Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 27.) önkormányzati rendelete
Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I.27.) önkormányzati rendelete a 9/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról a közterület használatáról
Hatályos: 2026. 01. 29- 2026. 01. 29Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I. 27.) önkormányzati rendelete
Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (I.27.) önkormányzati rendelete a 9/2025. (IV. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról a közterület használatáról
[1] Jelen rendelet célja a közterület-használatért fizetendő díjak módosítása, a település költségvetési egyensúlyának biztosítása érdekében.
[2] Tápiógyörgye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el.
1. § (1) Közterület-használati engedély köteles:
a) pavilon elhelyezés, ideiglenes alkalmi árusítás, ideiglenes idényjellegű árusítás, valamint kitelepült árusítás,
b) reklám, mobil tájékoztató és megállító táblák kihelyezés,
c) önkormányzati hirdetőhelyen történő hirdetés elhelyezés,
d) állvány, építőanyag, hulladék átmeneti tárolása, amennyiben annak időtartama a hét napot meghaladja,
e) tüzelőanyag átmeneti tárolása, amennyiben annak időtartama a hét napot meghaladja,
f) mozgóbolti és mozgó árusítás,
g) bank-automaták elhelyezés,
h) vendéglátó-ipari előkert kihelyezés,
i) tűzijáték, kiállítás, vásár, sport-, és kulturális rendezvény,
j) üzlet homlokzata előtti területen árubemutató, göngyöleg elhelyezés,
k) képzőművészeti (portrékészítés), alkalmi javító és szolgáltató tevékenység üzleti célú folytatása,
l) a települési rendezvényeken az előzetes igények (kapacitás, színvonal jellege, stb.) alapján kiválasztott kizárólagos vendéglátó-ipari szolgáltató, és egyéb, más tevékenységet végző árusok, szolgáltatók által a szolgáltatás nyújtása céljából használt felépítmény, lakókocsi, vagy egyéb eszköz elhelyezés,
m) a 9. § (1) bekezdésben foglalt esetek,
n) irodakonténer, konténer és tartozékai, települési szilárdhulladék-gyűjtő konténer, csomagautomata elhelyezése
o) üzemképtelen jármű, üzemen kívül helyezett gépjármű közterületen történő tárolására
p) gépjárműről történő árusítás (alkalmi)
q) gépjármáről történő árusítás (rendszeres)
r) közterületen, illetve gépjárműre hangosító berendezés alkalmával történő reklámozás
2. § (1) Nem adható közterület-használati engedély:
a) településképi-, műemléki és környezeti követelményeket ki nem elégítő közterület használatra,
b) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeit szabályozó jogszabályban meghatározott, kizárólag üzletben árusítható termékek forgalomba hozatalára,
c) a közlekedés biztonságát zavaró (utak és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát, közúti jelzőlámpákat takaró) berendezések és tárgyak elhelyezésére,
d) szeszesital forgalmazására, kivéve a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek szerinti árusítást,
e) sátorgarázs elhelyezésére,
f) szexuális termékek árusítására, osztogatására,
g) amennyiben a rendeltetéstől eltérő célú közterület-használat mások jogos érdekeit sérti,
h) zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására,
i) aki ellen a közterület rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatos szabályszegés miatt közigazgatási hatósági eljárás indult, és az eljárás végleges befejezésétől egy év még nem telt el,
j) a kérelem, és annak mellékletei nem felelnek meg a 5. §-ban foglaltaknak,
k) amennyiben az előzetesen szükséges szakhatóságok nem adták meg a hozzájárulást,
l) ha a kérelmezőnek az önkormányzattal szemben bármely jogcímen lejárt tartozása áll fent, valamint a helyi adóhatósággal szemben lejárt adótartozása van, kivéve ha a tartozás megfizetésére az önkormányzat, illetve a helyi adóhatóság részletfizetést vagy halasztást engedélyezett.
3. § Közterület felbontásához, annak területén, az alatt vagy feletti építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez a közút esetében közútkezelői hozzájárulás, nem közút közterület (továbbiakban együtt: közterület) esetében közterület-bontási engedély (továbbiakban együtt: közterület-bontási engedély) szükséges.
4. § (1) Engedély nélkül közterületet felbontani csak a közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében lehetséges. A felbontást követő első munkanapon a bontást be kell jelenteni a TápiógyörgyeiPolgármesteri Hivatal felé. A bejelentés a következő adatokat tartalmazza
a) a bontás helye és időpontja,
b) a bontás helyét ábrázoló fénykép, nyomvonal helyszínrajz (M 1:500) kivonat,
c) a bontás oka,
d) a munkát végző cég neve,
e) a felelős műszaki vezető neve, beosztása, telefonszáma,
f) a bejelentő neve, címe, telefonszáma,
g) az érintett közterület nagysága, rendeltetése szerinti bontásban,
h) ideiglenes forgalomkorlátozási terv.
(2) Ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennáll, a bejelentő részére utólagos közterület-bontási engedélyt kell kiadni.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltétel nem áll fenn, és a felbontott közterületet még nem állították helyre, a közterület használatot meg kell tiltani, és a bontási munkálatokat végzőt kötelezni kell a felbontott közterület helyreállítására.
5. § A közterület-bontási engedély jogosultjának a munkálatok végzése előtt és alatt gondoskodnia kell a forgalom biztonságos tereléséről és korlátozásáról, valamint a lakosság tájékoztatásáról.
6. § (1) Új burkolt közterület építése esetén az építés befejezését követő 5. naptári év december 31-ig – a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve –a közterületet nem lehet felbontani.
(2) Meglévő pályaszerkezet megtartásával járó aszfaltszőnyeg készítés esetén a befejezést követő 5. naptári év december 31-ig – a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a közterületet nem lehet felbontani.
(3) A bontási tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő, veszély elhárítását szolgáló bontásokra. A vészhelyzet megszűntetését követően az igénybevevő köteles a közterületet helyreállítani. A közterület helyreállítására vonatkozó kikötéseket a közútkezelői- és tulajdonosi hozzájárulás tartalmazza.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül engedélyezni kell a közterület felbontását, ha a közterület felbontásának szükségességét előidéző helyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs, és a kérelmező vállalja a közterület teljes hosszban történő új kopóréteggel való helyreállítását.
7. § (1) Meg kell tagadni az engedélyesnek az engedélyben meghatározott területen kívüli további területre vonatkozóan benyújtott közterület-bontási engedély irántikérelmét, ha
a) az engedélyes az engedélytől eltérően nem megfelelő ütemben végzi munkáját, mindaddig, amíg a folyamatban lévő munkák üteme az engedélyben meghatározott mértéket el nem éri,
b) az engedélyesnek az engedélytől eltérően elmaradása van a munkaterületek helyreállításában – így különösen betemetés, betonozás, aszfaltozás, füvesítés – mindaddig, amíg a munkaterületet helyre nem állítja,
c) az engedélyest felszólították, vagy kötelezték valamely korábbi, bontás helyreállítására, ismételt helyreállítására, javítására, a munkaterület biztosítására vagy egyéb hiányosságának pótlására vonatkozóan, mindaddig, amíg a felszólításban, kötelezésben előírtakat maradéktalanul nem teljesíti,
d) az engedélyesnek a korábbi munkáiból eredően közterület-használati díj tartozása áll fenn az Önkormányzattal szemben,
e) a kérelmező engedély nélkül vesz igénybe rendeltetésétől eltérően közterületet, mindaddig, amíg az engedély nélküli közterület-használat fennáll.
8. § (1) Az előre tervezett bontások után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságát és a szükséges forgalmi rend módosítását a közterület-bontási engedélyben kell meghatározni. A közmű meghibásodása miatt szükségessé vált bontás után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságát és a szükséges forgalmi rend módosítását a bejelentést követően kiadott hozzájáruló nyilatkozatban, bejelentés elmulasztása esetén a helyreállításra kötelező útellenőri felszólításban kell meghatározni.
(2) Ha a teljes helyreállítás a bontási engedélyben meghatározott határidőre nem készül el, a határidő műszakilag indokolt esetben meghosszabbítható.
(3) A közmű meghibásodást követő burkolatbontás utáni helyreállítást, a technológiailag indokolt legrövidebb időn belül el kell végezni.
(4) A megbontott közút helyreállítását az engedélyesnek kell elvégeznie, az alábbiak szerint:
a) útpálya hosszirányú felbontása esetén
b) fő – és gyűjtőutakon a megbontott teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni,
c) lakó és kiszolgáló utakon forgalmi sávban csak egy munkahézag – élvágás – lehet. A meglévő kopóréteget a szegélyig (kiemelt, „K”, süllyesztett), ennek hiányában az útpálya széléig fel kell szedni és a munkahézagig egységes kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől,
d) a burkolatba kerülő munkahézag (élvágás) az úttengellyel párhuzamos, törés nélküli vonal mentén kell, hogy haladjon,
e) amennyiben az ab) pont szerint helyreállítandó felület szélessége meghaladja a forgalmi sáv 50%-át, a teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni,
f) útpálya keresztirányú felbontása esetén
g) az úttest keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a kiemelt szegélyre, illetve az út szélére merőleges munkahézagokkal kell elvégezni, iránytörés nélküli vonal mentén,
h) amennyiben egy beruházáson belül két útpályára merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének távolsága nem haladja meg a 10 m-t, akkor a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni,
i) kerékpárút, gyalogút, járda felbontása esetén
j) a legfeljebb 2,5 m széles aszfalt burkolatú kerékpárút, gyalogút, járda hosszirányú bontása esetén teljes szélességben új kopóréteget kell építeni,
k) a 2,5 m-nél szélesebb aszfalt burkolatú kerékpárút, gyalogút, járda hosszirányú bontása esetén csak egy munkahézag lehet, és a kopóréteg cseréjét a munkahézagtól a kerékpárút, gyalogút, járda széléig kell elvégezni,
l) aszfalt burkolatú kerékpárút, gyalogút, járda keresztirányú bontása során – amennyiben egy beruházáson belül két út vagy járdaszélre merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének távolsága nem haladja meg a 10 m-t – a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni,
m) gyalogút és járda kijelölt-gyalogos átkelőhelynél történő bontása esetén, a mozgáskorlátozott akadálymentesítésről is gondoskodni kell.
9. § (1) A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni tilos. A munkaárok csak földdel, vagy a közterület-bontási engedélyben, utólagos hozzájárulásban, kötelezésben előírt anyaggal tölthető fel és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint tömöríteni kell.
(2) A helyreállításra kötelezett feladata a földvisszatöltések tömörségét a kivitelezés során ellenőrizni és dokumentálni a közútkezelői hozzájárulásban előírtak szerint.
(3) Téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben ideiglenes helyreállítást kell végezni, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.
(4) A téli hónapokban – üzemzavar-elhárítás érdekében végzett közterület felbontása esetén – a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében minden esetben talajcserét kell alkalmazni.
(5) A munkavégzéssel érintett területeken a szilárd burkolat pályaszerkezete a munkaárok szélétől számítottan minimum 30-30 cm-es átlapolással kell kiépíteni.
10. § Amennyiben a közterület-bontási engedélyt közművezeték építésével (bővítés, felújítás, csere) kapcsolatos bontás végzésére kérték, az engedélyt csak akkor lehet megadni, ha a gerincvezeték építésével egyidőben valamennyi ingatlan bekötő vezetéke kiépítésre kerül, legalább az út és járda burkolaton túl mért 1 méter hosszúságig, kiépítetlen közterület esetén a szabályozási szélességig.
11. § (1) A vezetékzóna fölé kerülő anyag tömörségi fokának legalább 90 %-osnak kell lennie. A munkagödör visszatöltés felső 50 cm-es rétege legalább 95 %-os tömörséggel kell, hogy készüljön.
(2) A tömörségmérési vizsgálatot úttengellyel párhuzamos bontás esetén minden esetben legalább 25 méterenként el kell végezni. A mérési pontokat a szakfelügyelet jelöli ki.
(3) Keresztbontás esetén a szakfelügyelet a tömörségi vizsgálatot szúrópróba-szerűen rendeli el oly módon, hogy 3 bekötésből átlagosan legalább egy vizsgálva legyen. Ha a tömörség nem megfelelő a műszaki átadás-átvételhez a közterület tulajdonosa, a közút kezelője nem járul hozzá és újra-helyreállításra kötelez.
(4) A tömörség mérési vizsgálatok díja az engedélyest terheli.
(5) A közterület tulajdonosa, a közút kezelője további vizsgálatokat írhat elő a közterület-bontási engedélyben, utólagos hozzájárulásban, kötelezésben a munka nagysága, jellege alapján.
(6) Minőségi vita esetén az engedélyesnek, illetve kivitelezőjének kell további vizsgálatokkal igazolni a megfelelőséget.
(7) A rendelet 2. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
12. § Ez a rendelet 2026. január 29-én lép hatályba, és 2026. január 30-án hatályát veszti.
1. melléklet az 1/2026. (I. 28.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Pavilon elhelyezés, ideiglenes alkalmi árusítás, ideiglenes idényjellegű árusítás, Valamint kitelepült árusítás |
6350 Ft/3 fm/alkalom |
|
2 |
Reklám, mobil tájékoztató és megállító táblák kihelyezése |
13.000 Ft/nm/hó |
|
3 |
Önkormányzati hirdetőhelyen történő hirdetés elhelyezés |
Díjmentes |
|
4 |
Állvány, építőanyag, hulladék átmeneti tárolása, amennyiben annak időtartama a hét napot meghaladja |
6500 Ft/Hó |
|
5 |
Tüzelőanyag átmeneti tárolása, amennyiben annak időtartama a hét napot meghaladja |
6500 Ft/hó |
|
6 |
Mozgóbolti és mozgó árusítás |
6350 Ft/nm/alkalom |
|
7 |
Bank-automaták elhelyezés |
Díjmentes |
|
8 |
Vendéglátó-ipari előkert elhelyezés |
800 Ft6nm6hó |
|
9 |
Tűzijáték, Kiállítás, vásár, sport-, és kulturális rendezvény |
Díjmentes |
|
10 |
Üzlet homlokzat alatti területen árubemutató, göngyöleg elhelyezés |
800 Ft/nm/hó |
|
11 |
|
Díjmentes |
|
12 |
A települési rendezvényeken az előzetes igények (kapacitás, színvonal jellege, stb. ) alapján kizárólagos vendéglátó-ipari szolgáltató, és egyéb, más tevékenységet végző árusok, szolgáltatók által a szolgáltatás nyújtása céljáéból használt felépítmény, lakókocsi, vagy egyéb eszköz elhelyezés |
3000 Ft6nm/alkalom |
|
13 |
a 9. § (1)bekezdésben foglalt esetek |
Díjmentes |
|
14 |
irodakonténer, konténer és tartozékai, települési szilárdhulladék-gyűjtő konténer, csomagautomata elhelyezése |
Díjmentes |
|
15 |
Üzemképtelen gépjármű tárolása |
10.000 Ft/gépkocsi/hó |
|
16 |
Gépjárműről történő árusítás (alkalmi) |
5000 Ft/nap |
|
17 |
Gépjárműről történő árusítás (rendszeres) |
15.000 Ft/hó |
|
18 |
Közterületen, illetve gépjárműre hangosító berendezés alkalmával történő reklámozás |
2800 Ft/nap |