1. § A rendelet hatálya Üllő Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. §. (2) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakra és azok feletti rendelkezési jog gyakorlására terjed ki.

2. § Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá a lakások és a forgalomképes önkormányzati vagyonnak minősülő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére.

3. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyonon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §. (2) bekezdésében felsorolt vagyont kell érteni.

(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó vagyonelemek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon nem kerül meghatározásra.

4. § (1)¹ Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (5) bekezdésében foglalt vagyonelemek.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartozó vagyonelemek felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

5. § Minden olyan vagyontárgy, amely nem tartozik az Önkormányzat törzsvagyonába, az Önkormányzat üzleti vagyona, mely felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

6. § A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.

7. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(2) A (1) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

8. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása esetén nincs szükség a versenyeztetésre, ha

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy értékének megállapítása szempontjából az értékbecsléssel megbízott személy, vagy szervezet 6 hónapnál nem régebbi szakvéleménye az irányadó.

(3) Korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítése esetén a Képviselőtestület az értékbecslésben megállapított értéktől, kivételesen fontosnak ítélt érdek esetén, egyedi mérlegelés alapján eltérhet.

9. § (1) A Képviselőtestület az önkormányzat költségvetési szervei használatában lévő korlátozottan forgalomképes vagyonnak tulajdonjog változással és megterheléssel nem járó hasznosítását, az alapító okirat keretében a költségvetési szerveire bízza.

(2) A költségvetési szerv a használatában lévő önkormányzati vagyont és a vagyonhasznosításból származó bevételt az alapító okirat szerinti tevékenység keretében önállóan használhatja fel működtetése érdekében.

(3) A költségvetési szerv a korlátozottan forgalomképes vagyonnak használatba adás, vagy egyéb tulajdonjogi korlátozással járó megállapodás megkötésénél, ha a megállapodás hatálya az 1 évet meghaladja, vagy ismétlődő megállapodásról van szó, köteles a Képviselőtestület hozzájárulását kérni.

10. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása esetén nincs szükség a versenyeztetésre, ha

(2) Üzleti vagyon szerzéséről, megterheléséről, elidegenítéséről, bérbeadásáról és használatba adásáról - ha törvény vagy önkormányzati rendelet mást nem állapít meg:

(3) Vagyon gazdasági társaságba történő bevitelével kapcsolatos döntés, értékhatártól függetlenül, a nemzeti vagyonról szóló törvényben rögzített szabályokat figyelembe véve, a Képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

(4) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, részvényvagyon hasznosítása a Képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

(5) Forgalomképes vagyontárgy értékének megállapítása szempontjából az értékbecsléssel megbízott személy, vagy szervezet 6 hónapnál nem régebbi szakvéleménye az irányadó.

(6) Forgalomképes vagyon elidegenítése esetén a Képviselőtestület az értékbecslésben megállapított értéktől, kivételesen fontosnak ítélt érdek esetén, egyedi mérlegelés alapján eltérhet.

11. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló törvényben biztosított elővásárlási jog gyakorlásáról anyagi lehetősége függvényében a Képviselőtestület a város költségvetésének elfogadása után dönt. Amennyiben a Képviselőtestület az adott költségvetési évre vonatkozóan úgy dönt, hogy élni kíván törvényben biztosított elővásárlási jogával, az ezzel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére a Polgármester jogosult a Pénzügyi-, valamint Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökeinek egyetértésével.

(2) Fenti jogcímen megszerzett ingatlanok hasznosításáról a Képviselőtestület dönt, de azokat elsősorban a volt tulajdonos részére kell bérbe adni abban az esetben, ha lakhatási feltételei más módon nem biztosíthatók.

(3) Amennyiben ilyen igény nem merül fel, a Képviselőtestület szabadon dönthet az ingatlannak – az önkormányzat kötelező, vagy önként vállalt feladatai ellátása érdekében történő – hasznosításáról, végső esetben az ingatlan értékesítéséről.

(4) Az ingatlanok esetleges értékesítéséből származó bevételeit elsősorban az Integrált Városfejlesztési Stratégiában és Végleges Akcióterületi Tervben meghatározott fejlesztései megvalósítására fordítja.

12. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Üllő Város Képviselőtestülete.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselőtestület Üllő Város Polgármestere képviseli.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselőtestület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Polgármesteri Hivatal látja el. Feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott feladatok különösen:

13. § (1) A Képviselőtestület az erre a célra rendelkezésre álló, a törzsvagyonon kívüli vagyon keretei között támogathat vállalkozásokat (munkahelyteremtő beruházásokat).

(2) A vállalkozások támogatásának formái különösen:

14. § Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. §. (3)-(7) bekezdése alapján lehet.

15. § (1) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

(2) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás joga 200.000.-Ft összegig a polgármestert, azon felül a Képviselőtestületet illeti meg. A polgármester a döntéséről a Képviselőtestületet a következő ülésen tájékoztatja.

(3) A (2) bekezdésében meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani:

(4) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.

(5)² Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Sportliget lakópark Viziközmű Társulattól (továbbiakban: Társulat) átvett érdekeltségi hozzájárulás követelésekről, annak kamatairól és egyéb költségeiről a polgármester jogosult a (6) – (8) bekezdésben foglaltak szerint lemondani, amennyiben a magán ingatlantulajdonos vagy egyéb jogcímen fizetésre kötelezett (továbbiakban: tulajdonos)

(6)³ Követelésről való lemondásra - a tartozás 15 %-ának erejéig - abban az esetben van lehetőség, ha a tulajdonos vállalja annak 60 napon belüli egyösszegű befizetését.

(7)⁴ Az (5) bekezdés b) alpontjában szabályozott tartozáselismerő és részletfizetés megállapodásban, vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt részletfizetés esetén, a részletfizetés maximális ideje és ezáltal az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének ideje határozott időre, legfeljebb 5 (öt) éves időtartamára szólhat. Amennyiben az adós 2 (két) hónapot meghaladó fizetési késedelembe esik, úgy a tartozáselismerő és részletfizetés megállapodásban, vagy egyoldalú nyilatkozatban rögzített összegű érdekeltségi hozzájárulás a késedelmi kamatokkal és egyéb felmerülő költségekkel együtt azonnal esedékessé válik és Üllői Polgármesteri Hivatal jegyzője intézkedik a hátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében.

(8)⁵ Az (5) bekezdés b) alpontjában szabályozott tartozáselismerő és részletfizetés megállapodásban, vagy egyoldalú nyilatkozatban rögzített érdekeltségi hozzájárulás, az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint az egyéb felmerült költségek együtt adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

(9)⁶ A (6) – (8) bekezdésben foglaltakon túlmenően a társasházi és szövetkezeti lakásként nyilvántartott ingatlanokra vonatkozó érdekeltségi hozzájárulás összegét a polgármester jogosult a már befizetett összegre mérsékelni. Az érdekeltségi hozzájárulás összege azonban ebben az esetben is el kell, hogy érje a 950.000,- Ft-ot

17. § A vagyonkimutatás tartalmára az államháztartás szervezetei, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.

18. § (1) E rendelet 2012 év május hó 04. napján lép hatályba.

(2) A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 8/1995. (IV.17.) számú önkormányzati rendelet 18. §. (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Hatályát veszti Üllő Nagyközségi Önkormányzat 8/1994. (IV.16.) számú Ö.K. rendelete.