1. § (1) A rendelet célja, hogy Tápiógyörgye község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetve magatartástól tartózkodni.

2. § Alapfogalmak:

3. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat útján gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt, kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed (max. 6 méterig).

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának kötelessége a községben kialakult szokásrendnek megfelelően. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátóipari egységek, és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tényleges használó kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

4. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása - az ingatlan előtti szakaszra terjedően - az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Amennyiben a tulajdonos (használó) ezt nem végzi el, az önkormányzat a felmerült költségek áthárítása mellett, elvégzi vagy elvégezteti.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet bevezetni tilos. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy belevezetni tilos.

5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por- és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetve meg kell tisztítani.

(5) Közterületen építési, bontási anyagot a Polgármesteri Hivatal által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(6) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni.

6. § (1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani, és a további szennyeződ megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön, és az ingatlan talaját tartósan ne szennyezze.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

8. § (1) Közterületen hirdetményt, plakát csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon, stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

(3) Hirdetményt, plakátot élőfára kihelyezni TILOS.

9. § (1) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(2) Aki közterületet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

(4) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(5) Az elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul eltemettetni. Közúton történt állat elhullását - ha annak tulajdonosa ismeretlen - a Polgármesteri Hivatalnál azonnal be kell jelenteni.

10. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

11. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

12. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, sem pedig a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

(3) A tulajdonosnak az ingatlana melletti járdáról a havat hóesés után el kell takarítania.

13. § (1) A háztartási hulladék tárolása, kezelése, elszállítása céljából az igénybevevő (lakosság, önkormányzat, stb.) szolgáltatási szerződést köt megfelelő szállítást, szemételhelyezést biztosító gazdasági társasággal.

(2) Az önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárd hulladék összegyűjtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése a gazdasági társaság feladata.

(3) A község egész belterületén és külterületén a háztartási és egyéb szemét elhelyezése, lerakása - a kijelölt közterületi szemétgyűjtő edények és szelektív hulladékgyűjtő szigetek kivételével - TILOS.

14. § Az egyéb - nem háztartási szemét - összegyűjtéséről és saját költségen történő elszállításáról annak kell gondoskodni, akinél az keletkezett.

15. § (1) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkező bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát terheli.

(2) Az önkormányzat, közigazgatási területén a közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról gondoskodik oly módon, hogy az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi

(3) Ha az elhagyott hulladék tulajdonosa azonosítható, a költségviselő vele szemben a hulladékkezelés és az eljárás költségeit érvényesíti.

16. § (1) Akinél rothadó vagy bűzös szemét, hulladék keletkezik, annak elszállításáról és megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodni kell.

(2) Istállótrágyát tárolni csak a trágyakezelés szabályai szerint lehet. Az istállótrágyát évente legalább két alkalommal az ingatlanról el kell szállítani.

17. § (1) Szelektív hulladékgyűjtésre az önkormányzat által megbízott, a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel rendelkező, gazdasági szervezet jogosult.

(2) A szelektív hulladékgyűjtés a község belterületén kijelölt hulladékgyűjtő szigeteken történik.

(3) Szelektíven gyűjthető anyagok; üveg, műanyagflakon, papír és fém.

18. § A háztartásban, illetve intézményi, gazdálkodói fogyasztásból, felhasználásból vagy szolgáltatásból keletkezett veszélyes hulladékot a termelő köteles a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon gyűjteni, az annak begyűjtésére és szállítására, illetve ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére átadni, valamint a szolgáltatásért járó díjat megfizetni.

19. § (1) A települési folyékony hulladék elszállítására irányuló közszolgáltatás: a folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítése és folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítása.

(2) A hulladék gyűjtését, szállítását, a kijelölt leürítő helyen történő elhelyezését a feladat ellátására jogosultsággal rendelkező szervezet végezheti a településen.

(3) A Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat által végzett szolgáltatás díjtételeit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

20. § (1) Avart és kerti hulladékot, más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (pl. PVC, veszélyes hulladék) égetni TILOS.

(2) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(3) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(4) A tüzelés, a tüzelőrendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetve a tűz eloltható.

(5) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetett időpontban van lehetőség, melyet a helyi újságban a Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat tesz közzé.

(6) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

21. § (1) Tarlóégetést - kizárólag indokolt esetben - csak engedéllyel lehet végezni. Az engedélyt az önkormányzat jegyzője adja ki, a területileg illetékes tűzoltósághoz való bejelentést követően.

(2) Tarlóégetés iránti kérelemhez a kérelmezőnek az illetékes növényvédelmi hatóságtól a hozzájárulást be kell szereznie, és kérelméhez csatolnia kell.

(3) Az égetendő tarlót meg kell tisztítani a kommunális, illetve az ipari eredetű hulladékoktól (műanyag, gumi, vegyszer, festék, stb.).

22. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőrendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, stb.) égetni tilos.

23. § (1) A mezőgazdasági területeken végzett növényvédő szerrel végzett kezelést, 3 nappal a munkavégzést megelőzően, a Polgármesteri Hivatalban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a munkavégzés helyét, idejét és az alkalmazott növényvédőszer megnevezését.

(2) A közterületen végzett növényvédőszeres kezelést a kezelt területre (fára, parkban, stb.) kihelyezett táblán fel kell tüntetni; valamint a munkaegészségügyi és élelmezés egészségügyi várakozási idő napjainak a számát, továbbá a felhasznált növényvédőszer veszélyességi fokozatát.

(3) A kiürült növényvédő szeres, megüresedett csomagoló burkolatok veszélyes hulladéknak minősülnek és ezért összegyűjtésükről, elszállításukról, majd ártalmatlanításukról megfelelően gondoskodni kell. Az ilyen göngyölegek kezelésénél elengedhetetlen teendő a megfelelő tisztítás, amelyet a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell elvégezni, a megsemmisítéséről a 18. §-ban foglaltak szerint gondoskodni.

24. § (1) A község területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolásáról és az idényszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről a tulajdonosok kötelesek gondoskodni.

(2) A közterületen lévő fákról a közterület rendbetételére kötelezett jogosult a fák megcsonkítása nélkül, a növényi részek (virágok, levél, termés, stb.) szedésére.

(3) Tilos a közhasználatú, valamint a természetvédelmi területeken és az egyéb zöldterületen a hasznos állatok, a védett madarak bármilyen eszközzel való zavarása, fészkek rongálása, a tojások és fiókák kiszedése és irtása.

(4) A játszótereket és a hozzá tartozó zöldterületeket a 14 éven aluli gyermekek használhatják. 6 éven aluli gyermek a játszóteret csak kísérő felügyeletében használhatja.

(5) Tilos a közterületen, külterületen a fákat indokolatlanul, a fa pusztulását elősegítő módon megcsonkítani. Tilos a növények olyan módon való gyűjtése, károsítása, amely a faj vagy fajta káros megváltoztatásához, illetve kipusztulásához vezethet. Fakivágási engedélyt indokolt esetekben (kiöregedett fák esetében, balesetveszély elhárítása céljából), vagy minőségi cseréhez az önkormányzat jegyzője adhat ki akkor, ha az más szakhatóság hatáskörébe nem tartozik.

25. § (1) A legkisebb üdültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától (belterületen):

(2) A telepített növény a legnagyobb kiterjedésekor sem érhet át a szomszéd telkére.

26. § (1) Tilos a Tápió patakot, csatornát és vízelvezető árkokat eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, folyamát, áramlási viszonyait megváltoztatni. Csapadékvíz ingatlanról történő kivezetése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az ingatlan előtt kiépített csapadék vízelvezető vagy szikkasztó árok van.

(2) Tilos a vizek fertőzése és szennyezése. Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető rendszereket, ahol a vizek öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak.

(3) Tilos ásott vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni, kutakat engedély nélkül betemetni.

(4) Kút létesítése esetén, házi vízszükségletek kielégítése céljából, amennyiben nem haladja meg a vízkivétel az évi 500 m3 vízmennyiséget, a települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges. A Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság szakhatóság szerepét tölti be. Minden egyéb esetben a KÖVIZIG az engedélyező hatóság.

(5) Tilos a meglévő ivóvíz vízellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni, szabálytalan, engedély nélküli rákötéssel, vagy egyéb más módon az ivóvizet szennyezni.

(6) Szennyvízcsatorna hiányában, annak elkészültéig, zárt szennyvíztározóba kell vezetni a szennyvizet.

(7) Tilos a szennyvízzel öntözni, azt kilocsolni.

(8) A település közigazgatási területén a szennyvizet leüríteni csak az arra kijelölt helyen lehet.

27. § (1) A közterületre irányuló hangszórás bármilyen hangosító-berendezés esetében csak a jegyző előzetes engedélyével történhet.

(2) Zenés szórakozóhelyek környezetében megengedett hangnyomás 50 dB. A határérték túllépését a jegyző meghatározott időre indokolt esetben engedélyezheti.

(3) Mozgó hirdetés esetén az engedélykérelemhez útvonal megjelölést is adni kell.

(4) Vendéglátó és szórakozást szolgáló egységekben zeneszolgáltatás általában 22 óráig, hétvégeken (pénteken, szombat) éjjel 24 óráig engedélyezhető.

(5) Indokolt esetben a (4)-es ponttól eltérően, méltányossági alapon a jegyző ad felmentést. A kérelmet legkésőbb 5 nappal a rendezvény időpontja előtt kell benyújtani.

(6) A jegyző a méltányossági alapon adott felmentésről köteles írásban értesíteni a rendezvény közvetlen szomszédságában - két lakott ingatlan távolságában - lévő lakókat.

(7) Oktatási, egészségügyi, szociális, egyházi intézmények, valamint a temető 200 méteres körzetén belül az engedélyt a jegyző csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg.

(8) A település belterületén egyéb, zajkeltő berendezésekkel tilos 20,00 – 7,00 óra között:

28. § (1) Aki a (2) bekezdésben meghatározott magatartási szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat megszegi - amennyiben súlyosabbnak minősülő cselekmény nem valósul meg - szabálysértést követ el és 150.000 Ft, azaz Egyszázötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, valamint a hozzákapcsolódó, az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet előírásai alapján.

(2) Szabálysértést követ el az, s vele szemben az (1) bekezdés szerint kell eljárni, aki

29. § (1) Ezen rendelet 2009. július 1. napján lép hatályba, a kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a helyi környezetvédelem szabályairól szóló 14/2000. (XII.18., valamint az ezt módosító 23/2008. (XII.31.) rendelet hatályát veszti.

30. § Ez a rendelet 2009. július 1-jén lép hatályba.