Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2026. (III. 24.) önkormányzati rendelete

Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2026. (III. 24.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól

Hatályos: 2026. 03. 24

Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2026. (III. 24.) önkormányzati rendelete

Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2026. (III. 24.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól

2026.03.24.

[1] Tápiógyörgye Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

[2] A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján

[3] Annak érdekében, hogy meghatározza az Önkormányzat vagyonát, és a hatálya alá tartozó vagyonelemekkel való gazdálkodás szabályait, figyelemmel az önkormányzati tulajdon folyamatos védelmére, értékének megőrzésére és növelésének előmozdítására. következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a vagyon meghatározásának vonatkozásában kiterjed: az önkormányzat tulajdonában álló valamennyi (befektetett és forgó) eszközökre, valamint az ezeket terhelő kötelezettségekre.

(2) A rendelet hatálya a végrehajtás vonatkoztatásában kiterjed: a képviselő- testületre és szerveire, az önkormányzat hivatalára és intézményeire, az önkormányzat részvételével működő társulásokra, gazdasági társaságokra és más szervezetekre, valamint személyekre, az általuk kezelt és üzemeltetett önkormányzati vagyon tekintetében.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon, annak részei és rendeltetésük

2. § Az önkormányzati vagyon részei:

a) törzsvagyon

b) üzleti vagyon.

3. § (1) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely körébe tartozó tulajdon: - forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonrészekből áll.

(2) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

(3) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

4. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozik:

a) a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyon,

b) a képviselő-testület által e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyon.

(2) A forgalomképtelen vagyoncsoportokhoz tartozó vagyontárgyak tételes felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. A képviselő-testület által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségő nemzeti vagyonnak minősített vagyontárgyak felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak a közszolgáltatási feladatok ellátásának alapvető bázisai. Ezért nem forgalmazhatók, nem idegeníthetők el, nem vihetők be apportként gazdasági társaságokba, és nem terhelhetők meg.

(4) A helyi közutak és műtárgyaik hasznosítása estén koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő- testület dönt.

5. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozik mindaz a vagyon, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi, valamint amelyet e rendelet korlátozottan fogalomképes vagyonként határoz meg.

(2) A korlátozottan forgalomképtelen vagyoncsoportokhoz tartozó vagyontárgyak tételes felsorolását az 2. sz. melléklet tartalmazza.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a tulajdonjog megtartása mellett kezelésbe és üzemeltetésre átadhatók. Az ily módon átadott vagyontárgyak közül azok, amelyek az önkormányzat hivatala vagy intézményei körén kívüli szervekhez kerültek, a számviteli nyilvántartásokban is el kell különíteni.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(5) A települési önkormányzatok többségi részesedésével közszolgáltatási célra alapított gazdasági társaságba a község közigazgatási területén lévő vízműtelep(ek) vízhálózat és tartozékai apportálható.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott vagyont a társaság csak közszolgáltatási célra hasznosíthatja.

6. § (1) Az önkormányzat forgalomképes vagyonához tartozik mindaz az önkormányzat tulajdonában álló vagyonféleség, amelyik törvény, vagy e rendelet szerint nem tartozik az önkormányzat forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonához.

(2) A forgalomképes vagyontárgyak vállalkozási célokra igénybevehetők.

(3) Az önkormányzat vállalkozása kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(4) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyekben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(5) Az esetleges vállalkozásokról külön szabályozás készül.

7. § A Képviselő- testület az előbbi 4-5-6. §. –okban ismertetett vagyoncsoportok közül az önkormányzati rendelet hatáskörébe tartozók viszonylatában átsorolásokat hajthat végre. Az átminősítésben a megválasztott települési képviselők több, mint felének szavazata szükséges.

III. Fejezet

A tulajdonosi jogok gyakorlásának általános és konkrét előírásai

8. § (1) Az önkormányzat Képviselő- testületét megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik.

(2) A tulajdonos nevében – az e rendeletben foglalt kivételekkel – a polgármester jár el és tesz jognyilatkozatot.

(3) A helyi önkormányzati vagyon kezelésével a Képviselő- testület az önkormányzat hivatalát, intézményei kinevezett vezetőit bízza meg.

(4) A vagyonkezelő szervek tételes leltárak alapján veszik át az önkormányzati vagyontárgyakat és felelősséggel tartoznak azok rendeltetésszerű használatáért, üzemképességének fenntartásáért és megőrzéséért.

(5) A vagyonkezelők a kezelésre átadott vagyonnal jogszabályban és e rendeletben meghatározott feltétek szerint gazdálkodnak. A vagyonkezelő szervezet vezetője felelős a vagyonkezelőt terhelő kötelezettségek teljesítéséért.

(6) A vagyonkezelő szervezet vezetője jogosult a kezelésben lévő vagyontárgyak:

a) birtokbaadására,

b) ingyenes használatára,

c) hasznainak szedésére,

d) birtokvédelmére.

(6a) A kezelésben lévő, közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására,

(6b) A kezelésben lévő, de további hasznosításra alkalmatlanná vált ingó vagyontárgyak elidegenítésére. A 8. § (3) bekezdésében említett önkormányzati vagyont kezelő szervek a használatukban lévő vagyontárgyakat, ingatlanokat és ingókat a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kötelesek nyilvántartani, selejtezni, azokról adatokat szolgáltatni.

(7) A Képviselő- testület jogosult megszabni azt az értékhatárt, amely felett csak nyilvános vagyontárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet a vagyont elidegeníteni, használatát, illetve hasznosításának jogát átengedni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az értékesítési célt szolgáló dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra.

III/A. Fejezet

Az önkormányzat, mint tulajdonosi jog gyakorlója

9. § (1) 1) Az önkormányzat tulajdonába tartozó valamennyi ingatlan elidegenítésére, megterhelésére, illetőleg vállalkozásokba való bevitelére kizárólag a képviselő-testület jogosult.

(2) Az önkormányzati tulajdonba tartozó összes korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítése, megterhelése, illetőleg vállalkozásba történő bevitele a képviselő- testület minősített többségű döntése alapján, kizárólag nyilvános versenyeztetés alapján lehetséges.

(3) Az önkormányzat tulajdonába tartozó hárommillió forint értékhatár feletti forgalomképes ingatlan vagyon tulajdonjogát átruházni, csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(4) A versenyeztetés kiírására a képviselő-testület jogosult. A versenyeztetés kiírása során képviselő-testület esetileg meghatározza a versenytárgyalási eljárás külön jogszabályban nem szabályozott feltételeit, határidejét, lebonyolítási módját, valamint a minimális értékesítési árat. A versenyeztetés lebonyolítása a polgármester feladata. A lefolytatott versenyeztetési eljárást követő 30 napon belül a versenyeztetés eredményét döntési javaslattal együtt a polgármester a képviselő-testület elé tárja. A képviselő-testület dönt az ajánlatok elbírálásáról.

(5) Halasztást nem tűrő esetben a versenyeztetés kiírására a polgármester is jogosult. A versenyeztetés kiírása során a polgármester jogosult meghatározni a versenyeztetési eljárás külön jogszabályban nem szabályozott feltételeit, határidejét, lebonyolítási módját, valamint a minimális értékesítési árat, azzal, hogy az ajánlattételi határidő nem lehet kevesebb 15 napnál. A benyújtott ajánlatok elbírálásáról ebben az esetben is – a (4) bekezdésben meghatározottak szerint - a képviselő-testület dönt. Amennyiben a képviselő-testület nem ért egyet a polgármester által meghatározott pályázati feltételekkel, a versenyeztetés lebonyolítási módjával vagy a meghatározott minimális vételár összegével, jogosult a lefolytatott versenyeztetési eljárást érvénytelennek nyilvánítani, és dönteni a versenyeztetés újbóli kiírásáról vagy az értékesítés mellőzéséről.

(6) Az önkormányzat tulajdonát képező ingatlan vagyon átruházása során a (4) és (5) bekezdésekben meghatározott versenyeztetés lebonyolítását és a képviselő-testület értékesítést elhatározó döntését követően, a polgármester köteles az állam kijelölt szervét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlási jog gyakorlása céljából értesíteni. A kijelölt állami szerv nyilatkozatáig az adásvételi szerződés nem köthető meg.

(7) Az önkormányzat tulajdonában lévő 1 millió forint feletti értékű ingó vagyontárgyakat csak a képviselő-testület döntése alapján lehet elidegeníteni, vagy hasznosítási jogát átengedni. A 1 millió forint alatti értékű ingó vagyon elidegenítésére, vagy hasznosítási jogának átengedésére a polgármester jogosult.

10. § (1) Az önkormányzati vagyonból, csak a képviselő- testület engedélyével lehet alapítványhoz hozzájárulni, ilyen előterjesztést a polgármester tehet.

(2) Ugyancsak a Képviselő- testület engedélyével alapítható gazdasági társaság, illetve szerezhető érdekeltség gazdasági társaságban. Ez irányú előterjesztést a polgármester tehet.

(3) Az előbbi szervezetekben az önkormányzat képviseletét a testület egyedi döntései szerint a testületi tag, polgármester, illetve a jegyző látja el.

11. § A rendelet betartása minden szintű vezetőnek személyes kötelessége. A végrehajtás ellenőrzése az önkormányzat hivatala dolgozóinak feladata.

12. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 3/2017. (III.17.) ÖR. sz. rendelet hatályát veszti.

13. § Ez a rendelet 2026. március 24-én lép hatályba.