Farmos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete
Farmos Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 18Farmos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete
Farmos Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Farmos Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, meghatározott feladatkörében eljárva, a működésének részletes szabályairól következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az Önkormányzat hivatalos megnevezése, működési területe, szervei
1. § [Az Önkormányzat alapadatai]
(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Farmos Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 2765 Farmos, Fő tér 1.
(3) Az önkormányzat működési területe: Farmos község közigazgatási területe.
(4) A képviselő-testület megnevezése: Farmos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(5) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye: Farmosi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal), címe: 2765 Farmos, Fő tér 1.
(6) Az Önkormányzat intézményeit, valamint a szervezeti felépítését a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2. § [A Képviselő-testület szervei]
A képviselő-testület szervei:
a) polgármester
b) a képviselő-testület bizottságai:
ba) Pénzügyi, Településfejlesztési, Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság,
bb) Kulturális, Oktatási, Sport és Környezetvédelmi Bizottság
c) polgármesteri hivatal
d) jegyző
e) társulás
ea) Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás
eb) Tápió-menti Területfejlesztési Társulás
2. Az önkormányzat jelképei, lapja, testvértelepülési kapcsolatok
3. § [Az Önkormányzat jelképei]
Farmos Község Önkormányzatának jelképei a község címere és zászlaja, leírásukat, használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
4. § [Az Önkormányzat hivatalos lapja]
(1) A) A község hivatalos lapjának neve: Farmosi Információk Riportok (továbbiakban: FAIR).
(2) A FAIR szükség szerint kéthavonta, de legalább évi négy alkalommal jelenik meg, és térítésmentesen bocsátja az Önkormányzat a lakosság rendelkezésére.
(3) Az önkormányzat lapja tartalmazza különösen:
a) képviselőt-testület fontosabb döntéseit, kivonatos formában, részletes indokolással,
b) közérdekű önkormányzati, közigazgatási és egyéb információk, tájékoztatások,
c) fontosabb társadalmi események,
d) civil szervezetek hírei.
(4) A FAIR szerkesztésének és kiadásainak részletszabályait külön szabályzat határozza meg.
5. § [Kitüntetések, elismerések]
Az Önkormányzat által adományozható kitüntetések alapításának és adományozásának szabályait az külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
6. § [Testvértelepülési kapcsolatok]
(1) A képviselő-testület döntése alapján a külföldi önkormányzatokkal együttműködés (testvérközségi kapcsolat) létesíthető, az Önkormányzat nemzetközi önkormányzati szervezethez csatlakozhat.
(2) A kapcsolat létesítéséhez és megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntése szükséges.
(3) Farmos Község testvértelepülései:
a) Aranyosrákos település –Várfalva község Románia,
b) Grafenegg község Ausztria,
c) Novaci község Macedónia.
Az Önkormányzat feladat-és hatásköre
7. § [Kormányzati funkciók]
Az önkormányzat kötelező és vállalt feladatainak kormányzati funkciói elnevezéseit, és a kormányzati funkciók számát jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.
8. § [Hatáskör átruházás]
(1) Az önkormányzati feladat –és hatáskörök a képviselő–testületet illetik meg, amelyeket önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint a polgármesterre, bizottságára, a jegyzőre, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. § -ban foglaltak kivételével átruházhatja.
(2) A képviselő–testület a hatáskör gyakorlásához utasításokat adhat, a hatáskör gyakorlását visszavonhatja, a képviselő-testülettől kapott hatáskörök tovább nem ruházhatók. Az átruházott hatáskör gyakorlója e jogkör keretében tett intézkedéseiről a képviselő–testületnek- a soron következő testületi ülésen köteles beszámolni.
(3) A Képviselő-testület által jelen rendelettel a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
9. § [A Képviselő-testület önként vállalt feladatai, kizárólagos hatáskörében lévő döntések]
(1) A képviselő–testület önként vállalt feladatai:
a) A FAIR önkormányzati tájékoztató lap fenntartása
b) A településre bejegyzett civil szervezetek támogatása
(2) Az önként vállalt feladatok megvalósítása az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a Mötv.42. §-ában foglaltakon túl:
a) a képviselő-testület határkörébe utalt választás, kinevezés és megbízás esetén a személyi alapbér megállapítása,
b) a rendszeresen ellátandó közfeladat önkéntes felvállalása, vagy erről történő lemondás,
c) gazdasági társaságba történő belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés,
d) elismerések, kitüntetések, elismerő címek adományozása.
A Képviselő-testület működése
3. A Képviselő-testület üléseinek előkészítése
10. § [Munkaterv]
(1) A képviselő-testület évente jóváhagyott munkaterv alapján végzi munkáját. A munkatervben foglaltaktól a képviselő-testület eltérhet.
(2) A munkaterv összeállításához véleményt kell kérni:
a) a képviselőktől,
b) a bizottságoktól,
c) a polgármesteri hivatal tisztségviselőitől,
d) községi önkormányzat egyéb munkavállalóitól
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő testület üléseinek tervezett időpontjait, főbb napirendjeit,
b) a főbb napirendek előterjesztőjét,
c) azon napirendek megjelölését, melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
d) azon napirendek és ügyek megjelölését, melyek eldöntéséhez bizottsági állásfoglalás szükséges, a bizottság megjelölésével.
11. § [Testületi ülések összehívása ]
(1) A képviselő testület a megválasztását követő 15 napon belül alakuló ülést tart. Az alakuló ülés szabályait a Mötv. tartalmazza.
(2) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.
(3) A képviselő –testület üléseinek összehívásának szabályait a Mötv. tartalmazza.
(4) A képviselő-testület ülései nyilvánosak a Mötv. 46. § (2) bekezdésébe foglalt kivételekkel.
(5) A képviselő-testület szükség szerint, évente a jóváhagyott munkatervben foglalt, de legalább 9 ülést tart.
(6) A képviselő-testület és a bizottságok üléseiket a Hivatal Tanácskozó Termében tartják, kivéve a Közmeghallgatást, amely szükség szerint a Művelődési Házban is megtartható.
(7) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a hatáskörét a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester gyakorolja. A polgármester és alpolgármester tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti az ülést.
(8) Az ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány tartalmára a Mötv. rendelkezési az irányadóak.
(9) Az ülés elnöke az ülést az indítványban megjelölt időben, de legkésőbb a kézhezvételtől számított 15 napon belül köteles összehívni.
12. § [Zárt ülés]
(1) 1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt kérdésekben.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kérdésekben. A zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző indítványozására dönt.
(3) A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.
13. § [Meghívó]
(1) A munkaterv alapján tervezett ülésre szóló meghívót – az írásbeli előterjesztésekkel együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal megkapják. A munkatervben nem szereplő ülésre szóló meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt legalább 24 órával előbb írásban kiadott, vagy telefonos üzenet formájában megkapják. Halasztást nem tűrő esetben aznapra is összehívható az ülés.
(2) A meghívó tartalmazza
a) az ülés helyét, idejét, az ülés jellegét;
b) a javasolt napirendi pontokat;
c) a napirendek előterjesztőit;
d) indokát abban az esetben, ha a képviselő-testületi ülést a Mötv.-ben meghatározott indítvány alapján kötelező összehívni.
(3) A képviselő-testület üléseinek meghívóit az Önkormányzat hirdetőtábláján és a honlapján közzé kell tenni.
14. § [Meghívottak]
(1) A képviselő-testület teljes napirendjéhez tanácskozási joggal meghívott a Pest Vármegyei Kormányhivatal Nagykátai Járási Hivatalának vezetője, illetve az általa képviselettel meghatalmazott személy, valamint a bizottságok nem képviselő tagjai.
(2) Eseti jelleggel, a napirendi pontra szóló tanácskozási joggal meghívottak a napirenddel érintettek, azok előadói, valamint az elterjesztő által javasolt szervezet képviselője.
(3) A képviselő-testületi ülésére a továbbiakban meghívóval meghívottak: az önkormányzat intézményvezetői, valamint azon személyek, szervek, akiknek a meghívását jogszabály teszi kötelezővé.
4. A Képviselő-testületi ülés
15. § [Ülésvezetés, tanácskozás rendje]
(1) A képviselő-testület ülésének az elnöke a polgármester, akadályoztatása esetén az ülés összehívására vonatkozó szabályok az irányadók.
(2) Az ülés elnökének feladatai és jogosítványai:
a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést,
b) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,
c) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
d) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,
e) hozzászóláskor megadja, meghatározott esetben megtagadja, illetve megvonja a szót a jelen lévők bármelyike tekintetében, a képviselő-testület ezt egyszerű szótöbbséggel felülbírálhatja,
f) figyelmezteti a hozzászólót a tárgyra térésre, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli a korábban már általa, vagy más hozzászóló által elmondottakat, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, amelynek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben ismét nem szólalhat fel,
g) tárgyalási szünetet rendel el, az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti,
h) eldönti, hogy a nem tanácskozási joggal meghívottaknak egy-egy napirend tárgyalása kapcsán szót ad-e, amennyiben igen, úgy ez az öt percet nem haladhatja meg,
i) maximum 5 percben szót ad az ülésen résztvevő állampolgároknak amennyiben szólni kívánnak.
(3) Az ülés elnöke tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két ülés közötti eseményekről.
(4) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatást a képviselő-testület tudomásul veszi vagy amennyiben a testület nem ért egyet valamely intézkedéssel, a végrehajtás módjával, döntését határozatba foglalja.
(5) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatást a képviselő-testület vita nélkül tudomásul veszi, vagy észrevételt tehet.
16. § [Napirend]
(1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A meghívóban nem szereplő napirendi pont felvételéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. Az ülés elnöke felszólítja a javaslattevőt az indoklásra, és az illetékes bizottság elnökét, vagy képviselő tagját egyetértésének, vagy egyet nem értésének kinyilvánítására. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A napirendi pontokat a képviselő-testület az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. Rendeleteket, vagy azok módosítását lehetőleg a napirendek elejére kell venni.
(4) A napirendi pont tárgyalása során bármely képviselő egy alkalommal tárgyalási szünet elrendelését kérheti. Erről a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
17. § [Előterjesztés]
(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe, illetve a testületi ülés napirendjébe felvett rendelet-tervezet és határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra.
(3) A szóbeli előterjesztést kivételesen a képviselőtestület egyszerű többséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. Az írásos előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság véleményének és a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.
(4) Az előterjesztésnek – a szóbeli előterjesztést is ideértve - tartalmaznia kell:
a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket,
c) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint várható következményeiket,
d) határozati javaslatot.
(5) A napirend tárgyalását legfeljebb 5-5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság jogosult.
(6) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmazni.
(7) A képviselő-testület napirendjének előadója a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, valamint a képviselő-testület által felkért más személy lehet.
18. § [ Sürgősségi indítvány, önálló képviselői indítvány]
(1) A polgármester, a bizottságok, a képviselők, a jegyző, kezdeményezhetik valamely előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős megtárgyalását.
(2) A sürgősségi indítványt – rövid indoklással – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12:00 óráig kell a polgármesternél benyújtani.
(3) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A napirendre felvett ügyekkel össze nem függő képviselői önálló indítványt a polgármesterhez kell, a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal írásban beterjeszteni.
19. § [Módosító javaslat]
(1) A polgármester, a képviselők, a jegyző, a napirend előterjesztője a rendelet-tervezethez és határozati javaslathoz módosító javaslatokat tehet.
(2) A rendelet-tervezetekhez a módosító javaslatot írásban kell eljuttatni a polgármesterhez az ülést megelőző nap 12:00 óráig.
(3) A határozati javaslat módosítására szóban, a szavazás megtörténte előtt is sor kerülhet.
20. § [Napirend előtti felszólalás]
Bármelyik képviselő maximum 5 perces időtartamú, napirend előtti felszólalásra kérhet lehetőséget az ülés elnökétől. Amennyiben az elnök a lehetőséget megtagadja a képviselő kérésére a felszólalás tárgyában a képviselő-testület vita nélkül határoz. A felszólaláshoz kapcsolódóan legfeljebb egy képviselő mellette és egy képviselő ellene kaphat szót 2-2 percre, vitának és határozathozatalnak helye nincs.
21. § [Napirend tárgyalása]
(1) A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek.
(2) A kérdések elhangzása után a válaszadás - amely legfeljebb 5 perc lehet -, majd az (1) bekezdésben említett személyek hozzászólása következik. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban másodszor is szólásra jelentkezik, az ülés elnöke a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja.
(3) Személyes megjegyzést tehet – legfeljebb 2 perces időtartamban – a vita lezárása után, de még a szavazás előtt az a képviselő, aki a vita során az őt ért – megítélése szerint – méltatlan kritikát kíván kivédeni, illetve, aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.
(4) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának korlátozására bármelyik képviselő javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
(5) Az ülés elnöke a vita lezárása után előbb a módosító indítványt, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
22. § [Szavazás]
(1) A döntési javaslat elfogadására a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A javaslat elfogadásához egyszerű szótöbbséget igénylő döntésnél – eltérő rendelkezés hiányában – a jelenlévő testületi tagok több mint felének igen szavazata szükséges.
(3) Minősített többséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amikor a Mötv. arról rendelkezik, melyhez a megválasztott képviselők több mint felének, vagyis 4 képviselőnek az igen szavazata szükséges. Ezek az esetek az Mötv. 50. §-ában rögzítetteken kívül:
a) a rendelet 9. § (2) bekezdésében felsorolt ügyekben való döntés,
b) hatáskör gyakorlás átruházása és visszavonása ügyében való döntés,
c) fegyelmi ügyben való döntés,
d) kitüntetések, elismerések adományozása ügyében való döntés.
(4) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(5) A képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazás tart, vagy képviselői, polgármesteri indítványra egyszerű többséggel név szerinti szavazásról dönthet.
(6) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében írt esetekben és ügyrendi kérdésben.
(7) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
(8) A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.
(9) Titkos szavazást kell tartani Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. Titkos szavazásra javaslatot tehet bármelyik képviselő.
(10) A titkos szavazásnál 3 tagú szavazatszámláló bizottság jár el. A szavazás borítékba helyezett szavazó lapon, urna igénybevételével történik, a titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
(11) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárásra a Mötv. 49. §. rendelkezései az irányadóak.
(12) Ha a személyes érintettségét nem jelenti be és köztudomású vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő a törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogi következménye a döntés érvénytelensége, abban az esetben, mennyiben előnye származik.
23. § [A Képviselő-testület döntései]
(1) A képviselő-testület:
a) rendeletet alkot,
b) határozatot hoz,
c) alakszerű határozat nélkül dönt, a szavazati arányok rögzítésével:
ca) ügyrendi kérdésekről,
cb) informális, tájékoztató jelentés tudomásul vételéről,
cc) a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(2) Az önkormányzati rendeleteket külön–külön – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, a kihirdetés hónap, nap megjelöléssel kell ellátni a következők szerint: Farmos Község Önkormányzata Képviselő-testületének …../20..(..hó..nap) önkormányzati rendelete.
(3) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, hónap, nap megjelöléssel kell ellátni a következők szerint: .../20..(..hó..nap) számú Képviselő- testületi határozat.
24. § [Rendeletalkotás]
(1) A rendelet-tervezetet és annak indokolását és a hatásvizsgálat eredményét a jegyző a Hivatal munkatársaival együttműködve készíti elő és a polgármester terjeszti a tárgykör szerint érintett bizottság és a képviselő-testület elé.
(2) A rendelet-tervezzetek társadalmi egyeztetése külön rendeletben foglaltak szerint történik.
(3) Az önkormányzati rendeletalkotást, módosítást kezdeményezhetik:
a) települési képviselők,
b) polgármester,
c) alpolgármester,
d) jegyző,
e) önkormányzati bizottságok.
(4) A rendeletalkotási, illetve módosítási javaslatot a polgármesterhez írásban kell benyújtani, aki azt haladéktalanul a jegyzőhöz juttatja.
(5) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni. Az önkormányzati rendelet aláírására és kihirdetésével kapcsolatos feladat ellátására a Mötv. 51. § rendelkezései az irányadóak.
(6) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, az érintettek részére történő eljuttatásáról, hatályosulásáról, publikálásáról a jegyző gondoskodik, melyre a Mötv rendelkezései az irányadóak.
(7) Az önkormányzat rendeletét az Önkormányzat honlapján (www.farmos.hu) való közzétételéről a jegyző gondoskodik.
(8) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Községi Könyvtár hivatalos helyiségében legalább 15 napra történő kifüggesztéssel történik.
25. § [Jegyzőkönyv]
(1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül, melyet 15 napon belül el kell készíteni és megküldeni a Pest Vármegyei Kormányhivatal részére,
(2) A jegyzőkönyv tartalmára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(3) A jegyzőkönyvet a polgármester, jegyző és egy hitelesítő írja alá, egyidejűleg a jegyző gondoskodik a végrehajtásban érintettek értesítéséről, határozati kivonat formájában.
(4) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv, a képviselő-testület előterjesztései, döntései a jegyző hivatali helyiségében az önkormányzat honlapján, és a Községi Könyvtárban hozzáférhetőek.
(5) A képviselő-testületi üléseiről készült hangfelvételek megőrzéséről a jegyző gondoskodik.
(6) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet legfeljebb 15 napon belül teljesíti önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző.
26. § [Interpelláció]
(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a napirend tárgyalását követően a:
a) polgármestertől,
b) alpolgármestertől,
c) jegyzőtől,
d) bizottság elnökeitől,
e) intézmények vezetőitől,
önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél kell írásban benyújtani. A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) interpellált személyt és beosztását,
c) az interpelláció tárgyát,
d) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.
(3) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.
(4) Az interpellációra a testületi ülésen – lehetőség szerint – választ kell adni, vagy legkésőbb írásban 15 napon belül. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Ha a testület sem fogadja el a választ, az ügyet az ülés elnöke, az illetékes bizottság véleményezésére utalja.
(5) Ugyanazon ténybeli alapból ismételten interpellálni egy éven belül nem lehet.
(6) Amennyiben az interpellációra 15 napon belül írásban történik a válaszadás, annak elfogadásáról, vagy el nem fogadásáról a (4) bekezdésben szabályozott módon a következő rendes ülésen vissza kell térni.
27. § [Kérdés]
(1) A képviselő a napirendek tárgyalását követően a 26. § (1) bekezdésében foglaltakhoz kérdést intézhet. A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tájékozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.
(2) A kérdés felvetésére, és megválaszolására rendelkezésre álló időtartam maximum 2-2 perc.
Települési képviselő
28. § [A települési képviselő jogállása]
(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.
(2) A képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Jogaik és kötelezettségeik azonosak.
(3) A képviselő kötelezettségei:
a) köteles tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában,
b) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
d) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben a jegyző útján kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni,
e) írásban, vagy szóban bejelenti, ha a képviselő-testület, vagy bizottságának ülésén, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
f) jelzi a polgármesternek bármilyen jellegű összeférhetetlenségi ok felmerülését,
g) eskütételét követően 3 hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen.
h) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
(4) A képviselő jogai:
a) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
b) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek átruházott jogkörben hozott döntéseit,
c) a képviselő-testület ülésén az ülés elnökétől, a bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől és a polgármesteri hivatal munkatársaitól önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre érdemi választ kell adni,
d) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja a bizottságok elnökének a bizottságok feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását,
e) igényelheti a képviselő-testület hivatalától a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködését,
f) az önkormányzat tevékenységével kapcsolatos iratokba betekinthet,
g) felvilágosítást kérhet a község ellátásában, üzemeltetésében részt vevő munkatársaktól,
(5) A települési önkormányzat polgármesterének és képviselőinek vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi, Településfejlesztési, Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(6) A települési önkormányzat polgármesterének és képviselőinek összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezését a Pénzügyi, Településfejlesztési, Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság vizsgálja ki.
(7) A képviselők díjazásáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
A Képviselő-testület bizottságai
29. § [A bizottságok jogállása]
(1) A bizottság elnökének és tagjainak a jogállását, a bizottság összetételét a Mötv. 57-59. §-ai szabályozzák.
(2) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzés feladatokat ellátó – képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek. A képviselő-testület állandó, vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően megszűnik.
(4) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani.
(5) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi, Településfejlesztési, Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság,
b) Kulturális, Oktatási, Sport és Környezetvédelmi Bizottság,
(6) A Pénzügyi, Településfejlesztési, Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi bizottság létszáma 5 fő, melyből 3 fő képviselő. 2 fő nem képviselő bizottsági tag.
(7) A Kulturális, Oktatási, Sport és Környezetvédelmi Bizottság létszáma 7 fő, melyből 4 fő képviselő, 3 fő nem képivselő bizottsági tag.
(8) A bizottságok névsorát a 2. függelék tartalmazza.
(9) A bizottságok általános feladatai:
a) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, véleményezése és javaslattétel határozati formában,
b) valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősségi tárgyalásának kezdeményezése,
c) a bizottsági ajánlástétel,
d) a képviselő-testületi döntések végrehajtásának ellenőrzése,
e) feladatkörükben a testületi előterjesztések véleményezése,
f) a képviselő-testület által a bizottság hatáskörébe utalt feladatok ellátása.
30. § [A bizottság működése]
(1) A bizottságok belső működési szabályait a jogszabályok keretei között és e rendeletben foglaltaknak megfelelően saját maguk határozzák meg.
(2) A bizottságok tagjait a képviselő-testület választja. A bizottságok szakértők segítségét vehetik igénybe a jogszabályokban biztosított keretek között. A bizottsági ülésen a szakértők tanácskozási joggal vesznek részt.
(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(4) A bizottság tagjaira javaslatot tehet a polgármester és bármely képviselő.
31. § [ A bizottság ülése]
(1) A bizottsági ülésre a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel.
(2) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.
32. § [A bizottság döntései]
(1) A bizottság döntését határozatként jeleníti meg. A határozat jelölése: ../20...(...hó...nap) adott bizottság megnevezése.
(2) A bizottság elnökét és tagjait a bizottság saját maga javasolt döntései intézkedésükben kötik, a bizottsági ülésen kialakult kisebbségi véleményt azonban a képviselő-testületi ülésen is képviselni lehet.
Polgármester
33. § [ A polgármester jogállása]
(1) A polgármester jogállását a Mötv. szabályozza. A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester tekintetében a képviselőtestület gyakorolja a munkáltatói jogok közül a következőket:
a) illetmény megállapítása,
b) jutalmazás,
c) összeférhetetlenség kimondása,
d) fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása,
e) anyagi felelősség megállapítása,
f) szabadság felhasználása.
(3) A polgármester bruttó 1.000.000.- forintig vállalhat kötelezettséget a jóváhagyott költségvetési előirányzatok terhére a képviselő-testület felhatalmazása alapján, melyről a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(4) A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköre: (lásd az SZMSZ 3. számú mellékletében)
(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben:
a) krízíshelyzetbe került személy részére lakás biztosítása
b) közbeszerzési eljárásokban hiánypótlás, felmerült kérdésre válasz nyújtása
(6) A képviselő-testület a polgármester jutalmazására vonatkozó javaslattételi jogot a Pénzügyi, Településfejlesztési, Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottságra ruházza.
(7) A polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény állapítja meg.
Alpolgármester
34. § [Az alpolgármester jogállása]
(1) Az alpolgármester választására és tisztsége megszűnésére a Mötv. szabályai az irányadóak.
(2) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, egyes önkormányzati feladatok ellátására egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Az alpolgármester díjazására, költségtérítésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(3) Az alpolgármester a polgármester által kialakított munkamegosztással segíti, felügyeli és koordinálja az önkormányzat munkáját, segíti a polgármestert feladatai ellátásában.
Jegyző, aljegyző
35. § [Jegyző]
(1) A jegyző kinevezésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, vezetői megbízás visszavonásához, illetmény megállapításához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.
(3) A jegyző a Mötv. 81. §-ában foglaltakon túlmenően
a) képviseli a hivatalt,
b) felelős a hivatal működésének jogszerűségéért,
c) a hivatal költségvetésének előirányzataival gazdálkodva biztosítja a működéshez szükséges szakmai és tárgyi feltételeket,
d) a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, valamint állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,
e) javaslatot tesz az önkormányzat rendeleteinek felülvizsgálatára,
f) véleményt nyilvánít a polgármester és a bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,
g) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
h) szervezi a jogi felvilágosító munkát,
i) gondoskodik a hivatali dolgozók képzéséről, továbbképzéséről,
j) gondoskodik a SZMSZ mellékleteinek karbantartásáról,
k) gondoskodik a jegyzőkönyvi kivonatok elkészítéséről, továbbításáról, a hozott döntések végrehajtásáról.
4) A jegyzői és aljegyzői tisztség tartós betöltetlensége esetén a polgármester a kinevezési a feltételeknek megfelelő köztisztviselőt megbízhat a jegyzői feladatok ellátásával.
36. § [Aljegyző]
(1) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) Az aljegyző kinevezése pályázat útján, a képesítési követelmények meghatározása alapján történhet.
(3) A polgármester csak a jegyző által javasolt személyek közül nevezheti ki az aljegyzőt.
(4) A jegyző tartós távollétében (vagy akadályoztatásakor) az aljegyző a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint járhat el.
Polgármesteri Hivatal
37. § [A Hivatal jogállása]
(1) A község önkormányzata képviselő-testülete, a testületek és tisztségviselők munkájának segítésére, az önkormányzati feladatok végrehajtására egységes hivatalt hoz létre.
(2) A hivatal vezetője a jegyző.
(3) A Polgármesteri Hivatal működésére és feladataira vonatkozó részletes szabályokat a képviselő-testület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A kiadmányozás rendjét külön szabályzat tartalmazza.
(5) A hivatal létszámát a költségvetési rendelet és a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(6) A Farmosi Polgármesteri Hivatal ellátja a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítését, postázását, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási és gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
38. § [Helyi népszavazás, népi kezdeményezés]
A helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
Közmeghallgatás
39. § [Közmeghallgatás]
(1) A képviselő-testület évente kettő alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről legalább 15 nappal előbb értesíteni, tájékoztatni kell a lakosságot.
(3) A tájékoztatás a „Meghívó” a községi önkormányzat honlapján, illetve a Farmos Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A közmeghallgatás meghívóját a FAIR hivatalos lapjában is közzé kell tenni.
(4) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban választ kell adni.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
40. § [Az önkormányzat gazdasági alapjai, ellenőrzése]
(1) A képviselő-testület a költségvetés elkészítésének és végrehajtásának szabályait, az önkormányzat éves költségvetését, módosítását, valamint az önkormányzat vagyonát és az ezzel való gazdálkodás szabályait külön rendeletekben állapítja meg.
(2) Az önkormányzat intézményeinek ellenőrzését a polgármester, a jegyző által vezetett hivatal útján látja el, illetve biztosítja.
Záró rendelkezések
41. § [ Hatályba léptető rendelkezés]
Ez a rendelet 2024. október 18-án lép hatályba.
42. § [ Hatályon kívül helyező rendelkezés]
A rendelet hatályba lépésével egyidőben hatályát veszti a Farmos Község Önkormányzatának Szervezeti és Működéséi Szabályzatáról szóló 7/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 10/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelethez
1. Az Önkormányzat költségvetési intézményei
2. Az Önkormányzat szervezeti felépítése
2. melléklet a 10/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelethez
1. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
2. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
3. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
4. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
5. 086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás
6. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
7. 013320 Köztemető-fenntartás és működtetés
8. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
9. 082044 Könyvtári szolgáltatások
10. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
11. 045120 Út, autópálya építése
12. 041140 Területfejlesztés igazgatása
13. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
14. 091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
15. 072311 Fogorvosi alapellátás
16. 104042 Család- és gyermekjóléti szolgáltatások
17. 051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
18. 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
19. 086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
20. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
21. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
22. 092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
23. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
24. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
25. 064010 Közvilágítás
26. 107052 Házi segítségnyújtás
27. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
28. 072111 Háziorvosi alapellátás
29. 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés
3. melléklet a 10/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelethez
1. A külön jogszabályban és az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint dönt az települési támogatások megállapításáról.
2. Dönt a természetbeni szociális ellátások nyújtásáról.
3. Dönt a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő személyi térítési díj összegéről
4. Dönt a – feladat- és hatáskörében megállapított – jogosulatlanul felvett szociális ellátás visszafizetéséről, méltányosságból – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét elengedheti, csökkentheti, részletekben fizettetheti meg.
5. A hajléktalan személynek szállást biztosít, ha ennek hiányában a késedelem a rászorulónak, illetve a hajléktalannak életét, testi épségét veszélyeztetné. Az ideiglenes intézkedésről értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet.
6. Bruttó 1.000.000.-Ft egyedi értékig kötelezettséget vállalhat a költségvetési rendeletben nem tervezett kiadás teljesítésére rendkívüli esemény esetén, s erről a testületnek a soron következő ülésén köteles beszámolni.
7. Gondoskodik a közutak tisztántartásáról, a hó eltakarításról, továbbá az utak síkosság-mentesítéséről.
8. Ellátja a helyi címer és zászló használatának engedélyezésével kapcsolatos feladatot.
9. Gyakorolja az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat, az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát, gondoskodik az önkormányzat jogi képviseletéről. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni. Aláírja a meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló szerződést. Jogosult a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek, a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződések, illetve – képviselő-testületi döntést követően – a biztosítási szerződések megkötésére.
10. Aláírja a lakásokról és helyiségekről szóló külön rendelet alapján előkészített bérleti és adásvételi szerződéseket.
11. Engedélyezi a közterület használatot.
12. Dönt az Önkormányzat nevében kiadható tulajdonosi, üzemeltetői hozzájárulásokról.
13. A polgármesternél a rendeletben meghatározottak alapján helyi népszavazás kezdeményezhető, illetve népi kezdeményezés nyújtható be. A polgármester az aláírásgyűjtő íveket a rendelet szerint továbbítja a helyi választási bizottságnak.
14. Dönt a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához szükséges hozzájárulásról.
15. Eljár a csatornamű-hálózatra való csatlakozási kérelmeknek az Önkormányzat nevében való elbírálásában.
16. Eljár az Önkormányzat, mint végrehajtást kérő nevében a meg nem fizetett víziközmű érdekeltségi hozzájárulások adók módjára behajtandó köztartozások vonatkozásában.
17. Kiadja a földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. § (7) bekezdése szerinti tájékoztatást.