9/2008.(X.9.)

Tápióbicske Község Önkormányzata képviselő-testületének 9/2008.(X.09.) önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról, valamint a zöldterületek használatáról

Hatályos: 2020. 12. 16- 2023. 11. 02

9/2008.(X.9.)

Tápióbicske Község Önkormányzata képviselő-testületének 9/2008.(X.09.) önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról, valamint a zöldterületek használatáról1

2020.12.16.

Tápióbicske Község Önkormányzatának Képviselő- az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) a) pontja alapján, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a környezetvédelmének általános szabályairól, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § c.) pontja alapján az alábbi rendelet alkotja.

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Tápióbicske község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya a jogi személyekre és a magánszemélyekre – ideértve a jogi személyek társulásait és a magán személyek társaságait is – egyaránt kiterjed.

(3) A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet (különösen a közterület) szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységektől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és a velük összefüggő tevékenységekre.

(5) A települési szilárd hulladék kezelésére szervezett közszolgáltatást külön rendelet szabályozza.

Fogalmi meghatározások

2. § (1) Köztisztasággal összefüggő tevékenység az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek -, valamint a közterületek tisztántartása.

(2) Közterület: az ingatlan nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része.

(3) Tisztántartás az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosság mentesítése illetőleg pormentesítése.

(4) Háztartási hulladéknak /szemétnek/ minősül:

a) a lakásokban, valamint a lakás, pihenés céljára szolgáló egyéb helyiségekben,

b) lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék (így például: salak vagy söpredék, hamu, papír, konyhai hulladék stb.)

(5) Nem minősül háztartási szemétnek:

a) az emberi ürülék,

b) az állati hulla és trágya,

c) jég, hó és sár,

d) robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag,

e) minden tárgy vagy hulladék, amelynek elhelyezése – terjedelménél fogva – szemétgyűjtő edényekben nem lehetséges,

f) folyékony hulladékok.

Az ingatlanok és közterületek tisztán tartása, a tisztántartási kötelezettségről általában

3. § (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője /a továbbiakban együtt: tulajdonos/, másnak a használatában levő ingatlanok, (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg – a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül:

a) a lakó és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince– és padlásrész, közös illemhely, hulladékdobó és –gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsáló mentesítéséről a tulajdonosnak;

b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségeknek továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségeknek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar– és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia.

(2) Tilos a háztartási szemét fogalmába nem tartozó szemetet (hulladékot) szeméttárolóba rakni, azt úgy kell gyűjteni, hogy a környezetet nem szennyezheti.

(3) A nem háztartási szemét összegyűjtéséről, legközelebbi hulladéktároló, illetve megsemmisítő helyre történő elszállításáról vagy elszállíttatásáról az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni.

(4) Tilos közterületen hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

(5) A közterületen elhelyezett hulladékgyűjtő edények, konténerek körül a hulladék, veszélyes hulladék, egyéb lomok elhelyezése tilos.

(6) Tilos a lakó– és emberi tartózkodásra szolgáló más épületek ablakából, erkélyéről hulladékot, cigaretta csikket illetve bármely anyagot, tárgyat kidobni.

(7) Tilos az úton, járdán, közterületen elhelyezett berendezési, felszerelési tárgyak, műtárgyak, műalkotások beszennyezése, rongálása.

(8) Tilos a parkosított, füvesített területet rendellenesen használni, a növényeket rongálni, csonkítani, leszakítani.

(9) Tilos dugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmeléket, építési anyagot, hulladékot, tűz– és robbanásveszélyes anyagot, egyéb anyagot, szennyvizet) az árokba, illetve a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába szórni, önteni, bevezetni.

(10) Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, az egészséget veszélyeztetheti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad.

(11) Élő vízfolyásba, belvízelvezető csatornába, árokba szennyvizet, trágyalevet vagy más szennyezett folyadékot, egyészségre ártalmas anyagot bevezetni vagy egyéb módon kijuttatni tilos.

(12) Közterületen gépjárművek javítása, szerelése – kivéve az azonnali hibaelhárítást – és mosása tilos. Amennyiben a közúti jármű, munkagép üzemelése és parkolása során a közterület szennyeződik, vagy más módon károsodik, a jármű tulajdonosa (használója) haladéktalanul köteles a szennyeződést eltávolítani, az eredeti állapotot helyreállítani, a balesetveszélyt intézkedésével megelőzni vagy megszüntetni.

(13) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítmányból semmi ki ne hulljon, por– és csepegés ne keletkezzen. Ha szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyezés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(14)2 Avart és kerti hulladékot szabadban elégetni Tápióbicske közigazgatási területén hétfő-szerda- pénteki napokon 8 és 20 óra között szabad az országos tűzgyújtási szabályok betartásával.

(15) Közterületen hirdetményt elhelyezni csak e célra rendszeresített hirdetőtáblán lehet.

Hó– és síkosság mentesítés

4. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni:

a) az ingatlan előtti, melletti járdaszakasz, (ahol kiépített járda nincs, ott az ingatlan előtt lévő egy méter széles területsáv) ónos esőtől, jégtől vagy hótól való mentesítéséről;

b) többlakásos telken a külön tulajdonban álló egyes épületek (épületrészek) gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület, térburkolat, illetve lépcső esetében 1 méter sáv ónos esőtől, jégtől vagy hótól való mentesítéséről;

c) a járda, közterület tisztítását reggel 7 óra előtt meg kell kezdeni, a síkosság megszüntetéséről (balesetveszély miatt) haladéktalanul, illetve szükség szerint naponta többször is intézkedni kell.

(2) Szórakozóhelyek, vendéglátó ipari és szolgáltató egységek, üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdák, területek burkolatának ónos esőtől, jégtől vagy hótól történő, szükség szerinti síkosság mentesítése az üzemeltető kötelessége.

(3) A járdától letakarított havat a járdaszélen kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalogos közlekedés számára megfelelő szabad terület és az olvadék elvezetése biztosított legyen. Az ingatlan tulajdonosa, használója a járdaszakasz melletti nyílt árok, átereszek, folyókák, csatornanyílások hótól, jégtől és más lefolyást gátló egyéb anyagoktól való megtisztításáról is köteles gondoskodni.

(4) A hó eltakarításakor gondoskodni kell arról is, hogy az összegyűjtött hó a közszolgálati felszerelési tárgyak, vagy egyéb közérdekű létesítmények (pl. tűzcsap, szeméttároló, gáz– és közmű akna fedlap, stb.) használatát ne akadályozza.

(5) A gyalogos és közúti forgalom zavartalanságának biztosításának érdekében hórakást tilos elhelyezni

a) útkereszteződésben

b) kijelölt gyalogátkelő helyen

c) kapubejáró elé annak teljes szélességében

d) tömegközlekedési jármű megállójában, ott az úttest és a járda közé

(6) Síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, salak, fűrészpor stb.) kell csúszásmentessé tenni. A járda felszórására bomló szerves anyag, vagy a burkolatra káros anyag nem alkalmazható. A szóróanyag beszerzéséről az ingatlan tulajdonosának, használójának kell gondoskodni.

WC-k (árnyékszékek, illemhelyek) szennyvíz

5. § (1) Közintézményekben, üzemekben, vendéglátó és szórakozó helyeken és minden más nagyobb tömeg befogadására alkalmas nyilvános helyen az illemhelyek tisztántartására fokozott gondot kell fordítani.

(2) Az illemhelyek, latrinák űrgödrét a szükséghez képest ki kell üríteni és tartalmát el kell szállítani. A WC-k, űrgödrök, csatornák valamint szennyvízgyűjtőkből kikerülő anyagot tisztítási és ártalmatlanítási engedéllyel rendelkező helyre szabad elhelyezni.

(3) A szennyvizet nyílt csapadékvíz elvezető árokba, közterületre kiönteni és kiengedni tilos!

Kút tisztántartása

6. § (1) Ivóvizet szolgáltató kút, közkifolyó környékét úgy kell kiképezni, hogy az elcsurgó víz a kútba ne folyhasson. Az elcsurgó víz elvezetéséről a kút fenntartójának kell gondoskodni.

(2) Az ivóvizet szolgáltató kút, közkifolyó környékén mosakodni, gépjárművet mosni, állatokat itatni tilos! A háztartási vízszükségletnél nagyobb mennyiségben a közkútról vizet vételezni tilos!

(3) Ásott kútba szennyvizet vagy csapadékvizet bevezetni tilos!

Az ingatlan tulajdonosok közterület és ingatlan tisztán tartásával kapcsolatos feladatai

7. § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

a) a beépített, beépítetlen telekingatlan tisztán tartásáról, gyommentesítéséről és a ház és udvar belső rendjéről, az udvar olyan állapotban tartásáról, mely a szomszédos ingatlanok tulajdonosait életvitelében nem zavarja,

b) az ingatlan előtti, melletti járdaszakasz –járda hiányában egy méter széles területsáv –, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az ingatlan határától az úttestig terjedő teljes terület gondozásáról, tisztán tartásáról, hulladék– és gyommentesítéséről, a hulladékgyűjtő edények tisztántartásáról,

c) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, gyomtalanításáról, az eredeti mélység megtartásával a feliszapolódás megszüntetéséről, valamint a felszíni víz akadálytalan lefolyásáról is köteles gondoskodni,

d) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, kaszálásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról,

e) a járdán felburjánzó gyom kiirtásáról, a járda és az úttest közlekedésre alkalmassá tételéről a balesetmentes közlekedést veszélyeztető növények, benyúló ágak és bokrok megfelelő nyesésével.

(2) Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztán tartási, zöldterület gondozási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50 %-ban oszlik meg.

Kereskedelmi– és szolgáltató tevékenységet folytató egységek kötelezettségei

8. § (1) A szórakoztató–, vendéglátó– és árusító helyek, üzletek, szolgáltató egységek előtti, melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő egész területet – ettől eltérő megállapodás kivételével – a tulajdonos, illetve a használó köteles folyamatosan tisztán tartani, kaszálni és a hulladékot eltávolítani.

(2) A tulajdonos, illetve a használó köteles az ingatlanról az úttest vagy járda terébe benyúló ágak, cserjék és egyéb növényzet nyeséséről, vágásáról gondoskodni.

(3) Az üzletek és egyéb árusító helyek, vendéglátó egységek, vállalkozások, intézmények közterületről nyíló bejárata mellett az épület (ingatlan) tulajdonosa vagy használója köteles – az utcaképet és a járdán közlekedés feltételeit nem rontó – hulladékgyűjtőt (csikktartót) elhelyezni, és annak az ingatlanhoz tartozó szemétszállításra rendszeresített edénybe való ürítéséről szükség szerint, de legalább naponta gondoskodni.

(4) Közterületen rendezett sport és egyéb rendezvény idején a rendezvény szervezője köteles a várható forgalomnak megfelelő számú illemhelyet biztosítani, valamint a rendezvény idején a terület tisztán tartásáról gondoskodni.

(5) Az alkalmi árusító a kijelölt helyet használó köteles a helyét a közegészségügyi rendeletnek megfelelően tisztántartani, az aznapi árusítás során keletkezett szemetet az árusítás befejezése után összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni.

Építési és bontási területek tisztán tartása

9. § (1) Az építési, bontási, felújítási munkák végzése esetén az építési területen és közvetlen környékén (az építés körüli közterületen) a terület tisztaságát és a biztonságos közlekedés lehetőségét folyamatosan biztosítani kell.

(2) Beruházás, felújítás esetén – a munkaterület átadásától a munkaterület visszavételéig – a kivitelezőnek vagy az átadásról szóló jegyzőkönyvben rögzített más átvevőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közműhibák javítását követően az utak szennyeződését a hiba elhárítójának kell eltakarítani és az eredeti állapotot visszaállítani.

Az Önkormányzat köztisztasággal kapcsolatos feladatai

10. § (1) A Községi Önkormányzat Képviselő-testülete – a műszaki csoport útján – gondoskodik a közterület – ideértve rajtuk lévő nyílt árkokat és ennek műtárgyait is – szervezett, rendszeres tisztán tartásáról, így például: közutak és hozzátartozó műtárgyak, terek, játszóterek, parkok, buszmegállók, autóparkoló helyek tisztán tartásáról.

Zöldterületek létesítése, fenntartása, használata, zöldterületek létesítése

11. § (1) Az ingatlan határánál olyan növényzet telepíthető – az előírt telepítési távolságok betartása mellett –, amely a szomszéd ingatlan építményeinek és kerítés karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja.

(2) A szomszédos ingatlan tűzfalának, kerítésének kúszónövénnyel való befuttatását csak a tulajdonos engedélyével lehet megvalósítani.

(3) A közterületre fát, cserjét ültetni – ha jogszabály másként nem rendelkezik – csak az önkormányzat engedélyével lehet az előírt telepítési távolság betartása mellett.

(4) A közterületen fa, cserje a következő feltételekkel ültethető:

a) vonalas létesítmények (utak, vezetékes közművek), hírközlési objektumok – vonatkozó előírások szerint – védőtávolságát meg kell tartani, ezen létesítmények üzemeltetőivel, kezelőjével való egyeztetést igazolni kell amennyiben azokat nem az önkormányzat üzemelteti;

b) légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges;

c) sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra vonatkozó, hatályos előírásokat (pl. beláthatóság)

(5) Közhasználatú területre haszonnövényt ültetni tilos.

(6) A növények telepítésekor figyelembe kell venni e rendelet előírásain túlmenően az egyéb helyi és külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket.

Zöldterületek fenntartása, használata

12. § (1) Az ingatlan előtti közterületre kiültetett növények gondozásáról – a növényzet sajátosságainak megfelelően – az ingatlantulajdonosnak kell gondoskodni. A füves területek gondozásánál tekintettel kell lenni a terület gyommentesítésére, különösen a pollenallergiát okozó növények elleni védekezésre.

(2) A közterületre kiültetett növény (fa, cserje) az önkormányzat tulajdonába kerül, közérdekből azzal szabadon rendelkezik.

(3) A közterületen fát kivágni a külön jogszabályban foglalt szabályok szerint engedély birtokában lehet. Közös tulajdon esetén minden tulajdonos egyetértő nyilatkozata szükséges.

(4) Az engedély nélküli fakivágás esetén a szabálysértő köteles a fa, cserjeérték összegét is megfizetni vagy ezen összegnek megfelelő értékű fát ültetni, azt pótolni. A pótlás nem tekinthető teljesítésnek, ha az ültetést, pótlást követő vegetációs időszak kezdetén a fa, cserje nem hajt ki. Ebben az esetben az ültetést meg kell ismételni.

(5) Aki bárhonnan más által telepített, ültetett növényt, fát, cserjét eltulajdonít vagy megrongál, szabálysértést követ el. A felelősségre vonáson kívül köteles az okozott kárt is megtéríteni.

A köztisztasági rendelkezés betartásának ellenőrzése

13. § A köztisztasággal kapcsolatos:

a) a közegészségügyi előírások megtartásának rendszeres ellenőrzéséről a közegészségügyi felügyelő;

b) a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséről pedig a közterület felügyelet és az érdekelt szakhatóságok közreműködésével a jegyző gondoskodik.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ezen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba; egyidejűleg a 11/2007. (2008.I.1.) önkormányzati rendelet – Tápióbicske Község Önkormányzatának a települési szilárd hulladék kezelésére szervezett közszolgáltatásról szóló – 14. §-ának első mondatából „és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható” szövegrész hatályát veszti.

(2) A hatályba lépéssel egyidőben hatályát veszti a 13/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet.

1

Az önkormányzati rendeletet a Tápióbicske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelete 22. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2023. november 3. napjával.