1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tápiószele Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Működési területe: Tápiószele Város Közigazgatási területe.

(3) Az önkormányzati képviselő-testület megnevezése: Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testülete

(4) Az Önkormányzat székhelye: 2766 Tápiószele, Rákóczi út 4.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei a címer, a zászló (lobogója) és a díszpecsét.

(2) Az Önkormányzat címere: egyenesen álló kerektalpú pajzs, három részre osztva. A jobb oldali, kék mezőben arany (sárga) eke, mely mögül három arany (sárga) búzakalász nő ki. A bal oldali, ugyancsak kék mezőben hétfürtű, karózott arany (sárga) szőlőtő. A középső, arany (sárga) mező alsó harmadában kék hullámzó folyó, fölötte fejével jobbra elhelyezett vízszintes, az előzőekkel megegyező kék színű hal. A pajzsot két oldalról szárukon alul keresztbe tett két zöld olajág övezi. Alatta félkörívben fekete nagybetűs TÁPIÓSZELE településnév. A pajzson ötlombú arany korona helyezkedik el.

(3) Az Önkormányzat zászlója: fekvő téglalap alakú, kékkel (alul) és sárgával (felül) vágott textil. A zászló színei megegyeznek a Pest megye zászlajában található színekkel. A település színes címere a zászlólap mértani középpontjában helyezkedik el. A címerpajzsot a fentebb leírt két zöld olajág övezi. Alatta félkörívben a most kék mezőbe eső arany nagybetűs TÁPIÓSZELE településnév. A zászló kétoldalas.

(4) Az Önkormányzat díszpecsétje: kör alakú, benne a település címerével, TÁPIÓSZELE megnevezésével.

(5) Az Önkormányzat jelképeinek megjelenését és azok használatának rendjét Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1/2023.(I.26.) Tápiószele Város jelképeiről és azok használatának rendjéről szóló rendelet határozza meg.

3. § (1) Annak megünneplésére, hogy 2009. július 1-jével Dr. Sólyom László köztársasági elnök Tápiószele települést várossá nyilvánította, a képviselő-testület minden év szeptember hónapban, városnapi ünnepséget rendez.

(2) Az önkormányzat gondoskodik arról, hogy a város polgárai a nemzeti és helyi ünnepeket, emléknapokat méltó módon megünnepelhessék, azokról méltó módon emlékezhessenek meg. A polgármester felkérése alapján a megrendezésért az intézmény vezetője a felelős.

(3)² Az Önkormányzat által alapított elismerő címeket és azok adományozásának rendjét Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testülete 14/2024.(X.24.) önkormányzati rendelete a az önkormányzati kitüntetések adományozásának rendjéről szóló rendelete határozza meg.

(4) Tápiószele város lapja a Tápiószelei Önkormányzati Híradó.

(5) Az önkormányzati lap kiadásával kapcsolatos tulajdonosi jogokat Tápiószele Város Önkormányzatának Képviselő-testülete gyakorolja, melynek során

(6) Az önkormányzati lap felelős szerkesztője:

(7) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.tapioszele.hu.

4. § (1) A testvérvárosi kapcsolatok kialakítása során Tápiószele Város Önkormányzata arra törekszik, hogy minél szélesebb körben, eltérő kulturális és társadalmi viszonyokkal, politikai és jogi hagyományokkal rendelkező, elsődlegesen hasonló nagyságú, hasonló problémákkal szembesülő településsel építsen ki tartósan jó kapcsolatot a településfejlesztés és település üzemeltetés során felmerülő feladatok hatékony és eredményes megoldása érdekében.

(2) Kölcsönösségen alapuló tudásmegosztás, a legjobb gyakorlatok megismerése és megismertetése, továbbá a városlakók és a városban működő vállalkozások közötti kapcsolatok építése és intenzívebbé tétele céljából.

(3) A Képviselő-testület dönt Tápiószele testvérvárosi megállapodásának megkötéséről, módosításáról és megszüntetéséről.

(4) A képviselő-testület testvérvárosi kapcsolat létesítéséről és megszüntetéséről egyedi szerződés keretében állapodik meg.

(5) A szerződés kötelező tartalmi elemei:

(6) Az önkormányzat nemzetközi és hazai kapcsolatainak finanszírozására fordítható keretösszegről a képviselő-testület minden évben a költségvetés elfogadásakor dönt.

(7) A nemzetközi kapcsolatok koordinálása és ellenőrzése, a városba érkező testvérvárosi delegációk program tervezetének összeállítása a polgármester feladata.

(8) Tápiószele Város Önkormányzatának európai uniós és nemzetközi kapcsolatait a Polgármester irányítja, a kapcsolattartáshoz szükséges kiküldetéseken a polgármester döntése szerint jogosultak a delegáció tagjai részt venni.

(9) Tápiószele testvér települése: Újtusnád (Románia)

5. § (1) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője: kör alakú, szimpla keret, amelynek közepén Magyarország címere helyezkedik el. A címer felett „Tápiószele Város Önkormányzata” felirat, a címer alatt „Tápiószele” felirat látható. Lenyomatát a 10. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület pecsétjét kell használni az Önkormányzat és Képviselő-testület nevében kiadott dokumentumokon, valamint a Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre.

(3) Díjak, kitüntetések adományozása során a Tápiószele város címerével ellátott bélyegző használható.Lenyomatát a 10. melléklet tartalmazza.

(4) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felírat olvasható: Tápiószele Város Polgármestere. A polgármester pecsétjét kell használni a saját nevében vagy átruházott hatáskörében kiadott dokumentumokon. Lenyomatát a 10. melléklet tartalmazza.

(5) A címbélyegző: téglalap alakú, keret nélküli, melynek felső sorában „Tápiószele Város Önkormányzata”, középső sorában „2766 Tápiószele, Rákóczi út 4.”, a harmadik sorában „Adószám: 15730806-2-13”, alsó sorában Szlasz: 65200043-10010055 , felirat látható. A címbélyegző nem használható a hivatalos bélyegző helyett. Lenyomatát a 10. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el:

(2) A képviselő-testület polgármesteri hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(3) Az Önkormányzat képviselő-testülete hivatalának neve: Tápiószelei Polgármesteri Hivatal. Székhelye: 2766 Tápiószele, Rákóczi út 4.

(4) Az Önkormányzat tagságával működő társulások felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

(5) Az önkormányzat intézményei a 4.függelékben kerülnek felsorolásra.

7. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban Mötv.) és az ágazati jogszabályokban meghatározott kötelező feladatokat.

(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § -ában meghatározott önkormányzati döntéseket a képviselő-testület hozza meg.

(3) Az önkormányzat a Mötv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén önként vállalhatja helyi közügyek önálló megoldását (továbbiakban: önként vállalt feladat). Az önként vállalt feladatokról az 1. melléklet rendelkezik.

(4) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, a települési nemzetiségi önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel, civil szervezetekkel és helyi vállalkozókkal.

(5) Tápiószele Város Önkormányzata közfeladatait, szakmai alaptevékenységeit a 5.függelék szerinti államháztartási szakágazatba és kormányzati funkciókba sorolja be.

8. § (1) A képviselő-testület az általa meghatározott feladatcsoportok ellátása érdekében, hatáskör átruházása mellett bizottságokat hoz lére. A bizottságok megnevezését, tagjainak létszámát, nevét a 2. függelék tartalmazza.

(2) A hatáskör átruházására a polgármester, önkormányzati képviselő és bizottság tehet javaslatot.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről szükség szerint, de legalább évente egyszer beszámol a képviselő-testületnek.

(4) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlásáról a (3) bekezdésben eltérő időpontban is kérhet tájékoztatást. A hatáskör gyakorlója a tájékoztatási kötelezettségének 15 munkanapon belül köteles eleget tenni.

(5) A költségvetési rendelettervezetet – az ideiglenes bizottság kivételével – valamennyi bizottság köteles megtárgyalni és véleményezni.

(6)³ A rendelettervezeteket az illetékes szakmai állandó bizottság és az Ügyrendi és Jogi Bizottság köteles megtárgyalni és véleményezni.

(7) Amennyiben valamely előterjesztés önkormányzati költségvetési forrást igényel, azt köteles a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság megtárgyalni és véleményezni, állásfoglalást kialakítani.

9. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre és társulására ruházhatja át. A hatáskör átruházása során az Mötv.41.§.(4)-(5) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(2) A bizottságok a a 4. melléklet szerint látják el általánosan a feladataikat, a feladat és hatáskörükbe tartozó önkormányzati ügyeket megtárgyalják, illetve előkészítik döntésre a képviselő-testület felé,

(3) A polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A jegyzőre átruházott hatásköröket a a 8. melléklet tartalmazza.

10. § (1) A képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjai képviselői és bizottsági munkájukkal kapcsolatban, megbízatásuk időtartamára tiszteletdíjban részesülnek.

(2) A tiszteletdíj mértékét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

11. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 9 fő. ( A polgármester és 8 fő képviselő.) A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(3) Az ülések típusai:

(4) A képviselő-testület az üléseit a székhelyén tartja, a polgármester indokolt esetben dönthet arról, hogy az ülésre a székhelytől eltérő helyszínen kerüljön sor. A székhelytől eltérő helyszín: Tápiószele Posta út 2 szám, a Tápiószelei Simonffy Kálmán Művelődési Ház és Könyvtár.

(5) Az önkormányzati működés nyilvánosságának biztosítása érdekében,

12. § (1) Az alakuló ülés összehívására, a meghívóra, és előterjesztésre, az ülés vezetésére, a rendes ülésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

(3) A képviselő-testület az alakuló ülésén vagy az azt követő ülésén megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

(4) A polgármester, az alpolgármesterek a települési képviselők, valamint a bizottsági tagok megválasztásukat követően esküjükről vagy fogadalmukról okmányt írnak alá.

13. § A Képviselő-testület az Mötv. 44. §-ában meghatározottak szerint évente legalább 10, lehetőség szerint a hónap utolsó keddi napján 18.00 órától rendes ülést tart.

14. § (1) A Képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, ha olyan halaszthatatlan ügy vagy önkormányzati érdek teszi indokolttá, amely elintézési határideje megelőzi a soron következő Képviselő-testületi ülés napját.

(3) Rendkívüli ülés esetén:

15. § (1) A Képviselő – testület közmeghallgatást tart:

(2) A közmeghallgatás idejéről és helyéről, a polgármester 15 nappal korábban hirdetményként kihirdetve, a polgármesteri hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblára való kifüggesztéssel köteles a lakosságot tájékoztatni. A hirdetményt a kifüggesztéssel egyidejűleg az Önkormányzat hivatalos honlapján is meg kell jeleníteni.

(3) A közmeghallgatás alkalmával helyi közérdekű ügyben bárki a Képviselő-testület tagjaihoz és a jegyzőhöz kérdéseket intézhet, közérdekű javaslatot tehetnek.

(4) A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon személy egyszeri ismételt felszólalásának időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) A közmeghallgatáson megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság, a polgármester vagy a jegyző soron kívül megvizsgálja, annak eredményéről legfeljebb 15 napon belül az érintettet írásban, a Képviselő- testületet pedig a következő munkaterv szerinti ülésén tájékoztatja.

(6) A közmeghallgatáson elhangzott, nem az Önkormányzatot vagy annak költségvetési szerve feladat - és hatáskörbe tartozó kérdéseket, észrevételeket a jegyző 3 napon belül továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

16. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján, éves munkaterv szerint működik.

(2) A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A gazdasági program tartalmazza az önkormányzat

17. § (1) A rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a Képviselő-testület a polgármester javaslatára éves munkatervet határoz meg. A következő évi munkatervet jóváhagyásra legkésőbb a novemberi ülésre kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(3) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, amelynek során írásban kér javaslatot adott év október 31.-ig, a

18. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testületet a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül, ha 15 munkanapot meghaladóan van távol, vagy a feladatait nem tudja ellátni.

(3) A Képviselő-testületet írásbeli – papíralapú vagy elektronikus levél formájú – meghívóval kell összehívni.

(4) A Képviselő-testület meghívóját és annak mellékleteit – a rendkívüli ülés kivételével – úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülésnap előtt lehetőség szerint 5 nappal megkapják.

(5) A Képviselő-testület meghívójának tartalmaznia kell:

(6) A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok.

19. § A képviselő-testületi ülésre - a zárt ülés kivételével - tanácskozási joggal meg kell hívni:

20. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.

(4) Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben, ha az érintett az ülésen jelen van, az ülés vezetője szóban kér nyilatkozatot arról, hogy beleegyezik-e a nyilvános tárgyalásba. A képviselő-testület minden esetben zárt ülést tart, amennyiben az érintett nincs jelen az ülésen.

(5) A zárt ülés megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indoklással indítványozhatja.

(6) A zárt ülésről minden esetben külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(7) Zárt ülés tartása esetén a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a jegyző biztosítja.

(8) Képviselő-testületi határozat alapján a zárt üléseken született döntésekről közlemény is kiadható.

21. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes ha a képviselő-testület tagjai közül 5 fő képviselő jelen van.

(2) A polgármester az ülés megnyitásakor megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(3) Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Ha a Képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

(5) A határozatképtelen ülést 8 napon belül írásbeli meghívó kiküldésével ugyanazon napirendekkel kell összehívni.

(6) A döntést igénylő előterjesztéseket a meghívóban és az ülésvezetés során is el kell különíteni a csupán tájékoztatásra szolgálóktól. A polgármesteri tájékoztatóra az ülés kezdetén, míg más csupán tájékoztatásra szolgáló előterjesztések tárgyalására a nyilvános ülésrész végén kerül sor, a kérdések és interpellációk előtt.

(7) A képviselő testület ülését 22 órakor be kell zárni. A tárgyalásra nem kerülő napirendeket a soron következő ülés napirendjére kell venni. Amennyiben határidő indokolja rendkívüli ülésen kell a napirendeket megtárgyalni.

22. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a kijelölt alpolgármester(ek) vezetik, mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülést vezető teendői:

23. § (1) A napirendet a Képviselő-testület vita nélkül határozza meg a Képviselő-testület eltérő döntése hiányában az alábbi sorrend megtartásával:

(2) A meghívóban nem szereplő, halaszthatatlan döntést igénylő javaslat soron kívüli megvitatása érdekében a képviselők 1/4-e, a bizottság, a polgármester, valamint a jegyző írásbeli sürgősségi indítványt terjeszthet elő.

(3) Az indítványt írásban, a sürgősség indokolásával legkésőbb az ülés kezdetéig lehet kiosztani.

(4) Nem kerülhet a Képviselő-testületen kiosztásra:

(5) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a testület minősített többséggel, a napirendi pontok elfogadását megelőzően – vita nélkül – külön dönt. Az ülés teljes napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

24. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az ülésvezető:

(2) Az ülést vezető az ülést félbeszakítva szünetet rendelhet el, meghatározva annak időtartamát. A szünetre bármely az ülésen jelenlevő, legalább tanácskozási jogú résztvevő javaslatot tehet.

(3) A képviselő-testület határozatképtelensége vagy határozathozatal hiánya esetén, illetve két ülés közötti időszakban a polgármester minősített többséget nem igénylő, halaszthatatlanul sürgős, közvetlen anyagi kihatással nem járó ügyekben hozhat döntést.

25. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

(6) A személyes érintettség bejelentési kötelezettsége elmulasztásának következménye a tiszteletdíj egy havi összegének 25 %-kal csökkentése legfeljebb 12 havi időtartamra, melyről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény hat hónapon belül állapítható meg.

26. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának adja át kivizsgálásra.

(2) A Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.

27. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület munkatervébe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – testületi tárgyalásra javasolt rendelet tervezet, határozat javaslat, beszámoló.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

(3) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése bizottság hatáskörébe tartozik, az előterjesztés az érintett bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé.

(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző hat nappal korábban a jegyzőhöz, aki jogszerűségi észrevételt tehet. A polgármester gondoskodik ezen anyagnak a képviselő-testület ülésének meghívójával egyidejű megküldéséről.

28. § (1) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak a képviselő-testület ülésén történő átadását, az előterjesztés tárgyalásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az előterjesztés tartalmazza a tárgy pontos meghatározását, az előterjesztés előkészítésében részt vevők véleményét, döntési javaslatot, végrehajtásért felelősök megjelölését, végrehajtás határidejét.

(3) Az önkormányzati rendeletalkotás, intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, helyi népszavazás kiírása, valamint Mötv. 42. § 4. és 5. pontjában foglalt ügyekben kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés.

(4) A szavazás megkezdéséig a napirend előadója előterjesztését visszavonhatja, illetve bármelyik képviselő indítványozhatja az előterjesztés napirendről történő levételét. Utóbbiról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

29. § (1) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a Képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el. A javaslatról a Képviselő-testület dönt.

(4) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(5) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, a polgármester a szavazatokat a jegyző közreműködésével megszámláltatja.

(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátásra a polgármester javaslatára - nyílt szavazással - 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

30. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni – ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, és ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) A polgármester először – az elhangzás sorrendjében külön-külön – az előterjesztő által el nem fogadott módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a Képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslat előterjesztő által felvállalt, és a Képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

31. § (1) A javaslat elfogadásához – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

(2) Több ugyanazon rendelkezésre vonatkozó eltérő javaslat, módosító javaslat közül – ha egynél több megkapta az elfogadásához szükséges szavazatot – a Képviselő-testület által elfogadott változat az, amelyikre több „igen” szavazatot adtak le. Ha több változatra azonos számú igen szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást meg kell ismételni, a szavazás akkor kerül lezárásra ha valamelyik változatra több igen szavazatot adnak le.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.

32. § (1) A hozzászólások időbeli korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. A vita lezárása esetén az ügyrendi javaslat előtt szólásra jelentkezetteknek a szót a javaslat elfogadása esetén még meg kell adni, nevüket az ülésvezető szavazás előtt ismerteti.

(2) A szavazás előtt a jegyzőnek a szót meg kell adni, amennyiben törvényességet érintő jelzéssel kíván élni.

(3) A tartózkodás, valamint a jelenlévő, de nem szavazó képviselő e döntése elutasító szavazatot jelent. A képviselő-testület titkos szavazást csak a törvény által megjelölt esetekben, bármely képviselő kezdeményezésére, minősített többséggel hozott határozata alapján tarthat.

(4) Minősített többség szükséges a döntéshez a 2. mellékletben meghatározott esetekben.

33. § (1) A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.

(2) Minősített többséghez legalább öt fő képviselő egybehangzó igen szavazata szükséges.

(3) A határozatokat évenként kezdődő folyamatos arab számmal, törve évszámmal, zárójelben megalkotása idejével kell ellátni.

(4) Az önkormányzati rendeletekről és képviselő-testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet. E döntéseket a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni az érintetteknek.

(5) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejártát követő első ülésen a polgármester írásban jelentést ad. A jelentés tartalma:

34. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását, módosítását, vagy hatályon kívül helyezését - a jegyzőn kívül - kezdeményezheti:

(2) A jegyző rendelet alkotással kapcsolatos feladatai:

(3) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – más szakértőket is felkérhet, előkészítő csoportot hozhat létre

(4) A jegyző a hozzá benyújtott kezdeményezést - véleményével ellátva - a tárgy szerint illetékes bizottságnak terjeszti elő, amely elfogadása esetén dönt a koncepció előkészítéséről, a tervezet előkészítésének menetéről, rendjéről és előterjesztéséről. A bizottság által el nem fogadott kezdeményezést – amennyiben annak benyújtója kéri – a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(5) A tervezetet jogi szempontból az Ügyrendi és Jogi Bizottság véleményezi. A rendelet tervezetét az e rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra lehet hozni.

(6) Az előkészítés után nyújtható be a képviselő-testülethez a tervezet indokolással együtt. Tájékoztatást kell adni az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő nemzetiségi javaslatokról is.

(7)⁴ A rendelettervezet módosítására a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt 24 órával írásbeli indítvány tehető. A rendelettervezetekhez írásban benyújtott módosító indítványokat a jegyző törvényességi szempontból véleményezi.

(8)⁵ A rendelettervezetről való szavazás során először egyenként a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a képviselő-testület.

(9)⁶ A módosító indítványokról történő szavazás során az előterjesztő minden egyes szavazás előtt nyilatkozik a módosító indítvány befogadásáról.

(10)⁷ Ha a rendelettervezet ugyanazon részéhez több módosító indítvány érkezett, azokat a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében, az egymással összefüggő módosító indítványokat logikai sorrendben kell szavazásra bocsátani. Több azonos szövegű módosító indítványt csak egyszer kell szavazásra bocsátani.

35. § (1)⁸ A Képviselő-testület által alkotott rendeletek megjelölése: Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/évszám. (kihirdetés dátuma: hónap. nap.) önkormányzati rendelete a(z) rendelet címe - ról/ről. A sorszám és az évszám arabszámmal, a kihirdetés dátumának hónapja római számmal, a napja arabszámmal.

(2) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, azt a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) Az önkormányzati rendeletek folyamatos felülvizsgálata a jegyző feladata, aki jogszabályi változás esetén jelzi a módosítás szükségességét.

(4) A rendelet-tervezetet a 36.§. (4) bekezdésben foglaltak kivételével társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében a természetes személyek, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére megadott elektronikus levélcímen.

(5)⁹ A rendelet-tervezetet úgy kell az önkormányzat honlapján (www.tapioszele.hu) közzétenni, hogy annak céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő, de legalább tizenöt nap álljon rendelkezésére a tervezettel kapcsolatos véleményeik kifejtésére.

(6) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely

(7) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

36. § (1) A beérkezett véleményeknek, a véleményezők nevének, és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig történik. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba a véleményeket, a véleményezők nevét, és e-mail címét legkésőbb a vélemény beérkezését követő három hónapon belül törölni kell. Az adatkezelés magába foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is, melyre a véleményezők figyelmét fel kell hívni.

(2) A rendelet-tervezet előterjesztője mérlegeli a beérkezett véleményeket, és dönt azok elfogadásáról vagy elutasításáról.

(3) A közzétett rendelet-tervezethez beérkezett véleményeket a rendelet-tervezetet tárgyaló képviselő-testület részére hozzáférhetővé kell tenni.

(4) Nem kell véleményezésre bocsátani

37. § (1) Kiemelkedő közérdek különösen az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(2) Az egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezeteket a közzétételtől számított hat hónapig nem lehet a honlapról eltávolítani.

(3) A bizottságok tevékenységi körükben ellenőrzik a rendeletek érvényesülését.

(4) Az önkormányzati ciklus első évében az Ügyrendi és Jogi Bizottság koordinálásával el kell végezni a hatályos rendeletek átfogó felülvizsgálatát.

(5) A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét a 8. sz. függelék tartalmazza.

37/A. § Ha az utólagos hatásvizsgálat és a tartalmi felülvizsgálat eredménye a rendelet módosításának vagy hatályon kívül helyezésének szükségességét igazolja, a jegyző ennek érdekében előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek.

38. § (1) A napirendi javaslat elfogadását megelőzően a polgármester és a települési képviselő ügyrendi javaslatot tehet, melyben

(2) A napirendi javaslat elfogadását követően ügyrendi javaslatot érvényesen kizárólag az ülésvezető tehet.

(3) Az ügyrendi javaslatot a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel fogadja el vagy utasítja el.

39. § (1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnökéhez, interpellációt intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben. A napirendre felvett interpellációt a képviselő szóban is elmondhatja, időtartama maximum 3 perc.

(2) Az interpellált a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni. Amennyiben az interpelláló képviselő - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - az adott ülésen kíván választ kapni, az interpellációt az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban el kell juttatnia az interpelláció címzettjének és a polgármesternek.

(3) A Képviselő-testület csak az önkormányzatnál folyamatban lévő üggyel kapcsolatos interpellációra adott írásbeli választ tűzheti napirendre.

(4) A megtárgyalt interpellációra adott válasz után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor

(6) Az interpelláció alapján a Képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással, és ebbe külső szakértő is bevonható.

40. § Kérdés feltevésére és megválaszolására a 38. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

41. § (1) A képviselőtestület üléseiről feljegyzés, illetve hangfelvétel alapján rögzített és a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek során a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.

(2) A feljegyzés és a hangfelvétel nem helyettesíti a jegyzőkönyvet. A hangfelvételről nem készíthető másolat, csak az ügyészségi és bírósági eljárásban történő felhasználásra adható ki. Zárt ülésen tilos egyéni hangfelvétel készítése.

(3) Az ülésről készült jegyzetet, illetve hangfelvételt 1 hónapig kell megőrizni, ezt követően a hangfelvételt törölni kell.

(4) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv a Mötv. 52. § -ában foglaltakon túl tartalmazza:

(5) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, a rendelet tervezeteket és határozati javaslatokat, az elfogadott rendeleteket, ha az nem épül be a jegyzőkönyvbe, a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását, a jelenléti ívet.

(6) A jegyzőkönyvet a polgármester a jegyző, valamint két hitelesítő képviselő írja alá. A hitelesítőket a polgármester kijelöli a napirend elfogadása előtt. A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

42. § (1) A Képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyvet a lakosság a Polgármesteri Hivatalban, ügyfél fogadási időben tekintheti meg.

(2) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző teljesít.

(3) A jegyzőkönyvről, annak részeiről – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - az állampolgárok a külön törvényben meghatározott illeték megfizetése mellett írásban benyújtott kérelemmel másolatot kérhetnek, amelyet a polgármester engedélyével lehet kiadni. Nem szükséges írásbeli kérelem benyújtása és a polgármester engedélye, ha a kérelmező a képviselő-testület tagja, valamint a Polgármesteri Hivatal hivatalos felhasználásához szükséges a kivonat.

(4) A hivatalos felhasználás céljára kiadott kivonat hitelesítésére a jegyző jogosult, aki a kiadott másolatokról és kivonatokról nyilvántartást vezet. A jegyző évente gondoskodik a jegyzőkönyvek és mellékletei beköttetéséről.

(5) A képviselőtestület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, szerveknek.

(6) A titkos szavazások szavazólapjait a lebonyolító képviselők lezárt, a záráson általuk aláírt borítékban helyezik el. A következő ülés befejezéséig, de legalább 30 napig a dokumentumot a jegyző megőrzi. Amennyiben a fenti határidőig észrevétel, kifogás nem érkezik, akkor felbontás nélkül megsemmisíti a borítékot és tartalmát.

43. § (1) A lakossági fórumok formái:

(2) A lakossági fórumok tartásáról, szervezési teendőiről a polgármester dönt. Tartásuk kötelező, ha a képviselők több mint fele indítványozza.

(3) Előzetes lakossági fórumot lehet tartani:

44. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

45. § (1) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, a város első tisztségviselője. Megbízatását főállásban látja el. A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Tápiószele Város fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a vármegyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel, és a települési nemzetiségi önkormányzat testületével.

(3) A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi partnervárosok, szervezetek együttműködését.

(4) A polgármester – az alpolgármesterek közreműködésével – összehangolja a bizottságok működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.

(5) Az önkormányzati szakfeladaton működő szervek esetében a képviselő-testület által a 11. mellékletben megállapított munkarendtől eltérő eseti munkarendet állapíthat meg.

(6) A polgármester ügyfélfogadást minden hétfőn 8-16 óráig tart.

46. § (1) A Képviselő-testület a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy főállású alpolgármestert választ.

(2) A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(3) A főállású alpolgármester ügyfél fogadási ideje: minden hétfőn 8-16 óráig,

(4) A társadalmi megbízatású alpolgármester ügyfél fogadási ideje: kéthetenként szerdai napokon 14-16 óráig tart.

(5) Az alpolgármesterek feladatköreit a polgármester határozza meg.

47. § (1) A jegyző – a polgármester irányításával – vezeti a Polgármesteri Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.

(2) Előkészíti a Képviselő-testületi előterjesztéseket, valamint a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységén keresztül a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket. Ellátja a Képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

(3) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek vezetőivel egyezteti és írásban rögzíti a költségvetési rendelet-tervezetet.

(4) A jegyző feladatait a polgármesteri hivatal ügyrendje szerint a hivatal dolgozóinak közreműködésével látja el, akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Városfejlesztési Iroda vezetője helyettesíti.

(5) A jegyző a Polgármesteri Hivatalban mint a munkáltató jogok gyakorlója az általános munkarendtől eltérően eseti munkarendet állapíthat meg.

(6) Az Mötv. 53.§.(1) bekezdésének k) pontja szerinti jelzési kötelezettségének a jegyző a testületi vagy bizottsági ülésen szóban, vagy azt követően írásban a polgármesternek címezve tehet eleget.

(7) Az Mötv. 82. § (3) bekezdésében szabályozott esetekben a polgármester a jegyzői feladatok ellátásával a polgármesteri hivatal - a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő - köztisztviselőjét, ennek hiányában a Pénzügyi és Városfejlesztési Iroda vezetőjét bízza meg a jegyzői feladatok ellátására kiírt pályázat lezárultáig, illetve az akadályoztatás megszűnéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra.

48. § (1) A képviselő:

(2) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(3) A képviselő a (2) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást – a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján – az önkormányzat indítja meg.

(4) A képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában a Polgármesteri Hivatal folyamatosan segíti.

(5) A képviselő a fentieken túl: képviselői munkája keretében a Városháza erre kijelölt helyiségét használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti,

(6) A képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.

49. § (1) A képviselő-testület bizottságai:

(2) A képviselő-testület bizottsági szervezetét az alábbiak szerint határozza meg:

(3) Elnökeik és tagjaik névsorát a 4. sz. függelék tartalmazza. Egy képviselő több bizottság tagjává is megválasztható. A bizottság képviselő tagjai közül elnökhelyettest választ.

50. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó működési szabályait tartalmazó ügyrendjét - az Mötv. és jelen rendelet keretei között - maga állapítja meg. A bizottság ügyrendjének eltérő rendelkezése hiányában a II. és III. Fejezet rendelkezései irányadók azzal, hogy a polgármester alatt a bizottság elnökét, akadályoztatása esetén elnök helyettesét, képviselő és képviselő-testület tagjai alatt pedig a bizottság tagját kell érteni. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.

(2) A képviselő-testület meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésén.

(3) A képviselő-testület meghívóján szerepelő előterjesztéseket a bizottság elé terjesztett javaslatnak kell tekinteni, melyről a bizottság véleményt alkot.

(4) A bizottsági ülésre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület tagjai és a jegyző.

(5) A bizottság rendes ülésének meghívóját a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

(6) A bizottság ügyviteli teendőit a Polgármesteri Hivatal látja el.

51. § (1) A bizottság valamennyi tagja (képviselők, nem képviselők) szavazati joggal vesznek részt a bizottság munkájában.

(2) A bizottság ülésének összehívását a bizottság tagjai a bizottság elnökénél kezdeményezhetik, a megtárgyalásra javasolt ügy ismertetésével, az összehívás szükségességének indoklásával. Az ülés összehívásáról az elnök dönt.

(3) A bizottság működéséért a bizottság elnöke a felelős.

(4) A polgármester illetményének emelésére, jutalmazására az Ügyrendi és Jogi Bizottság tehet javaslatot. Ugyanezen bizottság végzi az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását, a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, valamint - az Mötv. 49. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alapján - az önkormányzati képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének elmulasztásával kapcsolatos jogkövetkezmények megállapítását.

(5) A képviselő-testület fontos eseti feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet. Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséről szóló jelentés képviselő-testület általi elfogadásáig, illetve a képviselő-testület megszüntető határozatáig tart.

(6) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak juttatást, vagy tiszteletdíjat a képviselő-testület állapíthat meg.

(7) A bizottságok az önkormányzat előkészítő, véleményező javaslattevő, szervező és ellenőrző, a képviselő-testület által átruházott hatáskör esetén ügydöntő szervei. Egymással mellérendeltségi viszonyban állnak. Feladataikat a 4. sz. melléklet tartalmazza.

(8) A bizottságok együttes ülést is tarthatnak, amelyet a képviselő-testület, a polgármester és bármelyik képviselő is kezdeményezhet.

(8a)¹¹ Az együttes ülésre a Bizottság működésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy

(9) A polgármester rendkívüli fontosságú döntés előkészítéseként összehívhatja a bizottsági elnökök egyeztető megbeszélését, amelyről a bizottsági ülésre vonatkozó szabályok szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni a jegyzőnek.

52. § (1) A bizottság munka- (ülés-) tervet készíthet. A bizottsági ülések nyilvánosak. A zárt ülésre az Mötv. szabályai vonatkoznak. Az ülésre külön meghívandókról a bizottság elnöke dönt.

(2) Az alakuló vagy az azt követő képviselő-testületi ülésen a bizottság tagjai esküt tesznek.

(3) A bizottságok ügyviteli teendőit a polgármesteri hivatal látja el ügyrendjében meghatározott módon. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, továbbá egy tagja írja alá.

(4) A bizottság határozatképes, ha tagjai többsége jelen van. Határozatait egyszerű többséggel a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint hozza. Működési szabályaikat maguk határozzák meg.

(5) Az illetékes bizottság(ok) állásfoglalása nélkül nem nyújtható(k) be a képviselő-testületnek az:

53. § (1) Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi és Jogi Bizottság, tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) A bizottság a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megnyíltától számított, legkésőbb 5. napig a nyilatkozat tételre kötelezetteknek a szükséges példányban megküldeti az erre szolgáló formanyomtatványt és a hatályos jogszabályok alapján készített útmutatót.

(3) A bizottság a vagyonnyilatkozatokat a hivatal irodájában levő szekrényben tárolja, a bizottság által lezárt, aláírt, lepecsételt módon.

(4) A nyilatkozatot tartalmazó, a kötelezett által lezárt és a lezáráson általa aláírt borítékon fel kell tüntetni a kötelezett nevét, valamint a benyújtás időpontjának igazolására az iktató bélyegző által igazolt időpontját. A kötelezett részére az átvételről elismervényt kell kiadni.

(5) A bizottság az általa kezelt vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet, amelynek adattartalma:

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A bizottság eljárása során a nyilatkozatot tevőt, illetve hozzátartozóját, valamint a kezdeményezőt és az általa javasolt személyeket meghallgathatja, szakértőt vehet igénybe, adatokat szerezhet be más szervektől, személyektől. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás dokumentumait a nyilatkozathoz csatolva, azzal együtt, mások számára hozzá nem férhetően kell tárolni.

54. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdésének eb) pontja alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek az önkormányzat bizottságainak nem képviselő-testületi tagjai.

(2) A vagyonnyilatkozatok átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére valamint a vagyongyarapodási vizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat külön szabályzat tartalmazza.

55. § (1) Az egységes polgármesteri hivatal elnevezése: A Tápiószelei Polgármesteri Hivatal.

(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítése:

(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeit vezető irodavezetők – ha e rendelet másként nem rendelkezik - osztályvezetői besorolásba tartoznak.

(4) Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Tápiószelei Polgármester Hivatal köztisztviselői számára a Közszolgálati Tisztviselők Napját – július 1-je – munkaszüneti nappá nyilvánítja, a többletköltségek fedezetét a helyi önkormányzat saját bevétele biztosítja.

(5) Az igazgatási szünetről külön rendeletet alkot.

(6) A hivatal szervezeti felépítését, és munkarendjét a 9. melléklet tartalmazza.

(7)¹³ A Tápiószelei Közterület Felügyelet, a Tápiószelei Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeként működik. Működése során ellátja a közterület-felügyelet feladat- és hatáskörét érintő jogszabályokban a felügyelet, illetve a felügyelő részére meghatározott feladatokat.

56. § (1) Külön önkormányzati rendelet tartalmazza az önkormányzat vagyonára vonatkozó előírásokat, megállapítva:

(2) A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését, valamint zárszámadását külön rendeletben állapítja meg.

(3) A képviselő-testület a költségvetésről kétfordulós tárgyalási rendszerben dönt.

(4) A költségvetést és zárszámadást valamennyi bizottság szakterületét érintően előzetesen véleményezi. Az előkészítést a polgármester szervezi és koordinálja.

57. § (1) Reprezentációs kiadásnak minősül

(2) A költségvetésben a reprezentációs kiadásokat külön tételként az (1) bekezdésben rögzített tartalommal kell tervezni.

(3) A külföldi kiküldetésre évente tervezhető összeget a képviselő-testület a költségvetési rendeletben állapítja meg a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló Kormány rendelet alapul vételével.

58. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek érvényesülése - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának megvalósítása és megőrzése - érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához együttműködési megállapodás alapján, a megállapodásban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére

59. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzatok képviselőit a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.

(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a Képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a Képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.

(3) A polgármester a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó, (2) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos Képviselő-testületi előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a Képviselő-testület elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban:Nektv.) 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.

(4) A nemzetiségi ügyekben a polgármester rendszeres konzultációt tart a települési nemzetiségi önkormányzat elnökével, elősegíti együttműködésüket, programjaik megvalósítását.

60. § (1) E rendelet alkalmazásában:

(2) Az SZMSZ mellékletét képezik:

(3) Az SZMSZ-hez függelékként csatolandó:

(4) A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015.(XI.06.) önkormányzati rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

(5) A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a Tápiószele Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2017.(I.30.) önkormányzati rendelete a Közszolgálati Tisztviselők Napja munkaszüneti napjáról.

61. § Ez a rendelet 2024. október 8-án 19 órakor lép hatályba.