Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2016.(III.21.) számú önkormányzati rendelete

az építészeti örökség helyi védelméről

Tápiógyörgye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a természeti és építészeti örökség helyi

védelméről az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv) 57.§ (3) bekezdésének felhatalmazása alapján - az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendeletben (a továbbiakban: FVM r.) foglaltakra figyelemmel –a következő rendeletet alkotja:

1.

A helyi védelemmel kapcsolatos eljárás

1.§ (1) A rendelet célja, hogy azokat a települési (helytörténeti), táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti örökséget képező elemeket, amelyek külön jogszabály alapján nem állnak védelem alatt - azok jellegzetességének és hagyományos megjelenésének megőrzése érdekében –, helyi területi vagy egyedi védelemben (a továbbiakban együtt: helyi védelem) részesítse.

(2) A helyi

a) területi védelem a településszerkezet, a településszerkezeti szempontból jelentős zöldfelület vagy növényzet, a településkép, az utcakép karakterének megőrzésére és a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, a hagyományos művelési mód, a növényzet és a természetes környezet) védelmére

b) az egyedi védelem a helytörténeti, építészeti értékek (építmények, épületek, ezek együttese vagy részlete), az építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték, stb. megőrzésére irányul.

2.§ E rendelet alkalmazása során:

a) Védett településszerkezet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

b) Védett településkép: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat.

A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja.

c) Védett épületegyüttesek: azok a topográfiailag körülhatárolható épületegyüttesek, amelyek művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentsek, városszerkezeti, városképi szerepük meghatározó, és amelyeket az Önkormányzat védetté nyilvánított.

d) Védett épület, építmény: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészít, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti - a használati mód is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minsül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

e) Védett épületrész: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.

f) Védett műtárgy: Az Önkormányzat által védetté nyilvánított, a b) és d) pontok alatt fel nem sorolt műszaki alkotás, műtárgy (különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút,).

g) Védett növényzet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.

h) Értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.

i) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

3.§ (1) A helyi védelem alá helyezést és annak megszüntetését, vagy korlátozását a településen bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti. A Képviselő-testülethez benyújtott javaslatnak tartalmazni kell:

a) a helyi védelemre javasolt épület, jelentős zöldterület, művészeti alkotás stb. megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b) pontos helye (utca házszám, helyrajzi szám) megjelölését,

c) rövid leírását (ismertetését),

d) a kezdeményezés indokait.

(2) A helyi védelem alá helyezés, illetőleg annak megszüntetése iránt induló eljárásról értesíteni kell:

a) az első fokú építési hatóságot,

b) az önkormányzati tervtanácsot,

c) az érintett tulajdonost (tulajdonosi jogok gyakorlóját), az ingatlan kezelőjét,

d) a lakosságot (a hirdetmény útján, amelyet a Polgármesteri Hivatal hirdet tábláján 30 napra kell kifüggeszteni).

(3) A helyi védelem alá helyezésről és annak megszüntetéséről az Önkormányzat képviselő-testülete a helyi szabályozási terv, bármely képviselő, bizottság, civil szervezet előterjesztése alapján – a (2) bekezdés szerinti érdekeltek észrevételeire figyelemmel - rendelettel dönt.

(4) A helyi védelem alá helyezésről, illetőleg megszüntetéséről a (2) bekezdés szerinti érdekelteket, valamint az illetékes földhivatalt – a tulajdonlapon történő bejegyzés végett - értesíteni kell.

(5) A helyi védelem alá helyezett értékek listáját a rendelet melléklete tartalmazza.

(6) A védelem alá helyezett értékekről a Polgármesteri Hivatal az FVM r. 8.§ alapján nyilvántartást (értékvizsgálatot rögzítő értékkatasztert) vezet. Ez a nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.

2.

A helyi védelem költségviselése

4.§ (1) A helyi védelem alá helyezett ingatlan fenntartása és állagmegóvása a tulajdonos (tulajdonosi jogokat gyakorló), rendeltetésszerű használata a használó (kezelő) kötelezettségét képezi.

(2) A helyi védelem alá helyezett ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó karbantartási, felújítási költségekhez, a rekonstrukció során felmerülő kiadásokhoz az önkormányzat hozzájárulhat.

3.

A helyi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó külön előírások

5.§ (1) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési, vagy bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, különösen

a) a védelem alapját jelentő épülettömeg, tetőforma, homlokzati jelleg megtartását (homlokzati nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, stb.), megőrzését;

b) bővítés, átalakítás, felújítás esetén az utcakép és a településszerkezet védett értékeivel való összhang követelményének biztosítását;

c) egyes építmények, építményrészek bővítése, átalakítása során a védelem alapját képező

részek,

d) a védett fasor, a zöldfelület növény-állományának, jellegzetességének megtartását.

(2) Védett értékek környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető.

(3) A védett értéket érintő építési munkával kapcsolatos hatósági eljárásban –amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik – be kell szerezni az illetékes Tervtanács szakmai véleményét.

6.§ (1) A védett területen, épületen, építményen, illetve védett épületrészt tartalmazó létesítményen, ezekkel érintett telken hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve, ha ez a védelem alatt álló értéktől legalább 25 m távolságra van és annak méltó városképi megjelenését nem befolyásolja.

(2) A védett építményen új parapet-konvektor vagy klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

(3) A védett építményen csak a látványt nem érintő antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el lehetőleg takartan.

(4) Védelemmel érintett közterület csak a teljes területre kiterjedő, a védett érték, látvány szempontjait figyelembe vevő komplex terv alapján alakítható ki, újítható fel. A közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

7.§ (1) A védelem alatt álló értékek megóvása, megőrzése, felújítása érdekében – a vonatkozó építési jogszabályok keretei között – a képviselő-testület kötelezheti a védelem alatt álló, valamint védett területen található épületek, illetve építmények tulajdonosait, valamint használóit

a) a jó karbantartásra, fenntartásra vonatkozó kötelezettség teljesítésére

b) a védett értéket vagy látványt rontó idegen részek eltávolítására

c) a védett értékek hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére,

d) a védett fasorok és zöldfelületek jellegzetes növényzetének fenntartására, ápolására és esetleges azonos fajtákkal való pótlására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkálatok elvégeztetésére a képviselő-testület bármely tagja is javaslatot tehet.

(3) A kötelezett (megbízottja), illetve a használó az ellenőrzést, a hatályos jogszabályok szerint, tűrni köteles.

(4) A kötelezettség teljesítésével összefüggő költségek viselése, valamint az ellenőrzés végrehajtása tekintetében az irányadó jogszabályokat kell figyelembe venni.

(5) A védelemmel érintett épületet lebontani, védett növényegyedet kivágni csak rendkívül indokolt esetben a Képviselő-testület védettséget megszüntető rendelet-módosítását követően lehet.

8.§ (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, növényzetet – annak értékeit nem sértő

módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, az alábbi szöveggel:

„Tápiógyörgye Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték (épület, fasor, stb.). Évszám.”

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.

(4) A védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információkat az Önkormányzat a környezethez igazodó táblával is megjelölheti.

4.

Záró rendelkezések

9.§ (1) Jelen rendelet 2016. március 21. 20.00 órától lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a településrendezési tervek előkészítése, illetve a már elfogadott tervek felülvizsgálata során figyelembe kell venni.

Tápiógyörgye, 2016. március 17.

Varró István                                                                           Turóczi István Zoltánné

polgármester                                                                          jegyző