Farmos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
Farmos község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 01. 16Farmos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
Farmos község Helyi Építési Szabályzatáról
Farmos Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és 32. cikk (2) bekezdés szerinti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 6/A. § (1) bekezdés aa) pontjában és 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 2013. január elsejétől érvényes OTÉK előírásainak megfelelően, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. § (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és Farmos Község településfejlesztésével és településrendezésével összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló szabályzata szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
A rendelet alkalmazásának általános előírásai
Általános rendelkezések
1. § [A rendelet hatálya]
A rendelet hatálya Farmos Község közigazgatási területére terjed ki.
2. § [Értelmező rendelkezések]
A rendelet alkalmazásában:
1. Melléképület: a fő rendeltetési egységhez tartozó, egyéb kiegészítő, kiszolgáló helyiséget (például tároló, mosókonyha, szárító, nyári konyha) magába foglaló önálló épület, ami nem minősül melléképítménynek.
2. Toronyszerű építmény: olyan építmény, amelynek bármely egymásra merőleges két irányból felvett homlokzati megjelenésénél érvényes, hogy függőleges irányban mért kiterjedése a vízszintes irányban mért kiterjedésének négyszeresét eléri.
3. Védőzöld: a káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület.
4. Zavaró hatású tevékenység: A falusias lakóterület építési övezeteiben olyan gazdasági célú tevékenység, mely jellemzően nem csak a helyi lakosság ellátását szolgáló, nagy forgalmat vonzó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, raktározási, kézműipari, iroda, mező- és erdőgazdasági, rendeltetés, és működése során nem elégíti ki a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.
5. Beépítési mód; épületmagasság; elő- oldal- és hátsókert a beépítésre nem szánt területek övezeteiben: tartalmuk megegyezik az építési övezetekre magasabbrendű jogszabályban meghatározott azonos elnevezésű fogalmak tartalmával.
6. Fekvőtelek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek vagy azon építési telek, amely homlokvonala a telek hosszabbik oldala.
7. Terepszint alatti beépítettség mértéke: A telken álló épület legnagyobb kiterjedésű pinceszintjének és önálló terepszint alatti építményének vízszintes vetületben mért területi összege és a telek területének hányadosa.
3. § [Szabályozási tervlap]
(1) A Helyi építési szabályzat (továbbiakban HÉSZ) mellékletét képezik az 1. melléklet szerinti SZT-A, és a 2. melléklet szerinti SZT-B jelű Szabályozási tervlapok,
(2) A szabályozás alapelemei:
a) szabályozási vonal és szabályozási szélesség,
b) övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa,
(3) Más magasabb szintű jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek:
a) védőterületek, védőtávolságok, védősávok
b) nyilvántartott régészeti lelőhely határa,
c) országos ökológiai hálózat övezeteinek lehatárolása
d) tájképvédelmi szempontból kiemelt övezet lehatárolása.
(4) A Szabályozási Terv - a Szabályozási tervlapok - tartalma:
a) Kötelező szabályozási elemek:
aa) közigazgatási határ
ab) belterületi határ
ac) szabályozási vonal
ad) övezethatár
ae) beépítésre szánt terület határa
af) építési övezet, övezet jele
ag) védőterület határa
ah) ökológiai hálózat övezeteinek határa
ai) tájképvédelmi szempontból kiemelt övezet határa
b) Irányadó szabályozási elemek: kerékpárút.
4. § [Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata]
A közterületeket az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
5. § [Régészeti lelőhelyek védelme]
(1) A település közigazgatási területén lévő régészeti lelőhelyek lehatárolását a rendelet 1. és 2. sz. melléklete tartalmazza.
(2) Régészeti lelőhelyekre vonatkozó - a kulturális örökség védelméről szóló - törvény és a hozzájuk kapcsolódó rendeletek előírásai kötelezően betartandók.
(3) A régészeti lelőhelyeket a 3. melléklet tartalmazza.
A táj és természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
6. § [A természeti értékvédelem általános előírásai]
Természeti értékvédelem alatt álló területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj történetileg kialakult szerkezetéhez, használatához és hagyományaihoz is igazodjon.
7. § [Egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú ökológiai értékű területek előírásai]
(1) Az egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú területek közé a törvényben meghatározott Országos ökológiai hálózat magterületi, ökológiai folyosó és pufferterületi övezethez sorolt területei tartoznak.
(2) Az Országos ökológiai hálózat területeire vonatkozó előírásokat külön jogszabály határozza meg.
8. § [A tájképvédelmi övezet területeire vonatkozó helyi előírások]
(1) A teljes közigazgatási területen szükséges az általános tájvédelem külön jogszabályban meghatározott előírásainak és eszközeinek, valamint külön rendeletben meghatározott településkép-védelmi eszközök alkalmazása.
(2) A tájképvédelmi területekre vonatkozó országos előírásokkal összhangban szükséges:
a) az övezet által érintett területeken a bányanyitás kizárása, a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatoknak a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával való elhelyezése és kialakítása;
b) valamennyi tájképvédelmi területen a jelenlegi kialakult beépítettségi intenzitás növelésének, a beépítésre nem szánt tájképvédelmi területek beépítésre szánt területi átsorolásának kerülése;
c) a természetvédelmi kijelöléssel, valamint ökológiai hálózati kijelöléssel átfedésben levő területeken a tájvédelmi szempontoknak is megfelelő természetvédelmi és ökológiai előírások alkalmazása;
d) a fenti átfedéssel (átfedésekkel) nem rendelkező tájképvédelmi területeken az általános tájvédelem külön jogszabályban meghatározott előírásainak és eszközeinek, valamint külön szakaszban meghatározott településkép-védelmi eszközök alkalmazása.
(3) A tájképvédelmi övezet területein kívül az általános tájvédelem külön jogszabályban meghatározott előírásait és eszközeit, valamint a külön rendeletben meghatározott településkép-védelmi eszközöket kell alkalmazni.
(4) Tájképvédelmi területeken épület valamint alapozással rendelkező egyéb építmény legmagasabb pontja nem emelkedhet ki a környező táj sziluettjéből.
(5) A külterületi utak, birtokhatárok mentén fasorok, védőzöldsávok telepítése szükséges, valamint a hiányos fasorok pótlásáról gondoskodni kell.
Környezetvédelmi előírások
9. § [ Földvédelem]
(1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:
a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet,
c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
(2) A pincék, pincerendszerek feltöltésére (visszatöltésre) szennyezett anyag, talaj nem használható.
10. § [Vizek védelmének általános előírásai]
(1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem megengedett. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen a gazdasági övezetek kivételével, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Egyedi szennyvíztározóból a folyékony kommunális hulladék csak szippantott szennyvíz kezelővel rendelkező szennyvíztisztító telepen helyezhető el.
(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.
(3) Felszíni víztől, vagy ivóvíznyerőhelytől számított 100 m-en belül állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető
(4) A sekély mélységű (talajvizet termelő), 500 m3/év kitermelt vízmennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő kutaknál a megengedhető legnagyobb kútmélység (talpmélység) 30 m. A kutak létesítésénél a különböző építményektől és létesítményektől való minimális védőtávolságok: lakó épülettől 10 m; melléképülettől 5 m; istállótól 15 m azonos réteget beszűrőző szomszédos kúttól 20 m.
11. § [Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás előírásai]
A település területén a kommunális hulladék szervezett gyűjtését és elszállítását, valamint a szelektív hulladékgyűjtést az önkormányzat hulladékgazdálkodással foglalkozó rendeletének megfelelően kell végezni.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
12. § [Telekalakítás]
(1) A község beépítésre szánt területein nyúlványos telek nem alakítható ki, kivéve ha a kialakult tömb valamely meglévő telkének közvetlen közterületi kapcsolata másként nem biztosítható.
(2) A település területén a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút, közhasználat céljára átadott területként és a közterületre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.
Közművek előírásai
13. § [Általános közműellátási és elektronikus hírközlési előírások]
(1) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni.
a) a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
b) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.
(2) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) gondoskodni kell.
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) közforgalmi út esetén a közvilágítás, magán út esetén a térvilágítás megépítéséről.
(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.
(4) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét az adottságokat figyelembe véve lehetőleg úgy kell kijelölni, hogy az utcákban legalább egyoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
(5) A 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt felszín közeli csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
(6) Állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület építése, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) a belterületen és a beépítésre szánt területeken együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik:
aa) az energia ellátás,
ab) az ivóvíz ellátás,
ac) a szennyvízelvezetés és tisztítás,
ad) és a közterületi csapadékvíz-elvezetés.
b) A külterületeken lévő beépítésre nem szánt területeken az alábbiak közül három biztosítható közüzemi vagy saját közműpótló eszközzel:
ba) a villamos-energia ellátás,
bb) az ivóvízellátás,
bc) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban.
(7) A település csatornázatlan területein a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig, átmeneti jelleggel, közműpótlóként létesíthető korszerű és szakszerű, ellenőrzötten kivitelezett és üzemeltetett, vízzáró kivitelű közműpótló berendezés is, de a szennyvízcsatorna-hálózat kiépülése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
14. § [Vízellátás]
A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.
15. § [Csatornázás]
(1) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre - sem megengedett.
b) A nyílt árkokba való szennyvíz kivezetéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c) A település csatornázásra kerülő utcáiban az érintett telkek tulajdonosait kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre a csatorna kiépítését követő egy éven belül.
d) A településen gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad.
(2) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.
(3) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:
a) Zárt illetve nyílt csapadékvíz-elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.
b) Zárt felszínközeli csapadékvíz-elvezető rendszert kell kiépíteni Vt területfelhasználású területek kialakítása illetve rekonstrukciója esetén
c) Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn a már üzemelő utak - kivétel a Vt területfelhasználású területek, ahol zárt felszínközeli csapadékvíz-elvezetés kialakítása szükséges - mentén.
(4) Nyílt árkos vízelvezetésű utcákban az építési telkek személyi bejáratait és a gépkocsibehajtókat úgy kell kialakítani, hogy az áthidalások, illetve csőátereszek az árok szelvényét ne csökkentsék.
(5) Az csőátereszek és vízelvezető árkok tisztántartásáról, a vízfolyást gátló akadályokat el kell távolítani.
(6) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(7) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba.
(8) A kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, csatornák melletti 6-6 m-es, egyéb vízfolyás, csatorna esetében 3-3 m parti sáv nem építhető be. A partéltől számított 6-6 m illetve 3-3 m távolságon belül építményt, fát, kerítést, bármilyen, a fenntartást, esetleges védekezést akadályozó létesítményt elhelyezni tilos.
16. § [Fölgázellátás]
(1) A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét (nagy-középnyomású vezeték esetén 5-5 m, középnyomásnál 3-3 m) szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával megengedett.
(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
17. § [Villamosenergia ellátás]
Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése megengedett.
Az építés általános szabályai
18. § [Általános építési előírások]
(1) A település igazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás), de új építési munka már csak HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.
(2) A már beépült területek környezetében újonnan beépítésre kerülő telkeknél az előkert mérete és az előkerti építési vonal a kialakult állapotnak megfelelő, amennyiben az övezeti előírások ettől eltérően nem rendelkeznek.
(3) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.
Katasztrófavédelem
19. § [Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei]
A település külön előírásban meghatározott katasztrófavédelmi besorolásának megfelelő tartalommal elkészített katasztrófa elhárítási - védelmi terv előírásait együttesen kell alkalmazni az országos szabályzatok, valamint a helyi ár- és belvízvédelmi, tűz- és robbanásvédelmi, környezetbiztonsági előírásokkal.
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
Lakóterületek övezeteinek (Lf) általános és részletes előírásai
20. § [A lakóterületek övezeteinek (Lf) általános előírásai]
(1) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult építési telkek is beépíthetők, ha az övezeti előírások betarthatók.
(2) A telekalakítás szabályai:
a) Az új beépítésre szánt területeken a kialakítható új építési telkek legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítés esetén 14 méter, szabadon álló beépítési mód esetén 20 méter lehet.
b) A település már beépült részein a kialakítandó új építési telkek legkisebb szélessége 14 m.
(3) Az övezetek telkein az építési hely az OTÉK előírásainak megfelelően alakítandó ki, figyelembe véve az egyes építési övezetek előírásait.
(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az oldalsó telekhatártól mért legalább 0,8 m, legfeljebb 1,5 m távolságra kell elhelyezni, kivéve, ha a telken meglévő épület, illetve a környezetben kialakult beépítéseknél az építési vonal a telekhatáron van.
(5) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) A következő létesítmények a telken belül bárhol elhelyezhetők: közműcsatlakozási műtárgy
b) Az alábbi létesítmények az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el.
ba) közműpótló műtárgy
bb) hulladéktartály-tároló
bc) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
c) Az a) és b) pontokban nem szereplő építmény csak a szomszédos ingatlan beépítését nem korlátozó módon helyezhető el.
21. § [Lf-1 övezet részletes előírásai]
(1) Lf-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 500
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 5,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) lakóépület lehet két lakással,
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetést,
c) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést,
d) igazgatási, iroda rendeltetést,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést,
f) kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést és
g) sport rendeltetést
tartalmazhat.
22. § [Lf-2övezet részletes előírásai]
(1) Lf-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) Legkisebb beépíthető telekterület (m2) 700
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) lakóépület lehet két lakással,
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetést,
c) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést,
d) igazgatási, iroda rendeltetést,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést,
f) kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést és
g) sport rendeltetést
tartalmazhat.
23. § [Lf-3 övezet részletes előírásai]
(1) Lf-3 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 700
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) legfeljebb négylakásos lakóépület,
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetést,
c) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést,
d) igazgatási, iroda rendeltetést,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést,
f) kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést és
g) sport rendeltetést
tartalmazhat.
24. § [Lf-4 övezet részletes előírásai]
(1) Lf-4 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 2000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 20
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 20
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 5,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
h) A közműellátás mértéke: részleges
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület,
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetést
tartalmazhat.
A településközpont területek (Vt) építési övezeteinek általános és részletes előírásai
25. § [ Általános előírások]
(1) A településközpont vegyes építési övezetek területe elsődlegesen intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási vagy -pótló műtárgy
b) kirakatszekrény,
c) kerti építmények,
d) hulladéktartály-tároló
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
26. § [Vt-1 övezet részletes előírásai]
(1) A Vt-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 500
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 50
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) lakóépület lehet egy lakással,
b) igazgatási, iroda
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás
d) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyéb közösségi szórakoztató
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató
rendeltetést is tartalmazhat.
27. § [Vt-2 övezet részletes előírásai]
(1) A Vt-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 750
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 50
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 8,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények a következők:
a) lakóépület lehet egy lakással,
b) igazgatási épület,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) egyéb közösségi szórakoztató épület,
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
f) sportépítmény.
A gazdasági területek (Gksz, Gip) építési övezeteinek általános és részletes előírásai
28. § [Általános előírások]
(1) A Gksz építési övezetekben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
a) Környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
b) A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.
(2) A Gip építési övezetekben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
a) gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
b) közmű építmények, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei.
(3) Az építési övezetekben az elő-, oldal- és hátsókert legkisebb mélységét az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.
(4) A gazdasági építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási és -pótló műtárgy
b) hulladéktartály-tároló
c) trágyatároló, komposztáló,
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(5) A gazdasági építési övezetekben megadott legnagyobb épületmagasság értékét csak az övezetben megengedett tevékenységhez technológiai okból szükséges létesítmények, toronyszerűnek minősülő építmények, valamint a hírközlést szolgáló antennatornyok létesítése esetén szabad meghaladni, a toronyszerű építmény magassága – antennatartó torony kivételével – legfeljebb a megengedett épületmagasság négyszerese lehet.
(6) Az építési övezetek területén a lakó-, vegyes területek felőli telekhatár mentén legalább 5 m szélességben többszintes védőzöldsáv alakítandó ki.
29. § [Gksz-1 övezet részletes előírásai]
A Gksz-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 1500
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
h) A közműellátás mértéke: teljes
30. § [Gksz-2 övezet részletes előírásai]
A Gksz-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 3000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 8,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
h) A közműellátás mértéke: teljes
31. § [Gksz-3 övezet részletes előírásai]
A Gksz-3 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 5000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 8,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
h) A közműellátás mértéke: teljes
32. § [Gksz-4 övezet részletes előírásai]
A Gksz-4 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 1000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 8,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
h) A közműellátás mértéke: teljes
33. § [Gip-1 övezet részletes előírásai]
A Gip-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 5000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 8,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
h) A közműellátás mértéke: teljes
Különleges területek (K) építési övezetek általános és részletes előírásai
34. § [Általános előírások]
(1) A különleges területek építési övezeteibe a község területén a sportterületek (Ksp), a temető (Kt), a szállás (Ksz) és a mezőgazdasági üzemi területek (Kmü) tartoznak.
(2) Az építési övezetek területén az előkert nagysága 5 méter.
35. § [Ksp övezet részletes előírásai]
(1) A Ksp jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 15000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 10
d) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
g) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, vendéglátóépület és ehhez kapcsolódó vendéglátási, szolgáltatási létesítmények).
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási és -pótló műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) önálló – épülettől különálló – kirakatszekrény,
d) kerti építmény a tűzrakóhely kivételével,
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
36. § [Kt övezet részletes előírásai]
(1) A Kt jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 10000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 10
d) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 5,5
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság templom és temetőkápolna esetén (m) 10,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben a temető és az ezzel a funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási és -pótló műtárgy,
b) hulladéktartály, -tároló,
c) önálló – épülettől különálló – kirakatszekrény,
d) kerti építmény a tűzrakóhely, játszó- és sportszerek kivételével,
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, kegyeleti műtárgy (szobor, kereszt, emlékoszlop, plasztika).
37. § [Ksz övezet részletes előírásai]
(1) A Ksz jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 4000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 9,0
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
g) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben egészségügyi célú, sportolási, kereskedelmi szállás és ezekkel összefüggő szolgáltatási, vendéglátási létesítmények, valamint az ezeket a funkciókat kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási és -pótló műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
d) kerti építmény,
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(4) Az övezet területén a gazdasági övezettel határos telekhatárok mentén többszintes növényállományú védőzöldsávot kell telepíteni, melynek legkisebb szélessége 5 m.
38. § [Kmü-1 övezet részletes előírásai]
(1) A Kmü-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 5000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 8,5
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
g) A közműellátás mértéke: részleges
(2) Az építési övezetben a mezőgazdasági üzemi (növénytermesztési, állattenyésztési és termény- és élelmiszer-feldolgozási) tevékenységek, szolgálati lakás, valamint a közművek, a hírközlés létesítményei és berendezései, valamint zöldfelületek helyezhetők el.
(3) Szakosított állattartó telep telken belüli védőtávolsága 25 m, amely a telken belül, minden telekhatár mellett közvetlenül biztosítandó. A védőzöldsávot többszintű erdősávként kell kialakítani.
(4) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy
b) hulladéktartály-tároló
c) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
d) állatól, állatkifutó,
e) trágyatároló, komposztáló,
f) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
g) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
39. § [Kmü-2 övezet részletes előírásai]
(1) A Kmü-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 3000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
g) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben a mezőgazdasági üzemi (növénytermesztési, termény- és élelmiszer-feldolgozási) tevékenységek, valamint a közművek, a hírközlés létesítményei és berendezései, valamint zöldfelületek helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben kialakítható mezőgazdasági-üzemi telephely telkén belül, minden telekhatár mellett közvetlenül biztosítandó 5 m szélességű védőzöldsáv.
(4) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy
b) hulladéktartály-tároló
c) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
d) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
e) legfeljebb 6 m magas építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
Közlekedési területek általános előírásai
40. § [Általános előírások]
(1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közúti (KÖu) területek és a vasúti területek (KÖk) a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.
(2) A közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.
(3) A közlekedési övezetekben a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, vagy növényzet telepíthető.
(4) Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 10-10 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el, kivétel ez alól az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetek területe.
(5) Magánutakkal kapcsolatos szabályok:
a) Közforgalom elől el nem zárt magánutakat a közutakra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell kialakítani.
b) 10-nél 8-nál kevesebb telek megközelítését biztosító magánút minimális telekszélessége 8 m.
(6) Az épületek normatívák szerinti parkoló igényét az OTÉK előírásai szerint telken belül kell kialakítani.
41. § [Köu övezet részletes előírásai]
(1) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.
(2) Köu jelű övezet előírásai:
a) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
42. § [Kök övezet részletes előírásai]
(1) Kök jelű övezet előírásai:
a) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
(2) A vasutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.
A hírközlési terület övezete
43. § [Hk övezet részletes előírásai]
(1) A Hk jelű hírközlési terület övezetének paraméterei:
a) Legkisebb kialakítható telekméret (m2) 5000
b) A legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 3
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 53
d) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 75
(2) Az övezet a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A területen csak a hírközlés céljára szolgáló építmény helyezhető el.
Zöldterületek általános előírásai
44. § [ Általános előírások]
(1) A zöldterületeken a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), a terület fenntartásához szükséges épület valamint emlékmű, köztéri szobor, szökőkút, kerti medence is helyezhető el, amennyiben ezt a részletes övezeti előírások nem korlátozzák.
(2) A zöldterületek zöldfelületi fedettségét legalább 75%-ban biztosítani kell.
(3) A zöldterületek, kiterjedésük föggvényében közkerti (Zkk) és közparki (Zkp) övezetekbe soroltak.
45. § [Zkk, közkerti övezet részletes előírásai]
(1) Az övezet paraméterei:
a) Legkisebb beépíthető telekméret 3.000 m2
b) A legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 3,0
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 3,0
d) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 75
(2) A közkertben létesíhető épület, építmény és szilárd burkolat a terület ökológiai szempontból legkevésbé érzékeny felületein alakítható ki.
(3) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), valamint a terület fenntartásához szükséges épület és a zöldterület rendeltetésének megfelelő szolgáltató - vendéglátó épület helyezhető el. Az övezetben emlékmű, köztéri szobor, díszkút is elhelyezhető.
(4) A melléképítmények közül közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; a 6 m-es magasságot meg nem haladó, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop is elhelyezhető.
A zöldterületek Zkp jelű, közparki zöldterületi övezete
46. § [Zkp, közparki zöldterületi övezet részletes előírásai]
(1) Az övezet paraméterei:
a) Legkisebb beépíthető telekméret 10.000 m2
b) A legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 3,0
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 5,0
d) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 80
(2) A közkertben létesíhető épület, építmény és szilárd burkolat a terület ökológiai szempontból legkevésbé érzékeny felületein alakítható ki.
(3) A közparkban létesíhető épület, építmény és szilárd burkolat a terület ökológiai folyosóhoz nem tartozó, valamint azzal közvetlenül nem határos részén helyezhető el. Az ökológiai folyosóhoz tartozó részek természetközeli zöldfelületként tartandók fenn, illetve alakíthatók ki.
(4) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), valamint a terület fenntartásához szükséges épület és a zöldterület rendeltetésének megfelelő szolgáltató - vendéglátó épület helyezhető el. Az övezetben emlékmű, köztéri szobor, díszkút is elhelyezhető.
(5) Az övezet telkein a minimum 80%-nyi zöldfelület legalább 60%-a fásított területként alakítandó ki.
(6) A melléképítmények közül közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; a 6 m-es magasságot meg nem haladó, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop is elhelyezhető.
47. § [Zkp-tk, természetközeli-közparki övezet részletes előírásai]
(1) Az övezet paraméterei:
a) Legkisebb beépíthető telekméret 30.000 m2
b) A legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 1,0
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 3,5
d) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 85
(2) A közparkban létesíthető épület, építmény és szilárd burkolat a terület ökológiai szempontból legkevésbé érzékeny felületein alakítható ki.
(3) Az övezet természetközeli állapotban fennmaradt felszíne és növényzete megtartandó a közpark kialakítása során.
(4) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási és közműpótló műtárgy; kerti faépítmény és terepszint feletti faburkolatú járda (öko-ösvény) helyezhető el.
Az erdőövezetek általános előírásai
48. § [Általános előírások]
(1) Az erdő övezetek telkei az üzemtervben meghatározott rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek. Az övezetekben a rendeltetésnek megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(2) Az erdő övezetekben kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, építmény.
(3) Az övezetekben kerítés csak természet- és vadvédelmi vagy közbiztonsági céllal létesíthető, az erdészeti hatóság engedélye alapján. Épület a gazdasági célú övezetben építhető, jelen szabályzat előírásainak megfelelően.
49. § [Ev, védelmi erdő övezet részletes előírásai]
(1) Az övezet telkei nem építhetők be.
(2) Kivételes esetben a közérdekből szükséges létesítmények (közművek, közlekedési, honvédelmi, polgári védelmi, táj- és természetvédelmi, vadvédelmi és környezetvédelmi) építmények elhelyezhetők az övezet faállománnyal nem borított részén, az ingatlan legfeljebb 0,01%-án.
50. § [Ee, egyéb erdő övezet részletes előírásai]
(1) Az övezetben beépíthető legkisebb telek és az erdő rendeltetésének megfelelő beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák:
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2) 100.000
b) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 0,5
c) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 95
d) Legnagyobb épületmagasság (m) 5,0
(2) Az övezetben az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás gazdasági építményei helyezhetők el. A beépítési előírásoknak megfelelően a gazdasági és védelmi funkciók ellátásához szükséges erdészház és turisztikai funkció is építhető.
(3) A melléképítmények közül közműcsatlakozási és -pótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
(4) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez technológiai, használati okokból szükséges építmények (magasles) legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
A mezőgazdasági övezetek általános előírásai
51. § [Általános Előírások]
(1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető.
(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.
(3) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le. A beépítetlen telek, vagy telekrész indokolt esetben legfeljebb 0,8 m magasságban vezetett kisfeszültségű elektromos vezetékkel („villanypásztor”) keríthető le.
(4) Az övezetek területén épület, építmény (kivétel a kerítés) csak szabadon állóan helyezhető el.
(5) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.
52. § [Má, általános mezőgazdasági (a gazdálkodást szolgáló építmények elhelyezését megengedő területek) övezet részletes előírásai]
(1) Az övezetben beépíthető legkisebb birtoktest és a létesíthető beépítés fő paramétereit az alábbi előírások tartalmazzák.
a) A legkisebb kialakítható birtoktest összterülete (m2) 50.000
b) A birtoktest összterülete alapján alkalmazható beépíthetőségi maximum (%) 1,0
c) A legkisebb kialakítható és beépíthető birtokközpont területe (m2) 10.000
d) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 55
e) A birtoktest részét nem képező legkisebb beépíthető önálló telek területe (m2) 10.000
f) Birtoktest részét nem képező, önálló telek beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 0,5
g) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 75
h) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
(2) Az övezetben a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, valamint a beépítési előírásoknak megfelelően a birtokközpont telkén lakóépület, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó egyéb épület is létesíthető.
(3) A kialakítható lakóépületben legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további két vendéglakás létesíthető.
(4) A birtoktest képzés esetén a birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.
(5) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 250 m-re kell lennie a szerkezeti terven ábrázolt belterületi határtól.
(6) Birtoktest és birtokközpont részét nem képező telken, ha területe legalább 10.000 m2, a megengedett beépítés legfeljebb 3%.
(7) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez technológiai okokból szükséges üzemi építmények (silók) legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
(8) Az övezetben épület, építmény (kerítés kivételével) csak szabadon állóan helyezhető el. Legalább 12 m mélységű elő- és hátsókertet, a szomszédos telekhatártól pedig minimum 10 méter oldalkertet kell biztosítani.
(9) Az övezetben a melléképítmények közül közműcsatlakozási és -pótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; önálló – épülettől különálló – kirakatszekrény; kerti építmény; állatól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
53. § [Az Má-Tk és Má-t jelű jelű védett mezőgazdasági övezetek (ökológiailag érzékeny területen lévő általános mezőgazdasági területek) részletes előírásai]
(1) A természet- és tájvédelmi területek mezőgazdasági övezeteit a védett természeti területek és a védetté nem nyilvánított természeti területek alkotják. A védett természeti területek külön országos vagy helyi rendelettel védetté nyilvánított területek: tájvédelmi körzethez tartozó és Natura2000 területek, helyi védettségű természetvédelmi területek, a természetvédelemről szóló törvény ereje által („ex lege”) védett természeti területek, továbbá az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek.
(2) Az övezetekre vonatkozó általános előírások:
a) az övezetekben új épület csak a táj- és természetvédelem érdekében és a terület természeti állapotának fenntartása, a táj gondozása érdekében építhető, egyéb épület nem építhető.
b) a meglevő épületek a szintterület növelése nélkül felújíthatók, amennyiben funkciójuk a terület táj- és természetvédelmi rendeltetését nem zavarja,
c) toronyszerű építmény – kilátó kivételével – nem létesíthető,
d) az övezetekben az épületmagasság legfeljebb 4,5 m,
e) az övezetekben beépíthető telekminimumot el nem érő területeken új épület nem létesíthető, a meglévők a szintterület növelése nélkül helyben felújíthatók.
f) Az övezetekben szint alatti építmények, valamint távközlési magasépítmény, adótorony nem létesíthető.
(3) A Tápió – Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzethez (TK) tartozó területek felhasználási és beépítési előírásait a TK Kezelési Terve rögzíti, ezek mellett a (2) bekezdés előírásai is betartandók.
(4) A TK területén levő Má-Tk mezőgazdasági övezetben csak a 10 ha-t meghaladó területek építhetők be legfeljebb 0,1 %-ban, az ennél kisebb területeken épület és építmény nem helyezhető el.
(5) A védett övezetek területén 10.000 m2-nél kisebb telkek nem alakíthatók ki, az azonos övezethez tartozó telkek összevonhatók.
54. § [Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezet (szőlő-, gyümölcs- kertgazdálkodást és pihenést (hobbikertészkedést) szolgáló mezőgazdasági területek övezete) részletes előírásai]
(1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza:
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2) 1.500
b) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 4,0
(2) Az övezet a szőlő-, gyümölcs- kertgazdálkodást és pihenést (hobbikertészkedést) szolgáló mezőgazdasági területek övezete. Az övezetben telkenként egy gazdasági épület helyezhető el, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház-, gyümölcs-, terménytároló lehet, továbbá elhelyezhető legfeljebb 60 m 2 alapterületű pince.
(3) A kialakítható és beépíthető új telek minimális szélessége 14 m.
(4) Az épületeket a telek határától legalább 3,0 m távolság biztosításával lehet elhelyezni.
(5) Az 1500 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, felújítható, de további növelés (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem megengedett.
(6) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási műtárgy és közműpótló műtárgy,
b) kerti építmények,
c) hulladéktartály-tároló
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
55. § [Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezet részletes előírásai]
(1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza:
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2) 3000
b) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
c) Legnagyobb épületmagasság (m) 4,0
(2) Az övezet a szőlő-, gyümölcs- kertgazdálkodást és pihenést (hobbikertészkedést) szolgáló mezőgazdasági területek övezete. Az övezetben telkenként egy gazdasági épület helyezhető el, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház-, gyümölcs-, terménytároló lehet, továbbá elhelyezhető legfeljebb 100 m2 alapterületű pince.
(3) A kialakítható és beépíthető új telek minimális szélessége 16 m.
(4) Az épületeket a telek határától legalább 3,0 m távolság biztosításával lehet elhelyezni.
(5) A 3000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, felújítható, de további növelés (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem megengedett.
(6) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:
a) közműcsatlakozási műtárgy és közműpótló műtárgy,
b) kerti építmények,
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
A V jelű vízgazdálkodási területek övezete
56. § [Előírások]
(1) Az övezetbe a kisvízfolyások és vízfelületek meder- és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.
(3) A kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, csatornák melletti 6-6 m-es, egyéb vízfolyás, csatorna esetében 3-3 m parti sáv nem építhető be. A partéltől számított 6-6 m illetve 3-3 m távolságon belül építményt, fát, kerítést, bármilyen, a fenntartást, esetleges védekezést akadályozó létesítményt elhelyezni tilos.
A Kb jelű különleges beépítésre nem szánt területek
57. § [Övezetek általános előírásai]
(1) A különleges beépítésre nem szánt övezetek közé tartoznak a közmű területek és a megújuló energia hasznosítás övezete tartoznak.
(2) Az övezetekben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási és közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
58. § [A Kb-Km jelű közműterület övezet részletes előírásai]
(1) Az övezet főbb építési paraméterei:
a) A kialakítható legkisebb telekméret (m2) 4.000
b) A legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10
c) A legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30
d) A burkolatok legmagasabb aránya (%) 10
e) Legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
(2) Az övezetben a vízellátást szolgáló építmények (tározó, gépház), valamint a terület fenntartásához és használatához szükséges épület helyezhető el.
59. § [A Kb-Me jelű megújuló energia hasznosítás övezete részletes előírásai]
(1) A Kb-Me jelű övezet előírásai:
a) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 15.000
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 3
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
(2) Az övezetben megújuló energiaforrás műtárgyai építhetők és tarthatók fenn.
(3) Az övezetben elhelyezhető melléképítmények és létesítmények a következők:
a) közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló
c) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szélkerék,
e) az alternatív energia hasznosításához szükséges egyéb speciális építmények (pl.: szoláris energiahasznosító blokk, szélturbina, geotermikus energiahasznosító létesítmények).
Záró rendelkezések
60. § [Hatályba lépés]
Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
61. § [Záró rendelkezések]
(1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Helyi Építési Szabályzatról szóló 6/2007. (VI. 17.) rendelet.
(2) A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(3) A rendelet rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni a településkép védelméről szóló rendelettel.
3. melléklet a 14/2024. (XII. 17.) önkormányzati rendelethez
|
azonosító |
lelőhely |
név |
Helyrajzi szám |
|---|---|---|---|
|
39442 |
1 |
Kása-dűlő, homokbánya |
0260/4, 0261, 0262/3 |
|
59535 |
2 |
Ökörjárási-dűlő I. |
0257/16, 0257/17, 0258/2, 0260/5, 0260/6, 0260/7, 0263 |
|
59536 |
3 |
Ökörjárási-dűlő II. |
0242, 0253, 0255/2, 0257/10, 0257/11, 0257/12, 0257/13, 0257/14, 0257/15, 0257/16, 0257/17 |
|
59537 |
4 |
Szőr-halom |
054, 055/2, 056/4, 057/1, 068, 0287 |
|
59539 |
5 |
Nagy-Peres I. |
063/13, 063/14, 063/15, 063/16, 063/21, 063/22, 063/23 |
|
59540 |
6 |
Nagy-Peres II. |
058/1, 059/2, 059/7, 060, 061/5, 063/12, 063/21 |
|
59541 |
7 |
Nagy-Patkó |
057/1, 058/1, 061/2, 061/4, 061/5, 068, 060, 0290 |
|
59542 |
8 |
Kis-Patkó |
054, 055/2, 056/3, 057/1, 058/1, 058/2 |
|
59543 |
9 |
Matolcsi-föld és Vízi-föld |
048, 054, 055/3, 056/3 |
|
59544 |
10 |
Farmos 10. lelőhely |
0287/1 |
|
59550 |
11 |
Bika-halom |
0282/1, 0286, 0287/1, 0287/2, 0684, 0683/6, 0683/8 |
|
59551 |
12 |
Nagy-Festő |
0282/1, 0286, 0287/1 |
|
59554 |
13 |
Prónai-föld I. |
0280, 0282/1 |
|
59555 |
14 |
Györgyei-föld I. |
038, 044, 048 |
|
59556 |
15 |
Györgyei-föld II. |
038, 040, 044, 048 |
|
59557 |
16 |
Györgyei-föld III. |
048 |
|
59558 |
17 |
Györgyei-föld IV. |
0287/1, 048 |
|
59572 |
18 |
Györgyei- föld V. |
038, 06/12, 07/2 |
|
59573 |
19 |
Farmos 19. lelőhely |
0287/1, 048 |
|
59577 |
20 |
Györgyei- föld VI. |
0282/1, 0286, 0287/1, 048 |
|
59578 |
21 |
Kocsoros I. |
0267, 035/7, 036/12, 06/10, 06/11, 06/9, 07/2 |
|
59579 |
22 |
Kocsoros, Nyitrai-tanya |
011/10, 011/11, 011/12, 011/3, 011/4, 011/5, 011/6, 011/7, 011/8, 011/9, 013/4, 034, 035/1, 035/3, 035/4, 06/10, 06/9, 07/2 |
|
59589 |
23 |
Kocsoros II. |
036/12, 06/12, 07/2 |
|
59591 |
24 |
Kocsoros III. |
035/4, 035/5 |
|
59592 |
25 |
Kocsoros IV. |
011/16, 011/21 |
|
59593 |
26 |
Kocsoros V. |
011/17, 011/21 |
|
59594 |
27 |
Kocsoros VI. |
028/18, 028/19, 028/20 |
|
59595 |
28 |
Györgyei-föld VII. |
036/12 |
|
59597 |
29 |
Györgyei- föld VIII. |
048 |
|
59598 |
30 |
Kocsoros VII. |
026/42, 026/48 |
|
59599 |
31 |
Kocsoros VIII. |
026/42, 026/48 |
|
59600 |
32 |
Szentgyörgyi u. 12. |
02/2, 02/54, 02/7, 022/4, 023, 026/44, 307, 02/53 |
|
59601 |
33 |
Töviskesi út |
026/45 |
|
59602 |
34 |
Farmos 34. lelőhely |
02/13, 0266, 06/7, 06/8, 06/9, 07/1 |
|
59603 |
35 |
Farmos 35. lelőhely |
02/13 |
|
59604 |
36 |
Farmos 36. lelőhely |
011/13, 02/10 |
|
59605 |
37 |
Farmos 37. lelőhely |
011/14 |
|
59606 |
38 |
Halászház I. |
011/2 |
|
59607 |
39 |
Kő-kút-dűlő I. |
0271, 0286, 0287/1, 06/11 |
|
59608 |
40 |
Kaparó-dűlő I. |
0240/54, 0240/55 |
|
59621 |
41 |
Báró-föld I. |
056/3 |
|
59623 |
42 |
Rihes-tó I. |
096/17 |
|
59624 |
43 |
Rihes-tó II. |
098/2, 098/4, 098/5, 098/6 |
|
59625 |
44 |
Rihes-tó III. |
0101/10, 0101/2, 0101/29 |
|
59626 |
45 |
Rihes-tó IV. |
0101/2 |
|
59627 |
46 |
Vince-dűlő I. |
0101/29 |
|
59628 |
47 |
Vince-dűlő II. |
0101/29 |
|
59629 |
48 |
Vince-dűlő, Mikhel tanya |
0108/33 |
|
59631 |
49 |
Szegedi-földek, Oláh-tanya |
0116/85, 0116/36 |
|
59632 |
50 |
Kis-székes I. |
0240/31, 0240/32, 0240/33, 0240/34, 0240/35, 0240/36, 0240/37, 0240/54 |
|
59633 |
51 |
Kaparó-dűlő II. |
0240/37, 0240/54 |
|
59634 |
52 |
Kaparó-dűlő III. |
0240/24, 0240/25, 0240/26, 0240/27, 0240/28, 0240/46, 0240/47, 0240/48, 0240/49, 0240/50, 0240/51, 0240/52, 0240/53, 0240/55, 0252, 0254/10, 0254/11, 0254/12, 0254/15, 0254/3, 0254/4, 0254/5, 0254/6, 0254/8, 0254/9, 0228/4 |
|
59635 |
53 |
Kis-székes II. |
0240/29, 0240/54 |
|
59636 |
54 |
Kaparó-dűlő IV. |
0236/6, 0237, 0240/46, 0240/54, 0240/55 |
|
59637 |
55 |
Magtisztító I. |
0231, 0232/1 |
|
59638 |
56 |
Kaparó-dűlő V. |
0240/45 |
|
59639 |
57 |
Kaparó-dűlő VI. |
0241/1, 0241/12, 0241/2, 0241/3 |
|
59640 |
58 |
Kaparó-dűlő VII. |
0241/11, 0252, 0253 |
|
59641 |
59 |
Muszáj-szőlő I. |
2113, 2114, 2115, 2116, 2117, 2118, 2119, 2120/1, 2120/2, 2121, 2122, 2123, 2124, 2125, 2126, 2127 |
|
59642 |
60 |
Muszáj-szőlő II. |
2147, 2148, 2149, 2150, 2151/2, 2152 |
|
59643 |
61 |
Muszáj-dűlő III. |
2181, 2182, 2183, 2184, 2185 |
|
59644 |
62 |
Muszáj-dűlő IV. |
2206, 2207, 2208, 2209, 2210 |
|
59645 |
63 |
Kis-székes III. |
0240/29 |
|
59646 |
64 |
Kárhozat-, Kaparó-dűlő |
0228/4, 0234/12, 0234/13, 0234/14, 0234/15, 0234/16, 0234/17, 0234/18, 0234/5, 0236/10, 0236/3, 0236/4, 0236/5, 0236/6, 0236/7, 0236/8, 0236/9, 820/1, 820/2, 821, 822/104, 822/105, 822/106, 822/107, 822/108, 822/109, 822/110, 822/111, 822/112, 822/113, 822/114, 822/115, 822/116, 822/117, 822/118, 822/119, 822/120, 822/121, 822/128, 822/129, 822/17, 822/20, 822/21, 822/22, 822/23, 822/24, 822/25, 822/27, 822/28, 822/43, 822/44, 822/45, 822/46, 822/47, 822/48, 822/49, 822/50, 822/51, 822/52, 822/53, 822/54, 822/55, 822/56, 822/57, 822/58, 822/72, 822/73, 822/74, 822/75, 822/76, 822/77, 822/78, 822/79, 822/80, 822/81, 822/82, 822/83, 822/84, 822/85, 822/86, 822/87, 822/88, 822/89, 822/90, 822/91, 819, 822/93, 822/42 |
|
59648 |
65 |
Nyárvesztő |
663/10, 663/11, 663/12, 663/13, 663/14, 663/15, 663/17, 663/18, 663/19, 663/20, 663/4, 663/5, 663/6, 663/7, 663/9, 675, 676, 674 |
|
59649 |
66 |
Petőfi Sándor utca |
645/2, 647/2, 648, 649, 650, 651 |
|
59650 |
67 |
Farmos 67. lelőhely |
0210/18, 0210/8, 0216/6 |
|
59651 |
68 |
Szegedi-földek |
0118/74, 0120, 0122/3, 0122/4, 0122/5, 0122/6, 0123, 0124/2, 0124/3, 0547/4, 0547/5, 0547/6, 0547/7, 0547/8, 0547/9, 0547/10, 0730/15, 0121, 0119/1, 0122/7, 0550 |
|
59652 |
69 |
Nagyúti-dűlő I. |
0123, 0124/10, 0124/11, 0124/9, 0127/3 |
|
59653 |
70 |
Vince-dűlő III. |
0106/32, 0120, 0129/2, 0130, 0131/10, 0131/11, 0131/12, 0131/13, 0131/14, 0131/15, 0131/16, 0131/17, 0131/18, 0131/19, 0131/2, 0131/20, 0131/21, 0131/22, 0131/23, 0131/24, 0131/25, 0131/26, 0131/4, 0131/5, 0131/6, 0131/7, 0131/8, 0131/9, 0133/14, 0133/17, 0133/18, 0133/19, 0133/2, 0133/20, 0133/21, 0133/22, 0133/23, 0133/4, 0134/1, 0134/10, 0134/11, 0134/2, 0134/3, 0134/5, 0134/6, 0134/7, 0134/8, 0134/9, 0159/8, 0158, 0133/3 |
|
59654 |
71 |
Szegedi-földek, Rekettyés |
0114/41, 0115/1, 0116/92, 0120, 0126/2, 0126/5, 0126/6, 0126/7, 0126/8, 0128/1 |
|
59655 |
72 |
Öreg-szőlő I. |
1914, 1915, 1916, 2011 |
|
59656 |
73 |
Öreg-szőlő II. |
0202/2, 0202/3 |
|
59657 |
74 |
Rekettyés I. |
0141/10, 0141/11, 0141/4, 0141/5, 0141/6, 0141/7, 0141/8, 0141/9, 033/6 |
|
59658 |
75 |
Rekettyés II. |
033/4, 033/2, 033/3, 033/1, 032, 052, 0141/12, 0141/13, 0141/14, 0141/15, 051 |
|
59662 |
76 |
Rekettyés- Csillik-tanya |
0139/11, 0139/13, 0139/15, 0139/17, 0139/3, 0139/4 |
|
59663 |
77 |
Rekettyés- Gál-tanya |
0138/1, 0139/10, 0139/11, 0139/18, 0139/19, 0139/20 |
|
59666 |
78 |
Ökörjárási-dűlő, Gút-tanya |
0254/13 |
|
59667 |
79 |
Nagy- Peres III. |
059/4, 059/7, 061/5, 062, 063/2, 060 |
|
59668 |
80 |
Nagy-Peres IV. |
063/2, 069 |
|
59669 |
81 |
Kis-Peres I. |
067/17, 067/18, 067/2, 067/3, 067/6, 067/7, 067/8 |
|
59670 |
82 |
Kis-Peres, Nagy Gy-tanya |
0116/1, 0116/54, 0118/1, 0118/2, 0118/3, 067/19, 067/26, 069, 0117, 067/24 |
|
59671 |
83 |
Kis-Peres II. |
067/11, 067/21, 067/22, 067/8 |
|
59672 |
84 |
Báró-föld II. |
053/6, 055/4, 056/3 |
|
59673 |
85 |
Matolcsi-föld I. |
048 |
|
59676 |
86 |
Matolcsi-föld, Báró-föld |
048, 053/10, 053/11, 053/12, 053/13, 053/14, 053/2, 053/6, 053/7, 053/8, 053/9, 055/4, 056/3, 069 |
|
59677 |
87 |
Matolcsi-föld, Matolcsi-tanya |
048, 055/3, 056/3 |
|
59678 |
88 |
Györgyei-föld IX. |
036/12 |
|
59679 |
89 |
Halászház II. |
06/9 |
|
59680 |
90 |
Györgyei-föld X. |
048 |
|
59685 |
91 |
Györgyei-föld XI. |
0287/1, 048 |
|
59686 |
92 |
Györgyei-föld XII. |
0287/1, 048 |
|
59687 |
93 |
Györgyei föld XIII. |
0287/1, 06/12 |
|
59688 |
94 |
Györgyei föld XIV. |
038 |
|
59689 |
95 |
Györgyei- föld, Matolcsi-föld |
048 |
|
59690 |
96 |
Prónai-föld, Farkas-halom |
0271, 0272, 0280 |
|
59691 |
97 |
Nagy-nádas, Tájvédelmi körzet tájháza |
0269/26, 0269/6 |
|
59692 |
98 |
Kő-kút-dűlő II. |
0271, 0282/1, 0284, 0286, 0287/1 |
|
59693 |
99 |
Prónai-föld II. |
0280, 0281, 0282/1 |
|
59694 |
100 |
Györgyei-föld XV. |
028/10, 069 |
|
59696 |
101 |
Báró-föld III. |
056/3 |
|
59697 |
102 |
Magtisztító II. |
0232/1 |
|
59698 |
103 |
Kaparó-dűlő VIII. |
0234/14, 0234/15 |
|
59699 |
104 |
Kaparó-dűlő IX. |
0238, 0240/35, 0240/36, 0240/37 |
|
59700 |
105 |
Nagyúti-dűlő II. |
0121, 0122/7, 0122/8, 0122/9, 0547/11 |
|
59703 |
106 |
Györgyei-föld XVI. |
028/4 |
|
59704 |
107 |
Báró-föld, Báró-tanya |
056/3 |
|
59705 |
108 |
Báró-föld, Jankovics-tanya |
056/3, 059/7 |
|
59706 |
109 |
Matolcsi-föld II. |
048 |
|
59709 |
110 |
Báró-föld IV. |
059/7 |
|
59710 |
111 |
Vizi-föld |
054, 055/3, 056/3, 059/7 |
|
59711 |
112 |
Lebujpuszta, Ócsai-tanya |
02/2, 02/20, 02/3, 02/4, 02/5, 02/53, 02/54, 02/6, 02/7, 306/4 |
|
59712 |
113 |
Matolcsi-föld III. |
048 |
|
59713 |
114 |
Matolcsi-föld V. |
048 |
|
59733 |
115 |
Györgyei-föld, Varga-tanya |
028/11, 028/12, 029/3 |
|
59734 |
116 |
Újföld, Czakó-tanya |
0114/41 |
|
59735 |
117 |
Újföld I. |
0114/41 |
|
59736 |
118 |
Újföld II. |
0114/41 |
|
59737 |
119 |
Újföld III. |
0114/41 |
|
59738 |
120 |
Rekettyés III. |
0129/2 |
|
59739 |
121 |
Szegedi-földek, Angyal- és Baranyi-tanya |
0116/92, 0117, 0118/74 |
|
59740 |
122 |
Szegedi-földek, Angyal-tanya |
0118/74 |
|
59741 |
123 |
Újföld IV. |
0116/89 |
|
59742 |
124 |
Rekettyés, Seres-tanya |
0134/3, 0134/4, 0134/5, 0134/6, 0134/7, 0134/8, 0134/9, 0147/3 |
|
59743 |
125 |
R.k. templom, Templom u. 1. |
1, 15, 18/1, 2, 70 |
|
59744 |
126 |
Eötvös u. |
229, 230, 236 |
|
59745 |
127 |
Jászberényi út 104. |
02/27, 297/2 |
|
58320 |
128 |
Büdös lapos, Tsz. iroda |
602 |
|
58325 |
129 |
Szentgyörgyi út 899- 901. |
329, 328, 331/2, 332/1, 325 |
|
70439 |
130 |
Rákóczi u. |
1087, 976, 968/8, 970, 979, 980, 981, 977, 978 |
|
60990 |
1 |
Istók-halom |
0279/42, 0279/47, 0279/46, 0279/45, 0279/44, 0279/43, 0279/7, 0279/6, 0279/5, 0279/4, 0279/11, 0279/10, 0279/9, 0279/8, 0279/71, 0279/15, 0279/14, 0279/13, 0279/12, 0281, 1559/2, 1569, 1566, 1568, 1567, 0279/2, 0279/1, 0279/3, 0282/8, 0282/9, 0282/5, 0282/6, 0282/2, 0282/1, 0280/26, 0280/27, 0280/25, 0279/53, 0279/52, 0279/55, 0279/54, 0279/58, 0279/56, 0279/57, 0279/59, 0279/70, 0279/69, 0279/68, 0279/67, 0279/66, 0279/65, 0279/64, 0279/63, 0279/62, 0279/61, 0279/60, 0276, 0240/30, 0240/31, 0240/32, 0238, 0233, 0234/6, 0234/8, 0234/7, 0234/19, 0234/20, 0239, 0232/25, 0232/24, 0232/23, 0232/22, 0232/5, 0232/14, 0232/21, 1562, 1561, 1557, 1558, 1559/3, 1560, 0279/48, 0277/2, 0279/49, 0279/50, 0279/51, 0278, 0279/17, 0279/18, 0279/72, 0279/19, 0279/20, 0279/21, 0279/22, 0279/23, 0279/26, 0279/27, 0279/28, 0279/29, 0279/30, 0279/31, 0279/32, 0279/33, 0279/34, 0279/35, 0279/25, 0279/24, 0279/41, 0279/40, 0279/39, 0279/38, 0279/37, 0279/36 |