Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 4.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról és használatának rendjéről
Hatályos: 2023. 10. 13Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 4.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról és használatának rendjéről
Szentlőrinckáta Község Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás, valamint a Mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. §-a alapján a közterület-használat engedélyezését az alábbi rendelettel szabályozza.
Általános rendelkezések
1. § A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek községképi, ellátási, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi szempontok, valamint a rendezvények megtartásával kapcsolatos követelmények figyelembevételével meghatározzák a közterület eredeti funkciójától eltérő használatát, és a közterület tisztántartását.
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szentlőrinckáta község közigazgatási területén
a) az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott belterületi földrészletre, építményre - (pl.: út, járda, tér, közpark) beleértve az elektronikus hírközlési építmények - valamint a belterületi földrészletek, építmények közhasználatra, illetve gyalogos forgalom számára átadott részére.
b) mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik (amelyek) a közterületet igénybe veszik, használják, valamint reklámtevékenységet folytatnak.
(2) Értelmező rendelkezések
a) Közhasználatú zöldterület: a község belterületén és külterületén önkormányzati tulajdonban levő minden
aa) közterületnek minősülő közpark,
ab) (véd)erdő,
ac) közutat, járdát szegélyező, illetve a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület,
ad) közterületi játszótér, egyéb művi elemek.
b) Erdő: meghatározott fajú fás növényekből és a társult élőlényekből kialakult életközösség, annak talajával együtt, függetlenül attól, hogy a faállomány vagy az életközösség valamelyik más eleme átmenetileg hiányzik.
c) Zöldterület: minden olyan közterületi földrészlet, amelyet döntő mértékben növényzet borít, függetlenül attól, hogy annak gondozása önkormányzati vagy más szerv, illetve a lakosság részéről történik.
d) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása.
e) Járműtárolás: az üzembentartó a járművet meghatározott időszakban, azaz munka befejezése és a másnapi munkakezdés között – közterületen tartja.
f) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.
h) Elektronikus hírközlési építmény: elektronikus hírközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű létesítmények és egyéb műtárgyak; az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző stb. - műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, földalatti és földfeletti jelzőket, védőműtárgyakat.
A közterület használata és a közterület-használati engedély
3. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja. A rendeltetésszerű használat mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (továbbiakban: közterület-használat) a tulajdonos hozzájárulása szükséges. E rendelet tekintetében a tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja. A Polgármester ezen jogkörét a Tóalmási Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége útján gyakorolja.
(3) Az eltérő használat során a közterületen elhelyezett szerkezetek, tárgyak anyagának, formájának összhangban kell lennie a környezetben lévő létesítményekkel. Jó karbantartásukról a használó folyamatosan köteles gondoskodni.
(4) Közterületen nem tárolható:
a) 3500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó súlyú autóbusz, tehergépkocsi,
b) mezőgazdasági vontató,
c) lassújármű,
d) járműszerelvény,
e) nehéz pótkocsi,
f) lakókocsi,
g) munkagép – (együttesen jármű)
h. könnyű pótkocsi (melynek összsúlya nem haladja meg a 750 kg-ot)
(5) A használó köteles az igénybevett területet és környezetét folyamatosan tisztántartani, a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról gondoskodni.
(6) A mobil, mozgatható árusító helyeket naponta - az árusítás befejezése után – közterületről el kell távolítani.
(7) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni az alábbi esetekben:
a) közterületbe 10 cm-re benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég- és címtábla elhelyezéséhez
b) hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezését is, továbbá a közterületre jogszerűen – hozzájárulás alapján – kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyílt szerkezetű elárusítópultra, vagy építési, illetve egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám elhelyezéséhez;
c) árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, épület, üzlet létesítéséhez, illetve a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, épületek, üzletek működéséhez, mozgó árusítóhely létesítéséhez, továbbá mozgóárusításhoz;
d) köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezéséhez, amennyiben azok nem a közút tartozékai;
e) szobor, emlékmű, díszkút, medence és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok stb.) elhelyezéséhez;
f) távbeszélő fülke, levélszekrény, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezéséhez;
g) építési munkával kapcsolatos létesítmények (pl. építési állványzat, munkaterület körülhatárolása stb.), valamint építőanyag tárolásához és törmelékek elhelyezéséhez;
h) alkalmi és mozgó árusítás, valamint szolgáltató tevékenység végzéséhez;
i) film, televízió, videó és hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza;
j) sport- és kulturális rendezvények, valamint mutatványos tevékenység folytatásához, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez;
k) közlekedésben való részvétel feltételével nem rendelkező üzemképtelen, illetve a közlekedésben részt nem vevő reklámhordozó célra elhelyezett járművek tárolásához (maximum 30 napra);
l) közterület egyéb kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (vendéglátó-ipari előkert);
m) elektronikus hírközlési építmény elhelyezéséhez.
(8) Nem kell közterület-használati engedély (bejelentési kötelezettséggel):
a) úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez;
b) közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett közművek, kábelek meghibásodása esetén végzett munkálatokhoz;
c) magántulajdonú ingatlan előtti közterületi rész rendezéséhez, parkosításához.
(9) Nem adható közterület-használati engedély:
a) zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység – kivéve tűzijáték – gyakorlására, erotikus termékek bemutatására és értékesítésére,
b) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések, anyagok elhelyezésére,
c) sátorgarázs létesítésére,
d) a közlekedésben való részvétel feltételeivel rendelkező, de a közlekedésben részt nem vevő, reklámozási céllal elhelyezett járművek tárolására (beleértve a pótkocsira és utánfutóra szerelt hirdető-berendezéseket is).
Közterület-használat az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával
4. § (1) Építéshatósági engedély köteles minden önálló tartószerkezettel rendelkező közterületbe nyúló hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető, tájékoztató, megállító, cég-, illetve címtábla, kirakatszekrény, ernyőszerkezet, előtető, valamint vendéglátó- és egyéb kereskedelmi egységek előtti előkert létesítése.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni homlokzatmódosítással nem járó, a homlokzat részének tekinthető üvegfelületre festett vagy ragasztott reklámfelirat vagy jelzés, valamint az (1) bekezdésben említett esetekben akkor, ha a közterületre kihelyezett vagy közterületre benyúló tárgy, egyéb létesítmény 1 m2-nél nem nagyobb felületét, illetve 1 m-nél nem nagyobb belógású, amennyiben az nem igényli a közterület felbontását, és amennyiben a létesíteni kívánt felépítmény nem tartozik az építési, fennmaradási, engedélyezési, eljárási jogszabályok hatálya alá.
(3) A közút és a járda területét érintő közterület-használati engedély megadásához az illetékes közút kezelője, és amennyiben az teljes útlezárásra, forgalomelterelésre vonatkozik a rendőrség hozzájárulása szükséges.
(4) A szakhatósági hozzájárulás beszerzése az eljáró hatóság feladata.
A közterület-használat időtartama és a közterület-használat iránti engedély kérelmezése
5. § (1) Közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A közterület-használat iránti kérelmet 15 munkanappal a kívánt tevékenység folytatása előtt kell benyújtani. A közterület-használati engedély csak meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig adható.
(2) Közterület-használati engedély iránti kérelmet rendelet 3 és 4 mellékleteit képező formanyomtatványokon írásban lehet benyújtani a Tóalmási Közös Önkormányzati Hivatal Szentlőrinckátai Kirendeltségében (2255 Szentlőrinckáta, Arany János u.26.) a közterület-használat céljának és időtartamának megjelölésével.
(3) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére – közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartalmára adható. Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos építési anyag, állvány stb. elhelyezésével kapcsolatos, az engedélyt a kivitelezőnek kell megkérnie. Amennyiben a közterület-használat olyan létesítmény felállítására irányul, amelynek létesítéséhez építéshatósági engedély szükséges, az engedélyt a főlétesítményhez kapcsolódó építéshatósági eljárás keretében kell megkérni.
(4) Az országgyűlési képviselő és az önkormányzati képviselő, valamint az egyéb képviseleti szervekbe való választással, továbbá népszavazással kapcsolatos hirdető-berendezések elhelyezéséhez a választás napjának kitűzését követő naptól a választások napját követő 15. napig terjedő időszakra adható közterület-használati engedély.
(5) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb hatósági, illetve szakhatósági engedélyek (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti szakhatóságok engedélyei) beszerzését.
(6) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) kérelmező nevét, állandó lakóhelyét (vagy tartózkodási helyét), cég, intézmény esetén annak pontos megnevezését, székhelyének és telephelyének címét;
b) a közterület-használat célját és időtartamát vagy a feltétel megjelölését, aminek bekövetkeztéig a közterületet használni kívánja;
c) a közterület-használat helyét (út, utca megnevezésével, illetve a házszám feltüntetésével), pontos területnagyságának, módjának meghatározását és helyszínrajzon történő megjelölését;
d) közterület-használat tárgyának rajzát (műszaki rajzát), fotóját, hirdetőtábla esetén annak szövegét, színét, anyagát, valamint a tárgy elhelyezésének módját;
e) közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát:
ea) építési, létesítési engedély
eb) fennmaradási engedélyhez kötött épület, építmény, hirdető-berendezés vagy bármilyen más létesítmény elhelyezése céljából szükséges érvényes építési, létesítési, fennmaradási engedélyt, valamint a szükséges szakhatósági hozzájárulásokat;
ec) minden esetben szükséges a közterület tulajdonosának, kezelőjének – amennyiben a kettő különböző úgy mindkettőnek – a hozzájárulása
Közterület-használati engedély megadása
6. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a helyi építésügyi szabályokat, a településrendezési terv, településképi követelményeket, műemlékvédelmi, helyi értékvédelmi, köztisztasági előírásokat, továbbá az érintett szakhatóságok véleményezésében foglalt egyéb előírásokat, követelményeket.
(2) A kérelem elbírálása során elsőbbséget kell biztosítani az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos közterület-használatnak.
(3) A közterület-használati engedély megadása a 2004. évi CXL. törvényben szabályozott hatósági szerződés formájában történik.
(4) Az engedély megadásának a feltétele, hogy a hatósági szerződésben az ügyfél aláveti magát a szerződésszegés esetére vonatkozó jogkövetkezménynek. Ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül és a hatóság-az addigi teljesítések figyelembevételével-hivatalból intézkedik a végrehajtás elrendeléséről.
(5) A közterület-használati engedélyt meg kell küldeni:
a) a kérelmezőnek,
b) az eljárásban érintett hatóságoknak,
c) az érintett közterület fenntartójának.
(6) Az engedélyt megtagadó határozatot meg kell küldeni a kérelmezőnek.
(7) A közterület-használati engedély eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személy felhívására felmutatni. Díjfizetési kötelezettséget előíró engedély esetén az engedély a díj befizetését igazoló szelvénnyel együtt érvényes.
A közterület-használati engedély érvényének megszűnése
7. § (1) A közterület-használati engedély érvénye megszűnik:
a) az engedélyben meghatározott idő elteltével;
b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével;
c) a közterület-használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással;
d) az engedélyben vagy a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással;
e) településképi, településrendezési vagy közérdekből történő rendkívüli visszavonással;
f) a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvényének megszűnésével vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságának elvesztésével vagy, amennyiben tevékenységét huzamosabb ideig nem gyakorolja;
g) a jogosult halálával vagy jogi személy érvénye annak jogutód nélküli megszűnésével;
h) ha a jogosult bejelenti a tulajdonos önkormányzatnak, hogy a közterület használatával – érdekkörében felmerült méltányolható okból – felhagy;
i) az országgyűlési, önkormányzati és egyéb választással keletkező testületekbe történő választással, tovább népszavazással összefüggésben a választási hirdető-berendezések elhelyezése céljából adott közterület-használati hozzájárulások érvénye a választások befejezését követő 15. nap elteltével.
(2) Ha a közterület-használati engedély érvényét veszti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – haladéktalanul 5 napon belül helyreállítani.
(3) A közterület tulajdonosa az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésére a közterület-használat jellegéből függő, de legfeljebb 15 napos halasztást adhat a jogosult kérelmére.
(4) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedély lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetve meghatározott időszakra szüneteltethető.
A közterület-használati díj
8. § (1) A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
(2) A díjfizetési kötelezettség megállapításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni, értelemszerűen alkalmazva jelen rendelet 2. számú mellékletét:
a) épület, építmény által elfoglalt közterület esetén a létesítmény alapterülete és a használatához szükséges (csatlakozó) földrészletek (pl. bevezető útszakasz, járda, parkolóhely, előkert stb.) együttes területét;
b) pultok, standok felállításánál azok alapterületét, valamint a használatukhoz szükséges egyéb területek együttes területét;
c) mozgó árusítás esetén az árusítást végző jármű/járművek által elfoglalt területet;
d) közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető, tájékoztató, megállító, cég-, illetve címtábla, kirakatszekrény elhelyezése esetén a közterületre merőleges vetületének méretét;
e) önálló tartószerkezettel rendelkező fix, illetve mobil hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető, tájékoztató, megállító, cég-, illetve címtábla, kirakatszekrény elhelyezése esetén a ténylegesen elfoglalt közterület nagyságát;
f) minden egyéb esetben a ténylegesen használt közterület nagyságát úgy, hogy a használt közterület nagyságának megállapításánál minden megkezdett m2 egész m2-nek számít.
(3) Ha az engedélyes – megváltozott körülményre tekintettel – az engedélyben megjelölt terület mértékétől eltérő (nagyobb vagy kisebb) területet kíván használni, úgy azt köteles a tulajdonos önkormányzatnak előre, az engedélytől eltérő mértékű közterület-használat megkezdése előtt legalább 5 nappal bejelenteni és az engedély módosítását kérni.
(4) Az engedély módosítására vonatkozó szabályok megegyeznek az engedélyezés szabályaival.
(5) A kivetett díjakat engedélyezett közterület-használat esetén a jogosult köteles a hatósági szerződés aláírásával egyidejűleg Szentlőrinckáta Község Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára befizetni és a befizetés tényét az engedélyező előtt tanúsítani, a hatósági szerződés csak azt követően írható alá.
(6) A közterület-használati díjat csekken vagy banki átutalással lehet megfizetni.
Fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása
9. § (1) Attól az engedélyestől, aki a számára megállapított közterület-használati díjat az engedélyben megjelölt módon és határidőn belül nem fizeti meg, a közterület-használati engedélyt meg kell vonni.
(2) Az engedély megvonását követően fel kell szólítani a közterület használóját az eredeti állapot visszaállítására, a közterületen álló épület, építmény, berendezés lebontására, a közterületre kitett tárgy, illetve tárgyak eltávolítására. Amennyiben a közterület használója a felszólításnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget vagy tartózkodási helye, telephelye, személye ismeretlen, úgy a közterület kezelője a közterület használója költségére és veszélyére – annak díjfizetési kötelezettsége fenntartásával – intézkedik az adott közterület eredeti állapotának visszaállításáról, a közterületen található valamennyi építmény és egyéb tárgy eltávolításáról.
(3) Az engedély megvonása előtt az engedélyest fel kell szólítani tartozása 8 napon belüli rendezésére.
(4) Amennyiben a közterület rendezésével kapcsolatos munkálatok a közterület kezelőjére hárulnak, úgy a közterület használóját tájékoztatni kell a rendezés napjáról és módjáról.
(5) Azon engedélyes, akinek a közterület-használati engedélye díjfizetési kötelezettsége elmulasztása miatt lett visszavonva mindaddig, amíg kamatokkal növelt összegű hátralékát nem rendezi, közterület-használati engedélyt nem kaphat. Ugyanezen szankció alkalmazható abban az esetben is, ha a közterület használója a díjfizetési kötelezettségét nem megfelelően (nem megfelelő összegben és határidővel) teljesíti.
Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól
10. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) a kérelmező szociális és/vagy vagyoni helyzete ezt indokolja külön kérelme alapján,
b) sport, kulturális programok, jótékonysági célokat szolgáló rendezvények tartása esetén,
c) műemléki, település képi, helyi védettségű épületek felújításával kapcsolatos munkálatok végzése céljából,
d) azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületen,
e) választási hirdetmények közterületen való elhelyezéséért a kampány időszakában, kivéve abban az esetben, ha azok önálló tartószerkezettel ellátott, a közterületet ténylegesen elfoglaló vagy abba 10 cm-nél jobban benyúló hirdetmények, hirdető berendezések elhelyezésére szolgálnak.
(2) Helyi önkormányzati érdeket szolgáló közterület-használat esetén, illetve az Önkormányzat vagy valamelyik intézménye által igénybe vett közterület-használatért nem kell közterület-használati díjat fizetni.
Jogellenes közterület-használat következményei
11. § (1) Aki közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használ, köteles a tulajdonos vagy egyéb ellenőrzésre feljogosított szerv vagy személy felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására, valamint közterület-foglalási díj megfizetésére.
(2) Az, akinek a közterület-használati engedélye bármilyen módon megszűnt, és a használt közterület eredeti állapotának visszaállítására vonatkozó kötelezettségét 8 napon belül nem teljesítette, közterület-foglalási díjat köteles fizetni.
(3) A közterület-foglalási díj mértéke a korábban kivetett közterület-használati díj tízszerese, fizetésének módja csekken vagy banki átutalással. A közterület-foglalási díjat a közterület használója addig köteles megfizetni, amíg a használt közterület eredeti állapotát vissza nem állítja, illetve a jogellenes állapotot meg nem szünteti. A közterület-foglalási díj alól mentesség nem adható.
(4) Az országgyűlési képviselői, illetve a helyhatósági választásokat követően a kihelyező, illetve az akinek az érdekében a kihelyezés történt köteles a szavazást követően:
a) 1 héten belül a közterületre kihelyezett hirdetőtáblákat,
b) 15 napon belül az ingatlanokra felragasztott hirdetményeket, és a választási hirdetményeket eltávolítani.
(5) A Tóalmási Közös Önkormányzati Hivatal Szentlőrinckátai Kirendeltsége az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíttatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
Közterület használat külön szabályai
Alkalmi rendezvények, vásárok
12. § (1) Ha a rendezvény szervezője nem az önkormányzat, akkor külön megállapodás alapján a közterület-használattal kapcsolatos bevételek részben vagy egészben a szervező intézménynek átadhatók.
(2) A külön megállapodásban feltétlenül rögzíteni kell:
a) a rendezvényszervező megnevezését;
b) a rendezvény időtartamát és célját;
c) a közterület-használt megszervezéséért felelős személy nevét, és ha van munkahelyi beosztását;
d) a közterület-használatból befolyó díjak jogosultját.
Hirdetések, választási hirdetmények elhelyezésének szabályai
13. § (1) Plakátokat, óriásplakátokat, transzparenseket és egyéb hirdetményeket az e célból létesített hirdető berendezéseken kell elhelyezni. Az engedélyezési eljárásra e rendelet rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
(2) Az engedély nélküli hirdetési tevékenység szabálysértésnek minősül és a jogtalan közterület-használat esetén alkalmazandó szabályokat kell itt is értelemszerűen alkalmazni.
(3) A reklám, illetve a hirdetés céljából engedélyezett közterület-használat nem akadályozhatja az állami és önkormányzati ünnepekkel, megemlékezésekkel és az állami és önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos lobogózási kötelezettségek teljesítését.
(4) Választási hirdetményeket tilos elhelyezni:
a) műemléki, műemlék jellegű, városképi jelentőségű épületeken;
b) köztéri szobrokon, térplasztikákon, illetve azok talpazatán;
c) állami vagy önkormányzati hatósági feladatokat ellátó szerv elhelyezését szolgáló épületeken, illetve az ahhoz tartozó kerítésen;
d) a szavazóhelyiséget tartalmazó ingatlanon, az ingatlanon álló felülépítmények falain, illetve annak kerítésén;
e) közterületeken fákra (sövényekre);
f) sablon felhasználásával vagy egyéb módon járdára, utcára felfestve.
(5) Közterületi hirdetőtáblákat pártok közösen is készíthetnek, illetve használhatnak hirdetmények elhelyezésére.
Elektronikus hírközlési építmény létesítésének szabályai
14. § (1) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elektronikus hírközlési építmény abban az esetben helyezhető el, ha e célra állami tulajdonban lévő közterület nem áll rendelkezésre, vagy ez utóbbin műszaki okból, illetőleg jogszabály tiltó rendelkezése miatt az elhelyezés nem lehetséges. A helyi önkormányzat a létesítmény önkormányzati tulajdonú közterületen való elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás és területhasználati engedély megadását csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a tulajdonosi hozzájárulás megadása különös méltánylást érdemlő települési vagy lakossági érdeket sértene, illetve, ha a területhasználati engedély megadása jogszabályban foglalt tilalomba ütközne.
(2) Amennyiben helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elektronikus hírközlési építmény kerül elhelyezésre, akkor a helyi önkormányzatot a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.
(3) Az elektronikus hírközlési építményt elhelyező szolgáltató az építési munkálatok befejeztével a környezet eredeti állapotának megfelelő helyreállítására köteles. Az elektronikus hírközlési építmény elhelyezéséhez használt önkormányzati tulajdonban lévő közterület helyreállításról az építtető köteles az eredetinél jobb minőségben gondoskodni.
(4) Az elektronikus hírközlési építményt az érintett ingatlanon úgy kell elhelyezni, hogy az a szomszédos ingatlanok tulajdonosait a jogaik gyakorlásában a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékeken belül - a körülmények által lehetővé tett - legkisebb mértékben zavarja, ez a létesítmény elhelyezése és működtetése során bekövetkező zavarás nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak.
A közterület filmforgatási célú használatára vonatkozó szabályok
14/A. § (1) A mozgóképről szóló törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e paragrafusban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testülete a filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő mozgóképről szóló törvény meghatározott hatásköreit átruházza a polgármesterre.
(3) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani.
(4) Ha a mozgóképről szóló törvény szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.
(5) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg a 10 nap időtartamot, mely indokolt esetben legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható.
(6) A közterület-használat naponta 7.00-22.00 óra közötti időtartamra vonatkozhat, különösen indokolt esetben ettől eltérő időtartam is engedélyezhető.
(7) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően legfeljebb 3 napon belül újra biztosítani kell.
Közterületeken való italozás tilalma
15. § (1) Tilos a szeszesital fogyasztás
a) a község közterületein, különösen az élelmiszereket, italokat, élvezeti és közszükségleti cikkeket árusító üzletek, továbbá munkahelyek előtt és környékén;
b) a közönség számára nyitva álló létesítményekben, illetve az ahhoz tartozó egyéb helyeken (pl. melléképület, udvar), ahol a szeszesital értékesítése nem engedélyezett;
c) a beépítetlen és bárki által megközelíthető ingatlanok területén.
(2) A szeszesital fogyasztási tilalom nem terjed ki
a) közvetlenül közterületre kiszolgáló vendéglátó egységek által kialakított (kijelölt) fogyasztótérre,
b) alkalmi rendezvényekre (pl. majális, falunap),
c) esetenként engedélyezett árusító helyek környékére.
Közút nem közlekedési célú igénybevétele
16. § (1) A közút területén, az alatt vagy felett építmény, vagy más létesítmény elhelyezéséhez, beleértve az elektronikus hírközlési építményeket, a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához, ill. az út forgalmi rendjének ideiglenes megváltoztatásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
Közterület bontása
17. § (1) Közterület bontásával járó közmű-, elektronikus hírközlési építmény építési, javítási munkálatokra a munka megkezdése előtt a közterület kezelőjének engedélyét be kell szerezni. A bontási engedély ezt követően adható ki.
(2) Kezelői hozzájárulás nélkül a közterületet bontani csak abban az esetben szabad, ha az közmű, közműalagút, távközlési vezeték vagy csővezeték hibaelhárítása, árvíz vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges. Ebben az esetben a közterület bontását az igénybevevőnek a közút kezelőjéhez – közhasználatú zöldterület esetében a zöldterület kezelőjének - haladéktalanul be kell jelentenie és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenni.
(3) A közterület bontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és állandó lakó- /telep-/ helyének címét,
b) a közterület-bontás céljának megnevezését,
c) a bontásra kerülő burkolatok mennyiségi kimutatását (m2) a közterület fajtánkénti megnevezésével (út, járda, parkoló, kapubejáró, stb.) és a burkolat fajtájának megjelölését,
d) a munka kezdésének és befejezésének időpontját,
e) a végleges helyreállításra vonatkozó megrendelő egy példányát vagy az ezt helyettesítő nyilatkozatot,
f) a kivitelezésért felelős személy nevét és címét, telefonszámát és anyja nevét.
(4) A közterület bontása iránti kérelmet a Tóalmási Közös Önkormányzati Hivatal Szentlőrinckátai Kirendeltségében (2255 Szentlőrinckáta, Arany János u.26.) kell benyújtani, amely a kérelmet elbírálja és a közútkezelői hozzájárulást kiadja.
(5) A kezelői hozzájárulásban forgalombiztonsági okokból előírható a közterület azonnali helyreállítása.
(6) Amennyiben a hozzájárulásban foglalt határidő lejárt, a munkavégzés engedély nélkülinek minősül, kivéve, ha a határidőt meghosszabbították.
Közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díj
18. § (1) A közút nem közlekedési igénybevételéért – az úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka kivételével – igénybevételi díjat kell fizetni. A díjat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat – az igénybevételt megelőzően – a hozzájárulásban meghatározott mértékben, módon és időben a közút kezelőjéhez kell befizetni.
Kezelői hozzájárulás nélküli vagy a kezelői hozzájárulástól eltérő közúthasználat
19. § (1) Ha a közutat, járdát, közterületet kezelői hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a terület-bontásoknál a munkavégzés indokolatlanul szünetel, a kezelői hozzájárulásban szereplő befejezési határidő nem biztosítható, a közútkezelő közterület-bontási díj megfizetését állapíthatja meg.
(2) A közterület bontási díjat az Önkormányzat költségvetési számlája részére kell megfizetni.
Záró rendelkezések
20. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterület a közterület használatáról,védelméről és a közterület-használat díjáról szóló 20/1999.(VIII.16.)önkormányzati rendelet,az azt módosító 14/2000. (VII. 26.), 9/2008. (VII. 20.), 8/2012.(V.31.), önkormányzati rendelet.
A 2. melléklet a Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.