Tápiószele Város Önkormányzat

12/2016. (V. 31.) önkormányzati rendelete

a kedvtelésből tartott állatok tartásának helyi szabályairól

Tápiószele Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében eljárva, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. 49. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja és hatálya

1. §

(1) A rendelet célja, hogy elősegítse az állattartáshoz fűződő lakossági érdekek érvényesülését, s egyben biztosítsa, hogy az állattartás mások nyugalmát ne zavarja, biztonságát ne veszélyeztesse.

(2) A rendelet hatálya Tápiószele Város Önkormányzatának közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. A rendeletben foglaltakat – a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - minden állattartó köteles betartani.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a cirkusz, gyepmesteri telep, állatforgalmi és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedés, valamint fegyveres erők és rendészeti szervek állattartására és a nagy létszámú állattartó telepekre.

(4) Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése miatt az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat-és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a jegyző hatáskörébe tartozik.

(5) Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott birtokvédelmi eljárás keretében jár el

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Haszonállat: minden olyan állat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljára tartanak, illetve tenyésztenek.

2. Kedvtelésből tartott állat: rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék - védelem és - eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek,

forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat és a vadászatra használt állat.

3. Állattartás: az a tevékenység, amely arra irányul, hogy biztosítsa az állat számára életkörülményeinek, fajtájának, korának, fizikai jellemzőinek megfelelő elhelyezését, táplálását, gondozását, nevelését, felügyeletét.

4. Állattartó: az Ávt. 3. § 1. pontjában meghatározott fogalom.

5. Többlakásos ingatlan: legalább két önálló lakással rendelkező lakóépület.

II. Fejezet

Az állattartás szabályai

1. A trágyatárolásra és az elhullott állatokra vonatkozó szabályok

3.§

(1) Állat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi előírásoknak megfelelő körülmények között tartható.

(2) Az állattartás során keletkező trágya, hígtrágya és a csurgalékvíz csak zárt rendszerű, jól zárható fedlappal ellátott, szivárgásmentes tárolóban gyűjthető. A trágyalé a kommunális csatornarendszerbe nem vezethető.

(3) A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról, elszállításáról – a környezet szennyezése nélkül – rendszeresen, szükség szerint (május-október közötti időszakban hetente) gondoskodni kell.

(4) Az elhullott állatok tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az állattartó saját költségén – külön jogszabályban előírt módon – köteles gondoskodni.

2. A kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó rendelkezések

4. §

(1) A város egész területén a kedvtelésből tartott állatok száma kizárólag szaporulat esetében, és legfeljebb a szaporulat számával, a szaporulat 3 hónapos koráig haladhatja meg a jelen rendeletben meghatározott számot.

(2) A város területén kertes családi házaknál legfeljebb 3 db eb tartható, oly módon, hogy az állattartónak gondoskodni kell arról, hogy az ebek szükségtelen ugatással ne zavarják a szomszédos ingatlan lakóinak nyugalmát.

(3) Az állattartó halála esetén az állatok elhelyezéséről (további gondozásáról) a mindenkori örökös köteles gondoskodni.

(4) Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), – ha ismert – az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.

(5) A többlakásos lakóépületekben lévő lakásokban legfeljebb 1 db kutya és 2 db macska tartható és azok egyszeri szaporulata 3 hónapos korig, kivéve akkor, ha a lakásszövetkezet vagy a társasház szervezeti és működési szabályzata illetve házirendje, vagy a lakásingatlanok tulajdonosainak megállapodása - a tulajdonosok 2/3 tulajdoni hányad szavazatával meghozott határozat - eltérő szabályokat állapít meg a kedvtelésből tartott állatok tartásának tilalmára, illetve tartható állatok számára vonatkozóan.

(6) Többlakásos lakóépület közös udvarán ebet csak az összes tulajdonostárs hozzájárulásával lehet tartani.

       (7) Eb és macska erkélyen, loggián nem tartható.

(8) Ebet, macskát és más kedvtelésből tartott állatot többlakásos épületek közös használatú helyiségeiben, illetve közterületen tartani, etetni tilos.

(9) Zártkerti ingatlanon legfeljebb 2db eb és 2 db macska tartható, ha az állattartó biztosítani tudja az állat számára a biztonságos elhelyezési feltételeket és az állat gondos ellátását.

3. Az ebtartás kiegészítő szabályai

5. §

(1) Az állattartó köteles ebét, az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelőségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

(2) Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el.

(3) Az eb tartási helyének tekintetében a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdés rendelkezései az irányadók. Ha az állattartó az ebet kennelben tartja, a kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 2 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni.

(4) Abban az esetben, ha kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 méter huzalhoz csatlakozó, legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni.

(5) Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni ne tudjon.

(6) A bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.

(7) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebet kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani, és a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni.

(8) Ebet lakóházak folyosóin, lépcsőházakban csak szájkosárral ellátva rövid pórázon szabad vezetni.

(9) Az eb által okozott szennyeződést a tulajdonos köteles haladéktalanul eltávolítani.

(10) Kutyát – vakvezető, mozgáskorlátozottat segítő kutya kivételével - vendéglátó egységbe, közterületen fekvő játszótérre, óvodába, kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi intézménybe, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe bevinni, illetve beengedni tilos.

6. §

(1) A gazdátlan kóbor ebet a gyepmester befogja és elszállítja a gyepmesteri telepre, ahol az állatot 14 napig őrzi.

(2) Az így befogott ebet az állattartó a fenti időponton belül, az oltási igazolás bemutatásával, a tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. A gyepmester köteles a chip, vagy tetoválási szám alapján megkísérelni az eb tulajdonosát megkeresni. A fajtatisztának tűnő, tetoválási számmal vagy chippel ellátott eb esetén a gyepmester köteles bejelentést tenni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél is. A 14 napon túl ki nem váltott gazdátlan eb értékesíthető vagy elaltatható.

4. Eljárási szabályok

7. §

(1) E rendelet alkalmazása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai az irányadóak.

(2) Az állatok tartására vonatkozó rendelkezések megszegése esetén, továbbá közérdekből az állattartást a rendeletben szabályozottakhoz képest is korlátozni lehet. A rendelkezések súlyos, vagy ismételt megszegése esetén az állattartás jogát meg lehet vonni.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

8 §.

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az állattartó az állattartást – ha azt e rendelet szerinti tiltott helyen vagy meg nem engedett módon, illetve mértékben folytatja – köteles e rendelet hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül azt megszüntetni vagy az előírt módon - illetve előírt mértékben folytatni.

(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, a méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeleteinek vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

                                   K o v á c s   Ferenc s.k.                            T ó t h   Julianna s.k.

                                   polgármester                                             jegyző

Záradék:

A rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Tápiószele, 2016. május 31.

                                   Tóth Julianna s.k.

                                   jegyző