Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2011. (VI. 6.) önkormányzati rendelete

Szentlőrinckáta Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2011. 06. 06- 2020. 05. 14

Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2011. (VI. 6.) önkormányzati rendelete

Szentlőrinckáta Község Helyi Építési Szabályzatáról

2011.06.06.

Szentlőrinckáta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésével, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) c) pontjával és 13. § (1) bekezdésével biztosított jogkörében az alábbiak szerint alkotja meg a település Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletét:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. § Jelen rendelet megalkotására az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 3. mellékletében felsorolt, a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt alábbi államigazgatási szervek közreműködésével került sor:

1. illetékes állami (területi) főépítész

2. illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

3. illetékes ÁNTSZ intézet

4. megyei katasztrófavédelmi igazgatóság

5. Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága

6. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága

7. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális irodája

8. illetékes Nemzeti Park Igazgatóság

9. illetékes megyei (fővárosi) földhivatal

10. illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága

11. illetékes Fővárosi és Pest Megyei MSZH Földművelésügyi Igazgatóság

12. illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

13. Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar

14. Illetékes Rendőrkapitányság

15. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitánysága

16. Nemzeti Hírközlési Hatóság illetékes igazgatósága

17. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Pest Megyei Igazgatósága

18. Pest megye közgyűlése

I. Fejezet

A rendelet alkalmazásának általános előírásai

2. § (1) A rendelet hatálya Szentlőrinckáta község közigazgatási területére terjed ki. Minden természetes és jogi személyre továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kötelező előírásokat tartalmaz.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait a rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(3) A HÉSZ mellékletei:

a) M1: SZT-1: Külterületi szabályozási tervlap (M=1:8. 000)

b) M2: SZT-2: Belterület és környezete szabályozási tervlap (M=1:4.000)

(4) HÉSZ függelékei:

a) F-1:A helyi védelemre javasolt ingatlanok listája

b) F-2:A nyilvántartott régészeti lelőhelyek listája

c) F-3: Natura 2000 területek listája

d) F-4: A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzéke.

2. Belterületbe vonás

3. § A meglévő és tervezett belterületi határvonal szabályozási terven került megállapításra.

3. Szabályozási tervlap

4. § Kötelező szabályozási elemek:

1. meglévő és tervezett belterület határa;

2. tervezett szabályozási vonal;

3. övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa

5. § Más magasabb szintű jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek

1. védőterületek, védőtávolságok, védősávok.

2. nyilvántartott régészeti lelőhely határa.

3. országos ökológiai hálózathoz- és Natura 2000 hálózathoz- tartozó területek,

6. § Más helyi szintű jogszabállyal megállapítandó kötelezés

1. Helyi művi védelemre javasolt objektumok

2. Helyi értékvédelmi terület javasolt határa

II. Fejezet

Az övezetekre vonatkozó általános előírások

4. Általános közlekedési előírások

7. § (1) A közlekedési területek övezetébe tartoznak a meglévő és tervezett közutak területe a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A község területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.

(3) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

a) 3108 és 3109 j. összekötőutak: külterületen K.V., belterületen B.IV.c.

b) Települési kiszolgáló utak (lakóutcák): B.VI.d.

(5) A tervezett közutak kiépítéséhez magasabb szintű jogszabályok szerinti szabályozási szélességek biztosítandók. E rendeletben biztosított kötelező eltérés kiszolgáló utaknál gazdasági övezet esetén a minimális szabályozási szélesség 16,0 méter.

(6) A külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(7) A közlekedési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5%-os beépítettséggel létesíthető épület, építmény.

5. Közművekre vonatkozó általános előírások

8. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető.

(2) A meglévő és a tervezett közcélú, községi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz.

(3) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.

(5) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.

(7) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(9) A beépítésre szánt területen a beépítés feltétele a teljes közművesítettség. A annak megvalósulásáig azonban az illetékes hatóságok által elfogadott egyedi közmű is alkalmazható.

6. Vízellátás

9. § (1) A vízvezetékek védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.

(2) A magas talajvíz-állásos, mélyfekvésű területeken talajmechanikai szakvélemény alapján vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek, illetve terület beépíthetőségét.

7. Csatornázás

10. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre - sem létesíthető.

(2) A településen elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell létesíteni.

(3) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(4) Karbantartás, illetve belvíz védekezés számára

a) a Zagyva vízfolyás partéleitől 10-10 m

b) a Mérges patak partéleitől 6-6 m

c) az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m,

d) az önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak partélétől 5 mszélességű sáv szabadon hagyandó.

(5) Az árvízvédelmi létesítményeknél a mentett oldalon a 10 m-es sávon belül még átmeneti időre sem létesíthető építmény elhelyezése ill. anyagok tárolása. Árvízvédelmi töltésben és a töltéslábtól 10-10 m-es távolságon belül közművet fektetni nem szabad, töltést keresztezni az ágazati előírások szerint lehet.

(6) Közművet fektetni csak felúszás elleni védelemmel lehet. Árvíz idején közművet üzemeltetni nem szabad, ezért csak olyan létesítmény elhelyezése létesíthető, amelynek folyamatos közműellátását biztosítani nem kell.

(7) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.

(8) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

a) Zárt illetve nyílt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.

b) Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, a már üzemelő közlekedési utak mentén.

(9) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(10) 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba.

(11) Burkolt út építése csak vízelvezetéssel alakítható ki.

(12) Szikkasztani csak tiszta csapadékvizet lehet, egyéb esetben (pl. térburkolati, olajjal szennyezett csapadékvíz szikkasztása), elővizsgálat köteles, melynek vizsgálati dokumentációját az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációval együtt kell benyújtani az illetékes hatósághoz.

(13) Szikkasztóárok létesítése talajmechanikai szakvélemény alapján lehet.

(14) Magas talajvízállású területen csapadékvíz szikkasztása tilos.

8. Villamosenergia-ellátás

11. § (1) A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásban a vonatkozó szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.

(2) A településen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni földkábeles illetve légkábeles elhelyezéssel szabad.

(3) Amennyiben légvezetékes kábelhálózatok kerülnek létesítésre, abban az esetben az egy tartószerkezeten történő elhelyezést kell alkalmazni.

(4) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek használhatók fel.

9. Földgázellátás

12. § (1) A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét- (nagy-középnyomású vezeték esetén 5-5 m középnyomásnál 3-3- m)- szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával létesíthető.

(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

10. Távközlés

13. § (1) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni ill. meglévő hálózat rekonstrukciójához hozzájárulni vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV - hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.

(2) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozás betartandó.

(3) Közszolgálati hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy az építési engedélyezésre benyújtott tervdokumentációban igazolásra kerüljön, hogy az elhelyezni kívánt hírközlési antenna megjelenése a fő rálátási irányokban nem károsítja sem a településképet, sem a tájképet.

(4) A hírközlési létesítmények elhelyezési lehetőségét, a vezeték nélküli – rádiótelefon – létesítését a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kialakítani, melyet tervezésnél, engedélyezésnél, kivitelezésnél figyelembe kell venni.

11. Általános zöldfelületi előírások

14. § (1) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. A telken belül létesítendő védőzöld sávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület.

(2) A fakivágás és a faültetés szabályai csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló rendeletének megfelelően végezhető.

(3) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását -a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti terv alapján kell elvégezni.

(4) Beépítésre nem szánt területen – kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő – az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

(5) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ágnak megfelelő növényi fedettség fenntartását.

III. Fejezet

Az építés és telekalakítás általános szabályai

12. Telekalakítás

15. § A település területén nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki, kivéve a beépítésre szánt területen és kertes mezőgazdasági területen, ha a kialakult állapotú tömb valamely, a rendelet hatályba lépésekor meglévő telkének a közvetlen közterületi kapcsolata másként nem biztosítható.

13. Általános építési előírások

16. § (1) Építés előtt a vízgazdálkodási övezetekkel szomszédos, ill. az azok 50 méteres védőtávolságán belül elhelyezkedő övezetekben tervezett beruházások esetén részletes talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét. Az adott telek beépítésének feltétele fentieken túl a vízügyi szakhatóság hozzájárulása is.

(2) A település területén bitumenes hullámlemez tetőhéjazatként nem alkalmazható.

(3) A település lakó, vegyes építési övezeteiben olyan kereskedelmi és gazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.

(4) Állattartás céljára szolgáló építmény csak a külön önkormányzati állattartási rendelettel összhangban helyezhető el.

(5) A közterületeket és a közhasználatú építményeket úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival is meg lehessen közelíteni.

MÁSODIK RÉSZ

Beépítésre szánt területek

IV. Fejezet

Lakóterületek

14. A falusias lakóterületek övezeteinek (Lf) általános előírásai

17. § (1) Az építési övezetben az alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:

a) lakóépület

b) mező-és erdőgazdasági (üzemi) építmény

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

d) szálláshely és szolgáltató épület

e) kézműipari építmény

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

g) A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi- gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény.

(2) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények a telken belül bárhol elhelyezhetők:

a) közműbecsatlakozási műtárgy

b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

c) kirakatszekrény)

d) kerti építmény

(3) Az alábbi létesítmények pedig csak az építési helyen belül, és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el.

a) közműpótló műtárgy

b) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

c) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(4) Az alábbi létesítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el:

a) garázs.

b) állatkifutó, állat ól

(5) Az övezet építési telkein

a) asztalos műhely,

b) gépkocsi lakatos műhely,

c) gépkocsi szerelő műhely,

d) festő, fényező műhely,

e) szerkezeti lakatos műhely,

f) állattartó építmény,

g) mezőgazdasági funkciójú építmény, valamint

h) kőmegmunkáló műhely

nem helyezhető el.

(6) Az övezeti előírásnál kisebb telek csak az egyéb övezeti előírások betartásával építhető be és építhető át, amennyiben a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(7) Az előkert, oldalkert és hátsókert nagyságának meghatározásakor az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

a) ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége 5 m.

b) A település már beépült részein az előkert meghatározása tekintetében a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni.

c) Kialakult előkert nélküli beépítés esetén az egységes utcakép megőrzése érdekében az építési vonalat utcavonalon kell tartani.

d) A már beépült, változó előkertes beépítésű településrészeken tervezett beépítés esetén a tervezett beépítés mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telek kialakult beépítését is figyelembe kell venni

e) Az előkert határa egyben építési vonal is. Az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50%-a kötelezően az építési vonalra kell kerüljön.

f) Az oldalkert és hátsókert nagysága az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.

(8) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az oldalhatártól legalább 1,5 m távolságra kell elhelyezni. A telek beépítését meghatározó oldalhatár felé eső épülethomlokzato(ko)n tervezett nyílászárók kialakítására vonatkozó OTÉK előírásait kell alkalmazni.

(9) A kialakítható új építési telkek minimális szélessége oldalhatáron álló beépítési mód esetén 16 m. Ahol a beépült környezet nem teszi ezt lehető ott a minimális telekszélesség 14 m.

(10) Az építési övezet telkein az építési hely mélysége az utcai telekhatártól számítva legfeljebb 30 méter lehet.

(11) A lakóépületen belül történő pince kialakítása esetén a pincét talajnedvesség elleni szigeteléssel kell kialakítani.

(12) A lakó építési övezetekben létesített lakóépületeken kizárólag magastető alkalmazása létesíthető. A lakóépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszöge 30-45º között választható meg a szomszédos beépítéshez igazodva.

15. A falusias lakóterületek övezeteinek (Lf) részletes előírásai

18. § Az Lf-1 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód............................................................................... oldalhatáron álló

b) Az építési telek legkisebb területe (m2)............................................................... 700

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%)..................................... 30

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 7,0

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m) 3,0

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40

19. § Az Lf-1-v jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód............................................................................... oldalhatáron álló

b) Az építési telek legkisebb területe (m2)............................................................... 700

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%)..................................... 30

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)......................... 5,0

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m)............................. 3,0

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................. 40

20. § Az Lf-2 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód............................................................................... oldalhatáron álló

b) Az építési telek legkisebb területe (m2)............................................................. 1200

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%)..................................... 30

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)......................... 7,0

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m)............................. 3,0

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................. 40

V. Fejezet

Vegyes területek

16. A településközpont vegyes területek (Vt) építési övezeteinek általános előírásai

21. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények:

a) lakóépület

b) igazgatási épület

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges

e) egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület

f) sportépítmény

g) A közintézmények telkének területén lakófunkció csak nem önálló épületben elhelyezett szolgálati lakásként létesíthető.

(2) Az alábbi építmények kivételesen elhelyezhetők, ha az építmény az adott terület övezeti előírásainak, és a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a szomszédos telkek megfelelő beépítését, használatát nem korlátozza: nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,

(3) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

a) közműbecsatlakozási műtárgy

b) közműpótló műtárgy

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

d) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

e) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)

f) kerti építmény

(4) Az alábbi létesítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el: garázs.

(5) Az övezet építési telkein

a) asztalos műhely,

b) gépkocsi lakatos műhely,

c) gépkocsi szerelő műhely,

d) festő, fényező műhely,

e) szerkezeti lakatos műhely,

f) állattartó építmény,

g) mezőgazdasági funkciójú építmény, valamint

h) kőmegmunkáló műhely

nem helyezhető el.

(6) Az övezeti előírásnál kisebb telek csak az egyéb övezeti előírások betartásával építhető be és építhető át, amennyiben a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(7) Az előkert, oldalkert és hátsókert nagyságának meghatározásakor az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

a) A település már beépült részein az előkert meghatározása tekintetében a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni, azaz a tervezett beépítés mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telek kialakult beépítését kell figyelembe venni.

b) A település már beépítésre szánt részein ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége 5 méter.

c) Az előkert határa egyben építési vonal is. Az épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön.

d) Az oldalkert és hátsókert nagysága az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.

(8) Az építési övezetben elhelyezésre kerülő épületeken csak magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 30º-45º között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva.

17. A településközpont vegyes területek (Vt) építési övezeteinek részletes előírásai

22. § A Vt-1 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód.................................................................................. szabadon álló

b) Az építési telek legkisebb területe (m2)......................................................... 10.000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%).................................... 40

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 7,5

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m)............................ 3,0

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................ 20

23. § A Vt-2 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód.................................................................................. szabadon álló

b) Az építési telek legkisebb területe (m2)............................................................ 1200

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%).................................... 40

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 8,0

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m)............................ 3,0

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................ 20

24. § A Vt-3 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód.................................................................................. szabadon álló

b) Az építési telek legkisebb területe (m2)............................................................ 1200

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%).................................... 40

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 5,0

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m)............................ 3,0

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................ 30

25. § A Vt-4 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód.................................................................................. szabadon álló

b) Az építési telek legkisebb területe (m2)............................................................ 3000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%).................................... 40

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 5,5

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m)............................ 3,0

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................ 30

VI. Fejezet

Gazdasági területek

18. A gazdasági területek (Gksz) építési övezeteinek általános előírásai

26. § (1) Gksz építési övezetben elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c) igazgatási, egyéb irodaépület,

d) sportépítmény

e) parkolóház, üzemanyagtöltő

(2) Az alábbi építmények kivételesen elhelyezhetők, ha az építmény az adott terület övezeti előírásainak, és a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a szomszédos telkek megfelelő beépítését, használatát nem korlátozza:

f) Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

g) Egyéb közösségi szórakoztató épület

(3) A Gksz építési övezetekben az alábbiak kivételével bármely melléképítmény elhelyezhető:

a) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

b) állatkifutó, állat ól

c) trágyatároló, komposztáló, valamint

d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

(4) A építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el az építési helyen kívül is:

a) közmű becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy;

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal),

d) kirakatszekrény, (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel);

e) kerti építmény

f) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas: szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

(5) Az építési övezetekben meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét, egyes alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények (pl. kémények, silótornyok) valamint a hírközlést szolgáló antennatornyok létesítése esetén szabad meghaladni.

(6) Az építési övezetekben az üzemi épületeket illetően technológiai okból megengedhető építménymagassági túllépés mértéke nem haladhatja meg a 30 %-ot.

(7) Ha a gazdasági terület egyéb, nem gazdasági övezeti telekkel határos, akkor a szomszédos telkek felé, a gazdasági övezetbe tartozó építési telek területén, a telekhatárok mentén, összefüggő, többszintes védőzöld sávot kell kialakítani, az övezeti előírásokban meghatározott minimális szélességben.

(8) Az övezetben a kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 35 m lehet.

(9) Az övezet területén – ha azt az övezeti előírások másképp nem szabályozzák – az előkert mélysége 8 méter, az építési övezet kialakult területein az előkert nagysága a kialakult előkerthez illeszkedő. Az oldalkert minimum 6 méter, a hátsókert minimum 6 méter nagyságú.

19. Gazdasági területek építési övezeteinek részletes előírásai

27. § (1) A Gksz-1 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód.................................................................................. Szabadon álló

b) Az építési telek legkisebb területe (m2)............................................................. 5000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%)..................................... 50

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)......................... 7,5

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m)............................. 3,0

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................. 30

(2) Az építési övezet területén a lakóterület felőli telekhatár mentén legalább 5m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.

VII. Fejezet

Különleges területek

20. Különleges területek építési övezeteinek általános előírásai

28. § (1) A különleges területek, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) Az övezetekben az előkert nagysága min. 5 méter.

(3) Az oldalkert és hátsókert nagysága az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.

21. Különleges területek építési övezeteinek részletes előírásai

29. § (1) A Kt jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód.................................................................................. Szabadon álló

b) Az építési telek legkisebb területe (m2)........................................................ kialakult

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%)..................................... 10

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)......................... 5,0

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................. 40

(2) Az övezeti előírásokban a legkisebb kialakítható telekméretre vonatkozó K betűjel kialakult állapot szerinti telekméretet jelöl. E telkek nem oszthatók meg.

(3) A legnagyobb építménymagasság értéke templom és temetőkápolna esetén 10 m .

(4) Az építési övezeten belül a temető és az ezzel a funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.

(5) Az építési övezeten belül az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

a) közműbecsatlakozási műtárgy

b) közműpótló műtárgy

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény

e) kerti építmény (hinta, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti vízmedence, napkollektor; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; komposztáló; ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.

f) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(6) Tervezett, újonnan létesítendő temető, vagy temető bővítési terület védőtávolsága 30 m , melyet telken belül, védőzöld sávként kell kialakítani. A védőtávolság telekhatárhoz közelebb eső felén hagyományos temetés nem folytatható, míg a távolabb eső felén csak urnás temetés végezhető.

30. § (1) A Ksp jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód.................................................................................. Szabadon álló

b) Az építési telek legkisebb területe (m2).......................................................... 15 000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%)..................................... 10

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)......................... 5,0

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................. 40

(2) Az építési övezetbe tartozó építési telek nem osztható meg, de azonos építési övezetbe tartozó építési telekkel egyesíthető.

(3) Az építési övezetben az alábbi épület, építmény helyezhető el: sportolási célú területek kiegészítő funkciójú épületei

(4) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el.

a) közműbecsatlakozási műtárgy

b) közműpótló műtárgy

c) hulladéktartály-tároló

d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény

e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső /tereplépcső/ és lejtő)

f) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

31. § (1) A Kszt jelű különleges építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód.................................................................................. Szabadon álló

b) Az építési telek legkisebb területe (m2)............................................................. 5000

c) Az építési telek legkisebb szélessége (m)............................................................ 60

d) Az építési telek legkisebb mélysége (m)............................................................. 100

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 45

f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 45

g) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)......................... 8,0

h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)................................. 25

(2) A jelentős mértékű zavaró hatású területen, szennyvíztisztító és közműtelephelyen, kizárólag településgazdálkodási funkciójú, különlegesen veszélyes (fertőzőveszélyes, bűzös) gazdasági tevékenységhez szükséges épületek, építmények helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

a) közműbecsatlakozási műtárgy

b) közműpótló műtárgy

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

d) napkollektor, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló

e) kerti szabadlépcső /tereplépcső/ és lejtő

f) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

HARMADIK RÉSZ

Beépítésre nem szánt területek

VIII. Fejezet

A közterületekre vonatkozó részletes előírások

32. § (1) KÖu övezet előírásai:

a) Beépítési mód.................................................................................. Szabadon álló

b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)......................... 4,5

(2) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

IX. Fejezet

Erdőterületek

23. Az erdőterületek övezeteinek általános előírásai

33. § (1) Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.

(2) Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés.

(3) Erdőterület igénybevételével járó tevékenység csak az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján történhet.

(4) Azon erdőterületek (erdőtörvény hatálya alá tartozó területek) esetében, ahol az övezeti besorolás más tevékenységet tesz lehetővé, ott is az erdőterület igénybevétele csak az illatékes hatóság előzetes hozzájárulásával valósulhat meg.

24. Az erdőterületek övezeteinek részletes előírásai

34. § Az Ev jelű védelmi erdőterület övezetének telkei nem építhetők be.

X. Fejezet

Mezőgazdasági területek

25. A mezőgazdasági területek övezeteinek általános előírásai

35. § (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület is építhető.

(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(3) A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖu jelű közlekedési övezetek előírásai vonatkoznak.

(4) Az övezetek területén épület, építmény (kivétel a kerítés) csak szabadon állóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységű hátsókertet kell biztosítani.

(5) Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.

(6) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.

26. A mezőgazdasági területek övezeteinek részletes előírásai

36. § Má-k jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet telkei nem építhetők be.

37. § (1) Az Má-f jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetben az építmények elhelyezéshez szükséges telek, illetve terület kialakítások módjai:

a) birtoktest, birtokközpont

b) birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező, önálló telek.

(2) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános építési) feltételek teljesülése esetén kivételesen lakóépület és a növénytermesztéshez, vagy állattartáshoz közvetlenül kapcsolódó agrárturizmus kiszolgáló építményei is létesíthetők. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további két vendéglakás létesíthető.

(3) Az övezetben az építmények elhelyezésének feltételei:

a) Beépítési mód.................................................................................. Szabadon álló

b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)......................... 7,5

c) Az épületek csak magastetős kialakításúak lehetnek. A tető tetőhajlásszöge 25-45 fok között választható meg.

d) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(4) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

a) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,

b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem biztosítható önállóan építési és használatbavételi lehetőség.

(5) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

a) közműbecsatlakozási műtárgy

b) közműpótló műtárgy

c) hulladéktartály-tároló

d) kerti építmény (pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső /tereplépcső/ és lejtő)

e) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

f) állatkifutó

g) trágyatároló, komposztáló

h) siló, ömlesztett anyag -, folyadék-és gáztároló

i) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

38. § (1) Az Má-f jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetben a birtoktest, birtokközpont építési feltételeire vonatkozó kiegészítő előírások

a) A legkisebb kialakítható birtoktest összterülete (m2)...................................... 100.000

b) A birtoktest telkeinek összterülete alapján alkalmazgató beépítettség (%) 1,0

c) A legkisebb kialakítható és beépíthető birtokközpont területe (m2) 10.000

d) A birtokközpont telkén a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15,0

e) A birtokközpont telkén a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15,0

(2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m 2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.

(3) Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 75%-a a település közigazgatási területén található.

(4) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 300 m-re kell lennie a meglévő, illetve a tervezett belterület határtól és természeti terület határától.

(5) A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot.

(6) A 100.000 m2-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem megengedhető.

39. § (1) Az Má-f jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetben a birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező, önálló telek építési feltételeire vonatkozó kiegészítő előírások

a) A legkisebb beépíthető (birtoktest részét nem képező)önálló telek területe (m2) 30.000

b) Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező, önálló telken alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%).......................................................................................................... 3,0

c) Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező, önálló telken alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)........................................................................................................... 3,0

(2) A 30.000 m2-nél kisebb területű önálló telken, a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem megengedhető.

40. § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet előírásai:

a) Beépítési mód.................................................................................. Szabadon álló

b) A legkisebb beépíthető telek területe (m2)......................................................... 3000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m)......................... 4,5

d) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint felett (%) 1,5

e) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint alatt (%) 1,5

(2) Az övezetben csak a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el.

(3) A 3.000 m2-nél kisebb területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, illetve az elbontás után a korábbi beépítési mértéket meg nem haladóan újjáépíthető, de további növelése (alapterület-bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem létesíthető.

(4) Az övezetben csak magastetős kialakítású építmény létesíthető. A tető hajlásszöge 20-35 fok között választható meg.

(5) Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességű része nem építhető be. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező. Ha az övezet telkén épület létesül, akkor a telek úttal határos részén védőfasort kell telepíteni.

(6) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az alábbi létesítmények helyezhetők el.

a) közműbecsatlakozási műtárgy

b) közműpótló műtárgy

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

d) kerti építmény (pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső /tereplépcső/ és lejtő)

e) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

f) állatkifutó

g) trágyatároló, komposztáló

h) siló, ömlesztett anyag -, folyadék-és gáztároló

i) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

XI. Fejezet

Vízgazdálkodási területek

41. § (1) Az övezetbe a kisvízfolyások meder és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen jellemzően gyepterületként alakítható ki.

(3) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

NEGYEDIK RÉSZ

Védett területek

28. Művi értékek védelme

42. § (1) A művi értékek helyi védelmét a helyi értékvédelmi területen valamint a helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken végzett építési munkák engedélyezése során a történelmi szerkezet, beépítési mód, építészeti karakter, tömegformálás, stb. szigorú védelmével, és a Helyi értékvédelmi rendelet rendelkezéseinek betartásával egyidejűleg az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló magasabb rendű jogszabály rendelkezései is betartandók.

(2) Az Övezeti tervlapon --he-- jellel lehatárolt területen belül a helyi értékvédelmi vizsgálat és a helyi értékvédelmi rendelet elkészültéig az alábbi elírásokat kell figyelembe venni.

a) Megőrzendő az utcák, közök történelmileg kialakult rendszere.

b) A kialakult telekszerkezet megőrzendő, ezért ennek érdekében a meglévő telkek tovább nem oszthatók. Telekösszevonással a jellemzőtől eltérő arányú/formájú/alakú telek, tömbtelek nem alakítható ki. Telekösszevonás a 9. § (10) bekezdésében megfogalmazott minimális telekszélesség figyelembe vételével, a telekszélesség növelése érdekében történhet, a jelenlegi telekhatárok megtartásával, illetve egy-egy telekhatár megszüntetésével, a telekhatárok eltolása, tologatása nélkül.

c) A telkeken épület csak oldalhatáron álló módon (fésűsen) helyezhető el.

d) Az épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Ha a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek bővítése udvari keresztszárnnyal is létesíthető, az utcai homlokzattól legalább 5m-rel hátrahúzva, de csak abban az esetben, ha a szomszédos telekhatár felé a szükséges tűztávolság biztosítható. A keresztszárny szélessége a főépület (meglévő épület) szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

e) Abban az esetben, ha a beépítés tekintetében/szempontjából mértékadó oldalhatárral szemközti telekhatáron is áll épület, akkor azon az épületen csak annak bővítését nem eredményező, állagmegóvást szolgáló építési tevékenység végezhető.

f) A patak menti területeken a meglévő értékes fás növényzet védelme biztosítandó.

29. Helyi területi védelem

43. § A településképi, utcaképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az adott területegység építészeti karakterének megteremtése, ill. a kialakult karakter megőrzése érdekében az illeszkedés tekintetében a hatósági eljárás során figyelembe kell venni a telekosztást, a beépítési módot, és különösen az alábbi építészeti elemeket:

a) a párkány magasságát, kiülését, folyamatosságát,

b) a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét,

c) a tetőfelépítmények jellegét, arányát,

d) a homlokzatok plasztikusságát, architektúráját,

e) a tömegképzés jellegét,

f) a nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez viszonyított arányát,

g) az anyaghasználatot (homlokzatképzés, héjazat, kerítés, nyílászárók),

h) az utcai kerítések megoldását.

30. Helyi egyedi védelem

44. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken az alábbi előírásokat kell alkalmazni:

a) Védett építmény bontása csak a védelem megszüntetése után valósítható meg.

b) A meglévő védett épület akár részleges felújítása esetén az épület eredeti állapotáról a helyreállítás gyakorlati kivitelezéséhez szükséges mélységű felmérést kell készíteni.

c) Az eredeti állapotot felmérési terven és fotókon dokumentálni kell.

d) Új épületszárny létesítése esetén azt a meglévő épülettel összhangban kell kialakítani.

e) A védett építményen lévő építményen közművezeték, klímaberedezés, szabadon álló fémlemez kémény és hírközlési egység a homlokzat látható részén nem helyezhető el.

f) Védett épületen legfeljebb 1 m2 nagyságú hirdetőtábla, hirdető berendezés (továbbiakban: hirdetőtábla) helyezhető el.

(2) A helyi értékvédelem alatt álló épületek kialakult állapotú telkein új építmény elhelyezésekor, vagy a meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén a környező épületekhez való illeszkedési szabályok betartása is kötelező. A településképi illeszkedés szempontjából meghatározó értékek:

a) beépítési mód

b) tömegarány

c) gerincmagasság,

d) párkánymagasság

e) homlokzatmagasság

f) kerítés

31. Régészeti lelőhelyek védelme

45. § (1) A település közigazgatási területén lévő az F-2 számú függelékben felsorolt régészeti lelőhelyek lehatárolását az SZT-1 és SZT-2 jelű szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(2) Régészeti lelőhelyekre vonatkozó - a kulturális örökség védelméről szóló- törvény és a hozzájuk kapcsolódó rendeletek előírásai kötelezően betartandók.

(3) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a vonatkozó kormányrendelet alapján a KÖH területileg illetékes hatóságot szakhatóságként meg kell keresni.

(4) A régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltáráskor a földmunkák megkezdése előtt értesíteni kell az illetékes Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(5) Régészeti lelőhelyek területén való építkezések esetében a földmunkák megkezdéséről, a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal a területileg illetékes múzeumot értesíteni kell..

(6) A település területén előkerülő régészeti emlékek leletmentések, bemutatásával kapcsolatban a területileg illetékes múzeummal kell egyeztetni. Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelt vagy emlék kerül elő, a munkákat azonnal abba kell hagyni, az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni és a helyszín, illetve a lelet őrzéséről gondoskodni kell. Mindemellett értesíteni kell a területileg illetékes Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

32. A természeti értékvédelem általános előírásai

46. § (1) Természeti értékvédelmi területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.

(2) Az egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú területek közé a országos ökológiai hálózat területei (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület), a Natura 2000 hálózat területei, valamint a földtani természeti értékek (nyílt karszt területek) tartoznak.

(3) Egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú területeket érintő építési tevékenység esetén –külön jogszabályban meghatározott esetekben– a területileg illetékes természetvédelmi hatóságot az engedélyezési eljárásba be kell vonni.

33. A föld védelmének általános előírásai

47. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,

b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),

c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.

(2) Telkesítéseknél az úthálózat módosításánál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő az eróziós kártételek, valamint a szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.

(3) A területfeltöltések esetén a talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, amely a talajt, talajvizet nem károsítja. Feltöltést csak hulladéknak nem minősülő inert anyaggal, beépítésre szánt területen emellett még nem szennyezett inert anyaggal lehet végezni. A mélyépítési munkák során esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagok szakszerű kitermelésével és ártalmatlanításával mentesítendő a beépítésre kerülő ingatlan.

34. A föld védelmének mezőgazdasági övezetekre vonatkozó előírásai

48. § A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

35. Vízkészletek minőségvédelme

49. § (1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem létesíthető. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. A csatornázatlan ingatlanokat a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb egy éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló, vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Egyedi szennyvíztározóból a folyékony kommunális hulladék csak szippantott szennyvíz kezelővel rendelkező szennyvíztisztító telepen helyezhető el.

(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

(3) Felszíni víztől, vagy ivóvíznyerőhelytől számított 100m-en belül állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető.

(4) Az önkormányzati engedélyezésű sekélymélységű (talajvizet termelő), 500m3/év kitermelt vízmennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő kutaknál a megengedhető legnagyobb kútmélység (talpmélység) 15 m . A kutak létesítésénél a különböző építményektől és létesítményektől való minimális védőtávolságok: lakó épülettől 15m; melléképülettől 5 m ; istállótól 10m; szigeteletlen trágyatárolótól 15m; űrgödrös árnyékszéktől 15m, szikkasztó aknától 15m; azonos réteget beszűrőző szomszédos kúttól 25m.

36. A vizek védelmének vízgazdálkodási övezethez kapcsolódó előírásai

50. § (1) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(2) A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

37. Levegőtisztaság-védelem

51. § Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

38. Zaj és rezgés elleni védelem

52. § Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

39. Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás

53. § (1) A település területén a kommunális hulladék szervezett gyűjtését és elszállítás, valamint a szelektív hulladékgyűjtést, az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni, az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően.

(2) Azokon a területeken, amelyek a szervezett gyűjtésbe nincsenek bevonva, a lakosságnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást.

(3) A kommunális hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott nagytérségi lerakón történhet. Az építési hulladékok további kezelésre átadhatók hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezeteknek.

(4) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem helyezhető el.

(5) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

(6) Állati hullák (tetemek) elhelyezése és megsemmisítése csak az erre a célra kijelölt üzemben (állati hulladékgyűjtő hely, gyűjtő-átrakó telep, kezelő és feldolgozó üzem), vagy kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetőjében történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező szerv végezheti.

ÖTÖDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

54. § (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó SZT 2011. július 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Szentlőrinckáta Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2003. (XII.22.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) Ez a rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, az Európai Parlament és a Tanács a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (2006. december 12.) 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet

SZT-1 Külterületi szabályozási tervlap
(M=1:8 000)

2. melléklet

SZT-2 Belterület és környezete szabályozási tervlap
(M=1:4 000)

1. függelék a 2. melléklethez

A helyi védelemre javasolt ingatlanok listája

Védettség típusa

cím

hrsz

egyedi

Arany János utca 9. Lakóház

144 hrsz.

egyedi

Arany János utca, Kossuth szobor

146 hrsz.

egyedi

Kossuth út 89. Lakóház

326 hrsz.

egyedi

Szentlőrinc utca római katolikus templom

30 hrsz.

egyedi

Szentlőrinc utca kápolna

30 hrsz.

egyedi

Szentlőrinc utca, szobor

30 hrsz.

utcakép

Kossuth Lajos utca – utcakép

utcakép

Kossuth Lajos utca 42-46.

114-116 hrsz.

2. függelék a 2. melléklethez

A nyilvántartott régészeti lelőhelyek
A KÖH és a PMMI által nyilvántartott azonosított régészeti lelőhelyek listája

Nr

Lelőhely neve

Helyrajzi száma

Szentlőrinckáta 1. lelőhely

072/8.

Szentlőrinckáta 2. lelőhely

072/3; 072/6–8; 084/7–13

Szentlőrinckáta 3. lelőhely

017/30

Szentlőrinckáta 4. lelőhely

017/2–4; 017/6–8; 017/13–15; 017/24–30

Szentlőrinckáta 5. lelőhely

034/3; 034/7–24

Szentlőrinckáta 6. lelőhely

039/39

Szentlőrinckáta 7. lelőhely

039/1; 039/35–39

Szentlőrinckáta 8. lelőhely

039/26; 039/28–39

Szentlőrinckáta 9. lelőhely

039/3; 039/19–20; 039/24–26; 039/29; 046/3

Szentlőrinckáta 10. lelőhely

046/1; 048–049

Szentlőrinckáta 11. lelőhely

05/8–9; 05/11–13

Szentlőrinckáta 12. lelőhely

057/74

Szentlőrinckáta 13. lelőhely

08/3–5; 09–12; 013/6; 209; 211–219; 220/1; 223–224

Szentlőrinckáta 14. lelőhely

057/14

Szentlőrinckáta 15. lelőhely

057/11-8; 057/22–28; 057/40; 560/15–17; 560/31; 560/38–44

Szentlőrinckáta 16. lelőhely

055/10

Szentlőrinckáta 17. lelőhely

055/27

Szentlőrinckáta 18. lelőhely

057/74

Szentlőrinckáta 19. lelőhely

062/3; 062/15–16

Szentlőrinckáta 20. lelőhely

057/74

Szentlőrinckáta 21. lelőhely

062/5; 062/7–5; 062/67–69; 082

Szentlőrinckáta 22. lelőhely

057/69–71

Szentlőrinckáta 23. lelőhely

057/4

Szentlőrinckáta 24. lelőhely

069/15

Szentlőrinckáta 25. lelőhely

069/6

Szentlőrinckáta 26. lelőhely

067/7–10

Szentlőrinckáta 27. lelőhely

067/14; 067/16

Szentlőrinckáta 28. lelőhely

067/9–11

Szentlőrinckáta 29. lelőhely

067/16; 069/19

Szentlőrinckáta 30. lelőhely

067/16

Szentlőrinckáta 31. lelőhely

072/8

Szentlőrinckáta 32. lelőhely

04; 05/1-4; 082; 091/1; 094; 095/3-11; 095/14-48; 095/52-55; 095/58

Szentlőrinckáta 33. lelőhely

072/1–2; 072/8; 082; 084/8–11

Szentlőrinckáta 34. lelőhely

084/7

Szentlőrinckáta 35. lelőhely

084/4

Szentlőrinckáta 36. lelőhely

084/3–5

Szentlőrinckáta 37. lelőhely

084/2–7

Szentlőrinckáta 38. lelőhely

095/57

Szentlőrinckáta 39. lelőhely

05/1-2

Szentlőrinckáta 40. lelőhely

026/3-5

Szentlőrinckáta 41. lelőhely

069/19

Szentlőrinckáta 42. lelőhely

29–30

Tóalmás 25. lelőhely

067/5–6

Tóalmás 30. lelőhely

067/5; 067/15

Jászfényszaru 18. lelőhely

034/21-23

Jászfényszaru 20. lelőhely

034/4,18,19

3. függelék a 2. melléklethez

Natura 2000 európai ökológiai hálózat területei:
A Natura 2000 európai ökológiai hálózatnak, a településre eső részterületei közé tartozik, HUDI20025 jelű, Hajta mente - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Az érintett földrészletek helyrajzi számai: 067/5, 067/6, 067/7, 067/8, 067/9, 067/10, 067/11, 067/12, 067/13, 067/14, 067/15, 067/16, 069/1, 069/2, 069/3, 069/13, 069/15, 069/16, 069/17, 069/18, 069/19, 071, 072/1b, 072/3, 072/5, 072/6, 072/7, 072/8, 077, 080.

4. függelék a 2. melléklethez

A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzéke
A következő felsorolás összefoglalóan tartalmazza a legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzékét, melyet az adott tájra jellemző társulásoknak, valamint a termőhelyi adottságoknak megfelelően kell alkalmazni.

tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés

lombos fák

Acer campestre

mezei juhar

Acer platanoides

korai juhar

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar

Acer tataricum

tatár juhar, feketegyűrű juhar

Alnus glutinosa

enyves éger, mézgás éger

Alnus incana

hamvas éger

Betula pendula

közönséges nyír, bibircses nyír

Betula pubescens

szőrös nyír, pelyhes nyír

Carpinus betulus

közönséges gyertyán

Carpinus orientalis

keleti gyertyán

Castanea sativa

szelídgesztenye

Cerasus avium (Prunus avium)

vadcseresznye, madárcseresznye

Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)

sajmeggy

Fagus sylvatica

közönséges bükk

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica

magyar kőris

Fraxinus excelsior

magas kőris

Fraxinus ornus

virágos kőris, mannakőris

Juglans regia

közönséges dió

Malus sylvestris

vadalma

Padus avium

zelnicemeggy, májusfa

Populus alba

fehér nyár

Populus canescens

szürke nyár

Populus nigra

fekete nyár

Populus tremula

rezgő nyár

Pyrus pyraster

vadkörte, vackor

Quercus cerris

csertölgy, cserfa

Quercus farnetto (Q. frainetto, Q. conferta)

magyar tölgy

Quercus petraea (Q. sessiliflora)

kocsánytalan tölgy

Quercus pubescens

molyhos tölgy

Quercus robur (Q. pedunculata)

kocsányos tölgy

Salix alba

fehér fűz

Sorbus aria

lisztes berkenye

Sorbus aucuparia

madárberkenye

Sorbus dégenii

-

Sorbus domestica

házi berkenye

Sorbus pseudolatifolia

-

Sorbus rédliana

-

Sorbus semiincisa

budai berkenye

Sorbus torminalis

barkóca berkenye

Tilia cordata (T. parviflora)

kislevelű hárs

Tilia platyphyllos (T. grandifolia)

nagylevelű hárs

Tilia tomentosa (T. argentea)

ezüst hárs

Ulmus glabra (Ulmus montana, Ulmus scabra)

hegyi szil

Ulmus laevis

vénic szil

Ulmus minor (Ulmus campestris)

mezei szil

tűlevelű fajok (fenyők)

Abies alba

jegenyefenyő

Juniperus communis

közönséges boróka, gyalogfenyő

Larix decidua

vörösfenyő

Picea abies (Picea excelsa)

lucfenyő

Pinus sylvestris

erdei fenyő

Taxus baccata

közönséges tiszafa

lombos cserjék

Alnus viridis

havasi éger, zöld éger

Amelanchier ovalis

közönséges fanyarka

Amygdalus nana (Prunus tenella)

törpe mandula

Artemisia alba

sziklai üröm

Berberis vulgaris

közönséges borbolya, sóskafa

Calluna vulgaris (Erica vulgaris)

csarab

Cerasus fruticosa (Prunus fruticosa)

csepleszmeggy

Clematis vitalba

erdei iszalag

Colutea arborescens

pukkanó dudafürt

Cornus mas

húsos som

Cornus sanguinea

veresgyűrű som

Coronilla emerus

-

Corylus avellana

közönséges mogyoró

Cotinus coggygria

cserszömörce

Cotoneaster integerrimus (C. vulgaris)

szirti madárbirs

Cotoneaster nigrum (C. melanocarpa)

fekete madárbirs

Cotoneaster nebrodensis (C. tomentosa, C. orientalis)

nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs

Crataegus laevigata (C. oxyacantha)

kétbibés galagonya

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

Crataegus nigra

fekete galagonya

Crataegus pentagyna

ötbibés galagonya

Cytisus ausrtiacus

buglyos zanót

Cytisus hirsutus

borzas zanót

Cytisus nigricans

fürtös zanót

Cytisus decumbens (C. procumbens)

-

Cytisus supinus (C. capitalus)

gombos zanót

Daphne cneorum

henyeboroszlán

Daphne laureola

babérboroszlán

Daphne mezereum

farkasboroszlán

Erica carnea

alpesi erika

Euonymus europaeus

csíkos kecskerágó

Euonymus verrucosus

bibircses kecskerágó

Frangula alnus (Rhamnus frangula)

kutyabenge

Genista tinctoria

festő rekettye

Hedera helix

közönséges borostyán

Helianthemum numullarium

napvirág

Hippophae rhamnoides

homoktövis

Laburnum anagyroides

közönséges sárgaakác, aranyeső

Ligustrum vulgare

közönséges fagyal

Lonicera caprifolium

jerikói lonc

Lonicera xylosteum

ükörke lonc, ükörke

Prunus spinosa

kökény

Rhamnus catharticus

varjútövis (benge)

Ribes alpinum

havasi ribiszke

Ribes uva-crispa

-

Rosa canina

gyepűrózsa

Salix caprea

kecskefűz

Salix cinerea

rekettyefűz, hamvas fűz

Salix eleagnos

ciglefűz, parti fűz

Salix fragilis

törékeny fűz csőrege fűz

Salix pentandra

babérfűz

Salix purpurea

csigolyafűz

Salix rosmarinifolia

serevényfűz

Salix triandra

mandulalevelű fűz

Salix viminalis

kosárkötő fűz

Sambucus nigra

fekete bodza

Sambucus racemosa

fürtös bodza

Sarothamnus scoparius (Cytisus scoparius)

seprőzanót

Spiraea media

szirti gyöngyvessző

Spiraea salicifolia

fűzlevelű gyöngyvessző

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

Viburnum lantana

ostorménfa

Viburnum opulus

kányabangita

Vitis sylvestris

ligeti szőlő