Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (I. 28.) önkormányzati rendelete
Tápiógyörgye Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 02. 01- 2025. 02. 01Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (I. 28.) önkormányzati rendelete
Tápiógyörgye Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Tápiógyörgye Község Önkormányzatának célja, hogy működése során a törvény által meghatározott és önként vállalt feladatait – az anyagi lehetőségeihez mérten – a község közössége érdekében teljesítse. Ezt szem előtt tartva Tápiógyörgye Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
[2] Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdésének a) és h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2019. (X.28.) szóló önkormányzati rendelet 24. § (3) bekezdésében biztosított Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság, valamint a Szociális, Kulturális és Sport Bizottság véleményének kikérését követően a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tápiógyörgye Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: 2767 Tápiógyörgye, Szent István tér 1.
(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Tápiógyörgye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(4) A Képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Tápiógyörgye Község Polgármesteri Hivatala.
(5) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Tápiógyörgye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
(6) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.tapiogyorgye.hu.
(7) Az önkormányzat facebook oldalt működtet: https://www.facebook.com/tapiogyorgyekozsegonkormanyzata.
2. § Az önkormányzat jelképeit (címer, zászló) és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.
3. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapjának megnevezése: Faluújság. A Faluújság legalább negyedévenként jelenik meg.
(2) A Faluújság ingyenes önkormányzati lap.
(3) A Faluújságot évfolyamonként le kell fűzni és 4 évenként be kell köttetni.
(4) A Faluújság és az önkormányzati honlap főszerkesztőjét, szerkesztő bizottságát a Polgármester bízza meg. A szerkesztő bizottság 3 főből áll. A főszerkesztő tagja a szerkesztő bizottságnak.
(5) A szerkesztő bizottság megbízatása 5 évre szól. A szerkesztő bizottságot a helyi választás eredményének jogerőssé válását követő 60 napon belül kell megbízni.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
4. § Tápiógyörgye Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat.
5. § Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
6. § (1) A Képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület hatásköre csak rendeletben ruházható át, illetve vonható vissza.
(3) Ha az átruházott hatáskör birtokosa olyan kérdésben dönt, amelyre felhatalmazással nem rendelkezik, vagy azt a Képviselő-testület már visszavonta, a döntés érvénytelen és nem hajtható végre. Az érvénytelen döntést a Képviselő-testület megsemmisíti.
7. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
A Képviselő-testület szervezete és működése
1. A Képviselő-testület
8. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülésen gyakorolja hatásköreit.
(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármester választásának eredményéről,
b) a polgármester eskütétele (esküvevő: a korelnök)
c) a települési képviselők eskütétele (esküvevő: a polgármester)
d) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása.
(3) Az alakuló ülésre jelen rendelet szabályait kell alkalmazni.
2. A Képviselő-testület üléseinek száma
9. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább a munkatervben meghatározott számban és időben rendes ülést tart.
(2) A Képviselő-testület üléseit általában a Bihari József Községi Könyvtár és Művelődési Ház tanácskozótermében tartja, de esetenként kihelyezett ülést is tarthat.
(3) A Képviselő-testület ülését haladéktalanul össze kell hívni a munkatervben nem szereplő időpontban is:
a) az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetekben,
b) ha a Képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha a Képviselő-testületi ülés összehívását – jogszabályban rögzített feltételek fennállása esetén - más hivatalos szervek kezdeményezik,
d) helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés elbírálására, eredményes népszavazás esetén pedig az eredmény végrehajtásának megtárgyalására és biztosítására,
e) ha az előző ülés határozatképtelenség miatt meghiúsult,
f) a jegyző indítványára jogszabálysértés megszüntetésére, ha az a rendes ülésig nem halasztható,
g) ha a polgármester megítélése szerint munkaterven kívüli esetben a Képviselő-testület összehívására van szükség.
(4) A rendkívüli ülés kezdeményezésére irányuló indítványt az ülés összehívására jogosultnál kell előterjeszteni. Az indítványban javaslatot kell tenni az ülés időpontjára.
3. A munkaterv
10. § (1) A munkatervet a tárgy évet megelőző december havi rendes ülésen a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.
(2) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések, közmeghallgatás időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f) az előterjesztés tárgyalására meghívottakat.
(3) A munkaterv tervezetéhez javaslatot kell kérni:
a) az alpolgármestertől,
b) a helyi önkormányzati képviselőktől,
c) a Képviselő-testület bizottságaitól,
d) a jegyzőtől.
(4) A munkaterv tervezetéhez javaslat kérhető
a) a helyben lakó, illetve helyben választott országgyűlési képviselőtől,
b) a község önszerveződő jogi személyiséggel bíró közösségeitől,
c) a helyben működő egyházi szervek vezetőitől,
d) a helyben közszolgáltatást nyújtó intézményektől, gazdálkodó szervezetektől,
e) Tápiógyörgye Község Önkormányzatának fenntartásában működő intézményektől,
f) a helyi nemzetiségi önkormányzatoktól,
g) Tápiógyörgye Község Önkormányzata tulajdonában lévő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjétől.
4. Előterjesztések
11. § (1) A meghívóban javasolt napirendi pontokhoz előterjesztést – rendelettervezet, határozati javaslat, tájékoztató, beszámoló – írásban kell készíteni.
(2) Az előterjesztés – kivéve a rendelettervezet – kivételesen szóbeli is lehet, de ha az előterjesztés határozati javaslatot is tartalmaz, azt legkésőbb az ülés előtt írásban ki kell osztani azon jelenlévőknek, akik azt egyébként a meghívóval együtt megkapták volna.
(3) Az előterjesztés első része tartalmazza a tárgy pontos meghatározását, annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, ha igen milyen döntés született, a meghozandó döntés indokainak bemutatását, az előkészítésben résztvevők megnevezését, a döntéshozatal módját, az előkészítés során felmerült ellenérveket, a különböző döntések várható hatásait, ahhoz milyen anyagi eszközök szükségesek, illetve azok hogyan teremthetők elő.
(4) Az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely
a) egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll,
b) az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazását tartalmazza és
c) a végrehajtásért felelős megnevezését és a határidőt állapítja meg.
(5) A rendelettervezet a rendelet általános és részletes indokolását, az előzetes hatásvizsgálatot, valamint a szövegét tartalmazza.
12. § (1) A Képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:
a) polgármester,
b) jegyző,
c) a Képviselő-testület bizottsága,
d) legalább 3 települési képviselő,
e) Tápiógyörgye Község Önkormányzata fenntartásában működő költségvetési szerv, intézmény,
f) azon gazdasági társaság, melyben Tápiógyörgye Község Önkormányzata többségi tulajdoni részesedéssel bír,
g) a helyi közérdeket, közbiztonságot és köznyugalmat szolgáló közintézmény, közigazgatási szerv,
h) a nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(2) Az előterjesztéseket törvényességi ellenőrzés céljából a testületi ülést megelőző 10 nappal korábban kell leadni a jegyző részére.
(3) A munkaterv szerinti előterjesztést az előterjesztésre kötelezett az ülés előtt 10 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt.
(4) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben- szakértőt is felkérhet az előterjesztések szakmai megalapozása, valamint a lehető legoptimálisabb döntéshozatal érdekében.
13. § (1) Az elfogadott határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelynek alapján figyelemmel kell kísérni a végrehajtást.
(2) A határozat végrehajtásáról a határidő lejártát követően szükség szerint a rendes ülésen a jegyző beszámolhat.
14. § (1) A jegyző a polgármesteri hivatal útján gondoskodik valamennyi képviselő-testületi előterjesztés az érintettekhez való eljuttatásról.
(2) A képviselő-testület tagjainak kérelmére a testületi előterjesztés e-mail formájában is megküldhető.
5. Sürgősségi indítvány
15. § (1) Sürgősségi indítványt írásban a 12. § a)-d), pontjában nevezettek terjeszthetnek elő fontos településérdekből.
(2) Sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indoklásával legkésőbb az ülés napján, az ülés tartását legalább 2 órával megelőzően nyújtható be a polgármesternél.
(3) A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület dönt a napirendi pontok elfogadását megelőzően. Ha a polgármester, vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsájtani.
6. A Képviselő-testületi ülés összehívása
16. § (1) A polgármester akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogosult az ülés összehívására és vezetésére. Ha a polgármester és az alpolgármester egyaránt akadályoztatva van az ülés összehívásában, a Képviselő-testület bizottságinak elnökei életkoruk szerinti sorrendben jogosultak az ülést összehívni és vezetni. A sorban először a legidősebb elnök következik. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetére az akadályoztatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A meghívó és az ülés anyagának, előterjesztéseinek elkészítése, elkészíttetése a jegyző feladata.
(3) A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendet napirendi pontonként, továbbá azok előterjesztőit, előadóit.
(4) A Képviselő-testület munkatervnek megfelelő rendes üléseit minden hónap utolsó hétfői napjára kell összehívni. Amennyiben a munkatervnek megfelelő rendes ülés időpontja munkaszüneti napra esik, abban az esetben a rendes ülés időpontja az azt követő munkanap. Rendkívül indokolt esetben ettől el lehet térni.
(5) A rendkívüli ülés tartására indokot adó körülmény felmerülése esetén az ülést három munkanapon belül össze kell hívni és az ülés időpontját – az összehívástól számítva – öt napon belüli időpontra kell kitűzni. Rendkívüli ülés kivételes körülmények fennállása esetén szóban is (telefonon, e-mail vagy futár útján) összehívható.
(6) Az ülés helyéről és kezdési időpontjáról, a javasolt napirend tartalmáról a meghívó közlésével egy időben a választópolgárokat
a) a meghívónak a Tápiógyörgye Község Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján történő kifüggesztésével,
b) Tápiógyörgye Község hivatalos honlapján.
(7) A napirend tartalmával kapcsolatosan a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható azokra a napirendi pontokra, amelyek esetében zárt ülést kell – vagy lehet – tartani.
(8) A meghívót és az ülés anyagát, előterjesztéseit
a) rendes ülés előtt legalább öt nappal,
b) rendkívüli ülés – kivéve a kivételes körülmények fennállása esetén a szóban összehívott ülést – előtt legalább 24 órával
az ülést megelőzően kell elektronikus formában megküldeni a Képviselő-testület tagjainak.
17. § (1) Az ülésre meg kell hívni
a) a Képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt és az aljegyzőt,
c) a jegyző és aljegyző távolléte vagy akadályoztatása esetén a Tápiógyörgye Község Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatában kijelölt jegyzői feladatokat ellátó köztisztviselőt,
d) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
e) a napirendi pontok előadóit,
f) az önkormányzati intézmények vezetőit,
g) Tápiógyörgye Község Önkormányzata tulajdonában lévő gazdasági társaság vezető tisztségviselőit,
h) a bizottságok azon tagjait, akik nem helyi önkormányzati képviselők,
i) akiket a polgármester, illetve a Képviselő-testület állandó bizottságainak bármelyike indokoltnak tart.
(2) A Képviselő-testület ülésén a helyi önkormányzati képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:
a) a jegyzőt, az aljegyzőt,
b) a jegyző és aljegyző távolléte vagy akadályoztatása esetén a Tápiógyörgye Község Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatában kijelölt jegyzői feladatokat ellátó köztisztviselőt,
c) az önkormányzati intézmények vezetőit,
d) a napirendi pontok előadóit,
e) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg,
f) a helyi önszerveződő jogi személyiséggel rendelkező közösségek képviselőit, a tevékenységi körüket érintő ügyek tárgyalása során.
18. § (1) A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus formátumban közzé kell tenni Tápiógyörgye Község hivatalos honlapján.
(2) A 17. § (1) bekezdésében nevesített személy az ülés anyagait, előterjesztéseit elektronikus formában, elektronikus levél útján kapja meg.
(3) A zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható napirendi pontok anyagait, előterjesztéseit csak a képviselő-testület és bizottságainak tagjai, valamint az ügyben érintett személyek kaphatják meg.
7. A Képviselő-testület ülésének vezetése
19. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti és nyitja meg, majd megállapítja az ülés határozatképességét a jelenlévő Képviselő-testületi tagok számának ismertetésével.
(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele jelen van.
(3) Amennyiben az ülés vezetője megállapítja, hogy az ülés határozatképtelenség miatt nem tartható meg, azt ismételten össze kell hívni. Az ülés vezetője az ismételt ülés időpontját szóban közölheti a jelenlévőkkel, akik írásbeli meghívása mellőzhető, ha az ismételt ülésre 48 órán belül sor kerül. A távollevő képviselőket az ismételt ülés időpontjáról haladéktalanul értesíteni kell.
(4) Amennyiben a (3) bekezdés rendelkezései nem megvalósíthatóak, akkor a határozatképtelenség miatt elmaradt vagy megszakadt ülést követő 8 napon belüli időpontban, változatlan napirenddel a Képviselő-testület ismételt ülését össze kell hívni.
(5) Az ülés határozatképességét minden döntés előtt vizsgálni kell. Ha az ülés berekesztése előtt – a szünetet kivéve – az ülés határozatképtelenné válik a polgármester
a) a határozatképesség helyreállításáig szünetet rendelhet el, ha valószínűsíthető, hogy az ülés egy órán belül határozatképessé válik,
b) az ülést berekeszti,
c) ha az a) pont szerinti szünet alatt bizonyossá válik, hogy a határozatlanképesség nem számolható fel, továbbá az egy órás szünet eredménytelenül letelik az ülést berekeszti.
20. § (1) Az ülés nyilvánossága az állampolgárnak az ülésen történő jelenlét lehetőségét biztosítja, de az ülést vezető dönt arról, hogy az állampolgárnak hozzászólási jogot biztosít-e.
(2) Az (1) bekezdés alapján biztosított hozzászólási jog állampolgáronként a 3 percet nem haladhatja meg. Indokolt esetben az ülés vezetője a hozzászólás jogát további 3 perccel meghosszabbíthatja.
21. § (1) Az ülés, az ülés egy része, egyes napirendi pontok, vagy napirendi pontok részei az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott jogszabályi feltételek fennállása esetén zárttá nyilvánítható. A napirend megállapításakor törekedni kell arra, hogy a zárt ülésen tárgyalásra és eldöntésre kerülő napirendi pontok egymás után következzenek, valamint lehetőleg az ülés végén vagy elején kerüljenek sorra.
(2) A zárt ülés tartását a polgármester vagy bármelyik képviselő kezdeményezheti.
22. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi javaslatot. Ha a meghívóban közölt javaslathoz képest nincs változtatás, elég a meghívóban közöltekre való utalás.
(2) A napirendről a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Azon napirendi javaslatokat, amelyek a meghívóban nem szerepelnek indokolni kell.
(3) A napirendre tett javaslatok szavazásakor az ülés vezetője
a) először a kiegészítő javaslatokat egyenként bocsájtja szavazásra, majd
b) az elfogadott kiegészítésekkel korrigált eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(4) A napirend megszavazását követően meg kell kezdeni a napirendi pontok tárgyalását.
8. A napirendi pont tárgyalása, elnapolása, napirendről való levétele
23. § (1) A Képviselő-testület a napirendi pontokat egyenként, a napirendben szereplő sorrendben tárgyalja meg.
(2) A képviselő az adott napirendi pont tárgyalása előtt köteles bejelenteni személyes érintettségét, ha azt az ülés előtt nem tette meg.
24. § (1) A napirendi pont tárgyalása kezdetén az előterjesztő, szakelőadó a napirendi ponthoz a vita előtt szóbeli kiegészítést, pontosítást, módosítást tehet, az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti, szóbeli előterjesztést pedig részletesen ismerteti. Ezután az előterjesztést véleményező bizottság elnöke, vagy tagja ismerteti a bizottság véleményét.
(2) A Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztőhöz, a szakelőadóhoz, a jegyzőhöz, a meghívottakhoz és a Képviselő-testület tagjaihoz az előterjesztéssel kapcsolatos kérdéseket intézhetnek, amelyekre a megkérdezett válaszol.
(3) A napirendi pont tárgyalása során az arra jogosultak élhetnek a kérdezés jogával.
(4) A kérdések és válaszok elhangzása után az ülés vezetője a hozzászólásoknak ad helyt.
(5) A (2) bekezdésben nevezett személyek az adott napirendi pont esetében több alkalommal rendelkeznek a hozzászólás jogával. A hozzászólásban vélemény nyilvánítható az előterjesztésben foglaltakról és a napirendi pont tárgyáról, ha azok a döntéshozatal szempontjából jelentőséggel bírnak.
(6) A hozzászólásban a javasolt döntésre vonatkozó módosító indítvány tehető, melynek jellegéről a települési képviselőnek a hozzászólásában kifejezetten nyilatkoznia kell. A módosító indítványt a javaslattevőnek kell megfogalmaznia, kivéve, ha azt az előterjesztő befogadja. Az előterjesztésben szereplő javaslattal párhuzamosan önálló alternatív javaslat is benyújtható.
(7) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
25. § (1) A hozzászólások időtartamán túl csak ügyrendi indítványok tehetők, melyek az alábbiak:
a) napirendi pont elnapolására, napirendről való levételre,
b) tárgyalás lezárására,
c) a hozzászólók hozzászólásainak sorrendjére,
d) az ülésvezetéssel, a napirendi pont tárgyalásával kapcsolatos egyéb kérdésekre,
e) zárt ülés elrendelésére,
f) névszerinti vagy titkos szavazásra vonatkozó indítvány.
(2) Az ügyrendi indítványt és indokolását legfeljebb két percben lehet megtenni, melyre csak a Képviselő-testület tagja jogosult.
(3) Az ügyrendi indítvány megtételére soron kívül kell megadni a szólás lehetőségét, feltéve, hogy az indítvány ügyrendi jellegét az indítványozó előre jelezte.
(4) Az ülésvezetésre, a napirendi pont tárgyalásával kapcsolatos egyéb kérdésekre vonatkozó ügyrendi indítványra a jegyző is jogosult, ha a törvényességi jelzési kötelezettségét kívánja teljesíteni.
26. § Ha a hozzászóló a napirendi pont tárgyától eltér, a polgármester figyelmezteti, hogy térjen vissza a tárgyra. Ha a felszólaló a figyelmeztetést követően ismételten eltér a tárgytól, a polgármester tőle az adott napirendi pontnál a hozzászólás és kérdezés jogát megvonja.
27. § (1) Ha napirendi pont tárgyalása alatt kiderül, hogy a döntéshozatalhoz a Képviselő-testület külön döntése, vagy más szerv, személy előzetes döntése, illetve valamilyen feltétel teljesülése szükséges, a napirendi pontot a Képviselő-testület leveszi a napirendről.
(2) Le kell venni a napirendről azt a napirendi pontot is, amelynek tárgyalása során tisztázódik, hogy a Képviselő-testületnek a napirendi pontról már nem szükséges dönteni - kivéve a tájékoztatót - vagy nem jogosult döntéshozatalra.
(3) Az (1) bekezdés szerint levett napirendet az előzetes döntés megszületését, feltétel teljesülését követően újból napirendre kell tűzni.
(4) A napirendi pont elnapolásáról, levételéről az erre vonatkozó javaslat előterjesztését követően a Képviselő-testület haladéktalanul szavaz.
28. § (1) A napirendi pont tárgyalását a polgármester lezárja, ha további hozzászólás nincs. A tárgyalás lezárását bármely képviselő-testületi tag indítványozhatja, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) A napirendi pont tárgyalását követően - a szavazás előtt - lehetőséget kell adni, hogy az előterjesztő, előadó a vitában elhangzottakat összefoglalja, és azokra észrevételt tehessen.
(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
9. Tárgyalási szünet
29. § (1) A napirendi pontok tárgyalása között a polgármester szünetet rendelhet el.
(2) A titkos szavazás idejére elrendelt szünet mellett a szavazás előtt akkor rendelhető el szünet, ha a módosító indítványok számossága és terjedelme miatt a szavazás lebonyolítása jelentékeny felkészülést igényel.
10. Az ülés rendjének fenntartása
30. § (1) Az ülés vezetőjének feladata a tanácskozás rendjének a fenntartása. Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve köteles megtenni:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
c) figyelmezteti azt az ülésen, közmeghallgatáson jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
d) az ülés elhagyására kötelezheti azt az állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.
(2) Ha valaki kérdése, hozzászólása során a Képviselő-testületet vagy valamely jelenlévőt sértő kifejezést használ, vagy az ülés rendjére vonatkozó szabályokat szándékosan megszegi, a polgármester rendreutasíthatja, és egyidejűleg felszólítja kijelentése visszavonására. A helyi önkormányzati képviselő, az alpolgármester ezen intézkedést indítványozhatja.
(3) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen szólni, azokat visszautasítani, vitatni nem lehet.
(4) A (2) bekezdés szerinti rendreutasítás eredménytelensége esetén a polgármester javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az eset Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságához való utalására.
(5) A Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság javaslatot tehet a Képviselő-testületnek a rendzavaró jegyzőkönyvben történő megrovására. A javaslatot azon az ülésen kell előterjeszteni, amelyen a rendzavarás történt.
(6) A (4) - (5) bekezdések szerinti javaslatokról az előterjesztésüket követően a Képviselő-testület vita nélkül haladéktalanul dönt.
(7) Amennyiben a helyi önkormányzati képviselő nem tartja be a hozzászólási rendet és ismételten hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője javasolja a Képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek – az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 3 hónapra 20%-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A Képviselő-testület az ügyben határozatot hoz.
31. § (1) Az állampolgárok és érdeklődők (továbbiakban: hallgatóság) a nyilvános ülésen a számukra kijelölt helyen foglalhatnak helyet, de az ülés rendjét véleménynyilvánítással - akár szóban, akár cselekvésben jelentkezik - nem zavarhatják.
(2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja a polgármester a rendzavarót figyelmezteti az (1) bekezdés szerinti kötelezettségére. Ha a figyelmeztetés ellenére a rendzavarás megismétlődik annak elkövetőjét az ülésről kiutasíthatja. A kiutasítás végrehajtására hatósági intézkedés kezdeményezhető a kiutasított ellenszegülése esetén.
(3) Ha az ülésen a hallgatóság rendzavarása az ülés folytatását akadályozza, és a rend helyreállítása érdekében a hallgatóság egészével közölt figyelmeztetés eredménytelen a polgármester a hallgatóságot az ülésről köteles kiutasítani. A kiutasítás fenntartásáról és megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.
(4) A hallgatóság kiutasításának végrehajthatatlansága esetén a polgármester elhagyhatja helyét, amellyel az ülés félbeszakad. A félbeszakadt ülés folytatását a polgármester rendeli el. A napirendi pont tárgyalása elnapolható, amelynek tárgyalása alatt történik meg az ülés félbeszakítása.
(5) Az ülés rendjének helyreállítására hatósági intézkedés kezdeményezhető.
11. A szavazás rendje
32. § (1) A tárgyalás lezárását követően a polgármester szavazásra bocsátja az előterjesztett javaslatot. A szavazás - a Képviselő-testület tagjainak az indítványára, a Képviselő-testület minősített többségű döntésével - kivételesen elhalasztható az ülés berekesztése előtti időre is, de ha a tárgyalás nyilvánosan történt, a szavazást is nyilvánosan kell lefolytatni, és a zárt ülésen tárgyalt napirendi pontról történő szavazás csak zárt ülésen történhet.
(2) A szavazás során
a) először a módosító indítványokról külön-külön,
b) majd az elfogadott módosításokkal korrigált, kiegészített eredeti javaslatról dönt a Képviselő-testület.
(3) Amennyiben az előterjesztő a módosító indítványt befogadja, úgy az az eredeti előterjesztés részének tekintendő s arról külön nem kell szavazni.
(4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(5) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.
(6) Ha a szavazás eredménye nem állapítható meg egyértelműen, a szavazást meg kell ismételni.
33. § (1) A titkos szavazást a Képviselő-testület tagjaiból – kivéve a polgármestert és az alpolgármestert – álló szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.
(2) A szavazatszámláló bizottság 3 főből áll. A Képviselő-testület a bizottság megválasztásáról vita nélkül jelöltenként dönt. A választásról szóló határozat a bizottság egészének megválasztását tartalmazza.
(3) A titkos szavazás elrendelése előtt a Képviselő-testület megállapítja a szavazólap tartalmát, kivéve az alpolgármester választást.
(4) A szavazólapok elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(5) A titkos szavazás előkészítésének, a szavazatok leadásának és összeszámlálásának idejére szünetet kell elrendelni.
(6) Szavazni csak a szavazatszámláló bizottságtól átvett, a jegyző bélyegzőjének lenyomatával ellátott szavazólapon lehet. A szavazólapot tollal kell kitölteni.
(7) A szavazólap tartalmazza a szavazás időpontját (év, hó, nap), a szavazásra bocsátott kérdést, vagy kérdéseket, illetve - választás, kinevezés, megbízás esetén - a jelöltek neveit, az adható válaszokat „igen”, „nem” és „tartózkodom” formában.
(8) A szavazólap kitöltésére külön helyiséget kell biztosítani, vagy szavazófülkét kell az ülésteremben felállítani.
(9) A szavazó a külön helyiségben vagy a szavazófülkében szavaz, a szavazólapot borítékba teszi és azt a szavazatszámláló bizottság előtt az urnába dobja. Az urnát a szavazás megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy üres-e, erre bármelyik képviselő jogosult.
(10) Minden képviselő csak egy borítékot dobhat az urnába és a borítékban csak egy szavazólap lehet. A boríték urnába dobása előtt a szavazó kérheti a rontott szavazólap kicserélését.
(11) Az utolsó szavazat leadása után a szavazatszámláló bizottság a Képviselő-testület tagjai jelenlétében a fel nem használt szavazólapokat megsemmisíti, felnyitja az urnát és összeszámlálja az érvénytelen, valamint az érvényes szavazatokat - az utóbbiakat adott válaszonként, illetve jelöltenként - külön-külön.
(12) Érvénytelen a szavazat, ha
a) nem a szavazatszámláló bizottságtól átvett szavazólapon adták le vagy a szavazólap nincs lebélyegezve,
b) ha a szavazólap üres vagy a borítékból hiányzik, illetve a borítékban a szavazólap mellett másik szavazólap is van,
c) ha nem tollal töltötték ki,
d) ha a szavazólapból nem állapítható meg egyértelműen a szavazó akarata.
(13) A szavazás eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza
a) a szavazás helyét és időpontját (év, hó, nap),
b) a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét és aláírását,
c) a szavazásra jogosultak számát,
d) az érvénytelen szavazatok számát (a hiányzó szavazólapok számát külön),
e) az érvényes szavazatok számát összesen, és a támogató, illetve ellenszavazatok számát - jelöltek esetében a jelöltekre leadott szavazatok számát - külön-külön,
f) a szavazás eredményét (vagy eredménytelenségét),
g) a jegyző és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(14) A titkos szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki.
34. § (1) A Képviselő-testület név szerinti szavazást tart a polgármester, képviselő-testületi tag kezdeményezésére.
(2) Nem tartható név szerinti szavazás, ha titkos szavazásnak van helye.
(3) A név szerinti szavazást a Képviselő-testület vita nélkül rendeli el.
(4) Név szerinti szavazás esetén a polgármester a jelenléti ív szerint szólítja a Képviselő-testület tagjait, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” választ adhatnak. A polgármester utolsóként adja le szavazatát.
(5) A válaszokat a jegyzőkönyvvezető rögzíti és a szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
35. § (1) A szavazás akkor eredményes, ha az Mötv. 47. § (1)-(2) bekezdésben foglaltak teljesülnek.
(2) A határozati javaslatot elutasítottnak kell tekinteni, amennyiben az igen szavazatok száma nem haladja meg a jelenlévő képviselők számának, illetve minősített többség szüksége esetén nem éri el az összes képviselő számának több mint a felét.
(3) Az elutasított javaslat újból csak akkor terjeszthető elő, ha a döntés előkészítését megismételték, és az előterjesztés új tényeket, körülményeket tár fel.
12. A Képviselő-testület döntése
36. § (1) A Képviselő-testület döntése lehet
a) határozat, vagy
b) rendelet.
(2) A Képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
(3) A döntés elfogadásához minősített többség szükséges:
a) Az Mötv. 50. §-ban meghatározott esetekben,
b) a rendelet 15. § (3) bekezdése által szabályozott ügyekben,
c) a rendelet 32. § (1) bekezdése által szabályozott ügyekben,
d) a Képviselő-testület éves munkatervének elfogadásához,
e) a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához és visszavonásához.
f) az önkormányzati alapítású kitüntető címek adományozásához,
g) gazdasági program elfogadásához,
h) helyi népszavazás kiírásához.
(4) A Képviselő-testület feladatot meg nem határozó ügyekben állásfoglalást, nyilatkozatot adhat ki.
13. Rendeletalkotás
37. § (1) Rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) polgármester, alpolgármester,
b) a Képviselő-testület bizottsága,
c) települési képviselő,
d) jegyző,
e) a nemzetiségi önkormányzat,
f) azok a közigazgatási szervek, amelyek jogszabály értelmében önkormányzatot érintő feladatai és hatáskörei vannak.
(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármester részére kell benyújtani.
38. § (1) A Képviselő-testület megbízhatja az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottságot is. A jegyző akkor is köteles az előkészítésben részt venni, ha a tervezetet bizottság készíti elő.
(2) A tervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértő közreműködése igényelhető.
(3) A rendelet-tervezetről a tárgy szerint érintett bizottság véleményét ki kell kérni.
39. § (1) A megalkotott rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(2) A jegyző feladata a rendeletek hatályosulásának folyamatos ellenőrzése. A hatályos rendeleteket szükség szerint, de legalább öt évenként egyszer felül kell vizsgálni.
14. Kérdés – Interpelláció
40. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben kérdést tehet fel, illetve interpellálhat.
(2) Az interpellációt írásban lehet megtenni.
(3) Az ülés vezetője, amennyiben kérdés vagy interpelláció érkezett az ülés kezdetén ismerteti a képviselők által addig írásban benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát, majd az azokra adott válaszokat.
(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület – vita nélkül – akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.
(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről a Képviselő-testület is.
(6) Az interpellációt a Képviselő-testület ülése előtt legalább 8 munkanappal, a kérdést – az azonnali kérdés kivételével - a Képviselő-testület ülése előtt legalább 5 munkanappal írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki gondoskodik az interpelláltakhoz és kérdezettekhez való eljuttatásáról.
(7) A Képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy a kérdésre, vagy az interpellációra írásban is adható választ az ülést követő 15 napon belül, melyet minden képviselőnek meg kell küldeni és ennek elfogadása tárgyában a Képviselő-testület a következő ülésén dönt.
(8) Ha interpelláció, javaslat tárgyalása tárgyuk szerint zárt ülés tartását indokolják, a zárt ülésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.
(9) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.
15. Az ülés berekesztése
41. § A napirendi pontok megtárgyalását követően a polgármester az ülést berekeszti.
16. Jegyzőkönyv
42. § (1) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl
a) a testületi ülésről, illetve a szavazásról távolmaradt képviselők nevének felsorolását,
b) a meghívóban közölt napirendi javaslaton kívül a javasolt napirendi pontokat (módosításokat, kiegészítéseket) szó szerint,
c) az elfogadott napirendet tárgy, előterjesztő, előadó és az eseti meghívottak feltüntetésével,
d) a szóbeli előterjesztések, illetve kiegészítések tartalmát,
e) a kérdezők, hozzászólók nevét, a kérdések, hozzászólások lényegét,
f) a szóbeli módosító indítványokat,
g) a megalkotott rendeletek, határozatok szó szerinti szövegét,
h) az interpellációkat, bejelentéseket és az adott válaszokat,
i) az ülésen történt minden fontos eseményt.
(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell
a) a meghívót,
b) az írásos előterjesztéseket,
c) az írásban benyújtott módosító indítványokat,
d) tájékoztatókat, észrevételeket
e) interpellációkat, írásban benyújtott kérdéseket,
f) a jelenléti ívet.
(3) A Képviselő-testület nyilvános, illetve zárt üléséről a jegyzőkönyvet egy példányban kell elkészíteni.
(4) A Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyző kezeli, amelyet elektronikus formában az ülést követő 15 napon belül az illetékes kormányhivatal (továbbiakban: Kormányhivatal) vezetőjének megküld.
(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a titkos ügykezelés szabályai szerint kell kezelni és az ülést követő 15 napon belül a Kormányhivatal vezetőjének elektronikus úton meg kell küldeni.
(6) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvekbe, valamint a zárt üléseken hozott döntésekbe az állampolgárok hivatali munkaidőben, hivatali dolgozó jelenlétében betekinthetnek, abból a vonatkozó jogszabályok szerint másolatot kérhetnek.
(7) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
17. Közmeghallgatás
43. § (1) A közmeghallgatásra a nyilvános és rendes ülés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jelenlévő állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői rendelkeznek a kérdezés és hozzászólás jogával.
(2) Amennyiben a kérdés, javaslat olyan ügyre vonatkozik, ami nem közérdekű, vagy amelyet zárt ülésen kell, vagy lehet tárgyalni a válaszadást meg kell tagadni, illetve megtagadható.
Az önkormányzat szervei, tisztségviselői, azok jogállása, feladatai
44. § (1) Az Önkormányzat szervei:
a) a Polgármester,
b) a Képviselő-testület bizottságai,
c) az Önkormányzat Társulásai,
d) Képviselő-testület hivatala (Polgármesteri Hivatal),
e) a Jegyző.
(2) Az Önkormányzat tisztségviselői:
a) Polgármester,
b) Alpolgármester,
c) Települési képviselő,
d) Tanácsnok,
e) Jegyző.
(3) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, aljegyző és a Polgármesteri Hivatal bélyegzőin a Magyar Köztársaság hivatalos címerét kell használni.
18. Az önkormányzati szervek jogállása
45. § (1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat, illetve eseti munkacsoportokat választ.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság (5 fő)
b) Szociális, Kulturális és Sport Bizottság (5 fő)
(3) A bizottságok feladat- és hatáskörét jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(4) Bizottsági tag legfeljebb két bizottságnak lehet a tagja, kivéve az eseti munkacsoporti tagságot.
(5) A bizottság elnökét a Képviselő-testület, helyettesét a bizottság választja meg a települési képviselő tagok közül. Egy személy csak egy bizottság elnökévé választható.
(6) A bizottság szükség szerint, de legalább az Mötv. 44. §-ban meghatározott számú ülést tart.
(7) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén helyettese, mindkettő akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő tag hívja össze és vezeti.
(8) A bizottság ülését össze kell hívni, ha
a) a Képviselő-testület döntésének meghozatala előtt az előterjesztés, vagy a döntésre szánt kérdés véleményezése szükséges,
b) a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntés hozatala szükséges,
c) a polgármester indítványára,
d) a jegyző indítványára, amennyiben jogszabálysértés történt és a jogszabálysértés kiküszöbölése a megszabott határidő miatt az a)-c), pont alapján összehívott ülésekig nem halasztható,
e) jelen rendelet rendelkezései alapján az összehívása a fentieken túl szükséges.
(9) Az indítványt az ülés összehívására jogosultnál kell előterjeszteni, aki az ülést 10 napon belüli időpontra köteles összehívni. Az ülést írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívót az ülést megelőzően legalább 5 nappal, kivételes esetben legalább 24 órával kell megküldeni. A meghívó tartalmára a 16. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A meghívóval együtt meg kell küldeni a napirendi pontokhoz készített írásbeli előterjesztéseket is.
(10) Az ülésre meg kell hívni:
a) a bizottság tagjait
b) a települési képviselőt
c) polgármestert
d) alpolgármestert
e) jegyzőt, aljegyzőt
f) a napirendi pontok előadóit
g) akit az ülés összehívására jogosult indokoltnak tart.
(11) Az ülésre meghívottak – a bizottság tagjain kívül – tanácskozási joggal rendelkeznek.
(12) A bizottságok különösen indokolt estben közösen is tarthatnak ülést.
(13) Közös ülés esetén a bizottságok az adott témában külön-külön hoznak döntést.
(14) A bizottság az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a Képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.
(15) Ha a polgármester észleli, hogy a bizottság döntésének - az Mötv. 61. § (2) bekezdése szerint – felfüggesztése vált szükségessé, indokolással ellátott határozatban dönt, amelyet meg kell küldeni a bizottság tagjainak. A polgármester egyeztetést folytathat az érintett elnökkel, hogy a bizottság maga módosítsa, vagy vonja vissza döntését. Eredménytelen egyeztetést követően a felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz. A Képviselő-testület a felfüggesztett döntést – amennyiben nem állnak fenn a felfüggesztés okai – hatályában tarthatja, megváltoztathatja, vagy hatályon kívüli helyezheti.
(16) Az esetenként felmerülő feladatok ellátására eseti munkacsoport alakítható.
(17) A nem önkormányzati képviselő tag is köteles az Mötv. 39. § (1) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozatot tenni.
(18) A rendelet jelen fejezetében nem szabályozott kérdésekben a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
46. § (1) A Képviselő-testület egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást létrehozásában vehet részt, vagy ahhoz csatlakozhat.
(2) A Képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során az Mötv. 87-95. §-aiban foglalt rendelkezések szerint jár el.
19. Az önkormányzat tisztségviselőinek jogállása
47. § (1) A Képviselő-testület hivatala (Polgármesteri Hivatal) az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítését és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat látja el.
(2) A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályairól külön szabályzatban dönt.
(3) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző és aljegyző tisztség együttes betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Tápiógyörgye Község Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései szerint kell eljárni.
48. § (1) A választópolgárok által megválasztott polgármester főállásban látja el feladatát, melyek az Mötv. 67. § (1) bekezdésben foglaltakon túl az alábbiak:
a) település fejlődésének elősegítése;
b) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
c) az önkormányzat gazdálkodásának irányítása;
d) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás megvalósítása;
e) a nyilvánosság megteremtése, települési fórumok szükség szerinti szervezése;
f) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása;
g) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájuk segítése;
h) a képviselő-testület döntéseinek az előkészítése, a döntések végrehajtásának a megszervezése és ellenőrzése;
i) a képviselők, a bizottsági elnökök munkájának segítése;
j) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;
(2) A polgármester a Képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával megbízhatja az alpolgármestert, vagy a tárgy szerinti tanácsnokot, jogi képviselőt, vagy települési képviselőt.
(3) Az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti ismételt tárgyalásra vonatkozó kezdeményezést írásban meg kell küldeni minden képviselőnek és ezzel együtt kézbesíteni kell az ülésre szóló meghívót is. Az ismételt tárgyalás mellett az ülésen más napirendi pont is tárgyalható, az ülésre a rendes - szükség esetén a rendkívüli - ülés szabályait kell alkalmazni.
(4) A polgármester illetményét és költségtérítését az alakuló ülésen a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint állapítja meg, majd ezt követően az Mötv. 71. §-a szerint vizsgálja felül a Képviselő-testület. A polgármester jutalmazására a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság tesz javaslatot.
(5) A polgármester javaslatára a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatali Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletében határozza meg a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket.
49. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A Képviselő-testület egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.
(2) Az alpolgármester feladatait, munkarendjét a polgármester határozza meg.
(3) Az alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését külön határozat tartalmazza.
50. § (1) A települési képviselőnek az adott ügy bizottsági megtárgyalását írásban kell javasolni a bizottság ülését megelőzően legalább három munkanappal. Az írásba foglalás nem szükséges, ha a javaslatát a képviselő a Képviselő-testület vagy a bizottság ülésén jegyzőkönyvbe mondta.
(2) Átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatára vonatkozó javaslatra is irányadó az (1) bekezdés.
(3) A képviselő köteles
a) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,
b) a Képviselő-testület, bizottság, a polgármester felkérése alapján részt venni az ülés előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,
c) tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az önkormányzat, illetve a település ellen irányul, illetve azokat sérti,
d) egyéni álláspontjától függetlenül a döntést, ha feladata végrehajtani,
e) a tudomására jutott állami és szolgálati, valamint az üzleti titkot megőrizni megbízatása megszűnését követően is.
(4) A képviselő köteles a polgármesternek írásban vagy szóban bejelenteni, ha a Képviselő-testület ülésétől távol marad. A képviselő képviselő-testületi ülés jelenléti ívén – a távozást és a visszaérkezést, azok időpontjának feltüntetésével - köteles megjelölni, ha a Képviselő-testület üléséről egy óra hosszát meghaladó időtartamra távozik.
(5) A távolmaradás igazoltnak tekintendő
a) ha annak oka halaszthatatlan elfoglaltság,
b) utólagos bejelentés esetén is a betegség vagy külföldi tartózkodás.
(6) A (4) bekezdés - (5) bekezdések irányadók a bizottsági ülésről történő távolmaradásra is.
(7) A távolmaradás igazolására a polgármester, illetve a bizottsági elnök jogosult.
(8) Ha a képviselő három hónapot meghaladóan igazolatlanul távol marad az ülésekről, ezt a tényt a polgármester a Képviselő-testület üléseinek kezdetén kihirdeti.
(9) A képviselő tiszteletdíjban részesül, melynek mértékét és csökkentésének – jelen rendelet rendelkezésein túl - jogcímeit, valamint összegét külön rendelet szabályozza.
51. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület az Mötv. 34. §-a alapján tanácsnokot választ, tiszteletdíját rendeletben kell szabályozni.
(2) A tanácsnok feladatkörét a megválasztásáról szóló határozatban kell rögzíteni.
52. § A jegyző a Polgármesteri Hivatal vezetőjeként az alábbi feladatokat látja el:
a) az Mötv. 81. § (3) bekezdésben foglalt feladatokat, továbbá
b) a polgármester útmutatásának megfelelően gondoskodik a Képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztések elkészítéséről, ill. az ágazatilag illetékes csoportvezető által történő elkészítéséről;
c) állást foglal az előterjesztések jogszerűségéről;
d) állást foglal a polgármester, az alpolgármester által feltett jogértelmezési kérdésekben;
e) javaslatot tesz a Képviselő-testület döntéseinek esetleges felülvizsgálatára;
f) igény szerint tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről;
g) szervezi a Képviselő-testület, a bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok végrehajtását, az ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését;
h) koordinálja a közigazgatás egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat;
i) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek folyamatos aktualizálásáról;
j) tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek, polgármesternek, bizottságnak, települési képviselőnek az önkormányzatokat érintő fontosabb jogszabályokról.
Az önkormányzat költségvetése
53. § (1) Az Önkormányzat bevételeit és kiadásait éves költségvetésben rendelettel állapítja meg.
(2) A költségvetés szerkezetét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
54. § (1) A költségvetés tárgyalása egy vagy két fordulóban történik.
(2) Amennyiben a polgármester döntése szerint a költségvetés tárgyalása két fordulóban történik úgy az első fordulóban a költségvetés koncepcióját tárgyalja meg a Képviselő-testület, amit a költségvetési évet megelőző év november 30-ig – különösen indokolt esetben a december havi rendes ülés időpontjáig – kell előterjesztetni.
(3) A költségvetési koncepció az önkormányzat rövid és hosszú távú céljainak megvalósulása érdekében meghatározza a következő évi költségvetés tervezésének fő irányait, szempontjait.
(4) A koncepcióban számba kell venni
a) a várható bevételi forrásokat, bővítésük lehetőségeit,
b) a várható kiadásokat, gazdaságosságukat és célszerűségüket, valamint össze kell mérni a lehetőségekkel és meg kell határozni a teljesítési sorrendet.
(5) A második fordulóban a jogszabályok által megállapított részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a Képviselő-testület.
(6) A költségvetési évet követően a polgármester a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelet-tervezetet terjeszt a Képviselő-testület elé.
(7) A költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezeteket nyilvános és rendes ülésen kell tárgyalni, valamint elfogadni. A költségvetési rendelet módosítására nyilvános rendkívüli ülésen is sor kerülhet.
Az önkormányzat belső kontrollja
55. § Az intézmények gazdálkodásának ellenőrzéséről az Önkormányzat felügyeleti ellenőrzés keretében külsős vállalkozó bevonásával a jegyző gondoskodik.
Záró rendelkezések
56. § (1) Az e rendelet hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyok, tények, megkezdett eljárási cselekmények esetében a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2019. (X. 28.) önkormányzati rendelet rendelkezései szerint kell eljárni.
(2) Amennyiben önkormányzati rendelet
a) Pénzügyi Bizottságot említ, ott a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságot,
b) Szociális és Egészségügyi Bizottságot említ, ott a Szociális, Kulturális és Sport Bizottságot,
c) Kulturális, Sport és Integrációs Bizottságot említ, ott a Szociális, Kulturális és Sport Bizottságot,
kell érteni.
57. § Hatályát veszti a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2019. (X. 28.) önkormányzati rendelet.
58. § Ez a rendelet 2025. február 1-jén lép hatályba.