Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2000. (VI. 23.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről
Hatályos: 2007. 10. 01
Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2000. (VI. 23.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről
2007.10.01.
Szentlőrinckáta község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. Törvény 16. §. (1) bekezdése alapján, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. számú törvény végrehajtására az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről a következő rendeletet alkotja.
1. § (1) A rendelet hatálya Szentlőrinckáta község Önkormányzatának kizárólagos tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére terjed ki.
A rendelet célja, hogy a lakástörvénnyel összhangban szabályozza:
- a lakás bérbeadásának feltételeit, a felek megállapodásának tartalmát,
- a lakbér mértékére vonatkozó szabályokat és a lakáshasználati díj emelésének mértékét, feltételeit,
- a bérlő által a lakásba befogadható személyek körét és a befogadás feltételeit,
- a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével kapcsolatos szabályokat,
- az elővásárlási joggal kapcsolatos szabályokat, a helyiségbérletre vonatkozó rendelkezéseket.
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások az önkormányzattal, illetve az annak felügyelete alá tartozó intézményekkel köztisztviselői, közalkalmazotti illetve munkaviszonyban - továbbiakban: szolgálati viszonyban - álló személyek részére, szolgálati lakás céljára biztosíthatók.
2. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre. A lakásbérlet határozatlan vagy határozott időre vagy a szolgálati jogviszony időtartamára hozható létre. Határozott időre illetve feltételhez kötött bérleti szerződés esetén ki kell kötni, hogy a bérlet megszűnése esetén az elhelyezésről a bérlő saját maga köteles gondoskodni.
(2) Szolgálati célú lakás az önkormányzattal szolgálati viszonyban álló személy részére abban az esetben biztosítható, ha munkavégzésének helyén lakhatása nem megoldott.
(3) Az önkormányzat felügyelet alatt álló intézmények területén épült lakásokban az ezekkel az intézményekkel szolgálati viszonyban állókat kell elhelyezni.
3. § (1) A bérlő kijelölése kérdésében a képviselő-testület határoz.
A döntésbe be kell vonni az adott intézmény vezetőjét is. Ebben az esetben a bérlő csak az adott szervvel szolgálati jogviszonyban álló személyek közül jelölhető ki.
(2) A bérlőkijelölési jog esetén különösen figyelemmel kell lenni az igénylő szolgálati jogviszonyának időtartamára, az általa ellátott munkakörre továbbá családi, szociális és jelenlegi lakáskörülményeire.
(3) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának jogcímei a hasznosítás jellege szerint:
a) közérdekű célú (szolgálati) lakás
4. § (1) A lakás bérbeadása iránti kérelmet a munkahelyi vezető útján kell a jegyzőhöz benyújtani. A munkahelyi vezető a benyújtott igénylést véleményezi.
5. § (1) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
- a szerződő felek nevét, címét,
- a lakás címét, műszaki jellemzőit,
- a lakbér mértékét,
- azt a feltételt, hogy a lakásbérleti szerződés határozott időre, vagy a szolgálati jogviszony időtartamára szól,
- azt a kikötést, hogy a bérlő a szolgálati lakásban más személyt - a házastársa és kis- korú gyermeke /az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeke/, valamint a be- fogadott gyermekétől a befogadás ideje alatt született unokája kivételével - csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be,
- arra vonatkozó megállapodást, hogy a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után elhelyezésre tarthat-e igényt, vagy sem,
- azt a feltételt, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő a szolgálati lakást milyen állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni
- A lakásbérlet felmondásának okait (Ltv. 24. §.)
(2) A bérleti szerződés mellékletét képezi a birtokbaadáskor felvett - a lakás berendezéseinek és tartozékainak felsorolását tartalmazó leltár.
(3) Szolgálati lakásbérleti szerződés csupán az önkormányzattal és felügyelete alatt álló intézménnyel, szolgálati jogviszonyban álló személlyel köthető. A szolgálati lakás bérlőjének házastársa, a házasság jogerős felbontása után a költségvetési szervvel szemben elhelyezésre, térítésre nem tarthat igényt, elhelyezéséről saját maga, vagy a bérlő köteles gondoskodni, feltéve, hogy a bíróság saját elhelyezési kötelezettség kimondásával kötelezi a lakás elhagyására.
(4) A szolgálati lakás /lakrész / albérletbe, vagy más használatába adásához a bérbeadó előzetes hozzájárulása szükséges.
6. § (1) A bérlő előre, de legkésőbb a tárgyhó l5. napjáig az önkormányzat által rendelkezésre bocsájtott postautalványon köteles a lakbért kifizetni.
(2) A havi lakbér mértéke a lakás alapterülete és komfortfokozata után kerül megállapításra, évente a költségvetés készítésekor. A bérleti díj összege minden évben a KSH által közölt infláció mértékével emelkedik.
(3) A bérlőt késedelmes lakbérfizetés esetén a Polgári Törvénykönyvben szabályozott mértékű késedelmi kamat megfizetése is terheli. Amennyiben a bérlőnek három hónapnál több bérleti díj hátraléka keletkezik, s azt külön felszólításra sem rendezi, bérleti jogviszonyát a felszólításban megjelölt határnap leteltét követően fel kell mondani.
(4) A bérlő a bérbeadóval kötött írásbeli megállapodás esetén jogosult a lakás komfortfokozatát növelő felújítási munkák elvégzésére, az így felmerült költségek viseléséről a megállapodásban rendelkezni kell.
(5) Szolgálati lakás bérleti joga csereszerződés tárgya nem lehet, ilyen szerződés nem hagyható jóvá.
(6) Bérlőnek a szolgálati lakást tilos albérletbe adnia.
7. § (1) A szerződés megszűnik, ha:
a. / a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik,
b. / a lakás megsemmisül,
c. / az arra jogosult a bérleti szerződést felmondja,
d. / a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy,
e. / a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,
f. / a bérlő szolgálati jogviszonya megszűnik, vagy a szolgálati lakásra jogosító munkakör vagy tevékenység megszűnik,
g. / a bérlő saját tulajdonú lakást szerez az önkormányzat területén, kivéve, ha szolgálati kötelezettségeit nem láthatja el a szolgálati lakás nélkül,
h. / a szerződésben meghatározott idő lejártával.
(2) A lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő köteles a lakást a beköltözéskori állagában visszaadni, kivéve a
7. §. /l/ bekezdés b./ pontját.
(3) A lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő a szolgálati lakás átadásáért térítésre nem tarthat igényt, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.
7/A. § (1) A bérlő saját maga által használt lakásnak egy részét csak a bérbeadó előzetes engedélyével használhatja más célra.
(2) A bérbeadói hozzájárulás akkor adható – ha a bérlőnek bérleti díj tartozása nincs.
(3) A más célú használat megszűnésekor a bérlő köteles az eredeti állapotot helyreállítani.
7/B. § (1) A bérlő az önkormányzat tulajdonában lévő lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja: az Ltv. 21. §. (2) bekezdésében foglalt hozzátartozókat. Minden más esetben a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges.
(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles kiköltözni a bérlővel együtt.
(3) Ha a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban illetéktelen személy lakik, felszólítja a bérlőt, hogy a bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadott személy lakáshasználatát 8 napon belül szüntesse meg.
A felek joga és kötelezettsége
7/C. § (1) a bérbeadó a lakást berendezésekkel együtt szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint átadja.
(2) Az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az alábbiakat feltétlenül ki kell, hogy tartalmazza:
a. / jegyzőkönyv készítés helyét., idejét, átadó-átvevő aláírását,
b. / bérlő személyazonosító adatait,
c. / jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést,
d. / lakás állagára vonatkozó megállapításokat,
e. / a lakás berendezések és tartozékok állapotát, a víz, villany és gázóra állá- sát.
7/D. § (1) A bérlő és a bérbeadó a megállapodás tartalmát eltérően is rögzítheti az alábbi feltételek mellett:
a.) a helyiség átalakítására és korszerűsítésére csak akkor van lehetőség, ha a felek megállapodnak, és erről 30 napon belül értesítik egymást,
b.) a bérlő köteles: a bérleményt rendeltetésszerűen használni, annak karbantartásá- ról gondoskodni, a lakáshoz tartozó kert, udvar, járda és árok tisztításáról gondos- kodni,
c.) a bérlő köteles a szemétszállítás, közüzemi díjak megfizetésére.
d.)A bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.
(2) A bérlő a lakást vagy annak egy részét albérletbe nem adhatja.
Önkormányzati bérlakások és helyiségek elidegenítése
8. § (1) A szolgálati lakás a következő feltételek együttes fennállása esetén idegeníthető el:
a./ a lakás a költségvetési szervnél elhelyezés céljára feleslegessé vált, és
b./ az önkormányzat a lakás szolgálati jellegét megszüntette.
(2) A határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakásra vételi és elővásárlási jog illeti meg:
a. / a bérlőt,
b. / a bérlőtársakat,
c. / a társbérlőt,
d. / az a-c. pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenesági rokonát.
(3) Az önkormányzati lakás vételárát a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen az épület településen belüli fekvése, az épületben lévő lakások száma, az épület felszereltsége, állapota figyelembe vételével kell megállapítani.
(4) A vételár megfizetéséről a szerződő felek megállapodnak.
(5) Ha a lakást a vételi vagy az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg - megállapodás hiányában - a megállapított vételár legfeljebb 10 %--ának egy összegben való megfizetése köthető ki, és részére legalább 25 évi részletfizetési kedvezményt kell adni.
(6) Az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a vételár teljes összege után 20 % árengedmény illeti meg.
(7) Az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár 50 %-ának egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a fennálló tartozásból 10 % kedvezmény illeti meg.
(8) Ha a lakás elidegenítése részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételárhátralék és járulékai erejéig az önkormányzat javára jelzálogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlannyilvántartásba bejegyezni.
E jogok fennállása alatt a lakás tulajdonjoga csak a vételárhátralék és járulékai kiegyenlítése után ruházható át.
(9) A jogosultat a törlesztési határidő elmulasztása esetén - legfeljebb 30 napos teljesítési határidő kitűzésével - kötelezettsége teljesítésére írásban fel kell szólítani. A felszólítás eredménytelensége esetén a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni, és a vételárhátralék megfizetése egy összegben esedékessé válik.
(10) A jogosult - késedelmes fizetés esetén - a Polgári Törvénykönyvről szóló
1959. évi IV. törvényben meghatározott késedelmi kamatot fizeti meg.
A nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó szabályok
9. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbe adhatók határozott és határozatlan időre.
(2) A bérbeadó az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket elsősorban pályázati eljárás lefolytatása után adhatja bérbe.
(3) A pályázati hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján legalább 15 napra ki kell függeszteni.
(4) Bérbeadó a helyiséget pályázati rendszeren kívül akkor adhatja bérbe, ha
a.) rendvédelmi feladatok ellátáshoz szükséges,
b.) a bérleti szerződéssel hasznosított helyiséget ismét a korábbi bérlő részére kívánja bérbe adni, feltéve, hogy a bérlő a bérbeadás feltételeit vállalja,
c.) a korábbi bérlőnek nincs bérleti díj hátraléka.
10. § (1) A rendelet 2000. július l-én lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik, a hatályos jogszabályok és az önkormányzati rendelet figyelembe vételével.
(3) Az önkormányzat a lakás vételárát a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke, valamint ingatlanforgalmi szakember által elkészített értékbecslés alapján – különösen az épület településen belüli fekvése, az épületben lévő lakások száma, az épület felszereltsége, állapota figyelembe vételével - kell megállapítani.