásért felelős szerveket,

            f./ a végrehajtás határidejét,

            g./ utalást arra, hogy a végrehajtásról jelentéstételi kötelezettség terheli a felelőst,

            h./ a végrehajtásról adott jelentés sorsát.

III. FEJEZET

A Képviselőtestület bizottságai és a tisztségviselők

1. Bizottságok

50. §

(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A képviselő-testület a bizottságokat döntési jogkörrel is felruházhatja.

(3) A képviselő-testület általa bizottságokra átruházott hatósági hatásköröket külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(4) A bizottságok működési szabályait a jogszabályok keretei között és e rendeletben foglaltaknak megfelelően saját maguk határozzák meg.

51. §

(1) A bizottságok tagjainak többsége települési képviselő.

(2) Bármelyik képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.

(3) A 19. §. (4) bekezdés d-k. pontjaiban meghatározottak a működési területüket érintő napirendek tárgyalása során tanácskozási joggal részt vehetnek a bizottságok ülésein is.

(4) A bizottság tagjaira javaslatot tehet:

            a./ a polgármester

            b./ bármely képviselő.

(5) A bizottsági ülések az elnöki beszámolóval, a bizottsági hatáskörben hozott lejárt határidejű határozatok áttekintésével kezdődnek. Az előkészítésről az elnök gondoskodik.

52.§

(1) A bizottság tagjaira javaslatokat a képviselőtestület tagjai, valamint egyéb szakmai vagy állampolgári csoportok, pártok, szervezetek képviselői is tehetnek.

(2) A bizottságok tagjainak, elnökeinek a megválasztása kétfordulós. Előbb a bizottsági tagok megválasztására, majd pedig a képviselőtestületi tag bizottsági tagok közül külön szavazással az elnök megválasztására kerül sor. Bizottsági taggá és bizottság elnökévé való választáshoz egyaránt minősített többség szükséges.

(3) A bizottsági tagok számára a bizottsági üléseken kötelező a megjelenés. Ha a bizottság valamely tagja az ülésről tartósan (6 hónap) távol marad, távolmaradását nem igazolja, úgy az elnök előterjesztésére bizottsági tagságáról lemondottnak tekintendő és helyét a képviselőtestület mással tölti be.

53. §

(1) A bizottság üléseit az elnök az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal előbb hívja össze. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ülését a bizottsági elnök által megbízott bizottsági tag hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság tagjai számára az ülésre – a (3) bekezdésben leírt kivétellel- meghívót kell küldeni. A képviselő- testület tagjait és a meghívottakat a bizottsági ülések helyéről és időpontjáról értesíteni kell.

(3) Halaszthatatlan esetben az elnök a bizottság ülését rövid úton, értesítéssel is összehívhatja legkésőbb az értesítés közlését követő napra a napirend megjelölésével

(4) Az elnök köteles összehívnia bizottságot:

- a képviselő-testület határozatára,

             - a polgármester indítványára,

            - a bizottság tagjai több mint felének indítványára.

5. [18]A bizottságok saját elhatározásuk alapján együttes ülést tarthatnak. Az együttes bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a résztvevő bizottságok mindegyike önállóan is határozatképes. Az együttes bizottsági ülésen az előterjesztés feletti vitát közösen folytatják le, a döntést azonban a bizottságok önállóan hozzák meg.
   
   
6. A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző köteles biztosítani.
   
   
7. [19]A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet 15 napon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja  írja alá.
   
   

54. §

A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

            a./ Jogi és Ügyrendi Bizottsága,

            b./ Pénzügyi  Bizottság,

            c./ Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság

d./Egészségügyi Szociális és Ifjúsági Bizottság

e. Oktatási,  Közművelődési és Sport Bizottság

f. Rendvédelmi Bizottság

(3) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát a  3. számú függelék tartalmazza.

55. §

(1) A bizottságok feladatai általában:

a./ előkészítik a képviselő-testület döntéseit,

b./ szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását,

c./ előterjesztéseket készítenek és nyújtanak be a testület elé, valamint állást foglalnak egyes előterjesztések­kel kapcsolatban,

d./ a tevékenységi körükben közreműködőknek a testvérvárosi kapcsolatok továbbfejlesztésében,

e./ működési területükön ellenőrizhetik a polgármesteri hivatal tevékenységét,

(2) A bizottságok feladat és hatáskörét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

2.  Polgármester, alpolgármester

56.§

(1) A polgármester feladatát főállásban látja el.

(2)[20] [21]Az Mötv. 67. §.-ában foglaltakon túl a polgármesternek az önkormányzat munkájával      összefüggő feladatai:

• Biztosítja az önkormányzati képviselőtestület demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát
• Segíti a települési képviselők, bizottságok (annak elnökeinek) munkáját
• Együttműködik a társadalmi szervezetekkel, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel
• Polgármesteri Hivatal irányítása
• Képviselőtestület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése
• A képviselőtestületet írásban tájékoztatja a két ülésszak között történt eseményekről
• A képviselőtestület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása
• köteles minden év március 31-ig a képviselőtestület elé terjeszteni éves

      szabadságolási tervét

      -    gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közösségi Központ és Városgondnokság   vezetője és           alkalmazottai felett és közvetlenül irányítja a Közösségi Központ Vezetőjét.

(3)  A polgármester minden hét szerdáján 9-12 óra között fogadónapot tart, melyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

 (4) Polgármester bérét - a Pénzügyi Bizottság javaslatára – a Képviselőtestület állapítja meg a jogszabályi keretek között.

(5) Polgármester jutalmazására bármelyik képviselőtestületi tag javaslatot tehet, erről egyszerű szótöbbséggel határoz a képviselőtestület.

                                                                       57. §

(1) A képviselőtestület – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére - egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A társadalmi megbízatású alpolgármester munkarendjét az 1994. évi LXIV. tv. 9 - 10. §-aira figyelemmel az alábbiakban határozza meg:

•  hétfő: 13-17.30.
•  Kedd – csütörtök: 9 -15 óra
• Péntek 9 – 12

(3) A polgármester határozza meg az alpolgármesterek által ellátandó feladatköröket. A polgármester az alpolgármesterek feladatmegosztásáról tájékoztatást ad a képviselőtestületnek.

(4) Az alpolgármester minden hétfőn 13 – 17.30 óra között  fogadónapot tart.

3. Jegyző, Aljegyző

58.§

(1) [22] A Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túl a jegyzőnek az önkormányzat munkájával összefüggő egyes feladatai.

a)  Rendszeres tájékoztatást ad a polgármesternek, a testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról

b) A polgármester irányításával előkészíti a képviselőtestület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket

c) Jogi felvilágosító munka, valamint az államigazgatási tevékenység egyszerűsítése érdekében kifejtendő tevékenység

d) Gondoskodik az önkormányzati rendeletek, határozatok megismertetéséről és végrehajtásáról

e) Elősegíti a bizottságok tevékenységét.

2. A hivatali szervezet eredményes működésével kapcsolatban gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről, a feladatok elvégzésének következetes számonkéréséről.

59. §.

(1) A jegyzőt akadályoztatása esetén teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.

(2)  Részt vesz a képviselőtestület, valamint a jegyző intézkedése alapján egyes bizottságok ülésein.

(3) A jegyző utasításai szerint segíti a jegyzőt a hivatali teendőinek ellátásában.

(4)[23] A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a hatósági iroda vezetője látja el.

IV. fejezet

A képviselőtestület hivatala

1. Szervezeti felépítése

60. §

1. A képviselőtestület hivatalának megnevezése: Üllő Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

(2)[24] A Hivatal a feladatait a szükséges munkamegosztás céljából az alábbi szervezeti egységekben látja el:

a) Jegyzői Iroda

b) Hatósági Iroda

c) Pénzügyi Iroda

e) Önkormányzati és Városfejlesztési Iroda.

(3) Az irodák, mint belső szervezeti egységek, jogi személyiséggel nem rendelkeznek.

(4) A Hatósági, a Pénzügyi és az Építéshatósági Iroda élén  - osztályvezetői jogállású irodavezetők állnak.  Jegyzői iroda vezetését közvetlenül a jegyző látja el, az Önkormányzati és Városüzemeltetési Iroda élén aljegyző áll.

(5) Az irodavezetők helyettesítésére a jegyző – munkáltatói jogkörében – irodavezető-helyetteseket bízhat meg. Az irodavezető tartós távolléte esetén – amennyiben irodavezető-helyettes nincs megbízva – a szervezeti egységet a jegyző közvetlenül irányítja.

                                               2. Munkarendje és ügyfélfogadási rendje

                                                                       61. §.

(1) A hivatal dolgozóinak munkarendje:

            Hétfő:                         8-18 óra

            Kedd-csütörtök          8-16 óra

            Péntek                        8-14 óra.

(Az étkezéshez szükséges 30 perc munkaközi szünet munkaidőn belül biztosítható, amelyet az ügyfélfogadásban érintett kollégáknak 12-13 óra között kell igénybe venni.)

(2) A hivatal ügyfélfogadási rendje:

           Ügyfélszolgálat

            Hétfő:                 8-12 óra és 13-18 óra

            Kedd-csütörtök   8-12 óra és 13-16 óra       

            Péntek:                8-13 óra

            Hatósági Iroda, Építéshatósági Iroda, Pénztár

            Hétfő:                 13-17.30 óra

            Szerda                 8-12 óra és 13-15.30 óra

            Péntek                 8-12 óra     

            Jegyző:                       szerdán           9-12 óra

(3) Az ügyfélfogadás szünetelését a Jegyző rendelheti el a Polgármester egyidejű tájékoztatása és az ügyfelek értesítése mellett.

(4) A települési képviselőket soron kívül, munkaidőben bármikor, az önkormányzat intézményeinek vezetőit ügyfélfogadási időn kívül is – lehetőleg előre egyeztetett időpontban – fogadni kell.

(5) Munkaidőn kívül, illetve a heti szabad és pihenő napokon is el kell látni az alábbi szolgáltatásokat.

3. házasságkötés,
4. névadó ünnepség,
5. polgári temetés.

6. A polgármesteri hivatal  szervezeti és működési szabályzatát a rendelet 4.  Függeléke tartalmazza.

                                                                   V. Fejezet

                                              Az önkormányzat költségvetése, vagyona

                                                  1.  Az önkormányzat költségvetése

62.§

(1) A képviselőtestület törvényben meghatározott módon évente meghatározza költségvetését.

(2)[25] A költségvetést az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet, az éves költségvetési törvény valamint egyéb jogszabályok rendelkezései alapján, a költségvetési koncepció figyelembe vételével kell összeállítani.

                                                                         63. §

  A költségvetési koncepció megalkotásának folyamata:

• A polgármester a koncepció tervezetéről kikéri a szakbizottságok –feladatkörüket érintő – véleményét, amelyet csatol a koncepció-tervezethez
• A Pénzügyi Bizottság ezt követően alkot véleményt a teljes tervezetről
• A bizottságok véleményével együtt a koncepciót a képviselőtestület megtárgyalja és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól

64. §

(1) Az adott év költségvetés-készítési ütemtervét a Magyar Köztársaság állami költségvetéséről szóló törvény megjelenése után kell összeállítani.

(2) A költségvetési rendelet megalkotása egyfordulós. A rendelet tervezetét valamennyi bizottság megtárgyalja. A költségvetési rendelet elfogadásakor – az azt megalapozó rendeleteken kívűl – más napirend nem tárgyalható.

(3)  A bizottságok javaslatai szerint átdolgozott költségvetési előirányzatot a könyvvizsgáló írásos véleményével együtt a polgármester a képviselőtestület elé terjeszti, aki megalkotja rendeletét.

                                                                       65. §

(1) Az önkormányzat nevében a polgármester (alpolgármester) a költségvetési rendeletben megállapított kerete erejéig vállalhat kötelezettséget, illetve írhat alá szerződést az éves tervben nem szereplő rendkívüli feladatok végrehajtására, erről a képviselőtestületet utólag tájékoztatja.

(3) A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott (módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet.

(7) [26]A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a Pénzügyi Irodavezető vagy a Jegyző által – a polgármesteri hivatal szabályzatában – felhatalmazott személy jogosult

(4) Az utalványt a jegyző vagy az általa – a polgármesteri hivatal ügyrendjében –felhatalmazott személy ellenjegyzi.

                                                                       66. §

(1) A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet terjeszt a képviselőtestület elé. (ennek főbb tartalmát a költségvetési törvény határozza meg)

(2) A zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, bizottság közreműködésével vagy eseti (ad hoc) bizottság bevonásával.

                                                                       67. §[27]

A költségvetés illetőleg a zárszámadás előterjesztésekor – az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. Törvény 24. § (4)  bekezdése alapján bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmát e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

                                                                       68. §

(1)[28] A jegyző a Mötv. 119. § -ában foglaltak valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint belső kontrollrendszert működtet, amelynek részét képezi a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerinti belső ellenőrzés működtetése.

(2) A belső ellenőrzés feladata:

a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;

b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;

c) vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;

d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek, a belső kontrollok javítása, továbbfejlesztése érdekében;

e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében;

f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket;

g) elvégezni a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését;

h) a költségvetési szerven belül a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenységet ellátni.

(3) A belső ellenőrzési vezető jogszabályban meghatározott feladatai az alábbiak szerint kerülnek megosztása a külső szolgáltató és a jegyző között:

a) külső szolgáltató feladata

- a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a költségvetési szerv vezetőjének jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése;

- megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról köteles haladéktalanul jelentést tenni a költségvetési szerv vezetőjének, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik;

- amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetőjének, illetve a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének a haladéktalan tájékoztatása és javaslattétel a megfelelő eljárások megindítására;

- az ellenőrzés lezárását követően az ellenőrzési jelentést az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység számára megküldeni e rendelet 28. §-ának megfelelően;

biztosítani a belső ellenőrök szakmai továbbképzését, ennek érdekében - a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott - éves képzési tervet készíteni és gondoskodni annak megvalósításáról;

- az éves ellenőrzési jelentés elkészítésekor önértékelés keretében értékelni a belső ellenőrzés minőségét, tárgyi, személyi feltételeit, és javaslatot tenni a költségvetési szerv vezetőjének a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására;

- az éves ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentés 31. §-ban foglaltak szerinti összeállítása;

- a költségvetési szerv vezetőjét az éves ellenőrzési terv megvalósításáról, és az attól való eltérésekről tájékoztatni;

      - a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése;

- gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítésre és a belső ellenőrzési tevékenység során alkalmazásra kerüljenek a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárások, továbbá hogy érvényesüljenek a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók;

b) jegyző feladatai:

- a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának irányítása;

     - az ellenőrzések összehangolása;

- gondoskodni az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok legalább 10 évig történő megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról;

- a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével kialakítani és működtetni egy olyan nyilvántartási rendszert, amellyel a belső ellenőrzési jelentésben tett megállapítások és javaslatok alapján készült intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását nyomon követheti.

 (4) A belső ellenőrzési feladatokat tartalmazó éves programot a Képviselőtestület hagyja jóvá, amely – a kistérségben rendelkezésre álló források függvényében – megosztásra kerül a két külső szolgáltató között.

                                                                       69. §

(1) [29]Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI  törvény 9. § (2) bekezdése alapján végzi.

(2) Hitelt a képviselőtestület csak akkor vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy az gazdaságilag célszerűtlen lenne.

V. Fejezet

Lakossági kapcsolattartás formái

1. Lakossági fórum

70.§

(1) A képviselőtestület a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására lakossági fórumot tarthat, melynek napirendi pontját a képviselőtestület esetileg határozza meg.

(2) A lakosság tájékoztatására az SZMSZ 18.§.-ban foglaltak irányadók.

2. Közmeghallgatás

71. §

(1) A képviselő-testület évente 1 alkalommal – általában az év utolsó negyedévében - közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját, helyszínét és tervezett napirendjét legalább harminc nappal az ülés előtt a sajtó, a helyi média útján és az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(3) A település lakosai, önszerveződő közösségei közérdekű kérdéseiket, javaslataikat előzetesen írásban (papír alapon vagy elektronikus formában) eljuttathatják, amelyekre a közmeghallgatáson választ kell adni.

(4) A közmeghallgatáson elhangzó közérdekű javaslatokra is lehetőleg a helyszínen választ kell adni, amelyek elfogadásáról a képviselőtestület dönt.

(5)  A Képviselőtestület 30 napon belül értékeli a közmeghallgatáson elhangzottakat, megtárgyalja a helyben meg nem válaszolható javaslatokat, megteszi a szükséges intézkedéseket és erről értesíti a javaslattevőket.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

72.§

(1) Ez a rendelet 2013. február 02-án napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a  8/1995. (IV. 17) számú Ö. K  rendelet valamint az azt módosító 13/1995.(IX.16.) számú, 15/1995.(X.21.) számú, 10/1997.(III.22.) számú, 3/1998. (III.28.) számú, 5/1998.(IV.4.) számú, 20/1998.(XI.6.) számú, 7/1999.(V.1.) számú, 27/2000.(VII.1.) számú, 5/2001.(II.24.) számú, 11/2001. (III.31.) számú, 26/2001. (IX.22.) számú,  29/2001. (X.27.) számú, 19/2002. (XI.7.) számú, 20/2002. (XI.7.) számú, 22/2002. (XI.23.) számú, a 13/2003. (IV. 19.) valamint a  34/2003. (XII.20.) számú, 24/2005. (X.22.) számú, 32/2005. (XII.24.) számú, 4/2006. (III.30.) számú, 14/2006. (V.6.) számú, 19/2006. (VII.1.) számú, 30/2006. (X.22.) számú, 31/2006. (X.28.) számú, a 11/2007. (V.5.) számú, a 27/2007. (X. 20.) sz., a 31/2008. (IX.20.) sz., és a 14/2009. (V.02.) számú, a 21/2009.(IX.18) számú, a 13/2010.(VII.03.) számú, a 21/2010. (X. 23) számú Ö.K. rendelet.

(3) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

Üllő, 2011. május 27.

     Kissné Szabó Katalin                                                 Földváriné dr. Kürthy Krisztina

           polgármester                                                                              jegyző