1. § (1) Jelen rendelet területi hatálya a teljes közigazgatási területre kiterjed.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet elválaszthatatlan részét képezi az:

(4) A rendelet területi és tágyi hatálya minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.

(5) A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási terv módosításával van lehetőség.

2. § (1) A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabályban meghatározott építési munkák körét nem bővíti.

(2) Az építési helyen belül melléképítmény bárhol elhelyezhető, ahol az övezeti előírás erre vonatkozóan nem rendelkezik.

(3) Az építési övezetben a tervezett szabályozási vonalon a főrendeltetésű épület homlokzati hosszának minimum fele kötelezően elhelyezendő.

(4) 5,0 m-nél nagyobb előkertben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(4b) 5,0 m-es vagy annál kisebb előkertben csak az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(5) A Tápió folyó partján lévő telekvégek töltéslábtól mért 20 m -es sávjában épület, építmény nem helyezhető el.

(6) A település belterületén a szennyvízhálózat kiépítéséig átmenetileg a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő korszerű közműpótló berendezés alkalmazása szükséges (pl.: zárt rendszerű szennyvízakna). A belterületen a szennyvíz szikkasztása tilos.

(7) A lakó funkciójú épületek elhelyezésére alkalmas építési övezetekben lakóépületeken hullám- és trapézlemez nem alkalmazható.

(8) A meglévő, kialakult telkek az építési övezetekben telekmérettől függetlenül a beépítési előírások alapján beépíthetők.

(9) Új adótorony és szélerőmű belterületen, településközpont vegyes, kisvárosi és kertvárosi építési övezetekben nem létesíthető.

(10) Napkollektor korlátozás nélkül elhelyezhető.

(11) Lakóterületen épület, építmény csak 25-45^oközötti magas tetővel és cserépfedéssel engedélyezhető.

(12) Tetőfelújítás esetén a héjazat építése hullám- és trapézlemez fedéssel nem kivitelezhető, kivéve ha korábban is hullám- vagy trapézlemez volt a héjazat anyaga.

3. § (1) Tápiószele közigazgatási területe az alábbi terület felhasználási módokra tagozódik:

4. § A lakóterületek sajátos építési használatuk általános jellegük szerint a következő terület felhasználási egységekre tagolódnak:

5. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető:- lakóépület- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kézműipari épület nettó 40 m² alapterület főhelység tekintetében.

(2) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény- sportépítmény- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(3) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telek területméret: 600 m².

(4) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.

(5) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

(6) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.

(7) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

(8) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %.

(9) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (kisvárosias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(10) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető. Létesítésénél figyelembe kell venni a talajvízszintet, magas talajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.

(11) Az építési övezetben az előkert mérete: K (kialakult).

(12) Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekszélesség: 14,00 m.

(13) Az építési övezetre vonatkozó egyéb előírások:- mellékrendeltetésű építmény a lakóépülettel azonos oldalhatáron, a fő rendeltetésű épülettől kisebb, legfeljebb 4,00 méter építménymagassággal építhető.

(14) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:- közmű becsatlakozási műtárgy- hulladéktartály tároló- kerti építmény- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor- kerti épített tűzrakó hely- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20m² vízszintes vetülettel- komposztáló- kerti szabad lépcső (tereplépcső) és lejtő- legfeljebb 6,00 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(15) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.

6. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető:- lakóépület- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kézműipari épület nettó 40 m² alapterület főhelység tekintetében.

(2) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény- sportépítmény - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

(3) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telek területméret: K (kialakult).

(4) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: ikres.

(5) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

(6) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.

(7) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

(8) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %.

(9) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (kisvárosias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(10) Az építési övezetben terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

(11) Az építési övezetben az előkert mérete: K (kialakult).

(12) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el: - közmű becsatlakozási műtárgy- hulladéktartály tároló- kerti építmény- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor- kerti épített tűzrakó hely- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20m² vízszintes vetülettel- komposztáló- siló, ömlesztett-anyag tároló- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő- legfeljebb 6,00 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(13) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.

7. § (1a) Az építési övezetben elhelyezhető: Lakóépület - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kézműipari épület nettó 40 m² alapterület főhelység tekintetében.

(2) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető: - a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény- sportépítmény- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

(3) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telek területméret: 700 m².

(4) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.

(5) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

(6) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.

(7) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

(8) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %.

(9) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi

rendelet szerinti lakóterület (kertvárosias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(10) Az építési övezetben terepszint alatti építmény elhelyezhető.

(11) Az építési övezetben az előkert mérete: K (kialakult).

(12) Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekszélesség: 14,00 m.

(13) Az építési övezetre vonatkozó egyéb előírások:- mellékrendeltetésű építmény a lakóépülettel azonos oldalhatáron, a főrendeltetésű épülettől kisebb, legfeljebb 4,00 méter építménymagassággal építhető.

(14) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:- közmű becsatlakozási műtárgy- hulladéktartály tároló- kerti építmény- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor- kerti épített tűzrakó hely- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20m² vízszintes vetülettel- trágyatároló, komposztáló- kerti szabad lépcső (tereplépcső) és lejtő- legfeljebb 6,00 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(15) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 15,00 m távolságig (lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.

8. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető:- legfeljebb kétlakásos lakóépület- mezőgazdasági (üzemi) építmény- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület- szálláshely szolgáltató épület, maximum 4 egység elhelyezésével- kézműipari építmény

(2) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telek területméret: 800 m².

(3) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló. Saroktelek, valamint 20m-nél szélesebb telek esetén az építési helyen belül szabadon állóan is elhelyezhető.

(4) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

(5) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.

(6) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes

(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %.

(8) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(9) Az építési övezetben terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

(10) Az építési övezetben az előkert mérete új telekalakításnál: 5,00 m; kialakult utcakép esetén: K (kialakult).

(11) Mellékrendeltetésű építmények elhelyezése tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani: a. lakó épülettel azonos oldalhatáron, a főrendeltetésű épülettől kisebb, legfeljebb 4,00 méter építménymagassággal építhető.

(12) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:- közmű becsatlakozási műtárgy- hulladéktartály – tároló- kerti építmény- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor- kerti épített tűzrakó hely- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem- állatkifutó- trágyatároló, komposztáló- folyadék- és gáztároló- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(13) Az építési övezetben a telekhatártól számított 20,00 méter távolságig (lakózóna –lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.

9. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető:- lakóépület- mezőgazdasági (üzemi) építmény- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület- szálláshely szolgáltató épület, maximum 6 egység- kézműipari építmény- helyi igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális épület

(2) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telek területméret: 1000 m².

(3) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.

(4) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 25 %.

(5) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,50 m.

(6) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes, a külterületen részleges.

(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

(8) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(9) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

(10) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 m.

(11) Mellékrendeltetésű építmények elhelyezése tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani: - lakóépülettel azonos oldalhatáron létesíthető

(12) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:- közmű becsatlakozási (közműpótló) műtárgy- hulladéktartály – tároló- kerti építmény- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor- kerti épített tűzrakó hely- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem- állatkifutó- trágyatároló, komposztáló- folyadék- és gáztároló- kerti szabad lépcső (tereplépcső) és lejtő- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(13) Az építési övezetben a telekhatártól számított 20,00 méter távolságig (lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el

10. § (1a) Az építési övezetben elhelyezhető- igazgatási épület- lakóépület- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület- sportépítmény

(2) Az építési övezetben újonnan kialakítható legkisebb telek területméret: 1000 m².

(3) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadon álló

(4) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50 %.

(5) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,00 m.

(6) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes

(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.

(8) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti vegyes területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(9) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető. Létesítésénél figyelembe kell venni a talajvízszintet, magas talajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.

(10) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 m.

(11) Mellékrendeltetésű építmények elhelyezése tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani:- lakóépülettel azonos oldalhatáron, a főrendeltetésű épülettől kisebb, legfeljebb 4,00 méter építménymagassággal építhető.

(12) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:- közmű becsatlakozási műtárgy- hulladéktartály – tároló- kerti építmény- kirakatszekrény- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor- kerti épített tűzrakó hely- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(13) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.

(14) Az intézmények parkoló igényét telken belül, a zöldfelület legkisebb mértékének megtartása mellett kell biztosítani.

11. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető- igazgatási épület- lakóépület- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület- sportépítmény

(2) Az építési övezetben újonnan kialakítható legkisebb telek területméret: 700 m².

(3) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.

(4) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.

(5) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m.

(6) 6.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.

(8) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti vegyes területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(9) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető. Létesítésénél figyelembe kell venni a talajvízszintet, magas talajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.

(10) Az építési övezetben az előkert mérete: K (kialakult).

(11) Mellékrendeltetésű építmények elhelyezése tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani: - lakóépülettel azonos oldalhatáron, a főrendeltetésű épülettől kisebb, legfeljebb 4,00 méter építménymagassággal építhető.

(12) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:- közmű becsatlakozási műtárgy- hulladéktartály – tároló- kerti építmény- kirakatszekrény- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor- kerti épített tűzrakó hely- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

(13) Az építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.

(14) Az intézmények parkoló igényét telken belül, a zöldfelület legkisebb mértékének megtartása mellett kell biztosítani.

12. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető:- mindenfajta, a lakófunkciót nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,- a gazdasági tevékenységű célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,- igazgatási egyéb, irodaépület,- sportlétesítmény

(2) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:- szociális épület

(3) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telek területméret: 2000 m².

(4) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadon álló.

(5) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

(6) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,50 m.Az építménymagasság a technológia függvényében változhat.

(7) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

(8) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.A zöldfelület legkisebb mértékéből a csatlakozó telekhatárok mentén 3,00m -es sávban háromszintes védőfásítás (lásd fogalom meghatározás) telepítendő, melyről mindenkor az üzemeltető köteles gondoskodni.

(9) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterületi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(10) Az építési övezetben terepszint alatti építmény kizárólag – üzemeltetési vagy technológiai célból helyezhető el – az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.

(11) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 m.

(12) Melléképítmények és mellékrendeltetésű épületek közül csak az üzemeltetéshez ésa technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

(13) A kereskedelmi, szolgáltató építményekhez szükséges gépjárműparkoló igényt telken belül kell biztosítani.

13. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető:- mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,- a gazdasági tevékenységű célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,- igazgatási egyéb, irodaépület,- sportlétesítmény- kereskedelmi szállásférőhely maximum 20 fő férőhellyel

(2) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 5000 m².

(3) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadon álló.

(4) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

(5) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m.

(6) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %, melyből a telekhatárok mentén a tulajdonos, vagy használó legalább 3,00 méteres sávban kétszintes növényállományt köteles telepíteni, a használatbavételig.

(8) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti falusias lakóterületi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(9) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény kizárólag – üzemeltetési vagy technológiai célból helyezhető el – az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.

(10) Az építési övezetben az előkert mérete: 10,00 m.

(11) Melléképítmények és mellékrendeltetésű épületek közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

(12) A kereskedelmi, szolgáltató építményekhez szükséges gépjárműparkoló igényt telken belül kell biztosítani.

13/A §¹ (1) A Gksz-3 jelű építési övezet előírásai:

(2) A gazdasági építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(3) A GKSZ-3 jelű építési övezetben magánút az alábbiak szerint alakítható ki:

14. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető: - a környezetbarát ipar, energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei

(2) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető: - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások - oktatási, egészségügyi, szociális épületek

(3) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telek területméret: 5000 m².

(4) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadon álló.

(5) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.

(6) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,00 m.

(7) Az építménymagasság a technológia függvényében változhat.

(8) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

(9) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.

(10) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(11) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény kizárólag – üzemeltetési vagy technológiai célból helyezhető el – az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.

(12) Az építési övezetben az előkert mérete: 10,00 m.

(13) Mellékrendeltetésű épületek és mellékrendeltetésű építmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

(14) Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását telken belül kell biztosítani.

15. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető:- a környezetbarát ipar, energiaszolgáltatás és megújuló energiaszolgáltatás (bioenergia) valamint a településgazdálkodás építményei

(2) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

(3) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telek területméret: 3000 m².

(4) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadon álló.

(5) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.

(6) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m.

(7) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

(8) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

(9) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(10) Az építési övezetben telekhatárok mentén – az erdőterülettel érintkező telekhatár kivételével - 50 méteres többszintes növényállomány telepítendő a használatbavételig, melynek telepítése az üzemeltető feladata.

(11) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény kizárólag – üzemeltetési vagy technológiai célból helyezhető el – az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.

(12) Az építési övezetben az előkert mérete: 10,00 m.

(13) Mellékrendeltetésű épületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

(14) Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását telken belül kell biztosítani

16. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető: - az ipar, energiaszolgáltatás és településgazdálkodás építményei

(2) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető: - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások - mezőgazdasági termékfeldolgozás, gépjavítás, nagyüzemi állattartás épületei

(3) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telek területméret: 2000 m².

(4) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadon álló.

(5) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.

(6) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m.

(7) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

(8) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

(9) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti gazdasági területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(10) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény kizárólag – üzemeltetési vagy technológiai célból helyezhető el – az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.

(11) Az építési övezetben az előkert mérete: 5,00 m.

(12) Mellékrendeltetésű épületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

(13) Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását telken belül kell biztosítani.

17. § (1) A területen a múzeum rendeltetéshez kapcsolódó, üzemeltetéshez szükséges épületek, építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telek területméret: K.

(3) A múzeum területe tovább nem osztható.

(4) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló.

(5) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15 %.

(6) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m.

(7) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

(8) Zöldfelület legkisebb mértéke: 80 %.

(9) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti lakóterületi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(10) Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények nem helyezhetők el.

(11) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el: - hulladéktartály – tároló- kerti építmény - kerti vízmedence, (szökőkút) - lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes területtel- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő- zászlótartó oszlop

(12) Az építési övezet területén a funkcióval kapcsolatos ismertető, tájékoztató táblák elhelyezhetők max. 3,00 m magasságban.

(13) A telken belüli zöldfelület kialakításáról, folyamatos fenntartásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodni, kertészeti eszközökkel. A meglévő növényállomány védelméről mindenkor a tulajdonos köteles gondoskodni.

18. § (1) A területen a temető rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez, működéshez szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telek területméret: K. A temető területe nem osztható meg.

(3) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló.

(4) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3 %.

(5) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,00 m, temetőkápolna, harangláb építése esetén 10,00 m.

(6) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 80 %, A telken belüli zöldfelület kialakításáról, folyamatos fenntartásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodni.

(8) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(9) Az építési övezetben terepszint alatti építmény közül csak a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.

(10) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el: - hulladéktartály – tároló - kerti építmény - kerti víz és fürdőmedence, napkollektor - lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel. - kerti szabad lépcső (tereplépcső) és lejtő- zászlótartó oszlop

(11) Az építési övezet területén a funkcióval kapcsolatos ismertető, tájékoztató táblák elhelyezhetők max. 3,00 m magasságban.

(12) A temetők 50,00 méteres körzetében szórakoztató egység nem létesíthető. A védőtávolságokon belül nem létesíthető lakóépület, és fúrt ivóvízkút sem.

19. § (1) Az építési övezetben temető és az azt kiegészítő funkciójú, üzemeltetéshez, működéshez szükséges épületek és kiszolgáló épület, építmény helyezhető el.

(3) A legnagyobb épületmagasság értéke ravatalozó, kegyeleti iroda, gondnoki lakás és egyéb temetői kiszolgáló-épület esetén 4,5 m, templom, harangláb és temetőkápolna esetén 10,0 m.

(4) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

(5) Az építési övezet területén a funkcióval kapcsolatos ismertető, tájékoztató táblák elhelyezhetők max 3,00 m magasságban.

(6) A temetők 50 méteres körzetében szórakoztató egység nem létesíthető. A védőtávolságokon belül nem létesíthető lakóépület, és fúrt ivóvízkút sem.

20. § (1) Az építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, vendéglátó épület és ehhez kapcsolódó vendéglátási, szolgáltatási létesítmények).

(3) Az építési övezetben terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

(5) Az építési övezet területén a funkcióval kapcsolatos ismertető, tájékoztató táblák elhelyezhetők max. 3,00 m magasságban.

21. § (1) A Viczián-villa területén az üdülés, idegenforgalmi szálláshely, valamint szociális ellátás rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telek területméret: 5 000 m².

(3) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló.

(4) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %.

(5) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m.

(6) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 80 %.

(8) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(9) Az építési övezetben minden terepszint alatti építmény elhelyezhető.

(10) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:- közmű becsatlakozási műtárgy - hulladéktartály – tároló - kerti építmény - kerti víz és fürdőmedence, napkollektor- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m²vízszintes vetülettel - kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő - zászlótartó oszlop

(11) A telken belüli zöldfelület kialakításáról, folyamatos fenntartásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodni. A meglévő növényállomány védelméről mindenkor a tulajdonos köteles gondoskodni.

22. § (1) A strand és szabadidőközpont területen a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek, építmények és műtárgyak helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telek területméret: 10 000 m².

(3) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló.

(3) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10 %.

(4) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 12,50 m.

(4a) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

(5) Zöldfelület legkisebb mértéke: 70 %.

(5a) Az építési övezetben a meglévő zöldterület védelméről, fenntartásáról, és az új zöldfelület kialakításáról, folyamatos fenntartásáról telken belül az üzemeltetőnek kertépítészeti eszközökkel kell gondoskodni.

(6) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

(7) Az építési övezetben terepszint alatti építmények közül csak a rendeltetésnek és technológiának megfelelő építmények helyezhetők el.

(8) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el: - közmű becsatlakozási műtárgy - hulladéktartály – tároló- kerti építmény- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor - kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m²vízszintes vetülettel- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő - zászlótartó oszlop

23. § (1) A területen a szálloda funkciókhoz szükséges épületek és kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telek területméret: 5 000 m².

(3) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló.

(4) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15 %.

(5) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,00 m.

(6) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %.

(8) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(9) Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak technológiai célból helyezhető el.

(10) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el: - közmű becsatlakozási műtárgy - hulladéktartály – tároló - kerti építmény- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor - kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m²vízszintes vetülettel - kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő - zászlótartó oszlop

(11) A telken belüli park zöldfelületének zöldfelület kialakításáról, folyamatos fenntartásáról az üzemeltetőnek kertépítészeti eszközökkel kell gondoskodni.

24. § (1) A területen a kutatóintézet funkciókhoz szükséges épületek (laboratórium, üvegház) és kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telek területméret: 10 000 m², mely csak a terület művelés alatt nem álló részének megosztásával alakítható ki.

(3) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló.

(4) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10 %.

(5) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,00 m.

(6) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 80 %.

(8) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(9) Az építési övezetben terepszint alatti építmény elhelyezhető, a minimális zöldfelület megtartása mellett.

(10) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:- közműpótló műtárgy - hulladéktartály – tároló - kerti építmény- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor - kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m²vízszintes vetülettel - kerti szabad lépcső (tereplépcső) és lejtő - zászlótartó oszlop

(11) A telken belüli zöldfelület védelméről és folyamatos, szakszerű fenntartásáról az üzemeltetőnek zöldfelület fenntartási terv alapján a fajtavédelem szempontjait figyelembe véve kell gondoskodni.

25 § (1) Az építési övezetben a szennyvíztisztítással kapcsolatos építmények, kiszolgáló létesítmények és műtárgyak helyezhető el.

(2) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 5000 m².

(3) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló.

(4) az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %.

(5) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m.

(6) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 % Az építési övezet területén a telekhatárok mentén minimum 15, 00 méteres sávban többszintes védőfásítást kell kialakítani a telep kezelőjének a használatbavételig. Az építési övezet területén a tulajdonosnak a zöldfelület kialakításáról és fenntartásáról gondoskodni kell.

(8) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(9) Az építési övezetben terepszint alatti létesítmények közül csak a technológiához szükséges építmények, műtárgyak helyezhetők el.

(10) Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását saját területen belül kell kialakítani.

(11) A telep védőtávolságán belül (300 m) lakóépület nem helyezhető el.

(12) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el: - közmű becsatlakozási műtárgy - hulladéktartály-tároló - hirdetőszekrény - kerti szabad lépcső, tereplépcső, lejtő

26. § (1) Az építési övezetben a sporthorgászat funkciójával kapcsolatos építmények, kiszolgáló létesítmények (központi szolgáltató épület, szállás funkciójú épület, szociális épület, csónakkikötő) helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 5000 m².

(3) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló.

(4) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %.

(5) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,50 m.

(6) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos.

(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 70 %. Az építési övezet területén a tulajdonosnak a zöldfelület kialakításáról és fenntartásáról gondoskodni kell.

(8) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti üdülő területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(9) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el: - közmű becsatlakozási műtárgy - hulladéktartály-tároló - hirdetőszekrény - kerti építmény (szökőkút, filagória, pergola, pihenés céljára szolgáló műtárgy, terepszintnél legfeljebb 1 m-re emelkedő nyitott terasz) - kerti víz-, fürdőmedence, napkollektor - kerti épített tűzrakó hely - kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel - kerti szabad lépcső, tereplépcső, lejtő - zászlótartó oszlop, maximum 4,0 méter magas.

27. § (1a) Az építési övezetben az idősek otthona rendeltetésének megfelelő építmények és kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 5000 m².

(3) Az építési övezet telkének beépítési módja: szabadon álló.

(4) az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20 %.

(5) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,50 m (az építménymagasság indokolt esetben ettől magasabb is lehet, de nem lehet több ennek másfélszeresénél).

(6) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.

(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %. Az építési övezet területén a tulajdonosnak a zöldfelület kialakításáról és fenntartásáról gondoskodni kell.

(8) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti üdülő területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

(9) Az építési övezetben terepszint alatti építmény kizárólag – üzemeltetési vagy technológiai célokból helyezhető el- az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület mértékének megtartása mellett.

(10) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:- közmű becsatlakozási műtárgy - hulladéktartály-tároló - hirdetőszekrény - kerti építmény (szökőkút, filagória, pergola, pihenés céljára szolgáló műtárgy,

terepszintnél legfeljebb 1 m-re emelkedő nyitott terasz) - kerti víz-, fürdőmedence, napkollektor - kerti épített tűzrakó hely - kerti lugas, lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel - kerti szabadlépcső, tereplépcső, lejtő - zászlótartó oszlop, maximum 4,00 méter magas

(11) Parkolási lehetőséget, gépjárművek tárolását saját területen kell kialakítani.

28. § (1) Közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló terület a meglévő és tervezett országos és helyi közutak, a tervezett kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgáló területek.

(2) Az általános közlekedési és közmű területet a szabályozási terv KÖ_U – jelű, a vasútterületet pedig KÖ_K– jelű övezetekbe sorolja.

(3) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a (2) a.) – ban meghatározottakon túl, utcabútorok elhelyezhetők, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4) A tervezett közlekedési területeket, létesítményeket, azok útépítési szélességeit a szabályozási terv tartalmazza.

(5) Az utak szabályozási szélességén belül létesítményt elhelyezni csak a közlekedési űrszelvény megtartásával szabad.

(6) E területsávba eső meglévő épületeken végezhető építési tevékenység az illetékes közlekedési felügyelet állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető. A (2) bekezdés szerinti terület sajátos használata, rendeltetése szerint Tápiószelén az alábbiakra tagozódik:

(7) A közlekedési területek építési szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy szabad építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.

(8) Külterületen a közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.

(9) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15 - 15 m - en belül építmény nem helyezhető el.

(10) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.

(11) Az országos és gyűjtő utakat kétirányú jármű forgalomra alkalmas útburkolattal és a belterület, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával, a kiszolgáló utakat egy- vagy kétirányú jármű forgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni- Területükön szegélymentén elhelyezhetők az út menti építmények közforgalmú gépkocsi parkolói.

(12) Települési kiszolgáló és gyűjtőutak esetén amennyiben az útpálya szélessége és forgalomtechnikai adatok lehetővé teszik kerékpársáv kialakítható.

(13) A terv közlekedési és közmű területei közterületnek minősülnek.

(14) Közmű és hírközlési létesítmény belterületen csak közterületen helyezhető el, külterületen a hálózati infrastruktúrák és külterületi vezetékek biztonsági sávját a vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani.

(15) Közmű építéseknél ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védő távolságon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(16) Vasúti közlekedési területen épület, építmény, műtárgy elhelyezéséhez a MÁV engedélye, hozzájárulása szükséges.

(17) Vasútállomás területéről az iparterület felé kiinduló iparvágányt fent kell tartani.

28/A § (1) Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a meglévő és tervezett országos és helyi közutak, a tervezett kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgáló területek.

(2) Az általános közlekedési és közműterületet a szabályozási terv KÖ_U – jelű, a vasútterületet pedig KÖ_K– jelű övezetekbe sorolja.

(3) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a (2) a.) – ban meghatározottakon túl, utcabútorok elhelyezhetők, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4) A tervezett közlekedési területeket, létesítményeket, azok útépítési szélességeit a szabályozási terv tartalmazza.

(5) Az utak szabályozási szélességén belül létesítményt elhelyezni csak a közlekedési űrszelvény megtartásával szabad.

(6) E területsávba eső meglévő épületeken végezhető építési tevékenység az illetékes közlekedési felügyelet állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető. A (2) bekezdés szerinti terület sajátos használata, rendeltetése szerint Tápiószelén az alábbiakra tagozódik:

(7) A közlekedési területek építési szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy szabad építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védőövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét.

(8) Külterületen a közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.

(9) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15 - 15 m - en belül építmény nem helyezhető el.

(10) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.

(11) Az országos és gyűjtő utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterület, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával, a kiszolgáló utakat egy- vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni- Területükön szegélymentén elhelyezhetők az út menti építmények közforgalmú gépkocsi parkolói.

(12) Települési kiszolgáló és gyűjtőutak esetén amennyiben az útpálya szélessége és forgalomtechnikai adatok lehetővé teszik kerékpársáv kialakítható.

(13) A terv közlekedési és közműterületei közterületnek minősülnek.

(14) Közmű és hírközlési létesítmény belterületen csak közterületen helyezhető el, külterületen a hálózati infrastruktúrák és külterületi vezetékek biztonsági sávját a vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani.

(15) Közműépítéseknél ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védő távolságon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(16) Vasúti közlekedési területen épület, építmény, műtárgy elhelyezéséhez a MÁV engedélye, hozzájárulása szükséges.

(17) Vasútállomás területéről az iparterület felé kiinduló iparvágányt fent kell tartani.

29. § (1) Zöldterület Tápiószelén a szabályozási terven feltüntetettek szerint jelölt, közpark, közkert területek.

(2) A meglévő és tervezett zöldterületeket a szabályozási terv Z_KP, Z_KK jelű övezetbe sorolja.

(2a) Z_KP övezetben elhelyezhető:

(2b) Z_KK övezetben épület nem, csak a pihenést és a testedzést szolgáló építmények helyezhetők el.

30. § (1) Az erdőterületeket a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja:

(2) E_G jelű övezet: a közigazgatási területen erdőgazdálkodási célú erdőterületek

31. § (1) A mezőgazdasági terület a szabályozási terven feltüntetettek szerint került kijelölésre.

(2) A mezőgazdasági övezetek földrészletei a növénytermesztési és állattenyésztési tevékenységek területei, ezért itt jellemzően a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető.

(3) Az övezetben a földrészletnek csak a kivett művelési ágú, illetve intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, természetes anyag használatával. A beépítetlen és nem intenzív kertészeti művelés alatt álló földrészlet nem keríthető le.

(4) Mezőgazdasági szántó területen lakóépület 6000 m² telekterület felett, legfeljebb 1,5 %-os beépítettséggel helyezhető el.

(5) Az övezetben épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 6 méter oldaltávolságot kell biztosítani.

(6) Az épületek földszinti padlószintje maximum 70 cm -rel emelhető ki a terepszinthez viszonyítva.

(7) Az övezetben elhelyezhető építményeket tájba illően, hagyományos építőanyagok és építészeti formák alkalmazásával kell kialakítani. Hullámpala, fém, műanyaglemez sem oldalfalként, sem héjazatként nem alkalmazható.

(8) Az övezetben birtokközpont alakítható ki a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

(9) Az övezetben a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület védelme érdekében a meglévő, nagytáblás intenzív művelésű szántó területe nem parcellázható fel.

(10) Az övezetben a szélerózió által érintett területeken a szélerózió hatásának csökkentése érdekében a szőlő-, gyümölcsös-, rét valamint legelő művelési ágban nyilvántartott területek művelési ága nem változtatható meg.

(11) M_á jelű övezet: külterületi mezőgazdasági szántó művelési ág területei.

(12) M_áöf jelű övezet: külterületi ökológiai hálózat övezetébe tartozó mezőgazdasági, zömében gyep művelési ág területei

(13) M_K jelű övezet Tápiószele külterületén lévő kertes mezőgazdasági területek.

32. § (1a) 1) A vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven feltüntetettek szerint került kijelölésre.

(1b) 2) Az övezetben a vízfolyások (Hajta- és Tápió valamint a kisebb csatornák) medre, partja, hullámtere, a vízbeszerzési, vízbázis területek és védőterületeik tartoznak. Az övezetben vízgazdálkodással kapcsolatos terület felhasználásnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(1c) 3) A kisvízfolyások természeti területen kívüli szakaszainak part éltől mért 10 méter széles fenntartási sávja a külterületen csak gyepként (rét, legelő) alakítható ki. A természetszerű szakaszok ezen kívül nádasként, galériaerőként is fenntarthatók.

(1d) 4) Ezen területen létesítmény nem helyezhető el.

(1e) 5) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők, természeti terület esetén a természetvédelmi szakhatóság egyetértésével.

(1f) 6) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv az alábbi jelű övezetekbe sorolja:

33. § (1) A település és környékének műemlékére, látnivalóira, a meglévő létesítmények megóvására kiemelt figyelmet kell fordítani.

(2) A műemlékekkel és azok közvetlen környezetével kapcsolatban terület felhasználás, építési munkák engedélyezésével, ezen építmények ellenőrzésénél a vonatkozó országos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A műemléket – azok jellemző adatait ismertető táblával meg kell jelölni. (Erről az illetékes szervek – KöH, a műemlék tulajdonosa, stb. gondoskodik)

(4) Ezen építményeket érintő, illetve azok közvetlen környezetében a műemlék külső megjelenését, érvényre jutását befolyásoló- egyébként bejelentés alapján végezhető – építési munka csak építési engedély alapján végezhető. Az egyébként bejelentés nélkül végezhető építési munkákat is bejelentéshez kell kötni.

(5) Műemlék épületekkel kapcsolatos építési ügyekben a KÖH az építési hatóság, míg a műemléki környezetben lévő épületek építési ügyeiben szakhatóságként működik közre.

(6) Egyedi művi védelem: az országos műemléki védelem alatt álló és a helyi védelemre tervezett épületek jellemző adatait a helyi értékvédelmi vizsgálat tartalmazza.

(7) 4) A helyi védelemre javasolt épületekről az önkormányzati értékvédelmi rendelet rendelkezik.

34. § (1) A természet és tájvédelmi területeket a védett és védelemre tervezett természeti területek alkotják. Védett természeti terület Tápiószelén a NATURA 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, valamint országos jelentőségű védett természeti emlékként ex – lege védett kunhalmok és szikes tó. (SZ – 1 jelű szabályozási tervlap alapján.)

(2) Országos jelentőségű védett természeti területet, Országos jelentőségű védett természeti értéket, valamint NATURA 2000 területet érintő minden beruházáshoz a Közép-Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása szükséges.

(3) Az ökológiai hálózat övezetében tartozó területen a természetvédelem érdekeit figyelembe véve a gyep művelési ág fenntartandó.

(4) Látványtakaró fásítást kell telepíteni, illetve a meglévőt kiegészíteni, ami egyben véd erdőként is funkcionál:- iparterületek térségében - külterületi majorok körül. A védőfásítást a telep tulajdonosainak a tevékenység megkezdéséig kell elvégezniük.

35. § (1) Régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken a mezőgazdasági művelés csak 30 cm mélységig folytatható. Régészeti területnek minősülnek a szabályozási tervlapon ábrázolt területek.

(2) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince – és mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés) illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a KÖH területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni.

(3) A kunhalmok területén és 30m -es körzetében mindennemű talajforgatással járó tevékenység tilos.

(4) A régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra a beruházónak szerződést kell kötnie a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságával.

(5) A régészeti érdekű területekről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell készíteni. Ennek hiányában minden földmunkához régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani.

(6) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területeken földmunkák során váratlan régészeti lelet, vagy emlék kerül elő, értesíteni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

36. § Nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

37. § (1) Mellékrendeltetésű épület önállóan, fő rendeltetésű épület nélkül nem építhető.

(2) Ingatlanonként az építési helyen belül több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető, a védőtávolságok betartásával, úgy, hogy az a kialakult utcaképbe illeszthető legyen.

(3) Magas talajvízszint állásos belvízzel veszélyeztetett, mély fekvésű területen építkezni kizárólag vízszintezési munkák után, talajmechanikai szakvélemény alapján, és abban foglaltak betartásával szabad.

38. § (1) Az építési vonal távolsága a szabályozási vonaltól megegyezik az adott építési övezetben az előkert méretével, 0,00 m előkert esetén az építési vonal megegyezik a szabályozási vonallal.

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén – amennyiben az építtető épület körüli járdát kíván létesíteni – az építmény elhelyezése az oldalhatártól minimum 1,00 m – re kerüljön.

39. § (1) Közterületen gépkocsi tároló nem létesíthető, egyéb építmény a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően helyezhető el.

(2) Közterületen elhelyezendő építmények tekintetében jelen rendelet 28. §. (2) bekezdését figyelembe kell venni.

40. § (1) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.

(2) A környezetvédelmi előírások a: - levegőtisztaság, - védelem, - zaj- és rezgésvédelem, - föld- és vízvédelem, témakörére terjednek ki.

(3) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy: - a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő - megelőzze a környezetszennyezést- kizárja a környezetkárosítást.

(4) Roncsolt (volt vályogvető gödrök) és szennyezett felszínű területeket rekultivációs terv alapján kell helyreállítani, és elsősorban zöldfelületként újrahasznosítani.

41. § (1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

(2) A termőföldön történő beruházások építési engedélyezési eljárásába a hatályos jogszabály alapján a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszos feltalaj védelmével, a letermelés a deponálás és a felhasználás módjával. Amennyiben a beépítendő terület nagysága meghaladja a 400 m²-t, az építési dokumentációt humuszmentési talajtani szakvéleményre alapozottan kell készíteni.

(3) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.

42. § Építési tilalmak és korlátozások: Tápiószele közigazgatási területén, a belterületen az SZ – 2 jelű tervlapon jelölt területre építési tilalom kerül elrendelésre.

43. § (1) Jelen rendelet és a rendelet mellékletét képező Szabályozási terv 2008. év június hó 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépése előtt benyújtott, de még be nem fejezett ügyek esetén jelen rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni.