Tápióbicske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019. (IV.11.) rendelete
Az önkormányzat helyi építési szabályairól
Hatályos: 2019. 04. 11KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 6/2019(IV.11..)
Az önkormányzat helyi építési szabályairól
Tápióbicske Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott véleményezési eljárásában részt vevő államigazgatási szervek, az érintett területi és települési önkormányzatok, a társadalmasításban résztvevő partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) területi hatálya Tápióbicske község közigazgatási területére (a továbbiakban: a település területe) terjed ki.
(2) A település területén építési munkát végezni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a HÉSZ és mellékletei rendelkezései és a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai szerint szabad.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amely a telekre történő belátást a szerkezetei révén csak kismértékben korlátozza. A tömör felületek aránya legfeljebb a kerítés felületének 25%-át éri el.
2. Építési zóna: szabályozási terven és HÉSZ-ben alkalmazott építési mélységet meghatározó sáv.
3. Főépület: utcaképet formáló fő rendeltetésű épület.
4. Telekszélesség: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalának hossza, több csatlakozó közterület vagy magánút esetén a rövidebb
5. Kialakítható legkisebb telekszélesség: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalán mért, biztosítandó legkisebb telekszélesség.
6. Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését segítő, kiegészítő rendeltetésű épület, valamint lakó építési övezetben a lakó főrendeltetés mellett megjelenő nem zavaró gazdálkodási, kereskedelmi, szolgáltató, szállás rendeltetés épülete.
7. Telekigényes közműlétesítmény: nem vonalas jellegű közüzemi közműlétesítmények (elektromos alállomás, gázfogadó, gáznyomás szabályozó, közüzemi víztározó, hidroglóbusz, vezetékes hírközlési központ, szennyvíz átemelő).
8. Terepszint alatti beépítés: az épület alatti pinceszint és a terepszint alatti önálló építmények.
9. Utcakert: a telek azon előkerti része, ami közvetlenül kapcsolódik, kerítés és kapubehajtó közbeiktatása nélkül, a közterülethez, a telek közhasználatú része. A telekterületbe beszámít, de lehetővé teszi a vegyeshasználatú út kialakítását.
10. Vegyes-közlekedés: közös burkolt vagy makadám felületen bonyolódik a gyalogos, kerékpáros és gépjármű forgalom együttese.
11. Zárványtelek: Telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.
3. Szabályozási elemek és alkalmazásuk
3. § (1) Az 1. mellékleten és a 2. mellékleten (a továbbiakban szabályozási terven) alkalmazott Kötelező szabályozási elemek a következők:
a) meglévő és tervezett szabályozási vonal (meglévő és tervezett közterületi telekhatár, tömbhatár);
b) szabályozási szélesség, kiszabályozott közterületi szélesség, vagy a földhivatali nyilvántartás szerinti közterületi szélesség és azok méretezése;
c) építési övezet, övezet határa és a hozzá rendelt, építési övezeti, övezeti paraméterek, melyeket az építési övezethez, övezethez tartozó telekrészre kell kötelezőnek tekinteni. A belterületi határt, a szabályozási vonalat és a szabályozási terven eltérő színnel jelölt területhasználatot egyben építési övezet, övezet határként kell értelmezni;
d) az építési határvonal, építési hely szöveges és rajzi rendelkezése, a mindenkori telekhatárhoz viszonyítottan;
e) a telek be nem építhető része,
(2) Más jogszabály által elrendelt, kötelezően figyelembe veendő szabályozási elemek:
a) közigazgatási terület határa;
b) művi értékvédelemi, örökségvédelmi elemek (régészeti lelőhely, műemlék, műemléki környezet);
c) táj- és természetvédelmi elemek (magterület, ökológiai folyosó, ökológiai hálózat pufferterület, NATURA 2000, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa, tájvédelmi körzet határa, ex lege védett földvár, mint táji-emlék);
d) védőterületek, védősávok, (közlekedési és közműlétesítmények védőterületeinek határa).
(3) Javasolt szabályozási elem és tájékoztató elem minden olyan egyéb a szabályozási terven szereplő irányadó vagy javasolt elem, ami a tájékozódást és a szabályozási terv értelmezését segítik, fejlesztési célokat rögzít (pl.: tervezett belterületi határ, tervezett kerékpárút nyomvonal, javasolt telekhatár).
(4) A szabályozási terven alkalmazott önkormányzati döntésen alapuló kötelező szabályozási elemektől eltérni csak a HÉSZ-ben meghatározott esetben lehet, egyéb esetben a HÉSZ-t, és annak mellékletét képező szabályozási tervet előzetesen módosítani szükséges.
(5) A szabályozási terven alkalmazott más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, a javasolt szabályozási elemek és tájékoztató elemek a szabályozási terv módosítása nélkül is változtathatók. A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek kizárólag a más jogszabályban meghatározott előírásokkal összhangban változtathatók.
4. Egyes szabályoktól való eltérés lehetősége
4. § (1) A szabályozási terv szerinti meglévő és tervezett közterületek a szabályozási terv módosítása nélkül, az érintett felek megegyezése esetén szélesíthetők az utak kezelőjének hozzájárulásával, amennyiben a visszamaradó telkek az övezeti, építési övezeti előírásoknak továbbra is megfelelnek. A szélesítés abban az esetben lehetséges, ha a közlekedési elem megvalósítását szolgálja (járdaépítés, kerékpárút vagy kerékpárnyomvonal létesítése, közterületi csapadékvíz rendezés, közterületi fásítás esetén), és az érintett tulajdonosok a területet az önkormányzat részére tulajdonba adják vagy külön megállapodással közhasználat céljára átadják.
(2) A szabályozási terven jelölt építési övezet, övezet határa nem jelent kötelező telekosztást, kötelező telekhatárt, vagyis egy telek tartozhat több építési övezethez, övezethez is. Több építési övezetbe, övezetbe tartozó telken az építési övezeti, övezeti paramétereket a telek adott építési övezetbe, övezetbe tartozó részére kell alkalmazni.
(3) Építési övezetek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, ha az építési övezethatárral megegyező telekhatár változik telekhatár rendezés, vagy telekegyesítés során. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező telek legfeljebb 15%-ig érvényesíthető a változás. Egy adott terület esetében az építési övezeti határ, övezeti határ korrigálását a rendelet hatályba lépését követő egy alkalommal lehet érvényesíteni, telekegyesítést, telekhatár-rendezést követően.
(4) Telekigényes közműlétesítmény számára telek bármely övezetben és bármely építési övezetben kialakítható, és a telek nagyságára és beépíthetőségére vonatkozó övezeti és építési övezeti rendelkezéseket nem kell figyelembe venni. A közműlétesítmény telkének nagyságát és beépítettségét, a telken elhelyezhető építményeket a technológiai igények, külön jogszabályok és védőtávolsági igények határozzák meg.
(5) A létesíthető lakások és rendeltetési egységek számának meghatározására vonatkozó szabályoktól eltérni csak telepítési tanulmányterv és településrendezési szerződés alapján lehet.
(6) Az ingatlanok normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. Ettől eltérni a településközponti vegyes építési övezetekben lehet közösségi rendeltetés esetén, amennyiben a telekszerkezet, telekterület és a beépítés nem teszi lehetővé a telken belüli parkoló létesítést, viszont a közterületi szélesség alkalmas a parkoló felületének befogadására.
(7) Telekalakítás részeként a kialakítható legkisebb új telekterületre vonatkozó rendelkezésektől a következő esetekben lehet eltérni:
a) a település területén lévő szomszédos építési telkek korlátozás nélkül összevonhatók,
b) a szomszédos építési telkek és zárvány vagy egyéb telkek tulajdonjogi egyezés esetén akkor is összevonhatók, ha eltérő építési övezetbe, eltérő övezetbe tartoznak, de az összevonás teremti meg az építési lehetőséget,
c) telekhatár-rendezés akkor is megengedhető, ha az a jobbítás irányába hat, de a kialakítható legkisebb telekterületre vonatkozó építési övezeti rendelkezéseknek nem felel meg.
5. Belterületi határ változása, belterületbe vonásra vonatkozó helyi rendelkezések
5. § (1) A szabályozási terven jelölt, tervezett belterülethez tartozó földrészletek bevonása szakaszosan is végrehajtható, az időszerűség, a konkrét építési igények függvényében.
(2) Út- és közműépítéssel, fejlesztéssel járó beépítésre szánt területet kialakítani, telket átminősíteni, és azt belterületbe vonni csak az út- és közműépítés feltételeinek tisztázása és a településrendezési szerződésben rögzítettek szerint lehet.
(3) A lakóterületi fejlesztés esetén, a vonatkozó építési övezet szerinti építést a belterületbe vonásnak meg kell előznie. Tervezett belterületi határon belüli lakóterületi felhasználásra akkor kerülhet sor, ha az ingatlan-nyilvántartásban külterületi ingatlanként nyilvántartott terület a meglévő belterülethez közvetlenül kapcsolódik és belterületbe csatolása megvalósul legalább a beépíteni kívánt tömb szintjén, és az infrastrukturális fejlesztés, valamint a telekcsoport újraosztás is együttesen létrejön.
(4) Egyéb ipari gazdasági (Gip), kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezetbe sorolt beépítésre szánt területként történő felhasználása belterületbe vonás nélkül is megvalósítható.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
6. Telekalakítás általános szabályai
6. § (1) A központi belterület történetileg kialakult részén az Alsó-Tápió pataktól délnyugatra új nyeles telek nem alakítható ki.
(2) Az Alsó-Tápió pataktól északkeletre új nyeles telek csak zárványtelek megszüntetése érdekében alakítható ki akkor, ha:
a) a nyél szélessége legalább 4m,
b) a visszamaradó telek szélessége legalább 18m,
c) a nyél is és a visszamaradó telek is szabályos, az építési övezeti szabályoknak megfelel (beépítési mérték, oldalkert),
d) legfeljebb 1db telek, 1db rendeltetési egység kiszolgálását biztosítja.
(3) Meglévő telkek közterülettel határos szélességi megosztása akkor engedélyezhető, ha a keletkező új telkek szélessége legalább 18m.
(4) 2 közterülettel határos átmenő telek mélységi megosztása 10m telekszélesség felett engedhető, ha a kialakuló 2 telek az építési övezeti rendelkezéseknek megfelel.
(5) Lakótelkeket kiszolgáló magánút céljára telket csak legalább 8m szélességben, végforduló biztosításával lehet alakítani.
(6) Szabályozási vonallal érintett előkerti telekrész telekhatár-rendezéssel a közterülethez kapcsolandó.
(7) Gazdasági és különleges rendeltetést kiszolgáló magánút telekalakításánál legalább 10m-es telekszélességet kell biztosítani.
(8) Telekcsoport újraosztása révén kialakuló:
a) új lakótelek szélessége legalább 20m kell, hogy legyen,
b) új gazdasági telek szélessége legalább 30m kell, hogy legyen.
7. Közterület alakításra vonatkozó előírások
7. § (1) A település területén közterületen felszín felett a közlekedési és közmű létesítményeken kívül elhelyezhető:
a) reklám és reklámhordozó berendezés a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet figyelembevételével,
b) közúti tömegközlekedéssel kapcsolatos építmények, várakozóhelyek és tartozékaik, hulladékgyűjtő edényzet,
c) alkalmi vásárok nem épített, szétszedhető mobil építménye,
d) hírlap- és virágárusító pavilon, kioszk,
e) vendéglátó létesítményhez kapcsolódó nyitott vagy fedett terasz,
f) köztisztasággal kapcsolatos építmény,
g) park és játszótér építménye, utcabútor, jelképes kerítés,
h) szobor, díszkút, szakrális emlék, emlékjel,
i) távbeszélőfülke,
j) közlekedési zöldfelület, útsorfa,
k) közparkoló.
(2) A felszín feletti berendezések, utcabútorok csak a terület tulajdonosa és kezelője hozzájárulásával helyezhetők el, amennyiben a gyalogos és gépjárműforgalom biztonsága sértetlen marad, biztosított az útburkolat szegélye menti 0,5m széles biztonsági sáv, akadálymentes legalább 1,5m széles járdaszakasz, vagy gyalogos sáv a közforgalmi felületek mellett.
(3) A település területén közterületen felszín alatt nyomvonalas és egyéb közmű létesítmények, közművezetékek helyezhetők el.
(4) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok és a közlekedés forgalomtechnikai igénye nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a következők szerint:
a) egyoldali fasor telepítendő 10m- 14m közötti szélességű lakóutcákban, egyéb kiszolgáló utakon,
b) kétoldali fasor telepítendő a 14m széles, vagy 14m-nél szélesebb közterületeken,
c) közkertek, közlekedési zöldfelületek jelképes, 80%-ban áttört, átlátható, legfeljebb 1,20m magas kerítéssel keríthetők körbe a közlekedés biztonságának megtartása mellett.
(5) Vegyeshasználatú utca (10m-nél keskenyebb telekszélességű) meglévő közterületi szélessége nem csökkenthető. A közterületen belül felületet kell biztosítani a vegyes-közlekedés számára csapadékvíz elvezető szereppel, a felszín feletti tűzcsapok és egyéb közművek közvilágítás létesítésére és a biztonsági sáv zöldfelületi kialakítása számára.
(6) A belterületen a kapubehajtókat egységes műszaki paraméterekkel, a felszínivíz-elvezetés rendszeréhez igazodóan kell kialakítani, az út hálózati szerepkörétől függetlenül. A közterületi kapubehajtó csak tulajdonosi és útkezelői hozzájárulással valósítható meg.
8. Építés általános szabályai, feltételei
8. § (1) Beépíthető, újraépíthető építési telek a legalább 10m szélességet elérő és a gépjármű közlekedésre alkalmas legalább 8m széles útkapcsolattal rendelkező telek.
(2) A lakó és a településközpont vegyes építési övezetekben a lakóépületet a tetőfelület 50%-ban magastetővel kell lezárni.
(3) Kialakult településrészeken, kialakult tömbökben épületet a szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában, a következők szerint lehet elhelyezni építési helyen belül:
a) lakóépület és közösségi épület telken belüli elhelyezésénél az előkertet meghatározó építési vonalat az adott utcaszakaszhoz igazodóan 0m - 6m közötti méretben lehet meghatározni,
b) településközponti építési övezetekben új épület előkert nélkül közterületi telekhatárra is építhető, gazdasági építési övezetben az előkert 5m-nél kisebb nem lehet,
c) különleges építési övezetekben új épület létesítése esetén az új épület és a közterületi telekhatár közötti távolság legalább 10m.
(4) Beépítésre nem szánt telkeknél az építési hely határa a kiszolgáló út telekhatárát 15m-nél jobban nem közelítheti meg.
(5) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert az épületmagassággal megegyező, de legalább 4m.
(6) Oldalhatáron álló beépítési módnál a jellemzően beépített oldalsó telekhatárra új épület nem építhető, az új épület elhelyezésénél az épület síkja és az oldalsó telekhatár között 1m-t szabadon kell hagyni. 20m-t meghaladó telekszélesség esetén a beépítetlen szabadon maradó telekrész növelhető.
(7) Szabadon álló beépítési módnál az oldalkert az épületmagasság felével megegyező, de legalább 3m.
(8) Az építési telkek hátsó telekhatár felöli építési hely határa, a gazdasági építési övezetek kivételével és a szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában:
a) 25m-nél kisebb telekmélységig legalább 1,5m,
b) 25-35m-es telekmélységig legalább 4,0m,
c) 35m-es telekmélység felett az épületmagassággal megegyező, de legalább 6m.
(9) Gazdasági építési övezetekben a hátsókert legalább 10m, amibe új épület nem építhető.
9. Parkolás szabályai
9. § (1) Meglévő közösségi rendeltetéseknél, ha telken belül nem oldható meg a szükséges parkoló, közterületen kiépíthető 100%-ban is településrendezési szerződésben és közterület alakítási tervben meghatározottak alapján.
(2) Lakórendeltetésnél és új közösségi rendeltetésnél a parkolás lehetőségét minden esetben telken belül kell biztosítani.
(3) Gazdasági és különleges építési övezetben a hivatásforgalom, a gazdasági forgalom és a vendégforgalom parkoló igényét is telken belül kell létrehozni.
(4) Hitéleti műemlékhez nem kell parkolót létesíteni, sem telken belül sem közterületen.
(5) A zöldterületi közkertekhez nem kell parkolót létesíteni.
10. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
10. § (1) A területhasználat és építés során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek megmaradását, kiemelten a vizes élőhelyek, vízfolyások és csatornák kapcsolatát az országos ökológiai hálózathoz. Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat a természeti értéket jelentő életközösségek életfolyamatait és élőhely-viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.
(2) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.
11. Levegőtisztaság-védelem
11. § (1) Új, légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények csak az erre lehetőséget adó építési övezetben, a védendő területhasználatú területek jó környezet-minőségének fennmaradását szolgáló védelmi intézkedéseket biztosítva, a vonatkozó jogszabályok, valamint a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építési hatóság előírásai, a környezetvédelmi engedélyben és jelen rendeletben foglaltak szerint helyezhető el.
(2) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek belterületen nem folytathatók. E tevékenységek folytatása külterületi gazdasági területeken is kizárólag abban az esetben engedhető meg, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia, felületnedvesítés stb.) a légszennyező anyagok terjedése megakadályozható.
12. A föld és talajvédelem
12. § (1) A termőföldet a mező- és erdőgazdálkodási területeken, valamint más rendeltetésű területek zöldfelületein meg kell védeni, és azokon növényt telepíteni csak a termőföld értékének fenntartása mellett lehet.
(2) Új beépítésre szánt építési telken építési munkák során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(3) A humuszvagyon védelmének biztosítása érdekében az építési tevékenységgel nem járó termőföldet érintő tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges.
(4) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózió elleni védelme, a terület gyommentesen tartása, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.
(5) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés részeként el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.
(6) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz, szénhidrogén, stb. záró) aljzaton végezhetők. Trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
(7) Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Kotrási iszap műszaki beavatkozás során történő felhasználása, továbbá környezetet károsító anyag, vagy veszélyes hulladék nem alkalmazható.
13. Vizek védelme
13. § (1) Kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan technológiák alkalmazhatók, amelyek során a vonatkozó jogszabályokban előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, a „B” érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők.
(2) A település területén szennyvizet szikkasztani ideiglenes jelleggel sem szabad. Ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető, ahol az övezeti előírás a részleges vagy hiányos közművesítési követelményével ezt lehetővé teszi.
(3) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről gondoskodni kell. A termőföldön történő beruházások tervezésekor erre figyelemmel kell lenni.
(4) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
(5) Terepszint alatti beépítés elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés esetén a felszín alatti talajvíz szakszerű elvezetéséről gondoskodni kell.
(6) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.
(7) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak, és a vízjogi létesítési engedélyben meghatározottaknak megfelelően kell megvalósítani.
14. Zaj és rezgés elleni védelem
14. § Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat és az ahhoz kapcsolódó közúti szállítás, és egyéb építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, vagy üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. A területhasználat, az építés a zajvédelmi megfelelőség érdekében a területhasználó passzív akusztikai védelem kiépítésére, alkalmazására vagy a tevékenység, területhasználat beszüntetésére kötelezhető.
15. Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás
15. § A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, lakossági hulladékudvar területén történhet. A hulladékudvar csak a védendő területek használatának zavarása nélkül, gazdasági építési övezetben üzemeltethető.
16. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás)
16. § (1) Meglévő 200m2-nél kisebb, vagy 10m-nél keskenyebb beépítetlen telek nem minősül építési teleknek.
(2) Nem minősül építési teleknek a zárvány telek, vagy a gépjárművel közvetlenül nem megközelíthető telek.
(3) 10m-nél keskenyebb belterületi építési telken terepszint alatti beépítés nem létesíthető. 10m-t meghaladó szélességű építési telken a terepszint alatti beépítés legfeljebb a terepszint felettivel megegyező lehet.
(4) A terepszint alatti beépítés a közterületi telekhatárt 3m-nél jobban nem közelítheti meg.
(5) Fejlesztésre kijelölt területek csak az infrastrukturális fejlesztést követően építhetők be (közmű és úttelek alakítást útépítést követően).
17. Korlátozások és védőtávolságok
17. § (1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül haszonállat tartás céljára szolgáló épület, épületrész (pl.: istálló, trágyatároló) nem létesíthető.
(2) Meglévő lakóépületek közterület felöli homlokzatán új gépkocsi tároló nem létesíthető meglévő épület közterület felöli homlokzatának átalakításával megváltoztatásával.
(3) Oldalkertbe állított új gépkocsi tároló a közterületi telekhatárhoz 20m-nél közelebb nem építhető.
(4) Az állattartás céljára szolgáló melléképület, melléképítmény és trágyatároló kizárólag a lakóépület mögött helyezhető el az építési helyen belül, lakóépülettől legalább 10m-es védőtávolságra abban az esetben, ha az nem korlátozza a szomszédos telek lakóépülettel történő beépíthetőségét.
(5) Levegőtisztaság védelmi szempontból, a meglévő és tervezett belterületi határon belül a lakó és vegyes építési övezetektől (levegőtisztaság védelmi szempontból védendő területhasználatú) 250m-es védőzóna tartandó meg. A védőzónán belül légszennyező tevékenység és védőtávolságot igénylő rendeltetésű területhasználat nem végezhető.
(6) Külterületen a kiszolgáló földutak, vagy burkolt utak tengelyétől számított 10-10m-es sávot szabadon kell hagyni.
(7) Közlekedési létesítmények védősávja:
a) Az országos mellékutak külterületi szakaszai mentén 50-50m az út tengelyétől számítottan.
b) Az országos mellékutak lakott területen belüli szakaszai mellett 0m, az út belterületi szakaszként alakítandó ki.
(8) Vízfolyások és vízi-közmű létesítmények védősávjai:
a) Az Alsó-Tápió patak, a Felső-Tápió patak, a Gombai-patak, Pándi-patak partjaitól számított
aa) 50-50m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.
ab) 6-6m a le nem keríthető, el nem zárható karbantartó sáv a fenti vízfolyások és a 0125hrsz, 0146hrsz, 0148hrsz, 0152hrsz, 0156hrsz-ú csatornák mentén.
ac) egyéb vízfolyások felszíni csapadékvíz elvezető árkok, valamint a Gombai-patak 147/3hrsz-ú szakasza partélétől 3m széles karbantartó sávot biztosítani kell.
b) A vízfolyások telekhatárát állattartó telep, komposztáló telep legfeljebb 100m-re közelítheti meg.
c) Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése a vízfolyások 100m-es körzetében és a belterülettől 1000m-en belüli távolságban nem engedélyezhető.
d) A vízfolyások árkok partrendezési munkái során kizárólag környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszerek alkalmazhatók.
e) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, a vízzáróan zárt szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek előtisztítását, kezelését a keletkezés helyén, a vonatkozó jogszabályok szerint kell megoldani a csatornahálózatba, vagy a vízzáróan zárt tárolóba vezetés előtt.
f) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba, befogadóba, felszíni csapadékelvezető árokba, abban az esetben vezethetők, ha minőségük a vonatkozó jogszabályban meghatározott határértékeknek megfelel.
(9) Felszín alatti vizek védelme:
a) Az iskola udvarában lévő, az országos vízrajzi törzshálózat részét képező felszín közeli vízrajzi létesítményi állomás védelméről gondoskodni kell a felszín alatti vizek védelme érdekében. (Létesítményi törzsszám: 1124).
b) A talajvíz szintje 0-10m közötti. A terepszint közelében lévő 0-2m közötti talajvízszint esetén, a talajvizes mélyfekvésű telkeken terepszint alatti beépítés nem építhető.
(10) Energia közművek védősávjai: villamos szabadvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól a 20 kV-os és 35kV-os elektromos légvezetéknél 5,0-5,0 m.
18. Közművek előírásai
18. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületeken, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Közművezeték csak szolgalmi jogi bejegyzéssel vezethető magántelken.
(2) A meglévő és tervezett belterületen a meglévő és az újonnan épülő létesítményt, épületet csatlakoztatni kell a kiépített közműhálózatokra. Új fejlesztési területeknél a tényleges igénybevételhez kapcsolódóan a közműhálózatokat ki kell építeni.
(3) A csapadékvíz elvezetésére a zárt és nyílt csapadékvíz elvezető, szikkasztó hálózatot kell megvalósítani, előzetesen elkészített vízelvezetési koncepció alapján. A beépített, a beépítésre szánt területeket kiszolgáló burkolt út csak a vízelvezetés megoldásával együtt építhető.
(4) A felszíni vizek telken belüli szikkasztását, a 20 parkoló állást elérő és meghaladó parkolók felületéről, valamint 200m2-nél nagyobb szabadtéri vízzáró burkolattal ellátott manipulációs felületről lekerülő vizek megfelelő tisztítását (hordalékfogás, olajfogás) a megfelelően méretezett és kiépített műtárgyakkal kell megvalósítani.
(5) Az előtisztított csapadékvizek területen, telken tartása, öntözésre történő felhasználása csak a szomszédos telek használatának veszélyeztetése nélkül folytatható.
(6) A magántelekről a csapadékvizek közterületre nem vezethetők ki, csak akkor, ha a közterület vezetője ahhoz hozzá járult.
(7) A lakóterületi és egyéb fejlesztéseknél az oltóvízhálózatot és a felszín feletti tűzcsapokat a jogszabály szerinti távolságban, ki kell építeni.
(8) Az új lakófejlesztési területeknél az új villamos hálózatot és az új vezetékes hírközlési hálózatot, valamint a telkenkénti bekötéseket földkábelben kell kiépíteni.
19. Építési övezetek, övezetek közművesítettségi mértéke
19. § (1) Központi belterület Lke jelű kertvárosias lakó, Lf jelű falusias lakó, Vt jelű településközponti, Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató, Gip jelű ipari gazdasági, Knk jelű különleges nevelési központ építési övezeteiben, teljes közműellátás biztosítandó.
(2) A gazdasági célú, a beépítésre szánt különleges, különleges mezőgazdasági üzemi építési övezet, külterületi lakott-hely, tanya, közműigénye: részleges közművesítettség.
(3) Beépítésre nem szánt övezetek közművesítettségi igénye: hiányos közművesítettség.
20. Lakásszám, rendeltetési egységszám
20. § (1) A lakó és településközponti építési övezetekben a 700 m2-nél kisebb telkeken, vagy a 8m-nél keskenyebb közterülettel kiszolgált telkeken legfeljebb 1 főépület, és abban legfeljebb 1 lakás, vagy 1rendeltetési egység építhető.
(2) A lakó és településközponti építési övezetekben a 700 m2-t meghaladó méretű telkeken legfeljebb 1 főépület, és abban legfeljebb 2 lakás, vagy 2 rendeltetési egység valósítható meg.
20/A § [Kerítés, támfal, terepalakítás]
(1) 8m-nél keskenyebb közterületeknél az építési telkek telekbehajtói és kerítései a közterületi telekhatárra nem építhetők. A vegyeshasználatú úthoz szükséges 8m-es közhasználatú szélesség hátrahúzással biztosítandó a szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában az úttengelyhez viszonyítottan az út mindkét oldalán, ott ahol lakóépület nem áll. A közhasználatúvá váló előkerti telekrész utcakertként alakítandó ki.
(2) Lakó építési övezetekben az épített kerítés magassága legfeljebb 2,2m lehet.
a) Saroktelkeken csak a közlekedés biztonsági belátást nem korlátozó, áttört kerítés létesíthető.
b) Közbenső telkeken a tömör és áttört felületek aránya legfeljebb 50% lehet.
(3) Az eredeti terep csak építési helyen belül változtatható meg, a változtatás mértéke legfeljebb +/-1,5m lehet.
21. Építési telkek zöldfelületeinek kialakítása
21. § (1) A lakótelkek kialakítandó legkisebb zöldfelületének 50%-án háromszintes zöldfelület telepítendő (gyep, cserje és lombkorona szint).
(2) Növények telepítésekor az ingatlan határától a következő kötelező ültetési távolság tartandó be:
a) szőlő, valamint 3m-nél alacsonyabbra növő bokor, sövény a telekhatárhoz 1,0m-nél közelebb nem ültethető,
b) 3m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa a telekhatárhoz 2,0m-nél közelebb nem ültethető,
c) 3m-nél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor sövény a telekhatárhoz 3 méternél közelebb nem ültethető.
(3) 10 db-nál több parkoló fásítva alakítandó ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
(4) Gazdasági építési övezet telkén:
a) a 300m2-t elérő és meghaladó szabadtéri burkolt manipulációs felületeit, belső közlekedési és parkoló felületeit 2m széles fásított zöldsávval kell szegélyezni.
b) eltérő használatú övezet és építési övezet határán, telken belül legalább 10m-es szélességben háromszintes zöldfelület, védőfásítás alakítandó ki.
(5) A beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzem építési övezetében az eltérő használatú övezetek határán, telken belül legalább 10m-es szélességben háromszintes zöldfelület alakítandó ki. Ez alól kivétel az erdővel határos eltérő használat.
Részletes övezeti előírások
22. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
22. § (1) Az Lke jelű kertvárosias lakó építési övezetben:
a) építhető épületek építmények:
aa) Lakórendeltetés telkenként legfeljebb 1db lakóépületben valósítható meg.
ab) A lakó rendeltetés mellett létrehozható kereskedelmi szolgáltató rendeltetés, valamint szállás jellegű rendeltetés az épületben elhelyezhető rendeltetés számával megegyezően.
b) Az Lke jelű építési övezetben üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.
c) Állattartó melléképület a közterületi telekhatárt 20m-nél jobban nem közelítheti meg. Az állattartó melléképület 700m2-nél nagyobb telken legfeljebb 15m2 alapterületen létesíthető. Az állattartó épület épületmagassága legfeljebb 4,5m lehet.
d) Az Lke-O/1 jelű kertvárosias lakó építési övezetre vonatkozó építési paraméterek:
da) az építési hely szempontjából meghatározó beépítési mód: oldalhatáron álló,
db) a kialakítható legkisebb telekterület: 500m2,
dc) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%,
dd) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5m
de) a telek kialakítandó legkisebb zöldfelülete: 50%
e) Az Lke-O/2 jelű kertvárosias lakó építési övezetre vonatkozó építési paraméterek:
ea) az építési hely szempontjából meghatározó beépítési mód: oldalhatáron álló,
eb) a kialakítható legkisebb telekterület: 700m2,
ec) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%,
ed) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke új épületnél:4,5m
ee) a telek kialakítandó legkisebb zöldfelülete: 50%
(2) Az Lf jelű falusias lakó építési övezetben:
a) Lakórendeltetés telkenként legfeljebb 1db lakóépületben hozható létre.
aa) A lakó rendeltetés mellett létrehozható önálló fő vagy melléképületben nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, valamint szállás jellegű rendeltetés,
ab) egyházi egészségügyi szociális rendeltetés,
ac) lakókörnyezetet nem zavaró mezőgazdasági és erdőgazdasági melléképület.
b) Az Lf jelű építési övezetben üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.
c) Állattartó melléképület a közterületi telekhatárt 20m-nél jobban nem közelítheti meg. Az állattartó melléképület épületmagassága legfeljebb 4,5m lehet, alapterülete legfeljebb 50m2.
d) Az Lf-O/1 jelű falusias építési övezetre vonatkozó építési paraméterek:
da) az építési hely szempontjából meghatározó beépítési mód: oldalhatáron álló,
db) a kialakítható legkisebb telekterület: 650m2,
dc) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%,
dd) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke új épületnél:5,0m
dé) a telek kialakítandó legkisebb zöldfelülete: 50%
e) Az Lf-O/2 jelű falusias építési övezetre vonatkozó építési paraméterek:
ea) az építési hely szempontjából meghatározó beépítési mód: oldalhatáron álló,
eb) a kialakítható legkisebb telekterület: 1000m2,
ec) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%,
ed) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke új épületnél:5,0m
ee) a telek kialakítandó legkisebb zöldfelülete: 50%
f) Az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó 20m-nél szélesebb építési telken, az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületek, építmények szabadon is elhelyezhetők.
g) Az Lf-SZ/1 jelű külterületi lakott helyek építési övezeti paraméterei (külterületi lakó):
ga) az építési hely kialakult beépítésnél: oldalhatáron álló, új épületnél szabadon álló
gb) a kialakítható legkisebb telekterület: 1000m2,
gc) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20%,
gd) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke új épületnél:6,5m
ge) a telek kialakítandó legkisebb zöldfelülete: 40%
h) Az új telekosztás révén létrejövő új telkek minimális szélessége legalább 20m.
23. § (1) A Vt jelű településközpont vegyes építési övezetben:
a) önálló lakó, de 500m2 alatti telekterületen csak lakó,
b) településszintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális rendeltetés létesíthető.
(2) Az építési övezetben nem alakítható ki:
a) parkoló szállító járművek számára (teherautó, busz, nehézgépjármű),
b) haszonállattartó melléképület 300 m2-nél kisebb telken, igazgatási, kereskedelmi, élelmiszerszolgáltató, szállás, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális rendeltetés 50m-es körzetén belül.
(3) A Vt-O/1 jelű településközpont építési övezetre vonatkozó építési paraméterek:
a) az építési hely szempontjából meghatározó beépítési mód: oldalhatáron álló, 20m-t meghaladó telek-szélesség esetén az épület, építési helyen belül szabadon elhelyezhető,
b) a kialakítható legkisebb telekterület: 500m2,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50%,
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke új épületnél: lakó: 4,5m, közösségi: 10,5m
e) a telek kialakítandó legkisebb zöldfelülete: 30%
24. § (1) A Gksz jelű gazdasági kereskedelmi szolgáltató építési övezetben, kizárólag a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi szolgáltató épület, építmény, megújuló energiát létrehozó naperőmű-park létesíthetők.
(2) A kereskedelmi szolgáltató építési övezetben a meglévő kialakult oldalhatáron álló épület felújítható bővíthető.
(3) A Gksz-Z/1 jelű kereskedelmi szolgáltató építési övezetre vonatkozó építési paraméterek (Lőrincz-TÜZÉP Kft.):
a) az építési hely szempontjából meghatározó minden telekhatár: zártsorú,
az épületek építmények az oldal és hátsó telekhatáron állnak, eredeti helyükön újraépíthetők, bővíthetők. Új épület, építmény csak az északkeleti északnyugati oldalhatárra építhető.
b) a kialakítható legkisebb telekterület: 1500m2,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 35%,
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5m
e) a telek kialakítandó legkisebb zöldfelülete: 20%
f) Az Alsó-Tápió patakkal közös telekhatáron, ott ahol épület építmény nem áll legalább 5m szélességben háromszintes zöldfelület ( gyep, cserje lombkoronaszint) alakítandó ki.
(4) A Gksz-SZ/1 jelű kereskedelmi szolgáltató építési övezetre vonatkozó építési paraméterek:
a) az építési hely szempontjából meghatározó beépítési mód: szabadon álló,
b) a kialakítható legkisebb telekterület: 1500m2,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40%,
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5m
e) a telek kialakítandó legkisebb zöldfelülete: 30%
(5) A Gksz-SZ/2 jelű kereskedelmi szolgáltató építési övezetre vonatkozó építési paraméterek:
a) az építési övezetben a kereskedelmi szolgáltató és egyéb gazdasági épületek építmények mellett, vagy önállóan naperőmű-park építményei is megvalósíthatók,
b) az építési hely szempontjából meghatározó beépítési mód: szabadon álló,
c) a kialakítható legkisebb telekterület: 5000m2,
d) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40%,
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5m
f) a telek kialakítandó legkisebb zöldfelülete: 30%
g) a kötelezően kialakítandó zöldfelületet a NATURA 2000 terület határán szükséges megvalósítani.
h) a zöldfelületen kizárólag őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
i) a kialakítható legkisebb telekszélesség 40m
25. § (1) A Gip jelű gazdasági egyéb ipari építési övezetben kizárólag a környezetre jelentős hatást nem gyakorló egyéb ipari termelő, élelmiszeripari gyártó szolgáltató, raktározó épületek, építmények, valamint üzemanyagtöltő állomás létesíthetők.
(2) A Gip-SZ/1 jelű egyéb ipari építési övezetre vonatkozó építési paraméterek:
a) az építési hely szempontjából meghatározó beépítési mód: szabadon álló, új épület építésénél. Meglévő épület eredeti helyén felújítható, bővíthető. Bontást követő újraépítésnél a tényleges telekhatárokhoz képest az elő-, oldal-, és hátsókert megtartandó.
b) a kialakítható legkisebb telekterület: 2000m2,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 35%,
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5m
e) a telek kialakítandó legkisebb zöldfelülete: 30%
f) a kialakítható legkisebb telekszélesség 40m
(3) Az előkertben portaépület, gépészeti, energetikai, közmű építmény elhelyezhető.
26. § (1) A Kmü-SZ/1 jelű különleges mezőgazdasági üzemi építési övezetben elhelyezhető:
a) a mezőgazdasági termeléshez szükséges épület,
b) kertészeti tevékenység üvegházai és kiszolgáló épületei
c) állattartó és terménytároló épület, építmény, valamint technológiai építményei,
d) takarmánytároló, takarmányszárító építmény,
e) szerszám- és géptárolók, vegyszertároló, mezőgazdasági gépjavító,
f) terményfeldolgozó,
g) a dolgozó, a tulajdonos számára lakó- és szállásépület, önálló épületként,
h) szociális, egészségügyi, biztonsági épület,
i) gépészeti, üzemi technológiai és közműépítmények, üzemanyagtöltő állomás.
(2) A Kmü-SZ/1 jelű építési övezetben:
a) az építési hely szempontjából meghatározó beépítési mód: szabadon álló,
b) a kialakítható legkisebb telekterület: 3000m2,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 25%,
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5m, ez alól kivétel a technológiai építmény
e) a telek kialakítandó legkisebb zöldfelülete: 40%
f) a kialakítható legkisebb telekszélesség 50m
(3) A fertőtlenítő, a szociális, irodai épület az elő- és oldalkertben, építési helyen kívül is elhelyezhető.
27. § (1) Knk-SZ/1 jelű különleges nevelési központ, utógondozó építési övezetben (Bicskey kúria) elhelyezhető épületek, építmények:
a) az övezeten belül az utógondozói, nevelési központi tevékenység végzéséhez szükséges számban helyezhetők el épületek, építmények. Ezek lehetnek:
b) szállás épületek, apartman házak,
c) oktatási közösségi rendeltetés,
d) szolgáltatás, vendéglátás, kereskedelem,
e) növényház, állattartó épület és ezekhez kapcsolódó kiegészítő építmények,
f) élelmiszer feldolgozó, tárolók, színek, raktárak,
g) sportlétesítmények.
(2) Az eltérő használatú lakótelek felöli telekhatár mentén 10m-es szélességben háromszintes zöldfelület alakítandó ki.
(3) Az ökológiai folyosóba tartozó telekrészeken épület nem létesíthető.
(4) Az építési övezetet meghatározó paraméterek:
a) az építési hely szempontjából meghatározó beépítési mód: szabadon álló,
b) a kialakítható legkisebb telekterület: a kialakult telekterület tovább nem osztható,
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20%,
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5m, ez alól kivétel a technológiai építmény
e) a telek kialakítandó legkisebb zöldfelülete: 40%
f) a zöldfelület számításánál az ökológiai folyosóba tartozó telekrész 100%-ban zöldfelületként beszámítható,
g) a kialakítható legkisebb telekszélesség a telekméretek nem változtathatók.
(5) A rendeltetéshez igazodó személyzeti és vendégparkoló parkolás kapacitás telken belül a közterület felöli előkerti részben alakítandó ki.
23. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
28. § (1) Közterületi közlekedési (KÖu) övezetben a közlekedési létesítmények a nyomvonalas közművezetékek és a villamosenergia hálózat lég és földkábelei, hírközlési lég- és földkábel helyezhetők el.
(2) A közlekedési övezetben álló meglévő épületen végezhető mindennemű építési tevékenység az útkezelői hozzájárulás alapján.
(3) A közlekedési övezet szabályozási szélessége a következő:
a) Országos mellékutak: külterületi és belterületi szabályozási szélessége az ingatlan-nyilvántartás szerinti meglévő szélesség.
b) Települési és egyéb kiszolgáló utak:
ba) meglévő közlekedési területeknél az ingatlan nyilvántartás szerinti szélesség,
bb) új kiszabályozott egyéb kiszolgáló út szabályozási szélessége legalább 12m, vagy a szabályozási terv rendelkezése szerinti szélesség.
c) Önálló gyalog és kerékpárút szélessége az ingatlan nyilvántartás szerinti, új szabályozási tervi kiszabályozásnál legalább 3m.
(4) A 14m-t elérő és meghaladó KÖu jelű övezetbe tartozó közterület műszaki követelménye:
a) legalább 2x1 forgalmi sáv, egyenként 3m széles vízzáró burkolattal, kiemelt szegéllyel,
b) szétválasztott használathoz kétoldali beépítésnél egyenként 1,5m + 0,5m széles járda,
c) a járda és a forgalmi sáv között fásított, csapadékvíz kezelő gyepesített szikkasztó árok.
(5) A 10m-t el nem érő KÖu jelű övezetbe tartozó közterület műszaki követelménye:
a) legalább 2x1 forgalmi sáv, egyenként 3,5m széles vízzáró burkolattal, burkolaton belül megoldott csapadékvíz elvezetéssel, kiemelt szegéllyel,
b) vegyeshasználatú kialakításnál a burkolat és a közterületi telekhatár közötti biztonsági sávba forgalmi berendez, közvilágítás, közlekedési zöldfelület helyezhető el.
29. § (1) Telekigényes közmű (KÖ-km) övezetben a telekigényes közműlétesítmények valósíthatók meg.
(2) Az övezetben a beépítés szabadon álló lehet, a telekméretet a technológiai igény határozza meg, A beépítettség mértéke épület esetén legfeljebb 10%, legfeljebb 6,5m-es épületmagassággal. A, technológiai építmények beépítettségi igényét a technológia határozza meg.
30. § (1) Közkerti (Zkk) övezetben:
a) a pihenést szolgáló épület vagy építmény, sétaút, pihenőhely, pad, pavilon, felnőtt- és gyermekjátszótér,
b) köztéri szobor, műalkotás, emlékjel, kerítés,
c) parkfenntartás épülete helyezhető el.
(2) A 3000m2-nél nagyobb területű telek beépíthetősége legfeljebb 2%, az épület magassága legfeljebb 4m lehet.
(3) Az övezetben meglévő épület, pavilon, közmű-épület építmény, építési helyen belül újraépíthető.
31. § (1) A védett és védő erdőkben (Ev) övezetben a beépítési mérték 0%.
(2) A Tápió - Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet erdőterületein, az ex lege védett földvár területén található erdőkben, továbbá a természeti területként, NATURA 2000 területként nyilvántartott erdőterületeken épületet építeni nem lehet.
32. § (1) Gazdasági erdő (Eg) övezetben elhelyezhető az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó épület építmény, erdészház, vadászház, tulajdonos kezelő számára lakás, tároló, erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üzemi épület építmény.
(2) Az Eg jelű gazdasági erdőövezet beépíthető legkisebb területe 3ha, vagy azt meghaladó.
(3) Beépítési mérték 0,5%
(4) Épületmagasság legfeljebb 6,5m.
(5) A megvalósuló épület homlokzati síkja a szomszédos telekhatárokat 10m-nél jobban nem közelítheti meg.
33. § A mezőgazdasági házi-kertes (Mhk) övezetbe a belterületi házi-kertek, beépítetlen, kertként használt zárványtelkek tartoznak. Az övezetben épület építmény nem létesíthető. Beépítési mértéke 0%.
34. § (1) A mezőgazdasági kertes (Mk) övezetben a kertgazdálkodáshoz kapcsolódó épületek építmények helyezhetők el, gazdasági épület pince, présház, borház, gép, eszköz és terménytároló, üvegház. Lakóépület csak 3000m2 feletti telken a beépítési mérték legfeljebb 50%-án építhető. Az épületek építmények száma legfeljebb 4db lehet.
(2) A beépítési módhoz tartozó építési hely: oldalhatáron álló, amin belül az épület csurgótávolságra, vagy 18m-nél szélesebb telken szabadon elhelyezhető.
(3) A beépítési mérték legfeljebb 5%.
(4) Az épületmagasság felső határa 5,0m.
(5) 1db telken legfeljebb 2db épület építhető.
(6) Az új épületek építmények a közterületi telekhatárt vagy a kiszolgáló út telekhatárát legfeljebb 7m-re közelíthetik meg.
(7) Az oldalsó telekhatár és az épületek építmények homlokzati falának külső síkja között legalább 4m-t szabadon kell hagyni.
(8) Épület elhelyezésére használható építési zóna legfeljebb 35m mély lehet.
(9) Az övezetbe tartozó telkeken a meglévő kialakult beépítettség, meglévő fő- és melléképület akkor is felújítható, ha meghaladja az övezetre megengedett beépítési mértéket. Az alapterületi bővítés nélkül a padlástér beépíthető, a földszintre tetőemelet építhető.
35. § A korlátozott használatú általános mezőgazdasági (Má-ko) övezetbe tartozó Tápió - Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet, ex lege védett földvár területén, a természetközeli telkeken, a NATURA 2000 telkein, az Alsó- és a Felső Tápió-patakok menti ökológiai hálózat övezetéhez tartozó telekrészeken és a gyep, legelő, rét művelési ágú telkeken épületet építeni, építési tevékenységet folytatni nem lehet.
36. § (1) Az általános mezőgazdasági (Má) övezetben mezőgazdasági műveléshez kapcsolódóan a telkeken létesíthető:
a) A 10ha-t elérő és meghaladó birtoktesthez kapcsolódóan legalább 1ha-os telken birtokközpont a tevékenységhez kapcsolódó szükséges épületekkel, építményekkel.
b) A mezőgazdasági növénytermesztéshez kapcsolódó és a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló gazdasági épület, építmény.
c) állattartó épület, és a tevékenységet kiegészítő rendeltetésű épület, építmény,
d) terménytárolók, terményszárító, takarmány előállító,
e) szerszám- és géptárolók,
f) terményfeldolgozó,
g) a tulajdonos a személyzet számára szállás,
h) a gazdálkodást kiegészítő melléképület melléképítmény (pl.: vegyszertároló, komposztáló, hulladékok átmeneti tárolója),
i) telken belüli belső út, parkoló.
(2) Gazdasági épület 1ha-t elérő, vagy az 1ha-t meghaladó telken, vagy birtokközponti telken létesíthető. 3ha-t elérő és meghaladó telken a gazdasági rendeltetés mellett önálló épületben legfeljebb 300m2 hasznos szintterületen lakó rendeltetés is megvalósítható.
a) a beépítés módja szabadon álló,
b) a beépítés mértéke legfeljebb 3%, ez alól kivétel a birtokközpont, aminél a beépíthetőség legfeljebb 25%,
c) a gazdasági rendeltetésű épületek épületmagassága legfeljebb 7,5m. A technológiai és közmű építményekre az épületmagasság nem értelmezhető (terményszárító, siló, takarmánykeverő, víztorony).
d) Az épületek építmények a kiszolgáló út telekhatárát 10m-nél, az oldalsó telekhatárokat 5m-nél jobban nem közelíthetik meg.
e) Közművesítési igény: részleges, vagy hiányos közművesítettség.
(3) Az övezeten belül az Országos ökológiai hálózatba tartozó telken a védett telekrészen épületet építeni, építési tevékenységet folytatni nem lehet.
37. § (1) Az általános mezőgazdasági tanyás (Má-t) övezetben a már beépített és újonnan beépülő telkeken a beépítettség 10%-os mértékig növelhető. Ha a telek beépítettsége az övezetben megengedett mértéket meghaladja, a meglévő épület felújítható, alapterületileg nem, de magasságilag padlástér beépítéssel, tetőemelet építésével bővíthető.
(2) Általános mezőgazdasági tanyás övezetben létrehozható új birtokközpont, amennyiben az övezetben kialakított új birtokközponthoz legalább 10ha-os birtoktest kapcsolódik (10 0000m2).
a) a birtokközpontként kialakítható és beépíthető legkisebb telekterület legalább 1ha (1 0000m2),
b) a birtokközpont beépíthetősége legfeljebb 25%.
(3) Az övezet elsődleges rendeltetése a gazdálkodás és a gazdálkodáshoz kapcsolódó épületek építmények elhelyezhetősége (tárolók, javítók, feldolgozók, növénytermesztés és állattartás épületei), valamint a tanyagazdasághoz kapcsolódó lakhatás. Az önálló lakóépület 300m2-es bruttó alapterülettel valósítható meg.
(4) Telken belül az épületek szabadon elhelyezhetők.
a) Az épületmagasságuk legfeljebb 7,5m lehet.
b) az épületek építmények a kiszolgáló út telekhatárát 10m-nél, az oldalsó telekhatárokat 5m-nél jobban nem közelíthetik meg.
c) közművesítési igény: részleges, vagy hiányos közművesítettség.
38. § A vízgazdálkodási (V) övezetben az Alsó-Tápió, a Felső-Tápió patak, a Gombai-patak valamint az egyéb külterületi vízelvezető árok partjaitól számított 50-50m-en belül épületek, építmények nem helyezhetők el. A vízgazdálkodási területen belül is csak a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó építmények létesíthetők, az övezetben épület nem építhető.
39. § (1) A különleges beépítésre nem szánt temető (Kbte) övezetben ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
(2) Szabadon álló, kialakult telkű, legfeljebb 5%-os beépítettségű, legfeljebb 4,5m-es épületmagasságú, meglévő kápolna épületmagassága kialakult, új kápolna épületmagassága 7,5m lehet
(3) A közterületi és az oldalsó telekhatárt a létesítmények legfeljebb 6m-re közelíthetik meg.
(4) A temető telekhatára mentén legalább 5m-es szélességben cserje és lombkorona szintű növényzet telepítendő.
40. § (1) Különleges beépítésre nem szánt sportpálya (Kbsp) övezetében a pihenés, szabadidő eltöltés, testedzés céljára szolgáló épületek építmények létesíthetők pihenőhely, sportpálya, és a kiszolgáló létesítményei, pl.: öltöző, vizesblokk, büfé, lelátó és a fenntartás épülete.
(2) A beépítési mód: szabadon álló, kialakult telek tovább nem osztható, a beépítettség legfeljebb 5%-os lehet, az épület legfeljebb 4,5m-es épületmagasságú lehet.
(3) A közterületi telekhatárt az új épület 6m-nél jobban nem közelítheti meg, az oldalsó telekhatár felé 10m széles sáv védő zöldfelületként tartandó meg.
(4) A sportpálya telekhatára mentén legalább 5 m széles, lombkorona és cserjeszintű növényzetből álló zöldfelületi sáv létesítendő.
41. § Különleges beépítésre nem szánt vásártér (Kbva) övezetben:
a) a beépítési módhoz tartozó építési hely szabadon álló, amin belül az épület szabadon elhelyezhető,
b) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekterület: kialakult telkű, tovább nem osztható,
c) a beépítési mérték: legfeljebb 10%-os beépítettségű,
d) az épületmagasság: legfeljebb 6,5m-es lehet,
e) az építési hely közterület felöli határa 6m, a többi telekhatár felöli határa 10m.
42. § (1) A Különleges beépítésre nem szánt rekreációs idegenforgalmi (Kbre) övezetben (erdei tábor, északkeleti közigazgatási határnál – Felső-Tápió patak közelében):
a) Rekreációt szolgáló épületek építmények kulturális, vendéglátó, pihenési, üdülési és sportolási célra használt épületek, létesítmények szállás épületek, apartman házak, idegenforgalmi létesítmény,
b) vendéglátás kereskedelem,
c) rekreációs és sportlétesítmények.
d) Szállás, kiszolgáló közösségi épületek
(2) Az övezetet meghatározó paraméterek
a) az építési hely szempontjából meghatározó új épület elhelyezés: szabadon álló,
b) a kialakítható legkisebb telekterület: 10000m2, (1ha)
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%,
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5m, ez alól kivétel a technológiai építmény
e) a telek kialakítandó legkisebb zöldfelülete: 40%
(3) Az építési övezetben elhelyezhető épületek építmények száma beépítési terv alapján vagy telepítési tanulmányterv alapján határozandó meg.
(4) az eltérő használatú telekhatárok mentén 10m-es szélességben háromszintes zöldfelület alakítandó ki ez alól kivétel az erdővel határos telek.
(5) A ténylegesen kialakuló zöldfelület 1/3-án háromszintes zöldfelület alakítandó ki.
(6) A Tápió - Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzetbe tartozó telekrészeken és Natura 2000 területen új épület, építmény nem létesíthető.
43. § (1) A különleges beépítésre nem szánt élelmiszer előállító feldolgozó üzem (Kbeu) övezetében létesíthető:
a) a mezőgazdasági és gyümölcs termeléshez kapcsolódó gazdasági épület, építmény,
b) terménytárolók, terményszárító, cefre előkészítő tároló,
c) szerszám- és géptárolók,
d) terményfeldolgozó tartály,
e) a tulajdonos a személyzet számára szállás,
f) a gazdálkodást kiegészítő melléképület melléképítmény (pl.: vegyszertároló, komposztáló, hulladékok átmeneti tárolója),
g) telken belüli belső út, vendég és hivatásforgalmi parkoló.
(2) Az övezetet meghatározó paraméterek:
a) az építési hely szempontjából meghatározó új épület elhelyezés: szabadon álló,
b) a kialakítható legkisebb telekterület: 10000m2, (1ha)
c) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%,
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5m, ez alól kivétel a technológiai építmény
e) a telek kialakítandó legkisebb zöldfelülete: 40%
44. § (1) A különleges beépítésre nem szánt naperőmű-park (Kbnp) övezetében létesíthető:
a) megújuló energiát hasznosító építmény, tartószerkezet, technikai, technológiai berendezés,
b) házas trafó,
c) energia szállító földkábel,
d) biztonsági kerítés.
(2) Káprázást keltő és fényszennyezést okozó technológia nem alkalmazható.
(3) Az övezetben épület legfeljebb 5%-ban építhető.
a) az építési hely szempontjából meghatározó új épület elhelyezés: szabadon álló,
b) a tartószerkezet és a panelek együttes magassága nem haladhatja meg a 3m-t.
c) a közterület és a szomszédos telkekkel közös telekhatár mentén 10m-t szabadon kell hagyni.
d) a paneleket úgy kell telepíteni, hogy talaj és vízerózió a területet ne károsítsa.
e) a panelsorok között karbantartott gyepfelület tartandó fenn.
f) A telekhatárok mentén minden irányban védőfásítás telepítendő.
24. Egyes településrészek kiegészítő előírásai
45. § Az Aranyosi dűlő területén és a 10ha-t meghaladó nagyságú fejlesztési területeken telepítési tanulmányterv alapján elkészített szabályozási terv keletkeztet a célzott terület-felhasználási besorolás szerinti építési jogot, telekcsoport újraosztási, beépíthetőségi jogot.
Záró rendelkezések
25. Hatálybalépés
46. § (1) Ez a rendelet 2019. év április hó 11. napján lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(3) Ügyfél kérelmére e rendelet előírásai folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatók.
26. Hatályon kívül helyező rendelkezés
47. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tápióbicske Helyi Építési Szabályzatáról szóló 12/2004. (XII. 5.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 2/2007. (II.22.), 3/2008. (II.28.), 6/2008. (IV.25.) és a 7/2010. (II.26.) önkormányzati rendelet.
27. Mellékletek és függelékek
48. § (1) A rendelet mellékletei a következők:
a) 1. melléklet: SZ-1 jelű szabályozási terv – A település külterületére,
b) 2. melléklet: SZ-2 jelű szabályozási terv – A belterületre és környékére
(2) A rendelet függelékei:
a) 1. függelék: az országosan védett művi értékek jegyzéke, adatszolgáltatás alapján
b) 2. függelék: Táj- és természetvédelmi jegyzék, adatszolgáltatás alapján
c) 3. függelék: Mintakeresztszelvények meglévő és új közterületi közlekedési területekre.
1. melléklet
2. melléklet
1. függelék
név |
cím |
hrsz |
védelem |
törzsszám |
azonosító |
Bicskey-kúria |
Rákóczi u. 1. |
101/4 |
Műemlék |
7362 |
7433 |
Zsille-kúria |
Nagykátai út 7. |
245 |
Műemlék |
7360 |
7431 |
Római katolikus templom |
Rákóczi u. |
1 |
Műemlék |
7361 |
7432 |
Adatszolgáltatásban kapott műemléki környezet |
|||||
Római katolikus templom |
1156, 1157/1, 621/1, 621/2 |
Műemléki környezet |
7361 |
29622 |
|
Zsille-kúria |
1432, 1431, 244, 243, 247, 246, 620 |
Műemléki környezet |
7360 |
29621 |
|
Bicskey-kúria |
101/2, 100/5, 98, 99, 91, 90, 89, 88, 86, 128/1, 102, 633/1, 633/2, 634, 635, 636, 647, 648/1, 637, 638/1, 638/2, 639/1, 639/2, 645, 644 |
Műemléki környezet |
7362 |
29623 |
|
2. függelék
1. Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület (Natura 2000 terület):
1.1. Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján:
2. Országos ökológiai hálózat területei: lehatárolásuk a digitális adatszolgáltatás szerint a Szabályozási terven jelölve
3. Ex lege védett földvár lehatárolásuk a digitális adatszolgáltatás szerint a Szabályozási terven jelölve
4. Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi körzet területei:
4. Tájértékek:
megnevezés |
cím |
hrsz. |
|
1 |
kereszt |
Bacsó Béla utca – Somogyi Béla utca kereszteződése |
061 |
2 |
kereszt |
külterület – erdő – északkelet |
0353/61 |
3 |
kereszt |
1522, 1521/2 |
|
4 |
kereszt |
Rákóczi út |
950 |
5 |
kereszt |
Rákóczi út – Kossuth Lajos út kereszteződése - |
|
6 |
kereszt |
Rákóczi út 94. |
621/2 |
7 |
kereszt |
Rákóczi út – Dózsa György út kereszteződése |
|
8 |
kereszt |
Rákóczi út – József Attila utca kereszteződése |
|
9 |
kereszt |
Rákóczi út |
949/7 |
10 |
kereszt |
Temetőben – Pilisi út |
(840/13) |
11 |
kereszt |
Nagykátai út – Sági út kereszteződése; Sági út 14. |
1433 |
12 |
kereszt |
Pilisi út – Kossuth Lajos út kereszteződésében |
880/5 |
13 |
kereszt |
Nagykátai út 46. |
501/5 |
14 |
háborús emlékmű |
Rákóczi út 94. |
621/2 |
15 |
pince |
Hanolik dűlő |
0260/9 |
16 |
pince |
Alsótápió |
0322/3 |
17 |
pince |
Nagykátai út – Tornyos dűlő |
562 |
18 |
pince |
Hanolik dűlő |
0266/2 |
19 |
pince |
Kossuth Lajos út |
926/1, 926/2 |
21 |
Kocsányos tölgyes |
0153/9 |
|
22 |
pince |
0112/3 |