1. § E rendelet célja Üllő Város épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § (1) A helyi védelem célja az Üllő Város településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékek védelme, egyedi arculatának, karakterének megőrzése azon területek és egyedi ingatlanok helyi védelmével, melyek országos védelem alatt nem állnak.

(2) A rendelet előírásait a hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

4. § (1) E rendelet hatálya Üllő Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a Város közigazgatási területén

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki az Európai Parlament tagjai, az országgyűlési képviselő, a helyi önkormányzati képviselő és polgármester, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselő választásával kapcsolatos hirdetési tevékenységre.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó településképi véleményről, a településképi bejelentés tudomásulvételéről, a bejelentés köteles tevékenység megtiltásáról, a településképi kötelezésről és a településkép-védelmi bírság kiszabásáról önkormányzati hatósági hatáskörben a polgármester dönt.

5. § A képviselő-testület a jelen rendeletben alkalmazott településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

6. § (1) E rendelet alkalmazásában:

(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben (továbbiakban: TTr.), továbbá a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletben (továbbiakban: TÉKA), valamint egyéb magasabb szintű jogszabályban foglaltak szerint kell értelmezni.

7. § A helyi értékek védelme egyedi védelem.

8. § (1) Egyedi védett épület, építmény minden olyan alkotás, épület, építmény, amely a város történelmileg kialakult sajátosságainak hordozója, a városkép megőrzésének jelentős eleme és építészeti szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír, de országos védelem alatt nem áll.

(2) Az egyedi védelem alatt álló épületek, építmények tételes felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat a védett objektum történeti, művészeti értékeit nem veszélyeztetheti.

10. § (1) A helyi védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési, vagy részleges bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(2) Az egyedi védett épület, építmény felújítása, átalakítása, bővítése esetén meg kell őrizni az építmény:

(3) Ha az eredeti állapotra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megfelelően megmaradt eredeti elemek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(4) A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését a védettség nem akadályozza.

(5) A helyi egyedi védett értéken tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt a településképi követelmények és a helyi építési szabályzatban foglalt követelmények továbbá – amennyiben az meghatározásra került – a településrendezési illeszkedés követelménye és az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetők.

11. § (1) A helyi védettség alá helyezést, annak módosítását vagy megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.

12. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében az önkormányzat értékvizsgálatot készíttet.

(2) Az értékvizsgálat részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet állapítja meg.

13. § (1) A helyi védelem alá helyezési, módosítási vagy megszüntetési eljárásban érdekelt felek:

(2) A helyi védelem alá helyezés, annak módosítása vagy megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján a polgármester 5 napon belül tájékoztatást tesz közzé, továbbá írásban értesíti az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.

(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

14. § Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

15. § (1) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, műtárgyak számbavétele, meghatározása, dokumentálása, nyilvántartása, valamint a nyilvánossággal való megismertetése.

(2) A védett értékek dokumentálását

(3) A védett értékek megóvásának, fenntartásának, helyre-, vagy visszaállításának, jókarbantartásának biztosítását a következők szerint kell elősegíteni:

16. § (1) A helyi védelem alá eső egyedileg védett ingatlanokról a polgármester cím szerint rendezett, részletes naprakész elektronikus nyilvántartást vezettet.

(2) A nyilvántartás része az értékvizsgálat, a védett elemeket tartalmazó lista, a védett elemeket ábrázoló térkép, valamint tartalmazza:

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a települési főépítész gondoskodik.

17. § (1) A képviselő-testület a 11. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 6 hónapon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról vagy megszüntetéséről.

(2) A helyi védelem alá helyezésre, annak módosítására vagy megszüntetésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés melléklete a 2. melléklet szerinti tartalommal készült megalapozó értékvizsgálat, valamint a 13. § (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek az értesítést követő 15 napon belül benyújtott észrevételei.

(3) A helyi védelem alá helyezés az értékvizsgálat alapján történik.

(4) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 13. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntéstől számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(5) A helyi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 60 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

(6) A rendelet módosítására irányuló javaslatokról a képviselő-testület évente legfeljebb két alkalommal dönt.

18. § (1) Üllő Város településképi szempontból meghatározó területei:

(2) Üllő Város településképi szempontból meghatározó területeinek térképi lehatárolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

19. § Helyi védett elemek esetében a rájuk vonatkozó településképi szempontból meghatározó területek szerinti előírások mellett a helyi védett elemekre vonatkozó településképi előírások is betartandók.

20. § A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység esetén vizsgálni kel a helyi védelem érvényesülését.

21. § (1) Főrendeltetésű épület nem létesíthető konténerház, mobilház, gerendaház megjelenéssel, és teljes egészében fa homlokzattal.

(2) A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítést szolgáló építményt, rámpát, a közterület fölé benyúló építményrészt, kerítést úgy lehet elhelyezni, hogy az a kapcsolódó közterület használati módjához illeszkedjék, valamint annak a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatása ne legyen kedvezőtlen.

(3) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.

(4) Homlokzatfelújítás akkor végezhető, amennyiben az kiterjed a közterületről látható épülethomlokzat egészére.

(5) Az utcára oromfalas megjelenésű lakó-, vagy középület homlokzati szélessége 9,0 m-nél nagyobb nem lehet, valamint az épület közterület felöli oromzatos homlokzati szakaszán síkváltás nem megengedett.

(6) A területeken 9,0 m-nél szélesebb közterület felőli homlokzat esetén a tetőforma az utcával párhuzamos nyeregtető, vagy sátortető lehet.

(7) Beforduló épületrész gerincmagassága nem lehet nagyobb a közterület felőli épületszárny gerincmagasságánál.

(8) Lapostetős épület a Városközpont 1243/1, 1244/1 és 1252/3 helyrajzi számú ingatlanjain, valamint a Dóra Sándor körút 3607, 3608, 3609 és 3610 helyrajzi számú, vagy az azokból megosztás útján kialakult ingatlanokon építhető.

(9) Lapostetős épületrész a (8) bekezdésben meghatározott területen kívül oldalhatáros és szabadonálló beépítés esetén közterülettől 10 m mélységig nem létesíthető.

(10) Közterület felé utcaképet nem formáló homlokzat nem építhető. Alárendelt homlokzat, tűzfal nem építhető a közterület felé.

(11) Az épület homlokzatkialakítása során az utcai homlokzaton nem alakítható ki fekvő téglalap arányú ablaknyílás.

(12) Az épület homlokzatát képező anyaghasználat közül az acél fedés maximum 20%-ban engedélyezett.

(13) Utcai homlokzatra műszaki berendezés takarás nélkül nem helyezhető el. Védő- és előtető, háztartási szilárd hulladékgyűjtő, hulladéktároló, és az épület homlokzatán megjelenő egyéb berendezések elhelyezése csak az épület megjelenését károsan nem befolyásoló módon lehetséges.

22. § Az épületek színezésénél a természetes anyagok színeit, az épített és a természetes környezetbe illően kell alkalmazni., A településen hagyományos homlokzati kialakítás érdekében az anyaghasználati követelmények a következők:

23. § (1) Egy épületen belül legfeljebb kétféle tetőhajlás alkalmazható. Összetett, tornyokkal tagolt tető nem építhető, kivéve szakrális épület esetén.

(2) Épületet fedő tetőidom utcára merőleges gerincű, vagy utcával párhuzamos gerincű egyszerű nyeregtető a T vagy L alaprajzra szerkesztett tetőidommal alakítható ki. A nyeregtetők legalább egyik végfalán oromfal alakítható ki. A tető utcai homlokzata fölött teljesen kontyolt tető kizárólag az épített környezethez illeszkedő esetben építhető, csonkakonty alkalmazható.

(3) Manzard jellegű tető újonnan nem építhető. A tetősíkból kilépő tetőablakok összes függőleges felületen mért felület nem lehet több a magastető függőlegesen mért vetülete 15%-nál.

(4) Épület tetőszerkezetének hajlásszöge 38° és 45° között alakítható ki. 38°-nál kisebb hajlásszögű tetőrész a tervezett beépítettség 30%-át meg nem haladó vízszintes vetületi területen alakítható ki, szakmai konzultáció alapján.

(5) Főrendeltetésű épület tetőhéjazata

(6) Főrendeltetésű épület a (5) bekezdés a) pontban felsorolt anyagtól eltérő meglévő tetőhéjazata felújítható. A felújítás során

(7) Az épületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala, vörös árnyalattól eltérő színekben bitumenes zsindely. A tetőfedő anyagok színe csak a természetes anyagok színei és azok árnyalatai, a vörös, a barna és a sötétszürke lehetnek, ettől eltérni, a teljes tetőfelület legfeljebb 10%-án lehet. Rikító színt alkalmazni tilos.

(8) Történeti városrész és a városközpont területén a főépületek tetőfedési anyagaként cserép, vagy hasonló esztétikai értékű, korszerű pikkelyes fedőanyag, nemes anyagú fémlemezfedés (pl. cink, sárgaréz, vörösréz), alkalmazható.

(9) Az építési tevékenységgel érintett épület, építmény építőanyagaként műanyag hullámlemez, felületkezelés nélküli, rozsdásodó fémlemezfedés, valamint bitumenes zsindely használata nem megengedett.

24. § Zártsorú és oldalhatáros, vagy szabadonálló beépítésű övezetek határán a zártsorú beépítésű övezet záróépülete a szomszédos oldalkert felé oldalkert biztosításával, az oldalhatáros beépítési mód szabályai szerint épülhet.

25. § (1) A lábon álló kerti tető

(2) A bioklimatikus pergola ereszvonala nem lehet magasabb 2,5 méternél.

26. § (1) A Városközpont területén a településképet meghatározó kerítéskialakítás az utcafronton az alacsony lábazatú áttört kerítés faléc, farács, fémháló, felületkezelt fémszerkezetű mezővel, a főépülethez stílusban és anyaghasználatban illeszkedve. Az utcára merőleges gerincű oromfalas parasztházak esetében megengedett a hagyományos tömör deszkakerítés.

(2) Közterület alakítási terv készítendő a Pesti út Széchenyi utca – Templom tér közötti szakaszára, és az Ócsai út Pesti út – Faiskola utca közötti szakaszára.

27. § (1) Az új kijelölésű intézményterületen a településképet meghatározó beépítés F+4 emelet, a Maglódi és az Akácfa utcák felé csökkenő magasságban.

(2) Kerti építmények közül kukatároló építhető legfeljebb F+1 emeletes lakóépületek esetében, a kerítéssel egybeépítetten, a főépülettel megegyező anyag- és színhasználattal, ahhoz illeszkedő módon.

(3) A településképet meghatározó kerítéskialakítás az utcafronton az alacsony lábazatú, vagy lábazat nélküli áttört kerítés, a főépülethez stílusban és anyaghasználatban illeszkedve. Az előkert nélküli, utcára merőleges gerincű oromfalas parasztház-jellegű épületek esetében megengedett a hagyományos tömör deszkakerítés.

28. § (1) A történeti városrész – központi kertváros területén melléképület a főépülettel megegyező anyag- és színhasználattal, ahhoz illeszkedő módon, kukatároló előkertes beépítés esetén a kerítéssel egybeépítetten létesíthető.

(2) A településképet meghatározó kerítéskialakítás az utcafronton az alacsony lábazatú, vagy lábazat nélküli áttört kerítés, a főépülethez stílusban és anyaghasználatban illeszkedve. Az előkert nélküli, utcára merőleges gerincű oromfalas parasztház-jellegű épületek esetében megengedett a hagyományos tömör deszkakerítés. A temető körül igényesen tervezett tömör épített kerítés megengedett.

29. § (1) Az Északi kertváros területén melléképület a főépülettel megegyező anyag- és színhasználattal, ahhoz illeszkedő módon, kukatároló előkertes beépítés esetén a kerítéssel egybeépítetten létesíthető.

(2) A településképet meghatározó kerítéskialakítás az utcafronton az alacsony lábazatú, vagy lábazat nélküli áttört kerítés, a főépülethez stílusban és anyaghasználatban illeszkedve.

30. § (1) A Déli kertváros területén melléképület a főépülettel megegyező anyag- és színhasználattal, ahhoz illeszkedő módon, kukatároló előkertes beépítés esetén a kerítéssel egybeépítetten létesíthető.

(2) A településképet meghatározó kerítéskialakítás az utcafronton az alacsony lábazatú, vagy lábazat nélküli áttört kerítés, a főépülethez stílusban és anyaghasználatban illeszkedve. Az előkert nélküli, utcára merőleges gerincű oromfalas parasztház-jellegű épületek esetében megengedett a hagyományos tömör deszkakerítés.

31. § (1) Az Új beépítésű kertvárosi területeken kerti építmények közül kukatároló építhető legfeljebb F+1 emeletes lakóépületek esetében, a kerítéssel egybeépítetten, a főépülettel megegyező anyag- és színhasználattal, ahhoz illeszkedő módon.

(2) A településképet meghatározó kerítéskialakítás az utcafronton az alacsony lábazatú, vagy lábazat nélküli áttört kerítés, a főépülethez stílusban és anyaghasználatban illeszkedve. Sporttelepen a funkciónak megfelelő kerítés alkalmazható.

32. § (1) Hosszúberek területén melléképület a főépülettel megegyező anyag- és színhasználattal, ahhoz illeszkedő módon, kukatároló előkertes beépítés esetén a kerítéssel egybeépítetten létesíthető.

(2) A településképet meghatározó kerítéskialakítás az utcafronton az alacsony lábazatú, vagy lábazat nélküli áttört kerítés, a főépülethez stílusban és anyaghasználatban illeszkedve.

33. § (1) A településképi szempontból meghatározó Városközpont – átalakuló terület, Új kijelölésű intézményterület, Történeti városrész – központi kertváros, Északi kertváros, Déli kertváros, Új beépítésű kertvárosi területek és Hosszúberek területek beépítetlen telkein kereskedelmi-vendéglátó, ipari szolgáltató és parkoló kialakításával kapcsolatos tevékenység nem folytatható, azon átmeneti jelleggel elhelyezhető közösségi kert, játszótér, valamint egyéb, a környezetet nem zavaró rendeltetési egység, a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott övezeti előírásban megengedett funkciótól függetlenül.

(2) Beépítetlen telek szomszédos építkezés felvonulási területeként a kivitelezés idejére használható a kivitelezés befejezését követő 30 napon belül a telket rendezett állapotban kell visszaadni.

(3) Filmforgatás felvonulási területeként üres telek elhelyezhető azzal, hogy a forgatás befejezését követő 2 napon belül a telket rendezett állapotban kell visszaadni.

(4) Az átmeneti hasznosítású telken a hasznosítást kiszolgáló, ideiglenes felépítmény elhelyezhető, amelyre településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni. Kiszolgáló építmény konténer csak abban az esetben lehet, ha homlokzatosítása megtörténik. A felépítményt az ideiglenes hasznosítás felhagyásával el kell távolítani a telekről.

(5) Beépítetlen telek átmeneti hasznosítása esetén kerítést kell létesíteni, ami csak átlátható kialakítású lehet.

(6) Közösségi kert kialakítása esetén a vízvételi lehetőséget és a megvilágítást biztosítani kell.

34. § (1) A Gazdasági területeken lévő építmény közterületről, közhasználatú területről látható építményrészének homlokzatképzéséhez a hagyományos anyaghasználaton (vakolt fal, tégla-, kő-, fa) kívül a funkciónak megfelelő, színdinamikai tervek alapján színezett igényes anyaghasználatú szendvicspanelek, homlokzatburkolatok, könnyűszerkezetes burkolóelemek használhatók a monotónia elkerülésével, legalább 20 m-ként építészeti eszközökkel tagolva a homlokzatot. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(2) A gazdasági területeken az előírt zöldfelületnek megfelelő terület legalább 2/3-a intenzív fásított területként alakítható ki, elsősorban nagy lombkoronájú fás szárú őshonos növényekkel. Az ettől való eltérés nem megengedett.

35. § (1) A településképi szempontból meghatározó külterületi sport- és oktatási célú területeken a főépületek, illetve a településképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyagaként cserép, vagy hasonló esztétikai értékű, korszerű kiselemes fedőanyag, nemes anyagú fémlemezfedés (pl. cink, sárgaréz, vörösréz) alkalmazható. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(2) Az építési tevékenységgel érintett épület, építmény építőanyagaként műanyag hullámlemez, felületkezelés nélküli, rozsdásodó fémlemezfedés, valamint bitumenes zsindely használata nem megengedett.

(3) Homlokzatszínezés a tájba illesztés szempontjait figyelembe véve, pasztell árnyalatú földszínekkel történhet. Épületet feketére, zöldre, kékre, lilára, rikító színűre színezni, telített színeket alkalmazni nem megengedett.

36. § A gépészeti berendezések elhelyezése az épület homlokzatához, tömegalakításához illeszkedően tervezett módon oldható meg. Az ettől való eltérés nem megengedett.

37. § (1) A védett épületek homlokzati színezésénél, amennyiben nem igazolható korábbi dokumentumok alapján az eredeti szín, akkor a környezetébe illeszkedő színezési módot, pasztell árnyalatú föld színeket lehet alkalmazni. Rikító, telített szín nem alkalmazható.

(2) A védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítés a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban legyen.

(3) Egyedi védett épület átalakítása, bővítése esetén az utcai homlokzaton garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja utólag nem alakítható ki.

38. § (1) A beépítésre nem szánt területeken a településkép és a tájkarakter védelme érdekében építési tevékenység az e szakaszban meghatározott előírások szerint végezhető.

(2) A tető lejtésének 35° és 45° között kell lennie, ettől eltérni a teljes tetőfelület legfeljebb 10%-án lehet, kivéve 20 m homlokzatszélességet meghaladó épületszélességű mezőgazdasági építmény, tároló stb., amely esetén a tetőhajlásszög 35° kisebb is lehet.

(3) Az épületek színezésénél a természetes anyagok színeit, az épített és a természetes környezetbe, tájba illően kell alkalmazni:

39. § (1) Napelemes tetőcserép mindenhol alkalmazható.

(2) Napelem panel tetőzeten való elhelyezésének szabályai:

(3) Napelem homlokzaton való elhelyezésének szabályai:

(4) Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem)

(5) Napkollektor

(6) Parabolaantenna és 50 cm magasságot meghaladó antenna berendezés nem helyezhető el az épület közterületi homlokzatán, továbbá a közterületre néző erkélyén, loggiáján, teraszán.

(7) Klímaberendezés elhelyezésének szabályai:

(8) Parapetkonvektor égéstermékének közterület felé eső homlokzatra történő kivezetése

(9) Üzleti árnyékoló szerkezet (kirakat-árnyékoló, vendéglátó terasz feletti árnyékoló)

(10) Árusító automata berendezés a közterület felőli homlokzaton nem helyezhető el.

(11) A közterület felőli homlokzaton, közterületről látható tetőzeten parabola antennát, egyéb technikai berendezést elhelyezni nem lehet.

(12) A településképi szempontból meghatározó területeken légkondicionáló berendezést és annak kifolyóját az épület közterület felőli oldalán elhelyezni nem megengedett.

(13) Klímaberendezés kültéri egysége a szomszédos telken álló épülettől - ennek hiányában a szomszédos telekre vonatkozó építési határvonaltól - mért 6 méteren belül nem helyezhető el.

(14) Épületre szerelt műszaki berendezést (szerelt kémény, légkondicionáló berendezés, mérőóra, parabola antenna) az oldalkertre vagy a hátsókertre néző homlokzaton lehet elhelyezni, az előkert felé néző homlokzaton nem lehet elhelyezni.

40. § Hírközlési építmény, állomás csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.

41. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezése minden esetben szakmai konzultációhoz kötött.

(2) Ezen műtárgyak elsősorban földfelszín alá helyezendők, lehetőség szerint az erre alkalmas területeken:

42. § (1) Üzletfelirat, cégtábla, cégér csak akkor helyezhető el a homlokzaton, ha az épületben vagy az ott lévő rendetetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik.

(2) Cégért, címtáblát, cégtáblát úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjék a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzéseivel, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

43. § Üzletfelirat, cégtábla nem helyezhető el az emeleti szintek homlokzati falán és az emeleti nyílászárókon, erkélyeken.

44. § Cégtábla csak a falsíkkal párhuzamosan helyezhető el, mérete nem haladhatja meg a 0,5 m²-t.

45. § Cégenként legfeljebb egy, saroképület esetén legfeljebb kettő cégtábla helyezhető el.

46. § Cégér befoglaló mérete 0,5 m²-nél magassága 1,0 m-nél, a homlokzati falsíktól való kinyúlása 1,0 m-nél, szerkezeti vastagsága 0,2 m-nél nem lehet nagyobb.

47. § Az épületben lévő rendeltetési egységekre vonatkozó üzletfeliratok, cégtáblák egy szerkezeten, csoportosan, összevontan is elhelyezhetők, de rendszertelen elrendezésük nem megengedett. Csoportos elhelyezés esetében a táblák összmérete meghaladhatja a 46. § szerinti méretet, de az egyes cégtáblák anyaghasználata és alapszíne, fő geometriai kialakítása nem térhet el egymástól.

48. § (1) Üzlet homlokzati falán az üzletfelirat az üzletportál fölött a nyílások szélességi méreteihez igazodóan alakítható ki.

(2) Üzletportál fölött elhelyezett üzlettábla magassága a vízszintes homlokzati tagozatokon nem nyúlhat túl, és nem haladhatja meg az 1,0 m-t.

(3) Az üzlet bejárata mellett az üzletfelirattal azonos kialakítású, az üzletre vonatkozó többletinformációt tartalmazó további tábla, vagy vendéglátóegység, élelmiszerbolt, virágüzlet frissülő kínálatát tartalmazó krétatábla legfeljebb 1,0 m szélességben, a homlokzati elemekhez igazodva elhelyezhető a portál felső széléhez igazodóan, a járdavonaltól legalább 1,0 m magasságig, de legfeljebb az ablaknyílások alsó, vagy a lábazat felső síkjáig.

49. § Az üzletportál felülete maximum 20% arányban takarható fóliával, festéssel, vagy más egyéb, az átlátást (belátást) akadályozó felülettel, kivéve, ha jogszabály erről másként rendelkezik.

50. § Üzletenként egy db, felállított állapotban legfeljebb 1,0 m × 1,0m × 1,0 m helyigényű megállító tábla helyezhető el a gyalogos és gépjármű forgalmat nem zavaró módon.

51. § Nem létesíthető üzletfelirat, cégtábla, cégér

52. § A helyi védelemben részesülő területeken kívül kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

53. § Információs célú berendezés az alábbi közérdekű információ közlésére létesíthető:

54. § (1) A településképi szempontból meghatározó Városközpont – átalakuló terület, Új kijelölésű intézményterület, Történeti városrész – központi kertváros, Északi kertváros, Déli kertváros, Új beépítésű kertvárosi területek és Hosszúberek területek a közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.

(2) Valamennyi közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

55. § (1) Üzletfelirat, cégtábla, cégér csak akkor helyezhető el a homlokzaton vagy a kapuzaton, ha az ingatlanon lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik.

(2) Homlokzaton való elhelyezés esetében az üzletfelirat, cégtábla, cégér szervesen illeszkedjen a homlokzatok meglévő vagy tervezett tagolásaihoz, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzéseivel, színezésével, építészeti hangsúlyaival,

(3) Kapuzaton való elhelyezés esetében a cégtábla a kapuval együtt tervezendő.

56. § Az ingatlanon lévő rendeltetési egységekre vonatkozó cégtáblák egy szerkezeten, csoportosan, összevontan is elhelyezhetők, de rendszertelen elrendezésük nem megengedett.

57. § Nem létesíthető cégtábla, cégér

58. § A helyi védelemben részesülő területeken kívül kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

59. § Információs célú berendezés az alábbi közérdekű információ közlésére létesíthető:

60. § (1) A település külterületi sport- és oktatási célú területein a közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.

(2) Valamennyi közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

61. § (1) Üzletfelirat, cégtábla, cégér csak akkor helyezhető el a homlokzaton vagy a kerítésen, ha az épületben, vagy az ott lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik.

(2) Homlokzaton való elhelyezés esetében az üzletfelirat, cégtábla, cégér szervesen illeszkedjen a homlokzatok meglévő vagy tervezett tagolásaihoz, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzéseivel, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(3) Kerítésen való elhelyezés esetében

62. § Cégtábla csak a falsíkkal párhuzamosan helyezhető el.

63. § Cégenként legfeljebb egy, saroképület esetén legfeljebb kettő cégtábla helyezhető el.

64. § Az épületben lévő rendeltetési egységekre vonatkozó üzletfeliratok, cégtáblák egy szerkezeten, csoportosan, összevontan is elhelyezhetők, de rendszertelen elrendezésük nem megengedett.

65. § E rendelet hatálybalépése után újonnan megvalósított épület esetében a cégtábla, cégér, üzletfelirat az eredeti homlokzati tervben e célból kijelölt helyen helyezhető el.

66. § Nem létesíthető cégtábla, cégér, üzletfelirat

67. § A helyi védelemben részesülő területeken kívül kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

68. § Információs célú berendezés az alábbi közérdekű információ közlésére létesíthető:

69. § (1) A település gazdasági területein a közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.

(2) Valamennyi közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

70. § Közterületi zöldfelület kialakítása során a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni.

71. § A közterületi parkolókat az új köztéri burkolatokat, és járdákat a környezethez igazodó módon, és anyaghasználattal kell kialakítani.

72. § A közterületet érintő építési, átépítési, felújítási és rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni kell a fásításról.

73. § Közműfejlesztés és földkábeles villamos hálózat kiépítés esetén a növényállomány megőrzése kiemelt szempont, annak pótlásakor a helyszíni elhelyezésre kell törekedni.

74. § A fák telepítésére alkalmatlan közterületeken egységes kivitelben készült növénytartó dézsák, hordók, kaspók helyezhetők el.

75. § A közkertek és közterek növényzetének védelmét szolgáló faveremrácsok és kerítések színét és formavilágát úgy kell kialakítani, hogy összhangban álljon a tér jellegével, utcabútoraival, közterületi és más célú berendezéseivel.

76. § A kandeláberekre szerelhető növénytartó kaspók a kandeláber színével megegyező kivitelben készülhetnek.

77. § A közlekedési területek zöldsávjai gondozása során az elöregedett, balesetveszélyes és életképtelen fák pótlásáról gondoskodni kell. Az összefüggő fasor elérése érdekében a foghíjakon pótolni kell a fatelepítést.

78. § Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetében előnyben kell részesíteni a táji-, termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat, ezeket a 4. melléklet tartalmazza.

79. § Az alcímben szereplő területeket (közterület felöli részen), átlátható kerítéssel lehet körbevenni, melyet a talajhoz rögzíthető módon kell kialakítani.

80. § Fitnesztér elhelyezhető zöldfelületen vagy öntött gumi burkolattal ellátott területen.

81. § A nyitvatartási és a működési rendet tartalmazó és az egyéb tájékoztatók elhelyezésére szolgáló, maximum 841 x 1189 mm (A0) méretű információs táblát a kerítésen kell elhelyezni. A kerítés egyéb felületein további hirdetés, hirdetmény megjelenítése tilos.

82. § Utasváró átláthatóságát biztosítani kell, és határoló falai közül az érkező jármű felőli oldalsó határoló fala átlátható kell, hogy legyen.

83. § (1) Kioszknak minősül az Rr. alapján bármely sajtóterméket, hideg vagy meleg ételt vagy italt, virágot, ajándékot árusító, illetve turisztikai célt szolgáló, közterületen elhelyezett, nem mozgó, önálló építmény, létesítmény.

(2) A településkép védelme érdekében kioszk

(3) Kioszkon 1 db cégtábla és 1 db cégér helyezhető el (alsó pontja 2,5 méter felett).

(4) Bármely kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó rendeltetésű lakókocsi, utánfutó és egyéb mobil szerkezet vagy építmény közterületen nem helyezhető el, kivéve ideiglenesen, rendezvény időtartama alatt.

84. § (1) Információs berendezés közterületen

(2) Járósíkra telepített információs berendezés legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 2,5 métert.

(3) Információs berendezés kerítésen nem helyezhető el.

(4) Információs és más célú berendezés egyedi védelemmel érintett építészeti érték előtt nem helyezhető el.

85. § (1) A településkép védelme érdekében a főépítész szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban együttesen: szakmai konzultáció) biztosít.

(2) Az építtető, vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kezdeményezni az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024.(IX.30) 16. § -ában meghatározott egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység (a továbbiakban: egyszerű bejelentés) és az építési engedéllyel végezhető építési tevékenységek esetén, a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából legalább egy alkalommal.

(3) A szakmai konzultáció keretében kerül sor a jogszabályban meghatározottakon túl

(4) A főépítészi állásfoglalás megkérése szakmai konzultáció keretében legalább egyszer kötelező fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, továbbá minden nem építési engedélyköteles tevékenységgel járó új épület, építmény építése, meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása során, ha az a közterületről látható módon megváltoztatja

(5) Szakmai konzultáció, és ezen belül főépítészi állásfoglalás megkérése kötelező a településképi bejelentési eljárás nélkül kialakítható vendéglátó teraszok létesítése esetén.

(6) Szakmai konzultáció minden egyéb esetben is kezdeményezhető a településképi követelményekről, illetve a helyi építési szabályzat előírásaival kapcsolatosan.

(7) Az elvégzett szakmai konzultációkról az Üllői Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodája nyilvántartást vezet.

86. § (1) A szakmai konzultáció az építtető, vagy az általa megbízott építész tervező papír alapon vagy elektronikusan benyújtott kérelmére indul (a Kérelem adatlap a rendelet 6. melléklete).

(2) A szakmai konzultáció iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, elérhetőségét, az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a tervezett építési tevékenység rövid leírását. A kötelező szakmai konzultáció kérelméhez lehetőség szerint mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját, az 5. melléklet szerinti tartalommal.

(3) A szakmai konzultáció időpontját a főépítész jelöli ki, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.

(4) A szakmai konzultáció helyszíne a polgármesteri hivatal hivatalos helyisége.

(5) Amennyiben a kérelem nem tartalmazza a (2) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt a szakmai konzultációra a Tervező – a munka készültségi fokának megfelelő tartalommal a szakmai konzultáció napjára dátumozott – elkészíti az 5. melléklet szerinti munkaközi építészeti-műszaki tervet (terv-vázlatot). A munkaközi dokumentációt a tervező

(6) Amennyiben a munkaközi terv feldolgozása papíralapon történik, a szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentáció aktuális példányára szöveges, illetve rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálhatják. Az ilyen esetekben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolat kell készíteni, és azok a (7) bekezdés szerinti emlékeztető mellékletei.

(7) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, amelyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.

(8) A szakmai konzultáció alapján készített emlékeztető, több konzultáció esetén emlékeztetők — a hozzájuk tartozó munkaközi tervdokumentáció tartalmának megfelelően — a feleket kölcsönösen kötik.

(9) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(10) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, a dokumentáció terviratai között az (7) bekezdés szerinti emlékeztetőt, mellékleteit és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció releváns tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.

(11) A szakmai konzultációról készített emlékeztető, valamint az ahhoz — azonosítható módon — tartozó munkaközi dokumentációk nyilvántartásáról a főépítész gondoskodik.

(12) A tervezés során ugyanazon építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott építész tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

(13) A szakmai konzultációról a főépítész írásos emlékeztetőt készít. Az emlékeztetőben foglaltakat a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során figyelembe kell venni.

87. § (1) Illeszkedési vizsgálat lefolytatására van lehetőség az épületek utcafronti homlokzatainak az utcafronti telekhatártól való távolságának megállapításához az illeszkedés érdekében.

(2) Az illeszkedési vizsgálatot az ügyfél kérelmére a főépítész végzi el.

(3) Az illeszkedési vizsgálatot a 8. mellékletben szereplő kérelem kitöltésével lehet kezdeményezni. A kérelmet papír alapon 2 példány dokumentációval kell benyújtani.

(4) A kérelemhez mellékelni kell az építészeti-műszaki tervdokumentációt oly módon megválasztott tartalommal, hogy az áttekinthetően, egyértelműen alkalmas legyen a tisztázni kívánt kérdés szükséges részleteinek megismerésére. Ebben az érintett ingatlanon felül annak környezetét is ábrázolni kell.

(5) Az illeszkedési vizsgálat tárgya a tervezett beépítés vagy építmény környezethez való viszonya, amennyiben van jellemzően kialakult állapot, az ahhoz való illeszkedés kérdése.

(6) Az eljárás eredményeként egy indoklással ellátott összefoglaló készül, amelyben javaslatok, feltételek fogalmazhatók meg. Az indoklásban az eljárás során figyelembe vett tényeket rögzíteni kell.

(7) A főépítész az illeszkedési vizsgálat eredményéről az összefoglaló kiküldésével tájékoztatja a kérelmezőt, amelynek melléklete egy példány záradékolt terv.

(8) Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg a tisztázni kívánt kérdés részleteinek megismerésére, a főépítész erről a tényről tájékoztatja a kérelmezőt azzal a kiegészítéssel, hogy az illeszkedési vizsgálat nem került lefolytatásra.

88. § (1) A polgármester az építési engedélyezési eljárást megelőzően a TTr.-ben meghatározott településképi véleményezési eljárást folytat le Üllő város teljes közigazgatási területén építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

(2) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a települési főépítész, vagy a települési Tervtanács állásfoglalása képezi.

(3) A települési Tervtanács állásfoglalását adja a műszaki tervek közül a

(4) A települési Főépítész állásfoglalását a műszaki tervek közül a (3) bekezdésben foglalt esetekben:

89. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez elektronikusan benyújtott kérelemre indul (a településképi véleményezés kérelem adatlapot a 9. melléklet tartalmazza).

(2) A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(3) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a tervtanácsi állásfoglalást vagy főépítészi szakvéleményt, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.

(4) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, és pdf. formátumban a (2) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.

90. § (1) Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak– az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletben és az e tárgykört szabályozó egyéb jogszabályokon túl - a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervdokumentációt is tartalmaznia kell. A tartalmi előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Tervtanácsi véleményezés esetén az (1) bekezdésben foglalt munkarészeket is tartalmaznia kell.

(3) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció az Önkormányzat külön rendelete szerint kiadott beépítési előírásban foglalt – a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, vagy a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb – javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, az (1) bekezdés a) pontja szerinti műleírásban az eltérést indokolni kell.

(4) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

91. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

(6) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)–(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, illetve a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.

92. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

93. § A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

94. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott elektronikus vagy papíralakú bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot a 7. melléklet tartalmazza. A bejelentéshez elektronikus, vagy papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

95. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

(2) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

96. § A településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, a megbízott főépítész szakmai álláspontjára alapozva.

97. § (1) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a közléstől számított egy év.

(2) A bejelentett építési tevékenység – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó döntés birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(3) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenységet és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés:

98. § Nem kell településképi bejelentési eljárást lefolytatni

99. § A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul.

100. § (1) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban hozott döntés végrehajtásának ellenőrzése során a mulasztás észleléstől számított 15 napon belül megindítja a települési kötelezési eljárást.

(2) A polgármester az eljárás megindításától számított 8 napon belül értesíti az ingatlan tulajdonosát az eljárás megindításáról és felhívja nyilatkozattételre.

101. § (1) A településképi kötelezési eljárást bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet írásos beadványban kérheti.

(2) A polgármester 15 napon belül értesíti az ingatlan tulajdonosát az eljárás megindításáról és felhívja nyilatkozattételre.

(3) Az ügyintézési határidő 60 nap.

102. § A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester határozattal kötelezi az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására, ha

103. § (1) A polgármester

(2) A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló döntésben előírt kikötések, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a településképi bírság ismételten kiszabható.

(3) Több kötelezett esetén az (1) bekezdés szerinti bírságot egyetemlegesen kell viselni, de a tulajdoni hányadok arányában kell kiszabni.

(4) Az önkormányzati településképi bírság kiszabása során a polgármester mérlegeli különösen

104. § A végleges döntéssel kiszabott és meg nem fizetett önkormányzati településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

105. § (1) Az Önkormányzat az értékvédelmi szempontból egyedi védett épületek korhű felújításához, rekonstrukciójához az éves költségvetési rendeletben meghatározott „Üllő Város Értékvédelmi Támogatás” terhére támogatást nyújthat. Az erre irányuló kérelmet a beruházás tervezett időpontját megelőző év október 31-ig lehet benyújtani. A képviselő-testület a következő évben a költségvetés tárgyalásánál dönt a kérelmek figyelembevételével a forrás összegéről.

(2) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(3) Az elnyert támogatás nem haladhatja meg a pályázat mellékletét képező költségvetés 75 %-át és egyúttal nem lehet több nettó 800.000.-Ft-nál.

(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően az Üllő Város Önkormányzat szakbizottsága írja ki. Amennyiben a rendelkezésre álló keret nem kerül felhasználásra, a Bizottság dönthet a pályázat ismételt kiírásáról.

106. § (1) A beérkezett pályázatokat a Bizottság a soron következő ülésén bírálja el.

(2) A Bizottság szakmai szempontok alapján dönt a támogatás odaítéléséről.

(3) A pályázókat írásban kell értesíteni a pályázat eredményéről.

107. § (1) A pályázatot a tulajdonos nyújthatja be a polgármesterhez.

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázat csak az összes melléklet egyidejű benyújtásával érvényes. Nyilatkozatok utólagos pótlására egyszer van lehetőség a kiírásban rögzített határidő figyelembevételével.

(4) A pályázati kiírás a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.

(5) A pályázat benyújtásának határidejét a pályázati kiírásban kell meg határozni.

108. § (1) A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester támogatási szerződést köt.

(2) Engedély, vagy bejelentés köteles munka esetén a nyertes pályázóval a támogatási szerződés csak a szükséges végleges döntés megléte esetén köthető.

(3) A szerződésben rögzíteni kell a támogatás folyósításának idejét és módját, a támogatás felhasználásának módját, határidejét, az elszámolás, a felhasználás ellenőrzésének szabályait, a szerződésszegés jogkövetkezményeit.

(4) A támogatás összegét annak átvételétől számított egy éven belül fel kell használni, és a felhasználást követő 30 napon belül azzal el kell számolni.

110. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.