1. § (1) E rendelet (a továbbiakban: Tkv.) célja Tápióbicske község helyi településképének védelme és alakítása érdekében a helyi építészeti, természeti-táji értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

(2) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni a település teljes közigazgatási területén.

(3) A Tkv rendelet mellékletei a következők:

• a) 1. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek és egyéb területek lehatárolása;
• b) 2. melléklet: Sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek és nem alkalmas területek lehatárolása;
• c) 3. Melléklet: Kérelem a szakmai konzultációhoz, formanyomtatvány
• d) 4. Melléklet: Kérelem a településképi véleményezési eljáráshoz, formanyomtatvány
• e) 5. melléklet: Kérelem a településképi bejelentési eljáráshoz; formanyomtatvány

(4) A Tkv rendelet függelékei a következők:

• a) 1. függelék: Településképi szempontból meghatározó területeken kerülendő, inváziós fajok jegyzéke;
• b) 2. függelék: A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek nyilvántartási jegyzéke, ami folyamatosan feltölthető, kiegészíthető.
• c) 3. függelék: Helyi települési értékvédelem kezdeményezésének értékleltára, ami folyamatosan feltölthető, kiegészíthető

2. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amely a telekre történő belátást a szerkezetei révén csak kismértékben korlátozza. A tömör felületek aránya legfeljebb a kerítés síkjának 40%-át éri el. A tömör felületek jellemzően a lábazati rész felületei és a kerítés síkjában kialakított merevítő pillérek felületei.
• 2. Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza; amiből kiderül a tevékenység maga (önreklám).
• 3. Egyéb alkotások: emlékmű, emlékjel, köztéri szobor jellegű képzőművészeti alkotás, falikép, dombormű, mozaik, emléktábla, valós utcabútor (nem kioszk, nem pavilon, nem utasváró, nem esőbeálló), síremlék, kereszt;
• 4. Főépület: az építési övezetbe sorolt telken a karakterhez illeszkedő homlokzattal rendelkező, közterületről látható, a telek beépítettsége szempontjából meghatározó tömegű és az építési övezet szerinti fő rendeltetést tartalmazó épület;
• 5. Fő rendeltetésű épület: olyan épület, amiben a terület-felhasználási és építési övezeti besorolás szerinti célzott rendeltetés valósult meg. Lakótelken lakóépület létesül, intézményi telken intézményi rendeltetést befogadó épület áll.
• 6. Hajlított ház: Hagyományosan kialakult „L” alakú épület ahol az épület hossztengelye és a tetőgerinc iránya az utcával párhuzamos. Az oldalhatáron beforduló szárny az utcaival megegyező hosszúságú vagy rövidebb.
• 7. Helyi védett érték: olyan helyi önkormányzati rendelettel egyedi védelem alá helyezett épület, épületrész, műtárgy és egyéb alkotás, amely településtörténeti, helytörténeti, településképi, építészeti, néprajzi, ipartörténeti vagy művészeti (épületbádogos, épületszobrász) szempontból jelentős.
• 8. Helyi védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a helyi védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményezi.
• 9. Közösségi épület: olyan rendeltetést befogadó épület, ami bárki által szabadon vagy részlegesen korlátozott formában igénybe vehető. Lehet intézmény, de lehet kiskereskedelmi, vendéglátó, egyéb nem zavaró gazdasági vagy szolgáltató rendeltetést befogadó épület.
• 10. Közterület: a szó jelentése nem településrendezési jogszabályokban és nem közlekedési jogszabályokban meghatározott tartalmú, hanem a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabály^[1] szerinti közterület;
• 11. Lakótelek: lakóterület-felhasználásba tartozó, lakó, vagy településközpont építési övezetbe sorolt telek, amire már lakóépület épült, vagy lakóépület építhető életvitelszerű lakhatást szolgálóan.
• 12. Lakóudvar: lakóteleknek az utca felöli, telek- és kerthasználatban a lakóépülethez kapcsolódó része, lehet pihenő udvar díszkert, gazdálkodási céllal nem használt része.
• 13. Más célú berendezés: információs térkép, digitális közérdekű információs oszlop, egyéb melléképítményi kerékpártároló.
• 14. Melléképület: a fő rendeltetést kiegészítő kiszolgáló épület, ami önálló is lehet és a főépülettel össze is épülhet. Lehet lakótelken pl.: gépkocsi tároló, épületként megformált kerti szerszámtároló, műhely, nyárikonyha, vendégház, portahasználathoz kapcsolódó gazdálkodási épület, stb.
• 15. Mezőgazdasági kert: az OTÉK 29. § (2) a) pontja szerinti besorolásba tartozó telek.
• 16. Oldalkerti bejárat: telken belül az oldalkert felöl van kialakítva a bejárat .
• 17. Portahasználat: a falusi lakótelek múltba gyökerező használatát jelenti. Egy telken belül 2 vagy 3 rész különíthető el: Lakóudvar a lakó funkcióra használt telekrész, a gazdasági udvar az állattartó épületeknek, állattartó építményeknek, csűröknek, pajtáknak ad teret. A portahasználat 3. egysége a gazdálkodási céllal művelt kertrész.

3. § (1) A helyi védelem célja a település arculata, környezete és történelme szempontjából meghatározó helyi építészeti örökség védelme, egyedi karakterének megőrzése.

(2) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség számbavétele, a védettségi jelleg meghatározása, dokumentálása, a védettség tényének nyilvánítása az önkormányzatnál és a földhivatali ingatlan nyilvántartásban, a védett elem megőrzésének elősegítése, valamint a védettség jellegének széles körben történő megismertetése.

(3) A helyi értékek védelme egyedi védelem. A védett értékek felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

(4) A helyi egyedi védelem típusai:

• a) egyedi fő-, vagy melléképület kialakult méretével, arányrendszerével, anyaghasználatával, építészeti formaelemeivel,
• b) épületrész, vagy egy - egy épületelem, arányrendszer,
• c) egyéb építmény, műtárgy (pl.: góré, kút, vízfolyáson átívelő kő, vagy fahíd, öntözőkerék).

4. § (1) A helyi védelem alá helyezést és annak megszüntetését kezdeményező eljárást bármely természetes, vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kérheti.

(2) A helyi védelem alá helyezés iránti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését, elérhetőségét;
• b) az érték megnevezését, részletes körülhatárolását;
• c) utca, házszám, helyrajzi szám, vagy épület-, telek, valamint telekrész pontos helyének megjelölését;
• d) a védendő érték rövid leírását, rendeltetését, használatának módját, jogszabály szerinti tartalmú értékvizsgálatát, műszaki állapotának fotódokumentációját, esetleg felmérési dokumentációját.
• e) a kezdeményezés indoklását, a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását.

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését, elérhetőségét;
• b) az érték megnevezését, részletes körülhatárolását;
• c) utca, házszám, helyrajzi szám, vagy épület-, telek, valamint telekrész pontos helyének megjelölését;
• d) a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok fotók megjelölését,
• e) a jelenlegi állapotot bemutató leírást, a károsodást igazoló felméréseket, a helyi védelem megszűntetését alátámasztó szakvéleményt.

(4) A helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszűntetéséről a kérelem alapján a képviselő-testület rendeletben dönt.

(5) A helyi védelem megszűntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték:

• a) megsemmisül, vagy károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel gazdaságosan és tartósan helyre nem állítható,
• b) országos védelem alá kerül, ez esetben az országos védelem hatályba lépésének napján a helyi védelem külön intézkedés nélkül hatályát veszti. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a közvetlen érintetteket értesíteni kell:

• a) az értesítést a közvetlen érintetteknek (tulajdonos, vagy használó) írásban kézbesíteni kell,
• b) a használó értesítése a tulajdonos útján történik, kivéve ha a tulajdonos felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne,
• c) amennyiben nincs használó és a tulajdonos felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a 30 napos közszemlére tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

(2) Az eljárás szempontjából közvetlen érintettnek kell tekinteni:

• a) a javaslattal érintett objektumok ingatlan nyilvántartás szerinti tulajdonosait,
• b) a kezdeményezőt vagy képviselőjét.

(3) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárással kapcsolatban a közvetlen érintettek az értesítéstől számított 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(4) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló kezdeményezést az erről szóló döntést megelőzően 30 napra közszemlére kell tenni.

(5) A helyi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről szóló testületi döntést követő 15 napon belül értesíteni kell a közvetlen érintetteket és az illetékes ingatlanügyi hatóságot.

6. § (1) A védett értékek fennmaradásának célja, feladata, a megőrzés módja elsősorban a rendeltetésének megfelelő használat. Az épület, építmény használata a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(2) Az egyedi védelem alá vont épület állagának megóvásáról a tulajdonosnak és a használónak gondoskodnia kell.

(3) A védett érték a védelem fennállása alatt nem bontható el. Életveszély esetén részleges bontás végezhető, de csak szakvélemény alapján. Feltételként megszabható az egyes épületrészek vagy tartozékok megőrzése, az új épületbe való beépítésének kötelezettsége.

(4) A védett értéken kizárólag olyan építési vagy bontási tevékenység végezhető, amely nem eredményezi a védett érték károsodását.

(5) A helyi egyedi védett érték megjelenését lehetőség szerint az eredeti állapottal megegyezően kell megőrizni, (ha szükséges az eredeti arányrendszerben, anyaghasználatban és formaképzésben kell az újragyártást kezdeményezni). Előnyben kell részesíteni a szerkezet, forma, szín megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

7. § (1) A védett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a helyi védett értékre vonatkozóan:

• a) a megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
• b) a védelem típusát,
• c) a telek helyrajzi számát, pontos címét, az elhelyezkedést bemutató helyszínrajzot,
• d) a védelem rövid indoklását,
• e) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi döntés másolatát,
• f) tulajdonos, kezelő, használó, nevét, címét,
• g) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát, határozati számát),
• h) külön függelékben a helyi védetté nyilvántartás alapját képező, részletes, külön jogszabályi tartalom szerint készített értékvizsgálatot, fotódokumentációt.

(3) A nyilvántartás vezetéséről, ha van, a települési főépítész gondoskodik.

8. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt annak értékeit nem sértő módon az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, közterületről látható, az értéket nem rontó és időjárásálló módon.

(2) A tábla mérete legfeljebb A/3-es lehet. A tábla a helyi védettség tényéről, jellegéről, az épület keletkezésének idejéről, esetleg a tulajdonosról, tervezőről, vagy építőről is tájékoztathat.

(3) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról külön eljárás nélkül a jegyző gondoskodik.

(4) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles a kerítésen, vagy közterületről jól látható előkertben.

9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja a településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján kiemelten kezelendő területek meghatározása.

(2) Tápióbicske településképi szempontból meghatározó területei:

• a) a településkép védelméről szóló törvény által meghatározott településkép védelme szempontjából kiemelt területek (tájképvédelem szempontjából kiemelten kezelendő terület, régészeti lelőhely a külterületen, mag és ökológiai folyosó területe),
• b) a beépítésre szánt területeken a meglévő belterület a településmag a szabályozási terven lehatároltan, a falusias lakóterületű karakter.

(3) A település településképi szempontból meghatározó területeinek térképi lehatárolását a Tkv rendelet 1. melléklete tartalmazza.

10. § (1) A helyi védett épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, meglévő épület tetőtérének beépítése, bővítése során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát megőrző, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazandók.

(2) A helyi védett épület közterületről látható homlokzati színezésénél, amennyiben nem igazolható korábbi dokumentumok alapján az eredeti szín, akkor a környezetébe illeszkedő színezési módot, pasztell árnyalatú föld színeket lehet alkalmazni. Rikító, telített szín nem alkalmazható.

(3) Egyedi védett épület átalakításánál, bővítésénél az utcai homlokzaton garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja utólag nem alakítható ki. A hagyományt a jövőnek közvetítő közterületi homlokzat nem torzítható el, nem rongálható meg.

(4) A védett épület közterületi látható homlokzatán épületgépészeti berendezések (klíma – fűtés-hűtés, antenna, megújuló másodlagos energiaforrás), és azok tartozékai nem helyezhetők el.

(5) Helyi védett építmény (pl.: híd), műtárgy, egyéb alkotás felújítása során az eredeti anyaghasználatot (vagy időjárásálló anyagot) és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

11. § (1) Az új főépület telken belüli telepítési elhelyezésével illeszkedni kell az utcaszakaszra jellemző és a HÉSZ-ben meghatározott beépítési, telepítési módhoz, hagyományos portahasználathoz. A központi belterületen új épület elhelyezésekor az utcában kialakult és általánosan jellemző előkerti méretet kell alkalmazni (előkert nélküli vagy előkertes utcaszakasz, sorolt vagy fésűs beépítés, hajlított házas elrendezés).

(2) Melléképületet, kerti építményeket – gépkocsi tároló kivételével – a fő rendeltetésű épület mögött, építési helyen belül kell elhelyezni. Közterületi építési vonalra melléképület, kerti építmény nem helyezhető, kivéve, ha a beépített oldalhatár közterületi telekhatár is egyben.

(3) A szabályozási terven lehatárolt történetileg kialakult településmagon belül:

• a) a meglévő oromfalas homlokzat megőrzendő, vagy eredeti formában, arányrendszerben visszaállítandó visszaépítendő.
• b) Az oromfalas homlokzaton nem nyitható portál, gépkocsitároló kapu, személybejárat.
• c) Tetőtérben álló vagy fekvő ablak, tetőkiemelés csak az oldalkert, vagy lakóudvar felöl létesíthető.
• d) Műhely csak az oldalkert felöl alakítható ki, melléképületben, a főépület mögött.
• e) Történetileg létesült tömör kerítés megőrzendő.

(4) A belterület 12m-nél szélesebb közterületeinek átépítése, felújítása során a burkolt felületek minimalizálandók, pihenőhelyek, zöldfelületek komfortos kialakítása (növényzet, árnyékos zóna, burkolt felület, víz-architektúra biztosítása) alapkövetelmény.

(5) Az új 12m-t elérő és meghaladó közterületen a közmű fejlesztés tervezésekor keresztszelvényen is be kell mutatni a távlati közmű elhelyezést, mind a felszín alatti, mind a felszín feletti út és közmű elemeket elhelyezve. Földkábeles villamos hálózat kiépítés esetén a fasortelepítés kiemelt szempont.

(6) A közterületi parkolókat 6 parkoló állásonként fásítani szükséges, legalább 1,5 m széles zöldfelületi sávon belül.

12. § (1) A főépület közterületről látható vakolt, színezett homlokzati falfelületénél csak:

• a) a tört fehér és a földszínek pasztell árnyalata,
• b) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók.
• c) Faburkolat, faszerkezet esetén a fent említett színek mellett az ezekhez illeszkedő, sötétebb színek is alkalmazhatók.
• d) Kerülendő a rózsaszín, a pink, a lila, a világoskék, a neonsárga szín alkalmazása.

(2) Intézményi, kereskedelmi szolgáltató rendeltetésű épület közterületről látható homlokzatának legfeljebb 30%-án, kiegészítésként élénk színek is használható.

(3) Az épület homlokzatán a korszerű vagy a természetes építőanyagokat és technológiákat kell alkalmazni.

(4) Főépület tetőhéjalásaként cserépfedés vagy megjelenésében cserépjellegű fedés (pl: betoncserép, cserepeslemez) alkalmazható. Bitumenes zsindely, natúr bitumenes lemez nem használható magastető fedésére főépületen. A belterületen cserép-terrakotta és a természetes építőanyagok színvilágától eltérő színek (pl: kék) nem alkalmazhatók.

(5) A főépületek kizárólag 30°- 45° közötti tetőhajlásszögű magastetővel létesíthető. Ettől eltérni csak nagyobb tömegű, közösségi, vagy gazdasági rendeltetésű épület létesítése esetén (iskola, sportcsarnok, gazdasági célú gyártócsarnok, üzletház) lehet.

(6) Az egységes utcakép érdekében az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya igazodjon az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc irányhoz.

(7) Gazdasági rendeltetésű telken, vagy a falusias lakótelken lapostetős épület is létesíthető. Lapostetős gazdasági főépület lezárása kizárólag lapostetős vagy alacsony hajlásszögű tetővel épített lehet. Lakótelken csak közterületről nem látható melléképület lehet lapos vagy alacsony hajlású (10°-30°) tetővel fedett.

(8) Az utcafronti kerítések felületének a járdaszinttől mért 0,8m és 1,8m közötti sávját – a kerítés síkjára merőleges irányból nézve – legalább 50%-ban áttört, átlátható felületként kell kialakítani.

13. § Tápióbicske egyéb területein, tanyákon, majorságban, gazdasági területen, külterületen:

• a) a főépület tetőhéjalásánál a hullámpala, bitumenes zsindely, műanyag fedés (kivétel a polikarbonát) a közterületről látható homlokzatokon nem alkalmazható,
• b) fémlemezfedés felületkezeléssel, réz-, cinkfedés természetes színével használható legfeljebb a tetőfelület 50%-án, alacsony hajlásszögben, max. 30°-os tetőfelületen.

14. § (1) A vállalkozások, üzletek cégtáblája, cégére kizárólag az adott vállalkozás függőleges homlokzati felületén a homlokzat síkjával párhuzamosan, vagy arra merőlegesen, vagy az utcai kerítésen helyezhető el.

(2) Cégtábla, cégér a homlokzaton üzletenként, műhelyenként, intézményenként 1-1 db helyezhető el, aminek a mérete nem haladhatja meg az üzlet, műhely, intézmény homlokzati felületének 10 %-át, de egyenként nem lehet nagyobb 2m²-nél.

(3) Az épület homlokzatain elhelyezett több cégtábla, cégér elhelyezési magassága, a betűk nagysága és a színvilága egymáshoz illeszkedő legyen, és egyben igazodjon a homlokzat kialakításához és színezéséhez is.

(4) Villogó, mozgó, UV fényt kibocsátó, közlekedésbiztonságot veszélyeztető szerkezet (pl.: led display, fényújság) nem helyezhető el.

15. § (1) Reklámok, reklámhordozók közterületen nem helyezhetők el, kizárólag tömegközlekedési buszvárók tömören lezárt belső oldalfalán.

(2) A következő utcabútorokon az alábbi feltételek szerint tehető közzé reklám és helyezhető el reklámhordozó:

• a) busz utasváró egyik oldalán, legfeljebb 2 m² felületű reklám helyezhető el, mozgó, esetleg este világító formában is
• b) köztéri kioszk oldalán a hasznosítható felület legfeljebb fele reklám céljára is használható, az erre a célra elhelyezett állandósított hirdető berendezésen,
• c) közterületi közművelődési hirdetőoszlop teljes felületén, legfeljebb 11 m² reklám felülettel a reklámhordozó ragasztás útján is rögzíthető,
• d) vendéglátó egységek esetleges közterületi kitelepülésének lehatároló részein,
• e) közterületi információs berendezésen és más célú berendezésen reklám nem helyezhető el,

(3) Közművelődési intézmény épületén kizárólag az arra állandósított hirdető berendezésen az intézményre vagy rendezvényére vonatkozóan reklám és műsort hirdető plakát is elhelyezhető a felület legfeljebb 1/3-án.

(4) Az Önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvényről vagy a település szempontjából jelentős eseményről tájékoztató, hirdetmény, közterület felett átfeszített molinó, épületre kihelyezett transzparens, a településképi bejelentési eljárás alapján ideiglenesen és meghatározott időre, időszakosan, de összesen legfeljebb 12 hétig helyezhető el.

(5) Reklám, reklámhordozó nem létesíthető káprázást okozó megoldással.

16. § (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos műtárgyak és az elektronikus hírközlési sajátos műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: a településképi szempontból nem meghatározó egyéb mezőgazdasági területek és a gazdasági kereskedelmi szolgáltató termelő rendeltetésű területek.

(2) Új felszíni elektromos és hírközlési vezeték a meglévő oszlopsorra helyezhető el. A mobil hírközlési hálózat fejlesztése kapcsán a meglévő hírközlési elemeket kell használni, továbbfejleszteni.

(3) Új önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el a településképi szempontból meghatározó belterületen.

17. § (1) A településkép védelme érdekében a polgármester kérelemre tájékoztatást ad, és biztosítja a jogszabály szerinti szakmai konzultációt a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció legalább egy alkalommal kötelező, ha az építési tevékenység:

• a) helyi védett épületet érint, vagy az épület településképi szempontból meghatározó területen van,
• b) az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött új lakóépület építéséhez kapcsolódik.

18. § (1) A szakmai konzultáció papír alapú, vagy elektronikus (e-mail) pdf formátumban benyújtott kérelemre indul. A kérelemhez mellékelni kell a tervezett építési tevékenység elbírálható, véleményezhető szintre kidolgozott építészeti - műszaki vázlattervét.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, címét, elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység településen belüli helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, vagy a településképet érintő tervezett tevékenység ismertetését.

(3) Az előzetesen egyeztetett időpontban tartandó meg a szakmai konzultáció

(4) A szakmai konzultáció elektronikusan (világhálón), vagy személyes egyeztetés keretében történhet. A személyes egyeztetés helyszíne az önkormányzat hivatalos helyisége. Kérésre a konzultáció a helyszínen is lefolytatható.

(5) A szakmai konzultáció alapján készített emlékeztető, a hozzájuk tartozó munkaközi tervdokumentáció tartalmának megfelelően, a feleket kölcsönösen köti a településképi eljárások során, az önkormányzatot abban, hogy újabb településképi követelmények és illeszkedési szempontok nem merülnek fel, ha a konzultáció emlékeztetőjében rögzített követelmények, településképi igazodási szempontok beépülnek a végleges tervekbe és megvalósulásba.

(6) Ha a konzultációt kérő tervező, fejlesztő, tulajdonos a konzultáció emlékeztetőjében szereplő települési illeszkedési követelményeket figyelmen kívül hagyja, a szakmai konzultáció megállapítása semmissé válik.

19. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően a következő esetekben:

• a) közösségi, kereskedelmi szolgáltató, ipari rendeltetést magába foglaló épület,
• b) helyi védett épület,
• c) kettőnél több rendeltetési egységet tartalmazó épület,
• d) egy telken több főépület elhelyezése esetén,
• e) közterületről látható homlokzat átalakítása esetén a településképi szempontból meghatározó területen.

(2) A településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, önkormányzati beruházással megvalósuló építési tevékenység esetén.

20. § A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a polgármester a településképi véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozhatja.

21. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

• a) megfelel-e a településrendezési eszközben és a településképi rendeletben foglalt kötelező előírásoknak,
• b) ha volt, akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, szakmai konzultáció során írásba foglalt javaslatokat, véleményt,
• c) a konzultációtól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, és településképi megjelenést eredményez-e.

(2) A környezetbe illesztéssel, telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

• a) a beépítés módja, a tervezett portahasználat megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének, igazodik-e kialakult építési vonalhoz;
• b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
• c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását,
• d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén;
  • da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;
  • db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a településrész településképi karakterének, utcaképet formáló-e a beépítés vagy az átépítés.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

• a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
• b) az építmény alkalmazkodik-e anyaghasználatában, színezésében, építészeti eszközrendszerében a környezet formanyelvéhez, a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
• c) a terv javaslatot ad-e az esetleges gazdasági rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
• d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai homlokzaton történő elhelyezésére, továbbá hogy
• e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e az utcaszakaszra jellemző környezet adottságaihoz.

(5) A helyi védett épület, építmény esetén vizsgálni kell, hogy a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával.

22. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden közterületről, vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, valamint építési tevékenységgel nem járó, de kedvezőtlen környezeti hatást keltő rendeltetés változtatás előtt az alábbi esetekben:

• a) reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése kapcsán,
• b) a település szempontjából jelentős rendezvényről való meghatározott időszakra elhelyezendő hirdetmény kihelyezése esetén,
• c) meglévő építmény rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, ha az a szomszédos telkek környezeti állapotának megváltoztatását eredményezi
• d) meglévő épület közterületi, utcaképet befolyásoló homlokzati nyílászárójának cseréje esetén – ha a mérete és anyaghasználata a homlokzat arányrendszerét kedvezőtlenül változtatja meg, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén,
• e) közterületről látható, utcaképet befolyásoló meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése esetén,
• f) Új közterületi kerítés építése esetén.

23. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető vagy megbízottja által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentést papír alapon kell benyújtani a külön jogszabály szerinti tartalommal. Az építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón is benyújtható. A digitális adathordozón benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció pdf vagy jpeg file formátumú lehet.

(2) A polgármester a tervezett tevékenységet önkormányzati hatósági határozatban– kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi, ha:

• a) a benyújtott dokumentáció és melléklete megfelel a külön jogszabályban foglaltaknak;
• b) a tervezett reklám, reklámhordozó berendezés, reklámhordozót tartó berendezés, valamint a cégér elhelyezése
  • ba) illeszkedik a településképbe, az elhelyezésének módja, mérete megfelel a településképi követelményeknek;
  • bb) nem sérti az elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról rendelkező jogszabályokban foglaltakat;
• c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát a csatolt dokumentumok által igazolt módon indokolatlan mértékben nem zavarja, nem korlátozza, valamint megfelel a településképi követelményeknek;
• d) helyi védett érték esetén megfelel a jelen rendeletben foglalt védett értékre vonatkozó előírásoknak.

(3) A polgármester önkormányzati hatósági határozatban megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a határozatban szereplő kikötések nem teljesülnek.

(4) A tervezett reklám-, cégérelhelyezést a hatósági határozat kiállításának dátumától számítva 2 hónapig érvényes kivéve, ha a határozat másképp rendelkezik.

(5) Ha az érvényesség idején nem valósul meg a reklám, vagy cégér elhelyezése, de a megvalósítás szándék, ismételten településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni.

24. § A településképi szempontok teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le, amennyiben az építési tevékenységet:

• a) az e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértésével végezték,
• b) a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,
• c) a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó vagy figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították, vagy
• d) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósították meg.

25. § (1) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy településképi kötelezési eljárás esete áll fenn, a megvalósult létesítmény településképi követelményt sért, felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére 30 napos határidőt szab ki.

(2) Amennyiben a kiszabott határidőn belül a településképi követelmény sértés megszüntetése nem történik meg, a polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására kötelezheti és a településképi követelmény sértés megszüntetetésére is határidőt szab ki.

(3) A polgármester a kötelezettet 1.000.000,- forintig terjedő, településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezheti határozatban, ha a kötelezett a kötelezésnek határidőre nem tesz eleget.

(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál figyelembe veendő a jogellenes tevékenység súlya és a felróhatóság mértéke.

(5) A településkép-védelmi bírság döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, Tápióbicske Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.

(6) A kiszabott településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni.

26. § (1) Az Önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére forrást biztosíthat a költségvetésében, amit védetté nyilvánítást követően pályáztatás útján oszthat el. .

(2) Az önkormányzati Alap a helyi egyedi védelem alatt álló épületek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védett értékmegmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.

27. § (1) Ez a rendelet 2018. november 15-én lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárások során kell alkalmazni.