Farmos község képviselő-testületének 7/2015(X.28.) önkormányzati rendelete

Farmos Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 01. 01- 2022. 12. 01

Farmos község képviselő-testületének 7/2015(X.28.) önkormányzati rendelete

Farmos Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2022.01.01.

Farmos Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a működésének részletes szabályairól következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezek

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye: Farmos Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) 2765 Farmos, Fő tér 1.

(2) A képviselő-testület megnevezése: Farmos Község Önkormányzat Képviselő testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(3) Az önkormányzat működési területe: Farmos Község közigazgatási területe.

2. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a község választó jogosult lakossága a megválasztott képviselőkből álló képviselő –testület útján gyakorolja, amelynek 6 tagja van. A képviselők névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) A képviselő-testület szervei: polgármester, a képviselő testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

(4) A képviselő – testület hivatalának megnevezése és székhelye: Farmosi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: hivatal) 2765 Farmos, Fő tér 1.

(5) Farmos Község Önkormányzat intézményeit és szervezeti felépítését a 2. számú függelék tartalmazza.

3. § (1) Farmos Község Önkormányzatának jelképei a község címere és zászlaja, leírásukat, használatuk rendjét az erről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) a) A község hivatalos lapjának neve: Farmosi Információk Riportok (továbbiakban: FAIR). A lapot térítésmentesen kapják meg a háztartások. A FAIR 2 havonta jelenik meg.

b) Az önkormányzat lapja tartalmazza különösen:

- képviselőt-testület fontosabb döntéseit, kivonatos formában, részletes indokolással,
- közérdekű önkormányzati és közigazgatási információk,
- fontosabb társadalmi események.
(3) Az Önkormányzat által adományozható kitüntetések alapításának és adományozásának szabályait az erről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület döntése alapján a külföldi önkormányzatokkal együttműködés (testvérközségi kapcsolat) létesíthető, az Önkormányzat nemzetközi önkormányzati szervezethez csatlakozhat.
(5) A kapcsolat létesítéséhez és megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntése szükséges.
(6) Farmos Község testvértelepülései:
Aranyosrákos település –Várfalva község Románia ,
Grafenegg község Ausztria,
Novaci község Macedóniai.
II. Fejezet

Az Önkormányzat feladat- és hatásköre

4. § (1) Az önkormányzati feladat –és hatáskörök a képviselő–testületet illetik meg, amelyeket önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, az önkormányzat testületére a Mötv.42. § -ban, (3. és 4.számú függelék tartalmazza) és a jelen rendeletben foglaltak kivételével átruházhat. A kormányzati funkciók elnevezéseit, és a kormányzati funkciók számát a (5. számú függeléke tartalmazza)

A képviselő–testület a hatáskör gyakorlásához utasításokat adhat, a hatáskör gyakorlását visszavonhatja, a képviselő-testülettől kapott hatáskörök tovább nem ruházhatók. Az átruházott hatáskör gyakorlója e jogkör keretében tett intézkedéseiről a képviselő–testületnek- évente legalább egyszer- köteles beszámolni.
(2) A képviselő-testület kötelezően ellátandó feladatait és azok ellátási módját az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő–testület önként vállalt feladat és az önként vállat feladatainál a feladatellátás terjedelmét a 2. számú mellékletben foglaltak szerint határozza meg.
(4) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlásának az átruházásáról, annak szabályzásáról, illetve visszavonásáról a felmerüléskor dönt.
(5) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a Mötv.42. §-ában foglaltakon túl:
a) a képviselő-testület határkörébe utalt választás, kinevezés és megbízás esetén a személyi alapbér megállapítása,
b) a rendszeresen ellátandó közfeladat önkéntes felvállalása, vagy erről történő lemondás,
c) gazdasági társaságba történő belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés,
d) a hitelfelvétel.
(6) A képviselő-testület önkormányzati társulást hozhat létre, és beléphet tagként. (lásd :6. számú függelék)
(7) A képviselő-testület elismerések, kitüntetések, elismerő címek adományozásáról dönt. (lásd: 7. számú függelék)
III. Fejezet

A képviselő –testület működése

5. § (1) A képviselő-testület évente jóváhagyott munkaterv alapján végzi munkáját. A munkatervben foglaltaktól a képviselő-testület eltérhet.

(2) A munkaterv összeállításához véleményt kell kérni:

a) a képviselőktől,

b) a bizottságoktól,

c) a polgármesteri hivatal tisztségviselőitől,

d) községi önkormányzat egyéb munkavállalóitól

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő testület üléseinek tervezett időpontjait, főbb napirendjeit,

b) a főbb napirendek előterjesztőjét,

c) azon napirendek megjelölését, melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

d) azon napirendek és ügyek megjelölését, melyek eldöntéséhez bizottsági állásfoglalás szükséges, a bizottság megjelölésével.

A képviselő–testület ülései

6. § (1) A képviselő testület a válaszát követő 15 napon belül alakuló ülést tart. Az alakuló ülés szabályait a Mötv. tartalmazza.

(2) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő –testület üléseinek összehívásának szabályait a Mötv. tartalmazza.

(4) A képviselő-testület ülései nyilvánosak a Mötv.46. § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel.

(5) A képviselő-testület szükség szerint, évente a jóváhagyott munkatervben foglalt, de legalább 6 ülést tart.

(6) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a hatáskörét a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester gyakorolja.

A polgármester és alpolgármester tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti az ülést.
(7) Az ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány tartalmára a Mötv. rendelkezési az irányadóak.
(8) Az ülés elnöke az ülést az indítványban megjelölt időben, de legkésőbb a kézhezvételtől számított 15 napon belül köteles összehívni.

Zárt ülés

7. § (1) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. A tárgyalás előtt az érintettet az ülés elnöke nyilatkozatra szólítja fel.

(2) A képviselő–testület, az üzleti érdekek védelme céljából - egyszerű szótöbbséggel döntve – zárt ülést tarthat, bármely az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) A zárt ülés anyagába arra jogosulatlan személy nem tekinthet be. A zárt ülés anyagából külön törvény szerinti közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot az ülés elnökének ki kell hirdetnie. A kihirdetés az önkormányzat honlapján és a Nemzeti Jogszabálytár közzététellel történik.

Meghívó

8. § (1) A munkaterv alapján tervezett ülésre szóló meghívót – az írásbeli előterjesztésekkel együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal megkapják. A munkatervben nem szereplő ülésre szóló meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt legalább 24 órával előbb írásban kiadott, vagy telefonos üzenet formájában megkapják. Halasztást nem tűrő esetben aznapra is összehívható az ülés.

(2) A meghívó tartalmazza

a) az ülés helyét, idejét, az ülés jellegét;

b) a javasolt napirendi pontokat;

c) a napirendek előterjesztőit;

d) indokát abban az esetben, ha a képviselő-testületi ülést a Mötv.-ben meghatározott indítvány alapján kötelező összehívni.

(3) A képviselő-testület üléseinek meghívóit a Községi Önkormányzat hirdetőtábláján és a honlapján közzé kell tenni.

Meghívottak

9. § (1) A képviselő-testület teljes napirendjéhez tanácskozási joggal meghívott a Pest Megyei Kormányhivatal Nagykátai Járási Hivatalának vezetője, illetve az általa képviselettel meghatalmazott személy. A bizottságok nem képviselő tagjai.

(2) Eseti jelleggel, a napirendi pontra szóló tanácskozási joggal meghívottak a napirenddel érintettek, azok előadói, valamint az elterjesztő által javasolt szervezet képviselője.

(3) A képviselő-testületi ülésére a továbbiakban meghívóval meghívottak: az önkormányzat intézményvezetői, valamint azon személyek, szervek, akiknek a meghívását jogszabály teszi kötelezővé.

Ülésvezetés, tanácskozás rendje

10. § (1) A képviselő-testület ülésének az elnöke a polgármester, akadályoztatása esetén az ülés összehívására vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) Az ülés elnökének feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést,

b) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

c) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

d) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

e) hozzászóláskor megadja, meghatározott esetben megtagadja, illetve megvonja a szót a jelen lévők bármelyike tekintetében, a képviselő-testület ezt egyszerű szótöbbséggel felülbírálhatja,

f) figyelmezteti a hozzászólót a tárgyra térésre, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli a korábban már általa, vagy más hozzászóló által elmondottakat, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, amelynek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben ismét nem szólalhat fel,

g) tárgyalási szünetet rendel el, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti,

h) eldönti, hogy a nem tanácskozási joggal meghívottaknak egy-egy napirend tárgyalása kapcsán szót ad-e, amennyiben igen, úgy ez az öt percet nem haladhatja meg,

i) maximum 5 percben szót ad az ülésen résztvevő állampolgároknak amennyiben szólni kívánnak.

(3) Az ülés elnöke tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés közötti eseményekről.

(4) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatást a képviselő-testület tudomásul veszi vagy amennyiben a testület nem ért egyet valamely intézkedéssel, a végrehajtás módjával, döntését határozatba foglalja.

(5) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatást a képviselő-testület vita nélkül tudomásul veszi, vagy észrevételt tehet.

Napirend

11. § (1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A meghívóban nem szereplő napirendi pont felvételéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. Az ülés elnöke felszólítja a javaslattevőt az indoklásra, és az illetékes bizottság elnökét, vagy képviselő tagját egyetértésének, vagy egyet nem értésének kinyilvánítására. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A napirendi pontokat a képviselő-testület az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. Rendeleteket, vagy azok módosítását lehetőleg a napirendek elejére kell venni.

(4) A napirendi pont tárgyalása során bármely képviselő egy alkalommal tárgyalási szünet elrendelését kérheti. Erről a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

Előterjesztés

12. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe, illetve a testületi ülés napirendjébe felvett rendelet-tervezet és határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra.

A szóbeli előterjesztést kivételesen a képviselőtestület egyszerű többséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. Az írásos előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság véleményének és a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.
(3) Az előterjesztésnek – a szóbeli előterjesztést is ideértve - tartalmaznia kell:
a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket,
c) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint várható következményeiket,
d) határozati javaslatot.
(4) A napirend tárgyalását legfeljebb 5-5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság jogosult.
(5) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmazni.
(6) A képviselő-testület napirendjének előadója a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, illetőleg
a képviselő-testület által felkért más személy lehet.

Sürgősségi indítvány, képviselői önálló indítvány

13. § (1) A polgármester, a bizottságok, a képviselők, a jegyző, kezdeményezhetik valamely előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős megtárgyalását.

(2) A sürgősségi indítványt – rövid indoklással – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12:00 óráig kell a polgármesternél benyújtani.

(3) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A napirendre felvett ügyekkel össze nem függő képviselői önálló indítványt a polgármesterhez kell, a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal írásban beterjeszteni.

Módosító javaslat

14. § (1) A polgármester, a képviselők, a jegyző, a napirend előterjesztője a rendelet-tervezethez és határozati javaslathoz módosító javaslatokat tehet.

(2) A rendelet-tervezetekhez a módosító javaslatot írásban kell eljuttatni a polgármesterhez az ülést megelőző nap 12:00 óráig.

(3) A határozati javaslat módosítására szóban, a szavazás megtörténte előtt is sor kerülhet.

Napirend tárgyalása

15. § (1) Bármelyik képviselő maximum 5 perces időtartamú, napirend előtti felszólalásra kérhet lehetőséget az ülés elnökétől. Amennyiben az elnök a lehetőséget megtagadja a képviselő kérésére a felszólalás tárgyában a képviselő-testület vita nélkül határoz. A felszólaláshoz kapcsolódóan legfeljebb egy képviselő mellette és egy képviselő ellene kaphat szót 2-2 percre, vitának és határozathozatalnak helye nincs.

(2) A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek.

(3) A kérdések elhangzása után a válaszadás - amely legfeljebb 5 perc lehet -, majd a (2) bekezdésben említett személyek hozzászólása következik. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban másodszor is szólásra jelentkezik, az ülés elnöke a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja.

(4) Személyes megjegyzést tehet – legfeljebb 2 perces időtartamban – a vita lezárása után, de még a szavazás előtt az a képviselő, aki a vita során az őt ért – megítélése szerint – méltatlan kritikát kíván kivédeni, illetve, aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.

(5) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának korlátozására bármelyik képviselő javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(6) Az ülés elnöke a vita lezárása után előbb a módosító indítványt, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

Szavazás

16. § (1) A döntési javaslat elfogadására a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A javaslat elfogadásához egyszerű szótöbbséget igénylő döntésnél – eltérő rendelkezés hiányában – a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amikor a Mötv. arról rendelkezik, melyhez a megválasztott képviselők több mint felének, vagyis 4 képviselőnek az igen szavazata szükséges. Ezek az esetek az Mötv. 50. §-ában rögzítetteken kívül:

a) a rendelet 4. § (5) bekezdésében felsorolt ügyekben való döntés,

b) hatáskör gyakorlás átruházása és visszavonása ügyében való döntés,

c) fegyelmi ügyben való döntés,

d) kitüntetések, elismerések adományozása ügyében való döntés.

(4) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(5) a)A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendelhet el. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben. Név szerinti szavazás

b) bármely képviselő indítványára egyszerű többséggel rendelhető el.

(6) név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a névsort, a képviselő válaszát „igen”-nel, „nem”-mel, vagy “tartózkodom”-mal adja meg. A választ tartalmazó névsor a jegyzőkönyv melléklete.

(7) Titkos szavazást kell tartani Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. Titkos szavazásra javaslatot tehet bármelyik képviselő.

(8) A titkos szavazásnál 3 tagú szavazatszámláló bizottság jár el. A szavazás borítékba helyezett szavazó lapon, urna igénybevételével történik, a titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

17. § (1) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárásra a Mötv. 49. §. rendelkezései az irányadóak.

(2) Ha a személyes érintettségét nem jelenti be és köztudomású vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő a törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogi következménye a döntés érvénytelensége, abban az esetben, mennyiben előnye származik.

A képviselő-testület döntései

18. § (1) A képviselő-testület:

a) rendeletet alkot,

b) határozatot hoz,

c) alakszerű határozat nélkül dönt, a szavazati arányok rögzítésével:

- ügyrendi kérdésekről,
- informális, tájékoztató jelentés tudomásul vételéről,
- a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(2) Az önkormányzati rendeleteket külön–külön – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, a kihirdetés hónap, nap megjelöléssel kell ellátni a következők szerint: “Farmos Község Önkormányzata Képviselő-testületének …../20..(..hó..nap) önkormányzati rendelete”
(3) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, hónap, nap megjelöléssel kell ellátni a következők szerint: “.../20..(..hó..nap) számú Képviselő- testületi határozat.

Rendeletalkotás

19. § (1) A rendelet-tervezetet és annak indokolását és a hatásvizsgálat eredményét a Farmosi Polgármesteri Hivatal munkatársai készítik elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezetet a jegyző törvényességi véleményével együtt véleményezés céljából valamennyi tárgykör szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni.

(3) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján, vagy a farmos.polg@upcmail.hu e-mail címen.

a rendelet-tervezet véleményezésére megadott elektronikus levélcímen.
Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:
a) a költségvetésről, annak módosításáról és végrehajtásáról,
b) a helyi adókról és annak módosításairól,
c) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról és annak módosításáról,
d) az önkormányzat vagyonáról és annak módosításáról,
e) az étkeztetésről és az intézményi térítési díjakról szóló önkormányzati rendeletek tervezeteit.
(4) Az önkormányzati rendeletalkotást, módosítást kezdeményezhetik:
a) települési képviselők,
b) polgármester,
c) alpolgármester,
d) jegyző,
e) önkormányzati bizottságok.
(5) A rendeletalkotási, illetve módosítási javaslatot a polgármesterhez írásban kell benyújtani, aki azt haladéktalanul a jegyzőhöz juttatja.
(6) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni. Az önkormányzati rendelet aláírására és kihirdetésével kapcsolatos feladat ellátására a Mötv. 51. §. rendelkezései az irányadóak.
(7) A megalkotott rendeletek és határozatok kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, az érintettek részére történő eljuttatásáról, a rendeletek hatályosulásáról, a határozatok végrehajtásáról a jegyző gondoskodik, melyre a Mötv rendelkezései az irányadóak.
(8) Az önkormányzat rendeletét meg kell küldeni a Nemzeti Jogszabálytárnak és közzé kell tenni a Községi Önkormányzat honlapján (www.farmos.hu).
(9) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Községi Könyvtár hivatalos helyiségében legalább 15 napra történő kifüggesztéssel történik.

Jegyzőkönyv

20. § (1) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét 15 napon belül el kell készíteni és megküldeni:

a) a Pest Megyei Kormányhivatalnak,

(2) A jegyzőkönyv tartalmára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A jegyzőkönyvet a polgármester, jegyző és egy hitelesítő írja alá, egyidejűleg a jegyző gondoskodik a végrehajtásban érintettek értesítéséről, határozati kivonat formájában.

(4) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv, a képviselő-testület előterjesztései, döntései a jegyző hivatali helyiségében az önkormányzat honlapján, és a Községi Könyvtárban hozzáférhetőek.

(5) A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel készül, melynek megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet legfeljebb 15 napon belül teljesíti önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző.

Interpelláció, kérdések

21. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a napirend tárgyalását követően a:

a) polgármestertől,

b) alpolgármestertől,

c) jegyzőtől,

d) bizottság elnökeitől,

e) intézmények vezetőitől,

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél kell írásban benyújtani. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) interpellált személyt és beosztását,

c) az interpelláció tárgyát,

d) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(3) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(4) Az interpellációra a testületi ülésen – lehetőség szerint – választ kell adni, vagy legkésőbb írásban 15 napon belül. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Ha a testület sem fogadja el a választ, az ügyet az ülés elnöke, az illetékes bizottság véleményezésére utalja.

(5) Ugyanazon ténybeli alapból ismételten interpellálni egy éven belül nem lehet.

(6) Amennyiben az interpellációra 15 napon belül írásban történik a válaszadás, annak elfogadásáról, vagy el nem fogadásáról a (4) bekezdésben szabályozott módon a következő rendes ülésen vissza kell térni.

22. § (1) A képviselő a napirendek tárgyalását követően a 19. § (1) bekezdésében foglaltakhoz kérdést intézhet.

A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tájékozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.
(2) A kérdés felvetésére, és megválaszolására rendelkezésre álló időtartam maximum 2-2 perc.
IV. Fejezet

Települési képviselő

23. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(2) A képviselőt az Önkormányzati törvényben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Jogaik és kötelezettségeik azonosak.

(3) A képviselő kötelezettségei:

a) köteles tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában,

b) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

d) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben a jegyző útján kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni,

e) írásban, vagy szóban bejelenti, ha a képviselő-testület, vagy bizottságának ülésén, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

f) jelzi a polgármesternek bármilyen jellegű összeférhetetlenségi ok felmerülését,

g) eskütételét követően 3 hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen.

A képviselők jogai
a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
b) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
c) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek átruházott jogkörben hozott döntéseit,
d) a képviselő-testület ülésén az ülés elnökétől, a bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől és a polgármesteri hivatal munkatársaitól önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre érdemi választ kell adni,
e) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja a bizottságok elnökének a bizottságok feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását,
f) igényelheti a képviselő-testület hivatalától a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködését,
g) az önkormányzat tevékenységével kapcsolatos iratokba betekinthet,
h) felvilágosítást kérhet a község ellátásában, üzemeltetésében részt vevő munkatársaktól,
(4) A települési önkormányzat polgármesterének és képviselőinek vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi, Településfejlesztési, Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(5) A települési önkormányzat polgármesterének és képviselőinek összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezését a Pénzügyi, Településfejlesztési, Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság vizsgálja ki.

Méltatlanság

24. § (1) Méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,

a) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek;

b) akinek az állammal, önkormányzattal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi;

c) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette;

d) aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja;

e) aki a 30. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására.

(2) Az önkormányzati képviselő köteles az (1) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakról, a jogerős ítélet kézhezvételétől vagy az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltak beálltától számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet és a Pest Megyei Kormányhivatalt.

(3) A büntetőeljárásról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel az eljáró bíróság az önkormányzati képviselő bűnösségét megállapító jogerős ítélet meghozataláról haladéktalanul tájékoztatja a képviselő-testületet és a Pest Megyei Kormányhivatalt.

(4) Az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a Pest Megyei Kormányhivatalt.

(5) A méltatlansági eljárásra egyebekben a Mötv 37. § (2)-(7) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A képviselők díjazása

25. § (1) A képviselők díjazásáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

Bizottságok

26. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak a jogállását, a bizottság összetételét a Mötv. 57-59. §-ai szabályozzák.

(2) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzés feladatokat ellátó – képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek. A képviselő-testület állandó, vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően megszűnik.

(4) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani.

A bizottságok létszáma maximum 5 fő.
(5) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi, Településfejlesztési, Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság,
b) Kulturális, Oktatás, Sport és Környezetvédelmi Bizottság. ( Névsort a 8. számú függelék tartalmazza)
(6) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében közreműködik, véleményez és javaslatokat tesz határozati formában. (lásd a 4. számú függelék)

27. § (1) A bizottságok belső működési szabályait a jogszabályok keretei között és e rendeletben foglaltaknak megfelelően saját maguk határozzák meg.

(2) A bizottságok tagjait a képviselő-testület választja. A bizottságok szakértők segítségét vehetik igénybe a jogszabályokban biztosított keretek között. A bizottsági ülésen a szakértők tanácskozási joggal vesznek részt.

(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(4) A bizottság tagjaira javaslatot tehet a polgármester és bármely képviselő.

28. § (1) A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni

A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(2) A bizottság összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozat hozatalára a Mötv.60-61. § rendelkezései az irányadóak.
(3) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.
(4) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

29. § (1) A bizottság döntését határozatként jeleníti meg.

A határozat jelölése: “.../20...(...hó...nap) adott bizottság megnevezése.”
(2) A bizottságok üléseikről jegyzőkönyvet készítenek az ülést követő 15 napon belül. A bizottság elnökét és tagjait a bizottság saját maga javasolt döntései intézkedésükben kötik, a bizottsági ülésen kialakult kisebbségi véleményt azonban a képviselő-testületi ülésen is képviselni lehet.
A bizottságok döntései ugyanúgy kezelendőek, mint a képviselő-testületi ülés döntéseiről készült jegyzőkönyvek. A jegyző az iratanyagok szabályszerű kezeléséről gondoskodik.
(3) A bizottságok általános feladatai:
a) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése,
b) valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősségi tárgyalásának kezdeményezése,
c) a bizottsági ajánlástétel,
d) a képviselő-testületi döntések végrehajtásának ellenőrzése,
e) feladatkörükben a testületi előterjesztések véleményezése,
f) a képviselő-testület által a bizottság hatáskörébe utalt feladatok ellátása.

Polgármester

30. § (1) A polgármester jogállását a Mötv. szabályozza. A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester tekintetében a képviselőtestület gyakorolja a munkáltatói jogok közül a következőket:

a) illetmény megállapítása,

b) jutalmazás,

c) összeférhetetlenség kimondása,

d) fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása,

e) anyagi felelősség megállapítása,

f) szabadság felhasználása.

(3) A polgármester bruttó 1.000.000.- forintig vállalhat kötelezettséget a jóváhagyott költségvetési előirányzatok terhére a képviselő-testület felhatalmazása alapján, melyről a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköre: (lásd az SZMSZ 3. számú mellékletében)

(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben:

a) krízíshelyzetbe került személy részére lakás biztosítása

b) közbeszerzési eljárásokban hiánypótlás, felmerült kérdésre válasz nyújtása

(6) A képviselő-testület a polgármester jutalmazására vonatkozó javaslattételi jogot a Pénzügyi, Településfejlesztési, Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottságra ruházza.

Összeférhetetlenség

31. § (1) Farmos Község polgármestere tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja.

(2) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat azzal, hogy a polgármester nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, települési önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés elnöke, alelnöke.

32. § A polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény állapítja meg.

Alpolgármester

33. § (1) Az alpolgármester választására és tisztsége megszűnésére a Mötv. szabályai az irányadóak.

(2) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, egyes önkormányzati feladatok ellátására egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Az alpolgármester díjazására, költségtérítésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(3) Az alpolgármester a polgármester által kialakított munkamegosztással segíti, felügyeli és koordinálja az önkormányzat munkáját, segíti a polgármestert feladatai ellátásában.

Jegyző

34. § (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői tekintetében.

A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, vezetői megbízás visszavonásához, illetmény megállapításához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.
(3) A jegyző a Mötv. 81. §-ában foglaltakon túlmenően
a) képviseli a hivatalt,
b) felelős a hivatal működésének jogszerűségéért,
c) a hivatal költségvetésének előirányzataival gazdálkodva biztosítja a működéshez szükséges szakmai és tárgyi feltételeket,
d) a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,
e) javaslatot tesz az önkormányzat rendeleteinek felülvizsgálatára,
f) véleményt nyilvánít a polgármester és a bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,
g) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
h) szervezi a jogi felvilágosító munkát,
i) gondoskodik a hivatali dolgozók képzéséről, továbbképzéséről,
j) gondoskodik a SZMSZ mellékleteinek karbantartásáról,
k) gondoskodik a jegyzőkönyvi kivonatok elkészítéséről, továbbításáról, a hozott döntések végrehajtásáról.
(4) A jegyzői tisztség tartós betöltetlensége esetén a polgármester a kinevezési a feltételeknek megfelelő köztisztviselőt megbízhat a jegyzői feladatok ellátásával.

Polgármesteri Hivatal

35. § (1) A község önkormányzata képviselő-testülete, a testületek és tisztségviselők munkájának segítésére, az önkormányzati feladatok végrehajtására egységes hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal vezetője a jegyző.

(3) A Polgármesteri Hivatal működésére és feladataira vonatkozó részletes szabályokat a képviselő-testület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. (SZMSZ)

(4) A kiadmányozás rendjét külön szabályzat tartalmazza.

(5) A hivatal létszámát a költségvetési rendelet és a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(6) A Farmosi Polgármesteri Hivatal ellátja a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítését, postázását, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási és gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.

V. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

36. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

Közmeghallgatás

37. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről legalább 15 nappal előbb értesíteni, tájékoztatni kell a lakosságot.

(3) A tájékoztatás a „Meghívó” a községi önkormányzat honlapján, illetve a Farmos Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A közmeghallgatás meghívóját a FAIR hivatalos lapjában is közzé kell tenni.

(4) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban választ kell adni.

VI. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

38. § (1) A képviselő-testület a költségvetés elkészítésének és végrehajtásának szabályait, az önkormányzat éves költségvetését, módosítását, valamint az önkormányzat vagyonát és az ezzel való gazdálkodás szabályait külön rendeletekben állapítja meg.

(2) Az önkormányzat intézményeinek ellenőrzését a polgármester, a jegyző által vezetett hivatal útján látja el, illetve biztosítja.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a rendelet 2015. november 01.-én lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Hatályát veszti Farmos Község Önkormányzata képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2011. (V.26.) önkormányzat rendelete, valamint az azt módosító 2/2012. (II.01.) önkormányzati rendelete, 11/2014. (XI.25.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet

az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2015. (X.28.) rendeletéhez
Farmos Község Önkormányzata kötelező feladatai különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő- ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg,

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

17. hulladékgazdálkodás;

18. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

Az 1. pontban foglalt feladatokat az önkormányzat az anyagi lehetőségeinek függvényében, a lakossági igények alapján látja el. A feladatok ellátása az önkormányzati, illetve az önkormányzati társulási fenntartású intézményei útján történik.

2. melléklet

az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2015. (X.28.) rendeletéhez (SZMSZ 4. § (3) bekezdés)
1./ Farmos Község Önkormányzata képviselő-testülete által önként vállalt feladatai:
- FAIR lap fenntartása,
- települési bejegyzett civil szervezetek támogatása
2./ Az 1. pontban foglalt feladatok vállalása során az önkormányzat köteles tekintettel lenni arra, hogy azok megvalósítása a kötelező önkormányzati feladatok ellátását ne veszélyeztesse.
3./ Az önként vállalt feladatoknál a szükséges pénzeszközt a képviselő-testület minden évben a költségvetési rendeletében határozza meg és biztosítja.
4./ Farmos Község Közigazgatási Területén működő civil szervezetek:
-„Egy falu az iskoláért alapítvány”
- A-63-as Postagalamb Egyesület
- Farmosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
- Farmosi Polgárőrség Közhasznú Tevékenységű Szervezet
- Mozgáskorlátozottak Farmosi Egyesülete
- Rózsa Nyugdíjas Egyesület
- Sport Egyesület
- Tápió –vidéke Földtulajdonosok és Gazdálkodók Gazdaköre

3. melléklet1

A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke
(a) A külön jogszabályban és az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint dönt az települési támogatások megállapításáról.
(b) Dönt a természetbeni szociális ellátások nyújtásáról.
(c) Dönt a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő személyi térítési díj összegéről
(d) Dönt a – feladat- és hatáskörében megállapított – jogosulatlanul felvett szociális ellátás visszafizetéséről, méltányosságból – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét elengedheti, csökkentheti, részletekben fizettetheti meg.
(e) A hajléktalan személynek szállást biztosít, ha ennek hiányában a késedelem a rászorulónak, illetve a hajléktalannak életét, testi épségét veszélyeztetné. Az ideiglenes intézkedésről értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet.
(f) Rendelkezik az általános tartalékalapból a költségvetési rendeletben meghatározott mértékéig, s erről a testületnek a soron következő ülésén beszámol.
(g) Bruttó 1.000.000.-Ft egyedi értékig kötelezettséget vállalhat a költségvetési rendeletben nem tervezett kiadás teljesítésére rendkívüli esemény esetén, s erről a testületnek a soron következő ülésén köteles beszámolni.
(h) Dönt az ideiglenesen szabad pénzeszközök betét elhelyezéséről, az egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről
(i) Gondoskodik a közutak tisztántartásáról, a hó eltakarításról, továbbá az utak síkosság-mentesítéséről.
(j) Ellátja a helyi címer és zászló használatának engedélyezésével kapcsolatos feladatot.
(k) Gyakorolja az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat, az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát, gondoskodik az önkormányzat jogi képviseletéről. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni. Aláírja a meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló szerződést. Jogosult a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek, a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződések, illetve – képviselő-testületi döntést követően – a biztosítási szerződések megkötésére.
(l) Aláírja a lakásokról és helyiségekről szóló külön rendelet alapján előkészített bérleti és adásvételi szerződéseket.
(m) Engedélyezi a közterület használatot.
(n) Dönt az Önkormányzat nevében kiadható tulajdonosi, üzemeltetői hozzájárulásokról.
(o) A polgármesternél a rendeletben meghatározottak alapján helyi népszavazás kezdeményezhető, illetve népi kezdeményezés nyújtható be. A polgármester az aláírásgyűjtő íveket a rendelet szerint továbbítja a helyi választási bizottságnak.
(p) Dönt a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához szükséges hozzájárulásról.

1. függelék a 3. melléklethez2

az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2015. (X.28.) rendeletéhez (SZMSZ 2. § (1) bekezdés)
Farmos Község Önkormányzata Képviselő-testületének névsora 2019. 10. 13-tól

1. Polgármester: Horváth László

Alpolgármester: Szarvas Attila

Képviselő - testület:


Név


1

Kollár Ferenc

Pénzügyi, Településfejlesztési, Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság- elnöke

2

Baranyiné Deák Mária

Kulturális, Oktatás, Sport és Környezetvédelmi Bizottság - elnöke

3

Böjti Károlyné

4

dr. Kapronczi Mihály János

5

Tóth Richárd

2. ABC sorrendes felsorolás

Baranyiné Deák Mária képviselő

Böjti Károlyné képviselő

Horváth László polgármester

dr. Kapronczi Mihály János képviselő

Kollár Ferenc képviselő

Szarvas Attila alpolgármester

Tóth Richárd képviselő

2. függelék a 3. melléklethez3

Farmos Község Önkormányzatának intézményei és szervezeti felépítésének ábrája

1. null

2. null

3. függelék a 3. melléklethez

A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskörök
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2015. (X.28.) rendeletéhez (SZMSZ 4. § (1) bekezdés)

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16. a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának az állam vagy más helyi önkormányzat javára történő ingyenes átruházására, ilyen vagyon ingyenes átvételére vonatkozó döntés,

17. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

4. függelék a 3. melléklethez

a képviselő-testület hatásköréből bizottságokra átruházott feladatok
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2015. (X.28.) rendeletéhez (SZMSZ 4. § (1) bekezdés)

1. Pénzügyi, Településfejlesztési, Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság,

2. Kulturális, Oktatás, Sport és Környezetvédelmi Bizottság.

5. függelék a 3. melléklethez4

A kormányzati funkciók elnevezései, és a kormányzati funkciók száma
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás
062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
013320 Köztemető-fenntartás és működtetés
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
082044 Könyvtári szolgáltatások
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
084031 Civil szervezek működési támogatása
900020 Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről
045120 Út, autópálya építése
041140 Területfejlesztés igazgatása
063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
042120 Mezőgazdasági támogatások
072311 Fogorvosi alapellátás
104042 Család- és gyermekjóléti szolgáltatások
018010 Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel
051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
064010 Közvilágítás
107052 Házi segítségnyújtás
063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
072111 Háziorvosi alapellátás
018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek

6. függelék a 3. melléklethez

Az Önkormányzati Társulási Megállapodások
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2015. (X.28.) rendeletéhez (SZMSZ 4. § (6) bekezdés)
- Tápiómenti Területfejlesztési Társulás
- Tápió-menti Települések Csatornamű Vízgazdálkodási Társulata
- Duna-Tisza Közi Konzorcium

7. függelék a 3. melléklethez5

Díszpolgárok névsora
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2015. (X.28.) rendeletéhez (SZMSZ 4. § (6) bekezdés)
2003- Malatinszky Gyuláné
2004- Derényi Emilné
2005- Bagyinszki János
2006- Dr. Riczek Klára
2007- Dr. Bencze József
2008- Kenyó József
2010- Böjti Károlyné
2011- Dr.Borókai Gábor
2013- Árva Gábor
2014- Matula Pálné
2014- Farmos Községért Emlékérem adományozás névsora:
Balaska Miklós
Horváth Antal
Szarvas Attila
Farmos Rózsa Nyugdíjas Egyesület
Bertalan Ignác
2018- Farmos Községért Emlékérem adományozás névsora:
Kollár Ferencné
Visnyei Pálné
Németh Csaba
2018. Farmos Községért Oklevél adományozás névsora:
Kovács Pál Farmosi Zenekar
Bíró László István
Kovács Pál
Farmos Rózsa Nyugdíjas Egyesület
2019.- Farmos Községért Emlékérem adományozás névsora:
Czeróczki Judit
Kőszegi Violetta
dr. Csák István

8. függelék a 3. melléklethez6

Bizottsági tagok névsora 2019. 10. 13-tól
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2015. (X.28.) rendeletéhez (SZMSZ 26. § (5) bekezdés)
Pénzügyi, Településfejlesztési, Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság : 5 fő
Elnök: Kollár Ferenc képviselő
Tagok: Böjti Károlyné képviselő
Tóth Richárd képviselő
dr. Feldéné Weszprémy Marianne nem képviselő
Kiczkó Orsolya nem képviselő
Kulturális, Oktatás, Sport és Környezetvédelmi Bizottság : 5 fő
Elnök: Baranyiné Deák Mária képviselő
Tagok: dr. Kapronczi Mihály János képviselő
Kollár Ferenc képviselő
Bugyiné Gyürki Andrea nem képviselő
Spenger László nem képviselő

9. függelék a 3. melléklethez7

Étkeztetés
Házi segítségnyújtás
A szakfeladatok adatai:
Farmos Község Önkormányzat az étkeztetést és házi segítségnyújtás alapfeladatként látja el.
Székhelye: 2765 Farmos, Fő tér 1.
A házi segítségnyújtás szolgáltatás nyitva álló irodájának helye: 2765 Farmos, Béke út 8.
Működési területe: Farmos Község közigazgatási területe.
Alaptevékenység kormányzati funkciói:
• 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
• 107052 Házi segítségnyújtás
Szociális alapszolgáltatási formák:

1. Étkeztetés: az Önkormányzat szolgáltatási szerződést kötött a szociális étkeztetés ellátására.

2. Házi segítségnyújtás: 12 fő részére 2 fő gondozóval történik az ellátás.

A személyes gondoskodás keretében ellátandó feladatokat Farmos Község Önkormányzat Képviselő-testülete által jóváhagyott szakmai program, valamint a működési engedély határozza meg.

A helyi önkormányzat rendeletben szabályozza a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, azok igénybevételét, valamint a fizetendő térítési díjakat.

A szolgáltatási tevékenységet az alábbi jogszabályok alapozzák meg:

• A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)

• A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (továbbiakban: SzCsM rendelet)

• • A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet,

• A 29/1993. (II. 17.) Korm. rendeleta személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról (továbbiakban: Kormányrendelet)

• A 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól (továbbiakban: SZMM rendelet)

• A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII.23.) Korm. rendelet

• 369/2013. (X. 24.) Korm. rendeleta szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről

• Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

• A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet

• A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet

• Farmos Község Önkormányzata Képviselő-testületének mindenkor hatályos szociális rendelete (továbbiakban: Ör.)

A szolgáltatások célja gondoskodni

· azon időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak,

· azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitelben segítséget igényelnek,

· azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,

· azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

A biztosított szolgáltatás megszervezésénél kiemelt figyelmet kell fordítani az egyéni gondozás elvárásainak, a szakmai rendeletben meghatározott határidők figyelembevételével el kell készíteni és folyamatosan vezetni a szakmai jogszabályokban meghatározott dokumentumokat.

Fokozott figyelmet kell fordítani

• a humanizált környezet kialakítására és működtetésére

• az emberi és állampolgári jogok érvényesülésére

• személyi és szakmai feltételek megvalósítására

• adatkezelés és adatvédelem biztosítására

• ellátottak jogai, egyes ellátotti csoportok speciális jogai, a szociális szolgáltatásokat végzők jogai biztosítására, illetve érvényesítése feltételeinek megvalósítására.

Alapszolgáltatások

3. Étkeztetés:

Az alapellátás keretében megvalósuló étkeztetés célja, hogy a szociálisan, vagy kora, illetve egészségi állapota alapján rászoruló személy legalább napi egyszer meleg ételt kapjon. Az ellátás az alábbiak szerint valósul meg:

Napi egyszeri meleg élelem hétfőtől – péntekig

· lakásra szállítással,

· elvitel lehetővé tételével.

4. Házi segítségnyújtás: keretében a gondozó az ellátott részére saját környezetben, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelő segítséget nyújt. Az ellátás kapcsán figyelembe veszi az ellátást igénylő meglévő képességeinek fenntartását, fejlesztésének lehetőségeit, valamint a szolgálat lehetőségeit. Az ellátás keretében külterületen is történik ellátás.

Főbb tevékenységek:

• Segítő kapcsolat kialakítása

• Alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása

• Közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában

• Háztartásvitel segítése

• Környezettel való kapcsolattartás segítése

• Veszélyhelyzet kialakulása megelőzéséhez segítségadás

• Szabadidő eltöltés szervezéséhez segítségnyújtás

• Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése

• Előgondozást végző személlyel együttműködés

A gondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel.

A segítségnyújtás módját, formáját, gyakoriságát a szakmai vezető határozza meg a környezettanulmány, előgondozás tapasztalatai, a háziorvos javaslata, az egyén szükségletének és az ellátó hálózat lehetőségeinek figyelembevételével.

A gondozási feladatokat és változásait tevékenységnaplóban kell vezetni.

A gondozás körébe tartozik továbbá

• a látogatás

• állapot változásainak figyelemmel kísérése

• mentális gondozás

Az ellátottakkal kapcsolatos részletes szabályokat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló helyi önkormányzati rendelet tartalmazza.

A Szolgáltatásokra vonatkozó szabályzatok -Farmos Község Önkormányzat szabályzataiba beépülve:

• Pénzkezelési szabályzat

• Leltározási és selejtezési szabályzat

• Munkavédelmi szabályzat

• Tűzvédelmi szabályzat

• Iratkezelési szabályzat

• Munka-, védőruha szabályzat, Vagyonvédelmi szabályzatok

• Számviteli szabályzat

A működés során biztosítani kell a társadalmi tulajdon és az adatok védelmét.

Az ellenőrzés a vezetés szerves része.

Ellenőrzés formái:

• vezetői ellenőrzés

• munkafolyamatba épített ellenőrzés

• cél- és témaellenőrzés

Az ellátás érdekében szervezett munkakörökben végzendő tevékenységek a Munkaköri leírásban részletesen szabályozottak.

A szolgáltatás személyügyi tevékenységét az önkormányzat személyzeti ügyeivel foglalkozó személy irányítja.

A polgármester gyakorolja a munkavállalóval szemben a munkáltatói jogokat.

Az ellátás érdekében a humán erőforrás belső átszervezéssel módosítható, betartva a módosított 1/2000 (I.7) SZCSM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott létszámnormatívákat.

Munkarend

Házi segítségnyújtás:

Hétfőtől – péntekig 8 órától – 16 óráig

Szakmailag indokolt esetben rugalmasan alkalmazkodva a körülményekhez szombat, vasárnap és ünnepnapokon is, illetve reggeli korábbi munkakezdés és délutáni munkaidő kitolását a polgármester engedélyezheti.

Jelen SZMSZ részét képezik a munkaköri leírások.

A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója (a Ptk. 685.b.pontja) az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződést az ellátás időtartama alatt – illetve annak megszűnésétől számítva egy évig – nem köthet.

A munkaköri összeférhetetlenség, befolyásoltság elkerülése érdekében belső szervezéssel biztosítani szükséges:

-közeli hozzátartozók munkaköri alá-fölérendeltségének kizárását

-közösségi-munkahelyi kapcsolatrendszer vonatkozásában nem megengedhető – kiemelten az irányítást, ellenőrzést végző munkakörökben – a személyi kapcsolatból következő elkötelezettség, mely befolyásolja a reális, elfogulatlan szakmai értékelést, számonkérést.

Reklám tevékenység, adás – vétel, üzleti ügyek bonyolítása, kölcsön, kezességvállalás, stb. dolgozó-dolgozóval, dolgozó-ellátottal nem elfogadható, következményei munkahelyi feszültséget eredményezhet.

Jelen függelék Farmos Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának elválaszthatatlan részét képezi.

1

A 3. melléklet a Farmos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 3. melléklet 1. függelék a Farmos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A 3. melléklet 2. függelék a Farmos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 3. melléklet 5. függelék a Farmos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 3. melléklet 7. függelék a Farmos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 3. melléklet 8. függelék a Farmos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 3. melléklet 9. függeléket a Farmos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (7) bekezdése iktatta be.