Üllő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2011.(V.28.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 06. 04- 2022. 06. 30

Üllő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2011.(V.28.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2022.06.04.

Üllő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (1) bekezdésében, 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdésének a) d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, működésének részletes szabályairól a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat elnevezése, székhelye működési területe, szervei és jelképei

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Üllő Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 2225 Üllő, Templom tér 3.

(3) Az önkormányzat működési területe: Üllő Város közigazgatási területe

2. § Az önkormányzat képviselő-testületének szervei: polgármester, képviselő-testület bizottságai, polgármesteri hivatal, jegyző, és a társulás.

3. § (1) Üllő Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosság ellenőrzése mellett intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a városgazdasági és kulturális fejlődéséről, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(2) A helyi érdekű közügyek szabályozását és egyéb hatáskörébe tartozó ügyek intézését az önkormányzati képviselőtestület ülésein vagy bizottsági üléseken a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény ( a továbbiakban: Mötv. ) Előírásai szerint, ezen szervezeti és működési szabályzatának megfelelően látja el.

4. § A népfelség elvének érvényre juttatása érdekében együttműködésre törekszik a városban tevékenykedő valamennyi politikai, társadalmi szervezettel, egyházakkal, valamint az állampolgárok önszerveződő közösségeivel.

5. § Az önkormányzat jelképei a város címere és zászlója. A jelképek leírását és használatának módját önkormányzati rendelet szabályozza.

Önkormányzati feladatok és hatáskörök

6. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényekben számára meghatározott kötelező feladat- és hatásköröket, valamint önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A képviselőtestület az önkormányzati feladatok ellátásáról az általa alapított intézmények, gazdasági társaságok, továbbá szolgáltatásvásárlás, feladat-ellátási szerződés és társulások útján gondoskodik.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatként:

a) gondoskodik a laborvizsgálati anyagok rendelőintézetben történő levételéről és monori rendelőintézetbe történő szállításáról

b) gondoskodik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatás

c) támogatja

ca) helyi tűzvédelmet és közbiztonságot,

cb) a civil szervezetek, egyesületek működését,

cc) a városi idegenforgalmi és kulturális rendezvényeket.

cd) a gyógytornát.

d) ellátja továbbá a mindenkori éves költségvetési rendeletében meghatározott, egyéb

önként vállalt feladatokat.

(3) Az önkormányzat alaptevékenysége kormányzati funkció szerinti megjelöléssel:

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

031030 Közterület rendjének fenntartása

041140 Területfejlesztés igazgatása

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045120 Út, autópálya építése

045130 Híd, alagút építése

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

063020 Víztermelés,- kezelés,- ellátás

063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

074011 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás

074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

076010 Egészségügy igazgatása

076062 Település-egészségügyi feladatok

081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása

081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)

082044 Könyvtári szolgáltatások

082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

091250 Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok

092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

096015 Gyermekétkezetés köznevelési intézményben

096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

098022 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység működtetési feladatai

102050 Az időskorúak társadalmi integrációját célzó programok

104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása

104035 Gyermekétkeztetés bölcsődésben, fogyatékosok nappali intézményében

104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán

107052 Házi segítségnyújtás

107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

7. § Az önkormányzat – az Üllő Város Önkormányzatának Képviselőtestülete és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestülete között az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. 27. § (2) bekezdése alapján megkötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint - biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működésének feltételeit.

7/A. § Az önkormányzati szervezeti struktúrának része a polgármester közvetlen irányítása alatt működő Közösségi Központ.

7/B. § Az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok a következők:

1. Üllői Sport és Szabadidő Korlátolt Felelősségű Társaság

2. Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság.

8. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, jegyzőre valamint bizottságára ruházza. Az átruházott hatásköröket és a hatáskör gyakorlóját a rendelet 1. melléklete valamintaz önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről – az önkormányzati hatósági ügyek kivételével – a polgármester, jegyző és az érintett bizottságok elnökei a testületi ülésen negyedévente írásban számolnak be.

8/A. § (1) Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre:

1. külsős bizottsági tagok

2. magasabb vezetői megbízással rendelkező intézményvezetők

3.¹ Üllői Közösségi Színtér vezetője

4. többségi tulajdonban lévő önkormányzati gazdasági társaságok tisztségviselői (ügyvezető,

könyvvizsgáló, belső ellenőr, felügyelő bizottság elnöke, tagjai).

(2) A vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódó nyilvántartási, kezelési és őrzési feladatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója (polgármester), a közszolgálatban nem álló személyek esetében a Rendvédelmi és Ügyrendi Bizottság látja el, de az adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal személyzeti ügyintézője végzi.

II. Fejezet

A képviselőtestület működése

1. A képviselő-testület létszáma és ülései

9. § A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő. A képviselők névjegyzékét az 1.függelék tartalmazza.

10. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, illetve szükség esetén más helyi önkormányzattal együttes ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén pedig a Rendvédelmi és Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult az ülés összehívására.

11. § (1) A Képviselőtestület a választást követő 15 napon belül tartja alakuló ülését, amelyet a polgármester hív össze.

(2)

(3) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről majd átadja a megbízóleveleket.

(4) A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.

12. § (1)² A képviselő-testület rendes üléseit negyedévenként elfogadott munkaterv alapján, általában havonta – de évente legalább hat alkalommal – rendszerint csütörtöki napokon 17 órai kezdettel tartja.

(2) A képviselőtestület rendes ülést július 1 – augusztus 31 között egy alkalommal tart a halaszthatatlan ügyek megtárgyalására

(3) A képviselőtestület ülése nyilvános, amelyről – a képviselőtestület munkájának zavarása nélkül – hang, film, vagy videofelvétel szabadon készíthető. Vendégkamera azonban csak úgy helyezhető el, hogy az ne zavarja az önkormányzattal kötött szerződés alapján hivatalos felvételt készítő vállalkozót.

13. § (1) A polgármester munkatervtől eltérően - írásbeli indítványra - rendkívüli ülést is összehívhat.

(2) Rendkívüli képviselőtestületi ülés összehívását indítványozhatja:

a) polgármester,

b) bármely képviselő,

c) képviselőtestület bizottsága.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését a Mötv. 44. §.-ban meghatározott esetekben össze kell hívni.

(4)³ A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell benyújtani, amelyben meg kell jelölni az ülés összehívásának indokát. A polgármester, amennyiben a rendkívüli ülés összehívása a jogszabály alapján kötelező vagy egyébként az indítvány rendkívüli ülésen történő tárgyalását indokoltnak tartja, a benyújtástól számított 3 napon belül a rendkívüli ülést a benyújtástól számított 15 napon belüli időpontra hívja össze. Rendkívüli képviselőtestületi ülés előtt bizottsági előtárgyalás nem kötelező.

(5) Rendkívüli ülés napirendi pontja az indítványban megjelölt tárgykörökön kívül az interpelláció

(6) Halaszthatatlan esetben a polgármester a képviselő- testület rendkívüli ülését az erről szóló meghívó kézbesítését, illetőleg értesítés közlését követő naptól számított 2. napra is összehívhatja. Ebben az esetben a képviselőtestületi ülés rövid úton (telefonon) is összehívható. Halaszthatatlan esetnek minősül, hogy a Képviselőtestületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell és ennek elmaradása hátrányos helyzetbe hozza az önkormányzatot. Annak eldöntése, hogy az adott kérdés halaszthatatlan esetnek minősül-e, a polgármester hatáskörébe tartozik.

2. Munkaterv

14. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit munkaterv alapján tartja. A munkaterv elkészítéséről és képviselőtestület elé terjesztéséről - a testület következő negyedévi ülésnapjainak meghatározásával egyidejűleg - a polgármester gondoskodik. A munkaterv alapját a Képviselőtestület által elfogadott gazdasági program képezi.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a) képviselőtestület tagjaitól,

b) a bizottságok nem képviselő tagjaitól,

c) a jegyzőtől és a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől,

d) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

e) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság(ok) ügyvezetőitől

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot tehetnek:

a) a választókerület országgyűlési képviselője

b) Monor Város Rendőrkapitánya illetve az Üllői Rendőrőrs Parancsnoka

c) Önkormányzati tulajdonú alapítványok

d) Önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött szervezetek

e) Településen működő társadalmi szervezetek

(4) A munkatervi javaslat leadásának határideje: minden negyedévet megelőző hónap 10. napja.

15. § A munkaterv tartalmazza az ülés ( közmeghallgatás) várható időpontját valamint a napirendeket.

16. § (1) A polgármester által előterjesztett munkatervi javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Az előterjesztéskor a testületet írásban tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett javaslatokról, a mellőzés indokaival.

(3)

17. § A Képviselőtestület munkatervben nem szereplő napirendet is tárgyalhat. Az erre irányuló kezdeményezést a testületi ülést megelőző 15. napig el kell juttatni a polgármesteri hivatalba. Amennyiben több képviselő nyújt be indítványt, a kezdeményezésnek tartalmaznia kell valamennyi képviselő aláírását.

3. A Képviselőtestület ülésének összehívása

18. § (1) A képviselő-testület tagjait a polgármester az ülés helyének, időpontjának, a napirend tárgyának előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval hívja össze.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket – a (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt legkésőbb az ülést megelőző 3. napon megkapják. A kiküldés elektronikus úton történik. Erre irányuló külön igény esetén legkésőbb a következő napon papír alapon is átvehető.

(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, az önkormányzat honlapján való megjelentetésével tájékoztatni kell. A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét és kezdési időpontját,

b) a napirend előtt a lejárt határidejű határozatokról és a két ülésszak között tett intézkedésekről szóló jelentést,

c) javasolt napirendeket,

d) meghívottak neveit.

Legkésőbb az ülés napján megismerhetővé kell tenni a város honlapján a napirenden lévő előterjesztéseket (mellékletek nélkül).

(4) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

a) a képviselőket

b) az alpolgármestereket

c) a jegyzőt és az aljegyzőt

d) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit

e) a bizottság nem képviselő tagjait

f) az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit

g) a nemzetiségi önkormányzat elnökét

h) a napirend által érintetteket

i) a választókerület országgyűlési képviselőjét

j) a sajtó tájékoztatásra igényt tartó képviselőit, akik ezt írásban jelezték

k) az Üllőn székhellyel illetve telephellyel rendelkező civilszervezet törvényes képviselőjét a civilszervezet létesítő okiratban meghatározott célja illetve fő tevékenysége körébe tartozó napirendi pont tekintetében.

l) akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A (4) bekezdés k) pontjában meghatározott személyt a civilszervezet létesítő okiratban meghatározott fő tevékenysége körébe tartozó napirendi pont tekintetében illeti meg tanácskozási jog.

(6) Lehetőség szerint a meghívóval együtt az írásos előterjesztéseket, a polgármester napirend előtti írásos jelentéseit is kézbesíteni kell a (4) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározottaknak. A (4) bekezdés e)-k) pontjaiban meghatározottak előterjesztést csak ahhoz a napirendhez kapnak, amelynek előkészítésében közreműködnek ill. amelyben érintettek.

(7) Amennyiben az előterjesztés elkészítéséhez bizottság által meghatározott feladatok végrehajtása, további adatok beszerzése, tényállás tisztázása szükséges a polgármester engedélyezheti az előterjesztés későbbi, de legkésőbb az ülést megelőző napig történő kiküldését.

(8) A meghívót és az írásos előterjesztéseket a Varga Gyula Városi Könyvtár részére is meg kell küldeni.

19. § (1) Az írásos előterjesztés fő részei és tartalmi minimumkövetelményei:

a) Előlap, amely tartalmazza:

aa) az előterjesztés tárgyát

ab) az előterjesztő megnevezését

ac) az előterjesztés készítőjének nevét

ad) az előterjesztést véleményezők körét

ae) az előterjesztést tárgyaló bizottságok megnevezést

af) jegyző törvényességi véleményét

b) Ügyismertetés, amely tartalmazza

ba) a tárgykör valósághű bemutatását,

bb) annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen milyen döntés született

bc) a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, azok magyarázatát

bd) döntési lehetőségeket és azok következményeit, esetleges pénzügyi kihatásait

be) bizottságok véleményét, javaslatát

c) Határozati javaslat – beszámolók tájékoztatók kivételével – amely tartalmazza

ca) a képviselőtestület döntésére vonatkozó világosan, egyértelműen megfogalmazott javaslatot, javaslatokat (alternatívák)

cb) a végrehajtásért felelős szerv, illetőleg személy megnevezése

cc) reális végrehajtási határidő megjelölését

(2) Az előterjesztés legfontosabb formai követelményei:

a) az előterjesztés lehetőleg ne haladja meg az 5 oldalt

b) az előterjesztéshez kapcsolódó anyagok – szerződéstervezetek, koncepciók, térképek, hatósági igazolások stb. - mellékletként kerüljenek csatolásra

c) amennyiben az előterjesztést valamilyen létező dokumentum módosítására irányul (koncepció, szerződés, egyéb megállapodások stb) az szintén kerüljön csatolásra

(3) Az előterjesztések készítésének eljárási menetét tartalmazó szabályzat a rendelet 5. számú függelékét képezi.

Egyszerűsített előterjesztés és sürgősségi indítvány

20. § (1) A képviselőtestület napirendjére csak a szakbizottságok előtárgyalását követően vehető fel előterjesztés.

(2)

21. § Előterjesztő lehet:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület bizottságai,

c) bármelyik képviselő,

d) a jegyző,

e) az aljegyző,

f) önkormányzati fenntartású intézmény vezetője

g) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezetője,

h) a nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIV. tv-ben meghatározott tárgykörökben

i) a konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések (beszámolók, tájékoztatók) vonatkozásában: polgármester által felkért személyek

4. A polgármester testületi üléssel kapcsolatos jogköre és feladatai

22. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az ülés elnöki teendőit az alpolgármester látja el.

(3) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha személyére vonatkozóan a Mötv. 49. §. (1) bekezdésében meghatározott kizárási ok merül fel.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben megjelöltek egyidejű tartós akadályoztatása esetén az ülés összehívásáról, vezetéséről a Rendvédelmi és Ügyrendi Bizottság elnöke gondoskodik.

(5) A képviselő döntéshozatalból való kizárására az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) Az ülés elnöke figyelmezteti azt a képviselőt, aki az Mötv. 49. §-ában meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

(7) Amennyiben ugyanazzal a képviselővel szemben egy cikluson belül két figyelmeztetésre is sor kerül, a képviselő tiszteletdíjából egy havi tiszteletdíj összege kerülhet levonásra.

23. § (1) Az ülés vezetésének főbb mozzanatai:

a) határozatképesség megállapítása

b) a folyamatos és lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés, két ülésszak között tett intézkedésekről szóló beszámoló

c) napirendek meghatározása

d) napirendek tárgyalása, napirendi pontonként a vita vezetése, lezárása, összefoglalása és döntéshozatal (határozat hozatal, rendeletalkotás)

(2) A polgármester (ülést levezető) az ülés megnyitása után megállapítja a határozatképességet, számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollevőket. A határozatképességet az ülés teljes időtartama alatt figyelni kell.

(3) A képviselő akadályoztatását 24 órával az ülés előtt köteles bejelenteni a Polgármesternél.

(4) A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül, ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(5) Határozatképtelenség miatt elmaradt, ismételten kitűzött képviselőtestületi ülés napirendjei megváltozhatnak.

24. § (1) A polgármester napirend előtt írásban tesz jelentést

a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

b) a képviselő-testület két ülése között történt fontosabb eseményekről és tett intézkedésekről.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározottak elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt.

25. § (1) Rendkívüli ügyben napirend előtt bármely képviselő kérhet engedélyt a felszólalásra. Ha a polgármester (ülést levezető) megtagadja az engedélyt, annak megadásáról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel foglal állást.

(2) A napirend előtti felszólalás joga a képviselőt maximum 5 perc időtartamra illeti meg.

(3) A napirend előtti felszólalásnál vitának helye nincs.

26. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester a munkatervnek megfelelően tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A polgármester a napirendi javaslat előterjesztésekor indokolja, ha a javaslat a munkatervtől eltér.

(2) A napirendi javaslatba fel kell venni minden olyan előterjesztés, amely megfelel a Szervezeti és Működési Szabályzat által előírt formai követelményeknek. A polgármester azonban esetenként engedélyt adhat az SZMSZ írásos előterjesztést szabályozó főbb tartalmi és formai követelményeitől való eltérésre

(3) Előzetesen kitűzött napirendi pontokat a képviselőtestület csak írásos előterjesztés alapján tárgyal meg.

(4) Az ülés napirendi tervezetét a polgármester (ülést levezető) terjeszti elő. Ismerteti a napirendi pontokat, ezek előadóit, az előzetesen meghívott és bejelentett szakértőket

(5) A napirend tervezetéről, illetve azok sorrendjéről a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt

27. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét – lehetőség szerint – az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. személyi kérdések

2. önkormányzati rendelet alkotása

3. minősített többséget igénylő egyéb ügyek

4. határozati javaslatot tartalmazó döntést igénylő ügyek

5. konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések (beszámolók, tájékoztatók)

6. egyebek

7. interpellációk

8. kérdések

(2) Az egyes napirendekhez szakértők, egyéb meghívottak jelenléte esetén a polgármester az (1) bekezdésben meghatározott 1-5 pontokban foglalt sorrendtől az ülés összehívásakor eltérhet, továbbá az ülésen is jogosult a napirendek tárgyalási sorrendjének megváltoztatására.

(3) A képviselő-testület üléseit legkésőbb 22.00 órakor befejezi. Az ülésről szóló meghívóban jelezni kell, hogy amennyiben a képviselő-testület által megállapított napirendek megtárgyalása 22.00 órakor nem fejeződik be, a képviselő-testület mikor folytatja az ülést. Az ülés folyamán bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az ülés 22.00 óra után az ülésnapon történő közvetlen továbbfolytatásáról.

(4) Tanácskozási szünetet a képviselőtestület bármely tagja kezdeményezhet, erről a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel foglal állást.

28. § A vitát megelőzően a képviselők és a napirendhez tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz.

29. § (1) A napirendi pont tárgyalásánál a képviselők 2 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(2) A nem képviselő bizottsági tagok kérdésfeltételi és hozzászólási joga az őket érintő bizottság ügykörében megegyezik a képviselőkével.

(3) A 20. § (4) bekezdésben felsorolt tanácskozási joggal meghívottak egy napirend során egyszer és legfeljebb 5 perc időtartamig szólhatnak hozzá.

30. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a napirendben érintett hivatali dolgozó és az előterjesztő időkorlátozás nélkül és több alkalommal is hozzászólhat.

(2) A napirend előterjesztőjét megilleti a zárszó joga is.

31. § (1) A polgármester napirendenként megnyitja, irányítja, összefoglalja és lezárja a vitát.

(2) A vita során a polgármester ( ülést levezető) határozza meg a hozzászólások sorrendjét. Ismételt felszólalásra csak indokolt esetben adhat engedélyt a polgármester ( ülést levezető), melyet 2 percre korlátozhat. Bármikor felszólalhatnak azok, akik személyes megtámadásra felelni óhajtanak vagy ügyrendi kérdésekben tanácskozási szabályokra óhajtanak hivatkozni.

(3)

(4) A polgármester (ülést levezető) összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. Gondoskodik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.

(5) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának korlátozására a polgármester (ülést levezető) vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet, amely felett a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel foglal állást.

(6) Ha hozzászólásra nincs több jelentkező, a polgármester (ülést levezető) a vitát berekeszti, zárszó megilleti a napirendi pont előterjesztőjét és az indítványt megfogalmazókat, valamint az ellenjavaslatot előterjesztőket, ebben a sorrendben. A zárszó maximális időtartama 1 perc.

(7) A polgármester (ülést levezető) feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek keretében jogában áll:

- felszólaló beszédét félbeszakítani, a tárgyhoz térésre felszólítani

- megvonni a szót attól a felszólalótól, aki felszólítás ellenére eltért a tárgytól

- figyelmeztetni azt, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő magatartást tanúsít

- rendre utasítani a képviselőt, ha a szabályzatnak a tanácskozási rendre vonatkozó szabályait megszegi, vagy felszólalása során a testület tekintélyét, illetve valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ,

- ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti – a képviselőtestület tagjai kivételével – a rendbontót.

- indokoltsága esetén az ülést legfeljebb egy órai időtartamra felfüggeszteni.

Ezen intézkedéseket a jegyzőkönyven rögzíteni kell.

32. § A települési képviselő, polgármester, a képviselőtestület bizottságai az „egyebek” napirend tárgyalása során, napirenden nem szereplő kisebb súlyú ügyben nyújthatnak be képviselőtestületi döntést igénylő előterjesztést. Az egyebek napirendi pont tárgyalásának feltétele a felvetés rövid leírása és a döntési javaslat írásba foglalása, amelyet legkésőbb az ülést megelőző napig el kell juttatni a polgármesteri hivatalba, a képviselőknek pedig a testületi ülés kezdetéig kell megkapniuk. A képviselőtestület a napirend elfogadásával egyidőben dönt ezen témák megtárgyalásáról.

33. § (1) A beszámolók, tájékoztatók előterjesztőihez a képviselők kérdéseket intézhetnek. Elfogadásukról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt.

(2) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a polgármester javaslata alapján vizsgálat céljából kiadja a tárgy szerint érintett bizottságnak, a polgármesternek, illetve az erre létrehozott ideiglenes bizottságnak.

34. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz, és az aljegyzőhöz önkormányzati ügyekben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülés előtt 2 munkanappal kell a polgármesternek írásban benyújtani.

(3) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekintetni.

(4) Az interpellálót az írásbeli bejelentési kötelezettség mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, mely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A képviselők az interpellációkat a 27. §. (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendnek megfelelően adják elő.

(5) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni. Az interpellációra adott válasz után - az írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(6) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a polgármester javaslata alapján vizsgálat céljából kiadja a tárgy szerint érintett bizottságnak, a polgármesternek, illetve az erre létrehozott ideiglenes bizottságnak.

(7) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági, illetve polgármesteri jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz.

35. § (1) A képviselő a képviselőtestület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhet. A kérdésnek csak egy címzettje lehet. A képviselői kérdés akkor is előadható, ha a kérdezett nincs jelen az ülésteremben.

(2) A kérdéseket a képviselőtestületi ülés napját három munkanappal megelőzően 12.00 óráig a polgármesternél kell írásban benyújtani.

(3) A kérdéseket a benyújtás sorrendjében tárgyalja a képviselő-testület. A kérdések tárgyalására 20 perc áll rendelkezésre. Annak a kérdésnek az esetében, amelynél ezen idő leteltekor a kérdés feltevője már megkezdte kérdésének szóbeli előterjesztését, le kell folytatni a (4)-(7) bekezdés szerinti eljárást.

(4) A kérdezés joga a képviselőket nyilvános ülésen, az interpellációt követő napirend tárgyalása során illeti meg. Ha a kérdést feltevő képviselő nincs jelen az ülésteremben, a kérdést a következő ülésre kell halasztani.

(5) A kérdés feltevőjét az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 3 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A benyújtott írásbeli kérdéstől, annak szóbeli ismertetésekor eltérni nem lehet.

(6) A kérdésre az ülésen szóban vagy legkésőbb 30 napon belül kell írásbeli választ adni. Az ülésen a címzett más tanácskozási joggal rendelkezőt, meghívott szakértőt és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjét is felkérheti a válasz kiegészítésére. A válasz elfogadásáról a kérdés feltevője nem nyilatkozik, a képviselőtestület pedig nem dönt.

(7) A képviselői kérdés tárgyalása során nincs helye vitának.

5.A képviselőtestület döntései

Határozat

36. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után határozatot hoz vagy rendeletet alkot.

(2) Határozathozatal előtt az előterjesztő és a tárgy szerint érintett bizottság elnöke felszólalhat.

(3) A szavazás előtt a jegyző törvényességi kérdésben - észrevételt tesz.

(4) Az ülés elnöke napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a testület.

(5) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a jegyző a határozat-tervezethez és rendelet-tervezethez szóbeli és írásbeli módosító javaslatot tehet. Az írásbeli módosító javaslatot a képviselő-testületi ülést megelőző nap munkaidő végéig a jegyzőhöz, azt követően a polgármesterhez kell benyújtani. Az írásban beadott módosító javaslat jogszabályszerűségét a jegyző megvizsgálja és tájékoztatja a képviselőtestületet törvényességi észrevételéről.

(6) A képviselőtestületi ülésen az előterjesztés napirendi pontja tárgyalásának megkezdésétől a vita lezárásáig terjeszthető elő az előterjesztés érdemi részét nem befolyásoló szóbeli módosító javaslat. A módosító javaslatot indokolni kell.

37. § (1) A határozati javaslat egyszerű szótöbbséggel történő elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) Minősített többség – a megválasztott képviselők létszámának több mint fele – szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon túl az alábbi ügyek eldöntéséhez:

a) gazdasági program elfogadása,

b) kötvénykibocsátás,

c) a polgármester törvénysértés miatti jogi felelőssége megállapításának kezdeményezése,

d) megbízatásának lejárta előtt a képviselő-testület önmaga feloszlatását név szerinti szavazással kimondó döntése,

e) sürgősségi indítvány soron kívüli tárgyalása

f) népszavazásra irányuló kezdeményezések tárgyában

g) kitüntetések adományozása

(3) A szavazás nyílt, vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(4) A képviselő- testület az ülés jegyzőkönyvében történő rögzítéssel, egyszerű többséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

a) az ügyrendi kérdésekről,

b) a beszámolókról, tájékoztatókról,

c) a módosító javaslatokról,

d) a név szerinti szavazásról és

e) napirendek tárgyalási sorrend esetleges, indokolt esetben történő megváltoztatásáról.

38. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

(2) A polgármesternek (levezető elnök) a szavazás előtt a határozati javaslatot pontosan ismertetnie kell úgy, hogy arra egyértelmű igennel vagy nemmel lehessen válaszolni.

(3) Szavazni először az „igen”, majd a „nem” szavazatokra, végül a tartózkodásra vonatkozó kérdésre adandó válaszként lehet.

(4) A nyílt szavazás történhet

a) kézfelemeléssel,

b) név szerinti akaratnyilvánítással,

c) géppel.

(5) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni. A szavazás eredményét a polgármester (ülést levezető) állapítja meg.

(6) Ha a nagyszámú tartózkodás miatt a szavazatok száma nem éri el a szükséges mértéket, a határozati javaslat elutasításra kerül. Ebben az esetben az előterjesztő javaslatára a vita tovább folytatható, vagy a következő ülésen újra tárgyalható.

(7) Választás, kinevezés, illetve kitüntetési ügy tárgyalásánál, - amennyiben az első szavazás eredményeként egyik jelölt sem kapja meg a minősített többségű igen szavazatot – a második fordulóban csak a két legtöbb igen szavazatot szerzett jelölt vesz részt.

39. § (1) Név szerinti szavazásra az ülés levezetője továbbá a képviselő-testület legalább két tagja tehet javaslatot. Az ülés levezőjének javaslatáról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a név szerinti szavazást a képviselőtestület legalább két tagja javasolja, kötelező a név szerinti szavazás elrendelése.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ülési sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.

(3) Névszerinti szavazásnál a polgármester (ülés levezető) utoljára szavaz.

(4) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

40. § (1) A képviselőtestület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben – egyszerű szótöbbséggel – titkos szavazást rendelhet el.

(2) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

a) az ülés elnöke,

b) bármely képviselő,

c) jegyző.

(3) A szavazás szavazógép használattal, üzemzavar esetén borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) Titkos szavazásnál – amennyiben nem szavazógép alkalmazására kerül sor – a Rendvédelmi és Ügyrendi bizottság képviselő tagjai, mint szavazatszámláló bizottság járnak el.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát, a szavazásról jegyzőkönyvet készít majd jelentést tesz a Képviselőtestületnek.

(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) kezdetét és végét,

c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás során tett megállapításait és hozott határozatokat,

f) a szavazás eredményét.

g) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyv vezetőjének aláírását

Rendelet

41. § (1) A képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendelet megalkotása céljából előterjesztést

a) az önkormányzat költségvetése, valamint az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata tárgyában a polgármester,

b) egyéb esetben a jegyző nyújthat be.

(3) Rendeletalkotást kezdeményezhet

a) a polgármester

b) a jegyző

c) az alpolgármester

d) a képviselőtestület bizottsága

e) a képviselő

f) az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője

g) a képviselő-testület irányítása alatt álló költségvetési szerv vezetője, valamint

h) a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(4) A rendeletalkotás iránti kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki haladéktalanul továbbítja azt a jegyzőnek.

(5) A rendelettervezetet a kezdeményezés alapján – a polgármester által meghatározott határidőre -, illetve kezdeményezés hiányában a saját döntése alapján a jegyző készíti elő.

(6) A rendelettervezetet a jogosult az előkészítéshez szükséges ráfordításokat figyelembe véve a lehető legkorábbi képviselőtestületi ülésre előterjeszti.

42. §

43. § (1) A képviselő-testület a rendeletalkotásra irányuló szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet tervezet egészéről dönt.

(2) Ha a rendelet tervezet ugyanazon részéhez több módosító javaslat érkezett, akkor a szavazás során a módosítások benyújtásának sorrendjében kell szavazni.

44. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni a döntést követő 8 napon belül. A kihirdetés napja a hirdetmény kifüggesztésének napja.

6. A jegyzőkönyv

45. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

a) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét

b) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat

c) a határozathozatal módját

d) szükség esetén a polgármester intézkedéseit

e) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket

f) az ülés bezárásának idejét.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik:

a) meghívó,

b) írásos előterjesztések, interpellációk, ha írásban nyújtották be,

c) jelenléti ív,

d) titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,

e) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevétele,

f) név szerinti szavazásról készült névsor

(4) A polgármesteri hivatal az ülések hanganyagát CD lemezre rögzíti. Az adathordozón fel kell tüntetni a „KT” megjelölés mellett az ülés időpontját év/hónap/nap megjelöléssel.

(5) A képviselő-testületi ülésekről készített írott és hanganyagok tárolásával kapcsolatos feladatokat a jegyző a Jegyzői Iroda közreműködésével látja el. A Képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvek és hanganyagok nem selejtezhetők.

46. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § (1) bekezdése értelmében a jegyzőkönyv közokiratnak minősül. A jegyző biztosítja a R. 45. § (3) bekezdésében részletezett tartalmú jegyzőkönyv és a hozzátartozó mellékletek egymástól való elválaszthatatlanságát azok zsinórral történő átfűzésével, oldalaik folyamatos sorszámozásával és az iratanyag gerincén az önkormányzat bélyegzőjével ellátott záró cédulával.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Pest Megyei Kormányhivatalnak.

47. § (1) A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek a jegyzőkönyveibe, a polgármesteri hivatal erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási időben.

(2) A képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyv egy példányát a Varga Gyula Városi Könyvtárnak 15 napon belül meg kell küldeni, illetve Üllő város honlapján meg kell jelentetni.

(3) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait az önkormányzat hivatalos honlapján és a Vargha Gyula Városi Könyvtárban el kell helyezni.

(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület titkos iratként kezeli.

8. A rendeletek és határozatok nyilvántartása

48. § (1) Az önkormányzati rendeleteket és a képviselő-testületi határozatokat külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos, évszámmal, hónappal, nappal és – a határozatok tekintetében - Kt jelzéssel kell ellátni.

(2) A rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

49. § (1) A rendeletek nyilvántartása tartalmazza:

a) a rendeletek tárgyát és számát,

b) megalkotásának időpontját,

c) hatályba lépés időpontját,

d) az esetleges későbbi módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát és a változás időpontját.

(2) A határozatok nyilvántartása tartalmazza:

a) az előterjesztő szerv megnevezését,

b) az előterjesztés tárgyát és jellegét,

c) a határozat számát és meghozatalának időpontját,

d) a határozat tartalmára vonatkozó utalást,

e) a végrehajtásért felelős szerveket,

f) a végrehajtás határidejét,

g) utalást arra, hogy a végrehajtásról jelentéstételi kötelezettség terheli a felelőst,

h) a végrehajtásról adott jelentés sorsát.

III. Fejezet

A Képviselőtestület bizottságai és a tisztségviselők

1. Bizottságok

50. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére illetve a döntések végrehajtásának ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A képviselő-testület a bizottságokat döntési jogkörrel is felruházhatja.

(3) A képviselő-testület általa bizottságokra átruházott hatósági hatásköröket külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(4) A bizottságok működési szabályait a jogszabályok keretei között és e rendeletben foglaltaknak megfelelően saját maguk határozzák meg.

51. § (1) A bizottságok tagjainak többsége települési képviselő.

(2) Bármelyik képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.

(3) A 18. § (4) bekezdés e)-l) pontjaiban meghatározottak a működési területüket közvetlenül érintő napirendek tárgyalása során tanácskozási joggal részt vehetnek a bizottságok ülésein is.

(4) A bizottság tagjaira javaslatot tehet:

a) a polgármester

b) bármely képviselő.

(5)

52. § (1) A bizottság tagjaira javaslatokat a képviselőtestület tagjai, valamint egyéb szakmai vagy állampolgári csoportok, pártok, szervezetek képviselői is tehetnek.

(2) A bizottságok tagjainak, elnökeinek a megválasztása kétfordulós. Előbb a bizottsági tagok megválasztására, majd pedig a képviselőtestületi tag bizottsági tagok közül külön szavazással az elnök megválasztására kerül sor. Bizottsági taggá és bizottság elnökévé való választáshoz egyaránt minősített többség szükséges. Egy képviselő legfeljebb 2 bizottság munkájában vehet részt.

(3) A bizottsági tagok számára a bizottsági üléseken kötelező a megjelenés. Ha a bizottság valamely tagja az ülésről tartósan (6 hónap) távol marad, távolmaradását nem igazolja, úgy az elnök előterjesztésére bizottsági tagságáról lemondottnak tekintendő és helyét a képviselőtestület mással tölti be.

53. § (1) A bizottság üléseit az elnök az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal előbb hívja össze. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ülését a bizottsági elnök által megbízott bizottsági tag hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság tagjai számára az ülésre – a (3) bekezdésben leírt kivétellel- meghívót kell küldeni. A képviselő- testület tagjait és a meghívottakat a bizottsági ülések helyéről és időpontjáról értesíteni kell.

(3) Halaszthatatlan esetben az elnök a bizottság ülését rövid úton, értesítéssel is összehívhatja legkésőbb az értesítés közlését követő napra a napirend megjelölésével

(4) Az elnök köteles összehívnia bizottságot:

- a képviselő-testület határozatára,

- a polgármester indítványára,

- a bizottság tagjai több mint felének indítványára.

(5) A bizottságok saját elhatározásuk alapján együttes ülést tarthatnak. Az együttes bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a résztvevő bizottságok mindegyike önállóan is határozatképes.

Az együttes bizottsági ülésen az előterjesztés feletti vitát közösen folytatják le, a döntést azonban a bizottságok önállóan hozzák meg.

(6) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző köteles biztosítani.

(7) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet 15 napon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

54. § (1) A képviselőtestület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Egészségügyi és Szociális Bizottság (5 fő)

b) Környezetvédelmi Bizottság (5 fő)

c) Köznevelési, Közművelődési, Ifjúsági és Sport bizottság (5 fő)

d) Pénzügyi bizottság (5 fő)

e) Rendvédelmi és Ügyrendi bizottság (5 fő)

f) Városgazdálkodási Bizottság (7 fő)

(2)

(3) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.

55. § (1) A bizottságok feladatai általában:

a) előkészítik a képviselő-testület döntéseit,

b) ellenőrzik a döntések végrehajtását.

c) előterjesztéseket készítenek és nyújtanak be a testület elé, valamint állást foglalnak egyes előterjesztésekkel kapcsolatban,

d) a tevékenységi körükben közreműködőknek a testvérvárosi kapcsolatok továbbfejlesztésében,

e) működési területükön ellenőrizhetik a polgármesteri hivatal tevékenységét,

(2) A bizottságok feladat és hatáskörét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

2.Polgármester, alpolgármester

56. § (1) A polgármester feladatát főállásban látja el.

(2) Az Mötv. 67. §.-ában foglaltakon túl a polgármesternek az önkormányzat munkájával összefüggő feladatai:

a) A képviselőtestület demokratikus működésének és széleskörű nyilvánosságának biztosítása

b) A települési képviselők, bizottságok (annak elnökeinek) munkájának támogatása

c) Együttműködés a társadalmi szervezetekkel, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel

d) A Polgármesteri Hivatal irányítás

e) Képviselőtestület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése

f) A képviselőtestületet tájékoztatása a két ülésszak között történt eseményekről, fontosabb intézkedésekről

g) A képviselőtestület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása

h) A képviselőtestület tájékoztatása szabadságolási ütemtervéről

i)⁴ a munkáltatói jogkör gyakorlása az Üllői Közösségi Színtér vezetője és alkalmazottai felett.

(3) A polgármester minden hét szerdáján 9-12 óra között fogadónapot tart, melyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

(4) Polgármester bérét - a Pénzügyi Bizottság javaslatára – a Képviselőtestület állapítja meg a jogszabályi keretek között.

(5) Polgármester jutalmazására bármelyik képviselőtestületi tag javaslatot tehet, erről egyszerű szótöbbséggel határoz a képviselőtestület.

57. § (1) A képviselőtestület – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére – egy főállású és egy - nem a képviselő-testület tagjai közül választott - társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A társadalmi megbízatású alpolgármester munkarendje: Kedd, Csütörtök: 8-16 óra.

(2)

(3) (3) A polgármester határozza meg az alpolgármesterek által ellátandó feladatköröket. A polgármester az alpolgármesterek feladatmegosztásáról tájékoztatást ad a képviselő-testületnek.

(4) A főállású alpolgármester minden hétfőn 13-17.30 óra között, a társadalmi megbízatású alpolgármester minden csütörtökön 14-16 óra között fogadóórát tart.

3. Jegyző, Aljegyző

58. § (1) A Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túl a jegyzőnek az önkormányzat munkájával összefüggő egyes feladatai:

b) A polgármester irányításával előkészíti a képviselőtestület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket

c) Jogi felvilágosító munka, valamint az államigazgatási tevékenység egyszerűsítése érdekében kifejtendő tevékenység

d) Gondoskodik az önkormányzati rendeletek, határozatok megismertetéséről és végrehajtásáról

e) Elősegíti a bizottságok tevékenységét.

(2) A hivatali szervezet eredményes működésével kapcsolatban gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről, a feladatok elvégzésének következetes számonkéréséről.

59. § (1) A jegyzőt akadályoztatása esetén teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.

(2) Részt vesz a képviselőtestület, valamint a jegyző intézkedése alapján egyes bizottságok ülésein.

(3) A jegyző utasításai szerint segíti a jegyzőt a hivatali teendőinek ellátásában.

(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a hatósági iroda vezetője látja el.

IV. Fejezet

A képviselőtestület hivatala

1. Szervezeti felépítése

60. § (1) A képviselőtestület hivatalának megnevezése: Üllői Polgármesteri Hivatal.

(2) A Hivatala feladatait a szükséges munkamegosztás céljából az alábbi szervezeti egységekben látja el:

a) Jegyzői Iroda

b) Hatósági Iroda

c) Pénzügyi Iroda

d) Városfejlesztési Iroda.

(3) Az irodák, mint belső szervezeti egységek, jogi személyiséggel nem rendelkeznek.

(4)⁵ A Városfejlesztési és a Pénzügyi Iroda élén - osztályvezetői jogállású - irodavezetők állnak. Jegyzői iroda vezetését közvetlenül a jegyző látja el, a Hatósági Iroda élén aljegyző áll.

(5) Az irodavezetők helyettesítésére a jegyző – munkáltatói jogkörében – irodavezető-helyetteseket bízhat meg. Az irodavezető tartós távolléte esetén – amennyiben irodavezető-helyettes nincs megbízva – a szervezeti egységet a jegyző közvetlenül irányítja.

2. Munkarendje és ügyfélfogadási rendje

61. §⁶ (1) A hivatal dolgozóinak munkarendje:

a) Hétfő 8-18 óra

b) Kedd-Csütörtök 8-16 óra

c) Péntek 8-14 óra

Az étkezéshez szükséges 30 perc munkaközi szünet munkaidőn belül biztosítható, amelyet az ügyfélfogadásban érintett kollégáknak 12-13 óra között kell igénybe venni.

(2) A hivatal ügyfélfogadási rendje:

a) Recepció: hivatali munkaidőben folyamatosan működik Hétköznapokon reggel 5 órától a munkaidő kezdetéig, a munkaidő végétől 22 óráig; szombaton 6-22 között, vasárnap és munkaszüneti napokon 8-22 óra között a portaszolgálat tart ügyeletet.

b) Hatósági Iroda, Városfejlesztési Iroda, Pénztár:

ba) Hétfő 13-17.30 óra között

bb) Szerda 8-12 óra és 13-15.30 óra között

bc) Péntek 8-12 óra között

c) Jegyző: szerda 9-12 óra között

(3) Az ügyfélfogadás szünetelését a jegyző rendelheti el a Polgármester egyidjű tájékoztatása és az ügyfelek értesítése mellett.

(4) Az önkormányzat tisztségviselője a települési képviselőt és az önkormányzat intézményének vezetőjét - előre egyeztetett időpontban, a téma megjelölésével - ügyfélfogadási időn kívül is köteles fogadni.

(5) Munkaidőn kívűl, illetve a heti szabad és pihenő napokon is el kell látni az alábbi szolgáltatásokat:

a) házasságkötés,

b) névadó ünnepség,

c) polgári temetés.

(6) A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatát a rendelet 4. függeléke tartalmazza.

V. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

Az önkormányzat költségvetése

62. § (1) A képviselőtestület törvényben meghatározott módon évente meghatározza költségvetését.

(2) A költségvetést az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv., a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, az éves költségvetési törvény, valamint egyéb jogszabályok rendelkezései, továbbá a költségvetési koncepció alapján kell összeállítani.

A költségvetési koncepció a tárgyévet megelőző november vagy december hónapban készül, az önkormányzat várható bevételeinek, kötelezettségeinek és tervezett feladatainak figyelembe vételével.

63. § A költségvetési koncepció megalkotásának folyamata:

a) A polgármester a koncepció tervezetéről kikéri a szakbizottságok –feladatkörüket érintő – véleményét, amelyet csatol a koncepció-tervezethez

b) A Pénzügyi Bizottság ezt követően alkot véleményt a teljes tervezetről

c) A bizottságok véleményével együtt a koncepciót a képviselőtestület megtárgyalja és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól, a források figyelembe vételével rangsorolja a feladatokat.

64. § (1) Az adott év költségvetés-készítési ütemtervét Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény megjelenése után kell összeállítani.

(2) A költségvetési rendelet megalkotása egyfordulós. A rendelet tervezetét valamennyi bizottság megtárgyalja.

(3) A bizottságok javaslatai szerint átdolgozott költségvetési előirányzatot a polgármester a képviselőtestület elé terjeszti, aki megalkotja rendeletét.

65. § (1) Az önkormányzat nevében a polgármester (alpolgármester) a költségvetési rendeletben megállapított kerete erejéig vállalhat kötelezettséget, illetve írhat alá szerződést az éves tervben nem szereplő rendkívüli feladatok végrehajtására, erről a képviselőtestületet utólag tájékoztatja.

(2) A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott (módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet.

(3) A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a Pénzügyi Irodavezető vagy a Jegyző által – a polgármesteri hivatal szabályzatában – felhatalmazott személy jogosult

(4) Az utalványt a jegyző vagy az általa – a polgármesteri hivatal ügyrendjében –felhatalmazott személy ellenjegyzi.

66. § (1) A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet terjeszt a képviselőtestület elé. (ennek főbb tartalmát a költségvetési törvény határozza meg)

(2) A zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, bizottság közreműködésével vagy eseti (ad hoc) bizottság bevonásával.

67. § A költségvetés illetőleg a zárszámadás előterjesztésekor – az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. Törvény 24. § (4) bekezdése alapján bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmát e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

68. § (1) A jegyző a Mötv. 119. § -ában foglaltak valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint belső kontrollrendszert működtet, amelynek részét képezi a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerinti belső ellenőrzés működtetése.

(2) A belső ellenőrzés feladata:

a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;

b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;

c) vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;

d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek, a belső kontrollok javítása, továbbfejlesztése érdekében;

e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében;

f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket;

g) elvégezni a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését;

h) a költségvetési szerven belül a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenységet ellátni.

(3) A belső ellenőrzési vezető jogszabályban meghatározott feladatai az alábbiak szerint kerülnek megosztása a külső szolgáltató és a jegyző között:

a) külső szolgáltató feladata

- a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a költségvetési szerv vezetőjének jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése;

- megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról köteles haladéktalanul jelentést tenni a költségvetési szerv vezetőjének, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik;

- amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetőjének, illetve a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének a haladéktalan tájékoztatása és javaslattétel a megfelelő eljárások megindítására;

- az ellenőrzés lezárását követően az ellenőrzési jelentést az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység számára megküldeni e rendelet 28. §-ának megfelelően;

biztosítani a belső ellenőrök szakmai továbbképzését, ennek érdekében - a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott - éves képzési tervet készíteni és gondoskodni annak megvalósításáról;

- az éves ellenőrzési jelentés elkészítésekor önértékelés keretében értékelni a belső ellenőrzés minőségét, tárgyi, személyi feltételeit, és javaslatot tenni a költségvetési szerv vezetőjének a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására;

- az éves ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentés 31. §-ban foglaltak szerinti összeállítása;

- a költségvetési szerv vezetőjét az éves ellenőrzési terv megvalósításáról, és az attól való eltérésekről tájékoztatni;

- a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése;

- gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítésre és a belső ellenőrzési tevékenység során alkalmazásra kerüljenek a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárások, továbbá hogy érvényesüljenek a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók;

b) jegyző feladatai:

- a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának irányítása;

- az ellenőrzések összehangolása;

- gondoskodni az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok legalább 10 évig történő megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról;

- a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével kialakítani és működtetni egy olyan nyilvántartási rendszert, amellyel a belső ellenőrzési jelentésben tett megállapítások és javaslatok alapján készült intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását nyomon követheti.

(4) A belső ellenőrzési feladatokat tartalmazó éves programot a Képviselőtestület hagyja jóvá, amely – a kistérségben rendelkezésre álló források függvényében – megosztásra kerül a két külső szolgáltató között.

69. § (1) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény 9. § (2) bekezdése alapján végzi.

(2) Hitelt a képviselőtestület csak akkor vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy az gazdaságilag célszerűtlen lenne.

VI. Fejezet

Lakossági kapcsolattartás formái

1. Lakossági fórum

70. § (1) A képviselőtestület a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására lakossági fórumot tarthat, melynek napirendi pontját a képviselőtestület esetileg határozza meg.

(2) A lakosság tájékoztatására az SZMSZ 18. §.-ban foglaltak irányadók.

2. Közmeghallgatás

71. § (1) A képviselő-testület évente 1 alkalommal – általában az év utolsó negyedévében - közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját, helyszínét és tervezett napirendjét legalább harminc nappal az ülés előtt a sajtó, a helyi média útján és az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(3) A település lakosai, önszerveződő közösségei közérdekű kérdéseiket, javaslataikat előzetesen írásban (papír alapon vagy elektronikus formában) eljuttathatják, amelyekre a közmeghallgatáson választ kell adni.

(4) A közmeghallgatáson elhangzó közérdekű javaslatokra is lehetőleg a helyszínen választ kell adni, amelyek elfogadásáról a képviselőtestület dönt.

(5) A Képviselőtestület 30 napon belül értékeli a közmeghallgatáson elhangzottakat, megtárgyalja a helyben meg nem válaszolható javaslatokat, megteszi a szükséges intézkedéseket és erről értesíti a javaslattevőket.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

72. § (1) Ez a rendelet 2011. június 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a 8/1995. (IV. 17) számú Ö. K rendelet valamint az azt módosító 13/1995.(IX.16.) számú, 15/1995.(X.21.) számú, 10/1997.(III.22.) számú, 3/1998. (III.28.) számú, 5/1998.(IV.4.) számú, 20/1998.(XI.6.) számú, 7/1999.(V.1.) számú, 27/2000.(VII.1.) számú, 5/2001.(II.24.) számú, 11/2001. (III.31.) számú, 26/2001. (IX.22.) számú, 29/2001. (X.27.) számú, 19/2002. (XI.7.) számú, 20/2002. (XI.7.) számú, 22/2002. (XI.23.) számú, a 13/2003. (IV. 19.) valamint a 34/2003. (XII.20.) számú, 24/2005. (X.22.) számú, 32/2005. (XII.24.) számú, 4/2006. (III.30.) számú, 14/2006. (V.6.) számú, 19/2006. (VII.1.) számú, 30/2006. (X.22.) számú, 31/2006. (X.28.) számú, a 11/2007. (V.5.) számú, a 27/2007. (X. 20.) sz., a 31/2008. (IX.20.) sz., és a 14/2009. (V.02.) számú, a 21/2009.(IX.18) számú, a 13/2010.(VII.03.) számú, a 21/2010. (X. 23) számú Ö.K. rendelet.Hatályát veszti a 8/1995. (IV. 17) számú Ö. K rendelet valamint az azt módosító 13/1995.(IX.16.) számú, 15/1995.(X.21.) számú, 10/1997.(III.22.) számú, 3/1998. (III.28.) számú, 5/1998.(IV.4.) számú, 20/1998.(XI.6.) számú, 7/1999.(V.1.) számú, 27/2000.(VII.1.) számú, 5/2001.(II.24.) számú, 11/2001. (III.31.) számú, 26/2001. (IX.22.) számú, 29/2001. (X.27.) számú, 19/2002. (XI.7.) számú, 20/2002. (XI.7.) számú, 22/2002. (XI.23.) számú, a 13/2003. (IV. 19.) valamint a 34/2003. (XII.20.) számú, 24/2005. (X.22.) számú, 32/2005. (XII.24.) számú, 4/2006. (III.30.) számú, 14/2006. (V.6.) számú, 19/2006. (VII.1.) számú, 30/2006. (X.22.) számú, 31/2006. (X.28.) számú, a 11/2007. (V.5.) számú, a 27/2007. (X. 20.) sz., a 31/2008. (IX.20.) sz., és a 14/2009. (V.02.) számú, a 21/2009.(IX.18) számú, a 13/2010.(VII.03.) számú, a 21/2010. (X. 23) számú Ö.K. rendelet.

(3) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

1. melléklet⁷

A települési önkormányzat átruházott hatásköre

	Hatáskör gyakorlója	Feladatkör
1	polgármester	a 150 e Ft –ig terjedő önrészt tartalmazó önkormányzati pályázatot benyújtja, amely tényről a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást nyújt
2	polgármester	tulajdonosi hozzájárulás kérdésében való döntés önkormányzati ingatlant érintő közműberuházás esetén
3	polgármester	az Önkormányzat által alapított Kft. ügyvezetője feletti egyéb munkáltatói jogok gyakorlása
4	polgármester	az önkormányzati tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságok működésével kapcsolatos olyan döntések, amelyek az önkormányzat számára anyagi költséggel nem járnak – kivéve a beszámoló, a költségvetés, az üzleti terv
5	polgármester	DPMV Zrt által az önkormányzat részére – a bérleti díj terhére - végzett vízügyi felújítási, karbantartási feladatok engedélyezése
6	polgármester	az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás joga 200.000.-Ft-ig
7	polgármester	elővásárlási jog és az ezzel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele
8	polgármester	a behajtási engedélyek kiadása, használatuk jogosultságának felülvizsgálata, az engedélyek visszavonása, pénzügyi bírság kiszabása
9	polgármester	települési címer, zászló /lobogó/ használat engedélyezése, szabálytalan használata, alkalmazása, előállítása vagy forgalomba hozatalával kapcsolatban 150.000 Ft-ig terjedő pénzbírság kiszabásának elrendelése
10	polgármester	közterület használati engedély kiadása: - közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakat, szekrény, üzleti védőtető, ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, cég és címtábla elhelyezésére, amennyiben 10 cm-nél túI nyúlik be a közterületbe, - építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére - alkalmi és mozgóárusításra, mozgóboltra. - a magáncélú videofilm készítésének, valamint közszolgálati illetőleg kereskedelmi televíziók riport ill. dokumentum filmjeinek felvétele kivételével, valamennyi film- és televízió felvételre - vendéglátóipari előkert kialakítása esetén, továbbá üzlet előtti áru kirakodásra, - kiállítás, vásár, sport- és kulturális és szórakoztató rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára - gépjármű árusítási célból történő, 30 napot meg nem haladó tárolására.
11	polgármester	az ideiglenesen szabaddá vált pénzeszközök lekötésével (a reálérték megtartása érdekében, a likviditás figyelembevételével), illetve felszabadításával (a költségvetési számlára való visszatételével) kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítása 500 millió forintig
12	polgármester	az Önkormányzat dologi kiadásainak terhére esetenként 2.000.000 Ft-ig, éven belül kötelezettséget vállaljon és az alapján kifizetést teljesítsen.
13	polgármester	élet és/vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető (vis major) helyzetben 200.000 Ft összegig kötelezettség vállalás vagy kifizetés engedélyezése
14	polgármester	köztemetés elrendelése
15	polgármester	azonnali intézkedést igénylő településfejlesztési, településüzemeltetési feladatok körébe tartozó megbízások - 2 millió forintig önállóan - 2.000.001 – 3.000.000 között pénzügyi bizottság elnökével egyetértésben
16	polgármester	függő hatályú döntés meghozatala Képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügyben
17	Polgármester	véleményt nyilvánít az iskola – kormányhivatal által kialakítandó – felvételi körzetével, valamint a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetével kapcsolatban.
18	jegyző	házszámok és azok változásainak megállapítása
19	jegyző	dönt a közút lezárásának vagy forgalmának korlátozásáról (eltereléséről) a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága, vagy időjárási körülmények miatt
20	jegyző	dönt a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához való hozzájárulás megadásáról
21	jegyző	dönt a hozzájárulás megadásáról: a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, b) belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, c) amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi.
22	jegyző	dönt a közút nem közlekedési célú igénybevétele kapcsán a hozzájárulás megadásáról.
23	jegyző	a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az érintett építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére.
24	jegyző	dönt a közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetése kapcsán a hozzájárulás megadásáról.
25	jegyző	dönt életkezdési támogatás biztosításáról
26	jegyző	dönt beiskolázási támogatás biztosításáról
27	jegyző	dönt idősek ünnepi támogatásának biztosításáról
28	Jegyző	dönt házasságkötési támogatás biztosításáról
29	Egészségügyi és Szociális Bizottság	dönt rendkívüli települési támogatás megállapításáról
30	Egészségügyi és Szociális Bizottság	dönt a lakhatási támogatás megállapításáról
31	Egészségügyi és Szociális Bizottság	dönt a gyógyszertámogatás megállapításáról
32	Egészségügyi és Szociális Bizottság	dönt a temetési támogatás megállapításáról
33	Egészségügyi és Szociális Bizottság	dönt a téli fűtési támogatás megállapításáról
34	Egészségügyi és Szociális Bizottság	dönt az ápolási támogatás megállapításáról
35	Egészségügyi és Szociális Bizottság	dönt a gondozási támogatás megállapításáról
36	Egészségügyi és Szociális Bizottság	dönt a köztemetés költségének elengedéséről
37	Egészségügyi és Szociális Bizottság	dönt a hulladékszállítási díj mentesség megállapításáról
38	Egészségügyi és Szociális Bizottság (feladatköre szerint illetékes szakbizottság)	dönt a költségvetésben konkrét feladatok megvalósítására betervezett összeg felhasználásáról 1,5 millió Ft összeghatárig
39	Egészségügyi és Szociális Bizottság	dönt a jogosulatlanul felvett szociális ellátás visszafizetésének elrendeléséről
40	Környezetvédelmi Bizottság	közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátása
41	Környezetvédelmi Bizottság (feladata szerint illetékes szakbizottság)	dönt a költségvetésben konkrét feladatok megvalósítására betervezett összeg felhasználásáról 1 millió Ft összeghatárig
42	Városgazdálkodási Bizottság	üzleti vagyon szerzéséről, megterhelése, elidegenítése, bérbeadása és használatba adása 100.000 Ft-ig (a képviselőtestület következő ülésén való tájékoztatása mellett)
43	Városgazdálkodási Bizottság	dönt a költségvetésben konkrét feladatok megvalósítására betervezett összeg felhasználásáról 1 millió Ft összeghatárig
44	Pénzügyi Bizottság	dönt a költségvetésbe meghatározott céllal betervezett és megmaradó pénzösszeg más célra történő felhasználásáról – szakbizottság javaslatára – 1 m Ft-ig
45	Köznevelési, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság	meghatározza az óvodai beiratkozási időpontját, és azt közzéteszi
46	Köznevelési, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság	meghatározza és közzéteszi azt a működési (felvételi) körzetet, amelyben élő gyermekek, felvételét átvételét az óvoda, nem tagadhatja meg
47	Köznevelési, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság	meghatározza az óvoda nyitvatartásának rendjét
48	Köznevelési, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság	jóváhagyja a bölcsőde nyári zárvatartását
49	Köznevelési, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság	dönt a rendezvényekre felhasználható keret felosztásáról
50	Köznevelési, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság (feladata szerint illetékes szakbizottság)	dönt a költségvetésben konkrét feladatok megvalósítására betervezett összeg felhasználásáról 1 millió Ft összeghatárig
51	Rendvédelmi és Ügyrendi Bizottság (feladata szerint illetékes szakbizottság)	dönt a költségvetésbe konkrét feladatok megvalósítására betervezett összeg felhasználása 1 millió Ft összeghatárig

2. melléklet

A bizottságok feladat és hatáskörei

Egészségügyi és Szociális bizottság

· Figyelemmel kíséri a város lakossága egészségügyi helyzetének és ellátásának alakulását,

· Elemzi a város lakosságának szociális helyzetét.

· Kidolgozza a város egészségtervét valamint szociális szolgáltatástervezési koncepcióját, javaslatot tesz az egészségügyi, szociális alapellátás fejlesztésére.

· Részt vesz a Helyi Esélyegyenlőségi Program kidolgozásában ill. felülvizsgálatában, figyelemmel kíséri azok megvalósulását

· Előkészíti és a képviselőtestület elé terjeszti az egészségügyi és szociális területet érintő rendelet-tervezeteket.

· Figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó intézmények tevékenységét az intézmények szakmai önállóságának megtartása mellett.

· Ellenőrzi a polgármesteri hivatal egészségügyi és szociális feladatainak ellátását.

· Véleményezi az egészségügyi és szociális ellátást érintő önkormányzati ügyeket.

Környezetvédelmi Bizottság

· véleményezi a környezetvédelmet érintő rendelet-tervezeteket és azokat az ügyrendi bizottsággal közösen a testület elé terjeszti;

· véleményezi és szükség esetén javaslatot tesz a Budapest Airport által üzemeltett Zajvédelmi Bizottságban delegáltként résztvevő környezetvédelmi referens beszámolójával kapcsolatosan;

· javaslatot dolgoz ki az önkormányzat tulajdonában álló zöldfelületek gyarapítására, erdők ápolására, rekonstrukciójukra;

· javaslatot dolgoz ki a környezetvédelmet érintő éves és hosszabb távú fejlesztési koncepcióra, illetve az azokban szereplő feladatok adott évben történő megvalósítására;

· dönt az önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági ingatlanok haszonbérbe adására vonatkozó előterjesztések tárgyában;

· véleményezi a települési környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket;

Köznevelési, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság

Közneveléssel, közművelődéssel kapcsolatos feladatok

· Előkészíti a képviselőtestület köznevelési és közművelődési ágazattal kapcsolatos döntéseit.

· Javaslatot tesz a köznevelési, közművelődési intézmények működési költségeire a költségvetési rendelet megalkotása során.

· Véleményezi a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének pályázatát

· Véleményezi az intézmények szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét és minőségirányítási programját, továbbá szakértő bevonásával a nevelési programot.

· Javaslatot tesz az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számának meghatározására, valamint a maximális létszámtól való eltérés megoldására.

· Javaslatot tesz az intézmények elnevezésére, névváltoztatására.

· Véleményezi a köznevelési intézmény meghatározott feladatainak végrehajtását, munkájának eredményességét, értékelését köteles nyilvánosságra hozni.

· Javaslatot tehet kiegészítő feladatok meghatározására a nyilvános könyvtár részére.

· Véleményt nyilvánít művészeti alkotás közterületen, középületen való elhelyezéséről, fenntartásáról.

· Szakmai támogatást nyújt nyilvános könyvtári ellátáshoz, hogy az biztosítsa az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú közvetítését, közreműködik feladatainak és használati szabályzatának elkészítésében.

· Előterjeszti a könyvtár beiratkozási díjairól, további könyvtárhasználati feltételeiről szóló javaslatát.

· Figyelemmel kíséri a közösségi, közművelődési intézmény működését, használati szabályait, működésének módját és feladatait.

· Részt vesz a közművelődési, közgyűjteményi és művészeti tevékenységekkel kapcsolatos helyi irányítási, ellenőrzési, fenntartási és működtetési feladatok ellátásában.

· Részt vesz a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásában, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek támogatásában, a lakosság életmódjának javítását szolgáló kulturális célok megvalósításában.

· Támogatja a művészeti intézményeket, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseit, önszerveződését, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének érdekében.

· Figyelemmel kíséri a képviselő-testület nyilvánosságot biztosító eszközeinek, nyomtatott és elektronikus sajtójának működését.

· Együttműködik a város egyházaival, önszerveződő közösségeivel.

Ifjúsággal és sporttal kapcsolatos feladatok

· figyelemmel kíséri a város ifjúsága kulturális, oktatási, egészségügyi, egészségvédelmi, szociális, sportolási, lakásügyi, közéleti aktivitási, szórakozási helyzetét, a pályakezdők munkába állásának lehetőségeit, a hátrányos helyzetű fiatalok életkörülményeit és az érintett bizottságokkal együttműködve előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó vonatkozó döntéseket;

· figyelemmel kíséri az ifjúság kábítószerrel kapcsolatos helyzetét,

· kidolgozza a település ifjúsági valamint sport koncepcióját,

· részt vesz az ifjúságpolitikát és a sportot érintő éves és hosszabb távú fejlesztési, pénzügyi, költségvetési javaslatok kidolgozásában;

· a szükségleteket és lehetőségeket figyelembe véve javaslatot dolgoz ki a város ifjúsággal foglalkozó civil szervezetei támogatására,

· a szükségleteket és lehetőségeket figyelembe véve rendezvényeket szervez a város ifjúsága részére az ifjúsággal foglalkozó civil szervezetek véleményeinek figyelembevételével,

· a bizottság kerete terhére pályázatokat ír ki és elbírálja azokat, figyelemmel kíséri megvalósításukat,

· véleményezi a képviselőtestület többi bizottságának az ifjúságra és a sportra kihatással bíró előterjesztéseit, javaslatait;

· véleményezi az ifjúsági és sportcélú létesítmények használatával, hasznosításával, kapcsolatos javaslatokat;

· Véleményezi a Sport és Szabadidő Kft éves támogatási igényét

Pénzügyi Bizottság

· A bizottság véleményezi az önkormányzat éves költségvetési előirányzatát, a költségvetés módosító javaslatait, és a költségvetési beszámolót.

· Folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek és kiadások alakulását.

· Javaslatot tesz hitelfelvételre, vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát.

· Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati intézmények gazdálkodási tevékenységét.

· Közreműködik az önkormányzat vagyoni-pénzügyi kihatással járó rendelet-tervezeteinek kidolgozásában.

· Vizsgálja az önkormányzati vagyon vállalkozásba vételével kapcsolatos lehetőségeket, a tárgykörben javaslatot dolgoz ki, és azt a képviselőtestület elé terjeszti.

· Véleményezi a – városgazdálkodási bizottság hatáskörébe tartozó feladatok kivételével – a szakbizottságok költségkihatással járó, nem saját keretből finanszírozandó döntéseit, vizsgálja a pénzügyi fedezet meglétét, javaslatot tesz a forrás meghatározására.

Rendvédelmi és Ügyrendi Bizottság

· kidolgozza az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) tervezetét, figyelemmel kíséri az SZMSZ gyakorlati megvalósulását. Javaslatot tesz az SZMSZ módosítására, kiegészítésére, vagy új szabályzat alkotására. Ügyrendi kérdésekben állást foglal;

· a testület bizottságai által elkészített rendelet-tervezeteket jogszabály-szerkesztési és törvényességi szempontból felülvizsgálja és közös előterjesztésben a testület elé terjeszti.

· vizsgálja - az érdekelt bizottságokkal együttesen - a hatályos rendeletek végrehajtását.

· Szükség szerint javasolja a rendeletek módosítását, kiegészítését, hatályon kívül helyezését, új rendeletek alkotását;

· vizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit, valamint ellátja a polgármester, az alpolgármesterek és a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat,

· jogszabály-szerkesztési és törvényességi szempontból véleményezi és felülvizsgálja az éves költségvetési, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezeteket,

· állást foglal a testület hatáskörébe tartozó igazgatási ügyekben;

· véleményezi a polgármesteri hivatal belső szervezeti egysége kialakítására tett polgármesteri javaslatot;

· az érdekelt bizottságok kérésére, állást foglal jogi természetű ügyekben, igényelheti külső szakértő bevonását,

· véleményezi az önkormányzat által kötendő szerződések, megállapodások, pályázatok tervezeteit;

· összehangolja a testület rendeletalkotásával kapcsolatos feladatokat, szervezi e feladatok ellátásával összefüggő együttes bizottsági üléseket.

· előkészíti a város, közbiztonságával kapcsolatos testületi hatáskörbe tartozó döntéseket;

· kezdeményezi a közbiztonság javítását szolgáló testületi hatáskörbe tartozó intézkedéseket és közreműködik a hozott intézkedések végrehajtásának ellenőrzésében;

· részt vesz a közbiztonságot szolgáló éves és hosszabb távú fejlesztési javaslatok kidolgozásában,

· támogatja a város közbiztonságát segítő társadalmi szervezetek (polgárőrség) tevékenységét

· véleményezi a rendőrkapitányság, a polgárőrség, a hivatásos tűzoltóság, az önkéntes tűzoltó egyesület éves munkájáról valamint a közterületfelügyelő és a mezei őrszolgálat tevékenységéről szóló beszámolót

· közreműködik a közbiztonságot segítő társadalmi szervezetek és az önkormányzat ezirányú tevékenységének koordinálásában

Városgazdálkodási Bizottság

· kezdeményezi, irányítja a város fejlesztési koncepciójának, stratégiájának és településrendezési eszközeinek kidolgozását, módosítását, felülvizsgálatát;

· figyelemmel kíséri a helyi építési szabályzat és szabályozási terv betartását, a főépítész véleményének kikérése mellett javaslatot tesz azok módosítására, kiegészítésére;

· közreműködik a település épített környezetének emberhez méltó és esztétikus kialakításában;

· indokolt esetben javasolja a környező települések településrendezési eszközei elfogadásához, módosításához kapcsolódó véleményezési eljárásban való részvételt,

· véleményezi a megye területfejlesztési koncepcióját;

· koordinálja az önkormányzat Gazdasági Programjának kidolgozásához kapcsolódó feladatokat,

· előkészíti, más előterjesztő esetén véleményezi az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos testületi előterjesztéseket, vizsgálja a pénzügyi fedezet meglétét, javaslatot tesz a forrás meghatározására;

· véleményezi a szakterületét érintő kérdéseket tartalmazó önkormányzati rendelettervezeteket;

· véleményezi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó előterjesztéseket;

· Véleményezi a Városüzemeltető és Fejlesztő Kft éves támogatási igényét;

· javaslatot tesz a város üzemeltetését szolgáló szolgáltatások díjainak (pl.: piaci szolgáltatási díjak, temetési szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak, nem lakás céljára szolgáló bérleti díjak, közterület-foglalási díjak stb.) megállapítására;

3. melléklet

A költségvetés illetőleg a zárszámadás előterjesztésekor - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Tv. 118. §. (1) bekezdése alapján bemutatandó mérlegeket és kimutatásokat az alábbi tartalommal kell benyújtani:

- Összevont költségvetési mérleg (költségvetés és zárszámadás előterjesztésénél)

Az összevont költségvetési mérleget az alábbiak szerint kell elkészíteni:

	Rovat	Rovat neve
	K1	Személyi juttatások
	K2	Munkaadókat terh.járulék.és szoc.hj.adó
	K3	Dologi kiadások
	K4	Ellátottak pénzbeli juttatásai
	K5	Egyéb működési célú kiadások
	K6	Beruházások
	K7	Felújítások
	K8	Egyéb felhalmozási célú kiadások
	**	Kiadási rovatok összesen
	B1	Működési célú támogatások ÁH-on belül
	B2	Felhalm.célú támogatások ÁH-on belül
	B3	Közhatalmi bevételek
	B4	Működési bevételek
	B7	Felhalmozási célú átvett pénzeszközök
	B8	Finanszírozási bevételek
	**	Bevételi rovatok összesen

- Többéves kihatással járó döntések számszerűsítése évenkénti bontásban és összesítve (költségvetésnél és zárszámadásnál)

I. Működési bevételek és kiadások

Intézményi működési bevételek (levonva a felhalmozási áfa visszatérülések, értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak áfa-ja, működési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről)

Önkormányzatok sajátos működési bevételei

Önkormányzatok költségvetési támogatása és átengedett személyi jövedelemadó bevétele

Működésű célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről

Támogatásértékű működési bevétel

Továbbadási (lebonyolítási) célú működési bevétel

Működési célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele

Rövid lejáratú hitel

Rövid lejáratú értékpapírok értékesítése, kibocsátása

Működési célú előző évi pénzmaradvány igénybevétele

Működési célú bevételek összesen

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (levonva az értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak utáni áfa befizetés és kamatkifizetés)

Működési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre, egyéb támogatás

Támogatásértékű működési kiadás

Továbbadási (lebonyolítási) célú működési kiadás

Ellátottak pénzbeli juttatása

Működési célú kölcsönök nyújtása és törlesztése

Rövid lejáratú hitel visszafizetése

Rövid lejáratú hitel kamata

Rövid lejáratú értékpapírok beváltása, vásárlása

Tartalékok

Működési célú kiadások összesen

II. Felhalmozási célú bevételek és kiadások

Önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei (levonva a felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről)

Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőke bevételei

Fejlesztési célú támogatások

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről

Támogatásértékű felhalmozási bevétel

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel

Felhalmozási áfa visszatérülése

Értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak áfa-ja

Felhalmozási célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele

Hosszú lejáratú hitel

Hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátása

Felhalmozási célú előző évi pénzmaradvány igénybevétele

Felhalmozási célú bevételek összesen

Felhalmozási kiadások (áfa-val együtt)

Felújítási kiadások (áfa-val együtt)

Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak utáni áfa befizetés

Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre

Támogatásértékű felhalmozási kiadás

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás

Felhalmozási célú kölcsönök nyújtása és törlesztése

Hosszú lejáratú hitel visszafizetése

Hosszú lejáratú hitel kamata

Hosszú lejáratú értékpapírok beváltása

Tartalékok

Felhalmozási célú kiadások összesen

Önkormányzat bevételei összesen

Önkormányzat kiadásai összesen

- Közvetett támogatások (költségvetésnél és zárszámadásnál)

A közvetett támogatásokról szóló kimutatásban el kell különíteni a számszerűsíthető és a nem számszerűsíthető támogatásokat, amelyeket az alábbi bontásban kell feltüntetni:

Számszerűsíthetők

1. Iskolai, óvodai és bölcsődei étkezési térítési díj elengedés és kedvezmény

2. Szociális gondozottak kedvezménye (étkezés és gondozás)

3. Iskolatej

4. Szemétszállítási díj elengedése

5. Gépjárműadó kedvezmény és mentesség

6. Építményadó kedvezmény és mentesség

7. A víz- és szennyvízelvezetés költségeihez való hozzájárulás

8. Víziközmű Társulattól átvett követelések és kedvezmények

Nem számszerűsíthetők

1. Helyiségek bérleti díj kedvezménye

2. Kamatmentes kölcsönök

- Adósságállomány (zárszámadásnál)

Lejárat szerint: hosszú lejáratú

rövid lejáratú

Eszközök szerint bontásnál aszerint kell egymás mellé rendezni az adósságot, hogy milyen eszközféleséget érint az adósság. (Eszközökön nem a szorosan vett mérleg szerinti eszközfogalmat kell érteni.

Tipikus eszközféleségek, melyekhez az adósság kapcsolódhat pl.:

- beruházással megvalósuló ingatlan, gép berendezés, felszerelés, jármű stb

- felújításhoz kapcsolódó ingatlan, gép, berendezés, felszerelés, jármű stb.

- készletbeszerzés ( ki nem fizetett szállítók)

- szolgáltatás igénybevétel ( ki nem fizetett szállító)

- kötelezően fizetendő juttatások kifizetésének elmaradása

- munkaadókat terhelő járulékok – a járulékok be nem fizetésekor,

- áfa – ha nem került befizetésre,

- egyéb fizetési kötelezettség nem teljesítése stb.

- Vagyonkimutatás (vagyonleltár)

#	Megnevezés
1	2
05	A/II/1 Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
06	A/II/2 Gépek, berendezések, felszerelések, járművek
10	A/II Tárgyi eszközök (=A/II/1+...+A/II/5)
28	A) NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (=A/I+A/II+A/III+A/IV)
47	C/II/1 Forintpénztár
50	C/II Pénztárak, csekkek, betétkönyvek (=C/II/1+C/II/2+C/II/3)
51	C/III/1 Kincstáron kívüli forintszámlák
53	C/III Forintszámlák (=C/III/1+C/III/2)
57	C) PÉNZESZKÖZÖK (=C/I+…+C/IV)
143	D/III/1 Adott előlegek (=D/III/1a+…+D/III/1f)
146	D/III/1c - ebből: készletekre adott előlegek
148	D/III/1e - ebből: foglalkoztatottaknak adott előlegek
158	D/III Követelés jellegű sajátos elszámolások (=D/III/1+…+D/III/9)
159	D) KÖVETELÉSEK (=D/I+D/II+D/III)
169	E/III/2 Utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök elszámolásai
170	E/III Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások (=E/III/1+E/III/2)
171	E) EGYÉB SAJÁTOS ELSZÁMOLÁSOK (=E/I+E/II+E/III)
173	F/2 Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
175	F) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (=F/1+F/2+F/3)
176	ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (=A+B+C+D+E+F)
177	G/I Nemzeti vagyon induláskori értéke
178	G/II Nemzeti vagyon változásai
181	G/III/3 Pénzeszközön kívüli egyéb eszközök induláskori értéke és változásai
182	G/III Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai (=G/III/1+G/III/2+G/III/3)
183	G/IV Felhalmozott eredmény
185	G/VI Mérleg szerinti eredmény
186	G/ SAJÁT TŐKE (= G/I+…+G/VI)
189	H/I/3 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra
212	H/I Költségvetési évben esedékes kötelezettségek (=H/I/1+…+H/I/9)
215	H/II/3 Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra
236	H/II Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek (=H/II/1+…+H/II/9)
248	H) KÖTELEZETTSÉGEK (=H/I+H/II+H/III)
251	J/2 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
253	J) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (=J/1+J/2+J/3)
254	FORRÁSOK ÖSSZESEN (=G+H+I+J)

- Összevont költségvetési mérleg (költségvetés és zárszámadás előterjesztésénél)

Az összevont költségvetési mérleget az alábbiak szerint kell elkészíteni:
	Bevételek: Intézmények működési bevétele Önkormányzat sajátos működési bevételei (1) Gépjárműadó-bevétel (2) Építményadó-bevétel (3) Iparűzési adó bevétel (4) Személyi jövedelemadó átengedett része (5) Egyéb sajátos bevétel Működési célú (támogatásértékű) pénzeszköz átvétel Támogatási bevételek Támogatásértékű bevételek Működési és támogatási bevételek összesen Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Felhalmozási célú támogatásértékű pénzeszköz átvétel Felhalmozási célú pénzmaradvány Felhalmozási bevétel összesen Hitelfelvétel *Bevételek főösszege* Intézmények finanszírozása Intézmények elkölthető bevétele Kiadások: Személyi juttatás Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Ebből: kamatkiadás Szociálpolitikai juttatások, ellátottak pénzbeli juttatása Intézmények működési finanszírozása Intézmények alulfinanszírozása Működési célú pénzeszközátadás Működési kiadások összesen Felújítási kiadások Felhalmozási kiadások Felhalmozási célú pénzeszközátadás Felhalmozási kiadások összesen Tartalék működési célra Céltartalék működési célra Fejlesztési céltartalék Hiteltörlesztés Költségvetési kiadások Intézményfinanszírozási korrekció Halmozódás nélküli költségvetési kiadások *Város* *kiadásai* *összesen*

- Többéves kihatással járó döntések számszerűsítése évenkénti bontásban és összesítve (költségvetésnél és zárszámadásnál)

I. Működési bevételek és kiadások

Önkormányzatok sajátos működési bevételei

Önkormányzatok költségvetési támogatása és átengedett személyi jövedelemadó bevétele

Működésű célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről

Támogatásértékű működési bevétel

Továbbadási (lebonyolítási) célú működési bevétel

Működési célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele

Rövid lejáratú hitel

Rövid lejáratú értékpapírok értékesítése, kibocsátása

Működési célú előző évi pénzmaradvány igénybevétele

Működési célú bevételek összesen

Személyi juttatások

Munkaadókat terhelő járulékok

Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (levonva az értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak utáni áfa befizetés és kamatkifizetés)

Működési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre, egyéb támogatás

Támogatásértékű működési kiadás

Továbbadási (lebonyolítási) célú működési kiadás

Ellátottak pénzbeli juttatása

Működési célú kölcsönök nyújtása és törlesztése

Rövid lejáratú hitel visszafizetése

Rövid lejáratú hitel kamata

Rövid lejáratú értékpapírok beváltása, vásárlása

Tartalékok

Működési célú kiadások összesen

II. Felhalmozási célú bevételek és kiadások

Önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei (levonva a felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről)

Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőke bevételei

Fejlesztési célú támogatások

Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről

Támogatásértékű felhalmozási bevétel

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel

Felhalmozási áfa visszatérülése

Értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak áfa-ja

Felhalmozási célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele

Hosszú lejáratú hitel

Hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátása

Felhalmozási célú előző évi pénzmaradvány igénybevétele

Felhalmozási célú bevételek összesen

Felhalmozási kiadások (áfa-val együtt)

Felújítási kiadások (áfa-val együtt)

Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak utáni áfa befizetés

Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre

Támogatásértékű felhalmozási kiadás

Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás

Felhalmozási célú kölcsönök nyújtása és törlesztése

Hosszú lejáratú hitel visszafizetése

Hosszú lejáratú hitel kamata

Hosszú lejáratú értékpapírok beváltása

Tartalékok

Felhalmozási célú kiadások összesen

Önkormányzat bevételei összesen

Önkormányzat kiadásai összesen

- Közvetett támogatások (költségvetésnél és zárszámadásnál)

A közvetett támogatásokról szóló kimutatásban el kell különíteni a számszerűsíthető és a nem számszerűsíthető támogatásokat, amelyeket az alábbi bontásban kell feltüntetni:

Számszerűsíthetők

1. Iskolai, óvodai és bölcsődei étkezési térítési díj elengedés és kedvezmény

2. Iskolai tankönyvtámogatás

3. Szociális gondozottak kedvezménye (étkezés és gondozás)

4. Iskolatej

5. Szemétszállítási díj elengedése

6. Gépjárműadó kedvezmény és mentesség

7. Építményadó kedvezmény és mentesség

8. A víz- és szennyvízelvezetés költségeihez való hozzájárulás

Nem számszerűsíthetők

1. Helyiségek bérleti díj kedvezménye

2. Kamatmentes kölcsönök

- Adósságállomány (zárszámadásnál)

Lejárat szerint: hosszú lejáratú

rövid lejáratú

Tipikus eszközféleségek, melyekhez az adósság kapcsolódhat pl.:

- beruházással megvalósuló ingatlan, gép berendezés, felszerelés, jármű stb

- felújításhoz kapcsolódó ingatlan, gép, berendezés, felszerelés, jármű stb.

- készletbeszerzés ( ki nem fizetett szállítók)

- szolgáltatás igénybevétel ( ki nem fizetett szállító)

- kötelezően fizetendő juttatások kifizetésének elmaradása

- munkaadókat terhelő járulékok – a járulékok be nem fizetésekor,

- áfa – ha nem került befizetésre,

- egyéb fizetési kötelezettség nem teljesítése stb.

- Vagyonkimutatás (vagyonleltár)

A vagyonkimutatásban az alábbi bontásban kell szerepeltetni a vagyonelemeket:

TÖRZSVAGYON

a. Forgalomképtelen törzsvagyon

b. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

Immateriális javak

Tárgyi eszközök

(1) Ingatlanok

(2) gépek,berendezések

(3) járművek

(4) beruházások

Befektetett pénzügyi eszközök

2. EGYÉB VAGYON

Forgalomképes ingatlanvagyon

Készletek

Követelések

Értékpapírok

Pénzeszközök

Aktív pénzügyi elszámolások

Önkormányzati vagyon összesen (1+2)

3. ÜZEMELTETÉSRE ÁTADOTT ESZKÖZÖK

4. KÖTELEZETTSÉGEK

Hosszú lejáratú

Rövid lejáratú

Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

1. függelék

A Képviselő-testület tagjainak névsora

Kissné Szabó Katalin polgármester

Fehér Imre képviselő

Fazekas Violetta Adrienn képviselő

Csákvári Istvánné képviselő

Kerezsi Sándor képviselő

Fricsovszky-Tóth Péter képviselő

Dr. Lőre Attila képviselő

Hadadi-Fekete Ilona képviselő

Medvedovszky Béla képviselő

Juhász Andrea képviselő

Nagyné Prém Szilvia képviselő

Udvardi Mátyás képviselő

2. függelék

A képviselőtestület ülésére tanácskozási joggal - állandó jelleggel meg kell hívni:

· országgyűlési képviselőt

· önkormányzati intézmények vezetőit:

· Vargha Gyula VárosiKönyvtár vezetőjét

· Humán Szolgáltató Központ igazgatóját

· képviselőtestület hivatala belső szervezeti egységeinek vezetőit

· a képviselőtestület hivatalának a döntés előkészítésében résztvevő ügyintézőjét

· más önkormányzattal való együttműködést igénylő kérdésekben annak képviselőjét

· megyei feladatkört érintő kérdés tárgyalása esetén a megyei önkormányzat képviselőjét

· Üllő Város díszpolgárait, Pro Urbe díjazottjait

· A képviselőtestület bizottságainak nem képviselő tagjait

· Katolikus Egyház vezetőjét

· Református Egyház vezetőjét

3. függelék

Bizottságok elnökeinek és tagjainak jegyzéke

Rendvédelmi és Ügyrendi Bizottság

Udvardi Mátyás	elnök
Fazekas Violetta	képviselő
Dr. Lőre Attila	képviselő

Fülöp Árpád	külsős biz. tag
Kántor József	külsős biz. tag

Pénzügyi Bizottság

Dr. Lőre Attila	elnök
Medvedovszky Béla	képviselő
Nagyné Prém Szilvia	képviselő

Urgyán György	külsős biz. tag
Füles József	külsős biz. tag

Városgazdálkodási Bizottság

Medvedovszky Béla	elnök
Fricsovszky-Tóth Péter	képviselő
Kerezsi Sándor	képviselő
Udvardi Mátyás	képviselő


Kovács Attila	külsős biz. tag
Gyetvainé D’Elhougne Mária	külsős biz. tag
Nagy Lajosné	külsős biz. tag

Egészségügyi Szociális Bizottság

Fazekas Violetta	elnök
Csákvári Istvánné	képviselő
Juhász Andrea	képviselő

Dr.Ablonczyné Kelemen Erika	külsős biz. tag
Incze István	külsős biz. tag

Köznevelési, Közművelődési, Ifjúsági és Sport

Hadadi-Fekete Ilona	elnök
Juhász Andrea	képviselő
Nagyné Prém Szilvia	képviselő

Mezei Andrea	külsős biz. tag
Németh Sándor	külsős biz. tag

Környezetvédelmi Bizottság

Fricsovszky-Tóth Péter	elnök
Csákvári Istvánné	képviselő
Kerezsi Sándor	képviselő

Szabó Zoltán	külsős biz. tag
Timár László	külsős biz. tag

4. függelék

ÜLLŐI POLGÁRMESTERI HIVATAL

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Üllő Város Önkormányzata 90/2017. (VI.29.) számú Ö.H. határozatával jóváhagyta az Üllői Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, majd 87/2020. (III.17.) számú Ö.H. határozatával módosította.

Hatályos: 2020. március 17.-étől

Kissné Szabó Katalin Földváriné Dr. Kürthy Krisztina

Polgármester Jegyző

Üllő Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 41. § (2) bekezdésében, 67. §-ában 84. §-ában foglaltak, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 13. §-ában meghatározottak figyelembe vételével a jóváhagyott alapító okiratban foglaltak részletezésére Üllő Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint hagyja jóvá:

Általános rendelkezések

1. A hivatal megnevezése, székhelye, jogállása, irányítása, képviselete

A Hivatal megnevezése: Üllői Polgármesteri Hivatal

Székhelye: 2225 Üllő, Templom tér 3.

Működési területe: Üllő Város közigazgatási területe.

Alapítás időpontja: 1990. 09. 30.

A hivatal 2018. 07. 23-ától hatályos alapító okiratát a Képviselőtestület 35/2018. (III. 22.) számú határozatával fogadta el.

Törzskönyvi nyilvántartási száma: 392147

A Hivatalban használt bélyegzők lenyomatát, valamint a sorszámokkal azonosíthatóan az egyes bélyegzők használatára feljogosított személyeket, illetve szervezeti egységeket a Hivatal bélyegző-nyilvántartása tartalmazza.

A Hivatal a képviselőtestület által alapított gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, jogi személy, amely ellátja a Munkamegosztási Megállapodásban foglaltak szerint ellátja a Vargha Gyula Városi Könyvtár és az Üllő Város Humán Szolgáltató Központ, Óvoda és Központi Rendelő Többcélú Közös Igazgatású Intézmény – mint gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv - gazdálkodási feladatait.

A Hivatalt a képviselőtestület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében a Polgármester irányítja. A polgármester munkáját az alpolgármesterek segítik, feladataikat a polgármester által meghatározottak szerint látják el.

A Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, egyben ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat. Az aljegyző tartós távolléte esetén a jegyzőt a Hatósági Iroda vezetője helyettesíti.

A hivatal képviseletét a jegyző, akadályoztatása esetén az aljegyző látja el. Eseti képviselettel a Hivatal dolgozóját is megbízhatják.

A belső szervezeti egységek vezetői (irodavezetők) képviseleti joggal rendelkeznek az általuk irányított szervezet szakmai munkájával összefüggő kapcsolatokban.

A Hivatal dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat a Közszolgálati Szabályzatban foglaltak szerint a jegyző és az irodavezetők gyakorolják. A polgármester külön utasításban határozza meg, hogy mely esetekben kívánja gyakorolni egyetértési jogát.

2. A Hivatal tevékenysége

A Hivatal az alapító okiratban, valamint jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott jogszabályon alapuló állami, valamint az önkormányzat munkájának megszervezéséhez, az önkormányzati testületek döntéseinek megfelelő előkészítéséhez, végrehajtásához szükséges feladatokat látja el.

A Hivatal szakmai alaptevékenységét kormányzati funkciók szerint az Alapító Okirat tartalmazza.

A költségvetési szerv kiegészítő, kisegítő, vállalkozási tevékenységet nem végez.

3. A hivatal jelzőszáma

II.A hivatal szervezeti felépítése és működésének rendszere

1. A Hivatal létszáma, szervezeti felépítése

Választott tisztségviselő 3

· Polgármester

· Főállású alpolgármester

· Társadalmi megbízatású alpolgármester

A hivatal státuszainak száma: 39

Közszolgálati tisztviselő 33,5

Közszolgálati ügykezelő 2

Munkatörvénykönyv alá tartozó 3,5

A Hivatal a feladatait a szükséges munkamegosztás céljából az alábbi szervezeti egységekben látja el: (a szervezeti felépítést tartalmazó grafikus ábra az SZMSZ mellékletét képezi)

Jegyzői Iroda

Hatósági Iroda

Pénzügyi Iroda

Városfejlesztési Iroda

Az irodák, mint belső szervezeti egységek, jogi személyiséggel nem rendelkeznek.

A Hatósági, a Pénzügyi Iroda élén - osztályvezetői jogállású irodavezetők állnak. Jegyzői iroda vezetését közvetlenül a jegyző látja el, a Városfejlesztési Iroda élén aljegyző áll.

Az irodavezetők helyettesítésére a jegyző – munkáltatói jogkörében – irodavezető-helyetteseket bízhat meg. Az irodavezető tartós távolléte esetén – amennyiben irodavezető-helyettes nincs megbízva – a szervezeti egységet a jegyző közvetlenül irányítja.

Az irodavezetők:

- felelősek a szervezeti egység munkájáért, annak szakszerű, jogszerű működéséért,
- gondoskodnak a iroda feladatkörét érintő szabályzatok tervezetének valamint az iroda munkatársai munkaköri leírásának elkészítéséről és naprakészen tartásáról,
- ellátják a Közszolgálati Szabályzatban részükre meghatározott munkáltatói jogkörbe tartozó és egyéb feladatokat (pl. teljesítményértékelésekkel, minősítéssel kapcsolatos feladatok)
- felelősek a szervezeti egység feladatkörébe tartozó, illetve esetenként rábízott feladatok döntés-előkészítéséért és határidőben történő végrehajtásáért,
- gyakorolják a polgármester és a jegyző által meghatározott körben a kiadmányozási jogot,
- előkészítik az iroda feladatköréhez tartozó testületi előterjesztéseket, részt vesznek a bizottságok ill. Képviselő-testület ülésén,
- kapcsolatot tartanak a szervezeti egység működését elősegítő külső szervekkel,
- kötelesek az iroda tevékenységéről naprakész információval rendelkezni,
- szükség szerint beszámolnak a tisztségviselők előtt a szervezeti egység tevékenységéről,
- gondoskodnak a vezetése alatt működő szervezeti egységben az ügyfélfogadási és munkarend betartásáról,
- felelős a szervezeti egységek közötti folyamatos tájékoztatásért, információáramlásért, az egységes Hivatal munkáját elősegítő, az egyes szervezeti egységek együttműködését biztosító kapcsolattartásért.

2. Az irodák főbb feladatai

Jegyzői Iroda

Humánpolitikai feladatok:

· A választott tisztségviselőkkel, valamint a hivatal köztisztviselőivel kapcsolatos személyzeti feladatok ellátása, valamint egyes személyzeti feladatok ellátása azon közalkalmazottak tekintetében, amelyeknél a polgármester a munkáltatói jogok gyakorlója (intézményvezetők, mezőőrök, közösségi központ vezetője és alkalmazottja)

· kinevezések, közszolgálati jogviszony megszüntetések, vezetői és egyéb megbízások előkészítése,

· képviselői tiszteletdíjak, megbízási díjak számfejtésre történő előkészítése

· egyéb béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása, intézkedés a kiutalásról (pl. cafetéria)

· számítógépes nyilvántartás vezetése, igény szerint adatszolgáltatás,

· a nyugdíjazásokkal kapcsolatos munkáltatói feladatok előkészítése,

· a szakmai képzés, továbbképzés, alapvizsga, szakvizsga szervezése,

· a közszolgálati dolgozók kedvezményes vasúti igazolványával kapcsolatos feladatok ellátása,

· változásjelentések elkészítése minden hónapban a MÁK felé,

· társadalombiztosítási ellátás igénylésével kapcsolatos feladatok ellátása,

· szabadság- nyilvántartás vezetése,

· adatszolgáltatás a Pénzügyi Iroda felé a Polgármesteri Hivatal éves bérköltségvetésének összeállításához,

· vagyonnyilatkozattal kapcsolatos feladatok ellátása,

· MÁK által elkészített SZJA bevalláshoz szükséges adatlapok dolgozók részére történő átadása, határidőre történő összegyűjtése,

· teljesítményértékeléssel kapcsolatos feladatok ellátása,

· Közszolgálati nyilvántartás, KÖZIGTAD jelentés elkészítése,

· közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó feladatok ellátása (létszámigénylés, szerződéskötés, támogatással kapcsolatos elszámolás stb.)

· foglalkozás-egészségügyi vizsgálat megszervezése,

· feladatkörébe tartozó költségvetési előirányzatok felhasználásának folyamatos figyelése,

Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok

· az önkormányzat vagyonával kapcsolatos döntések előkészítése, döntések végrehajtása, szerződések előkészítése

· vagyonrendelet aktualizálása,

· vagyon nyilvántartása a jogszabályokban és vagyonrendeletben foglaltak szerint,

· vagyonkataszteri nyilvántartás karbantartása,

· közreműködik az önkormányzat által alapított társaságok alapítói döntést igénylő ügyeinek előkészítésében,

Titkársági feladatok

- Titkársági feladatok ellátása a polgármester, alpolgármesterek és jegyző számára

- A polgármester hatáskörébe utal katasztrófavédelmi feladatok előkészítése, közreműködés azok végrehajtásában

- Önkormányzati rendezvények szervezésében történő közreműködés

- Tüdőszűrés megszervezésében való közreműködés

- A helyszíni szemlék lebonyolításához szükséges gépjármű biztosításának megszervezése

A választásokkal, népszavazással, népi kezdeményezéssel kapcsolatos feladatok

Társasházak nyilvántartásával, működésük ellenőrzésével kapcsolatos feladatok

A testület és szervei működésével összefüggő feladatok ellátása, így különösen

· technikai feltételek biztosítása,

· a képviselő-testületi, bizottsági munka előkészítése, a hivatali szervezeti egységek ezzel kapcsolatos feladatainak koordinálása,

· a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei által készített bizottsági, testületi anyagok továbbítása, jogszabályban foglaltak szerint intézkedés azok közzétételéről

· jegyzőkönyvezési feladatok ellátása, jegyzőkönyv készítése a képviselő-testület ülését követő 15 napon belül, jegyzőkönyvek felterjesztése a kormányhivatalba

· a képviselő-testület által alkotott rendeletek kihirdetése, feltöltése a nemzeti jogszabálytárba,

· határozatok végrehajtásra továbbítása, annak figyelemmel kísérése,

· a képviselő-testület határozatai, rendeletei, jegyzőkönyvei nyilvántartása,

· a határozat-nyilvántartás alapján jelentések készítése a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

· gondoskodik arról, hogy a képviselő-testületi ülések teljes anyaga –

jegyzőkönyvek, előterjesztések, meghívók, jelenléti ívek – lefűzésre kerüljenek, valamint a jegyzőkönyveket a Vargha Gyula Városi Könyvtárba továbbítsák,

· az előterjesztések város honlapján történő megjelentetése érdekében intézkedés

· Az önkormányzati honlap karbantartása érdekében folyamatos kapcsolattartás az üzemeltetővel

· Rendezvények szervezésében való közreműködés

Ügykezelői feladatok

· Az iratkezelési szabályzatban meghatározott ügykezelői feladatok ellátása (számítógépes iktatás, irattározás, selejtezés)

· Hatósági statisztikai és egyéb statisztikai adatszolgáltatás

· Levéltárral való kapcsolattartás

Belső ellenőrzés megszervezésével kapcsolatos feladatok ellátása a belső kontrollrendszer működtetése körében

a.) megfelelő

i. kontrollkörnyezet,

ii. kockázatkezelési rendszer,

iii. kontrolltevékenységek.

iv. információs és kommunikációs rendszer,

v. monitoringrendszer kialakítása és működtetése.

b.) A tárgykört érintő szabályzatok elkészítése.

Oktatási és egészségügyi igazgatással kapcsolatos feladatok körében:

(1) óvodai felvétellel kapcsolatos jogorvoslati kérelmek elbírálásának előkészítése,

(2) köznevelési, közművelődési intézmények működési szabályzatainak jóváhagyásra történő előkészítése,

(3) intézmények törvényességi ellenőrzésben való részvétel,

(4) szakterületet érintő képviselő-testületi előterjesztések tervezetének elkészítése,

(5) szakterületet érintő rendelet tervezetek előkészítése,

(6) pályázatok előkészítésében, lebonyolításában való közreműködés szükség szerint.

(7) Egészségügyi feladat-ellátási szerződések előkészítése, területmódosítási feladatok előkészítése

Hatósági Iroda

Önkormányzati és jegyzői hatáskörbe tartozó szociális ügyek intézése

Egyes élethelyzetekhez kapcsolódó önkormányzati támogatás ügyintézése

Szemétszállítási díj mentesség, kedvezmény ügyintézése

Oktatással kapcsolatos feladatok körében:

(1) Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjjal kapcsolatos feladatok,

(2) Helyi önkormányzati ösztöndíjjal kapcsolatos feladatok ellátása

(3) Rendeletmódosítások tervezetének elkészítése

Jegyző hatáskörbe tartozó adóigazgatási feladatok ellátása

Közreműködés az állategészségügyi, ebrendészeti és állatvédelmi feladatok ellátásában

(1) kóbor ebek befogása,

(2) ebnyilvántartás vezetése,

(3) állatvédelmi ügyekben lefolytatja a jegyző hatáskörébe tartozó eljárást

(4) állattartási ügyekben az eljárás lefolytatása,

(5) vitás vadkár ügyekben szakértő rendel ki, megkísérli a felek között egyezség létrehozását

Rágcsálóirtással kapcsolatos feladatok ellátása

Jegyzői hatáskörbe tartozó kereskedelmi igazgatási feladatok ellátása

Szálláshely nyilvántartás vezetése, a szálláshelyek ellenőrzése

Jegyzői hatáskörbe tartozó telepengedélyezési feladatok ellátása

Hagyatéki ügyek intézése

Birtokvédelmi ügyekben a jegyzői hatáskörbe tartozó eljárást lefolytatása a határozatok végrehajtása.

Anyakönyvi feladatok ellátása körében

· Születés, házasságkötés, haláleset anyakönyvezése

· az anyakönyvek naprakész vezetése, anyakönyvi kivonatok kiállítása,

· közreműködés az állampolgársági eskü megszervezésében, az

állampolgársági okmányok előkészítése,

- családi eseményekkel kapcsolatos ünnepségek lebonyolítása, házasságkötésnél való közreműködés,

- ellátja a névváltozással kapcsolatos ügyeket,

- teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel méhmagzatra.

Hirdetmények közzététele

Környezettanulmányt készítése az iroda feladatkörébe tartozó ügyek intézéséhez, valamint egyéb megkeresésekre.

Megkeresésre vagyonleltár készítése

Címnyilvántartással, központi címregiszterrel kapcsolatos feladatok ellátása

Közterület-felügyeleti feladatok ellátása körében:

a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése,

a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása,

közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében, a közrend, a közbiztonság védelmében, az önkormányzati vagyon védelmében, a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében,

· behajtási engedélyek ügyintézése, a behajtások ellenőrzése

· fakivágási engedélyezés ügyintézése

A TAKARNET ingatlan-nyilvántartási rendszer kezelése

A jegyzői hatáskörbe tartozó gyámhatósági ügyek intézése:

· nagykorú apa esetében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,

· a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében megállapítja a gyermek családi és utónevét,

· a gyámhatósági ügyekben megkeresésre környezettanulmányt készít,

· megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát,

· megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének fennállását,

· hozzájárul a kiskorú gyermeknek az apaság megállapítása iránti perben az anya pertársaként való részvételéhez,

· megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők adatait,

· gyakorolja a gyámhatósági névmegállapítással kapcsolatos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:151. §-ában meghatározott hatásköröket,

· ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat.

Az iroda feladatkörébe tartozó ügyekben előterjesztések elkészítése, döntések

végrehajtása, szociális tárgyú önkormányzati rendeletek módosításának előkészítése

Pénzügyi Iroda

· Az önkormányzat és költségvetési szervei, valamint a Roma Nemzetiségi Önkormányzat gazdasági programtervezetének, költségvetési koncepciójának elkészítése

· Az önkormányzat és költségvetési szervei, valamint a Roma Nemzetiségi Önkormányzat éves költségvetési javaslatának, valamint a költségvetési rendelettervezetének elkészítése

· Az elfogadott költségvetésről információszolgáltatás,

· A költségvetési rendeletnek megfelelően a költségvetési szervek finanszírozása,

· Kötelező évközi és éves pénzforgalmi és mérlegjelentések elkészítése

· Költségvetési beszámolók és zárszámadási rendelet elkészítése

· Valamennyi költségvetési előirányzatot, önkormányzati kötelezettségvállalást érintő bizottsági és képviselőtestületi előterjesztés véleményezése

· A bizottság, ill. a képviselőtestület folyamatos tájékoztatása az önkormányzat és költségvetési szervei költségvetési helyzetéről

· Előirányzat-felhasználás nyilvántartásának vezetése a kötelezettségvállalási program keretében, információ nyújtása a kötelezettségvállaláshoz,

· Szerződések, megrendelések, számlák nyilvántartása

· Állami normatív támogatás igénylése, módosítása, elszámolása,

· Lakossági közműfejlesztési támogatás visszaigénylése, kérelmek összegyűjtése,

· Beruházások nyilvántartása, aktiválása

· Adóbevallások elkészítése

· Rendszeres és eseti segélyek kifizetése ill. utalása

· Bérjegyzék feldolgozása

· költségtérítések, egyéb juttatások kifizetésével kapcsolatos feladatok ellátása

Városfejlesztési Iroda

Városfejlesztési és beruházási feladatok

· városfejlesztéssel kapcsolatos koncepciók kidolgozása,

· fejlesztési programok készítésében való közreműködés, (vízrendezés, közművek, útépítés, területfejlesztés, intézmény-hálózat stb.),

· pályázatok műszaki előkészítése (terveztetés, engedélyeztetés, költségbecslések elkészítése),

· építéssel kapcsolatos pályázatokhoz szükséges tervek készíttetése, engedélyek beszerzése,

· közútkarbantartás, felújítás,

· az éves költségvetés beruházással kapcsolatos fejezeteinek tervezésében való közreműködés, a beruházási és felújítási javaslat szöveges indokolása,

· a városi beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos teendők, programok kidolgozása,

· terveztetés, pályáztatás, ajánlatkérés, szerződések előkészítése,

· a beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások előkészítésében, lebonyolításában való közreműködés, az eljárások dokumentálása,

· kapcsolattartás a közbeszerzési eljárás lebonyolításával megbízott személlyel(céggel)

· feladatkörébe tatozóan a szakbizottságok, illetve a képviselő-testület elé terjesztendő anyagok előkészítése, a meghozott döntések végrehajtása,

· adott beruházásokkal kapcsolatosan beruházási számításokat végez (beruházás, hatékonyság, gazdaságosság, elérhető eredmények, működési kihatások),

· elkészíti a beruházással kapcsolatos kötelezettségvállalást megalapozó dokumentumokat,

· folyamatosan ellenőrzi a szerződéses feladatellátók tevékenységét, elszámolását,

· Gondoskodik a befejezett infrastrukturális fejlesztések garanciális bejárásának megszervezéséről

· tulajdonosi, szakhatósági hozzájárulások megadása

Településrendezési feladatok

· A települést érintő területrendezési tervek, valamint a szomszédos települések fejlesztéssel és szabályozással kapcsolatos dokumentumainak Üllő város érdekeit képviselő véleményezése, szakmai együttműködés biztosítása

· A város településrendezései eszközeinek elkészíttetése, a településrendezési tervek Étv. 9. §. Szerinti véleményezési eljárásának lefolytatása, felügyelet, a tervkészítés nyilvánosságának biztosítása, a tervezőkkel, a véleményezési eljárás résztvevőivel történő kapcsolattartás, egyeztetés

Környezetvédelmi feladatok körében

1. A jegyző környezetvédelmi hatósági jogkörébe tartozó feladatok ellátása,

2. folyékony és szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos feladatok,

3. zajvédelemmel, levegőszennyezéssel, környezet-egészségüggyel, természetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

4. Végzi a Környezetvédelmi Bizottság döntéseinek előkészítését, valamint a megszületett döntések végrehajtását

Pályázatok előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok

· Európai uniós, regionális, nemzeti és egyéb pályázati kiírások figyelemmel kísérése,

· A pályázatok előkészítésének koordinálása, részvétel a pályázat összeállításában avagy a pályázatok önálló megírása

· támogatási szerződések megkötésében való közreműködés,

· Kapcsolattartás a pályázatírókkal részükre adatszolgáltatás

· A költségvetésben rendelkezésre álló pályázati önrész előirányzatok, a nyertes pályázati előirányzatok cél szerinti felhasználásának figyelemmel kísérése

· Kapcsolattartás a projektmenedzserrel a nyertes pályázat végrehajtása során

· Pályázatok zárása, ellenőrzésekhez szükséges információk megadása

Vízügyi feladatok

· Jegyző hatáskörébe tartozó kútfúrás engedélyezése

· kutak fennmaradási engedélyezése

A hivatalban foglalkoztatott dolgozók konkrét feladatainak leírását a munkaköri leírások tartalmazzák.

3. A hivatal működését szabályozó dokumentumok ^[6]

A Hivatal működését a jogszabályok, az ezekre épülő Hivatali SzMSz, a belső szabályzatok, valamint a Képviselőtestület, a Bizottságok és a Polgármester döntései, továbbá a Jegyző utasításai határozzák meg.

4. A hivatal működésével kapcsolatos alapvető rendelkezések

a. Alkalmazással, megbízással kapcsolatos kérdések

A hivatalban foglalkoztatható köztisztviselők, illetőleg munkaviszonyban állók létszámát jelen szervezeti és működési szabályzat II.1. pontja határozza meg az éves költségvetési rendelet alapján. Ezen túlmenően a feladatok szakszerű ellátására illetőleg átmenetileg jelentkező többletfeladatok ellátására – amennyiben ezt jogszabály nem zárja ki - a hivatal megbízásos jogviszonyban is foglalkoztathat külsős személyeket.

A köztisztviselők kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli a 2007. évi CLII. törvény (továbbiakban: Tv.)

· 3. §. (1) bek. b) pontja alapján évenként

- a közbeszerzési és beruházási ügyek előkészítésével foglalkozó ügyintézőt

· 3. §. (1) bek. c) pontja alapján kétévenként

- jegyzőt

- aljegyzőt

- polgármesteri hivatal pénzügyi irodavezetőt

- mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkező pénzügyi előadót

3. §. (2) bek. d) pontja alapján ötévenként

Hatósági irodavezetőt

· 3. §. (1) bek. a) pontja alapján ötévenként

- közterületfelügyelőt

- anyakönyvvezetőt

- telepengedélyezési ügyekkel foglalkozó ügyintézőt

- hagyatéki ügyintézőt

- adóügyi ügyintézőt

- szociális ügyekkel foglalkozó ügyintézőt

A vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódó nyilvántartási, kezelési és őrzési feladatok vonatkozásában az őrzésért felelőst megillető jogokat és kötelezettségeket a közszolgálatban álló személyek(a-d pont alattiak) a munkáltatói jog gyakorlója (jegyző), végzi, de az adminisztratív feladatokat a polgármesteri hivatal személyzeti ügyintézője látja el.

Az adminisztrációs feladatok keretében az ügyintéző:

- nyilvántartást vezet a vagyonnyilatkozat tételre kötelezettekről, a nyilatkozattétel időpontjáról, következő esedékességéről, a kiadott – 001-től induló – azonosító számokról,

- tájékoztatja a kötelezettet vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének fennállásáról és esedékessége időpontjáról a Tv. 8. §. (4) (5) bekezdése szerinti tartalommal,

- átadja az azonosító számot,

- átveszi a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot a Tv. 11. § (3) bek szerint,

- igazolást ad a vagyonnyilatkozat átvételéről,

- gondoskodik a vagyonnyilatkozatok és az ahhoz kapcsolódó iratok (értesítő levél, átvételi igazolás, vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről szóló értesítés, meghallgatásról készült jegyzőkönyv) páncélszekrényben történő, biztonságos őrzéséről, az adatok védelméről, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal, megsemmisítés, sérülés ellen,

- tájékoztatja az őrzésért felelős, ha a kötelezett határidőben nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.

Az őrzésért felelős:

- a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadása vagy elmulasztása esetén megteszi a Tv. 9-10. §-ában foglalt intézkedéseket,

- vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése előtt a nyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja a Tv. 14. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén; a meghallgatást a bejelentéstől számított 30 napon belül, az érdekképviselet jelenlétében le kell folytatni, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni. A meghallgatás időpontjáról az érintettet értesíteni kell úgy, hogy az értesítést a meghallgatás előtt minimum 8 nappal előtt megkapja.

Az érintett a meghallgatáson jogi képviselőt igénybe vehet.

- a meghallgatás eredményeként dönt arról, hogy kezdeményezi-e vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatását,

- vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről való döntés kapcsán jogosult a vagyonnyilatkozat megismerésére,

- szükség esetén intézkedik a vagyonnyilatkozat állami adóhatóság részére történő megküldéséről és a kötelezett e tényről történő értesítéséről,

- az állami adóhatóság határozata alapján – a Tv. 16. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén – megteszi a szükséges intézkedést.

b. Díjazás

A munka díjazására és az alkalmazottak juttatásira a jogviszonyra vonatkozó törvények (Kttv, Kjt, Mtv.) valamint a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletek rendelkezései az irányadók azzal, hogy a minőségi vagy mennyiségi többletmunkát végző köztisztviselők – szakmai munkájuk értékelése illetőleg teljesítményértékelés, minősítés alapján – illetményeltérítésben részesíthetők. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat a Közszolgálati Szabályzat tartalmazza.

Ezen túlmenően – a 249/2012 (VIII.13.) Korm. r. alapján - meghatározott munkaköröket betöltő köztisztviselők, akik a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkeznek képzettségi pótlékban részesülnek. A képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és végzettségek a következők:

Munkakör	Végzettség	Pótlék mérték az illetményalap %-ában
Az önkormányzati költségvetés és beszámoló érdemi előkészítését végző ügyintéző	mérlegképes könyvelő	40 %
Polgármesteri Hivatal bérjellegű kifizetéseinek számfejtését végző ügyintéző	mérlegképes könyvelő	40 %
Kontírozó könyvelő	mérlegképes könyvelő	40 %
Pénztárellenőr	Mérlegképes könyvelő	40 %

c. Munkaidő, ügyfélfogadás

A hivatal dolgozóinak munkarendje:

Hétfő: 8-18 óra

Kedd-csütörtök 8-16 óra

Péntek 8-14 óra.

(Az étkezéshez szükséges 30 perc munkaközi szünet munkaidőn belül biztosítható, amelyet az ügyfélfogadásban érintett kollégáknak 12-13 óra között kell igénybe venni.)

A hivatal ügyfélfogadási rendje:

Porta és recepció ( folyamatos porta és recepció szolgálat működik)

Hatósági Iroda, Városfejlesztési Iroda, Pénztár

Hétfő: 13-17.30 óra

Szerda 8-12 óra és 13-15.30 óra

Péntek 8-12 óra

Polgármester: szerdán 9 -12 óra

Főállású alpolgármester hétfő 13-17.30 óra

Társadalmi megbízatású alpolgármester csütörtök 14-16

Jegyző: szerdán 9-12 óra

Az ügyfélfogadás szünetelését a Jegyző rendelheti el a Polgármester egyidejű tájékoztatása és az ügyfelek értesítése mellett.

Az önkormányzat tisztségviselője az országgyűlési képviselőt, a települési képviselőt, a nemzetiségi önkormányzat képviselőit és az önkormányzat intézményének vezetőjét - előre egyeztetett időpontban, a téma megjelölésével - ügyfélfogadási időn kívül is köteles fogadni.

Munkaidőn kívül, illetve a heti szabad és pihenő napokon is el kell látni az alábbi szolgáltatásokat.

· házasságkötés,

· névadó ünnepség,

- polgári temetés

d. Munkaköri kötelezettségek ellátása

A köztisztviselő köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei szerint, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani.

A hivatalban folyó munkát a köztisztviselők időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére ki kell dolgozni a helyettesítés rendjét. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni.

A helyettesítéssel kapcsolatos általános rendelkezéseket a hivatal Közszolgálati szabályzata tartalmazza.

e. Kapcsolattartás rendje

A polgármester, alpolgármester, a jegyző, aljegyző, irodavezetők részvételével legalább havonta egy alkalommal – képviselőtestületi ülés előkészítéséhez kapcsolódóan – de egyébként szükség szerint értekezletet tart, meghatározza a munkavégzés fő irányait.

A polgármester, alpolgármester és a jegyző a hivatal dolgozói részére szükség szerint, de legalább félévenként munkaértekezletet tartanak.

Az irodák vezetői az ügyintézők ill. ügyviteli valamint fizikai dolgozók részére szükség szerint tartanak munkamegbeszélést.

III. A hivatal gazdálkodásával kapcsolatos előírások ^[8]

1 A Hivatal gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, vezetője a Jegyző, általános pénzügyi-gazdasági feladatait a Pénzügyi Iroda, a beruházással, fejlesztéssel és egyes működtetéssel kapcsolatos feladatokat a Városfejlesztési Iroda munkatársai, a vagyon használatával és hasznosításával kapcsolatos feladatokat továbbá munkaerő és bérgazdálkodással kapcsolatos feladatokat a Jegyzői Iroda előadói látják el.

A település üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat az önkormányzat egyrészt szerződéses formában, másrészt gazdasági társaságai által látja el. A hivatal gazdasági szervezete ellátja az önkormányzat és költségvetési szervei valamint a nemzetiségi önkormányzat feladatkörébe tartozó gazdálkodási feladatokat a munkamegosztási megállapodás alapján.

A Hivatal szervezeti felépítésére és az egyes szervezeti egységek által ellátott feladatokra tekintettel a Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezetét a Pénzügyi Iroda, a Városfejlesztési Iroda, a Hatósági Iroda valamint a Jegyzői iroda alkotják.

A gazdasági szervezet pénzügyi-gazdasági feladatai az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII. 31.) Korm. rendelet alapján az alábbiak:

- az éves költségvetés tervezése,
- az előirányzat felhasználás, módosítás, nyilvántartás

- pénzkezelés

- kötelezettségvállalási nyilvántartás,

- pénzellátás,
- könyvvezetés,

- beszámolási kötelezettség teljesítése,
- adatszolgáltatás.

2. A költségvetések tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos általános rendelkezéseket a Gazdasági Szervezet Ügyrendje, az esetleges különleges előírásokat, feltételeket a képviselőtestület által jóváhagyott költségvetési koncepció, illetve az éves költségvetési rendelet tartalmazza.

Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a Hivatal költségvetésében szereplő kiadási és bevételi előirányzatok vonatkozásában a kötelezettségvállalás és ellenjegyzésének, továbbá a kiadás teljesítésével, a bevétel beszedésével összefüggő szakmai teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás és ellenjegyzés rendjét a Hivatal gazdálkodási szabályzata tartalmazza.

IV. Belső ellenőrzés

A jegyző a Mötv. 119. § -ában foglaltak valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint belső kontrollrendszert működtet, amelynek részét képezi a belső ellenőrzés. A jegyző a belső ellenőrzési feladatokat külső szolgáltató útján látja el.

A belső ellenőrzés feladata:

A belső ellenőrzési vezető jogszabályban meghatározott feladatai az alábbiak szerint kerülnek megosztása a külső szolgáltató és a jegyző között:

- az ellenőrzés lezárását követően az ellenőrzési jelentést az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység számára megküldeni e rendelet 28. §-ának megfelelően;

- az éves ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentés 31. §-ban foglaltak szerinti összeállítása;

- a költségvetési szerv vezetőjét az éves ellenőrzési terv megvalósításáról, és az attól való eltérésekről tájékoztatni;

- a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése;

b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;

c) vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;

f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket;

g) elvégezni a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését;

h) a költségvetési szerven belül a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenységet ellátni.

a) külső szolgáltató feladata

b) jegyző feladatai:

- a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának irányítása;

- az ellenőrzések összehangolása;

V. Záró rendelkezések

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Képviselő-testület 90/2017. (VI.29.) számú Ö.H. határozatával hagyta jóvá.

5. függelék

Üllő Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának

a képviselő-testület és bizottságai elé benyújtandó előterjesztések tervezésének, elkészítésének rendjéről

Jelen Szabályzat Üllő Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának minden szervezeti egységére érvényes módon rögzíti , a képviselő-testületi és bizottsági döntések előkészítésének menetét, az előterjesztések tervezését, készítését, ellenőrzését, testület vagy bizottság elé terjesztését.

1. Az előterjesztések köre

1.1. Az előre tervezhető előterjesztések a képviselő-testület negyedéves Munkaterve alapján kerülnek napirendre.

A munkaterv tartalmazza

- az ülésnapok várható időpontját,

- a napirendek címét,

1.2. Az előterjesztések a testületi ülésig a munkatervben nem szereplő előterjesztésekkel bővülnek.

Munkatervben nem szereplő előterjesztés készülhet

- az egyes szervezeti egységhez közvetlenül érkezett információk (pl. ügyfél kérelme),

- vezetői értekezleten elhangzottak

- testületi döntés

- képviselői kezdeményezés

alapján.

1.3. Az év közben felmerülő előterjesztések ütemezését a polgármester egyetértésével a jegyző hagyja jóvá.

A előterjesztések kötelező tartalmi elemeinek meghatározását a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata, készítésük eljárási menetét jelen Szabályzat határozza meg.

2. Az egyes ülések napirendjeinek, előterjesztéseinek tervezése

2.1. Az elkészítendő előterjesztések egyeztetése céljából a hivatal vezetői valamint az érintett irodák ügyintézői egyeztető megbeszélést tartanak.

2.2. A megbeszélés eredményeként a Jegyzői Iroda munkatársa elkészíti a bizottsági majd a képviselőtestületi ülés meghívójának tervezetét, amelyet a kialakult munkamegosztási rendnek megfelelően a jegyző vagy az aljegyző hagy jóvá. (lsd.: 3.3. pont)

2.3. A tervezetről a bizottság referense vagy a jegyző által megbízott ügyintéző tájékoztatja a bizottság elnökét. A bizottság elnökének módosítási és kiegészítési javaslatát ismerteti a jegyzővel, majd jóváhagyást követően a meghívó tervezetben és azt feltölti a hivatal szerverén elhelyezett mappába. (H:\JKV\1. ELOTERJ\EREDETI\2020\Bizottság)

3. Az előterjesztés készítés folyamata

3.1. Az előterjesztést készítő vezető vagy ügyintéző felelős az előterjesztések határidőben történő leadásáért. A határidő egyedileg a jegyző vagy aljegyző (lsd. 3.3.pont) által kerül meghatározásra. Legkésőbbi időpontja általában az ülést megelőző 3. nap.

3.2. Az előkészítő munka során a szükséges adatok beszerzéséért, értékeléséért, a döntés előkészítő anyag összeállításáért, a napirendhez meghívottak értesítéséért az előterjesztést készítő vezető, ügyintéző a felelős. Az ő feladata az előterjesztés és mellékleteinek feltöltése a hivatal szerverén elhelyezett mappába.

3.3. A jegyző általában az Egészségügyi és Szociális Bizottság, a Köznevelési, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság, a Rendvédelmi és Ügyrendi Bizottság valamint Pénzügyi Bizottság feladatkörébe tartozó, míg az aljegyző a Városgazdálkodási Bizottság és a Környezetvédelmi Bizottság feladatkörébe tartozó témákban ellenőrzi az előterjesztés tartalmi és formai követelményeknek való megfelelőségét. Szükség esetén egyeztet a tárgy szerint illetékes tisztségviselővel (polgármester, alpolgármesterek), szervezeti egységek vezetőivel, intézmények és cégek vezetőivel. Hiba, hiányosság esetén egyeztet az előterjesztés készítőjével, aki az észrevételek alapján átdolgozza az előterjesztést.

Az átdolgozott előterjesztést újra ellenőrzésre kell bocsátani.

Az ellenőrzés tényét a jegyző/aljegyző a meghívó munkapéldányán jelzi és ezzel az anyag kiküldését engedélyezi.

Képviselőtestület elé kerülő előterjesztések kiküldését minden esetben a jegyző, távolléte esetén az aljegyző engedélyezi, aki az 1. melléklet szerinti előlapon jelzi, hogy az előterjesztés törvényes illetve feltünteti esetleges észrevételét.

3.4. Az ellenőrzött és kiküldésre engedélyezett bizottsági ill. testületi anyagok sokszorosítását és továbbítását (papír alapon vagy elektronikus úton) a Jegyzői iroda munkatársa végzi.

Feladata és felelőssége az anyagok SZMSZ-ben meghatározott személyek valamint – Képviselőtestületi ülés meghívója és előterjesztései esetén – az önkormányzat hivatalos honlapjának karbantartását végző megbízott részére történő eljuttatása.

3.5. Az előterjesztések egy példányát az ülésről jegyzőkönyvhöz kell lefűzni.

5. Hatálybalépés

Jelen Szabályzat 2020. január 2-án lép hatályba.

Előterjesztés

…………………………………………………………

Előterjesztő:

Előterjesztést készítette:

Véleményezésre megkapta:

Megtárgyalta:

Törvényességi véleményezésre bemutatva: Jegyző részére

Észrevétel:

Döntés: egyszerű többség

minősített többség

Ülés*: nyilvános

zárt

A 8/A. § (1) bekezdés 3. pontja az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

A 12. § (1) bekezdése az Üllő Város Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2021. (VII. 7.) önkormányzati rendelete 3. §-a szerint módosított szöveg.

A 13. § (4) bekezdése az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (III. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴

Az 56. § (2) bekezdés i) pontja az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

⁵

A 60. § (4) bekezdése az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

⁶

A 61. § az Üllő Város Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2021. (VII. 7.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

⁷

Az 1. melléklet az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (III. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.