A rendelet célja, hogy az egyének és a családok szociális biztonsága megőrzése érdekében szabályozza Farmos Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) által nyújtott személyes gondoskodást nyújtó család-és gyermekjóléti ellátások intézményrendszerét, a mindenkor hatályos szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi jogszabályok felhatalmazása alapján az intézményi jogviszony egyes elemeit, amellyel elősegíti az önhibájukon kívül nehéz anyagi körülmények közé vagy rendkívüli élethelyzetbe került személyek, családok helyzetének javítását, a gyermekek törvényen foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítését, valamint a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését.

(1) E rendelet hatálya kiterjed a Farmos község területén állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. §-ában, valamint a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre és gyermekeikre. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

(2) E rendelet hatálya kiterjed Farmos község közigazgatási területén az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátásban részesülő személyekre, tovább ezen intézményekben foglalkoztatott személyekre.

(3) E rendelet hatálya kiterjed azon személyekre is, akik sem lakcímmel, sem bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkeznek a településen, azonban életvitelszerűen a településen tartózkodnak és az 1. § alapján a szolgáltatás nyújtása indokolt.

(1) Farmos Község Önkormányzata a Farmosi Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeként működő Farmosi Polgármesteri Hivatal Család-és Gyermekjóléti Szolgálata (a továbbiakban: Szolgálat) útján biztosítja a család- és gyermekjóléti szolgáltatást.

(2) A Szolgálat vezetője a Farmosi Polgármesteri Hivatal Jegyzője.

(3) A Jegyző akadályoztatása esetén a Szolgálatot az Aljegyző vezeti.

(4) A család- és gyermekjóléti szolgáltatás keretében a Szolgálat ellátja Gyvt. 39-40. §-ában, és az Szt. 64. § (4) bekezdésében meghatározott kötelező feladatokat.

(5) A Szolgálat által nyújtott szolgáltatások térítésmentesek.

(1) A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, a szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmet a Szolgálatnál kell előterjeszteni. A Szolgálat az elbírálás során a vonatkozó jogszabályi előírások és módszertani útmutatók alapján hoz döntést a szolgáltatások nyújtásának szükségességéről és a nyújtott szolgáltatás típusáról.

(2) A szolgáltatást igénybe vevő együttműködési megállapodást köt a Szolgálat vezetőjével.

(3) Amennyiben a család-és gyermekjóléti szolgáltatás önkéntes igénybevételével nem biztosított a gyermek védelme, a Szolgálat a Család-és Gyermekjóléti Központot további intézkedés megtétele miatt megkeresi.

(4) A családok és gyermekek segítése érdekében a településen veszélyeztetettéget, krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik, melynek tagjai:

a) jegyző/aljegyző

b) védőnő

c) háziorvosok

d) család-és gyermekjóléti szolgálat

e) oktatási-nevelési intézmények

f) rendőrség

g) ügyészség

h) bíróság

i) pártfogó felügyeleti szolgálat

j) a polgármesteri hivatal szociális ügyintézője

k) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,

l) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása

m) az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,

n) a munkaügyi hatóság,

o) a javítóintézet,

p) a gyermekjogi képviselő,

q) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,

r) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv

(5) Észlelés esetén a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott szervek jelzéssel élnek a Szolgálat felé.

(6) Amennyiben hitelt érdemlően segítségre szoruló családról, gyermekről, személyről szereznek tudomást, a (3)-(4) bekezdésben foglaltakon kívül magánszemélyek is jelzéssel élhetnek a Szolgálat felé.

(7) Az ellátás megszűnik:

a) megszűnik az ügyfél egyoldalú nyilatkozatával,

b) az ügyfél elköltözése esetén,

c) az ügyfél halálával,

d) az ügyfél együttműködési hiánya esetén. Együttműködési hiány lehet: a cselekvési tervben foglaltak be nem tartása, a határidők elmulasztása, a családsegítő részéről történt felkeresések (telefon, látogatás, levél) sikertelensége, az éves szinten átlag havi 3-szori találkozás meghiúsulása.

(8) A gondozási folyamat lezárását is dokumentálni kell.

(1) Az intézményvezető és a családsegítő hatáskörét a jogszabályok, helyi belső szabályzatok, valamint a módszertani útmutatók állapítják meg.

(2) Az intézményvezető köteles az önkormányzatnak évente beszámolni a gyermekjóléti szolgáltatásokról.

(1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti az 5/2018. (V. 30.) önkormányzati rendelet.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.