Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2023. (XI. 22.) önkormányzati rendelete
a fás szárú növények pótlásáról és a pótlás pénzbeli megváltásáról
Hatályos: 2024. 01. 01Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2023. (XI. 22.) önkormányzati rendelete
a fás szárú növények pótlásáról és a pótlás pénzbeli megváltásáról
Tápiószele Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és 48. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikkének (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény 46. §.(2) bekezdés c) pont szerint biztosított állásfoglalási jogkörben eljáró a Pest Vármegyei Közgyűlés Elnöke állásfoglalásával, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény 48. §. (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörben eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály véleményével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § (1) E rendelet célja a Tápiószele Város közigazgatási területén található fás szárú növényállomány védelme javítása és fejlesztése, valamint az ember és a természetes környezet harmonikus kapcsolatának az elősegítése.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt cél elérése érdekében rendelkezik:
a) a meglévő fás szárú növények védelmének biztosításáról, kivágásuk és pótlásuk feltételeinek szabályozásáról,
b) az élő növényzet rongálásának, pusztításának, értékük csökkentésének megakadályozásáról,
c) a megszűnő zöldfelület, illetve növényállomány pótlásáról,
d) az inváziós, veszélyeztető növények térnyerésének megállításáról és visszaszorításáról,
e) a klímaváltozás hatásainak csökkentése kapcsán az ökoszisztéma szolgáltatás szinten tartásról, illetve növeléséről.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed
a) Tápiószele Város közigazgatási határán belül minden ingatlanra, azok teljes fás szárú növényállományára,
b) minden természetes személyre, jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki
a) a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet (továbbiakban: Korm.rendelet) által szabályozott esetekre,
b) a külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre,
c) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekről szóló Korm. rendelet hatálya alá tartozó területek,
d) a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló gyümölcsfákra (kivéve szelídgesztenye, török mogyoró fa, diófa és mandulafa).
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. a fa és cserje pótlás pénzbeli megváltás összege: A rendeletben pótlásra meghatározott előnevelt fák, 12/14-es körméretű kétszer iskolázott sorfák faiskolai átlagára méretű cserjék, valamint a telepítés költsége a fásszárú növény kivágására vonatkozó, kérelem benyújtásának időpontjában.
2. cserje: tőtől elágazó vagy legfeljebb 1 méter magas szárral rendelkező fás szárú növény, amely legfeljebb 5 méter magas.
3. cserjepótlás: a kivágott vagy kivágandó cserje pótlására előírt, a területi borítottságot három éven belül biztosító cserje telepítése, vagy ennek pénzbeli megváltása.
4. előnevelt díszfa: minimum 12/14-es körméretű kétszer iskolázott,faiskolai egyed.
5. engedélyköteles cserjekivágás: közterületi ingatlanon a cserje területi borítottság megszüntetését eredményező cserje-kivágás szándéka;
6. engedélyköteles fakivágás: nem közterületi ingatlanon e rendelet alkalmazásában a gyümölcsfán kívül minimum 10 cm törzsátmérővel rendelkező fás szárú növény kivágásának szándéka, közterületi ingatlanon minden minimum 3 cm törzsátmérővel rendelkező fás szárú növény kivágásának szándéka;
7. eredménytelen pótlás: olyan hatósági határozattal elrendelt fapótlás, amely a hatósági határozatban megadott időpontig nem ered meg;
8. fa: olyan fás szárú - egy vagy több törzsű, koronás - növény, amelynek egyértelmű csúcsdominanciával rendelkező központi hajtásából (törzséből) nőnek ki a fő ágai a talaj szintje felett;
9. fa jelentős mértékű csonkítása: olyan mértékű beavatkozás a fa állagába, amely az alábbi feltételek legalább egyikének megfelel:
a) a fa további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza,
b) ellehetetleníti a fajra jellemző habitus kialakulását,
c) nagy környezetbiztonsági kockázat kialakulását eredményezi,
d) a fa egészségi állapotának romlásához vagy pusztulásához vezet;
10. fapótlás: a kivágásra kerülő fa pótlására, megállapított számú és törzsátmérőjű, előnevelt díszfa telepítése, vagy ennek pénzbeli megváltása;
11. fapótlás teljesítésére javasolt fajta e rendelet 3. mellékletben felsorolt fafajok.
12. fapótlásra kötelezett személy vagy szervezet: nem közterületi ingatlanon a fakivágással érintett ingatlan tulajdonosa vagy tulajdonosai, közterületi ingatlanon a fakivágási engedéllyel vagy fakivágási engedély nélkül fát kivágott személy vagy szervezet;
13. fatelepítés:előnevelt díszfa ültetése;
14. fás szárú növény: a Korm. rendeletben meghatározottak szerinti fák és cserjék;
15. fás szárú növénnyel való rendelkezési jogosultságot bizonyító nyilatkozat: 30 napnál nem régebbi fa kivágáshoz történő tulajdonosi hozzájárulás, a területhasználati vagy egyéb vonatkozó szerződés vagy meghatalmazás, vagy társasház esetén egy évnél nem régebbi közgyűlési határozat;
16. gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő, gyümölcséért termesztett és gondozott fa. E rendelet alkalmazásában nem minősül gyümölcsfának: diófa, török mogyoró fa, szelídgesztenyefa, mandulafa;
17. ingatlan használója: az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy az ingatlanon lévő fás szárú növényekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult használója;
18. inváziós faj : e rendelet 2. mellékletében felsorolt özönnövényként ismert gyomosító fafajok.
19. kertészeti szakvélemény: Favizsgáló, és faápoló szakmérnök, vagy azzal egyenértékű szakértői jogosultsággal rendelkező személy vagy szervezet által végzett, különösen a fák korára, egészségi állapotára, térbeli elhelyezkedésére vonatkozó vizsgálaton alapuló szakértői állásfoglalás a fa fenntartásával, megóvásával vagy kivágásával kapcsolatban, amelynek a fás szárú növényekre vonatkozó vitalitási(életképesség) értéket is tartalmaznia kell;
20. kertszerű használat: Özönnövények szaporodásának, elterjedésének valamint a kúszó ésm terjedő tövű növények elterjedésének megakadályozása.
21. környezetbiztonsági kockázat: fák kidőlésével, kitörésével, ágak letörésével, lehasadásával járó tényezők;
22. környezeti feltétel: közterületi fapótlás esetén az e rendeletben előírt ültetési védőtávolságok betartása.
23. környezetvédelmi szempontú hatósági eljárás: közterületen engedély nélkül kivágott fás szárú növény visszapótlására lefolytatott eljárás;
24. magáningatlan: nem közterületi ingatlan;
25. törzsátmérő: fa mellmagassági átmérőben (1,3 m) mért átmérője, centiméterben számolva, amennyiben a törzs magasság nem éri el az egy métert, akkor a törzs átmérő mérését a törzs legmagasabb részén kell végezni;
26. törzsátmérő mértékének meghatározása többtörzsű fa esetén: a többtörzsű fás szárú növény törzseinek egy méter magasságban mért átmérőinek az összege;
27. túltelepítés: a nem közterület megnevezésű ingatlan teljes területének figyelembevétel 60 m2-enként több mint 1 fa található;
28. várostűrő fa: a káros környezeti hatásoknak (pl. levegőszennyezés, talaj-, talajvíz szennyezettség, sózás) ellenálló fafajta;
29. vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak;
30. zöldsáv: az útpálya és az útpálya melletti gyalogossáv vagy kerékpárút közötti zöldfelület.
4. Hatásköri szabályok
4. § (1) Az e rendeletben meghatározott valamennyi jogosultság és kötelezettség megállapítása közigazgatási hatósági ügy, amely a Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) hatáskörébe tartozik.
(2) A Képviselő-testület e hatáskörét Tápiószele Város polgármesterére (a továbbiakban: polgármester) ruházza át. A polgármester elsőfokú döntése ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.
A fás szárú növények védelmére vonatkozó közös szabályok
5. A fa- és cserjekivágásnak és pótlásának közös szabályai
5. § (1) A közterületen történő fa- és cserje kivágását a Korm. rendelet alapján a jegyző engedélyezheti. A közterületi ingatlanon kivágott fa- és cserje pótlásáról e rendeletben meghatározottak szerint kell gondoskodni.
(2) Nem közterületi ingatlanon álló fa esetén a polgármester a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosultat a fás szárú növény kivágására kötelezi, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el.Ebben az esetben a fapótlási kötelezettsége alól felmentés adható.
(3) Nem közterületi ingatlanon álló, 5 cm törzsátmérőt el nem érő, özönnövényként meghatározott fásszárú újulatot az ingatlan tulajdonosa köteles eltávolítani, ennek elmulasztása esetén a polgármester a fásszárú növénnyel rendelkezni jogosult ingatlan használót - kérelemre vagy bejelentésre -, e fásszárú újulat kivágására kötelezi.
(4) A fás szárú növény védelme, gondozása, ápolása az ingatlan mindenkori használójának kötelessége.
6. § (1) Nem özönnövényként meghatározott fát kivágni csak indokolt esetben, az 1. melléklet szerinti kérelem benyújtásával és fakivágási engedély birtokában, meghatározott pótlási, kötelezettség teljesítése mellett lehet.
(2) A fakivágási engedélyben megállapított mértékben és módon, az előírt határidőn belül az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a pótlásról.
(3) Ha a hatósági döntésben megállapított határidőn belül a kivágott fák után szükséges fatelepítést nem, vagy csak részben teljesítették, akkor az el nem telepített számú fa helyett 15 napon belüli pénzbeli megváltás írható elő.
(4) Fapótlás, cserjepótlás pénzben történő megváltása esetén a határozatban előírt pótlási díjat a Tápiószele Város Önkormányzat e célra létrehozott elkülönített számlájára kell befizetni, a pótlási kötelezettséget előíró határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül. A befizetett összegek, kizárólag közterületi fapótlásra fordíthatóak. A fapótlást, pénzben történő megváltás esetén a Település Üzemeltetési Csoport végzi.
(5) Közterület és nem közterület megnevezésű ingatlanokon engedéllyel, illetve a 16. § (1) bekezdésében foglaltak szerint 3 napon belül, bejelentés alapján végzett fakivágása esetén, továbbá engedély nélkül történő fakivágás esetén a fapótlási díj egységára 25.000,-ft fánként, mely összeg évente az infláció mértékével módosul. A kivágott cserjefelület pótlására kalkulált egy cserjető pótlási díj egységára 2000,-ft, tövenként, mely összeg évente az infláció mértékével módosul.
7. § (1) A 6. § (1) bekezdésben foglaltak megszegése Tápiószele Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 14/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: közösségi együttélés szabályairól szóló rendelet) alapján szankcionálható, büntetni rendelt magatartások esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
(2) Az inváziós fajok telepítése tilos. A Salix (fűzfa), valamint a Populus (nyárfa) nemzetség egyedei a hatósági eljárás keretében fapótlási kötelezettség teljesítésénél nem fogadhatók el, kivéve, ha a termőhelyi (talaj, vízellátás) növényföldrajzi, természetvédelmi adottság indokolja.
(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A fapótlási előírások feltételei mellett az eljáró hatóság indokolt esetben egyéb pótlási előírásokat és a fás szárú növények megóvása érdekében egyéb szakmai előírásokat is meghatározhat. Ilyen pótlási előírás lehet akár a gyökérterelő lemez alkalmazása, illetve egyéb szakmai előírás közé sorolható a fakopp műszeres törzs vizsgálat elvégzése is.
(5) A polgármester szükség esetén kiegészítő szakértői vélemény beszerzésére kötelezheti a kérelmezőt.
6. A zöldterületek és zöldfelületek fenntartása, megóvása
8. § (1) Tápiószele Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási határán belül gondoskodni kell a zöldterületeken és zöldfelületeken található fás szárú növényállomány megőrzéséről és növeléséről, ennek érdekében az ingatlan használója köteles a használatában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket:
a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően karbantartani vagy karbantartatni,
b) a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől megóvni
(2) Az (1) bekezdés szerinti karbantartásnak minősül különösen a fás szárú növény
a) fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása,
b) öntözési lehetőségének biztosítása, továbbá
c) eltávolítása kiszáradás esetén.
(3) A gépkocsi behajtók kivételével biztosítani kell a telekhatár vagy a járda és az úttest közötti közterületi zöldfelület fennmaradását és épségét.
(4) Az ingatlanok előtti közterületi zöld felület gondozása, hulladék, és gyommentesítése az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének, az ingatlan használójának a kötelezettsége.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak megszegése, Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testületének az ingatlanok és közterületek tisztán tartásáról szóló 25/2023.(VII.21.) rendelete alapján szankcionálható, a büntetni rendelt magatartások esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
Eljárási szabályok nem közterületi ingatlanok esetében
7. Nem közterületi ingatlanon történő fás szárú növények ültetése, gondozása
9. § (1) A fásszárú növények legkisebb telepítési távolsága az építmény vagy az ingatlan határától,
a) 1 méternél magasabbra nem növő fás szárú növény esetén 1 méter,
b) 3 méternél magasabbra nem növő fás szárú növény, élő sövény, valamint szőlő esetében 2 méter,
c) 5 méternél magasabbra nem növő fásszárú növény, élő sövény esetében 3 méter,
d) 5 méternél magasabbra növő fásszárú növény, élő sövény esetében 5 méter
e) 8 méternél magasabbra növő fa esetében 10 méter.
f) villanyoszloptól fásszárú növény csak 6 méter távolságra ültethető.
(2) Elektromos és hírközlési kábelvezeték alatt legfeljebb 5 m-re növő fa telepíthető.
(3) Az (1) bekezdésekben meghatározott ültetési szabályok alkalmazásakor figyelemmel kell lenni a Kormány rendeletben foglalt rendelkezésekre is, valamint az épületek minimális benapozására is.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak megszegése esetén a polgármester az ingatlan használót 4 cm törzsátmérőig a fa átültetésére, cserjék esetében - a telepítéstől számított 3 éven belül, maximum 2 m magasságig - a cserje átültetésére kötelezi.
(5) Kiépített kerítés megléte esetén a sövény fekvése szerinti ingatlan használója köteles
a) a sövényt folyamatosan gondozni,
b) a sövény átnövését a szomszéd ingatlanára megakadályozni, és
c) biztosítani, hogy a kiépített kerítés karbantartható legyen.
(6) Aki az (5) bekezdésben foglaltakat megszegi, kérelemre indult eljárás esetén a polgármester a sövény karbantartására, visszanyírására, gondozására kötelezi.
8. Nem közterületi ingatlanon történő fás szárú növények kivágása
10. § (1) Nem közterületi ingatlanon fás szárú növény kivágásának engedélyezéséhez a tervezett kivágást megelőzően legalább 15 nappal az 1 melléklet szerinti kérelmet kell a polgármesterhez benyújtani.
(2) Az engedély iránti kérelemben közölni kell:
a) a kérelmező nevét és lakcímét, jogi személy esetén székhelyét,
b) a kivágás indokát,
c) 40 cm törzsátmérőjű és e méretnél nagyobb fás szárú növény kivágása esetén a fakivágás indokát megalapozó, szakértői jogosultsággal rendelkező személy vagy szervezet szakvéleményét, és a környezetet szemléltető dokumentációt, kivéve, ha szemmel látható a fa veszélyes volta, és azt az ügyfél a kérelemhez csatolt fényképpel igazolni tudja, és a polgármester által elvégeztetett helyszíni ellenőrzés is alátámasztja, és
d) az érintett fás szárú növény cím, helyrajzi szám vagy egyéb egyértelmű megjelölésű helyét, darabszámát, faját, 1 méteres törzsmagasságban mért törzsátmérőjét cm-ben.
(3) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a fapótlásra kötelezett személynek vagy szervezetnek a fa kivágáshoz való hozzájáruló nyilatkozatát az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon,
b) a fapótlásra kötelezett személynek vagy szervezetnek az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon tett nyilatkozatát a fás szárú növény pótlásának módjáról, és
c) gazdálkodó szervezet esetén az eljárásra jogosult személy vagy személyek aláírási címpéldányát másolatban az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon,
d) a fakivágással érintett ingatlanról az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon készített helyszínrajzot, melyen külön-külön sorszámozva be kell jelölni a kivágandó és a kivágás után megmaradó fa helyét.
11. § (1) Havária esetet kivéve, fakivágás csak a vegetációs időn túl, az adott év novemberétől a következő év február végéig történhet.
(2) Amennyiben a fakivágás engedély nélkül, valamint a 6.§.(1) bekezdés kivételével történt, és ha a kivágott fa törzsátmérője már nem megállapítható, akkor a vélelmezhető számú kivágott fát egyenként 30 cm törzsátmérővel kell beszámítani, és az össz-törzsátmérővel egyenértékűen kell a pótlás mértékét megállapítani.
12. § A polgármester 15 napon belül
a) a fakivágást engedélyezi, és ha szükséges, egyidejűleg pótlásra kötelezi az ingatlan tulajdonosát, vagy
b) a fakivágási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a fás szárú növény további fenntartását természetvédelmi, környezetvédelmi, élővilág védelmi, élőhely védelmi, településkép védelmi, kultúrtörténeti szempont indokolja.
13. § (1) A fakivágási engedély érvényességi ideje egy év. Fát és cserjét kivágni csak a fakivágási engedélyben foglaltaknak megfelelően, csak a vegetációs és költési időszakon túl, november 1.-től a következő év február végéig lehet.
(2) A fakivágási engedély tartalmazza
a) a kérelmező nevét, címét,
b) a kivágandó fás szárú növény törzsátmérőjét, faját, darabszámát és helyét,
c) a fás szárú növény kivágásának indokát,
d) a fapótlásra kötelezett személy vagy szervezet adatait és
e) az engedély érvényességi idejét.
(3) A fakivágási engedély tartalmazza továbbá
a) szakszerű pótlás pénzbeli megváltása esetén a pénzbeli megváltás összegét, teljesítésének módját, határidejét,
b) a szakszerű pótlás teljesítése esetén a pótlásként előírt fás szárú növény
ba) törzsátmérőjét, faját, darabszámát, a pótlás helyszínét,
bb) szakszerű pótlása teljesítésének határidejét,
bc) beszerzéséről szóló magyar számla másolatának a telepítést követő 8 napon belüli megküldési kötelezettségét,
bd) a szakszerű ültetést igazoló hiteles fényképes dokumentáció polgármester részére 8 napon belüli megküldési kötelezettségét.
9. Nem közterületi ingatlanon kivágott fás szárú növények pótlása
14. § (1) A fapótlást a fakivágási engedély véglegessé válásától számított 1 éven belül kell teljesíteni. A fapótlás tényét 8 napon belül be kell jelenteni az eljáró hatósághoz.
(2) A hatóság a fapótlás tényét a fapótlástól számított 6 hónapon belül ellenőrzi. A hatóság az elültetett fa életképességét az ültetés napjától számított 3 éven belül ellenőrizheti.
(3) Ha a fa a pótlásától számított harmadik vegetációs időszak végén - vagy az azt megelőző évben - nem hajt ki, a pótlás eredménytelennek tekintendő. Ebben az esetben az ültetést meg kell ismételni.
(4) Amennyiben a fapótlás ültetéssel történő határidejét a fapótlásra kötelezett nem tudja megtartani és ezt annak letelte előtt jelzi a hatóságnak, a hatóság méltányolható esetben legfeljebb egy alkalommal kérelemre maximum 6 hónappal meghosszabbíthatja a pótlási kötelezettség határidejét.
15. § A pótlás mértéke engedéllyel történő kivágás esetén:
a) fás szárú növények építéssel kapcsolatos kivágása esetén a kivágott fás szárú növények össz-törzsátmérőjével egyenértékű,
b) ha a kivágandó fa a Populus (nyárfa) nemzetség egyede, vagy a Salix (fűzfa) nemzetséghez tartozó faegyed, akkor a kivágásra kerülő növények törzsátmérőjének 50%-át kell figyelembe venni a pótlási kötelezettség számításánál,
c) élet-, vagyonvédelmi okból történő kivágás esetén a kivágásra kerülő növények számával azonos számú legalább 4 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfával egyenlő.
d) ha a fa kivágása elháríthatatlan, ártalmas környezeti tényezők okozta kiszáradása, elöregedése miatt szükséges, a pótlás mértéke a kivágott fa darabszámával egyezik meg.
e) az a-d pontban foglaltak esetén egy kivágandó fa pótlását minimum 4 cm törzsátmérőjű előnevelt fa ültetésével, vagy 1 db előnevelt fa pénzbeli megváltásával kell megoldani.
16. § (1) Az élet-, illetve vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását az ingatlan használója - ha a veszély elhárítására más lehetőség nincs - köteles haladéktalanul elvégezni. A veszély elhárítása érdekében elvégzett fakivágást 3 napon belül írásban be kell jelenteni a polgármesternek. A bejelentésben kertészeti szakvéleménnyel, fényképfelvétellel vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolni kell a fakivágás indokoltságát. Az indokolatlan vagy be nem jelentett fakivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül. A fás szárú növénynek az élet- vagy vagyonvédelmi okból történt kivágása esetén a polgármester a tulajdonost a pótlásra kötelezi a 15.§.e) bekezdésben vagy a 17. § (1) bekezdésben előírt módon.
(2) A polgármester kötelezi az ingatlan használóját az (1) bekezdés szerinti veszélyelhárítási kötelezettségének teljesítésére. Ha az ingatlan használója az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágásáról, illetve eltávolításáról határidőn belül nem gondoskodik, a polgármester intézkedik a szükséges munkák - az ingatlant használó költségén történő - elrendeléséről. Ez alól a polgármester az ingatlant használó egészségügyi állapotára, szociális körülményeire tekintettel felmentést adhat.
(3) A polgármester a (2) bekezdésben foglaltak alapján kivágott, illetve eltávolított fa pótlását elrendeli, ha a 18. § (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn ha a fa kivágása a fa elháríthatatlan, ártalmas környezeti tényezők okozta kiszáradása, túlöregedése miatt szükséges.
(4) Ha a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló fa kivágását előidéző élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi ok a kérelmezőnek felróható, a számítandó pótlás a kivágott fa össz törzsátmérőjének mértékével megegyező.
17. § (1) A fapótlás pénzbeli megváltását írja elő a polgármester,- a 18.§.(1) bekezdésben foglalt kivétellel- ha
a) a pótlás ültetéssel történő környezeti feltételei a fakivágással érintett ingatlanon nincsenek meg,
b) a pótlásként kalkulált előnevelt fák mennyisége ültetéssel túlültetést eredményezne, és a fakivágással érintett ingatlanon és az ingatlan szomszédságában lévő közterületi zöld sávban sincs meg a környezeti feltétele a faültetésnek.
(2) A kivágott fás szárú növényeket elsősorban a fakivágás által érintett ingatlanon kell pótolni az ingatlan teljes területének figyelembevételével, a 9. § (1) bekezdésében előírt védőtávolságok betartásával. Amennyiben az adott ingatlanon a faültetési kötelezettség teljesítése nem vagy csak részben lehetséges a polgármester e rendelet szerinti pénzbeli megváltást ír elő.
(3) Amennyiben a pótlásra a fakivágással érintett magán ingatlanon nincs lehetőség az ingatlanhoz legközelebb eső magán ingatlanon a tulajdonos hozzájárulásával vagy közterületen is elvégezhető a pótlás. A fapótlás teljesítését 8 napon belül kell bejelenteni, amelyhez csatolni kell a fa beszerzését igazoló számlát.
(4) Az ügyfél írásbeli kérelmére a fennmaradó darabszámú fa - a közterület tulajdonosának hozzájárulásával - a fakivágással érintett nem közterületi ingatlan előtti közterületi zöldsávra is ültethető, az alábbi védőtávolságok betartásával:
a) Kis lombkoronát nevelő fa
aa) telekhatártól épülettől minimum 3 méterre
ab) lakóház ajtajától, ablakától minimum 3 méterre
ac) kapubejárótól minimum 3 méterre
ad) fák egymástól minimum 4 méterre ültethetők.
b) Közepes lombkoronát nevelő fa
ba) telekhatártól épülettől minimum 3 méterre
bb) lakóház ajtajától, ablakától minimum 3 méterre
bc) kapubejárótól minimum 3 méterre
bd) fák egymástól minimum 5 méterre
be) villanyoszloptól 6 méterre ültethetők.
c) Nagy lombkoronát nevelő fa
ca) telekhatártól épülettől minimum 10, méterre
cb) lakóház ajtajától, ablakától minimum 5 méterre
cc) kapubejárótól minimum 5 méterre
cd) fák egymástól minimum 7-10 méterre
ce) villanyoszloptól minimum 6 méterre ültethetők.
(5) Elektromos és hírközlési kábelvezeték alatt legfeljebb 5 méterre növő fa telepíthető.
(6) A pótlásra legalább 4 cm-es törzsátmérőjű fa alkalmazható. Minden pótlásra előírt 4 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfa helyett 2 db 3 cm törzsátmérőjű gyümölcsfa is ültethető.
(7) A kivágás megfelelő pótlásaként csak a természetes továbbnövekedés feltételeit biztosító talajba ültetés fogadható el vagy írható elő. E körben az egyéb mobil eszközbe - különösen konténerbe vagy talicskába - való telepítés nem vehető figyelembe.
(8) A pótlandó díszfák darabszáma összmennyiség egyharmadáig elsősorban őshonos cserjével is pótolható. Egy 4 cm törzsátmérőjű díszfa legalább 16 darab, minimum 60-80-as faiskolai méretű konténeres kiszerelésű cserjével helyettesíthető.
18. § (1) A polgármester pótlás nélkül engedélyezi a fa kivágását, ha az ingatlanon 60 m2-ként egy, minimum 10 cm törzsátmérőjű, közepes lombkoronát nevelő fa marad. Ebben az esetben az ingatlan területébe a telek teljes területe - az azon lévő valamennyi épület alapterületével együtt - beszámítandó.
(2) A bizonyíthatóan veszélyelhárítás okán kivágott fás szárú növény bejelentését követően az ingatlan tulajdonos mentesülhet a pótlási kötelezettség előírása alól, ha az ingatlanon 60 m2-ként egy minimum 10 cm törzsátmérőjű, közepes lombkoronát nevelő fa marad.
19. § (1) A pótlás mértéke
a) engedély nélkül történő kivágás esetén a kivágott fás szárú növények össz-törzsátmérőjével megegyező,
b) erőteljes metszés, csonkolás esetén, ha a lombtömegvesztés és károsodás miatt a fás szárú növény az erőteljes metszés, csonkolás időpontjától számított 1 éven belül elpusztul vagy nem ered meg, az érintett fás szárú növény össz-törzsátmérőjével megegyező.
(2) Fa jelentős mértékű csonkítása az adott fa engedély nélküli kivágásával egyenértékű tevékenységnek minősül.
(3) Ha az engedély nélkül kivágott fás szárú növény törzsátmérője utólag nem állapítható meg, a faegyedet 30 cm törzsátmérővel kell figyelembe venni a fapótlás előírásánál.
Eljárási szabályok közterületi ingatlanok esetében
10. Közterületi ingatlanon történő fás szárú növények ültetése és védelme
20. § (1) Közterületen fát, cserjét ültetni a fasorfenntartó hozzájárulásával lehet, az előírt szakmai követelmények betartásával. Az Önkormányzat tulajdonában álló közterületi ingatlanon a fasorfenntartó a polgármester.
(2) A faültetést - ha természetvédelmi, környezetvédelmi, élővilág-védelmi, élőhely-védelmi, település-képvédelmi, kultúrtörténeti szempontok indokolják - a 3. melléklet szerinti fafajtákból, elsősorban a honos fafajokból, vagy azok termesztett fajtáiból javasolt teljesíteni.
(3) Az építési területen - többek között az útépítés, park- és játszótérépítés, kerítésépítés területét - a megmaradó fák védelmét, a fától mért 4 méteres sugarú körben a helyszínen kalodázással kell megoldani. A 4 méteres védőtávolságon belül - kézi erővel -, kímélő földmunkavégzést kell alkalmazni. Az 5 cm átmérőnél vastagabb gyökér sérülése esetén a sebet kezelni kell.
(4) Az útfelújítással vagy közmű fektetéssel érintett ingatlan szomszédságában lévő ingatlanon álló fás szárú növények védelme is a kivitelező feladata.
(5) Ha az építési munkák által érintett fák valamelyike sérült, csonkolt vagy szakszerűtlen beavatkozás hatására értéke csökkent, vagy ha nem életképes, úgy a kivitelező utólagos pótlásra kötelezhető, ha a kivágás indoka a kivitelezőnek felróható. Ebben az esetben a pótlás mértéke a faegyed törzsátmérőjének megfelelő.
(6) A közterületen engedély nélkül ültetett fás szárú növények hatósági engedély, valamint pótlási és kártalanítási kötelezettség nélkül a fasorfenntartó által eltávolíthatóak. ha:
a) azok özönnövények,
b) élet , vagyon, vagy közegészségügyi kárt okozhatnak
c) a közlekedésbiztonsági szabályok figyelmen kívül hagyásával kerültek ültetésre
d) településfejlesztési feladatokat, szándékokat korlátoznak.
11. Közterületi ingatlanon lévő cserjék és fás szárú növények kivágása és pótlása
21. § (1) A közterületen történő fás szárú növény kivágásának eljárásmódját a Korm. rendelet határozza meg, az erre vonatkozó fakivágási engedély iránti kérelmet vagy fakivágási bejelentést az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon a Korm. rendelet 1. mellékletében található formanyomtatványon lehet benyújtani vagy megtenni.
(2) Fát kivágni csak a jegyző által kiadott végleges engedéllyel és megalapozott indokkal lehet, melyek az alábbiak lehetnek:
a) kapubeálló nyitása, amely máshová nem helyezhető,
b) egyéb építési engedéllyel bíró építési munka - közmű fektetés, kerítésalap építés, elektromos hálózat építése és más építési tevékenység -, amely a közterületi fa megtartásával nem megoldható.
(3) Közterületen álló minden lomblevelű és örökzöld fát fajtól és mérettől függetlenül pótolni kell annak kivágása esetén. A pótlás mértékéről és módjáról fakivágási engedélyezési eljárásban, fapótlási kötelezettséget megállapító döntésben kell határozni.
12. Közterületi ingatlanon kivágott cserjék fás szárú növények pótlásának helye, mértéke
22. § (1) Közterületen kivágott fás szárú növény csak közterületen pótolható.
(2) A közterületen lévő fa kivágása esetén a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjének mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú ingatlanon kell gondoskodni.
(3) A pótlási kötelezettség pénzben váltható meg:
a) ha a fakivágással érintett helyrajzi számon történő pótlásra nincs lehetőség,
b) nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, vagy
c) a fakivágási engedéllyel rendelkező ezt kéri.
A hatóság által a pótlásra előírt fa darabonkénti költségének e rendelet szerinti összegét a megadott számlára kell befizetni.
(4) Ha a közterületen álló fa élet-, vagy vagyonvédelmi okból történő kivágása szükséges, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával megegyezik. Ebben az esetben egy kivágandó fa pótlását 1 db minimum 4 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfa ültetésével, vagy 1 db előnevelt díszfa pénzbeli megváltásával kell megoldani.
(5) Ha a közterületen álló fa kivágását előidéző élet- vagy vagyonvédelmi ok a károkozónak bizonyítottan felróható, a károkozó a rendelet 20. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti pótlásra kötelezhető.
(6) Ha a közterületen álló fa kivágása kertészeti szempontból igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges, a pótlási kötelezettség mértéke megegyezik a kivágott fa darabszámával. Ebben az esetben egy kivágandó fa pótlását minimum 4 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfa ültetésével, vagy 1 db előnevelt díszfa pénzbeli megváltásával kell megoldani.
(7) A (8) bekezdés szerinti kertészeti szempontból igazolt fakivágás különösen
a) a fa kiszáradása,
b) a fa közlekedésbiztonságot veszélyeztető elhelyezkedése vagy
c) fertőzés továbbterjedésének megakadályozása
okán fellépő fakivágás.
(8) Ha a fa a pótlásától számított harmadik vegetációs időszak kezdetén - vagy az azt megelőző évben - nem hajt ki, a pótlás eredménytelennek tekintendő.
(9) Eredménytelen pótlás esetén a fakivágásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az újabb pótlási kötelezést is.
13. Közterületi ingatlanon kivágott fás szárú növények pótlásának módja
23. § (1) Faültetés esetén az alábbiakat szükséges betartani:
a) a fákat legalább 1 m3-es ültető gödörbe, maximum 50% talajcserével, talajjavítással, 3 darab körmart támrúd elhelyezésével, keresztmerevítőkkel történő egymáshoz rögzítéssel, erősített polipropilén hevederes kikötéssel, beöntözéssel (60 1 víz/fa), fatányér kialakítással vagy felkupacolással, 3 év eredési garancia figyelembevételével kell kiültetni,
b) gondoskodni kell a fák - legalább a kiültetéstől számított 36 hónapig tartó -, intenzív, rendszeres fenntartásáról,
(2) A fapótlás tényét 8 napon belül írásban be kell jelenteni az engedélyező hatóságnak.
(3) A pótlás céljából történő telepítést az eredeti pótlási feltételeknek megfelelően meg kell ismételni, ha a telepítést követő harmadik vegetációs időszak kezdetén, vagy azt megelőző évben a fás szárú növény nem ered meg.
(4) Ha a kötelezett a garanciális pótlást nem végzi el, vagy a telepítés a következő vegetációs időszakban sem eredt meg, a pótlást a hatóság által előírt pénzbeli megváltással kell teljesíteni.
24. § (1) Közterületen lévő cserje kivágása esetén a cserje pótlását elsősorban helyben történő ültetéssel kell megoldani.
(2) A pótlás pénzben váltandó meg
a) ha a helyben történő pótlás a helyszín adottságai miatt nem lehetséges,
b) ha nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan vagy
c) a kivágási engedéllyel rendelkező úgy dönt.
(3) A kivágott cserjefelület pótlásának pénzbeli megváltása esetén, a kivágott cserjefelület alapján pótlásra kalkulált cserjető szerinti pótlásának összegét e rendelet 6.§.(5) bekezdése tartalmazza.
(4) A közterületen 1 m2 területi borítást biztosított cserje kivágása esetén a pótlási kötelezettséget a pótlásra kalkulált azonos területi borítást 4 db 60-80-as faiskolai méretű konténeres kiszerelésű lombhullató cserje ültetésével, vagy pénzbeli megváltással kell teljesíteni.
(5) Környezetvédelmi szempontú eljárásban a pótlásként 1 m2 felületre kalkulált 4 db előnevelt 60-80-as faiskolai méretű konténeres kiszerelésű lombhullató cserje ültethető a cserjekivágással érintett közterületi ingatlanon, amennyiben az ültetés környezeti feltételei adottak.
(6) Környezetvédelmi szempontú eljárásban, amennyiben a pótlásként kalkulált 60-80-as faiskolai méretű konténeres kiszerelésű lombhullató cserje egészének, vagy egy részének ültetéssel történő pótlásának környezeti feltételei a cserjekivágással érintett közterületi ingatlanon nincsenek meg, a cserjepótlás pénzbeli megváltását írja elő a polgármester.
(7) A közterületen lévő cserje kivágására irányuló engedély iránti kérelmet az elektronikus ügyintézési felületen vagy papír alapon a rendelet 1. mellékletében található formanyomtatványon lehet benyújtani.
14. Közterületi ingatlanon lévő fás szárú növények engedély nélküli kivágása és pótlása
25. § (1) Ha az engedély nélkül közterületen kivágott fa darabszáma vagy törzsátmérője utólag teljes körűen nem állapítható meg, akkor a rendelkezésre álló adatokból a vélelmezhető vagy kikövetkeztethető számú fát egyenként 30 cm törzsátmérővel kell vélelmezni a környezetvédelmi szempontú eljárásban.
(2) A pótlási kötelezettséget pénzben kell teljesíteni, ha a fásszárú növény kivágással érintett közterületi ingatlanon történő pótlásra nincs lehetőség. A hatóság által a pótlásra előírt fa, vagy cserje darabonkénti költségének e rendelet 6.§.(5) bekezdése szerinti összegét kell befizetni, a megadott számlaszámra.
(3) Közterületen engedély nélküli fa kivágása esetén, a kivágásra került fa visszapótlására telepítendő fák számának meghatározásához, a kivágott össz-törzsátmérőt kell alapul venni.
(4) A (3) bekezdésében foglaltak szerint, a közterületen engedély nélküli fa kivágása esetén a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjének mértékében, a kivágott fával azonos helyrajzi számú közterületi ingatlanon kell gondoskodni.
(5) A pótlás eredménytelennek tekintendő, ha a fa a pótlásától számított harmadik vegetációs időszak kezdetén - vagy az azt megelőző évben - nem hajt ki. Ebben az esetben az ültetést meg kell ismételni.
(6) Fa jelentős mértékű csonkítása az adott fa engedély nélküli kivágásával egyenértékű tevékenységnek minősül.
(7) Aki engedély nélkül vágott ki közterületen fás szárú növényt, azzal szemben a közösségi együttélés szabályairól szóló rendelet vonatkozó rendelkezései szerint is el kell járni.
(8) Ha a hatóság arról értesül, hogy Tápiószele területén engedély nélkül történt a fás szárú növény kivágása, úgy e rendelet alapján hivatalból környezetvédelmi szempontú hatósági eljárást is lefolytat.
(9) Környezetvédelmi szempontú eljárásban a pótlásként kalkulált előnevelt díszfák ültethetők a fakivágással érintett közterületi ingatlanon, amennyiben az ültetés környezeti feltételei adottak.
(10) Környezetvédelmi szempontú eljárásban, amennyiben a pótlásként kalkulált előnevelt díszfák egészének, vagy egy részének ültetéssel történő pótlásának környezeti feltételei a fakivágással érintett közterületi ingatlanon nincsenek meg, a fapótlás pénzbeli megváltását írja elő a polgármester.
Záró rendelkezések
26. § (1) A rendelet hatályba lépését megelőzően telepített fás szárú növények esetében amennyiben a telepítés eltér-e rendeletben meghatározottaktól , a tulajdonos köteles úgy gondozni a fás szárú növényt, hogy az más tulajdonában ne okozzon kárt.
(2) A rendelet hatálybelépésével hatályát veszti Tápiószele Önkormányzat Képviselő-testületének a fás szárú növények telepítési távolságának szabályairól szóló 10/2021.(VIII.11.) rendelete.
(3) E rendeletet a hatályba lépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
27. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 35/2023. (XI. 22.) önkormányzati rendelethez
1. FAKIVÁGÁSI ENGEDÉLYKÉRELEM
a közterületen/ magánterületen lévő fás szárú növényekre (fák, cserjék)
A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján fakivágási engedélykérelemmel fordulok Tápiószele Város Önkormányzat Jegyzőjéhez/Polgármesteréhez |
|||||||
Kérelmező neve: |
|||||||
Címe: |
|||||||
Telefonszáma: |
|||||||
A kérelem KÖTELEZŐ tartalmi elemei: |
|||||||
A kivágás indoka: |
|||||||
Az érintett közterület/ magánterület neve, címe, az érintett fás szárú növény pontos elhelyezkedése (szöveges leírással vagy rajzos ábrázolással): |
|||||||
A kivágni tervezett fás szárú növény(ek): |
|||||||
Sorszám |
A fa/cserje faja |
Törzsátmérő |
|||||
A tervezett kivágás kivitelezésének részletes leírása: |
|||||||
A fás szárú növény(ek) tervezett pótlása: |
|||||||
Sorszám |
A fa/cserje faja, fajtája |
Darabszám |
A kiültetés helye |
||||
Fás szárú növény pótlása nem történhet az alábbiakban meghatározott fajok egyedeivel: |
|||||||
fehér akác* (Robinia pseudoacacia) |
amerikai kőris* (Fraxinus pennsylvanica) |
||||||
mirigyes bálványfa* (Ailanthus altissima) |
cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa) |
||||||
kései meggy (Padus serotina) |
zöld juhar (Acer negundo) |
||||||
nyír-fajok (Betula sp.) |
páfrányfenyő (Ginkgo biloba) nőivarú egyede |
||||||
eperfa (Morus sp.) |
kanadai nyár hibridek |
||||||
* Kivéve a kertészeti változatok. |
|||||||
Tudomásul veszem, hogy amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, és más ingatlanon a pótlás a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használót kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi. |
|||||||
Kelt: ..........................., ..................... |
|||||||
................................................................. |
|||||||
2. melléklet a 35/2023. (XI. 22.) önkormányzati rendelethez
Magyar név |
Tudományos név |
fehér akác |
Robinia pseudoacacia |
amerikai kőris |
Fraxinus pennsylvanica |
mirigyes bálványfa |
Ailanthus altissima |
cserjés gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Padus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
3. melléklet a 35/2023. (XI. 22.) önkormányzati rendelethez
1. - Mezei juhar Acer campestre
2. - Korai juhar, feketegyűrű-juhar Acer platanoides
3. - Hegyi juhar, jávorfa Acer pseudoplatanus
4. - Tatár juhar Acer tataricum
5. - Mézgás éger, enyves éger, berekfa Alnus glutinosa
6. - Bibircses nyír, közönséges nyír Betula pendula
7. - Közönséges gyertyán Carpinus betulus
8. - Szelídgesztenye Castanea sativa
9. - Sajmeggy, törökmeggy Cerasus mahaleb
10. - Európai Bükk Fagus sylvatica
11. - Magyar kőris, szlavón kőris Fraxinus angustifolia ssp. pannonica
12. - Magas kőris Fraxinus excelsior
13. - Virágos kőris, mannakőris Fraxinus ornus
14. - Vadalma Malus sylvestris
15. - Zselnicemeggy, májusfa Padus avium
16. - Fehér nyár, ezüst nyár Populus alba
17. - Fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár Populus nigra
18. - Rezgő nyár Populus tremula
19. - Vadkörte, vackor Pyrus pyraster
20. - Csertölgy, cser, cserfa Quercus cerris
21. - Kocsánytalan tölgy Quercus petraea
22. - Molyhos tölgy Quercus pubescens
23. - Kocsányos tölgy, mocsártölgy Quercus robur
24. - Fehér fűz, ezüst fűz Salix alba
25. - Madárberkenye Sorbus aucuparia
26. - Barkócaberkenye, barkócafa Sorbus torminalis
27. - Kislevelű hárs Tilia cordata
28. - Nagylevelű hárs Tilia platyphyllos
29. - Hegyi szil Ulmus glabra
30. - Vénic-szil, lobogós szil, vénicfa Ulmus laevis
31. - Mezei szil, simalevelű mezei szil Ulmus minor
32. Gyümölcsfák
33. - alma,
34. - birs,
35. - cseresznye,
36. - datolyaszilva,
37. - kajszibarack,
38. - körte,
39. - meggy,
40. - naspolya,
41. - nektarin,
42. - őszibarack,
43. - ringló,
44. - szilva,
45. - dió,
46. - mandula,
47. - szelídgesztenye,
48. - csipkebogyó (vadrózsa),
49. - galagonya,
50. - húsos som,
51. - vadcseresznye (madárcseresznye),
52. - vadalma,
53. - vadkörte,
54. - közönséges mogyoró,
55. - vérmogyoró,