A közterület használatáról szóló 19/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése szükséges és ezzel párhuzamosan egy új, a közterület használatról szóló önkormányzati rendelet megalkotása.

A 2019. évben megalkotott rendelet ugyan önkormányzati hatósági ügyként rendezi a közterület használattal kapcsolatos anyagi és eljárási szabályokat, viszont a Kúria Köf.5.033/2017/4. számú határozata kimondja, hogy „nem lehet hintázni a köz és magánjogi jogviszonyok között, azaz mindig onnan kölcsönvenni egy-egy elemet, ahonnan célszerűbbnek látszik. Ha a közhatalmi szereplő diktálni tudja a szerződési feltételeket, akkor a másik megállapodó fél számára közjogi garanciákat kell biztosítani, mindenekelőtt jogorvoslati formában.”

Az új közterület használatról szóló rendeletben a Kúria Köf.5.010/2020/6. számú határozatára is figyelemmel kell lenni, amely kimondja, hogy a közterület használat önkormányzati hatósági ügy, valamint egyértelműsíti, hogy a véges közjószágnak minősülő közterület rendeltetéstől eltérő használat, így az önkormányzat csakis közhatalomként és nem tulajdonosként dönt, ennek okán az önkormányzat megfelelő fórumának közigazgatási határozatot kell hoznia, amellyel szemben fellebbezési jog biztosítandó. A rendeletben a polgármester, mint átruházott hatáskör gyakorlója dönt a közterület használatról határozat formájában, valamint az ebből fakadó jogorvoslati jog, fellebbviteli fórum a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 142/A. §-a értelmében a képviselő-testület. A közterület használattal kapcsolatos eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) szabályozza.

A rendeletben felülvizsgálatra kerültek a közterület használati díjak, így mivel a közterület közjószágnak minősül az ÁFA beépítésre került a díjak mértékébe. A díjak növekedésének indoka ezzel magyarázható.

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-a alapján fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

A fentieken túl természetesen a rendelet egyéb részei is felülvizsgálatra kerültek és összességében úgy ítéltük meg, hogy célszerűbb a régi rendeletet hatályon kívül helyezni és újat megalkotni a Kúria iránymutatása alapján.