Üllő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2011.(V.28.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 26- 2024. 12. 16Üllő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2011.(V.28.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Üllő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (1) bekezdésében, 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdésének a) d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, működésének részletes szabályairól a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
Az önkormányzat elnevezése, székhelye működési területe, szervei és jelképei
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Üllő Város Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 2225 Üllő, Templom tér 3.
(3) Az önkormányzat működési területe: Üllő Város közigazgatási területe
2. § Az önkormányzat képviselő-testületének szervei: polgármester, képviselő-testület bizottságai, polgármesteri hivatal, jegyző, és a társulás.
3. § (1) Üllő Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosság ellenőrzése mellett intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a városgazdasági és kulturális fejlődéséről, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
(2) A helyi érdekű közügyek szabályozását és egyéb hatáskörébe tartozó ügyek intézését az önkormányzati képviselőtestület ülésein vagy bizottsági üléseken a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény ( a továbbiakban: Mötv. ) Előírásai szerint, ezen szervezeti és működési szabályzatának megfelelően látja el.
4. § A népfelség elvének érvényre juttatása érdekében együttműködésre törekszik a városban tevékenykedő valamennyi politikai, társadalmi szervezettel, egyházakkal, valamint az állampolgárok önszerveződő közösségeivel.
5. § Az önkormányzat jelképei a város címere és zászlója. A jelképek leírását és használatának módját önkormányzati rendelet szabályozza.
Önkormányzati feladatok és hatáskörök
6. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényekben számára meghatározott kötelező feladat- és hatásköröket, valamint önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A képviselőtestület az önkormányzati feladatok ellátásáról az általa alapított intézmények, gazdasági társaságok, továbbá szolgáltatásvásárlás, feladat-ellátási szerződés és társulások útján gondoskodik.
(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatként:
a) gondoskodik a laborvizsgálati anyagok rendelőintézetben történő levételéről és monori rendelőintézetbe történő szállításáról
b) gondoskodik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatás
c) támogatja
ca) helyi tűzvédelmet és közbiztonságot,
cb) a civil szervezetek, egyesületek működését,
cc) a városi idegenforgalmi és kulturális rendezvényeket.
cd) a gyógytornát.
d) ellátja továbbá a mindenkori éves költségvetési rendeletében meghatározott, egyéb
önként vállalt feladatokat.
(3)1 Az önkormányzat alaptevékenysége kormányzati funkció szerinti megjelöléssel:
a) Általános közszolgáltatások
aa) 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
ab) 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
ac) 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
ad) 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenysége
ae) 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
af) 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
b) Közrend és közbiztonság - 031030 Közterület rendjének fenntartása
c) Gazdasági ügyek
ca) 041140 Területfejlesztés igazgatása
cb) 041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
cc) 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
cd) 045120 Út, autópálya építése
ce) 045130 Híd, alagút építése
cf) 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
d) Környezetvédelem
da) 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
db) 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
dc) 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
e) Lakásépítés és kommunális létesítmények
ea) 063020 Víztermelés,- kezelés,- ellátás
eb) 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
ec) 064010 Közvilágítás
ed) 066010 Zöldterület-kezelés
ee) 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
f) Egészségügy
fa) 072111 Háziorvosi alapellátás
fb)2
fc) 074011 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás
fd) 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
fe) 076010 Egészségügy igazgatása
ff) 076062 Település-egészségügyi feladatok
g) Szabadidő, sport, kultúra és vallás
ga) 081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
gb) 081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
gc) 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
gd) 082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)
ge) 082044 Könyvtári szolgáltatások
gf) 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
h) Oktatás
ha) 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
hb) 091250 Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok
hc) 092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
hd) 096015 Gyermekétkezetés köznevelési intézményben
he) 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
hf) 098022 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység működtetési feladatai
i) Szociális védelem
ia) 102050 Az időskorúak társadalmi integrációját célzó programok
ib) 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
ic) 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődésben, fogyatékosok nappali intézményében
id) 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
ie) 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
if) 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
ig) 107052 Házi segítségnyújtás
ih) 107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
7. § Az önkormányzat – az Üllő Város Önkormányzatának Képviselőtestülete és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestülete között az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. 27. § (2) bekezdése alapján megkötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint - biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működésének feltételeit.
7/A. § Az önkormányzati szervezeti struktúrának része a polgármester közvetlen irányítása alatt működő Közösségi Központ.
7/B. § Az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok a következők:
1. Üllői Sport és Szabadidő Korlátolt Felelősségű Társaság
2. Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság.
8. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, jegyzőre valamint bizottságára ruházza. Az átruházott hatásköröket és a hatáskör gyakorlóját a rendelet 1. melléklete valamintaz önkormányzati rendeletek tartalmazzák.
(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről – az önkormányzati hatósági ügyek kivételével – a polgármester, jegyző és az érintett bizottságok elnökei a testületi ülésen negyedévente írásban számolnak be.
8/A. § (1) Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre:
1. külsős bizottsági tagok
2. magasabb vezetői megbízással rendelkező intézményvezetők
3.3 Üllői Közösségi Színtér vezetője
4. többségi tulajdonban lévő önkormányzati gazdasági társaságok tisztségviselői (ügyvezető,
könyvvizsgáló, belső ellenőr, felügyelő bizottság elnöke, tagjai).
(2)4 A vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódó nyilvántartási, kezelési és őrzési feladatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója (polgármester), a közszolgálatban nem álló személyek esetében a Pénzügyi, Ügyrendi és Rendvédelmi Bizottság látja el, de az adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal személyzeti ügyintézője végzi.
A képviselőtestület működése
1. A képviselő-testület létszáma és ülései
9. § A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő. A képviselők névjegyzékét az 1.függelék tartalmazza.
10. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, illetve szükség esetén más helyi önkormányzattal együttes ülést tart.
(2)5 A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén pedig a Pénzügyi, Ügyrendi és Rendvédelmi Bizottság elnöke jogosult az ülés összehívására.
11. § (1) A Képviselőtestület a választást követő 15 napon belül tartja alakuló ülését, amelyet a polgármester hív össze.
(2)
(3) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről majd átadja a megbízóleveleket.
(4) A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.
12. § (1)6 A képviselő-testület rendes üléseit negyedévenként elfogadott munkaterv alapján, általában havonta – de évente legalább hat alkalommal – rendszerint csütörtöki napokon 17 órai kezdettel tartja.
(2) A képviselőtestület rendes ülést július 1 – augusztus 31 között egy alkalommal tart a halaszthatatlan ügyek megtárgyalására
(3) A képviselőtestület ülése nyilvános, amelyről – a képviselőtestület munkájának zavarása nélkül – hang, film, vagy videofelvétel szabadon készíthető. Vendégkamera azonban csak úgy helyezhető el, hogy az ne zavarja az önkormányzattal kötött szerződés alapján hivatalos felvételt készítő vállalkozót.
13. § (1) A polgármester munkatervtől eltérően - írásbeli indítványra - rendkívüli ülést is összehívhat.
(2) Rendkívüli képviselőtestületi ülés összehívását indítványozhatja:
a) polgármester,
b) bármely képviselő,
c) képviselőtestület bizottsága.
(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését a Mötv. 44. §.-ban meghatározott esetekben össze kell hívni.
(4)7 A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell benyújtani, amelyben meg kell jelölni az ülés összehívásának indokát. A polgármester, amennyiben a rendkívüli ülés összehívása a jogszabály alapján kötelező vagy egyébként az indítvány rendkívüli ülésen történő tárgyalását indokoltnak tartja, a benyújtástól számított 3 napon belül a rendkívüli ülést a benyújtástól számított 15 napon belüli időpontra hívja össze. Rendkívüli képviselőtestületi ülés előtt bizottsági előtárgyalás nem kötelező.
(5) Rendkívüli ülés napirendi pontja az indítványban megjelölt tárgykörökön kívül az interpelláció
(6) Halaszthatatlan esetben a polgármester a képviselő- testület rendkívüli ülését az erről szóló meghívó kézbesítését, illetőleg értesítés közlését követő naptól számított 2. napra is összehívhatja. Ebben az esetben a képviselőtestületi ülés rövid úton (telefonon) is összehívható. Halaszthatatlan esetnek minősül, hogy a Képviselőtestületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell és ennek elmaradása hátrányos helyzetbe hozza az önkormányzatot. Annak eldöntése, hogy az adott kérdés halaszthatatlan esetnek minősül-e, a polgármester hatáskörébe tartozik.
2. Munkaterv
14. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit munkaterv alapján tartja. A munkaterv elkészítéséről és képviselőtestület elé terjesztéséről - a testület következő negyedévi ülésnapjainak meghatározásával egyidejűleg - a polgármester gondoskodik. A munkaterv alapját a Képviselőtestület által elfogadott gazdasági program képezi.
(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) képviselőtestület tagjaitól,
b) a bizottságok nem képviselő tagjaitól,
c) a jegyzőtől és a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől,
d) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
e) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság(ok) ügyvezetőitől
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot tehetnek:
a) a választókerület országgyűlési képviselője
b) Monor Város Rendőrkapitánya illetve az Üllői Rendőrőrs Parancsnoka
c) Önkormányzati tulajdonú alapítványok
d) Önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött szervezetek
e) Településen működő társadalmi szervezetek
(4) A munkatervi javaslat leadásának határideje: minden negyedévet megelőző hónap 10. napja.
15. § A munkaterv tartalmazza az ülés ( közmeghallgatás) várható időpontját valamint a napirendeket.
16. § (1) A polgármester által előterjesztett munkatervi javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) Az előterjesztéskor a testületet írásban tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett javaslatokról, a mellőzés indokaival.
(3)
17. § A Képviselőtestület munkatervben nem szereplő napirendet is tárgyalhat. Az erre irányuló kezdeményezést a testületi ülést megelőző 15. napig el kell juttatni a polgármesteri hivatalba. Amennyiben több képviselő nyújt be indítványt, a kezdeményezésnek tartalmaznia kell valamennyi képviselő aláírását.
3. A Képviselőtestület ülésének összehívása
18. § (1) A képviselő-testület tagjait a polgármester az ülés helyének, időpontjának, a napirend tárgyának előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval hívja össze.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket – a (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt legkésőbb az ülést megelőző 3. napon megkapják. A kiküldés elektronikus úton történik. Erre irányuló külön igény esetén legkésőbb a következő napon papír alapon is átvehető.
(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, az önkormányzat honlapján való megjelentetésével tájékoztatni kell. A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját,
b) a napirend előtt a lejárt határidejű határozatokról és a két ülésszak között tett intézkedésekről szóló jelentést,
c) javasolt napirendeket,
d) meghívottak neveit.
Legkésőbb az ülés napján megismerhetővé kell tenni a város honlapján a napirenden lévő előterjesztéseket (mellékletek nélkül).
(4) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) a képviselőket
b) az alpolgármestereket
c) a jegyzőt és az aljegyzőt
d) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit
e) a bizottság nem képviselő tagjait
f) az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit
g) a nemzetiségi önkormányzat elnökét
h) a napirend által érintetteket
i) a választókerület országgyűlési képviselőjét
j) a sajtó tájékoztatásra igényt tartó képviselőit, akik ezt írásban jelezték
k) az Üllőn székhellyel illetve telephellyel rendelkező civilszervezet törvényes képviselőjét a civilszervezet létesítő okiratban meghatározott célja illetve fő tevékenysége körébe tartozó napirendi pont tekintetében.
l) akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.
(5) A (4) bekezdés k) pontjában meghatározott személyt a civilszervezet létesítő okiratban meghatározott fő tevékenysége körébe tartozó napirendi pont tekintetében illeti meg tanácskozási jog.
(6) Lehetőség szerint a meghívóval együtt az írásos előterjesztéseket, a polgármester napirend előtti írásos jelentéseit is kézbesíteni kell a (4) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározottaknak. A (4) bekezdés e)-k) pontjaiban meghatározottak előterjesztést csak ahhoz a napirendhez kapnak, amelynek előkészítésében közreműködnek ill. amelyben érintettek.
(7) Amennyiben az előterjesztés elkészítéséhez bizottság által meghatározott feladatok végrehajtása, további adatok beszerzése, tényállás tisztázása szükséges a polgármester engedélyezheti az előterjesztés későbbi, de legkésőbb az ülést megelőző napig történő kiküldését.
(8) A meghívót és az írásos előterjesztéseket a Varga Gyula Városi Könyvtár részére is meg kell küldeni.
19. § (1) Az írásos előterjesztés fő részei és tartalmi minimumkövetelményei:
a) Előlap, amely tartalmazza:
aa) az előterjesztés tárgyát
ab) az előterjesztő megnevezését
ac) az előterjesztés készítőjének nevét
ad) az előterjesztést véleményezők körét
ae) az előterjesztést tárgyaló bizottságok megnevezést
af) jegyző törvényességi véleményét
b) Ügyismertetés, amely tartalmazza
ba) a tárgykör valósághű bemutatását,
bb) annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen milyen döntés született
bc) a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, azok magyarázatát
bd) döntési lehetőségeket és azok következményeit, esetleges pénzügyi kihatásait
be) bizottságok véleményét, javaslatát
c) Határozati javaslat – beszámolók tájékoztatók kivételével – amely tartalmazza
ca) a képviselőtestület döntésére vonatkozó világosan, egyértelműen megfogalmazott javaslatot, javaslatokat (alternatívák)
cb) a végrehajtásért felelős szerv, illetőleg személy megnevezése
cc) reális végrehajtási határidő megjelölését
(2) Az előterjesztés legfontosabb formai követelményei:
a) az előterjesztés lehetőleg ne haladja meg az 5 oldalt
b) az előterjesztéshez kapcsolódó anyagok – szerződéstervezetek, koncepciók, térképek, hatósági igazolások stb. - mellékletként kerüljenek csatolásra
c) amennyiben az előterjesztést valamilyen létező dokumentum módosítására irányul (koncepció, szerződés, egyéb megállapodások stb) az szintén kerüljön csatolásra
(3) Az előterjesztések készítésének eljárási menetét tartalmazó szabályzat a rendelet 5. számú függelékét képezi.
Egyszerűsített előterjesztés és sürgősségi indítvány
20. § (1) A képviselőtestület napirendjére csak a szakbizottságok előtárgyalását követően vehető fel előterjesztés.
(2)
21. § Előterjesztő lehet:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) bármelyik képviselő,
d) a jegyző,
e) az aljegyző,
f) önkormányzati fenntartású intézmény vezetője
g) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezetője,
h) a nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIV. tv-ben meghatározott tárgykörökben
i) a konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések (beszámolók, tájékoztatók) vonatkozásában: polgármester által felkért személyek
4. A polgármester testületi üléssel kapcsolatos jogköre és feladatai
22. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén az ülés elnöki teendőit az alpolgármester látja el.
(3) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha személyére vonatkozóan a Mötv. 49. §. (1) bekezdésében meghatározott kizárási ok merül fel.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben megjelöltek egyidejű tartós akadályoztatása esetén az ülés összehívásáról, vezetéséről a Rendvédelmi és Ügyrendi Bizottság elnöke gondoskodik.
(5) A képviselő döntéshozatalból való kizárására az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(6) Az ülés elnöke figyelmezteti azt a képviselőt, aki az Mötv. 49. §-ában meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.
(7) Amennyiben ugyanazzal a képviselővel szemben egy cikluson belül két figyelmeztetésre is sor kerül, a képviselő tiszteletdíjából egy havi tiszteletdíj összege kerülhet levonásra.
23. § (1) Az ülés vezetésének főbb mozzanatai:
a) határozatképesség megállapítása
b) a folyamatos és lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés, két ülésszak között tett intézkedésekről szóló beszámoló
c) napirendek meghatározása
d) napirendek tárgyalása, napirendi pontonként a vita vezetése, lezárása, összefoglalása és döntéshozatal (határozat hozatal, rendeletalkotás)
(2) A polgármester (ülést levezető) az ülés megnyitása után megállapítja a határozatképességet, számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollevőket. A határozatképességet az ülés teljes időtartama alatt figyelni kell.
(3)8 A képviselő akadályoztatását legkésőbb az ülés napján 12 óráig a titkarsag@ullo.hu e-mail címen köteles bejelenteni. E kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő tárgyhavi tiszteletdíja 40 %-kal csökkentésre kerül, feltéve, hogy a (6) bekezdésben meghatározott szankció nem kerül alkalmazásra.
(4) A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül, ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.
(5) Határozatképtelenség miatt elmaradt, ismételten kitűzött képviselőtestületi ülés napirendjei megváltozhatnak.
(6)9 Amennyiben a képviselő a képviselőtestület és a részvételével működő bizottság adott negyedévi üléseinek több mint 30 %-án nem vesz rész, a negyedév utolsó hónapjára járó tiszteletdíja megvonásra kerül. E bekezdés alkalmazása során a képviselő orvos által igazolt betegség miatti távollétét figyelmen kívül kell hagyni. Az igazolást legkésőbb a negyedév utolsó munkanapjáig el kell juttatni a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodája munkatársának.
24. § (1) A polgármester napirend előtt írásban tesz jelentést
a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
b) a képviselő-testület két ülése között történt fontosabb eseményekről és tett intézkedésekről.
(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározottak elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt.
25. § (1) Rendkívüli ügyben napirend előtt bármely képviselő kérhet engedélyt a felszólalásra. Ha a polgármester (ülést levezető) megtagadja az engedélyt, annak megadásáról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel foglal állást.
(2) A napirend előtti felszólalás joga a képviselőt maximum 5 perc időtartamra illeti meg.
(3) A napirend előtti felszólalásnál vitának helye nincs.
26. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester a munkatervnek megfelelően tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A polgármester a napirendi javaslat előterjesztésekor indokolja, ha a javaslat a munkatervtől eltér.
(2) A napirendi javaslatba fel kell venni minden olyan előterjesztés, amely megfelel a Szervezeti és Működési Szabályzat által előírt formai követelményeknek. A polgármester azonban esetenként engedélyt adhat az SZMSZ írásos előterjesztést szabályozó főbb tartalmi és formai követelményeitől való eltérésre
(3) Előzetesen kitűzött napirendi pontokat a képviselőtestület csak írásos előterjesztés alapján tárgyal meg.
(4) Az ülés napirendi tervezetét a polgármester (ülést levezető) terjeszti elő. Ismerteti a napirendi pontokat, ezek előadóit, az előzetesen meghívott és bejelentett szakértőket
(5) A napirend tervezetéről, illetve azok sorrendjéről a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt
27. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét – lehetőség szerint – az alábbiak szerint kell meghatározni:
1. személyi kérdések
2. önkormányzati rendelet alkotása
3. minősített többséget igénylő egyéb ügyek
4. határozati javaslatot tartalmazó döntést igénylő ügyek
5. konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések (beszámolók, tájékoztatók)
6. egyebek
7. interpellációk
8. kérdések
(2) Az egyes napirendekhez szakértők, egyéb meghívottak jelenléte esetén a polgármester az (1) bekezdésben meghatározott 1-5 pontokban foglalt sorrendtől az ülés összehívásakor eltérhet, továbbá az ülésen is jogosult a napirendek tárgyalási sorrendjének megváltoztatására.
(3) A képviselő-testület üléseit legkésőbb 22.00 órakor befejezi. Az ülésről szóló meghívóban jelezni kell, hogy amennyiben a képviselő-testület által megállapított napirendek megtárgyalása 22.00 órakor nem fejeződik be, a képviselő-testület mikor folytatja az ülést. Az ülés folyamán bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az ülés 22.00 óra után az ülésnapon történő közvetlen továbbfolytatásáról.
(4) Tanácskozási szünetet a képviselőtestület bármely tagja kezdeményezhet, erről a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel foglal állást.
28. § A vitát megelőzően a képviselők és a napirendhez tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz.
29. § (1) A napirendi pont tárgyalásánál a képviselők 2 perc időtartamban szólalhatnak fel.
(2) A nem képviselő bizottsági tagok kérdésfeltételi és hozzászólási joga az őket érintő bizottság ügykörében megegyezik a képviselőkével.
(3) A 20. § (4) bekezdésben felsorolt tanácskozási joggal meghívottak egy napirend során egyszer és legfeljebb 5 perc időtartamig szólhatnak hozzá.
30. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a napirendben érintett hivatali dolgozó és az előterjesztő időkorlátozás nélkül és több alkalommal is hozzászólhat.
(2) A napirend előterjesztőjét megilleti a zárszó joga is.
31. § (1) A polgármester napirendenként megnyitja, irányítja, összefoglalja és lezárja a vitát.
(2) A vita során a polgármester ( ülést levezető) határozza meg a hozzászólások sorrendjét. Ismételt felszólalásra csak indokolt esetben adhat engedélyt a polgármester ( ülést levezető), melyet 2 percre korlátozhat. Bármikor felszólalhatnak azok, akik személyes megtámadásra felelni óhajtanak vagy ügyrendi kérdésekben tanácskozási szabályokra óhajtanak hivatkozni.
(3)
(4) A polgármester (ülést levezető) összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. Gondoskodik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.
(5) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának korlátozására a polgármester (ülést levezető) vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet, amely felett a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel foglal állást.
(6) Ha hozzászólásra nincs több jelentkező, a polgármester (ülést levezető) a vitát berekeszti, zárszó megilleti a napirendi pont előterjesztőjét és az indítványt megfogalmazókat, valamint az ellenjavaslatot előterjesztőket, ebben a sorrendben. A zárszó maximális időtartama 1 perc.
(7) A polgármester (ülést levezető) feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek keretében jogában áll:
32. § A települési képviselő, polgármester, a képviselőtestület bizottságai az „egyebek” napirend tárgyalása során, napirenden nem szereplő kisebb súlyú ügyben nyújthatnak be képviselőtestületi döntést igénylő előterjesztést. Az egyebek napirendi pont tárgyalásának feltétele a felvetés rövid leírása és a döntési javaslat írásba foglalása, amelyet legkésőbb az ülést megelőző napig el kell juttatni a polgármesteri hivatalba, a képviselőknek pedig a testületi ülés kezdetéig kell megkapniuk. A képviselőtestület a napirend elfogadásával egyidőben dönt ezen témák megtárgyalásáról.
33. § (1) A beszámolók, tájékoztatók előterjesztőihez a képviselők kérdéseket intézhetnek. Elfogadásukról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt.
(2) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a polgármester javaslata alapján vizsgálat céljából kiadja a tárgy szerint érintett bizottságnak, a polgármesternek, illetve az erre létrehozott ideiglenes bizottságnak.
34. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz, és az aljegyzőhöz önkormányzati ügyekben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet.
(2) Az interpellációt legkésőbb az ülés előtt 2 munkanappal kell a polgármesternek írásban benyújtani.
(3) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekintetni.
(4) Az interpellálót az írásbeli bejelentési kötelezettség mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, mely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A képviselők az interpellációkat a 27. §. (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendnek megfelelően adják elő.
(5) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni. Az interpellációra adott válasz után - az írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.
(6) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a polgármester javaslata alapján vizsgálat céljából kiadja a tárgy szerint érintett bizottságnak, a polgármesternek, illetve az erre létrehozott ideiglenes bizottságnak.
(7) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági, illetve polgármesteri jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz.
35. § (1) A képviselő a képviselőtestület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhet. A kérdésnek csak egy címzettje lehet. A képviselői kérdés akkor is előadható, ha a kérdezett nincs jelen az ülésteremben.
(2) A kérdéseket a képviselőtestületi ülés napját három munkanappal megelőzően 12.00 óráig a polgármesternél kell írásban benyújtani.
(3) A kérdéseket a benyújtás sorrendjében tárgyalja a képviselő-testület. A kérdések tárgyalására 20 perc áll rendelkezésre. Annak a kérdésnek az esetében, amelynél ezen idő leteltekor a kérdés feltevője már megkezdte kérdésének szóbeli előterjesztését, le kell folytatni a (4)-(7) bekezdés szerinti eljárást.
(4) A kérdezés joga a képviselőket nyilvános ülésen, az interpellációt követő napirend tárgyalása során illeti meg. Ha a kérdést feltevő képviselő nincs jelen az ülésteremben, a kérdést a következő ülésre kell halasztani.
(5) A kérdés feltevőjét az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 3 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A benyújtott írásbeli kérdéstől, annak szóbeli ismertetésekor eltérni nem lehet.
(6) A kérdésre az ülésen szóban vagy legkésőbb 30 napon belül kell írásbeli választ adni. Az ülésen a címzett más tanácskozási joggal rendelkezőt, meghívott szakértőt és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjét is felkérheti a válasz kiegészítésére. A válasz elfogadásáról a kérdés feltevője nem nyilatkozik, a képviselőtestület pedig nem dönt.
(7) A képviselői kérdés tárgyalása során nincs helye vitának.
5.A képviselőtestület döntései
Határozat
36. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után határozatot hoz vagy rendeletet alkot.
(2) Határozathozatal előtt az előterjesztő és a tárgy szerint érintett bizottság elnöke felszólalhat.
(3) A szavazás előtt a jegyző törvényességi kérdésben - észrevételt tesz.
(4) Az ülés elnöke napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a testület.
(5) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a jegyző a határozat-tervezethez és rendelet-tervezethez szóbeli és írásbeli módosító javaslatot tehet. Az írásbeli módosító javaslatot a képviselő-testületi ülést megelőző nap munkaidő végéig a jegyzőhöz, azt követően a polgármesterhez kell benyújtani. Az írásban beadott módosító javaslat jogszabályszerűségét a jegyző megvizsgálja és tájékoztatja a képviselőtestületet törvényességi észrevételéről.
(6) A képviselőtestületi ülésen az előterjesztés napirendi pontja tárgyalásának megkezdésétől a vita lezárásáig terjeszthető elő az előterjesztés érdemi részét nem befolyásoló szóbeli módosító javaslat. A módosító javaslatot indokolni kell.
37. § (1) A határozati javaslat egyszerű szótöbbséggel történő elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2) Minősített többség – a megválasztott képviselők létszámának több mint fele – szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon túl az alábbi ügyek eldöntéséhez:
a) gazdasági program elfogadása,
b) kötvénykibocsátás,
c) a polgármester törvénysértés miatti jogi felelőssége megállapításának kezdeményezése,
d) megbízatásának lejárta előtt a képviselő-testület önmaga feloszlatását név szerinti szavazással kimondó döntése,
e) sürgősségi indítvány soron kívüli tárgyalása
f) népszavazásra irányuló kezdeményezések tárgyában
g) kitüntetések adományozása
(3) A szavazás nyílt, vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(4) A képviselő- testület az ülés jegyzőkönyvében történő rögzítéssel, egyszerű többséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
a) az ügyrendi kérdésekről,
b) a beszámolókról, tájékoztatókról,
c) a módosító javaslatokról,
d) a név szerinti szavazásról és
e) napirendek tárgyalási sorrend esetleges, indokolt esetben történő megváltoztatásáról.
38. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.
(2) A polgármesternek (levezető elnök) a szavazás előtt a határozati javaslatot pontosan ismertetnie kell úgy, hogy arra egyértelmű igennel vagy nemmel lehessen válaszolni.
(3) Szavazni először az „igen”, majd a „nem” szavazatokra, végül a tartózkodásra vonatkozó kérdésre adandó válaszként lehet.
(4) A nyílt szavazás történhet
a) kézfelemeléssel,
b) név szerinti akaratnyilvánítással,
c) géppel.
(5) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni. A szavazás eredményét a polgármester (ülést levezető) állapítja meg.
(6) Ha a nagyszámú tartózkodás miatt a szavazatok száma nem éri el a szükséges mértéket, a határozati javaslat elutasításra kerül. Ebben az esetben az előterjesztő javaslatára a vita tovább folytatható, vagy a következő ülésen újra tárgyalható.
(7) Választás, kinevezés, illetve kitüntetési ügy tárgyalásánál, - amennyiben az első szavazás eredményeként egyik jelölt sem kapja meg a minősített többségű igen szavazatot – a második fordulóban csak a két legtöbb igen szavazatot szerzett jelölt vesz részt.
39. § (1) Név szerinti szavazásra az ülés levezetője továbbá a képviselő-testület legalább két tagja tehet javaslatot. Az ülés levezőjének javaslatáról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a név szerinti szavazást a képviselőtestület legalább két tagja javasolja, kötelező a név szerinti szavazás elrendelése.
(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ülési sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.
(3) Névszerinti szavazásnál a polgármester (ülés levezető) utoljára szavaz.
(4) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
40. § (1) A képviselőtestület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben – egyszerű szótöbbséggel – titkos szavazást rendelhet el.
(2) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:
a) az ülés elnöke,
b) bármely képviselő,
c) jegyző.
(3) A szavazás szavazógép használattal, üzemzavar esetén borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(4)10 Titkos szavazásnál – amennyiben nem szavazógép alkalmazására kerül sor – a Pénzügyi, Ügyrendi és Rendvédelmi bizottság képviselő tagjai, mint szavazatszámláló bizottság járnak el.
(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát, a szavazásról jegyzőkönyvet készít majd jelentést tesz a Képviselőtestületnek.
(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) kezdetét és végét,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás során tett megállapításait és hozott határozatokat,
f) a szavazás eredményét.
g) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyv vezetőjének aláírását
Rendelet
41. § (1) A képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Rendelet megalkotása céljából előterjesztést
a) az önkormányzat költségvetése, valamint az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata tárgyában a polgármester,
b) egyéb esetben a jegyző nyújthat be.
(3) Rendeletalkotást kezdeményezhet
a) a polgármester
b) a jegyző
c) az alpolgármester
d) a képviselőtestület bizottsága
e) a képviselő
f) az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője
g) a képviselő-testület irányítása alatt álló költségvetési szerv vezetője, valamint
h) a nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(4) A rendeletalkotás iránti kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki haladéktalanul továbbítja azt a jegyzőnek.
(5) A rendelettervezetet a kezdeményezés alapján – a polgármester által meghatározott határidőre -, illetve kezdeményezés hiányában a saját döntése alapján a jegyző készíti elő.
(6) A rendelettervezetet a jogosult az előkészítéshez szükséges ráfordításokat figyelembe véve a lehető legkorábbi képviselőtestületi ülésre előterjeszti.
42. §
43. § (1) A képviselő-testület a rendeletalkotásra irányuló szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet tervezet egészéről dönt.
(2) Ha a rendelet tervezet ugyanazon részéhez több módosító javaslat érkezett, akkor a szavazás során a módosítások benyújtásának sorrendjében kell szavazni.
44. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(3) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni a döntést követő 8 napon belül. A kihirdetés napja a hirdetmény kifüggesztésének napja.
6. A jegyzőkönyv
45. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét
b) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat
c) a határozathozatal módját
d) szükség esetén a polgármester intézkedéseit
e) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket
f) az ülés bezárásának idejét.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik:
a) meghívó,
b) írásos előterjesztések, interpellációk, ha írásban nyújtották be,
c) jelenléti ív,
d) titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,
e) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevétele,
f) név szerinti szavazásról készült névsor
(4) A polgármesteri hivatal az ülések hanganyagát CD lemezre rögzíti. Az adathordozón fel kell tüntetni a „KT” megjelölés mellett az ülés időpontját év/hónap/nap megjelöléssel.
(5) A képviselő-testületi ülésekről készített írott és hanganyagok tárolásával kapcsolatos feladatokat a jegyző a Jegyzői Iroda közreműködésével látja el. A Képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvek és hanganyagok nem selejtezhetők.
46. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § (1) bekezdése értelmében a jegyzőkönyv közokiratnak minősül. A jegyző biztosítja a R. 45. § (3) bekezdésében részletezett tartalmú jegyzőkönyv és a hozzátartozó mellékletek egymástól való elválaszthatatlanságát azok zsinórral történő átfűzésével, oldalaik folyamatos sorszámozásával és az iratanyag gerincén az önkormányzat bélyegzőjével ellátott záró cédulával.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Pest Megyei Kormányhivatalnak.
47. § (1) A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek a jegyzőkönyveibe, a polgármesteri hivatal erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási időben.
(2) A képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyv egy példányát a Varga Gyula Városi Könyvtárnak 15 napon belül meg kell küldeni, illetve Üllő város honlapján meg kell jelentetni.
(3) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait az önkormányzat hivatalos honlapján és a Vargha Gyula Városi Könyvtárban el kell helyezni.
(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület titkos iratként kezeli.
8. A rendeletek és határozatok nyilvántartása
48. § (1) Az önkormányzati rendeleteket és a képviselő-testületi határozatokat külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos, évszámmal, hónappal, nappal és – a határozatok tekintetében - Kt jelzéssel kell ellátni.
(2) A rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
49. § (1) A rendeletek nyilvántartása tartalmazza:
a) a rendeletek tárgyát és számát,
b) megalkotásának időpontját,
c) hatályba lépés időpontját,
d) az esetleges későbbi módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát és a változás időpontját.
(2) A határozatok nyilvántartása tartalmazza:
a) az előterjesztő szerv megnevezését,
b) az előterjesztés tárgyát és jellegét,
c) a határozat számát és meghozatalának időpontját,
d) a határozat tartalmára vonatkozó utalást,
e) a végrehajtásért felelős szerveket,
f) a végrehajtás határidejét,
g) utalást arra, hogy a végrehajtásról jelentéstételi kötelezettség terheli a felelőst,
h) a végrehajtásról adott jelentés sorsát.
A Képviselőtestület bizottságai és a tisztségviselők
1. Bizottságok
50. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére illetve a döntések végrehajtásának ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.
(2) A képviselő-testület a bizottságokat döntési jogkörrel is felruházhatja.
(3) A képviselő-testület általa bizottságokra átruházott hatósági hatásköröket külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(4) A bizottságok működési szabályait a jogszabályok keretei között és e rendeletben foglaltaknak megfelelően saját maguk határozzák meg.
51. § (1) A bizottságok tagjainak többsége települési képviselő.
(2) Bármelyik képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.
(3) A 18. § (4) bekezdés e)-l) pontjaiban meghatározottak a működési területüket közvetlenül érintő napirendek tárgyalása során tanácskozási joggal részt vehetnek a bizottságok ülésein is.
(4) A bizottság tagjaira javaslatot tehet:
a) a polgármester
b) bármely képviselő.
(5)
52. § (1) A bizottság tagjaira javaslatokat a képviselőtestület tagjai, valamint egyéb szakmai vagy állampolgári csoportok, pártok, szervezetek képviselői is tehetnek.
(2)11 A bizottságok tagjainak, elnökeinek a megválasztása kétfordulós. Előbb a bizottsági tagok megválasztására, majd pedig a képviselőtestületi tag bizottsági tagok közül külön szavazással az elnök megválasztására kerül sor. Bizottsági taggá és bizottság elnökévé való választáshoz egyaránt minősített többség szükséges.
(3) A bizottsági tagok számára a bizottsági üléseken kötelező a megjelenés. Ha a bizottság valamely tagja az ülésről tartósan (6 hónap) távol marad, távolmaradását nem igazolja, úgy az elnök előterjesztésére bizottsági tagságáról lemondottnak tekintendő és helyét a képviselőtestület mással tölti be.
53. § (1) A bizottság üléseit az elnök az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal előbb hívja össze. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ülését a bizottsági elnök által megbízott bizottsági tag hívja össze és vezeti.
(2) A bizottság tagjai számára az ülésre – a (3) bekezdésben leírt kivétellel- meghívót kell küldeni. A képviselő- testület tagjait és a meghívottakat a bizottsági ülések helyéről és időpontjáról értesíteni kell.
(3) Halaszthatatlan esetben az elnök a bizottság ülését rövid úton, értesítéssel is összehívhatja legkésőbb az értesítés közlését követő napra a napirend megjelölésével
(4) Az elnök köteles összehívnia bizottságot:
54. § (1) A képviselőtestület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a)14 Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság (5 fő)
b) Környezetvédelmi Bizottság (5 fő)
c)15 Köznevelési és Sport Bizottság (5 fő)
d)16 Pénzügyi, Ügyrendi és Rendvédelmi Bizottság(7 fő)
e)17
f) Városgazdálkodási Bizottság (7 fő)
(2)
(3) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.
55. § (1) A bizottságok feladatai általában:
a) előkészítik a képviselő-testület döntéseit,
b) ellenőrzik a döntések végrehajtását.
c) előterjesztéseket készítenek és nyújtanak be a testület elé, valamint állást foglalnak egyes előterjesztésekkel kapcsolatban,
d) a tevékenységi körükben közreműködőknek a testvérvárosi kapcsolatok továbbfejlesztésében,
e) működési területükön ellenőrizhetik a polgármesteri hivatal tevékenységét,
(2) A bizottságok feladat és hatáskörét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
2.Polgármester, alpolgármester
56. § (1) A polgármester feladatát főállásban látja el.
(2) Az Mötv. 67. §.-ában foglaltakon túl a polgármesternek az önkormányzat munkájával összefüggő feladatai:
a) A képviselőtestület demokratikus működésének és széleskörű nyilvánosságának biztosítása
b) A települési képviselők, bizottságok (annak elnökeinek) munkájának támogatása
c) Együttműködés a társadalmi szervezetekkel, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel
d) A Polgármesteri Hivatal irányítás
e) Képviselőtestület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése
f) A képviselőtestületet tájékoztatása a két ülésszak között történt eseményekről, fontosabb intézkedésekről
g) A képviselőtestület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása
h) A képviselőtestület tájékoztatása szabadságolási ütemtervéről
i)18 a munkáltatói jogkör gyakorlása az Üllői Közösségi Színtér vezetője és alkalmazottai felett.
(3)19 A polgármester minden hét szerdáján - előzetes időpontegyeztetéssel - 9-12 óra között fogadóórát tart, melyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.
(4)20 Polgármester bérét a Képviselőtestület állapítja meg.
(5) Polgármester jutalmazására bármelyik képviselőtestületi tag javaslatot tehet, erről egyszerű szótöbbséggel határoz a képviselőtestület.
57. § (1)21 A képviselőtestület – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére – egy, a képviselőtestület tagjai közül választott főállású és egy nem képviselő-testület tag társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A társadalmi megbízatású alpolgármester heti 30 órában látja el feladatait.
(2)
(3) (3) A polgármester határozza meg az alpolgármesterek által ellátandó feladatköröket. A polgármester az alpolgármesterek feladatmegosztásáról tájékoztatást ad a képviselő-testületnek.
(4)22 A főállású alpolgármester minden szerdán előzetes időpont egyeztetéssel 9-12 óra között fogadóórát tart. A társadalmi megbízatású alpolgármester fogadóórát nem tart.
3. Jegyző, Aljegyző
58. § (1) A Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túl a jegyzőnek az önkormányzat munkájával összefüggő egyes feladatai:
a)
b) A polgármester irányításával előkészíti a képviselőtestület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket
c) Jogi felvilágosító munka, valamint az államigazgatási tevékenység egyszerűsítése érdekében kifejtendő tevékenység
d) Gondoskodik az önkormányzati rendeletek, határozatok megismertetéséről és végrehajtásáról
e) Elősegíti a bizottságok tevékenységét.
(2) A hivatali szervezet eredményes működésével kapcsolatban gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről, a feladatok elvégzésének következetes számonkéréséről.
59. §23 (1) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a polgármester által kijelölt, jegyzői képesítéssel rendelkező hivatali köztisztviselő látja el.
A képviselőtestület hivatala
1. Szervezeti felépítése
60. § (1) A képviselőtestület hivatalának megnevezése: Üllői Polgármesteri Hivatal.
(2) A Hivatala feladatait a szükséges munkamegosztás céljából az alábbi szervezeti egységekben látja el:
a) Jegyzői Iroda
b) Hatósági Iroda
c) Pénzügyi Iroda
d) Városfejlesztési Iroda.
(3) Az irodák, mint belső szervezeti egységek, jogi személyiséggel nem rendelkeznek.
(4)24 A Városfejlesztési, a Pénzügyi és a Hatósági Iroda élén - osztályvezetői jogállású - irodavezetők állnak. A Jegyzői iroda vezetését az aljegyző látja el.
(5) Az irodavezetők helyettesítésére a jegyző – munkáltatói jogkörében – irodavezető-helyetteseket bízhat meg. Az irodavezető tartós távolléte esetén – amennyiben irodavezető-helyettes nincs megbízva – a szervezeti egységet a jegyző közvetlenül irányítja.
2. Munkarendje és ügyfélfogadási rendje
61. §25 (1) A hivatal dolgozóinak munkarendje:
a) Hétfő 8-18 óra
b) Kedd-Csütörtök 8-16 óra
c) Péntek 8-14 óra
Az étkezéshez szükséges 30 perc munkaközi szünet munkaidőn belül biztosítható, amelyet az ügyfélfogadásban érintett kollégáknak 12-13 óra között kell igénybe venni.
(2) A hivatal ügyfélfogadási rendje:
a) Recepció: hivatali munkaidőben folyamatosan működik Hétköznapokon reggel 5 órától a munkaidő kezdetéig, a munkaidő végétől 22 óráig; szombaton 6-22 között, vasárnap és munkaszüneti napokon 8-22 óra között a portaszolgálat tart ügyeletet.
b) Hatósági Iroda, Városfejlesztési Iroda, Pénztár:
ba) Hétfő 13-17.30 óra között
bb) Szerda 8-12 óra és 13-15.30 óra között
bc) Péntek 8-12 óra között
c) Jegyző: szerda 9-12 óra között
(3) Az ügyfélfogadás szünetelését a jegyző rendelheti el a Polgármester egyidjű tájékoztatása és az ügyfelek értesítése mellett.
(4) Az önkormányzat tisztségviselője a települési képviselőt és az önkormányzat intézményének vezetőjét - előre egyeztetett időpontban, a téma megjelölésével - ügyfélfogadási időn kívül is köteles fogadni.
(5) Munkaidőn kívűl, illetve a heti szabad és pihenő napokon is el kell látni az alábbi szolgáltatásokat:
a) házasságkötés,
b) névadó ünnepség,
c) polgári temetés.
(6) A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatát a rendelet 4. függeléke tartalmazza.
Az önkormányzat költségvetése, vagyona
Az önkormányzat költségvetése
62. § (1) A képviselőtestület törvényben meghatározott módon évente meghatározza költségvetését.
(2) A költségvetést az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv., a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, az éves költségvetési törvény, valamint egyéb jogszabályok rendelkezései, továbbá a költségvetési koncepció alapján kell összeállítani.
63. § A költségvetési koncepció megalkotásának folyamata:
a) A polgármester a koncepció tervezetéről kikéri a szakbizottságok –feladatkörüket érintő – véleményét, amelyet csatol a koncepció-tervezethez
b) A Pénzügyi Bizottság ezt követően alkot véleményt a teljes tervezetről
c) A bizottságok véleményével együtt a koncepciót a képviselőtestület megtárgyalja és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól, a források figyelembe vételével rangsorolja a feladatokat.
64. § (1) Az adott év költségvetés-készítési ütemtervét Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény megjelenése után kell összeállítani.
(2) A költségvetési rendelet megalkotása egyfordulós. A rendelet tervezetét valamennyi bizottság megtárgyalja.
(3) A bizottságok javaslatai szerint átdolgozott költségvetési előirányzatot a polgármester a képviselőtestület elé terjeszti, aki megalkotja rendeletét.
65. § (1) Az önkormányzat nevében a polgármester (alpolgármester) a költségvetési rendeletben megállapított kerete erejéig vállalhat kötelezettséget, illetve írhat alá szerződést az éves tervben nem szereplő rendkívüli feladatok végrehajtására, erről a képviselőtestületet utólag tájékoztatja.
(2) A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott (módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet.
(3) A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a Pénzügyi Irodavezető vagy a Jegyző által – a polgármesteri hivatal szabályzatában – felhatalmazott személy jogosult
(4) Az utalványt a jegyző vagy az általa – a polgármesteri hivatal ügyrendjében –felhatalmazott személy ellenjegyzi.
66. § (1) A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet terjeszt a képviselőtestület elé. (ennek főbb tartalmát a költségvetési törvény határozza meg)
(2) A zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, bizottság közreműködésével vagy eseti (ad hoc) bizottság bevonásával.
67. § A költségvetés illetőleg a zárszámadás előterjesztésekor – az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. Törvény 24. § (4) bekezdése alapján bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmát e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
68. § (1) A jegyző a Mötv. 119. § -ában foglaltak valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint belső kontrollrendszert működtet, amelynek részét képezi a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerinti belső ellenőrzés működtetése.
(2) A belső ellenőrzés feladata:
a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;
b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
c) vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;
d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek, a belső kontrollok javítása, továbbfejlesztése érdekében;
e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében;
f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket;
g) elvégezni a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését;
h) a költségvetési szerven belül a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenységet ellátni.
(3) A belső ellenőrzési vezető jogszabályban meghatározott feladatai az alábbiak szerint kerülnek megosztása a külső szolgáltató és a jegyző között:
a) külső szolgáltató feladata
69. § (1) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény 9. § (2) bekezdése alapján végzi.
(2) Hitelt a képviselőtestület csak akkor vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy az gazdaságilag célszerűtlen lenne.
Lakossági kapcsolattartás formái
1. Lakossági fórum
70. § (1) A képviselőtestület a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására lakossági fórumot tarthat, melynek napirendi pontját a képviselőtestület esetileg határozza meg.
(2) A lakosság tájékoztatására az SZMSZ 18. §.-ban foglaltak irányadók.
2. Közmeghallgatás
71. § (1) A képviselő-testület évente 1 alkalommal – általában az év utolsó negyedévében - közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontját, helyszínét és tervezett napirendjét legalább harminc nappal az ülés előtt a sajtó, a helyi média útján és az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.
(3) A település lakosai, önszerveződő közösségei közérdekű kérdéseiket, javaslataikat előzetesen írásban (papír alapon vagy elektronikus formában) eljuttathatják, amelyekre a közmeghallgatáson választ kell adni.
(4) A közmeghallgatáson elhangzó közérdekű javaslatokra is lehetőleg a helyszínen választ kell adni, amelyek elfogadásáról a képviselőtestület dönt.
(5) A Képviselőtestület 30 napon belül értékeli a közmeghallgatáson elhangzottakat, megtárgyalja a helyben meg nem válaszolható javaslatokat, megteszi a szükséges intézkedéseket és erről értesíti a javaslattevőket.
Záró rendelkezések
72. § (1) Ez a rendelet 2011. június 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a 8/1995. (IV. 17) számú Ö. K rendelet valamint az azt módosító 13/1995.(IX.16.) számú, 15/1995.(X.21.) számú, 10/1997.(III.22.) számú, 3/1998. (III.28.) számú, 5/1998.(IV.4.) számú, 20/1998.(XI.6.) számú, 7/1999.(V.1.) számú, 27/2000.(VII.1.) számú, 5/2001.(II.24.) számú, 11/2001. (III.31.) számú, 26/2001. (IX.22.) számú, 29/2001. (X.27.) számú, 19/2002. (XI.7.) számú, 20/2002. (XI.7.) számú, 22/2002. (XI.23.) számú, a 13/2003. (IV. 19.) valamint a 34/2003. (XII.20.) számú, 24/2005. (X.22.) számú, 32/2005. (XII.24.) számú, 4/2006. (III.30.) számú, 14/2006. (V.6.) számú, 19/2006. (VII.1.) számú, 30/2006. (X.22.) számú, 31/2006. (X.28.) számú, a 11/2007. (V.5.) számú, a 27/2007. (X. 20.) sz., a 31/2008. (IX.20.) sz., és a 14/2009. (V.02.) számú, a 21/2009.(IX.18) számú, a 13/2010.(VII.03.) számú, a 21/2010. (X. 23) számú Ö.K. rendelet.Hatályát veszti a 8/1995. (IV. 17) számú Ö. K rendelet valamint az azt módosító 13/1995.(IX.16.) számú, 15/1995.(X.21.) számú, 10/1997.(III.22.) számú, 3/1998. (III.28.) számú, 5/1998.(IV.4.) számú, 20/1998.(XI.6.) számú, 7/1999.(V.1.) számú, 27/2000.(VII.1.) számú, 5/2001.(II.24.) számú, 11/2001. (III.31.) számú, 26/2001. (IX.22.) számú, 29/2001. (X.27.) számú, 19/2002. (XI.7.) számú, 20/2002. (XI.7.) számú, 22/2002. (XI.23.) számú, a 13/2003. (IV. 19.) valamint a 34/2003. (XII.20.) számú, 24/2005. (X.22.) számú, 32/2005. (XII.24.) számú, 4/2006. (III.30.) számú, 14/2006. (V.6.) számú, 19/2006. (VII.1.) számú, 30/2006. (X.22.) számú, 31/2006. (X.28.) számú, a 11/2007. (V.5.) számú, a 27/2007. (X. 20.) sz., a 31/2008. (IX.20.) sz., és a 14/2009. (V.02.) számú, a 21/2009.(IX.18) számú, a 13/2010.(VII.03.) számú, a 21/2010. (X. 23) számú Ö.K. rendelet.
(3) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
1. melléklet26
|
Hatáskör gyakorlója |
Feladatkör |
|
|---|---|---|
|
1 |
polgármester |
az 500 e Ft –ig terjedő önrészt tartalmazó önkormányzati pályázatot benyújtja, amely tényről a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást nyújt |
|
2 |
polgármester |
tulajdonosi hozzájárulás kérdésében való döntés önkormányzati ingatlant érintő közműberuházás esetén |
|
3 |
polgármester |
az Önkormányzat által alapított Kft. ügyvezetője feletti egyéb munkáltatói jogok gyakorlása |
|
4 |
polgármester |
az önkormányzati tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságok működésével kapcsolatos olyan döntések, amelyek az önkormányzat számára anyagi költséggel nem járnak – kivéve a beszámoló, a költségvetés, az üzleti terv |
|
5 |
polgármester |
DPMV Zrt által az önkormányzat részére – a bérleti díj terhére - végzett vízügyi felújítási, karbantartási feladatok engedélyezése |
|
6 |
polgármester |
az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás joga 200.000.-Ft-ig |
|
7 |
polgármester |
elővásárlási jog és az ezzel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele |
|
8 |
polgármester |
a behajtási engedélyek kiadása, használatuk jogosultságának felülvizsgálata, az engedélyek visszavonása, pénzügyi bírság kiszabása |
|
9 |
polgármester |
települési címer, zászló /lobogó/ használat engedélyezése, szabálytalan használata, alkalmazása, előállítása vagy forgalomba hozatalával kapcsolatban 150.000 Ft-ig terjedő pénzbírság kiszabásának elrendelése |
|
10 |
polgármester |
közterület használati engedély kiadása: - közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakat, szekrény, üzleti védőtető, ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, cég és címtábla elhelyezésére, amennyiben 10 cm-nél túI nyúlik be a közterületbe, - építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére - alkalmi és mozgóárusításra, mozgóboltra. |
|
11 |
polgármester |
az ideiglenesen szabaddá vált pénzeszközök lekötésével (a reálérték megtartása érdekében, a likviditás figyelembevételével), illetve felszabadításával (a költségvetési számlára való visszatételével) kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítása 500 millió forintig |
|
12 |
polgármester |
az Önkormányzat kiadásainak terhére esetenként 4.000.000 Ft-ig, éven belül kötelezettséget vállaljon és az alapján kifizetést teljesítsen. |
|
13 |
polgármester |
élet vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető (vis major) helyzetben 200.000 Ft összegig kötelezettség vállalás vagy kifizetés engedélyezése |
|
14 |
polgármester |
|
|
15 |
|
azonnali intézkedést igénylő településfejlesztési, településüzemeltetési feladatok körébe tartozó megbízások |
|
16 |
||
|
17 |
Polgármester |
véleményt nyilvánít az iskola – kormányhivatal által kialakítandó – felvételi körzetével, valamint a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetével kapcsolatban. |
|
18 |
jegyző |
házszámok és azok változásainak megállapítása |
|
19 |
jegyző |
dönt a közút lezárásának vagy forgalmának korlátozásáról (eltereléséről) a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága, vagy időjárási körülmények miatt |
|
20 |
jegyző |
dönt a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához való hozzájárulás megadásáról |
|
21 |
jegyző |
dönt a hozzájárulás megadásáról: |
|
22 |
jegyző |
dönt a közút nem közlekedési célú igénybevétele kapcsán a hozzájárulás megadásáról. |
|
23 |
jegyző |
dönt útcsatlakozás létesítéséhez közútkezelői hozzájárulás megadásáról, a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az érintett építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére. |
|
24 |
jegyző |
dönt a közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetése kapcsán a hozzájárulás megadásáról. |
|
25 |
Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság |
dönt életkezdési támogatás biztosításáról |
|
26 |
jegyző |
dönt beiskolázási támogatás biztosításáról |
|
27 |
Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság |
dönt idősek ünnepi támogatásának biztosításáról |
|
28 |
Jegyző |
dönt házasságkötési támogatás biztosításáról |
|
29 |
Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság |
dönt rendkívüli települési támogatás megállapításáról |
|
30 |
Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság |
dönt a lakhatási támogatás megállapításáról |
|
31 |
Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság |
dönt a gyógyszertámogatás megállapításáról |
|
32 |
Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság |
dönt a temetési támogatás megállapításáról |
|
33 |
Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság |
dönt a téli fűtési támogatás megállapításáról |
|
34 |
Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság |
dönt az ápolási támogatás megállapításáról |
|
35 |
Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság |
dönt a gondozási támogatás megállapításáról |
|
36 |
Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság |
dönt a köztemetés költségének elengedéséről |
|
37 |
Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság |
dönt a hulladékszállítási díj mentesség megállapításáról |
|
38 |
Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság (feladatköre szerint illetékes szakbizottság) |
dönt a költségvetésben konkrét feladatok megvalósítására betervezett összeg felhasználásáról 1,5 millió Ft összeghatárig |
|
39 |
Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság |
dönt a jogosulatlanul felvett szociális ellátás visszafizetésének elrendeléséről |
|
40 |
Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság |
dönt lakhatási költségkompenzáció megállapításáról |
|
41 |
Környezetvédelmi Bizottság |
közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátása |
|
42 |
Környezetvédelmi Bizottság (feladata szerint illetékes szakbizottság) |
dönt a költségvetésben konkrét feladatok megvalósítására betervezett összeg felhasználásáról 1 millió Ft összeghatárig |
|
43 |
Városgazdálkodási Bizottság |
üzleti vagyon szerzéséről, megterhelése, elidegenítése, bérbeadása és használatba adása 100.000 Ft-ig (a képviselőtestület következő ülésén való tájékoztatása mellett) |
|
44 |
Városgazdálkodási Bizottság |
dönt a költségvetésben konkrét feladatok megvalósítására betervezett összeg felhasználásáról 1 millió Ft összeghatárig |
|
45 |
Pénzügyi, Ügyrendi és Rendvédelmi Bizottság |
dönt a költségvetésbe meghatározott céllal betervezett és megmaradó pénzösszeg a feladatra vagy más célra történő felhasználásáról – szakbizottság javaslatára – 1 m Ft-ig |
|
46 |
Köznevelési és Sport Bizottság |
meghatározza az óvodai beiratkozási időpontját, és azt közzéteszi |
|
47 |
Köznevelési és Sport Bizottság |
meghatározza és közzéteszi azt a működési (felvételi) körzetet, amelyben élő gyermekek, felvételét átvételét az óvoda, nem tagadhatja meg |
|
48 |
Köznevelési, és Sport Bizottság |
meghatározza az óvoda nyitvatartásának rendjét |
|
49 |
Köznevelési Sport Bizottság |
jóváhagyja a bölcsőde nyári zárvatartását |
|
50 |
Köznevelési és Sport Bizottság (feladata szerint illetékes szakbizottság) |
dönt a költségvetésben konkrét feladatok megvalósítására betervezett összeg felhasználásáról 1 millió Ft összeghatárig |
|
51 |
Polgármester/Városgazdálkodási Bizottság |
Üllő Városi Piac üzlethelyiségeire pályázat kiírása |
|
52 |
Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság |
Vis maior támogatás |
|
53 |
Polgármester |
Az önkormányzat törvényes öröklésének felmerülése esetén - külön rendeletben foglaltak szerint - dönt az hagyaték esetleges visszautasításáról |
2. melléklet27
1. Társadalmi jólétért, Egészségügyért és Szociális ügyekért felelős Bizottság
1.1. Figyelemmel kíséri a város lakossága egészségügyi és mentálhigiénés helyzetének és ellátásának alakulását,
1.2. Elemzi a város lakosságának szociális helyzetét.
1.3. Véleményezi a város egészségtervét valamint szociális szolgáltatástervezési koncepcióját, javaslatot tesz az egészségügyi, szociális alapellátás fejlesztésére.
1.4. Véleményezi a Helyi Esélyegyenlőségi Programot illetve felülvizsgálja azt, figyelemmel kíséri megvalósulását
1.5. Véleményezi az egészségügyi és szociális területet érintő rendelet-tervezeteket.
1.6. Figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó intézmények tevékenységét az intézmények szakmai önállóságának megtartása mellett.
1.7. Ellenőrzi az önkormányzat egészségügyi és szociális feladatainak ellátását.
1.8. Véleményezi az egészségügyi és szociális ellátást érintő önkormányzati ügyeket.
1.9. Szakemberek bevonásával mentálhigiénés programokat szervez
2. Környezetvédelmi Bizottság
2.1. véleményezi a környezetvédelmet érintő rendelet-tervezeteket ,
2.2. véleményezi és szükség esetén javaslatot tesz a Budapest Airport által üzemeltett Zajvédelmi Bizottságban delegáltként résztvevő környezetvédelmi referens beszámolójával kapcsolatosan,
2.3. Véleményezi az önkormányzat tulajdonában álló zöldfelületek gyarapítására, erdők ápolására, rekonstrukciójukra tett javaslatokat,
2.4. Véleményezi a környezetvédelmet érintő éves és hosszabb távú fejlesztési koncepciót, illetve az azokban szereplő feladatok adott évben történő megvalósítását,
2.5. dönt az önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági ingatlanok haszonbérbe adására vonatkozó előterjesztések tárgyában,
2.6. véleményezi a települési környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket.
3. Köznevelési és Sport Bizottság
3.1. Közneveléssel, közművelődéssel kapcsolatos feladatok
3.1.1. Véleményezi a képviselőtestületi köznevelési és közművelődési ágazattal kapcsolatos előterjesztéseket.
3.1.2. Javaslatot tesz a köznevelési, közművelődési intézmények működési költségeire a költségvetési rendelet megalkotása során.
3.1.3. Véleményezi a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének pályázatát
3.1.4. Véleményezi az intézmények szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét és minőségirányítási programját, továbbá szakértő bevonásával a nevelési programot.
3.1.5. Javaslatot tesz az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számának meghatározására, valamint a maximális létszámtól való eltérés megoldására.
3.1.6. Javaslatot tehet az intézmények elnevezésére, névváltoztatására.
3.1.7. Véleményezi a köznevelési intézmény meghatározott feladatainak végrehajtását, munkájának eredményességét, értékelését köteles nyilvánosságra hozni.
3.1.8. Javaslatot tehet kiegészítő feladatok meghatározására a nyilvános könyvtár részére.
3.1.9. Véleményt nyilvánít művészeti alkotás közterületen, középületen való elhelyezéséről, fenntartásáról.
3.1.10. Szakmai támogatást nyújt nyilvános könyvtári ellátáshoz, hogy az biztosítsa az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú közvetítését, közreműködik feladatainak és használati szabályzatának véleményezésében.
3.1.11. Előterjeszti a könyvtár beiratkozási díjairól, további könyvtárhasználati feltételeiről szóló javaslatát.
3.1.12. Figyelemmel kíséri a közösségi, közművelődési intézmény működését, használati szabályait, működésének módját és feladatait.
3.1.13. Részt vesz a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásában, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek támogatásában, a lakosság életmódjának javítását szolgáló kulturális célok megvalósításában.
3.1.14. Figyelemmel kíséri a művészeti intézményeket, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseit, önszerveződését, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének érdekében.
3.1.15. Figyelemmel kíséri a képviselő-testület nyilvánosságot biztosító eszközeinek, nyomtatott és elektronikus sajtójának működését.
3.1.16. Együttműködik a város egyházaival, önszerveződő közösségeivel.
3.2. Ifjúsággal és sporttal kapcsolatos feladatok
3.2.1. figyelemmel kíséri a város ifjúsága kulturális, oktatási, egészségügyi, egészségvédelmi, szociális, sportolási, lakásügyi, közéleti aktivitási, szórakozási helyzetét, a pályakezdők munkába állásának lehetőségeit, a hátrányos helyzetű fiatalok életkörülményeit és az érintett bizottságokkal együttműködve véleményezi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó előterjesztéseket.
3.2.2. figyelemmel kíséri az ifjúság kábítószerrel kapcsolatos helyzetét,
3.2.3. Véleményezi a település ifjúsági, valamint sport koncepcióját,
3.2.4. részt vesz az ifjúságpolitikát és a sportot érintő éves és hosszabb távú fejlesztési, pénzügyi, költségvetési javaslatok kidolgozásában;
3.2.5. a szükségleteket és lehetőségeket figyelembe véve javaslatot dolgoz ki a város ifjúsággal foglalkozó civil szervezetei támogatására,
3.2.6. a bizottság kerete terhére pályázatokat ír ki és elbírálja azokat, figyelemmel kíséri megvalósításukat,
3.2.7. véleményezi a képviselőtestület többi bizottságának az ifjúságra és a sportra kihatással bíró előterjesztéseit, javaslatait;
3.2.8. véleményezi az ifjúsági és sportcélú létesítmények használatával, hasznosításával, kapcsolatos javaslatokat;
3.2.9. Véleményezi a Sport és Szabadidő Kft éves támogatási igényét
4. Pénzügyi, Ügyrendi és Rendvédelmi Bizottság
4.1. A bizottság véleményezi az önkormányzat éves költségvetési előirányzatát, a költségvetés módosító javaslatait, és a költségvetési beszámolót.
4.2. Folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek és kiadások alakulását.
4.3. Javaslatot tesz hitelfelvételre, vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát.
4.4. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati intézmények gazdálkodási tevékenységét.
4.5. Véleményezi az önkormányzat vagyoni-pénzügyi kihatással járó rendelet-tervezeteit.
4.6. Vizsgálja az önkormányzati vagyon vállalkozásba vételével kapcsolatos lehetőségeket, véleményezi a tárgykörben kidolgozott javaslatokat.
4.7. Véleményezi a – városgazdálkodási bizottság hatáskörébe tartozó feladatok kivételével – a szakbizottságok költségkihatással járó, nem saját keretből finanszírozandó döntéseit, vizsgálja a pénzügyi fedezet meglétét, javaslatot tesz a forrás meghatározására.
4.8. Vizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit, valamint ellátja a polgármester, az alpolgármesterek és a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat,
4.9. Véleményezi és felülvizsgálja az éves költségvetési, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezeteket,
4.10. Véleményezi az önkormányzat által kötendő szerződések, megállapodások, pályázatok tervezeteit;
4.11. Véleményezi a város, közbiztonságával kapcsolatos testületi hatáskörbe tartozó előterjesztéseket.
4.12. Kezdeményezi a közbiztonság javítását szolgáló testületi hatáskörbe tartozó intézkedéseket és közreműködik a hozott intézkedések végrehajtásának ellenőrzésében;
4.13. Részt vesz a közbiztonságot szolgáló éves és hosszabb távú fejlesztési javaslatok kidolgozásában,
4.14. Figyelemmel kíséri a város közbiztonságát segítő társadalmi szervezetek (polgárőrség) tevékenységét
4.15. véleményezi a rendőrkapitányság, a polgárőrség, a hivatásos tűzoltóság, az önkéntes tűzoltó egyesület éves munkájáról valamint a közterületfelügyelő és a mezei őrszolgálat tevékenységéről szóló beszámolót
4.16. Közreműködik a közbiztonságot segítő társadalmi szervezetek és az önkormányzat ezirányú tevékenységének koordinálásában
5. Városgazdálkodási Bizottság
5.1. Kezdeményezi a város fejlesztési koncepciójának, stratégiájának és településrendezési eszközeinek kidolgozását, módosítását, felülvizsgálatát és véleményezi azokat.
5.2. Figyelemmel kíséri a helyi építési szabályzat és szabályozási terv betartását, a főépítész véleményének kikérése mellett javaslatot tesz azok módosítására, kiegészítésére;
5.3. Közreműködik a település épített környezetének emberhez méltó és esztétikus kialakításában;
5.4. indokolt esetben javasolja a környező települések településrendezési eszközei elfogadásához, módosításához kapcsolódó véleményezési eljárásban való részvételt,
5.5. véleményezi a megye területfejlesztési koncepcióját;
5.6. Véleményezi az önkormányzat Gazdasági Programját
5.7. Véleményezi az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos testületi előterjesztéseket, vizsgálja a pénzügyi fedezet meglétét, javaslatot tesz a forrás meghatározására;
5.8. véleményezi a szakterületét érintő kérdéseket tartalmazó önkormányzati rendelettervezeteket;
5.9. véleményezi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó előterjesztéseket;
5.10. Véleményezi a Városüzemeltető és Fejlesztő Kft éves támogatási igényét;
5.11. javaslatot tesz a város üzemeltetését szolgáló szolgáltatások díjainak (pl.: piaci szolgáltatási díjak, temetési szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak, nem lakás céljára szolgáló bérleti díjak, közterület-foglalási díjak stb.) megállapítására;
3. melléklet
|
Rovat |
Rovat neve |
|
|
K1 |
Személyi juttatások |
|
|
K2 |
Munkaadókat terh.járulék.és szoc.hj.adó |
|
|
K3 |
Dologi kiadások |
|
|
K4 |
Ellátottak pénzbeli juttatásai |
|
|
K5 |
Egyéb működési célú kiadások |
|
|
K6 |
Beruházások |
|
|
K7 |
Felújítások |
|
|
K8 |
Egyéb felhalmozási célú kiadások |
|
|
** |
Kiadási rovatok összesen |
|
|
B1 |
Működési célú támogatások ÁH-on belül |
|
|
B2 |
Felhalm.célú támogatások ÁH-on belül |
|
|
B3 |
Közhatalmi bevételek |
|
|
B4 |
Működési bevételek |
|
|
B7 |
Felhalmozási célú átvett pénzeszközök |
|
|
B8 |
Finanszírozási bevételek |
|
|
** |
Bevételi rovatok összesen |
|
|
|||
|
I. Működési bevételek és kiadások |
|||||||||||||||||||||
|
Intézményi működési bevételek (levonva a felhalmozási áfa visszatérülések, értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak áfa-ja, működési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről) |
|||||||||||||||||||||
|
Önkormányzatok sajátos működési bevételei |
|||||||||||||||||||||
|
Önkormányzatok költségvetési támogatása és átengedett személyi jövedelemadó bevétele |
|||||||||||||||||||||
|
Működésű célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről |
|||||||||||||||||||||
|
Támogatásértékű működési bevétel |
|||||||||||||||||||||
|
Továbbadási (lebonyolítási) célú működési bevétel |
|||||||||||||||||||||
|
Működési célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele |
|||||||||||||||||||||
|
Rövid lejáratú hitel |
|||||||||||||||||||||
|
Rövid lejáratú értékpapírok értékesítése, kibocsátása |
|||||||||||||||||||||
|
Működési célú előző évi pénzmaradvány igénybevétele |
|||||||||||||||||||||
|
Működési célú bevételek összesen |
|||||||||||||||||||||
|
Személyi juttatások |
|||||||||||||||||||||
|
Munkaadókat terhelő járulékok |
|||||||||||||||||||||
|
Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (levonva az értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak utáni áfa befizetés és kamatkifizetés) |
|||||||||||||||||||||
|
Működési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre, egyéb támogatás |
|||||||||||||||||||||
|
Támogatásértékű működési kiadás |
|||||||||||||||||||||
|
Továbbadási (lebonyolítási) célú működési kiadás |
|||||||||||||||||||||
|
Ellátottak pénzbeli juttatása |
|||||||||||||||||||||
|
Működési célú kölcsönök nyújtása és törlesztése |
|||||||||||||||||||||
|
Rövid lejáratú hitel visszafizetése |
|||||||||||||||||||||
|
Rövid lejáratú hitel kamata |
|||||||||||||||||||||
|
Rövid lejáratú értékpapírok beváltása, vásárlása |
|||||||||||||||||||||
|
Tartalékok |
|||||||||||||||||||||
|
Működési célú kiadások összesen |
|||||||||||||||||||||
|
II. Felhalmozási célú bevételek és kiadások |
|||||||||||||||||||||
|
Önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei (levonva a felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről) |
|||||||||||||||||||||
|
Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőke bevételei |
|||||||||||||||||||||
|
Fejlesztési célú támogatások |
|||||||||||||||||||||
|
Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről |
|||||||||||||||||||||
|
Támogatásértékű felhalmozási bevétel |
|||||||||||||||||||||
|
Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel |
|||||||||||||||||||||
|
Felhalmozási áfa visszatérülése |
|||||||||||||||||||||
|
Értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak áfa-ja |
|||||||||||||||||||||
|
Felhalmozási célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele |
|||||||||||||||||||||
|
Hosszú lejáratú hitel |
|||||||||||||||||||||
|
Hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátása |
|||||||||||||||||||||
|
Felhalmozási célú előző évi pénzmaradvány igénybevétele |
|||||||||||||||||||||
|
Felhalmozási célú bevételek összesen |
|||||||||||||||||||||
|
Felhalmozási kiadások (áfa-val együtt) |
|||||||||||||||||||||
|
Felújítási kiadások (áfa-val együtt) |
|||||||||||||||||||||
|
Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak utáni áfa befizetés |
|||||||||||||||||||||
|
Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre |
|||||||||||||||||||||
|
Támogatásértékű felhalmozási kiadás |
|||||||||||||||||||||
|
Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás |
|||||||||||||||||||||
|
Felhalmozási célú kölcsönök nyújtása és törlesztése |
|||||||||||||||||||||
|
Hosszú lejáratú hitel visszafizetése |
|||||||||||||||||||||
|
Hosszú lejáratú hitel kamata |
|||||||||||||||||||||
|
Hosszú lejáratú értékpapírok beváltása |
|||||||||||||||||||||
|
Tartalékok |
|||||||||||||||||||||
|
Felhalmozási célú kiadások összesen |
|||||||||||||||||||||
|
Önkormányzat bevételei összesen |
|||||||||||||||||||||
|
Önkormányzat kiadásai összesen |
|||||||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||||||
1. Iskolai, óvodai és bölcsődei étkezési térítési díj elengedés és kedvezmény
2. Szociális gondozottak kedvezménye (étkezés és gondozás)
3. Iskolatej
4. Szemétszállítási díj elengedése
5. Gépjárműadó kedvezmény és mentesség
6. Építményadó kedvezmény és mentesség
7. A víz- és szennyvízelvezetés költségeihez való hozzájárulás
8. Víziközmű Társulattól átvett követelések és kedvezmények
Nem számszerűsíthetők
1. Helyiségek bérleti díj kedvezménye
2. Kamatmentes kölcsönök
- Adósságállomány (zárszámadásnál)
Lejárat szerint: hosszú lejáratú
rövid lejáratú
Eszközök szerint bontásnál aszerint kell egymás mellé rendezni az adósságot, hogy milyen eszközféleséget érint az adósság. (Eszközökön nem a szorosan vett mérleg szerinti eszközfogalmat kell érteni.
Tipikus eszközféleségek, melyekhez az adósság kapcsolódhat pl.:
- beruházással megvalósuló ingatlan, gép berendezés, felszerelés, jármű stb
- felújításhoz kapcsolódó ingatlan, gép, berendezés, felszerelés, jármű stb.
- készletbeszerzés ( ki nem fizetett szállítók)
- szolgáltatás igénybevétel ( ki nem fizetett szállító)
- kötelezően fizetendő juttatások kifizetésének elmaradása
- munkaadókat terhelő járulékok – a járulékok be nem fizetésekor,
- áfa – ha nem került befizetésre,
- egyéb fizetési kötelezettség nem teljesítése stb.
- Vagyonkimutatás (vagyonleltár)
|
# |
Megnevezés |
|||
|
1 |
2 |
|||
|
05 |
A/II/1 Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok |
|||
|
06 |
A/II/2 Gépek, berendezések, felszerelések, járművek |
|||
|
10 |
A/II Tárgyi eszközök (=A/II/1+...+A/II/5) |
|||
|
28 |
A) NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (=A/I+A/II+A/III+A/IV) |
|||
|
47 |
C/II/1 Forintpénztár |
|||
|
50 |
C/II Pénztárak, csekkek, betétkönyvek (=C/II/1+C/II/2+C/II/3) |
|||
|
51 |
C/III/1 Kincstáron kívüli forintszámlák |
|||
|
53 |
C/III Forintszámlák (=C/III/1+C/III/2) |
|||
|
57 |
C) PÉNZESZKÖZÖK (=C/I+…+C/IV) |
|||
|
143 |
D/III/1 Adott előlegek (=D/III/1a+…+D/III/1f) |
|||
|
146 |
D/III/1c - ebből: készletekre adott előlegek |
|||
|
148 |
D/III/1e - ebből: foglalkoztatottaknak adott előlegek |
|||
|
158 |
D/III Követelés jellegű sajátos elszámolások (=D/III/1+…+D/III/9) |
|||
|
159 |
D) KÖVETELÉSEK (=D/I+D/II+D/III) |
|||
|
169 |
E/III/2 Utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök elszámolásai |
|||
|
170 |
E/III Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások (=E/III/1+E/III/2) |
|||
|
171 |
E) EGYÉB SAJÁTOS ELSZÁMOLÁSOK (=E/I+E/II+E/III) |
|||
|
173 |
F/2 Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása |
|||
|
175 |
F) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (=F/1+F/2+F/3) |
|||
|
176 |
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (=A+B+C+D+E+F) |
|||
|
177 |
G/I Nemzeti vagyon induláskori értéke |
|||
|
178 |
G/II Nemzeti vagyon változásai |
|||
|
181 |
G/III/3 Pénzeszközön kívüli egyéb eszközök induláskori értéke és változásai |
|||
|
182 |
G/III Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai (=G/III/1+G/III/2+G/III/3) |
|||
|
183 |
G/IV Felhalmozott eredmény |
|||
|
185 |
G/VI Mérleg szerinti eredmény |
|||
|
186 |
G/ SAJÁT TŐKE (= G/I+…+G/VI) |
|||
|
189 |
H/I/3 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra |
|||
|
212 |
H/I Költségvetési évben esedékes kötelezettségek (=H/I/1+…+H/I/9) |
|||
|
215 |
H/II/3 Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra |
|||
|
236 |
H/II Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek (=H/II/1+…+H/II/9) |
|||
|
248 |
H) KÖTELEZETTSÉGEK (=H/I+H/II+H/III) |
|||
|
251 |
J/2 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása |
|||
|
253 |
J) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (=J/1+J/2+J/3) |
|||
|
254 |
FORRÁSOK ÖSSZESEN (=G+H+I+J) |
|
Az összevont költségvetési mérleget az alábbiak szerint kell elkészíteni: |
|||
|
Bevételek: |
|||
|
I. Működési bevételek és kiadások |
||||||||||||||||||||||
|
Intézményi működési bevételek (levonva a felhalmozási áfa visszatérülések, értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak áfa-ja, működési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről) |
||||||||||||||||||||||
|
Önkormányzatok sajátos működési bevételei |
||||||||||||||||||||||
|
Önkormányzatok költségvetési támogatása és átengedett személyi jövedelemadó bevétele |
||||||||||||||||||||||
|
Működésű célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről |
||||||||||||||||||||||
|
Támogatásértékű működési bevétel |
||||||||||||||||||||||
|
Továbbadási (lebonyolítási) célú működési bevétel |
||||||||||||||||||||||
|
Működési célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele |
||||||||||||||||||||||
|
Rövid lejáratú hitel |
||||||||||||||||||||||
|
Rövid lejáratú értékpapírok értékesítése, kibocsátása |
||||||||||||||||||||||
|
Működési célú előző évi pénzmaradvány igénybevétele |
||||||||||||||||||||||
|
Működési célú bevételek összesen |
||||||||||||||||||||||
|
Személyi juttatások |
||||||||||||||||||||||
|
Munkaadókat terhelő járulékok |
||||||||||||||||||||||
|
Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (levonva az értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak utáni áfa befizetés és kamatkifizetés) |
||||||||||||||||||||||
|
Működési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre, egyéb támogatás |
||||||||||||||||||||||
|
Támogatásértékű működési kiadás |
||||||||||||||||||||||
|
Továbbadási (lebonyolítási) célú működési kiadás |
||||||||||||||||||||||
|
Ellátottak pénzbeli juttatása |
||||||||||||||||||||||
|
Működési célú kölcsönök nyújtása és törlesztése |
||||||||||||||||||||||
|
Rövid lejáratú hitel visszafizetése |
||||||||||||||||||||||
|
Rövid lejáratú hitel kamata |
||||||||||||||||||||||
|
Rövid lejáratú értékpapírok beváltása, vásárlása |
||||||||||||||||||||||
|
Tartalékok |
||||||||||||||||||||||
|
Működési célú kiadások összesen |
||||||||||||||||||||||
|
II. Felhalmozási célú bevételek és kiadások |
||||||||||||||||||||||
|
Önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei (levonva a felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről) |
||||||||||||||||||||||
|
Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőke bevételei |
||||||||||||||||||||||
|
Fejlesztési célú támogatások |
||||||||||||||||||||||
|
Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről |
||||||||||||||||||||||
|
Támogatásértékű felhalmozási bevétel |
||||||||||||||||||||||
|
Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevétel |
||||||||||||||||||||||
|
Felhalmozási áfa visszatérülése |
||||||||||||||||||||||
|
Értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak áfa-ja |
||||||||||||||||||||||
|
Felhalmozási célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele |
||||||||||||||||||||||
|
Hosszú lejáratú hitel |
||||||||||||||||||||||
|
Hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátása |
||||||||||||||||||||||
|
Felhalmozási célú előző évi pénzmaradvány igénybevétele |
||||||||||||||||||||||
|
Felhalmozási célú bevételek összesen |
||||||||||||||||||||||
|
Felhalmozási kiadások (áfa-val együtt) |
||||||||||||||||||||||
|
Felújítási kiadások (áfa-val együtt) |
||||||||||||||||||||||
|
Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak utáni áfa befizetés |
||||||||||||||||||||||
|
Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre |
||||||||||||||||||||||
|
Támogatásértékű felhalmozási kiadás |
||||||||||||||||||||||
|
Továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadás |
||||||||||||||||||||||
|
Felhalmozási célú kölcsönök nyújtása és törlesztése |
||||||||||||||||||||||
|
Hosszú lejáratú hitel visszafizetése |
||||||||||||||||||||||
|
Hosszú lejáratú hitel kamata |
||||||||||||||||||||||
|
Hosszú lejáratú értékpapírok beváltása |
||||||||||||||||||||||
|
Tartalékok |
||||||||||||||||||||||
|
Felhalmozási célú kiadások összesen |
||||||||||||||||||||||
|
Önkormányzat bevételei összesen |
||||||||||||||||||||||
|
Önkormányzat kiadásai összesen |
||||||||||||||||||||||
1. Iskolai, óvodai és bölcsődei étkezési térítési díj elengedés és kedvezmény
2. Iskolai tankönyvtámogatás
3. Szociális gondozottak kedvezménye (étkezés és gondozás)
4. Iskolatej
5. Szemétszállítási díj elengedése
6. Gépjárműadó kedvezmény és mentesség
7. Építményadó kedvezmény és mentesség
8. A víz- és szennyvízelvezetés költségeihez való hozzájárulás
Nem számszerűsíthetők
1. Helyiségek bérleti díj kedvezménye
2. Kamatmentes kölcsönök
- Adósságállomány (zárszámadásnál)
Lejárat szerint: hosszú lejáratú
rövid lejáratú
Eszközök szerint bontásnál aszerint kell egymás mellé rendezni az adósságot, hogy milyen eszközféleséget érint az adósság. (Eszközökön nem a szorosan vett mérleg szerinti eszközfogalmat kell érteni.
Tipikus eszközféleségek, melyekhez az adósság kapcsolódhat pl.:
- beruházással megvalósuló ingatlan, gép berendezés, felszerelés, jármű stb
- felújításhoz kapcsolódó ingatlan, gép, berendezés, felszerelés, jármű stb.
- készletbeszerzés ( ki nem fizetett szállítók)
- szolgáltatás igénybevétel ( ki nem fizetett szállító)
- kötelezően fizetendő juttatások kifizetésének elmaradása
- munkaadókat terhelő járulékok – a járulékok be nem fizetésekor,
- áfa – ha nem került befizetésre,
- egyéb fizetési kötelezettség nem teljesítése stb.
- Vagyonkimutatás (vagyonleltár)
A vagyonkimutatásban az alábbi bontásban kell szerepeltetni a vagyonelemeket:
TÖRZSVAGYON
a. Forgalomképtelen törzsvagyon
b. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon
Immateriális javak
Tárgyi eszközök
(1) Ingatlanok
(2) gépek,berendezések
(3) járművek
(4) beruházások
Befektetett pénzügyi eszközök
2. EGYÉB VAGYON
Forgalomképes ingatlanvagyon
Készletek
Követelések
Értékpapírok
Pénzeszközök
Aktív pénzügyi elszámolások
Önkormányzati vagyon összesen (1+2)
3. ÜZEMELTETÉSRE ÁTADOTT ESZKÖZÖK
4. KÖTELEZETTSÉGEK
Hosszú lejáratú
Rövid lejáratú
Egyéb passzív pénzügyi elszámolások
1. függelék
2. függelék
3. függelék
4. függelék
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA*
I. Általános rendelkezések
1. A hivatal megnevezése, székhelye, jogállása, irányítása, képviselete
2. A Hivatal tevékenysége
3. A hivatal jelzőszáma
II.A hivatal szervezeti felépítése és működésének rendszere
1. a Hivatal létszáma, szervezeti felépítése
- gondoskodnak a iroda feladatkörét érintő szabályzatok tervezetének valamint az iroda munkatársai munkaköri leírásának elkészítéséről és naprakészen tartásáról,
- ellátják a Közszolgálati Szabályzatban részükre meghatározott munkáltatói jogkörbe tartozó és egyéb feladatokat (pl. teljesítményértékelésekkel, minősítéssel kapcsolatos feladatok)
- felelősek a szervezeti egység feladatkörébe tartozó, illetve esetenként rábízott feladatok döntés-előkészítéséért és határidőben történő végrehajtásáért,
- gyakorolják a polgármester és a jegyző által meghatározott körben a kiadmányozási jogot,
- előkészítik az iroda feladatköréhez tartozó testületi előterjesztéseket, részt vesznek a bizottságok ill. Képviselő-testület ülésén,
- kapcsolatot tartanak a szervezeti egység működését elősegítő külső szervekkel,
- kötelesek az iroda tevékenységéről naprakész információval rendelkezni,
- szükség szerint beszámolnak a tisztségviselők előtt a szervezeti egység tevékenységéről,
- gondoskodnak a vezetése alatt működő szervezeti egységben az ügyfélfogadási és munkarend betartásáról,
- felelős a szervezeti egységek közötti folyamatos tájékoztatásért, információáramlásért, az egységes Hivatal munkáját elősegítő, az egyes szervezeti egységek együttműködését biztosító kapcsolattartásért.
2. Az irodák főbb feladatai
1. A jegyző környezetvédelmi hatósági jogkörébe tartozó feladatok ellátása,
2. folyékony és szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos feladatok,
3. zajvédelemmel, levegőszennyezéssel, környezet-egészségüggyel, természetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
4. Végzi a Környezetvédelmi Bizottság döntéseinek előkészítését, valamint a megszületett döntések végrehajtását
4. A hivatal működésével kapcsolatos alapvető rendelkezések
3. §. (1) bek. b) pontja alapján évenként
3. §. (1) bek. c) pontja alapján kétévenként
3. §. (2) bek. d) pontja alapján ötévenként
3. §. (1) bek. a) pontja alapján ötévenként
|
Munkakör |
Végzettség |
Pótlék mérték az illetményalap %-ában |
|---|---|---|
|
Az önkormányzati költségvetés és beszámoló érdemi előkészítését végző ügyintéző |
mérlegképes könyvelő |
40 % |
|
Polgármesteri Hivatal bérjellegű kifizetéseinek számfejtését végző ügyintéző |
mérlegképes könyvelő |
40 % |
|
Kontírozó könyvelő |
mérlegképes könyvelő |
40 % |
|
Pénztárellenőr |
Mérlegképes könyvelő |
40 % |
III. A hivatal gazdálkodásával kapcsolatos előírások
- az előirányzat felhasználás, módosítás, nyilvántartás
- könyvvezetés,
- adatszolgáltatás.
2. A költségvetések tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos általános rendelkezéseket a Gazdasági Szervezet Ügyrendje, az esetleges különleges előírásokat, feltételeket a képviselőtestület által jóváhagyott költségvetési koncepció, illetve az éves költségvetési rendelet tartalmazza.
IV. Belső ellenőrzés
a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;
b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
c) vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;
d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek, a belső kontrollok javítása, továbbfejlesztése érdekében;
e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében;
f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket;
g) elvégezni a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését;
h) a költségvetési szerven belül a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenységet ellátni.
A belső ellenőrzési vezető jogszabályban meghatározott feladatai az alábbiak szerint kerülnek megosztása a külső szolgáltató és a jegyző között:
a) külső szolgáltató feladata
b) jegyző feladatai:
5. függelék
A 6. § (3) bekezdése az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (3) bekezdés f) pont fb) alpontját az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 8/A. § (1) bekezdés 3. pontja az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 8/A. § (2) bekezdése az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése az Üllő Város Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2021. (VII. 7.) önkormányzati rendelete 3. §-a szerint módosított szöveg.
A 13. § (4) bekezdése az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (III. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (3) bekezdése az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (6) bekezdését az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 40. § (4) bekezdése az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 52. § (2) bekezdése az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. § (4a) bekezdését az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 53. § (4b) bekezdését az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 54. § (1) bekezdés a) pontja az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (1) bekezdés c) pontja az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (1) bekezdés d) pontja az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (1) bekezdés e) pontját az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 10. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 56. § (2) bekezdés i) pontja az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 56. § (3) bekezdése az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 56. § (4) bekezdése az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 57. § (1) bekezdése az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 57. § (4) bekezdése az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 59. § az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 60. § (4) bekezdése az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 60. § (4) bekezdése az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 61. § az Üllő Város Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2021. (VII. 7.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (III. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet az Üllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (X. 4.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.