1. § (1) E rendelet célja a Szentlőrinckáta sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme

(2) A helyi védelem célja Szentlőrinckáta településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Szentlőrinckáta egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

2. § E rendelet hatálya Szentlőrinckáta teljes közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A helyi védelem feladata

(2) Szentlőrinckáta helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel összefüggésben az Önkormányzat képviselő-testülete határozatban dönt jelen rendelet módosításának szándékáról. A helyi védelem alá helyezéséről szóló döntés esetén az előterjesztés melléklete az értékvizsgálat.

6. § (1) A helyi védett értékekről Szentlőrinckáta Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A Nyilvántartás tartalmazza a védett értékre

(3) A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.

7. § A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényével összefüggésben az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és az egyéb magasabb szintű jogszabályokban foglalt előírások szerint.

8. § (1) A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg, a tulajdonos beleegyezésével.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett – az Önkormányzat gondoskodik.

9. § (1) A helyi területi védelem (a továbbiakban: területi védelem) Szentlőrinckáta 1.a mellékletben meghatározott területeire irányul, a településközpont településképi szempontból meghatározó területre.

(2) A területi védelem alatt álló területen megőrzendő a terület kialakult telekszerkezete, beépítése, az épületek telepítési módja, az elhelyezett építmények, az épületek méretei, arányai, díszítése és a felhasznált építési anyagok meghatározó egységessége. Megőrzendő az utcák, közök történelmileg kialakult rendszere.

(3) A területi védelem tekintetében a helyi építési szabályzatban, és amennyiben készül a beépítési tervben, a közterület-alakítási tervben a (2) bekezdésben foglaltak szerint biztosítani kell a kialakult telekstruktúra, az utcakép, a településszerkezet, a sziluett, a kubatúra, a jellemző épülettájolás és a telepítés meghatározó egységességének a fennmaradását, az építmények rálátását, együttlátását, a zöldterületek és a közterületi zöldfelületek fennmaradását.

10. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b mellékletben meghatározott elemeire terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

11. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek kialakult állapotú telkein új építmény elhelyezésekor, vagy a meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén a környező épületekhez való településképi illeszkedési szabályok betartandók. A településképi illeszkedés szempontjából meghatározó értékek:

12. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

(6) A helyi területi védelem alatt álló területen a helyi egyedi védelem alatt nem álló építmény elbontható.

(7) A meglévő védett épület akár részleges felújítása esetén az épület eredeti állapotáról a helyreállítás gyakorlati kivitelezéséhez szükséges mélységű felmérést kell készíteni.

(8) Az eredeti állapotot felmérési terven és fotókon dokumentálni kell.

13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeket (a továbbiakban: TSZM) a 2. melléklet tartalmazza táblázatban és rajzban.

(2) Szentlőrinckáta TSZM területeinek elnevezése a 2. melléklettel összhangban az alábbi:

14. § (1) Amennyiben jelen rendelet az egyes TSZM területekre más szabályt nem állapít meg az adott területre jelen § - ban meghatározott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2) A homlokzat színezése során

(3) A homlokzat részleges felújítása során eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.

(4) Bitumenes hullámlemez tetőhéjazatként nem alkalmazható.

(5) Tetőfedéshez természetes alapszínű, agyag-kerámia cserép vagy színben megegyező palatető használata megengedett. A település teljes beépítésre szánt területén kizárólag magastető létesíthető. Nyeregtető létesítése esetén a tetőgerinc a kialakult állapot szerint lehetséges, minden más esetben az utcára csak merőleges (90º) kialakítás megengedett.

(6) Melléképület utcai homlokzatának tömegében illeszkednie kell a főépülethez. Melléképület építése során a tetőforma, a tetőfedés anyaga, a vakolatképzés módja, a használt színek a főépület jellegzetességeit kell, hogy átvegyék.

(7) A településképi, utcaképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az adott területegység építészeti karakterének megteremtése, ill. a kialakult karakter megőrzése érdekében a településképi illeszkedés tekintetében a telekosztást, a beépítési módot, és az alábbi építészeti elemeket kell figyelembe venni

15. § (1) A Településközpont TSZM területen

(2) A HÉSZ alapján lakóterületi és vegyes területek építési övezeteiben meghatározott területeken az épületeken kizárólag magastető létesíthető. A lakóépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszöge 30-45º között választható meg a szomszédos beépítéshez igazodva. A tető kialakítása során a tetőformának a szomszédos beépített ingatlanok tetőformáihoz illeszkednie kell.

(3) A HÉSZ-ben farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetben meghatározott területeken az épületek csak magastetős kialakításúak lehetnek. A tető tetőhajlásszöge 25°-45° között választható meg.

(4) A HÉSZ-ben kertes mezőgazdasági övezetben meghatározott területeken az épületek csak magastetős kialakításúak lehetnek. A tető tetőhajlásszöge 20°-35° között választható meg.

(5) A HÉSZ mezőgazdasági övezetben meghatározott területeken az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes vagy természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.

(6) Mezőgazdasági területeken az épületeken építmény magastetős kialakítású lehet. Összetett tetőformák alkalmazása tilos.

(7) Természeti értékvédelmi területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) úgy kell meghatározni és kialakítani, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.

(8) A HÉSZ-ben közlekedési területként meghatározott területeken építményt, műtárgyat, berendezési tárgyat csak a használatot nem zavaró és akadályozó módon lehet elhelyezni.

16. § (1) Épületre szerelt antennatartó szerkezet településképet zavaró módon nem helyezhető el.

(2) A tervezett gáz nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(3) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni.

(4) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.

(5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(6) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni, ill. meglévő hálózat rekonstrukciójához hozzájárulni vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV - hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.

(7) A településen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni földkábeles illetve légkábeles elhelyezéssel szabad.

(8) Amennyiben légvezetékes kábelhálózatok kerülnek létesítésre, abban az esetben az egy tartószerkezeten történő elhelyezést kell alkalmazni.

(9) Egyéb műszaki berendezéseket (pl. parabolaantennát, légkondicionáló külső egységét) nem utcai, alárendeltebb (oldalsó vagy hátsó) homlokzaton kell elhelyezni.

(10) Napelemek tetősíkban helyezhető el, egy területi egységben.

(11) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a Külterület TSZM területek, helyi védelemmel érintett területen külön anyaghasználati követelmény nem került meghatározásra.

17. § (1) Elsődlegesen áttört kerítés telepíthető, a belátás ellen a kerítés mellé telepített, őshonos fajokból kialakított sövény, vagy cserjesor telepítése alkalmazható.

(2) A kerítések anyag- és színhasználatánál a természetes (föld-) színek, valamint a szürke, fehér, kovácsoltvas kerítés esetén fekete színek használatára van mód, a lakóépület színével való összhang megteremtését biztosítani kell.

(3) A kerítések anyaghasználatban elsősorban a vas, fa, kő, tégla, anyagok alkalmazható, beton vagy kő lábazat alkalmazható.

(4) A telken belüli kerítések esetén épített áttört és élő sövénykerítés alkalmazása javasolt.

(5) Kerítésként természetes, fás szárú növényekből kialakított térhatároló kiültetés is alkalmazható.

(6) A kerítés kialakítása során a településképi arculati kézikönyv ajánlásait kell figyelembe venni.

(7) Térhatároló sövény telepítése esetén a lombhullató cserjefajokat kell előnyben részesíteni a településképi arculati kézikönyv ajánlásainak a figyelembe vételével.

18. § (1) A településen fásítás a 3. mellékletben meghatározott – őshonos - fafajokkal és gyümölcsfákkal végezhető. A növényalkalmazás során az ökológiai igényeknek megfelelő őshonos fa- és cserjefajok telepítendők, a 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(2) A HÉSZ-ben meghatározott védőzöld sávok és zöldsávok telepítésénél összefüggő, több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

(3) Beépítésre nem szánt területen – kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő – az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a 3. mellékletben meghatározott tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

(4) A közterületeket és a közhasználatú építményeket úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival is meg lehessen közelíteni.

(5) Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás.

(6) A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.

(7) Közterületi utcabútorok esetében a településen egységes kialakítás javasolt, a településképi arculati kézikönyvben meghatározott ajánlások alapján valósítható meg új utcabútor típus és rendszer.

19. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

20. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.

(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével az Rr. rendelkezései szerint szabad.

(3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés

21. § (1) Szentlőrinckáta szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést vehet tudomásul településképi bejelentési eljárásban a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.

(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.

22. § (1) A polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.

(4) A szakmai konzultáció – az Önkormányzat SZMSZ-ében foglaltak szerint - a polgármesterrel vagy a települési főépítésszel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a Polgármester vagy a főépítész kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.

(5) A polgármester vagy a főépítész a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról e-mailben, telefonon, vagy írásban tájékoztatja.

23. § A jelen rendelet előírásai szerint Szentlőrinckáta közigazgatási területén végzett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekkel kapcsolatosan építésügyi eljárások vonatkozásában településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.

24. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr.-ben foglalt általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

25. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

26. § (1) A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

27. § Ez a rendelet 2017.december 31 -én lép hatályba.

28. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.