1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra, beleértve:

(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni az Önkormányzat kötelezettségeit, mint az önkormányzati vagyont csökkentő tételt.

2. § A rendelet hatálya – jogszabály alapján – nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

3. § Az önkormányzati vagyon:

4. § (1) Az Önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet (Függelék):

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.

(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.

(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

5. § Az Önkormányzat üzleti vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.

6. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes lehet.

(2) Az Önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátást vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.

(3) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat forgalomképes üzleti vagyonná a Képviselő-testület döntésének megfelelően, rendelet módosítással, lehet átminősíteni.

(4) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó közterületek külön önkormányzati rendelet szerint használatba adhatók.

(5) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon nem lehet tartozás fedezete, követelés biztosítéka – jogszabályban meghatározott feltételekkel – elidegeníthető, apportálható, használatba, bérbe, haszonbérbe vagy koncesszióba adható.

(6) Ha a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon – a feladat megszűnése, átadása, átszervezése miatt – a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását közvetlenül már nem szolgálja, a Képviselő-testület határozatban forgalomképessé nyilváníthatja.

(7) Az önkormányzat a forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem minősít nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen vagyonelemet.

7. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az Önkormányzat törzsvagyonába.

(2) Az Önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

(3) A forgalomképes vagyon – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – korlátozás nélkül hasznosítható.

8. § (1) Az Önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő kimutatásokat kell vezetni.

(2) Az Önkormányzat költségvetési évre, december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – kétévente kell leltározni.

(3) Az önkormányzati vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

9. § (1) Az Önkormányzat vagyonát az Alapító Okiratban meghatározott feladat ellátásához biztosított, valamint az alapfeladat ellátásához térítésmentes felajánlásból átvett, hagyatékként kapott vagyon esetében az Önkormányzat költségvetési szerve a Polgármesteri Hivatal kezeli.

(2) Az Önkormányzat költségvetési szerve köteles gondoskodni a kezelésében lévő önkormányzati vagyon üzemeltetéséről, állagmegóvásáról, karbantartásáról.

10. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület és intézményei használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a bérleti szerződés megkötésére a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával a polgármester jogosult, a jegyző ellenjegyzésével.

(3) Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a polgármester írja alá a jegyző ellenjegyzésével.

(4) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(5) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.

(6) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a Képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a Képviselő-testület nyilatkozatával lehet.

(7) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

11. § Az 1 millió forint forgalmi értéket meghaladó ingatlant, valamint az 500 ezer forint forgalmi értéket meghaladó ingó önkormányzati vagyont elidegeníteni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Ha versenytárgyalás tartása kötelező, a vagyon értékesítésének feltételeit legalább két hónapon keresztül, s legalább két alkalommal kell a helyben szokásos módon meghirdetni. A versenytárgyalást a Képviselő-testület folytatja le.

12. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

13. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

14. § (1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet:

(2) Az önkormányzat csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott döntések akkor érvényesek, ha azokat a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozattal fogad el.

15. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a Képviselő-testület jóváhagyására.

16. § A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

17. § Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak.

18. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, mellyel egyidőben Szentlőrinckáta község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 11/2000. (VI.14.) rendelete hatályát veszti.