Tápióbicske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelete
a köztisztaság fenntartásáról, zöldterületek védelméről és használatáról, valamint az avar és kerti hulladékok égetéséről
Hatályos: 2023. 11. 03Tápióbicske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (X. 31.) önkormányzati rendelete
a köztisztaság fenntartásáról, zöldterületek védelméről és használatáról, valamint az avar és kerti hulladékok égetéséről
Tápióbicske Község Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. § (1) bekezdés 5.pontjában és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében, az Mötv. 143. §(4) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a köztisztaság fenntartásáról, a zöldterületek védelméről, valamint az avar és kerti hulladékok égetéséről a következő rendeletet alkotja:
1. § [A rendelet célja]
(1) A rendelet célja
a) az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel;
b) a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése (a természettől elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése
(2) A települési önkormányzat a Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontjában foglalt köztisztasági feladatok ellátása körében eleget tesz a közterületen elhagyott hulladék felszámolásával összefüggő kötelezettségének. A köztisztasági feladatok ellátása körében a közterületi kihelyezett gyűjtőedényekből vagy egyéb módon a közterületről összegyűjtött települési hulladék kezeléséről a külön jogszabályban foglaltak alapján gondoskodik.
2. § [Általános rendelkezések]
(1) Az ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlanok felett rendelkezni jogosult (tulajdonos, kezelő, használó, haszonélvező, illetve megbízott) továbbiakban: a tulajdonos, másnak a használatában lévő helyiségek tisztán tartásáról a bérlő köteles gondoskodni.
(2) Az önkormányzati rendeletben előírtak betartása elsőrendű közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból is fontos érdek, ezért végrehajtásában mindenki köteles hathatósan közreműködni.
(3) A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás során az alábbi tevékenységek elsőbbségi sorrendként történő alkalmazására kell törekedni:
a) a hulladékképződés megelőzése,
b) a hulladék újrahasználatra való előkészítése,
c) a hulladék újrafeldolgozása,
d) a hulladék egyéb hasznosítása,
e) a hulladék ártalmatlanítása.
(4) A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe eső hulladék kezeléséről a külön jogszabályban meghatározott szolgáltató útján gondoskodik.
3. § [A rendelet hatálya]
A rendelet hatálya Tápióbicske község közigazgatási területén
a) a köztisztasági szolgáltatásra, valamint a köztisztasággal összefüggő tevékenységekre, a zöldterületek védelmére és használatára, valamint az avar és kerti hulladék használatára.
b) minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre terjed ki.
4. § [Értelmező rendelkezések]
(1) E rendelet alkalmazásában:
a) ingatlanhasználó: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdés 34. pontjában rögzített fogalom, azzal, hogy amennyiben az ingatlanhasználó személye nem állapítható meg, úgy e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítése az ingatlan tulajdonosát terheli; több tulajdonos esetén a kötelezettség egyetemleges;
b) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztán tartása;
c) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerint közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván; egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;
d) tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, pormentesítése;
e) közösségi közlekedés megállója: a közösségi közlekedési járműre (különösen: autóbusz) történő fel- és leszállás lefolytatására, illetve a közösségi közlekedési járműre történő várakozás céljára közterületen elkülönített terület, valamint a megállóhelyeknél létesített utasváróhely.
f) avar és kerti hulladék: faág, gally, nyesedék, szár, levél, gyökér és egyéb növényi maradványok (a továbbiakban: kerti hulladék) égetésre alkalmas száraz állapotban.
(2) E rendeletben nem szabályozott fogalmak esetében a Ht-ben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott fogalmakat kell érteni.
5. § [A köztisztasági szolgáltatás tartalma]
(1) Az Önkormányzat gondoskodik a településen a köztisztasági szolgáltatásokról.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása érdekében az Önkormányzat gondoskodik különösen:
a) az önkormányzat tulajdonában lévő közterületi homlokzatú épületek, építmények felületéről a plakátok (falragaszok), továbbá a közízlést sértő falfirkák (grafiti) eltávolításáról;
b) a burkolt közutak, valamint az ingatlanokhoz nem csatlakozó burkolt járdák (közjárdák) tisztán tartásáról, síkosságmentesítéséről és hóeltakarításáról;
c) a közcélú zöldterületek, továbbá az ezek körüli és az ezeken átvezető szilárd és burkolatlan gyalogjárók és sétányok tisztán tartásáról;
d) közterületi gyűjtőedény felállításáról, fenntartásáról, rendszeres kiürítéséről és tisztán tartásáról;
e) a közösségi közlekedés megállója, valamint egyéb utasforgalmi létesítmények tisztán tartásáról, síkosság-mentesítéséről és hóeltakarításáról;
f) a közterületen elhagyott hulladék felszámolásával összefüggő köztisztasági feladatok ellátásáról.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott köztisztasági szolgáltatási feladatokról az Önkormányzat az általa e feladat ellátásával megbízott alkalmazottai és külső megbízott szolgáltató útján gondoskodik.
(4) Az Önkormányzat és a szolgáltatást végző szervezet a köztisztasági közszolgáltatás ellátására vonatkozóan szerződést köt. Az ellátandó feladatok körét, a köztisztasági közszolgáltatás pénzügyi forrásait az Önkormányzat és szolgáltató szervezet a szerződésben állapítja meg.
6. § [A köztisztasággal összefüggő tevékenységek közös szabályai]
(1) A környezet és az emberi egészség védelme érdekében a fogyasztó kötelezettsége a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a szelektív hulladék-begyűjtési rendszereket is - igénybe venni.
(2) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyeknek fogyasztói tevékenysége során hulladék képződik, köteles a hulladék kezeléséről a hulladék termelőjére vonatkozó szabályok szerint gondoskodni.
(3) A település köztisztaságának megőrzésében mindenki köteles hatékonyan közreműködni és minden olyan tevékenységtől, magatartástól tartózkodni, mellyel a települési környezet tisztaságát veszélyeztetné. A köztisztaságot sértő magatartásnak minősül különösen:
a) a település közterületein való szemetelés vagy a közterületet más módon (például gépjármű mosásával) való beszennyezése, oda engedély nélkül szemét (különösen építési és egyéb törmelék, zöldhulladék, kommunális hulladél, stb.) lerakása, a közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgy, közterületi gyűjtőedény, utcabútor, fa vagy egyéb növény beszennyezése, rongálása;
b) úttest, járda, falak engedély nélküli feliratozása, firkálása, szennyezése;
c) szennyvíz vagy egészségre ártalmas folyadék közterületre juttatása;
d) dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyag, így különösen hulladék, törmelék, iszap, papír, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagnak szennyvíz- és csapadékvíz csatornába szórása, öntése vagy bevezetése;
e) a hulladék elhagyása, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon való felhalmozása, ellenőrizetlen körülmények között történő elhelyezése és kezelése;
f) magánterületről bármely anyag közterületen való elhelyezése a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység által nyújtott szolgáltatás meghatározott rendje szerinti napokon és módon való kihelyezés kivételével;
g) a gazdálkodó szervezetek által a keletkezett a hulladék szelektív gyűjtőpontokon, valamint a közterületi gyűjtőedényekben való elhelyezése;
h) a közterületi gyűjtőedénybe az oda el nem helyezhető (például háztartási) hulladék elhelyezése, hulladéknak a közterületi gyűjtőedény mellé és a közterületen máshol – különösen a szelektív hulladékgyűjtő környezetében - történő elhelyezése;
i) a szelektív hulladékgyűjtőbe az oda el nem helyezhető hulladék elhelyezése.
(4) Az állattartó a közterületen a felügyelete alatt álló állat által okozott szennyezés megszüntetéséről (eltakarításáról) köteles gondoskodni.
(5) Aki a közterületen - engedély nélkül - hulladékot rak le, vagy azt bármely módon beszennyezi, köteles azt saját költségén eltávolítani és a területben keletkezett károkat helyreállítani.
(6) Ha a kötelezett az önkormányzat általi felszólításban meghatározott határidőn belül nem tesz eleget az 1. bekezdésben leírtaknak, az elszállításról – a kötelezett költségére és felelősségére – az Önkormányzat a köztisztasági szerződő gazdálkodó szervezet útján gondoskodik.
(7) Az (5) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése nem mentesít a köztisztaságot sértő magatartással összefüggő szankciók alkalmazásától.
(8) Aki bármilyen anyag szállítása vagy rakodása, illetve közterületen való közlekedés során a közterületet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén eltakarítani, megszüntetni.
(9) Amennyiben a szállító ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy azt a rakodás helyén az köteles elvégezni, akinek részére, illetve akinek érdekében a szállítás történt.
(10) A kirakatot, cégtáblát, reklámtáblát, egyéb reklámfelületet, valamint a telephelyre utaló közúti jelzőtáblát az ingatlanhasználó, illetve az köteles tisztán tartani, akinek érdekében kihelyezték.
(11) Piac területén - ideértve az ideiglenes piacot is - keletkezett szemét és hó eltakarításáról, valamint a területtel összefüggő járdák folyamatos tisztán tartásáról az üzemeltető, ennek hiányában a szervező köteles gondoskodni.
7. § [Az ingatlanhasználó köztisztasággal összefüggő tevékenységei]
(1) Az ingatlanhasználó az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetve ha a járda melletti zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), és a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztítását köteles rendszeresen, kézi tisztán tartása esetén porképzés nélkül elvégezni. A szennyezést, hulladékot úgy kell összeseperni, hogy az a közútra ne kerüljön és a rendszeresített háztartási hulladékszállítás alkalmával a háztartási szeméttel együtt el kell szállíttatni.
(2) Ha a járda napközben ismét beszennyeződik, a takarítást a szükségeshez képest többször is meg kell ismételni. A szilárd burkolattal ellátott gyalogjárda takarítását összesöprés után indokolt esetben lemosással el kell végezni.
8. § [Csapadékvíz elvezetése]
(1) Járműbehajtók átereszeinek építése és annak tisztán tartása minden esetben az ingatlanhasználó kötelezettsége.
(2) A csapadékvíz-elvezető árkokat betömni, a víz elfolyását korlátozni és megakadályozni tilos.
(3) A közterületre, csapadékvíz-elvezető árokba vagy szennyvízelvezető csatornába, elhagyott kútba szennyvizet ereszteni szigorúan tilos.
(4) A tetőszerkezetről lefolyó csapadékvíz nem vezethető ki közterületre. Az előkertekkel rendelkező telkek esetében is tilos a tetőszerkezetről lefolyó csapadékvíz kivezetése 2-3 méter magasságban a járdát átívelően.
(5) A csapadékvíz szennyvíz-elvezető csatornába történő bevezetésének kivizsgálása céljából az ingatlanhasználó köteles az illetékes hatóság ügyintézőjét vagy a szolgáltató munkatársát az ingatlanára beengedni és az ellenőrzés lefolytatását tűrni. Az ingatlanhasználó az eljárás során a hatóság kérésére az ingatlan csapadékvíz-elvezetésével és szennyvíz-csatornára való rákötésével kapcsolatosan a rendelkezésére álló dokumentumokat köteles bemutatni.
9. § [Hó- és síkosságmentesítés]
(1) Az ónos esőtől, jégtől, vagy hótól síkossá vált utak, járdák, lépcsők tisztítására a település közigazgatási területén csak környezetvédelmi szempontból veszélytelen szóróanyagot - így különösen fűrészport, homokot, faforgácsot, bazalt- vagy dolomit zúzalékot, zeolitot - lehet használni.
(2) A járdáról letakarított havat az úttest két szélén, vagy a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a letakarított hó a közlekedést ne akadályozza.
(3) A gyalogos- és közúti forgalom zavartalansága érdekében - kivéve, ha az adottságok azt nem teszik lehetővé - , havat nem lehet felhalmozni:
a) útkereszteződésben,
b) kapubejárat elé, annak szélességében,
c) a közösségi közlekedés megállója és a járda közé,
d) a közszolgáltatási felszerelési tárgyra (vízelzáró csap, gázcsap, víznyelő akna) és egyéb közérdekű létesítmény (közvilágítási lámpaoszlop, hirdetőoszlop) köré,
10. § [Építési és bontási területek tisztán tartása]
(1) Építési, bontási vagy felújítási munkálatokkal érintett ingatlan és környezete tisztán tartásáért, valamint a munkálatok során keletkező háztartási és egyéb nem veszélyes hulladék megfelelő kezeléséért valamint ezen alcímben meghatározott kötelezettségek betartásáért a munkát végző kivitelező, az építtető és a tulajdonos egyetemlegesen felelnek.
(2) Az építési munkálatokkal beszennyezett környéket és a munkaterületet folyamatosan tisztán kell tartani.
(3) Építésnél, bontásnál vagy felújításnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési-, bontási anyagokat, továbbá a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy szálló por és egyéb szennyeződés ne képződjék, ne terjedjen.
(4) Az úttesten, járdákon az építőanyagot úgy kell tárolni, hogy az ne szennyezze a közterületet.
(5) A közterület-használati engedély jogosultjának a használat befejezése után a közterületet meg kell tisztítania.
(6) Minden közműépítéssel kapcsolatos közterület-felbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet úgy kell elvégezni, hogy az annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a környező növényzetet ne károsítsa és a közlekedést ne akadályozza.
11. § [Az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges intézkedések köre]
(1) A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles közreműködni és a települési környezet szennyezését, fertőzését, elhagyott hulladéklerakatok kialakulását eredményező tevékenységtől és magatartásról tartózkodni.
(2) Az önkormányzat lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból végzi a település közigazgatási területén belül az elhagyott hulladék felderítését.
(3) Az elhagyott hulladék felderítője helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, mennyiségét, típusát, jellegét és amennyiben lehetséges, a hulladék tulajdonosát, vagy korábbi birtokosát.
(4) Ha az elhagyott hulladék pontos helyének beazonosítását követően megállapítható, hogy a hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található a felderítő a rendelkezésére álló adatok megküldésével haladéktalanul eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolása érdekében.
(5) Amennyiben a magántulajdonú ingatlanon elhagyott elhelyezett hulladék vonatkozásában igazolt, hogy nem a tulajdonos és ingatlanhasználó az elkövető úgy a (8) bekezdés szerint jár el az önkormányzat.
(6) Az elkövető köteles az általa elhagyott hulladék ártalmatlanító helyre történő szállításával kapcsolatos költségeket az Önkormányzat részére megtéríteni, és emellett a rá kiszabott hulladékgazdálkodási bírságot megfizetni.
(7) Nemzeti vagyonba tartozó ingatlanok esetében a felderítő a hulladék pontos helyének beazonosítását követően a rendelkezésére álló adatok megküldésével értesíti az ingatlan tulajdonosát.
(8) Az önkormányzat a közterületen és az önkormányzat tulajdonában lévő egyéb más területeken elhagyott és jogellenesen elhelyezett hulladékot- a hulladék valódi birtokosának és a terület valódi használójának hiányában- az arra engedéllyel rendelkező közszolgáltatóval, szolgáltatóval vagy más jogosult szervezettel, külön szerződés alapján 30 napon belül elszállítatja.
12. § [A köztisztaságot sértő jogellenes magatartás következményei]
(1) A köztisztaságot sértő jogellenes magatartás közösségellenes magatartásnak minősül, amelynek jogkövetkezményei a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben kerülnek meghatározásra.
(2) A köztisztaságot sértő jogellenes magatartás miatt alkalmazott szankció (ideértve a kiszabott bírság megfizetését is) nem mentesíti a szennyezőt, illetve az ingatlantulajdonost az okozott kár illetve a jogellenes állapot megszüntetése költségeinek megfizetése alól.
13. § [Közterületek tisztán tartása]
(1) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan előtti területet tisztán tartani. A közutak mentén – az ingatlan és a közút közötti területszakaszon köteles gondoskodni a fű rendszeres lekaszálásáról, az árkok folyamatos rendben tartásáról, és szükség esetén az esetleges mélyítésről.
(2) Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles:
a) a járdaszakasz melletti folyókák, csatornanyílások, átereszek
b) burkolatlan közutak belterületi szakaszán az árkok tisztán tartásáról gondoskodni.
(3) A patakmedrek (Tápió, Dugella-árok) tisztításáról a kezelő gondoskodik.
(4) Az üzlethelyiségek és elárusítóhelyek előtti járdákat a közterület, a helyiség használója köteles tisztán tartani.
(5) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és annak elszállításáról gondoskodni.
(6) Az állati hullák közterületről történő elszállításáról a Polgármesteri Hivatal bejelentés után haladéktalanul intézkedik.
(7) Közterületen szemetet, hulladékot elszórni, eldobni, szennyes vagy egészségre ártalmas folyadékot kiönteni, oda kivezetni tilos.
(8) Szemetet, hulladékot csak az utcai szemétgyűjtőbe szabad dobni.
14. § [Tűzvédelmi, avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok]
(1) az avar és a kerti hulladékok kezelésének helyi szabályozásának célja a levegő tisztaságvédelmi követelményeinek érvényre juttatása.
(2) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet, égetéssel csak a nem komposztálható, nem lebomló, komposztálásra alkalmatlan (vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb fertőzött) avar és kerti hulladék ártalmatlanítható
(3) Tűzgyújtás és égetés minden év június 1. napjától augusztus 30. napjáig tilos. Ezen időszakon kívül a kellően száraz avar és kerti hulladék égetése kizárólag hétfő, szerda és pénteki napokon az ingatlanokon belül, csapadékmentes és szélcsendes időben megengedett. Az égetést a lehető leggyorsabban be kell fejezni és el kell oltani. A tűzvédelmi szabályok szigorúan betartandók.
(4) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. Az égetést végző személy a tűzrakó hely oltásáról az égetést befejezően köteles gondoskodni.
(5) Égetni csak száraz kerti hulladékot lehet. A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell és az égetés csak folyamatosan, kis adagokban történhet.
(6) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot, azaz műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait.
(7) Tilos védett természetvédelmi területen, véderdő, fás vagy fenyves erdő területén tüzet gyújtani. Száraz nád és más vízi növényzet égetéséhez a vízfolyások területén hatósági engedély szükséges.
(8) Sportpályák, zöldfelületek, parkok 150 méteres körzetén belül, valamint a közutak mentén a közúttól számított 15 méteren belül nem gyújtható tűz.
(9) Az avar és a kerti hulladék égetését kizárólag nagykorú, cselekvőképes személy végezheti. A szabad tüzet nem lehet őrizetlenül hagyni.
(10) Aki az avar és a kerti hulladék égetésére vonatkozó előírásokat nem tartatja be, levegőtisztaság-védelmi bírsággal sújtható a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormány rendelet alapján.
(11) Hatóságilag elrendelt általános tűzrakási és tűzgyujtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.
15. § [Szabadtéri tűzrakás]
(1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelő berendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanás veszélyt ne jelenthessen.
(2) A szabadban tüzet és üzemeltetett tüzelő berendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
(3) A tüzelés, a tüzelő berendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, a tűz eloltható.
16. § [Közegészségügyi szabályok]
(1) Közterületen szennyező anyagot - szemetet, hulladékot, trágyát, rongyot, stb. - csak zárt módon, tűz-, por- és csepegés mentesen szabad szállítani.
(2) Ha bármilyen szállítmány le- és felrakásakor, vagy szállítása közben a közterület beszennyeződne, sár felhordását okozná, annak előidézője köteles a területet azonnal megtisztítani.
17. § [Ingatlanhasználó kötelezettségei]
(1) A lakásra és tartózkodásra szolgáló épületek közösen vagy idegenek által is használt részeinek tisztán tartásáról az épület tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni.
(2) Az ingatlan, a lakás és az ahhoz tartozó melléképületek tisztán tartásáról, rendszeres takarításáról, a szemét eltávolításáról, valamint az ingatlanon esetleg előforduló rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni.
(3) Tilos az ingatlanokon minden olyan lom, hulladék tárolása, mely veszélyezteti az emberi egészséget, szennyezi a környezetet és rontja a rendezett településképet.
(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a beépített, beépítetlen telekingatlan tisztán tartásáról, gyommentesítéséről és a ház és udvar belső rendjéről, az udvar olyan állapotban tartásáról, mely a szomszédos ingatlanok tulajdonosait életvitelében nem zavarja
(5) Ha alaposan feltehető, hogy a (2) bekezdésben említett, valamely helyiség tisztán tartása nem megfelelő, a közegészségügyet veszélyezteti, azt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat dolgozója a nappali órákban megszemlélheti. Az ellenőrzés megakadályozója bírságfizetésre kötelezhető.
18. § [A növények és a zöld felületek védelme]
(1) Az ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, illetve használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat folyamatosan gyomtól, gaztól megtisztítsák, rendszeresen kaszáljanak, gyommentesítést végezzenek.
(2) Növények ültetésénél be kell tartani a megfelelő védőtávolságot, amit az önkormányzat a helyi építési szabályokról szóló rendeletében határoz meg. Ültetésnél előnyben részesítendők a tájba illő, őshonos, alacsonyra növő fafajok.
(3) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan területén és az ingatlanát határoló zöldsávban az ott lévő növényzet karbantartásáról gondoskodni. A karbantartás magában foglalja a növényzet és a talaj folyamatos ápolását, gondozását, védelmét, a növényzet pótlását, időszakos cseréjét és a rendszeres fűnyírást, kaszálást a vegetációs időszakban.
(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti közlekedés akadálymentességét.
(5) Az ingatlan tulajdonosa az ingatlanát határoló zöldsávban növénysor telepítést és füvesítést saját költségén a következő szabályok betartásával végezhet:
a) fák, bokrok és cserjék a gyalogos és közúti forgalmat nem veszélyeztethetik.
b) Az útkereszteződéseknél a saroktól számított 5 méteren belül sövény, cserje és bokor nem telepíthető.
c) A telepített cserjék magassága maximum 1 méter lehet,
(6) Közterületen lévő növények (fák, díszcserjék, stb.) rongálása, csonkítása, leszakítása tilos.
(7) Magánszemély közterületen csak a jegyző hozzájárulásával végezheti el a fák ifjítását (kivéve a gyümölcsfák szakszerű kezelését).
(8) Fás szárú növény kivágása közterületen a 346/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) alapján csak a jegyző engedélyével végezhető, és csak abban az esetben, ha:
a) a fa beteg, (pl.: csúcsszáradás, bélkorhadás, kártevők nagymértékű károkozása, fertőzött állapot, a vegetációs fázisnak nem megfelelő állapot), elöregedett, vagy kiszáradt,
b) balesetveszély áll fenn,
c) a fa a környezetben élő lakók számára igazoltan egészségügyi problémákat okoz,
d) a közlekedést akadályozza,
e) a közterület beláthatóságát akadályozza,
f) a fa helye, állapota anyagi kárt okoz,
g) a közterület fejlesztése és fenntartása indokolja.
(9) A jegyző:
a) a fa kivágását engedélyezi, és a bejelentőt a kivágott fa pótlására kötelezheti, vagy
b) a fa kivágását megtiltja, ha annak további fenntartása indokolt, vagy ha a bejelentő jogosultsága nem állapítható meg.
(10) A kiszáradt fa, illetve vis maior helyzetben balesetveszélyes fa kivágásáról a tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni. Kiszáradt fa esetében a kivágás időpontját 30 nappal előtte - illetve vis maior helyzetben a káresemény időpontjában - írásban be kell jelenteni a jegyzőnek, aki indokolt esetben elrendelheti a fa pótlását.
(11) Közterületen az ingatlanhatártól az úttestig terjedő teljes területen történő faültetés kizárólag közút kezelői hozzájárulás birtokában végezhető
(12) Közterületi légvezeték alá kizárólag alacsonyra növő, nyeshető lombkoronájú fafajta ültethető. A közterület azon részére, ahol légvezeték nem található, nagy lombkoronát növelő, vagy oszlopos lombkoronájú fafajta ültethető.
(13) A közterületre ültetett fa biztonságos és szakszerű nyeséséről és gallyazásáról a fát ültető ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.
(14) A növények védelme során környezetre legkevésbé káros növényvédő-szereket kell alkalmazni,
(15) A permetezéssel kapcsolatos rendelkezések és a permetszerek használatára vonatkozó utasítások betartása kötelező. Minden ingatlantulajdonos a permetezés időpontját a szomszédokkal egyeztetni köteles.
19. § [Állattartással kapcsolatos köztisztasági és közegészségügyi szabályok]
(1) Az állattartó köteles
a) állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni;
b) jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerződéssel biztosítani, az állat(ok) állat-egészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, illetve a települési önkormányzat jegyzőjét a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyéről és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról azonnal tájékoztatni;
c) állata betegségéről vagy annak gyanújáról az állatorvost értesíteni, a beteg, betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait - jogszabályban meghatározott esetekben haladéktalanul - végrehajtani;
d) állatának az állategészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását és leölését tűrni, a feladatot ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének mértékéig közreműködni.
(2) A község belterületén a közterületeken a legeltetés tilos.
(3) Állatok tartására szolgáló létesítményeket, és azok helyiségeit ólakat, ketreceket, naponta legalább egyszer, de szükséghez képest többször is takarítani kell. A fertőtlenítést szükség szerint kell végezni. A gazdasági udvart elkerítve, tisztán kell tartani.
(4) Az állati trágyát az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekből naponta ki kell hordani trágyagödörbe. A trágyatelep helyét úgy kell kijelölni, hogy a telepre víz ne folyhasson. Az istállóban és ólakban keletkezett trágyalevet csak szivárgásmentes, zárt tárolóban szabad gyűjteni. Erre a célra vízhatlan aljzatú és oldalfalas trágyatelepet kell kiépíteni. Az udvari trágyatelepen évente összegyűlt trágyát évente egy alkalommal kell üríteni.
(5) Kutyát csak a szökését megakadályozó helyen és módon szabad tartani.
(6) Kutyát csak felügyelet mellett szabad közterületre bocsátani.
(7) A haszonállat tartására szolgáló épület létesítésének szabályait a Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendelete tartalmazza.
20. § [Állati hullák megsemmisítése]
(1) Az állattartó köteles:
a) Az állat elhullását vagy állatorvosi közreműködés nélkül történt kényszervágását az állatorvosnak bejelenteni, és az állatot vizsgálatra bemutatni;
b) a jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal megvizsgáltatni;
c) az elhullott állata tetemének, az állati eredetű mellékterméknek és hasznosíthatatlan állati eredetű anyagnak az ártalmatlanná tételéről gondoskodni;
d) az állategészségügyi hatóságot - annak felhívására - az állati hulladék ártalmatlanná tételének jogszabályban megengedett módjáról tájékoztatni.
(2) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni.
21. § [Az önkormányzat kötelezettségei, ellenőrzés]
(1) A települési önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik
a) az állati hulladék ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
b) a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról;
(2) A jegyző hatáskörébe tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek gyanúja esetén - a külön jogszabályban meghatározott - hatósági intézkedések megtétele, valamint a méhek vándoroltatásával kapcsolatos nyilvántartás vezetése.
(3) Jogszabályi előírás szerint elvégzi az ebösszeírással és nyilvántartással kapcsolatos feladatokat.
(4) A köztisztasági önkormányzati rendeletben foglaltak megtartásának ellenőrzéséről és a köztisztasági szolgáltatás működésének ellenőrzéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
(5) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi, az közösségellenes magatartásnak minősül, melyet a jegyző az erre vonatkozó helyi rendelet szabályai szerint közigazgatási bírsággal sújthat.
(6) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben foglaltak szerint kell eljárni.
22. § [Záró rendelkezések]
(1) Hatályát veszti a Tápióbicske Község Önkormányzata képviselő-testületének 9/2008.(X.09.) önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról, valamint a zöldterületek használatáról szóló 9/2008.(X.9.).
(2) Hatályát veszti a 24/2013.(XII.21.) önkormányzati rendelet a hulladékgazdálkodás, a köztisztaság és közterület használat helyi szabályairól szóló 24/2013.(XII.21.) önkormányzati rendelet.
23. § [Hatályba léptető rendelkezések]
Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.