Tápióbicske Község Önkormányzat képviselő-testületének 4/2013. (III.01.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Végső előterjesztői indokolás

INDOKOLÁS

Tápióbicske Község Önkormányzata
Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló
4/2013. (III.01.) önkormányzati rendeletéhez

Az általános rendelkezések között kell meghatározni az önkormányzat hivatalos megnevezését és székhelyét, működési területének megnevezését. Amennyiben az önkormányzat önálló hivatallal rendelkezik, annak megnevezése szükséges (Mötv. 84. § (2) bek.). Itt kap helyet az önkormányzat szerveinek megnevezése is. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. (Mötv. 41. § (2) bek.) Az általános rendelkezések között lehet meghatározni az önkormányzat jelképeit, társadalmi kapcsolatait.

A képviselő-testület – az Mötv. 42. §-ában meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át, melyet az SZMSZ mellékletei tartalmaznak.

Az önkormányzati képviselő jogaik és kötelezettségeik azonosak (Mötv. 32. §).

A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Az elfogadása a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani (Mötv. 116. § (4)-(5) bek.)

Az átgondolt működés érdekében célszerű megtervezni a testületi üléseket, ezért az SZMSZ tartalmazza a munkatervre vonatkozó részletszabályokat.

Az Mötv. 44. §-a kimondja, hogy a képviselő-testület szükség szerint, az SZMSZ-ben meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart, így az SZMSZ-ben meghatározásra került az ülések gyakorisága.

Az SZMSZ rendelkezik a képviselő-testület összehívásának módjáról (Mötv. 45. §). A szóbeli meghívás kivételes, ennek feltételei szintén rögzítésre kerültek.

Az ülések előkészítésével összefüggésben meghatározásra került a testületi ülésre meghívandók köre. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein (Mötv. 53. § (3) bek.).

Az SZMSZ-ben került meghatározásra az előterjesztések tartalmi és formai követelményei, a benyújtás módja, határideje. Az SZMSZ rendelkezik arról, hogy ki nyújthat be előterjesztést a képviselő-testülethez. Külön kell meghatározni azokat az ügyeket, amelyekben csak valamely bizottság készíthet előterjesztést, illetve az előterjesztés csak meghatározott bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek. (Mötv. 59. § (2) bek.

A szabályozás része az egyes indítványok sürgősségi tárgyalásának meghatározása is (milyen esetekben lehet ilyen indítványt benyújtani, milyen formában kell előterjeszteni).

Az Mötv. 46. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület ülése nyilvános, rögzítésre került a nyilvánosság biztosításának módja és a zárt ülésre és adatvédelemre vonatkozó szabályok.

Meghatározásra került a vita részletes menete, a módosító/kiegészítő javaslatok benyújtásának módja, a hozzászólások időkorlátja.

A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit (Mötv. 49. § (2) bek.).

Az SZMSZ rögzíti a szavazás menetének részletszabályait. Az Mötv. 50. §-ában foglalt felhatalmazás alapján meghatározásra kerültek azon tárgykörök, amelyekhez a képviselő-testület minősített többsége szükséges.

Az Mötv. értelmében meg kellett határozni az SZMSZ-ben azokat az ügyeket, amelyekben a polgármester döntést hozhat akkor, ha a képviselő-testület, határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – ugyanazon ügyre vonatkozóan két egymást követő alkalommal – nem hozott döntést. A döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni köteles (Mötv. 68. § (2) bek.). Tartalmazza továbbá azokat az ügyeket, amelyekről a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan esetekben (Mötv. 68. § (3) bek.).

Az Mötv. 48- 49. §-ai alapján a név szerinti szavazás eseteiről, a titkos szavazás módjáról és a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről az SZMSZ rendelkezik.

Az ülésvezető (polgármester) teendői a tanácskozás rendjének fenntartásával kapcsolatban – azaz SZMSZ-ben biztosított jogosítványok – kétirányúak lehetnek. Egyrészt a testületi ülésen meghívóval résztvevők (képviselők, tanácskozási joggal résztvevők, más meghívottak), másrészt az ülésen megjelent választópolgárok (hallgatóság) – az ülés rendjét zavaró –magatartásához kapcsolódnak.

Az SZMSZ-be rögzítésre került a rendeletek megalkotására vonatkozó eljárási szabályok: a tervezet elkészítésére, a rendelet megalkotására és hatályosulásának vizsgálatára vonatkozóan. Az előzetes hatásvizsgálat és az indokolási kötelezettséget a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet tartalmazza.

Az SZMSZ szabályozza az önkormányzat döntéseivel kapcsolatos formai követelményeket és az Mötv. 51. § (2) bekezdése alapján rendelkezik a rendeletek kihirdetésének módjáról (helyben szokásos mód meghatározása).

A jegyzőkönyvre és zárt ülésre vonatkozó részletszabályok az Mötv.-vel, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénny és az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012. (XII. 28.) BM rendelettel összhangban került meghatározásra.

A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

Az SZMSZ rendelkezik a polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladatairól, a bizottságok működésével kapcsolatos feladatairól, a polgármesteri hivatalt érintő feladatairól. A polgármesterre átruházott hatáskörök az SZMSZ mellékletében kerültek rögzítésre.

Az SZMSZ rögzíti az alpolgármesteri tisztségeket (főállás, illetve társadalmi megbízatás), fogadóóráikat.

Az SZMSZ-ben kell rendelkezni a jegyző jogszabálysértés (működés, döntés) jelzésére irányuló kötelezettségéről (Mötv. 53. § (1) bek. k) pont).

Az SZMSZ rendelkezik a jegyző és az aljegyző együttes akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásának módjáról, mely biztosítja az önkormányzati (igazgatási) munka folyamatosságát.

Az SZMSZ-ben kijelölésre került az a bizottságot, amely-a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését végzi (Mötv. 39. § (3) bek., 57. §(2) bek.) és amely az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat látja el (Mötv. 37. § (1)-(2) bek.).

A bizottságok szervezett működését segíti, hogy a képviselő-testülethez hasonlóan éves munkaterv alapján működnek. Rögzítésre került a bizottságok működésének egyes részéletszabályai azzal, hogy az Mötv. 60. §-a alapján a bizottság működésére, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az SZMSZ-ben a költségvetéssel, a vagyonnal és a gazdálkodással kapcsolatos feladatok és hatáskörök keretszabályai kerültek meghatározásra.

A záró a hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések a jogalkotási követelményeknek megfelelően.