Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2000. (VI. 23.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről
Hatályos: 2000. 07. 01- 2007. 09. 30Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2000. (VI. 23.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről
2000.07.01.
Szentlőrinckáta község Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. számú törvény végrehajtására az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről a következő rendeletet alkotja.
A rendelet hatálya
1. § /1/ A rendelet hatálya Szentlőrinckáta község Önkormányzatának kizárólagos tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére terjed ki.
/2/ Az önkormányzat tulajdonában álló lakások az önkormányzattal, illetve az annak felügyelete alá tartozó intézményekkel köztisztviselői, közalkalmazotti illetve munkaviszonyban - továbbiakban: szolgálati viszonyban - álló személyek részére, szolgálati lakás céljára biztosíthatók.
A lakásbérlet szabályai
2. § /1/ A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre. A lakásbérlet határozott időre vagy a szolgálati jogviszony időtartamára hozható létre.
/2/ Szolgálati célú lakás az önkormányzattal szolgálati viszonyban álló személy részére abban az esetben biztosítható, ha munkavégzésének helyén lakhatása nem megoldott.
/3/ Az önkormányzat felügyelet alatt álló intézmények területén épült lakásokban az ezekkel az intézményekkel szolgálati viszonyban állókat kell elhelyezni.
3. § /1/ A bérlő kijelölése kérdésében a polgármester határoz a jegyző javaslata alapján.
A döntésbe be kell vonni az adott intézmény vezetőjét is. Ebben az esetben a bérlő csak az adott szervvel szolgálati jogviszonyban álló személyek közül jelölhető ki.
/2/ A bérlőkijelölési jog esetén különösen figyelemmel kell lenni az igénylő szolgálati jogviszonyának időtartamára, az általa ellátott munkakörre továbbá családi, szociális és jelenlegi lakáskörülményeire.
4. § /1/ A lakás bérbeadása iránti kérelmet a munkahelyi vezető útján kell a jegyzőhöz benyújtani. A munkahelyi vezető a benyújtott igénylést véleményezi.
5. § /1/ A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
- a szerződő felek nevét, címét,
- a lakás címét, műszaki jellemzőit,
- a lakbér mértékét,
- azt a feltételt, hogy a lakásbérleti szerződés határozott időre, vagy a szolgálati jogvi- szony időtartamára szól,
- azt a kikötést, hogy a bérlő a szolgálati lakásban más személyt - a házastársa és kis- korú gyermeke /az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeke/, valamint a be- fogadott gyermekétől a befogadás ideje alatt született unokája kivételével - csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be,
- arra vonatkozó megállapodást, hogy a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után elhelyezésre tarthat-e igényt, vagy sem,
- azt a feltételt, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő a szolgálati lakást milyen állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni.
/2/ A bérleti szerződés mellékletét képezi a birtokbaadáskor felvett - a lakás berendezéseinek és tartozékainak felsorolását tartalmazó leltár.
/3/ Szolgálati lakásbérleti szerződés csupán az önkormányzattal és felügyelete alatt álló intézménnyel, szolgálati jogviszonyban álló személlyel köthető. A szolgálati lakás bérlőjének házastársa, a házasság jogerős felbontása után a költségvetési szervvel szemben elhelyezésre, térítésre nem tarthat igényt, elhelyezéséről saját maga, vagy a bérlő köteles gondoskodni, feltéve, hogy a bíróság saját elhelyezési kötelezettség kimondásával kötelezi a lakás elhagyására.
/4/ A szolgálati lakás /lakrész / albérletbe, vagy más használatába adásához a bérbeadó előzetes hozzájárulása szükséges.
6. § /1/ A bérlő előre, de legkésőbb a tárgyhó l5. napjáig az önkormányzat által rendelkezésre bocsájtott postautalványon köteles a lakbért kifizetni.
/2/ A havi lakbér mértéke a lakás alapterülete és komfortfokozata után kerül megállapításra, évente a költségvetés készítésekor.
/3/ A bérlőt késedelmes lakbérfizetés esetén a Polgári Törvénykönyvben szabályozott mértékű késedelmi kamat megfizetése is terheli, illetve ebben az esetben a bérbeadó egyéb jogkövetkezményt is alkalmazhat vele szemben.
/4/ A bérlő a bérbeadóval kötött írásbeli megállapodás esetén jogosult a lakás komfortfokozatát növelő felújítási munkák elvégzésére, az így felmerült költségek viseléséről a megállapodásban rendelkezni kell.
/5/ Szolgálati lakás bérleti joga csereszerződés tárgya nem lehet, ilyen szerződés nem hagyható jóvá.
Lakásbérlet megszűnése
7. § /1/ A szerződés megszűnik, ha:
a. / a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik,
b. / a lakás megsemmisül,
c. / az arra jogosult a bérleti szerződést felmondja,
d. / a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy,
e. / a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,
f. / a bérlő szolgálati jogviszonya megszűnik, vagy a szolgálati lakásra jogosító munkakör vagy tevékenység megszűnik,
g. / a bérlő saját tulajdonú lakást szerez az önkormányzat területén, kivéve, ha szoslgálati kötelezettségeit nem láthatja el a szolgálati lakás nélkül,
h. / a szerződésben meghatározott idő lejártával.
/2/ A lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő köteles a lakást a beköltözéskori állagában visszaadni, kivéve a 7. §. /l/ bek. b./ pontját.
/3/ A lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő a szolgálati lakás átadásáért térítésre nem tarthat igényt, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.
Önkormányzati bérlakások és helyiségek elidegenítése
8. § /1/ A szolgálati lakás a következő feltételek együttes fennállása esetén idegeníthető el: a./ a lakás a költségvetési szervnél elhelyezés céljára feleslegessé vált, és
b./ az önkormányzat a lakás szolgálati jellegét megszüntette.
/2/ A határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakásra vételi és elővásárlási jog illeti meg:
a. / a bérlőt,
b. / a bérlőtársakat,
c. / a társbérlőt,
d. / az a-c. pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenesági rokonát.
/3/ Az önkormányzati lakás vételárát a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen az épület településen belüli fekvése, az épületben lévő lakások száma, az épület felszereltsége, állapota figyelembe vételével kell megállapítani.
/4/ A vételár megfizetéséről a szerződő felek megállapodnak.
/5/ Ha a lakást a vételi vagy az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg - megállapodás hiányában - a megállapított vételár legfeljebb 10 %--ának egy összegben való megfizetése köthető ki, és részére legalább 25 évi részletfizetési kedvezményt kell adni.
/6/ Az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a vételár teljes összege után 20 % árengedmény illeti meg.
/7/ Az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár 50 %-ának egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a fennálló tartozásból 10 % kedvezmény illeti meg.
/8/ Ha a lakás elidegenítése részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételárhátralék és járulékai erejéig az önkormányzat javára jelzálogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlannyilvántartásba bejegyezni.
E jogok fennállása alatt a lakás tulajdonjoga csak a vételárhátralék és járulékai kiegyenlítése után ruházható át.
/9/ A jogosultat a törlesztési határidő elmulasztása esetén - legfeljebb 30 napos teljesítési határidő kitűzésével - kötelezettsége teljesítésére írásban fel kell szólítani. A felszólítás eredménytelensége esetén a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni, és a vételárhátralék megfizetése egy összegben esedékessé válik.
/10/ A jogosult - késedelmes fizetés esetén - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben meghatározott késedelmi kamatot fizeti meg.
Záró rendelkezés
9. § /1/ A rendelet 2000. július l-én lép hatályba.
A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.